IV. MELLÉKLET

A csatlakozási okmány 22. cikkében hivatkozott lista

1. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: harmadik rész, III. cím, 58. cikk, (1) bekezdés, a) pont

A tagállamoknak az e Szerződés 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett azon joga, hogy adójoguk vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák, adójoguknak kizárólag azon irányadó rendelkezéseire vonatkozik, amelyek 1993 végén hatályban voltak. Észtország esetében ez az időpont 1999. december 31. Ez a rendelkezés azonban kizárólag a tagállamok közötti tőkemozgásokra és fizetési műveletekre alkalmazandó.

2. VÁLLALATI JOG

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: harmadik rész, I. cím — Az áruk szabad mozgása

KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS

A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében olyan gyógyszertermékre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat az említett új tagállamok valamelyikében nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát vagy ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket ebben az új tagállamban ő hozta vagy hozzájárulásával hozták először forgalomba.

Bárkinek, aki a fenti bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszerterméket kíván egy olyan tagállamba behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.

3. VERSENYPOLITIKA

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: VI. cím, 1. fejezet — Versenyszabályok

(1)

A csatlakozást követően, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt hatályba léptetett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek: a)   1994. december 10. előtt hatályba léptetett támogatások; b)   e melléklet 10. függelékében felsorolt támogatások; c)   azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt az új tagállam állami támogatásokat ellenőrző hatósága megvizsgált és a közösségi joganyaggal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a 2. pontban meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni. A fenti rendelkezéseket a közlekedési ágazatnak, valamint az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek — kivéve a halászati termékek, illetve az ezekből származó termékek — előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni. A fenti rendelkezések szintén nem érintik a versenypolitikára vonatkozó, ezen okmányban foglalt átmeneti rendelkezéseket.

(2)

Amennyiben egy új tagállam azt kívánja, hogy a Bizottság az 1. pont c) alpontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak: a)   a nemzeti állami támogatásokat ellenőrző hatóság által megvizsgált, és a közösségi joganyaggal összhangban lévőnek talált létező támogatások listáját; és b)   a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt, a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott bejelentési formában. Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy az új tagállamnak a bejelentést a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást. Minden olyan támogatási intézkedésre, amelyet a Bizottságnak az 1. pont c) alpontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, a fenti eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt az érintett új tagállam már az Unió tagjává vált.

(3)

Az 1. pont c) alpontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet(1) szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.

(4)

Az új tagállamok által a közlekedési ágazatnak nyújtott, a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és ezt követően is alkalmazandó támogatási programok és egyedi támogatások a csatlakozást követő harmadik év végéig az EK-Szerződés 88. cikke (1) bekezdésének értelmében létező támogatásnak minősülnek, feltéve, hogy azokat a csatlakozástól számított négy hónapon belül bejelentik a Bizottságnak. Ez a rendelkezés nem érinti az EK-Szerződés 88. cikkében a létező támogatásokra meghatározott eljárásokat. Az új tagállamok a fenti albekezdés alapján létezőnek minősülő támogatások mindegyikét módosítják annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. A Bizottságnak a csatlakozás előtt bejelentett létező támogatásokat és támogatások nyújtására vagy módosítására vonatkozó terveket úgy kell tekinteni, mintha azokat a csatlakozás időpontjában jelentették volna be.

4. MEZŐGAZDASÁG

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: Harmadik rész, II. cím — Mezőgazdaság

(1)

Az új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában meglévő, piactámogatási politikájuk részét képező állami készletei feletti rendelkezést a Közösség veszi át az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1883/78/EGK tanácsi rendelet(2) 8. cikkének alkalmazásából következő értéken. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha az adott termékeket érintő állami intervenciót közösségi jogszabályok írják elő, és a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó közösségi követelményeknek.

(2)

Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, ezeknek a tagállamoknak saját költségükre meg kell szüntetniük. A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések külön feltételei és céljai alapján kell meghatározni.

(3)

Az 1. pontban említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.

