Ellenben ha beírják a GOOGLE-ba hogy Balogh Artúr blogja,olvashatják milyen magyarellenes uszító szövegeket engedett meg magának ez a cigány politikus, és a szocik képviselőjelöltje.
A magyarságot lehet szapulni büntetlenül???
Ha van egy kis nemzeti érzés az itt kommentelőkben, akkor felháborodnak rajta…

2014 február 11
7:25 de.
“úgy a kinti zsidó anticionistákat, úgy összességében, ki nem szarja le?”

Ez aztán az észérv!

A “magyar” változat:

http://www.youtube.com/watch?v=2SH8V16Y5E4

Angol nyelvü változat:

Haa! Ennek őszintén örülök, hogy valaki ilyen reálisan látja a vízgazdálkodásunk hiányosságait és otromba hibáit! Nekem akartam külön kitérni rá mert így sok lett de valóban nem lehet a termőföldről beszélni víz nélkül. EZ a legalapvetőbb elmaradása a mezőgazdaságnak, az öntözéses gazdálkodás infrastrukturális és módszertani hiányosságai. Ha valamira érdemes lenne költeni akkor az az öntözéses rendszer kialakítás és ez hosszú távon szinte élet-halál kérdése, lévén a mi éghajlati övünkön a klíma változás egyik fő jelensége ami már napjainkban is érezhető, az évi átlag csapadék mennyiség folyamatos, és az éghajlati modellek szerint exponenciális ütemű csökkenése. Az Alföldön egyre nagyobb problémát okoz a szikesedés, jelenleg kb, 600.000ha-t érint és helyenként már az elsivatagosodás is jelentkezik. Ezeket a tendenciákat csak intenzív öntözéssel lehet megállítani. Ahogy írtad is nagy szükség lenne a felszíni vízkészletbővítő fejlesztésekre de a legstabilabb megoldást jelentő intenzív fejlesztés útja a víz visszaforgatása, újrahasznosítása, többszöri felhasználása lenne. Mert hogy az öntözési technológiák kémiailag jó minőségű, lakossági és ipari szennyeződéstől mentes vizet igényelnek, és ez addig komoly problémát vet fel amíg például a Duna vízgyűjtőjébe a szennyvizek 40%-a minden tisztítás nélkül kerül be. Van egyébként egy hatalmas plusz vízkészletünk a mélységi vízkészlet de ezeket stratégiai ivóvízkészletnek kellene tekinteni mert még egy atomkatasztrófa esetén is (ha már Paks) a csapadékban megjelenő sugárszennyeződés ellen is védettek, így azokhoz nem lenne szabad hozzányúlni!
Szóval a mezőgazdaságra visszatérve, itt komplex elmaradásaink vannak. Igazából egy átfogó meliorációt kellene végrehajtani ami egymással szorosan összefüggő talajvédelem, talajjavítás vízrendezés, és területrendezést jelentene. A mezőgazdasági hatástanulmányok szerint egy ilyen átfogó rendezéssel az összes fontos kultúrnövényünknél alsó hangon 50%-os termésnövekedést lehetne elérni, kimagasló minőségi mutatókkal! Agrár nagyhatalom lehetnénk!

Hollandia mégis el tudja érni, hogy a fele akkora termőterületen tizszer akkora értéket állít elő, úgy, hogy ráadásul rosszabb minőségű mezőgazdasági földekkel rendelkezik. Ezt úgy tudja elérni, hogy az öntözés természetes járuléka a növénytermesztésnek, meg ott persze a kiemelt kultúra (üvegház)aránya is sokkal magasabb.
Nálunk alig megy az öntözés, ráadásul adóval sújtják, aki öntözni merészel. Ennek a logikáját sem igazán értem, mint ahogyan azt sem, hogy a hozzánk befolyó vízmennyiség 90 %-át miért kell hagyni egyszerűen átfolyni rajtunk. Még szerencse, hogy, nagyvonalúságunknak köszönhetően azt azért megengedjük az átfolyó vizeinknek, hogy évente kétszer árvizet csináljanak.:))
Felfoghatatlanul rossz vízgazdálkodás az, amikor az év adott szakaszában igyekszünk minél gyorsabban megszabadulni a ránk zúduló vízmennyiségtől, rá három-négy hónapra pedig panaszkodunk az aszály miatt, miközben több száz kilóméter (holtági)víztározóval rendelkezünk, hála Vásárhelyi Pálnak. De az öntözés után vízhasználati illetéket vagy mi a búbánatot kell fizetni!
Nemcsak a Duna-Tisza csatornát kellene megépíteni, hanem a Holt-Tisza ágakat víztározására alkalmassá tenni. Az árvizi többletvízmennyiség feltöltené, az öntözés a fölösleget felhasználná.
A hazai termelés kiválthatná azt az élelmiszernek nevezett hulladékdömpinget, emelyekkel a különféle multik fertőzik az egykor jobb minőséghez szokott magyar lakosságot, másrészt sok százezer, tisztességes megélhetést biztosító munkahely is keletkezne, csak úgy mellesleg. Csak a minőségi termelésnek kellene létjogosultságot adni, hiszen a mennyiségi termelésben mi nem lehetünk versenyképesek. Ráadásul a minőségi termék és a hozzáadottérték aránya is egyenesen arányos. Szerintem ezt, rajtunk kívül, mindenki tudja.