Hubert József
Potyakultúra, cukorkaosztogatás, barbarizálódás
Bokros és Jaksity az ország bajairól

A Gyurcsány-csomaggal az elmúlt hat év hibás gazdaságpolitikájának árát fizetjük meg, a problémák gyökere azonban jóval régebbre nyúlik vissza: a másfél évtizede tartó össznépi adóelkerülés, a tömeges méretű indokolatlan nyugdíjba és rokkantnyugdíjba vonulás, valamint az ezek ellen politikai megfontoltságból fellépni nem merő kormányzatok összteljesítménye sodorta az egykor „éltanuló” Magyarországot a bukás szélére. Legalábbis így gondolják a Budapesti Corvinus Egyetem által rendezett konferencia előadói. Bokros Lajos és Jaksity György a diagnózis mellett a terápiára is javaslatot tett.

Bokros Lajos Fotó: Somorjai László

A szakmai hét névadója, Bokros Lajos, nyitó előadásában úgy vélekedett: hazánkban véget ért az a cukorkaosztogató, a gazdaság számára rendkívül káros politika, ami 2000-től kezdve jellemezte a magyar államháztartást. „Most kell megfizetnünk az árát a 2006 előtti kívánságpolitikának” - összegezte véleményét a szakember.

A volt pénzügyminiszter az orvoslásra leginkább rászoruló három területet emelte ki beszédében. A felsőoktatásban szavai szerint a tandíj szükséges, de messze nem elégséges az érdemi változások kikényszerítéséhez. Hazánk egyik vezető közgazdásza a fejkvóta-finanszírozás eltörlését, az oktatóknak a közalkalmazotti jogállása helyett teljesítmény alapú fizetést, illetve a felesleges intézmények bezárását sürgette.

Ellátás csak fizetőknek

Az egészségüggyel kapcsolatban Bokros úgy vélekedik: a vizitdíj bár elengedhetetlen része a reformnak, önmagában nem elég. „Legfontosabb feladat a potyautasok számának mérséklése. Meggyőződésem, hogy e területen addig nem lesz változás, amíg a nem fizetők számára a baleseti sürgősségi sebészeten kívül minden más ingyenes ellátást elérhetetlenné nem tesznek” - fogalmazott Bokros. Az első ránézésre radikálisnak tetsző álláspontot mi sem indokolja jobban, mint az, hogy ma hazánkban a lakosság alig harmada fizeti a társadalom egészének orvoslási költségeit. A CEU rektora a több- biztosítós egészségügyi modell elkötelezett híve. Mint mondta: addig nem lehet várni a kórházi szolgáltatások érdemi javulását, míg teret nem adnak az igazi versenynek.
Harmadik nagy csoportként a nyugdíjakat említette. „A nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése, illetve a rokkantnyugdíjasok évente kötelező felülvizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakosságnak ne az egyharmada essen a nyugdíjasok közé” - vélekedett Bokros Lajos.

Adóztatott minimálbér

További fontos teendőként említette még meg a minimálbér egységesítését, azaz a diplomás minimálbér megszüntetését. A törvényileg előírt legalacsonyabb jövedelemmel kapcsolatban még egy ötlete van Bokrosnak: véleménye szerint elengedhetetlen lenne a minimálbér adómentességének megszüntetése, azaz a 18 százalékos szja-kulccsal történő felbruttósítása. Véleménye szerint az adómentes minimálbér nemcsak a társadalmi szolidaritás elvének mond ellene, hanem egyenesen adócsalásra ösztönzi az embereket: „ma több mint félmillió munkavállaló van minimálbéren bejelentve csak azért, hogy az adófizetést megkerülhesse” - mondta.

Jaksity György

Nem ma, de nem is csak hat évvel ezelőtt kezdődtek azok a bajok, amelyeknek többek között a költségvetés mostani állapotát köszönhetjük - vélekedett Jaksity György. A Concorde Rt. vezérigazgatója - aki korábban a Budapesti Értéktőzsde elnöke is volt - több „ördögi kört” is felfedezett a politika és társadalom kapcsolatában. Véleménye szerint ezek döntő befolyással voltak arra, hogy Magyarország a rendszerváltáskori élreformerből mára a régió bukott tanulójává csúszott vissza. A kialakult államháztartási deficit nagyságát a szakember nem kis részben például a magyar emberek mentalitásával, és az ebből létrejött, lefelé vivő spirállal magyarázza. „A magyarok a rendszerváltást követően hamar kiábrándultak a politikából, így rövid távú előnyöket akartak a mélyebb, de tartósabb változások helyett. A politikusok érzékelik, hogy a szavazók mit szeretnének, elkezdődik a cukorkaosztogatás, ami viszont hosszú távon tarthatatlan. Az ígéretek nem teljesültek, az emberek becsapva érzik magukat: kezdődik az egész elölről.”

2500 milliárd árnyékban

„A magyar beteg” panaszai Jaksity szerint nem kis részben az alacsony legális foglalkoztatottsággal, az elöregedő társadalommal, illetve a napjainkban megfigyelhető kulturális barbarizálódással magyarázhatók. „Az árnyékgazdaság évente mintegy 2500 milliárd forintot termel. Ha ezek az emberek adóznának, ma semmilyen megszorításra nem lenne szükség: a Gyurcsány-csomag 1200 milliárd forintos megszorítása épp ennek a 2500 milliárd forintnak az adó- és járuléktartalmával egyezik meg” - magyarázta a közgazdász. Jaksity szerint különösen elkeserítő, hogy ma Magyarországon 1,5 millió ember tart el 10 milliót. Ennyien vannak ugyanis azok, akik évről-évre többet tesznek be az államkasszába, mint amit különböző támogatásokon keresztül visszaigényelnek.
Érdekes módon Jaksity a magyar társadalom legnagyobb problémái közé sorolta a „barbarizálódást” is. „A magyarok mintegy 60 százaléka éves szinten nem olvas el egy szem könyvet, míg tévézés tekintetében a világ élvonalához tartozunk a napi hatórás átlagunkkal” - panaszkodott a hazai kultúra állapotáról Jaksity György. A szakember szerint - mentalitását tekintve - a kutyapiszkot fel nem takarító ember és az adócsaló között nem sok különbség van. A magyar és a környező népek kulturális fejlettségében megmutatkozó különbségeket feszegető hallgatói kérdésre Jaksity úgy felelt: őt a szomszédos államok ebből a szempontból nem érdeklik: „engem az zavar, hogy itt, ahol élek, tahóság van” - zárta előadását.