Vissza a tartalomjegyzékhez

EPERJESI ILDIKÓ
Megszegte szavát a kormány

A szlovákiai magyarok elégedetlenek a pozsonyi parlament által elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. „Ez a törvény a konformisták győzelme” - nyilatkozta a Heteknek Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tiszteletbeli elnöke. Az MKP képviselői nemmel szavaztak a törvény elfogadására. Indoklásuk szerint a kisebbségi nyelvhasználat a községek területére szűkül le, és a községi szervek ülésein akár csak egy jelenlévő megakadályozhatja, hogy a kisebbség nyelvén tárgyaljanak. Az MKP egyetlen indítványát sem fogadták el.

A magyar párt ismert követelése volt a 20 százalékos nyelvhasználati arányküszöb 10 százalékra csökkentése. Elvetették a párt anyanyelvű felvételikre és felsőfokú képzésre, továbbá tömegtájékoztatásra vonatkozó javaslatait is. A szlovákok többsége viszont túl engedékenynek tartja az új törvényt. Számukra aggasztó, hogy a nemzetiségi polgár használhatja majd nyelvét a hivatalokban, kétnyelvű nyomtatványokat kaphat az önkormányzatokban, 503 helységben minden hivatalhoz magyarul fordulhat és magyarul kap választ. Az MKP mindenesetre Rudolf Schuster köztársasági elnökben bízik, megpróbálják rávenni az államfőt, hogy a nyelvtörvényt juttassa vissza a parlamentbe. A párt öt képviselője - köztük Duray Miklós - a héten tárgyalt Schusterrel. Az MKP tiszteletbeli elnökét a törvény elfogadásának körülményeiről kérdeztük.

- Mit sikerült elérni a Schuster államfővel folytatott megbeszéléseken?
- Egyelőre nem értékelhető a köztársasági elnöknél tett látogatás eredménye. Nem tanulmányozta még át az elfogadott nyelvtörvényt. Megkértük őt, hogy ne írja alá, hanem adja vissza újratárgyalásra a parlamentnek a megfelelő megjegyzésekkel.
- Ehhez kell valamit találnia a törvényben, ami sérti az alkotmányt.
- Igen, csakhogy ez tág fogalom. A köztársasági elnök nem alkotmánybíróság: nem jogosult megállapítani, mi alkotmányos és mi nem az. Ha csak az elnökön múlna, és nem nehezedne rá egy olyan szlovák közvélemény, melynek 80 százaléka elutasítóan viszonyul a nyelvtörvényhez, a saját belátása szerint cselekedne. Azonban ilyen közegben nem biztos, hogy csupán a saját belátása szerint mer cselekedni.
- Nem akar majd a szlovákok körében kevéssé népszerű elnök „jó pontokat szerezni” azzal, hogy elutasítja a magyarok kérését?
- Nincs szüksége arra, hogy jó pontokat szerezzen. Öt év áll előtte, addig lesz köztársasági elnök. Utána az életkora elegendő indok lesz arra, hogy ne jelöltesse magát, hiszen hetven év fölötti lesz már akkorra. Nem kell jó pontokat gyűjtenie az újraválasztásához.
- Teljesen elfogadhatatlan-e a törvény a magyar kisebbség számára?
- Semmiben sem javította a nem szlovák nyelvű lakosság jogállapotát, jogbiztonságát. Bizonyos vonatkozásokban még szűkítette is a törvényes jogokat.
A sokat bírált államnyelvtörvény tartalmaz egy mondatot, miszerint nem szabályozza a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez azt jelenti, hogy az általánosabb érvényű rendelettel a háttérben sokkal nagyvonalúbban lehetett szabályozni a nyelvhasználatot, mint ahogyan ezt a most elfogadott törvény teszi.
A két világháború között Csehszlovákiában volt egy nagyon jó alkotmánytörvény és az azt végrehajtó nyelvrendelet, amelytől a mostani messze elmarad. Az jó törvény volt. A szerzett jog alapján abból kellett volna kiindulni. A szlovák joggyakorlat viszont elutasítja a szerzett jogot.
- Éltek is eddigi lehetőségekkel a kisebbségek?
- Természetesen. Számos községben. Ezután ez nem lesz lehetséges, sőt: a már meglévő rendeleteket is meg lehet szüntetni ezután.
- Lehet-e utólag még javítani a törvényen?
- Csak módosítással. A kérdés az, hogy az Európai Unió hogyan fogja minősíteni az elfogadott nyelvtörvényt. A törvény elfogadása tényének örül az unió, de a tartalmát nem ismeri.
- Mi a fontosabb Brüsszel számára: a törvény elfogadása, vagy a kisebbségek helyzetének valós javítása?
- Az elmúlt időszakban adott nyilatkozataik arra utalnak, hogy inkább a valós helyzetjavítás az érdekük. Többször is hangsúlyozták, hogy csak az a törvény jelent megoldást, amelyet a kisebbségek is elfogadnak. A jelenlegi állapot ennek a megoldásnak nem felel meg.
- Mi történik, ha az unió elmarasztaló véleményt alkot a törvényről?
- Ebben az esetben nyilván sor kerül a törvény módosítására. Azt is látni kell viszont, hogy a kormánykoalíció szlovák részének egy csoportja, elsősorban a Baloldal Pártja, hajthatatlan ebben az ügyben, és ez a maximum, amit hajlandóak elfogadni. Nagyobb jogköröket biztosító törvényt nem biztos, hogy megszavaznának.
- Érte egy olyan vád a Magyar Koalíció Pártját, hogy inkább Pozsonyban kellett volna lobbiznia a jobb lehetőségek kiharcolása érdekében, mint Budapesten vagy Brüsszelben.
- Sajnos Brüsszelben nem lobbiztunk. Talán inkább azt lehetett volna felvetni, hogy nem fejtettünk ki megfelelő nemzetközi propagandát a saját elképzeléseink hitelesítésére. Egyetlen kéréssel fordultunk mind a magyar, mind a szlovák kormányhoz: próbáljanak meg támogatni közösen egy jobb javaslatot az alapszerződés alapján. Pozsonyban viszont nem volt kivel egyeztetni, hiszen márciusban a koalíciós partnereink a korábbi egyeztetéseket felrúgták, jóllehet több mint egyévi egyeztetés után sikerült olyan alapelveket összeállítanunk, amelyek az államnyelvtörvény ellensúlyozását jelentették volna. Ezeket az alapelveket a kormánykoalíciós tanács februárban még elfogadta, márciusban pedig félredobta.
- Az ígéretek megszegése milyen hatással lesz a kormánykoalícióra?
- Attól tartok, hogy nem csak ebben az egy esetben volt szószegő a kormánykoalíció. Nap mint nap tapasztalható, hogy a választási ígéreteket sem tartja be, sőt: azokkal ellentétes tevékenységet folytat. Egyre inkább elégedetlenséget vált ki a kabinet tevékenysége. Ma már a hatalmon lévő pártok is nyíltan beszélnek arról, hogy át kellene alakítani a kormányt, ezt elsősorban a Baloldal Pártja szorgalmazza. Ugyanakkor az ellenzék nyíltan arról beszél, hogy ez a kormány megbukik és előrehozott választások lesznek. Itt lóg a levegőben a különböző hazugságoknak és szószegéseknek az eredménye.
- Kinek a győzelmét hozta ez a törvény? Egy képviselő szerint a szlovákok le lettek hengerelve.
- Ez a törvény a konformistáknak a győzelme, akik elfogadták azt az érvelést, hogy a szlovákság nemzetállami érdekeit veszélyeztetné egy, a magyarok szempontjából jobb törvény.