Én leírtam a véleményem és azt fenntartom(sok emberével egyezik ,akik nem olvassák ezt a fórumot,vagy nem írnak ide),sokadszorra mondom!!!!
nem nyalom a seggét senkinek ,eddig sem ebből éltem és most sem!!! sokakkal ellentétben…..
Orbán gesztust gyakorolt(nem kényszerből)ez sokaknak bosszantó..(nem véletlenül!),amin azért Kertész is elgondolkodhatott……és persze elfogadta a kitüntetést,na ez nem véletlen!!!!
Ismétlésekbe nem bocsátkozom,vagy érti valaki amit írtam valaki,vagy nem…..

“Stumpfliék Kertész átértékelése után Falus inszinuációjában mesterkednek.
A derék megbízható (legalább is az ATV-sek így próbálják őket eladni) Heti Válasz firkászai intenzív antiszemita munkálkodásba kezdtek. Persze, ahogy szoktak, nem nyíltan bele, hanem finomnak álcázott utalgatásokkal. Alig pár napja a hivatásos történelem-hamisító kancsi-mancsival vállvetve Kertész Imre gyökeres átértékelését vették a fejükbe. Ma viszont beszálltak a fővárosi ereszd-el-a-hajamat ocsmányabb változatába. Falust, Tarlós kihívóját próbálják diszkreditálni. Bő nyállal köpködve értelmeznek át már elve kicsavart történeteket (hű tanítványaként a Terror-ladynek). Azonban nekik ez nem volt elég, ahogy mondani szokás, még rá is tettek egy lapáttal. Mikor már a hithű olvasók kellően elborzadtak a gaz gyermek-molesztáló, szűzmegrontó, nyugdíjasokat kihasználó, galád trónkövetelőtől, ultima ratio–ként elárulják, hogy noch dazu: ő maga „kuratóriumi elnöke a holokauszttúlélők legnagyobb magyarországi alapítványának, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítványnak”! ”
micsoda fertelmes bűnlajstrom! hát ember az ilyen?! abzug falus!

adok egy házi feladatot, boda: keressen már némi pozitívumot stumpfék mesterkedésében! ha sikerül, kap egy hangszórót, vagy egy mázatlan tejescsuprot.

Kertész Kádár rendszer iránti rendszerkritikája is egy kissé ambvivalens jelenség. Tudtommal az egész időszakot az Írószövetség Szigligeti Alkotóházának – egy csodás kastély a háborgó balaton partján lévő ősparkban – fűtött szobáiban szenvedte végig. Ez egy igazi, a külvilágtól kőkerítéssel szeparált elefáncsont torony volt az ott szintén sűrűn megforduló Csurkák és Kertészek számára is…

“AUSCHWITZ UTÁN KIHALT A POÉZIS”

[ajnos nem tudom ezt kitől idéztem, de nagyon találó]

Kérlek ne vedd bele-kotyogásnak, de annyit azért megemlítenék a Sorstalansággal kapcsolatban, hogy a regényben az üldözöttek rovására IS megfogamazott kritika az ami sokunk számára visszatetsző. Ugyanakkor már akkor is fevetődött a kédés, hogy vajjon nem éppen e “látszólagosan reális szemlélet” nyerte meg a Nobel-díj bizottság, illetve az előterjesztők, és tegyük hozzá Orbán-Schmidt duó tetszését is.
Másrészt, hozzá tartozik , hogy ezt a regényt már nem a 15 éves Kertész írta meg, hanem jóval később egy már megkeseredett, sőt elfásult felnőtt, aki attól is már eleve cvíder volt, hogy az események idején a szülei válófélben voltak, és külön éltek, mely körülmény, mint fundamentális leki sérelem tűnik ki a regényből. A legtöbb ember, aki kénytelen átélni szűkebb családjának az ilyen súlyos válságát, ezt a sérelmét egy életen át holokauszt nélkü is hordozza magában és ezt a társadalmi kapcslataira és tevékenységére is kivetítíti. Nem elég ez a tény, és a végén, mint kiderül a szülőket is bedarálja a hungarista-náci genocidium húsdarálója.

Nekem az volt a benymásom tehát, hogy ez a végzet feletétlen rávetül a Sorstalanságra és teszi azt nem csupán egy holokaszt-regénnyé, hanem egy már sértődött pozicióból induló tragédiává. Pesze, és ez az én véleményem, bár mástól is hallottam, egyben a mű hibája is mert bár “az igazat írja meg, de nem a valót”…Mert az üldözötteket hibáztatni – pláne belülről – enyhén szólva sem etikus, még ha azokat művészi eszközökke teszi akkor sem.

…És nem akarok “ünneprontó” lenni, de azt is meg kell mondanom, hogy két másik azonos témájú regényt* olvasva, bár azok
1./ Közvetlenül az eseményeket követően íródtak 1946-ban.
Az egyik írója még 16 esztendős fiú volt, mint Kertész is akkor, amikor megélte a holokausztot.
2./ Azokban több helyet kaptak a konkrétumok, ugyaakkor helyt adtak az események igenis flozófikus vonásainak is, a szörnyűségeket időnként megrendítő költői képekkel kiegészítve…
3./ Ezek nem neheztelnek az áldozatokra, mint azt Kertész, ha csak érintőleg, de megtette.
lehet, hogy mot megvetésben lesz részem, de – nekem sokkal jobbn tetszettek ezek mint a Sorstalanság, amelyről az írója nem győzi büszkén kihangsúlyozni, hogy “az nem holkauszt regény”.

* – Dr.Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncoló orvosa voltam az auschwitzi krematóriumban [Magvető]
– Garai András Júda: Az ördög vigyorgott a lángokból [Jelenkor]