X. MELLÉKLET

A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Magyarország

1. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés.

31968 L 0360: A Tanács 1968. október 15-i 68/360/EGK irányelve a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről (HL L 257. szám, 1968.10.19., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással:

—

11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány — az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241. szám, 1994.8.29., 21. o.);

31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257. szám, 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:

—

31992 R 2434: A Tanács 1992.7.27-i 2434/92/EGK rendelete (HL L 245. szám, 1992.8.26., 1. o.);

31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18. szám, 1997.1.21., 1. o.).

(1)

A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EK-Szerződés 39. cikkét és 49. cikkének (1) bekezdését egyrészről Magyarország, másrészről Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság között csak a (2)-(14) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.

(2)

Az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a magyar állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják. Azok a magyar állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem. Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a magyar állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen. Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett magyar állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat. Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló magyar állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.

(3)

A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács, a Bizottság jelentése alapján, felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését. E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni.

(4)

Magyarország kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a (3) bekezdést kell alkalmazni, és azt Magyarország kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.

(5)

Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni.

(6)

A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a (3), (4) és (5) bekezdés értelmében a magyar állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a magyar állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.

(7)

A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a (3), (4) és (5) bekezdés értelmében a magyar állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak. Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz. Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.

(8)

Amíg a fenti (2)-(5) és (7) bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Magyarországon a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a magyar állampolgárokra a rendelet 11. cikkét az alábbi feltételekkel kell alkalmazni: —   a munkavállalónak a rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett családtagjai, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban; —   a munkavállalónak a rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett családtagjai, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve — ha az a korábbi — a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve. A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.

(9)

Amennyiben a 68/360/EGK irányelv egyes rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a (2)-(5), valamint a (7) és (8) bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Magyarország és a jelenlegi tagállamok a (2)-(5), valamint a (7) és (8) bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.

(10)

Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Magyarország az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.

(11)

Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazását, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia vagy Szlovákia tekintetében Magyarország a (7) bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Magyarország által a cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén vagy szlovák állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.

(12)

Bármely jelenlegi tagállam, amely a (2)-(5) és (7)-(9) bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot is. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.

(13)

Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a magyar munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az EK-Szerződés 49. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Magyarországon letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni. Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat: — Németországban: Szolgáltatási ágazat NACE-kód(1) (eltérő jelölés hiányában) Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is 45.1-4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek Ipari takarítás, tisztítás 74.70 Ipari takarítás, tisztítás Egyéb szolgáltatások 74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése (1) NACE: lásd 31990 R 3037: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293. szám, 1990.10.24., 1. o.), amelyet legutóbb módosított: 32002 R 0029: A Bizottság 2001.12.19-i 29/2002/EK rendelete (HL L 6. szám, 2002.1.10., 3. o.). — Ausztriában: Szolgáltatási ágazat NACE-kód(1) (eltérő jelölés hiányában) Kertészeti szolgáltatások 01.41 Kőmegmunkálás 26.7 Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása 28.11 Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is 45.1-4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek Biztonsági tevékenységek 74.60 Ipari takarítás, tisztítás 74.70 Házi betegápolás 85.14 Szociális ellátás elhelyezés nélkül 85.32 (1) NACE: lásd 31990 R 3037: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293. szám, 1990.10.24., 1. o.), amelyet legutóbb módosított: 32002 R 0029: A Bizottság 2001.12.19-i 29/2002/EK rendelete (HL L 6. szám, 2002.1.10., 3. o.). Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az EK-Szerződés 49. cikkének (1) bekezdésétől, Magyarország a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Magyarország között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.

(14)

A (2)-(5) és (7)-(12) bekezdés alkalmazása a magyar állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak. Az (1)-(13) bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai. A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló magyar migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Magyarországon lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Magyarországon lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként a harmadik országokból származó, Magyarországon lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Magyarország állampolgárai.

