Vissza a tartalomjegyzékhez

PAPP LEVENTE
Növekedés és versenyképesség

A davosi Világgazdasági Fórum az idén is elkészítette azt az 58 országot rangsoroló versenyképességi listát, amely a vizsgált gazdaságok valódi erejének és hosszú távú növekedésének egyik fontos mutatója. A világ első tíz legdinamikusabban növekvő gazdasága között első a szingapúri, második az Egyesült Államoké, ezt követi a hongkongi, a taivani és a kanadai gazdaság.

A növekedési ütemet vizsgáló lista a nemzeti és nemzetközi adatok mellett 4 ezer pénzügyi, gazdasági és politikai szakértő véleménye alapján rendkívüli precizitással készült el. A lista készítői elsősorban a hosszú távú növekedési potenciált vizsgálták az adott országban. A közgazdasági tanulmánnyal felérő rangsorolás nyolc területet vett górcső alá. A gazdasági nyitottságot, a kormány szerepét, a pénzügyeket, az infrastruktúrát, a technológiát, a vezetői és a munkavállalói réteget, valamint az intézményrendszert.
A végeredmény számos érdekes következtetésre ad lehetőséget. A szuperhatalom Egyesült Államok tovább erősített és tavalyi harmadik helyét túlszárnyalva, csak a kis Szingapúr előzi meg. Ezzel komoly kihívást intéz az Európai Unió felé, amelynek nem titkolt célja az USA gazdasági hegemóniájának gyengítése és a mellé való felzárkózás. Az unió gazdasági erejét adó három állam a német, a francia, valamint a brit közül csak az Egyesült Királyság szerepel előkelő helyen. A németek 25. helyezése komoly aggodalmakat vált ki a gazdasági elemzőkből, ami nem elhanyagolható, hiszen a német gazdaság talán a legmeghatározóbb Európában. A német lemaradás fő okozói a magas adók, a hatalmas állami kiadások, a túlzott támogatások, és a gyengébb beruházási kedv. „Ha ezek nem lennének, akár a hatodik hely is a németeké lehetne” - állítják az elemzők. A háttérben meghúzódó egyik fő tényező, hogy az újraegyesítés óta még nem sikerült a keleti régió tökéletes gazdasági felzárkóztatása. Az unió államai közül kiemelkedik Finnország (11. hely!), ahol az egész világon a legmagasabb az egy főre jutó mobiltelefonok és internet-elérhetőségek száma. A mobiltelefon és az email használata egyébként fontos része volt a kutatásoknak, ahol az is kiderült, hogy a posztkommunista országokban a vállalatok bevételeik arányaihoz képest kevéssé használják ezeket a technikai eszközöket, míg a magánszemélyek anyagi helyzetükhöz képest sokkal aktívabbak ezen a területen.
Magyarország a 38. helyen szerepel, ami a tavalyi 43. helyhez képest nagy előrelépés. Fontos megjegyezni, hogy az egész „keleti blokkot”, a cseheket (39.) és a lengyeleket (43.) is megelőzzük.
Az ázsiai gazdaságok közül a kisebbek (Szingapúr és Hong-Kong) elöl szerepelnek, azonban a meghatározó Japán (14.) és Kína (32.) nem túl előkelő helyen.
A lista végén található Bulgária, Ukrajna és Oroszország, ahol a jogállamiság, valamint a vagyoni biztonság hiánya mellett a kevéssé fejlett infrastruktúra okozta az alacsony elismerést.

Versenyképességi rangsor - 1999
1. Szingapúr
2. Egyesült Államok
3. Hong Kong
4. Tajvan
5. Kanada
6. Svájc
7. Luxemburg
8. Egyesült Királyság
9. Hollandia
10. Írország

37. Indonézia
38. Magyarország
39. Csehország