VI. MELLÉKLET
A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Észtország
1. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés.
31968 L 0360: A Tanács 1968. október 15-i 68/360/EGK irányelve a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről (HL L 257. szám, 1968.10.19., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással:
| — | 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány — az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241. szám, 1994.8.29., 21. o.); |
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257. szám, 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
| — | 31992 R 2434: A Tanács 1992.7.27-i 2434/92/EGK rendelete (HL L 245. szám, 1992.8.26., 1. o.); |
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18. szám, 1997.1.21., 1. o.).
| (1) | A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EK-Szerződés 39. cikkét és 49. cikkének (1) bekezdését egyrészről Észtország, másrészről Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság között csak a (2)-(14) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni. |
| (2) | AZ 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák az észt állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják. Azok az észt állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem. Ugyanezek a jogok illetik meg azokat az észt állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen. Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett észt állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat. Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló észt állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni. |
| (3) | A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács, a Bizottság jelentése alapján, felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését. E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni. |
| (4) | Észtország kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a (3) bekezdést kell alkalmazni, és azt Észtország kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni. |
| (5) | Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását amennyiben a munkaerőpiac súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni. |
| (6) | A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a (3), (4) és (5) bekezdés értelmében az észt állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából az észt állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni. |
| (7) | A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a (3), (4) és (5) bekezdés értelmében az észt állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak. Amennyiben a fenti albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz. Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak. |
| (8) | Amíg a fenti (2)-(5) és (7) bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Észtországban a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban az észt állampolgárokra a rendelet 11. cikkét az alábbi feltételekkel kell alkalmazni:
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket. |
| (9) | Amennyiben a 68/360/EGK irányelv egyes rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a (2)-(5), valamint a (7) és (8) bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Észtország és a jelenlegi tagállamok a (2)-(5), valamint a (7) és (8) bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől. |
| (10) | Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Észtország az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban. |
| (11) | Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazását, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia vagy Szlovákia tekintetében Észtország a (7) bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban az Észtország által a cseh, lett, litván, magyar, lengyel, szlovén vagy szlovák állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni. |
| (12) | Bármely jelenlegi tagállam, amely a (2)-(5) és (7)-(9) bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot is. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot. |
| (13) | Németország, illetve Ausztria munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig az észt munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaikban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az EK-Szerződés 49. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy az Észtországban letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni. Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat: — Németországban:
— Ausztriában:
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az EK-Szerződés 49. cikkének (1) bekezdésétől, Észtország a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Észtország között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (14) | A (2)-(5) és (7)-(12) bekezdés alkalmazása az észt állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak. Az (1)-(13) bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során, a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai. A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló észt migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Észtországban lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint az adott tagállamban, illetve Észtországban lakó és munkát vállaló harmadik országok állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként a harmadik országokból származó, Észtországban lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Észtország állampolgárai. |
2. A SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK SZABADSÁGA
| (1) | 31994 L 0019: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i irányelve a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 135. szám, 1994.5.31., 5. o.). A 94/19/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2007. december 31-ig a biztosítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Észtország esetében nem kell alkalmazni. Észtország gondoskodik arról, hogy betétbiztosítási rendszere 2005. december 31-ig legalább 6 391 euró, 2006. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig legalább 12 782 euró biztosítást nyújt. Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy észt hitelintézet a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely betétbiztosítási rendszerhez az észt biztosítási szint és a 7. cikk (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében. Az észt hitelintézetnek az érintett tagállamban működő fióktelepe a 7. cikk (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb biztosítási szintet az észt betétbiztosítási rendszeren keresztül is biztosíthatja. |
| (2) | 31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84. szám, 1997.3.26., 22. o.). A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2007. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Észtország esetében nem kell alkalmazni. Észtország gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2005. december 31-ig legalább 6 391 euró, 2006. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig legalább 12 782 euró biztosítást nyújt. Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy észt befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez az észtországi kártalanítási szint és a 4. cikk (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében. Valamely észt hitelintézetnek az érintett tagállamban működő fióktelepe a 4. cikk (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb kártalanítási szintet az észt befektetőkártalanítási rendszeren keresztül is biztosíthatja. |
3. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA
Szerződés az Európai Unióról;
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés.
Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Észtország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek a tagállamok állampolgárai, illetve egy másik tagállam jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Észtországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Észtországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Észtországban laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Észtország állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Észtországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság Észtország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.
4. MEZŐGAZDASÁG
| (1) | 31991 R 2092: A Tanács 1991. június 24-i 2092/91/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről (HL L 198. szám, 1991.7.22., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 2092/91/EGK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a csatlakozás időpontjától 18 hónapig az ökológiai gazdálkodás keretében Észtországban megengedett a tőzeg korlátlan használata. A 2092/91/EGK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a csatlakozás időpontjától 18 hónapig az ökológiai gazdálkodás keretében Észtországban valamennyi növényi kultúra és a talaj kezelésére megengedett a kálium-permanganát használata. A 2092/91/EGK rendelet 6. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésétől eltérve, 2006. január 1-jéig Észtországban az ökológiai gazdálkodás keretében megengedett a nem ökológiai úton termelt vetőmagok és szaporítóanyagok használata. |
| (2) | 31999 R 1254: A Tanács 1999. május 17-i 1254/1999/EK rendelete a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről (HL L 160. szám, 1999.6.26., 21. o.), az alábbi utolsó módosítással:
Az 1254/1999/EK rendelet 3. cikkének f) pontjától eltérve, 2006 végéig Észtország a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/1999/EK bizottsági rendelet(3) I. mellékletében felsorolt tehénfajtákat az 1254/1999/EK rendelet 3. alszakasza vonatkozásában anyatehén-támogatásra jogosultnak tekintheti, feltéve, hogy a teheneket húshasznú marhával fedeztették vagy termékenyítették meg. |
| (3) | 31999 R 1255: A Tanács 1999. május 17-i 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről (HL L 160. szám, 1999.6.26., 48. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 1255/1999/EK rendelet 38. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a 2004/2005-ös gazdasági évben Észtország a tejelő tehenekre a csatlakozás időpontját megelőző évben nyújtott szintig nemzeti támogatást nyújthat. Az állami támogatási intézkedések végrehajtásáról Észtország jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben feltünteti a nyújtott támogatások formáját és összegét. |
5. HALÁSZAT
31992 R 3760: A Tanács 1992. december 20-i 3760/92/EGK rendelete a halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról (HL L 389. szám, 1992.12.31., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
| — | 31998 R 1181: A Tanács 1998.6.4-i 1181/98/EK rendelete (HL L 164. szám, 1998.6.9., 1. o.). |
A 3760/92/EGK rendeletet Észtország esetében az alábbi különös rendelkezésekkel kell alkalmazni.
A fogási korlátozás alá eső állományokra vonatkozó közösségi halászati lehetőségekből az Észtországnak juttatott részesedés fajonként és övezetenként a következőképpen kerül megállapításra:
| Faj | ICES vagy IBSFC terület | Észtország részesedése (%) | ||
| Hering | III b, c, d(1), kivéve az IBSFC 3. gazdálkodási egységét | 10,761 | ||
| Spratt (sprotni) | III b, c, d(1) | 11,455 | ||
| Lazac | III b, c, d(1), kivéve az IBSFC 32. alkörzetét | 2,106 | ||
| Lazac | III d, az IBSFC 32. alkörzete(1) | 10,254 | ||
| Tőkehal | III b, c, d(1) | 1,874 | ||
| ||||
Az Észtországnak juttatott halászati lehetőségeknek a 3760/92/EGK rendelet 8. cikke (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban történő első megállapítása során a fenti részesedéseket kell alkalmazni.
Ezenfelül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, és a NAFO keretein belül a csatlakozás időpontját közvetlenül megelőző időszakban hatályos mérleg alapján, minősített többséggel meghatározza a NAFO szabályozási övezetben rendelkezésre álló közösségi halászati lehetőségekből Észtországra jutó részesedést.
6. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279. szám, 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
| — | 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-ji 484/2002/EK rendelete (HL L 76. szám, 2002.3.19., 1. o.). |
| a) | A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő második év végéig az Észtországban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Észtországban. |
| b) | A csatlakozás időpontját követő második év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot — legfeljebb két évre — meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó. |
| c) | A csatlakozás időpontját követő negyedik év vége előtt, amennyiben a nemzeti közúti árufuvarozási piac súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikkét nem kell alkalmazni, értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot — legfeljebb egy évre — meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó. |
| d) | Mindaddig, amíg a rendelet 1. cikke nem alkalmazandó teljes mértékben valamennyi tagállamban, azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) vagy c) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak. Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti árufuvarozási piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását. A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet, és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk (4), (5), és (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó. A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak. |
| e) | Amíg a fenti a)-c) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is. |
| f) | Az a)-d) pont alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában fennállt. |
7. ADÓZÁS
| (1) | 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145. szám, 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
|
| (2) | 31990 L 0435: A Tanács 1990. július 23-i 90/435/EGK irányelve a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (HL L 225. szám, 1990.8.20., 6. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 90/435/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, mindaddig, amíg a fel nem osztott nyereség megadóztatása nélkül a felosztott nyereségre jövedelemadót vet ki, de legkésőbb 2008. december 31-ig, Észtország továbbra is alkalmazhatja ezt az adót az észt leányvállalatok által más tagállamban letelepedett anyavállalataik részére felosztott nyereségre. |
| (3) | 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316. szám, 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig Észtország elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra megállapított általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz. A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK tanácsi irányelv(5) 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn az Észtországból a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését. |
| (4) | 31992 L 0080: A Tanács 1992. október 19-i 92/80/EGK irányelve a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adójának közelítéséről (HL L 316. szám, 1992.10.31., 10. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 92/80/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig Észtország elhalaszthatja a fogyasztási dohányra megállapított általános jövedékiadó-minimum alkalmazását. A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK tanácsi irányelv(6) 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn az Észtországból a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigarettán kívüli fogyasztási dohány vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését. |
8. ENERGIA
| (1) | 31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308. szám, 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Észtország esetében nem kell alkalmazni. Észtország gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
|
| (2) | 31996 L 0092: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (HL L 27. szám, 1997.1.30., 20. o.). A 96/92/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdését 2008. december 31-ig Észtországban nem kell alkalmazni. |
9. KÖRNYEZETVÉDELEM
A. LEVEGŐMINŐSÉG
31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről üzemanyagtöltő állomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365. szám, 1994.12.31., 24. o.).
| (1) | A 94/63/EK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő tárolóberendezésekre vonatkozó követelményeket Észtország esetében nem kell alkalmazni:
|
| (2) | A 94/63/EK irányelv 4. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályok feltöltésére és lefejtésére vonatkozó követelményeket Észtország esetében nem kell alkalmazni:
|
| (3) | A 94/63/EK irányelv 6. cikkétől és III. mellékletétől eltérve, 2006. december 31-ig az olyan töltőállomások esetében, amelyek forgalma kevesebb mint 1 000 m3/év, a már meglévő tárolóberendezések feltöltésére vonatkozó követelményeket Észtország esetében nem kell alkalmazni. |
B. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182. szám, 1999.7.16., 1. o.).
Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjától és a 14. cikke d) pontjának i. alpontjától eltérve, a hulladékokról szóló 75/442/EGK(7) tanácsi irányelv, valamint a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK(8) tanácsi irányelv sérelme nélkül, 2009. július 16-ig a folyékony és maró hatású hulladékokra vonatkozó követelményeket Észtország esetében a már működő hulladéklerakókban elhelyezett olajpalahamura nem kell alkalmazni. Észtország biztosítja a hulladéklerakókban az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő módon elhelyezett olajpalahamu fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
| — | a csatlakozás időpontjáig: 3 930 000 tonna; |
| — | 2004. december 31-ig: 3 570 000 tonna; |
| — | 2005. december 31-ig: 3 090 000 tonna; |
| — | 2006. december 31-ig: 2 120 000 tonna; |
| — | 2007. december 31-ig: 920 000 tonna; |
| — | 2008. december 31-ig: 350 000 tonna. |
C. VÍZMINŐSÉG
| (1) | 31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135. szám, 1991.5.30., 40. o.), az alábbi módosítással:
A 91/271/EGK irányelv 3., 4. cikkétől és 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2010. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Észtország esetében a következő közbenső célkitűzésekkel összhangban nem kell alkalmazni: 10 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban Észtország 2009. december 31-ig biztosítja az irányelv előírásainak teljesülését. |
| (2) | 31998 L 0083: A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330. szám, 1998.12.5., 32. o.). A 98/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésétől, 8. cikkétől és az I. melléklet C. részétől eltérve:
|
D. IPARI SZENNYEZÉSCSÖKKENTÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS
32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309. szám, 2001.11.27., 1. o.).