2. A SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK SZABADSÁGA

(1)

31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84. szám, 1997.3.26., 22. o.). A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2007. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Magyarország esetében nem kell alkalmazni. Magyarország gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2004. december 31-ig legalább 3 783 euró, 2005. január 1-tjétől 2007. december 31-ig pedig legalább 7 565 euró biztosítást nyújt. Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy magyar befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a magyarországi kártalanítási szint és a 4. cikk (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében. A valamely másik tagállam befektetési szolgáltatója által Magyarországon nyújtott biztosítás összege 2007. december 31-ig nem haladhatja meg a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb kártalanítási szintet. Ezen időszak alatt egy másik tagállam befektetési szolgáltatója által Magyarországon nyújtott biztosítás köre nem haladhatja meg a hasonló magyarországi kártalanítási rendszer által biztosított kört.

(2)

32000 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/12/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 126. szám, 2000.5.20., 1. o.), az alábbi módosítással: —   32000 L 0028: Az Európai Parlament és a Tanács 2000.9.18-i 2000/28/EK irányelve (HL L 275. szám, 2000.10.27., 37. o.). A 2000/12/EK irányelv 5. cikke tekintetében, 2007. december 31-ig az induló tőkére vonatkozóan a (2) bekezdésben megállapított követelményt a csatlakozás időpontjában Magyarországon már letelepedett szövetkezeti hitelintézetekre nem kell alkalmazni. Magyarország gondoskodik arról, hogy az ezen szövetkezeti hitelintézetek induló tőkéjére vonatkozó követelmény 2006. december 31-ig legalább 378 200 euró, 2007. január 1-tjétől 2007. december 31-ig pedig legalább 756 500 euró lesz. Az 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően az átmeneti időszak alatt az ilyen vállalkozások szavatoló tőkéje nem csökkenhet a csatlakozás időpontját követően elért legmagasabb szint alá.

3. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA

Szerződés az Európai Unióról;

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés.

(1)

Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, az ezen okmány aláírásának időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt korlátozásokat. A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésének engedélyezése során Magyarországnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokat kell alkalmaznia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között.

(2)

Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. Valamely tagállam állampolgára, illetve egy másik tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült. Valamely tagállam állampolgárára nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira. Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag a (2) bekezdés első albekezdésében megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat. Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzését engedélyhez köti, az engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között. Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

4. VERSENYPOLITIKA

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: VI. cím, 1. fejezet — Versenyszabályok

1. 3 milliárd és 10 milliárd forint összegű beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények támogatási programja