(4)

A Bizottság a fent vázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1258/1999/EK tanácsi rendelet(3) 13. cikkében meghatározott vagy, adott esetben, a cukor piacának közös szervezéséről szóló 1260/2001/EK tanácsi rendelet(4) 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló más rendeletek megfelelő cikkeivel, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott megfelelő bizottsági eljárással összhangban hajtja végre és alkalmazza.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: Harmadik rész, VI. cím, 1. fejezet — Versenyszabályok

Az EK-Szerződés 88. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, a halászati termékek és ezekből származó termékek kivételével az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az EK-Szerződés 88. cikke (1) bekezdésének értelmében létező támogatásnak minősülnek, a következő feltételek mellett:

—

a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.

E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az EK-Szerződés 88. cikke (1) bekezdésének értelmében „létező” támogatásnak.

Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.

5. VÁMUNIÓ

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: Harmadik rész, I. cím, Az áruk szabad mozgása, 1. fejezet — Vámunió

31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302. szám, 1992.10.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:

—

32000 R 2700: Az Európai Parlament és a Tanács 2000.11.16-i 2700/2000/EK rendelete (HL L 311. szám, 2000.12.12., 17. o.);

31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253. szám, 1993.10.11., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:

—

32002 R 0444: A Bizottság 2002.3.11-i 444/2002/EK rendelete (HL L 68. szám, 2002.3.12., 11. o.).

A 2913/92/EGK rendeletet és a 2454/93/EGK rendeletet az új tagállamok vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

(1)

A 2913/92/EGK rendelet 20. cikkére tekintet nélkül, azok az áruk, amelyek a kibővített Közösségben a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikkének 15. b) pontjában és 16. b)-g) pontjában meghatározott valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően a kibővített Közösségben szállítás alatt állnak, a szabad forgalomba bocsátáskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve hogy a következő okmányok valamelyikét bemutatják: a)   a kedvezményes származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozás időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak ki az alább felsorolt Európa-megállapodások valamelyike vagy az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásai alapján, amelyek a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmáról rendelkeznek az azon termékek előállításához felhasznált nem származó anyagokra vonatkozóan, amelyekre származási igazolást adtak ki vagy állítottak ki (vámvisszatérítés tilalma); b)   a 2454/93/EGK rendelet 314c. cikkében vagy 315. cikkében említett közösségi jelleg igazolásának valamelyike.

(2)

A csatlakozás időpontjában fennálló helyzetre tekintettel és a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kiegészítve, a fenti 1. pont b) alpontjában említett igazolások kiadása szempontjából „közösségi áru”: —   a 2913/92/EGK rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében az új tagállamok bármelyikének területén létrejött árut, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut; —   az érintett országtól eltérő más országból vagy területről behozott árut, amelyet az érintett országban szabad forgalomba bocsátottak; —   az érintett országban a kizárólag az e pont második francia bekezdésében említett árukból, vagy az e pont első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru. Az Európa-megállapodások: —   21994 A 1231 (34): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Cseh Köztársaság között társulás létesítéséről — 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(5); —   21998 A 0309 (01): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Észt Köztársaság között társulás létesítéséről — 3. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(6); —   21998 A 0202 (01): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lett Köztársaság között társulás létesítéséről — 3. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(7); —   21998 A 0220 (01): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Litván Köztársaság között társulás létesítéséről — 3. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(8); —   21993 A 1231 (13): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Magyar Köztársaság között társulás létesítéséről — 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(9); —   21993 A 1231 (18): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lengyel Köztársaság között társulás létesítéséről — 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(10); —   21999 A 0226 (01): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szlovén Köztársaság között társulás létesítéséről — 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(11); —   21994 A 1231 (30): Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szlovák Köztársaság között társulás létesítéséről — 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről(12).

