Futurisztikus elképzelések szerint tizenöt éven belül olyan szinten valósággá
válhat a háromdimenziós televíziózás, hogy egy futballmeccs játékosai akár
a maguk valóságában - izzadságszagúan, ordibálva - jelenhetnek meg a tévénéző
nappalijában. Japán fejlesztők tervei szerint a „virtuális valóság”-ot
a néző a szoba bármely pontjáról ugyanolyan minőségben látná, és ezzel
egyidejűleg megérinthetné, megszagolhatná a padlóról vízszintes irányban
sugárzott háromdimenziós képeket. Legnagyobb kihívást természetesen nem a
vizuális és auditív, hanem a taktilis és szaglási élmények jelentenek,
melyeket a kutatók jelenleg az elektromosság, az ultrahang és a légnyomás
bevetésével próbálnak reprodukálni. Az elképzelés támogatói szerint egy
ilyen készülék széles körben alkalmazható lenne. Virtuális kosarakkal járnánk
bevásárolni, virtuális szíveken gyakorolna otthonában életmentő beavatkozást
a szívsebész, és az információáramlás helytől és nyelvtől függetlenül
akadálytalanul mehetne végbe az „egyetemes kommunikáció” segítségével.
Ez év végéig nyílt fórumon vitatják meg azokat a technológiákat - mint
például a nyelvek szinkrontolmácsolása, fejlett keresőprogramok létrehozása
-, melyek ennek a kommunikációnak hasznos támogatói lehetnek. (Reuters)