a)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-ának (7), (10) és (11) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a alapján 2003. január 1-jét megelőzően biztosított társaságiadó-kedvezményeket a következő feltételek szerint alkalmazhatja: i.   a kis- és középvállalkozásokra, az ilyen vállalkozások közösségi meghatározásával(3) összhangban és a Bizottság erre vonatkozó gyakorlatának megfelelően 2011. december 31-ig bezárólag. A fenti jogszabályok és az i. alpontban foglaltak alapján adókedvezményre jogosult kedvezményezettet érintő vállalategyesülés, vállalatfelvásárlás vagy bármely ezekhez hasonló esemény esetén a társaságiadó-kedvezmény megszűnik. ii.   az egyéb vállalkozásokra, amennyiben a fenti jogszabályok alapján nyújtott támogatás összegére vonatkozóan a következő korlátozások érvényesülnek: aa)   regionális beruházásokra nyújtott állami támogatások: —   a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 75 %-át, ha a vállalkozás 2000. január 1-je előtt kezdte meg az említett támogatási program szerinti beruházását. Amennyiben a vállalkozás 2000-2002. között kezdte meg a támogatási program szerinti beruházását, a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 50 %-át; —   amennyiben a vállalkozás a gépjárműiparban tevékenykedik(4), a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 30 %-át, ha a vállalkozás 2000. január 1-je előtt kezdte meg az említett támogatási program szerinti beruházását. Amennyiben a vállalkozás 2000-2002. között kezdte meg a támogatási program szerinti beruházását, a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 20 %-át; —   a fenti 75 %-os, illetve 50 %-os (gépjárműipar esetén 30, illetve 20 %-os) maximális támogatási intenzitásba beszámítandó támogatástartalom kiszámítása céljából a 2003. január 1-jén kezdődő időszakot kell figyelembe venni; minden egyéb, az ezen időpontot megelőzően keletkezett nyereség alapján igényelt és kapott támogatást a kiszámítás során figyelmen kívül kell hagyni; —   a támogatást nem kell visszatéríteni, ha a vállalkozás a csatlakozás időpontjában már túllépte a maximális támogatási intenzitást; —   a teljes támogatás kiszámítása céljából az elszámolható költségekkel kapcsolatosan a kedvezményezettnek nyújtott összes támogatást figyelembe kell venni, beleértve az egyéb támogatási programok alapján folyósított támogatásokat is, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból nyújtják; —   az elszámolható költségeket a regionális beruházási támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított feltételek alapján kell meghatározni; —   az elszámolható költségek közül azokat lehet figyelembe venni, amelyek 1997. január 1-je és 2005. december 31-e között, a vállalkozás által legkésőbb 2002. december 31-ig hivatalosan elfogadott beruházási program alapján merültek fel, és amelyekről a vállalkozás legkésőbb 2003. január 31-ig értesíti a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumát. bb)   képzésre, kutatásra és fejlesztésre, foglalkoztatásra, valamint környezetvédelmi beruházásokra nyújtott állami támogatások: —   a támogatás nem haladhatja meg az EK-Szerződés 87. és 88. cikke alapján, az adott támogatási célokra 2003. január 1-jén alkalmazandó maximális támogatási intenzitást; —   az alkalmazandó maximális támogatási intenzitásba beszámítandó támogatástartalom kiszámítása céljából a 2003. január 1-jén kezdődő időszakot kell figyelembe venni; minden egyéb, az ezen időpontot megelőzően keletkezett nyereség alapján igényelt és kapott támogatást a kiszámítás során figyelmen kívül kell hagyni; —   a támogatást nem kell visszatéríteni, ha a vállalkozás a csatlakozás időpontjában már túllépte a maximális támogatási intenzitást; —   a teljes támogatás kiszámítása céljából az elszámolható költségekkel kapcsolatosan a kedvezményezettnek nyújtott összes támogatást figyelembe kell venni, beleértve az egyéb támogatási programok alapján folyósított támogatásokat is, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból nyújtják; —   az elszámolható költségeket az adott támogatási célokra 2003. január 1-jén alkalmazandó közösségi jogszabályok alapján kell meghatározni; —   az elszámolható költségek közül azokat lehet figyelembe venni, amelyek 1997. január 1-je és 2005. december 31-e között, a vállalkozás által legkésőbb 2002. december 31-ig hivatalosan elfogadott beruházási program alapján merültek fel, és amelyekről a vállalkozás legkésőbb 2003. január 31-ig értesíti a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumát. cc)   Amennyiben a kedvezményezett közcélú infrastrukturális beruházásokat hajt végre, a támogatás legfeljebb a 2002. december 31-ig felmerült költségek 100 %-ig terjedhet. Az ebben a pontban megállapított átmeneti rendelkezések nem hatályosulnak, amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek.

b)

A fenti jogszabályok alapján nyújtott bármely támogatás, amely a csatlakozás időpontjában nem felel meg az a) pontban felsorolt feltételeknek, a létező támogatásokra vonatkozóan az ezen okmány IV. mellékletének a versenypolitikáról szóló 3. fejezetében megállapított eljárás szerint új támogatásnak minősül.

c)

Magyarország megküldi a Bizottságnak: —   két hónappal a csatlakozás időpontját követően az a) pontban ismertetett feltételek teljesüléséről szóló információt; —   2006. június végéig a fenti jogszabályok alapján a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható beruházási költségekről és a kedvezményezettnek nyújtott támogatás teljes összegéről szóló információt.

2. Off-shore rendszer

a)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2005. december 31-ig fenntarthatja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja és a 19. §-ának (2) bekezdése alapján 2003. január 1-je előtt biztosított társaságiadó-kedvezményt.

b)

A fenti jogszabályok alapján az a) pontban foglalt adókedvezményre jogosult kedvezményezettet érintő vállalategyesülés, vállalatfelvásárlás vagy bármely ezekhez hasonló esemény esetén a társaságiadó-kedvezmény megszűnik.