A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és a III. és VII. melléklete A. részétől eltérve, a kén-dioxidra és a szilárd anyagra vonatkozó kibocsátási határértékeket Észtországban nem kell alkalmazni:
| — | 2010. december 31-ig az Ahtmében található tüzelőberendezésre; |
| — | 2015. december 31-ig Narvában (Eesti és Balti) és Kohtla Järvében található tüzelőberendezésekre. Mindazonáltal Narvában (Eesti és Balti) 2004. december 31-ig 4 kazánnak, és 2010. december 31-ig további 4 kazánnak kell az irányelv előírásait teljesíteni. 2008. január 1-jéig a Balti erőmű minden „TP-17” típusú kazánját le kell állítani. |
Az átmeneti időszak folyamán ezen létesítmények tekintetében legalább 65 % kénmentesítési mértéket kell elérni és a szilárd anyagra vonatkozó kibocsátási határértékek nem haladhatják meg a 200 mg/Nm3-t.
2008. január 1-jéig Észtország a Bizottság elé terjeszt egy a 2010-2015. év közötti időszakra vonatkozó tervet, amely tartalmaz egy beruházási tervet is, a Narvában (Eesti és Balti) és a Kohtla Järvében található, a közösségi előírásoknak továbbra sem megfelelő kazánok fokozatos felzárkóztatásáról.
Észtország megtesz mindent annak érdekében, hogy 2012-ben az olajpala-tüzelésű tüzelőberendezések kén-dioxid-kibocsátása ne haladja meg a 25 000 tonnát és ezt követően fokozatosan csökkenjen.
E. TERMÉSZETVÉDELEM
31992 L 0043: A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206. szám, 1992.7.22, 7. o.), az alábbi utolsó módosítással:
| — | 31997 L 0062: A Tanács 1997.10.27-i 97/62/EK irányelve (HL L 305. szám, 1997.11.8., 42. o.). |
2009. május 1-jéig a Bizottság jelentést készít a Tanács számára a 92/43/EGK irányelv IV. melléklete alapján a Lynx lynxre vonatkozó földrajzi kivétel további alkalmazásáról, különös tekintettel a Lynx lynx populáció megőrzésére és az egyéb vadon élő fajok megőrzésére gyakorolt hatására. Ennek alapján a Tanács felülvizsgálja a kivételt és a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határozhat a további alkalmazás megszüntetéséről.
| (3) | HL L 281. szám, 1999.11.4., 30. o. |
| (5) | HL L 76. szám, 1992.3.23., 1. o. A legutóbb a 2000/47/EK tanácsi irányelv (HL L 193. szám, 2000.7.29., 73. o.) által módosított irányelv. |
| (6) | HL L 76. szám, 1992.3.23., 1. o. A legutóbb a 2000/47/EK tanácsi irányelv (HL L 193. szám, 2000.7.29., 73. o.) által módosított irányelv. |
| (7) | HL L 194. szám, 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a Bizottság 96/350/EK határozatával (HL L 135. szám, 1996.6.6., 32. o.) módosított irányelv. |
| (8) | HL L 377. szám, 1991.12.31., 20. o. A legutóbb a Tanács 94/31/EK irányelvével (HL L 168. szám, 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv. |
IMPORTANT LEGAL NOTICE : The information on this site is subject to a disclaimer and a copyright notice