SZOBOTA ZOLTÁN
Szuperinformációs központot terveznek

A Nemzetbiztonsági Hivatal eddigi tevékenységét értékelő sajtóbeszélgetésen Kövér László nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter két olyan felvetést is megfogalmazott, amelyek újabb kérdések és viták sorát indították el a hazai politikai életben. A miniszter elsőként hattagúvá karcsúsítaná a jelenleg tizenöt fővel működő Nemzetbiztonsági Bizottság létszámát, mert - mint mondja - bőven elég lenne, ha minden párt csak egy képviselőt delegálna a testületbe, a szavazásoknál úgyis a parlamenti erőviszonyokat veszik figyelembe. Mivel a többi pártot csak egy politikus képviseli a bizottságban, javaslata saját pártján kívül az MSZP-t érinti. A szocialisták szerint nyilvánvaló, hogy a miniszter célja pártjuk bizottsági jelenlétének csökkentése, ezért kijelentették, hogy a nemzetbiztonsági törvény módosítására lenne szükség a létszámcsökkentéshez.

Kövér másik felvetésében kilátásba helyezte egy brit minta alapján szerveződő bűnügyi koordinációs bizottság felállítását, mely a szervezett bűnözés elleni harcban nyújtana segítséget. A központ elősegítené az egymás mellett párhuzamosan működő titkos adatgyűjtésre jogosult szervek információcseréjét és ezáltal az átfedések kiiktatását.
Lényeges kérdés azonban, hogy ki fogná össze a szálakat: a titkosszolgálatokat irányító miniszter hivatala vagy a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. A javaslat elhangzásakor a miniszter még úgy gondolta, hogy a kormányzati egyeztetést követően körülbelül 2000 első félévében kerülhetne a parlament elé a tervezet, mely ezután kétharmados többséggel döntene a továbbiakról. Nem sokkal ezután egy másik megoldás is napvilágot látott, melynek értelmében egy kormányhatározat is elég lenne az új központ elindításához, így az már idén télen elkezdhetné működését.
Szabó Gábor, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke a Hetek kérdésére elmondta: A munka szempontjából másodlagos kérdés, hogy Kövér László vagy Pintér Sándor diszponál a szerv fölött. A lényeg a jogi megalapozottság és a jogszabályok érvényesítése, illetve az információáramlás biztosítása. „A hatékonyság-célszerűség- jogszerűség elvének kell érvényesülnie a központ működésében” - emelte ki a kabinetfőnök, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nemsokára felveszik a kapcsolatot az Egyesült Királysággal, és alkalmazzák módszereiket a hatékonyság fokozása érdekében.
Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság ügyvezető igazgatója, az előző parlamenti ciklus nemzetbiztonsági bizottsága alelnöke úgy tudja, hogy Angliában - ahol nagyon is szigorúan elválik egymástól a rendőrségi és a nemzetbiztonsági tevékenység - vitatott ez a fajta szervezeti összefogás, többek között azért is, mert nem térül meg a ráfordított összeg. Tudomása szerint az ötletet már Horn Gyula is fölvetette 1996 nyarán, sőt a bizottság vezetője is ki volt jelölve. Akkor Nikolits István, a korábbi titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter „sugallta” Hornnak az angol mintát, melyhez még angol nyelvű szakanyagokat is lefordítottak. „A mostani kezdeményezéshez hasonlóan az volt a lényeg, hogy politikai szempontok alapján lehessen kiválogatni, kit figyelnek és kit nem” - mondta a szakember, aki úgy látja, hogy mindez tipikus hatalomkoncentráció, ezért határozottan az a véleménye, hogy nincs szükség a Bűnügyi Koordinációs Központra.
Sükösd Miklós politológus helyesnek tartja a koordinációs bizottság létrehozását, ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a titkosszolgálatnak nem feladata a bűnüldözés, hanem a nemzet biztonságának védelme és a kémelhárítás, mely tevékenységi körökbe elsősorban az adatszerzés és az információgyűjtés tartozik. Szerinte inkább tárcaközi koordinációs fórumot kellene létrehozni, mivel bármelyik minisztérium alá is tagozódna be a létrehozandó intézmény, az konzerválná a szolgálatok közötti - jelenleg meglevő - rivalizálást.
A politológus nem tartja szerencsésnek, hogy Kövér László felügyelje az összefogást, hiszen a szervezett bűnözés csak egy kis része a nemzetbiztonsági kérdéseknek. A fegyvercsempészet vagy a nukleáris anyagok csempészése érinthet nemzetbiztonsági kérdéseket, de például a prostitúciónak nem sok köze van a nemzet biztonságához - tette hozzá. Zavaró, hogy fennáll az ellenőrizhetőség hiányának veszélye, ráadásul az esetleg eddig egymás előtt is titkolózó szervezetek adategyeztetése tágabb teret enged az információk kiszivárogtatásának. Sükösd szerint a törvényes működtetéshez pontos jogi körülírásra, funkciómeghatározásra és a hatáskör kijelölésére lenne szükség.