3. Helyi adókedvezmények formájában nyújtott támogatások

a)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltak ellenére Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 79. §-ának (1) és (2) bekezdésével, és az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 158. §-ával módosított, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a és 7. §-a alapján az adóalap 2 %-áig a helyi önkormányzatok által, meghatározott ideig nyújtott iparűzésiadó-kedvezményeket.

b)

Azok a vállalkozások, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-ának (7), (10) és (11) bekezdése alapján vagy a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a vagy egyéb, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkével nem összeegyeztethető támogatási program alapján részesülnek támogatásban, nem jogosultak a fenti a) pontban meghatározott átmeneti rendelkezésekre.

5. MEZŐGAZDASÁG

A. MEZŐGAZDASÁGI JOGSZABÁLYOK

(1)

31997 R 2597: A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól (HL L 351. szám, 1997.12.23., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   31999 R 1602: A Tanács 1999.7.19-i 1602/1999/EK rendelete (HL L 189. szám, 1999.7.22., 43. o.). A 2597/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, a csatlakozás időpontjától öt évig a zsírtartalomra vonatkozó követelményeket a Magyarországon termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni annyiban, hogy Magyarország fogyasztói tejként forgalmazhatja a 2,8 % (m/m) zsírtartalmú tejet. A zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Magyarországon forgalmazható, vagy harmadik országba exportálható.

(2)

31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179. szám, 1999.7.14., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32001 R 2585: A Tanács 2001.12.19-i 2585/2001/EK rendelete (HL L 345. szám, 2001.12.29., 10. o.). Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete C. szakasza 2. pontjának d) alpontjától eltérve, a csatlakozás időpontját követő tízéves időszakra az asztali borok vonatkozásában valamennyi magyar szőlőtermő övezetben megengedett a 7,7 térfogat-százalékos minimális természetes alkoholtartalom.

(3)

32002 R 0753: A Bizottság 2002. április 29-i 753/2002/EK rendelete az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 118. szám, 2002.5.4., 1. o.). A 753/2002/EK rendelet II. mellékletétől eltérve, 2008. december 31-ig a Magyarországon termelt és kizárólag Magyarországon forgalmazott borok esetében a „Müller Thurgau” fajta szinonimájaként a „Rizlingszilváni” elnevezés használható.

B. ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK

(1)

31964 L 0433: A Tanács 1964. június 26-i 64/433/EGK irányelve a friss hús előállítására és forgalmazására vonatkozó egészségügyi feltételekről (HL L 121. szám, 1964.7.29., 2012. o., amelyet később a HL L 268. szám, 1991.6.29., 71. o. módosított és foglalt egységes szerkezetbe), az alábbi utolsó módosítással: —   31995 L 0023: A Tanács 1995.6.22-i 95/23/EK irányelve (HL L 243. szám, 1995.10.11., 7. o.). a)   A 64/433/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott strukturális követelményeket az e melléklet A. függelékében felsorolt magyarországi létesítmények esetében 2006. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi feltételekkel. b)   Mindaddig, amíg az a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy ugyanabban a létesítményben használhatók fel további feldolgozásra. E termékeket különleges egészségügyi jelöléssel kell ellátni. Az előző albekezdést az integrált húsipari létesítményekből származó termékekre is alkalmazni kell, amennyiben a létesítmény egy része az a) pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. c)   Magyarország a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére az e melléklet A. függelékében előírt határidőkkel összhangban biztosítja az a) pontban említett strukturális követelményeknek való fokozatos megfelelést. Magyarország biztosítja, hogy 2006. december 31-ét követően kizárólag azok a létesítmények üzemelhetnek, amelyek az említett követelményeknek erre az időpontra teljes mértékben megfelelnek. Magyarország az e melléklet A. függelékében felsorolt minden egyes létesítményben elért fejlődésről évente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyhez csatolja azon létesítmények jegyzékét, amelyek az adott évben kiküszöbölték a meglévő hiányosságokat. d)   A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2006. december 31-e előtt naprakésszé teheti e mellékletnek az a) pontban említett A. függelékét; ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt korlátozott mértékben kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből. A fenti átmeneti rendszer zökkenőmentes működését biztosító részletes végrehajtási szabályokat a 64/433/EGK irányelv 16. cikkével összhangban kell elfogadni.

