1961 Békésy György orvosi
1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)
1971 Gábor Dénes fizikai
1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva) szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976 Milton Friedman közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas

Bár lassan itt tisztába leszünk a maga diszlexiás zavaraival, de mégis elcsodálkozik az olvasó, hogy maga mégis úgy h a z u d i k, mintha könyvből olvasná. Jelölt kommentjében például kapásból azt állítja, hogy Hóman Bálintot érdemei ellenére “mégis felakasztották” – így.
Az igazság pedig az, hogy azon túl, hogy az ítélete nem volt kötél általi halál, hanem életfogytig tartó börtön, Hóman a Váci Fegyházban 1951-ben természetes halállal halt meg.

Fönti blöffjét vonja vissza, legyen szíves!

.

Azt hiszem az már csak szemlélet és nézőpont kérdése, hogy melyik a rosszabb, hogy Radnóti Miklós, a magyar irodalom költőzsenije “tömegsírig vezető” kegyetlen kálváriáját nem a magukat arra hivatottnak nyíltan valló nyilasok, avagy ugyancsak hivatásos [valahol ő is önkéntes] katonatiszt és az annak beosztott “egyszerű” sorkatonái okozták e…

.

Üdv!

Honnan veszi, hogy “a keret” önkéntesekből állt volna, amikor a munkaszolgálatos századokat és azok ún. keretét az illetékes kiegészítő hadparacsnokság tényleges katonákból állította össze. Ezek a magyar hadsereg egyenruháját hordták [nem a nyilas pártszolgálatosokét] és függelmi vonatkozásban is az illetékes felsőbb katonai parancsnokság alá tartoztak.

Ezen túlmenően, az oda sorozott falusi legények közül sokuk lakóhelyén nem is volt nyilas pártszervezet…
Az persze egy más lapra tartozik, hogy sok keretlegény antiszemita, vagy nyilasérzelmű volt…

.

Nagyon helyesen azt írja itt, hogy “azoknak az országoknak a fő témája a sport, amelyek nem tudnak másban feltünni a világ porondján”. “Ez a tendencia volt a magyaroknál a szovjeturalom alatt.”

Képzelje Klára asszony, az orbáni Magyarországra is pontosan ez a tendencia a jellemző. Ennek kszönhetők pl. a gombamód szaporodó stadionok és más sport-létesítmények, amik jóformán semmit nem hoznak a közös konyhára, miközben országunk gazdasági növekedése és a nép életszínvonala is egyre a “béka sägge alatti szinvonalat” követi…

Megjegyzem, hogy ön jól látta azt, amikor ez az olimpia komédia játszódott, és helyesen azt mondta, hogy ezzel még maga sem ért egyet.

.

Szép irodalmi összegzés.

Radnóti lehet, hogy nem tartotta számon a zsidóságát, de a hitsorosai igen. A Szegedi zsinagóga topikban valaki azt írta, hogy szerinte a zsidó népről szól az a rész, hogy csecsemők és költők is élnek köztük. “A sötét pincékbe bújva” kitétel e verzió mellett szólhat.

Egyébként egy magyartanár fölfedezett egy képzavart a Nem tudhatomban: “mint FATÖRZSBŐL gyenge ága … remélem hogy testem is majd e FÖLDBE süpped el”.

köszönöm az alapos munkát és a hosszú munkát jelentő begépelést.
Annyi kiegészíteni való lenne még hozzá, hogy

“A munkaszolgálat történetének egyik legvéresebb eseményéről Radnóti csak Szentkirályszabadján értesült. Ő ugyanis az egyik 500 fős, spontán szerveződő csoportban, német katonai felügyelet mellett elhagyhatta Cservenkát. Radnóti csoportja azonban csak látszólag volt jobb helyzetben, mert a német katonák és a helyi német polgári lakosság folyamatosan gyilkolta és megalázta a Zomborra érkező munkaszolgálatosokat. Az összesen legalább ötszáz ember halálát jelentő, Radnótinak Mohácsig, másoknak Bajáig tartó gyalogmenet után a csoportok magyar katonai felügyelet alá kerültek és vonattal érkeznek meg Szentkirályszabadjára október 27-én. Kádár István tavaly elhunyt közgazdász személyes közlése szerint itt találkozott a “rossz állapotban lévő, tönkrement ruházatú” Radnótival….. A “tömeggyilkosság körülményeinek tisztázása céljából” indított nyomozás megállapítja, hogy Radnóti csoportja október 30-án reggel indul el Szentkirályszabadjáról Győr felé. A csoportot a szentesi születésű, akkor 31 éves Pataki Ferenc főhadnagy és az akkor 38 éves Juhász Pál főhadnagy vezette, továbbá “12 beosztott tiszt és 102 keretlegény” kísérte. Az utak telítettsége miatt a menet nem a legrövidebb úton haladt Győr felé, hanem kitérőket tett, először Dudar, majd Pannonhalma, végül pedig Ménfőcsanak felé. Az összefoglaló jelentés szerint az “elindulás előtt kihirdették Marányi Ede alezredes parancsát, melyben utasította a keretlegénységet, hogy mindegyikük egy husángot vegyen a kezébe, és az útközben lemaradozó munkaszolgálatosokat azzal kényszerítsék a továbbmenésre. Ezenkívül utasításba adta azt is, hogy azt a munkaszolgálatost, aki szökést kísérel meg, agyon kell lőni.”

van itt néhány forrás is: ezt Csapody Tamás írta: Abdai gyilkosok (ebből idéztem a fentieket) http://nol.hu/archivum/lap-20090425-20090425-11-330285

http://szabogyorgy.blog.hu/2009/05/05/radnoti_gyilkosa

Én nem mondtam, hogy ne ismerjük el az érdemeit, ha vannak. De szobrot inkább Klebersberg Kunónak kéne állítani, bár igaz, hogy Kuno ellen meg a numerus clausus miatt tiltakoznának. Mondjuk Kunóról van utca elnevezve, ráadásul a szocializmusban is viselte az az utca a nevét, amit a megyeszékhelyünkön ismerek.

Miért is nem vagyok meglepve, hogy egy sorba állítod magaddal meg Smitt Máriával?:)

Vannak elfogultságai Szakálynak, amik nálam átlépnek egy határt, de azt nem lehet rámondani, hogy amatőr vagy hazudik.