http://kanadaihirlap.com/2014/03/16/gazolas/ Thu, 07 Sep 2017 22:13:12 +0000 hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.8.1 http://kanadaihirlap.com/2014/03/16/gazolas/#comment-142923 Mon, 17 Mar 2014 10:08:56 +0000 http://kanadaihirlap.com/?p=13274#comment-142923 Kedves Avi ben Giora!
A Sors és az Élet útjai kiszámíthatatlanok. Nagyapám mesélte, hogy a háborúban a legjobb barátja mindent megúszott, kisebb-nagyobb sérülésekkel. Rettenetesen ki voltak éhezve, pillesúlyúan érkeztek haza.
A barátját figyelmeztette, nem szabad hirtelen és folyamatosan sokat ennie. Vissza kell szoktania a szervezetét arra, hogy egyáltalán fogyaszt, de akkor is könnyű, könnyen emészthető ételeket.
Nagyapám keményen betartotta ezt, de ehhez kellett egy okos feleség, a Nagyanyám, aki óvatosan, pici adagokkal táplálta fel rettenetes egészségi állapotban hazaérkező Férjét. Nagyapám túlélte.
A barátja viszont nem. Az első pillanatban dugig ette magát, bele is halt.
Milyen az élet?! Mindent megúszott, meghalt egy hatalmas, megpakolt tál étel miatt.
*
Más. Tizenéves koromban a Ferenc körut és az Üllői út sarkán lévő Laktanya mellett vitt az utam. Olyan ablakok vannak, máig! Melyek kifelé nyílnak. Nagy szélvihar volt, valamit érzékeltem, mintha (biztosan az Őrangyalom, nagyot lökött rajtam) tehát váratlanul tovább léptem? Löktek? Abban a pillanatban hatalmas csörrenés és egy tábla üveg szinte a sarkam mögött ért földet.
Utólag átgondoltam, ha az telibe talál, szó szerint “elfelez”. Akkor itt, most nem ír(hat)nék.
*
Az életünk véges. Ezt tudjuk, ne hívjuk ki a Sorsot soha magunk ellen, sem butasággal, sem életeszélyes cselekedetekkel. Tudomásul kell vennünk, hogy emberből vagyunk, húsból és védtelenek vagyunk. Sokan nem így gondolják.
Aztán beáll a krach, betoppan a Halál.
Váratlanul.
De az is lehetséges, hogy ez volt a Sors könyvében megírva?!
Még szerencse, hogy nem tudjuk, mi lesz a végzetünk.

]]>