(2)

31999 L 0074: A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 203. szám, 1999.8.3., 53. o.). 2009. december 31-ig az e melléklet B. függelékében felsorolt magyarországi létesítmények használatban tarthatják az 1999/74/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában meghatározott minimumkövetelményeknek nem megfelelő ketreceket, feltéve, hogy azokat legkésőbb 1999. július 1-jén állították használatba és alapterületük legalább 65 %-án legalább 36 cm magasak, és bármely pontjukon legalább 33 cm magasak.

6. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

(1)

31991 L 0440: A Tanács 1991. július 29-i 91/440/EGK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről (HL L 237. szám, 1991.8.24., 25. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32001 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2001.2.26-i 2001/12/EK irányelve (HL L 75. szám, 2001.3.15., 1. o.). 2006. december 31-ig a 91/440/EGK tanácsi irányelv 10. cikkének (3) bekezdését Magyarország esetében csak az alábbi feltételekkel kell alkalmazni: —   A Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) együttműködik a vasúti vállalkozásokkal a magyarországi import, export és tranzit esetében a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások megkülönböztetés nélküli nyújtása céljából. Az irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott hozzáférési jogot korlátozás nélkül kell biztosítani. —   A Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózat magyarországi teljes éves kapacitásának legalább 20 százalékát a MÁV-on kívüli más vasúti vállalkozások számára kell fenntartani, és valamennyi indulási állomás-célállomás viszonylatban a MÁV-éval összehasonlítható menetidőt kell biztosítani. Az egyes vasútvonalak tényleges kapacitását az infrastruktúra kezelője köteles feltüntetni a vasúthálózat-használati szabályzatban. A teljes éves kapacitás fent jelzett 20 százaléka lefedi a 91/440/EK irányelv 10. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott hozzáférési jogokat.

(2)

31992 L 0014: A Tanács 1992. március 2-i 92/14/EGK irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete 2. fejezete II. részének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról (HL L 76. szám, 1992.3.23., 21. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32001 R 0991: A Bizottság 2001.5.21-i 991/2001/EK rendelete (HL L 138. szám, 2001.5.22., 12. o.). A 92/14/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2004. december 31-ig az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeket az Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Moldovában, az Orosz Föderációban, Türkmenisztánban vagy Ukrajnában lajstromozott és az ezekben az országokban letelepedett természetes vagy jogi személyek által üzemeltetett repülőgépek vonatkozásában Magyarországon nem kell alkalmazni.

(3)

31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279. szám, 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-iji 484/2002/EK rendelete (HL L 76. szám, 2002.3.19., 1. o.). a)   A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Magyarországon letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Magyarországon. b)   A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot — legfeljebb két évre — meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó. c)   A csatlakozás időpontját követő ötödik év végéig azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak. Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy az által súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását. A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet, és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk (4), (5), és (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó. A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak. d)   Amíg a fenti a) és b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is. e)   Az a)-c) pont alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában fennállt.

(4)