(3)

A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a harmadik országok által az új tagállamok ezen országokkal kötött preferenciális megállapodásai alapján vagy az új tagállamok egyoldalú nemzeti jogszabályai alapján szabályszerűen kiállított származást igazoló okmányt el kell fogadni az érintett új tagállamban, feltéve hogy: a)   az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes bánásmódot eredményez; b)   a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; c)   a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz. Amennyiben az árura vonatkozó, behozatali eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot az új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően, az e tagállamban abban az időpontban hatályban lévő preferenciális szabályok alapján nyújtották be, az e szabályok alapján visszamenőleges hatállyal kiadott származási igazolást az új tagállamok szintén elfogadhatják, feltéve hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

(4)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia felhatalmazást kapnak arra, hogy fenntartsák a harmadik országokkal kötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve hogy: a)   az e harmadik országok és az Unió között a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodások is tartalmaznak ilyen rendelkezést; és b)   az elfogadott exportőrök a közösségi származási szabályokat alkalmazzák. Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül az új tagállamok a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltják fel ezeket az engedélyeket.

(5)

A 3. és 4. pontban említett preferenciális megállapodások és szabályok értelmében kiállított származási igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló kérelmeket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származásigazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló kérelmeket e hatóságok a kérdéses származásigazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.

(6)

Amennyiben a származási igazolást és/vagy a fuvarokmányokat a csatlakozás időpontját megelőzően állították ki, és amennyiben az új tagállamok és a jelenlegi tagállamok közötti, illetve az új tagállamok egymás közti árukereskedelme vonatkozásában vámalakiságokat kell elvégezni, az érintett megállapodáshoz csatolt, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)

A vámraktározásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84-90. és 98-113. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496-535. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni: —   az eljárást a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell lezárni. Amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni. Amennyiben a vámtartozás összegét az importált áruknak az áruk vámraktározási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló jellege, vámértéke és mennyisége határozza meg, és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(8)

Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84-90. és 114-129. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496-523. és 536-550. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni: —   az eljárást a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell lezárni. Amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni. Amennyiben a vámtartozás összegét az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló tarifális besorolás, mennyiség, vámérték és származás határozza meg és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni; —   amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő importvámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni; —   ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vám-visszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően azon új tagállam által és költségére kell visszatéríteni, amelyikben a csatlakozás időpontja előtt az a vámtartozás keletkezett, amelyre vámvisszatérítést igényelnek.

(9)

A vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84-90. és 130-136. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496-523. és 551-552. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni: —   az eljárást a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell lezárni. Amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni.

(10)

Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84-90. és 137-144. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496-523. és 553-584. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni: —   az eljárást a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell lezárni. Amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni. Amennyiben a vámtartozás összegét az ideiglenes behozatali eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló tarifális besorolás, mennyiség, vámérték és származás határozza meg, és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni; —   amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő importvámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.

(11)

A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84-90. és 145-160. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496-523. és 585-592. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni: —   az eljárást a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell lezárni. Amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni. A 2454/93/EGK rendelet 591. cikkének második bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes kivitel alá eső árukra, amennyiben ezek a csatlakozás időpontja előtt kerültek ideiglenes kivitelre az új tagállamokból.

(12)

A csatlakozás időpontja előtt a fenti (8), (9) és (11) pontban említett vámeljárások céljára kiadott engedélyek érvényességük lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényesek.

(13)

A vámtartozás keletkezésére, lekönyvelésére és utólagos beszedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 201-232. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 859-876a. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni: —   a vámbeszedést a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést az érintett új tagállam által és annak javára kell végrehajtani, az abban a tagállamban hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(14)

A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 235-242. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 877-912. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni: —   a vám visszafizetését vagy elengedését a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám visszafizetését vagy elengedését az érintett új tagállam által és annak költségére kell végrehajtani, az abban a tagállamban hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Függelék a IV. Melléklethez(*)

Az ezen okmány IV. mellékletének 3. fejezetében felsorolt létező támogatási programok 1. pontjának b) alpontjában említett létező támogatások jegyzéke

IMPORTANT LEGAL NOTICE : The information on this site is subject to a disclaimer and a copyright notice