31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235. szám, 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32002 L 0007: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.2.18-i 2002/7/EK irányelve (HL L 67. szám, 2002.3.9., 47. o.). A 96/53/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2008. december 31-ig az irányelv I. mellékletének 3.2.1., 3.4.1., 3.4.2., 3.5.1. és 3.5.3. pontjában meghatározott határértékeknek megfelelő járművek csak abban az esetben használhatják a magyar közúthálózat nem korszerűsített szakaszait, ha megfelelnek a tengelyterhelésre vonatkozó magyarországi határértékeknek. Magyarország fő tranzitútvonal-hálózatát az alábbiakban ismertetett indikatív táblázatban foglaltak szerint korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak. A korszerűsítés ütemével párhuzamosan a magyarországi közúthálózatot fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Az úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben részt vevő, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő ideiglenes kiegészítő díjat megkülönböztetésmentesen kell kivetni. A légrugós felfüggesztés nélküli járművekre vonatkozó 10 tonnás, illetve a légrugós felfüggesztéssel rendelkező járművekre vonatkozó 11 tonnás magyarországi tengelyterhelési határértéket meghaladó járműveknek útvonalengedélyt kell beszerezniük egyes útszakaszok és hidak elkerülésének biztosítása érdekében. A légrugós felfüggesztéssel rendelkező járművek tengelyterhelésének mérése esetében Magyarország 0,5 tonnás eltérést fogad el, és csak abban az esetben vet ki ideiglenes kiegészítő úthasználati díjat, ha a tengelyterhelés a 11,5 tonnát meghaladja. Az irányelv határértékeinek megfelelő járművekre nem vethető ki ideiglenes kiegészítő díj az alábbi fő tranzitútvonalak használata esetén: —   Hegyeshalom-Nagylak tranzitútvonal (IV. összeurópai folyosó), vagyis az E60 az osztrák határtól Hegyeshalomig, illetve Budapestig, az E60 dél-budapesti elkerülő út, az E75 Budapesttől Kiskunfélegyházáig; —   Rajka-Nagylak tranzitútvonal (IV. összeurópai folyosó), vagyis az E65 a szlovák határtól Rajkáig, illetve Hegyeshalomig, az E60 Hegyeshalomtól Budapestig, az E60 dél-budapesti elkerülő út, az E75 Budapesttől Kiskunfélegyházáig; —   Tornyiszentmiklós-Nagylak tranzitútvonal (IV. és V. összeurópai folyosó), vagyis Siófoktól, illetve Budapesttől, az E60 dél-budapesti elkerülő út, az E75 Budapesttől Kiskunfélegyházáig; —   Hegyeshalom-Röszke tranzitútvonal (IV. és X. összeurópai folyosó), vagyis az E60 az osztrák határtól Hegyeshalomig, illetve Budapestig, az E60 dél-budapesti elkerülő út, az E75 Budapesttől Kiskunfélegyházáig; —   Rajka-Röszke tranzitútvonal (IV. és X. összeurópai folyosó), vagyis az E65 a szlovák határtól Rajkáig, illetve Hegyeshalomig, az E60 Hegyeshalomtól Budapestig, az E60 dél-budapesti elkerülő út, az E75 Budapesttől Kiskunfélegyházáig. Útfejlesztési program (km) Főúthálózat 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összes   2007 2008 Összes (2007-2008) Összes (2001-2008) A CONF-H 37/00 dokumentum 2. mellékletében szereplő térképen jelzett utak megerősítése (2, 3, 4, 6, 8, 33, 35, 42, 44, 47, 56, 61 utak)   78 126 270 270 270 1014         1014 Megerősítés (41, 49, 51, 58 utak)       51 65 69 185 Megerősítés (74, 87, 86 utak) 100 100 200 385 Megerősítés (egyéb utak) 30 50 70 70 70 70 360 Megerősítés (egyéb utak) 70 70 140 500 Új építés (elsősorban elkerülő utak) 29 49 45 27 35 61 246 Új építés (elsősorban elkerülő utak) 60 60 120 366 Főutak összesen 59 177 241 418 440 470 1805   230 230 460 2265 Autóút- és autópálya-hálózat                         Új építés (M0, M3, M5, M7, M30, M35, M43, M70)   65 24 20 237 85 431 Új építés (M6-56, M7, M8, M0) 177 165 342 773 Összes 59 242 265 438 677 555 2236   407 395 802 3038

7. ADÓZÁS

(1)

31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145. szám, 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32002 L 0038: A Tanács 2002.5.7-i 2002/38/EK irányelve (HL L 128. szám, 2002.5.15., 41. o.). a)   A 77/388/EGK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében Magyarország: i.   2007. december 31-ig legalább 12 %-os kedvezményes hozzáadottértékadó-kulcsot alkalmazhat a szén-, brikett- és koksz-, tűzifa- és faszén-értékesítésre, valamint a távhőszolgáltatásra, és ii.   2007. december 31-ig, illetve, amennyiben az irányelv 28l. cikkében említett átmeneti időszak korábban lezárul, annak utolsó napjáig, legalább 12 %-os kedvezményes hozzáadottértékadó-kulcsot alkalmazhat az éttermi szolgáltatásokra és a hasonló létesítményekben történő élelmiszer-értékesítésre, b)   A 77/388/EGK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárás szerint meghozandó formális határozat sérelme nélkül, a csatlakozást követő első évben Magyarország fenntarthatja a legalább 5 %-os kedvezményes hozzáadottértékadó-kulcsot a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásra, c)   A 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében Magyarország fenntarthatja az irányelv F. mellékletének 17. pontjában említett nemzetközi személyszállításra vonatkozó hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig a 28. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, illetve — ha az a korábbi — ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz.

(2)

31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316. szám, 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32002 L 0010: A Tanács 2002.2.12-i 2002/10/EK irányelve (HL L 46. szám, 2002.2.16., 26. o.), A 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2008. december 31-ig Magyarország elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra megállapított általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz. A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv(5) 8. cikkének sérelme nélkül, és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Magyarországról a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.

8. KÖRNYEZETVÉDELEM

A. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

(1)

31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30. szám, 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: —   32001 R 2557: A Bizottság 2001.12.28-i 2557/2001/EK rendelete (HL L 349. szám, 2001.12.31., 1. o.). a)   2005. június 30-ig a 259/93/EGK rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok Magyarországra történő, hasznosítási célú szállítását, valamint az e mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni. b)   A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságoknak kifogással kell élniük a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítménybe irányul, amely a veszélyes hulladékok égetéséről szóló 94/67/EK irányelv(6) és a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001/80/EK irányelv(7) egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesül, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.

(2)

31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365. szám, 1994.12.31., 10. o.). a)   A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjától eltérve, 2005. december 31-ig Magyarország a következő közbenső célkitűzésekkel teljesíti a hasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket a következő csomagolóanyagok tekintetében: —   műanyagok újrafeldolgozása: tömeg szerint mért 11 % a csatlakozás időpontjáig, 14 % 2004-re; —   üveg újrafeldolgozása: tömeg szerint mért 14 % a csatlakozás időpontjáig, 15 % 2004-re; —   teljes hasznosítási arány: tömeg szerint mért 40 % a csatlakozás időpontjáig, és 43 % 2004-re. b)   A 94/62/EK irányelv 6.cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, Magyarország a 2005. évtől kezdődő időszakra vonatkozóan 46 %-ot határozhat meg teljes újrafeldolgozási célkitűzésként.

B. VÍZMINŐSÉG

(1)

31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135. szám, 1991.5.30, 40. o.), az alábbi módosítással: —   31998 L 0015: A Bizottság 1998.2.27-i 98/15/EK irányelve (HL L 67. szám, 1998.3.7., 29. o.). a)   A 91/271/EGK irányelv 3., 4. cikkétől és 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2015. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Magyarországon a következő közbenső célkitűzésekkel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni: —   2008. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó érzékeny területen található agglomerációkban teljesíteni; —   2010. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat a 15 000 lakosegyenértéket meghaladó, nem érzékeny területen található agglomerációkban teljesíteni. b)   A 91/271/EGK irányelv 13. cikkétől eltérve, 2008. december 31-ig a III. mellékletben felsorolt iparágakba tartozó üzemek biológiailag lebontható ipari szennyvizére vonatkozó követelményeket Magyarország esetében nem kell alkalmazni a következő üzemek tekintetében: —   Pannontej Rt., Répcelak —   Bácsbokodi Tejüzem, Bácsbokod —   Papp Kereskedelmi Kft. Konzervgyár, Nyírtas —   Vépisz Szövetkezet, Konzervüzem, Csegöld —   Szatmári Konzervgyár Kft., Tyukod —   PETISFOOD Kft. Konzervüzem, Vasmegyer —   Atev Rt., Debrecen-Bánk —   Mirsa Rt., Albertirsa —   Makói Tejüzem, Makó —   Zalka Tej Rt., Nagybánhegyes.

(2)

31998 L 0083: A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330. szám, 1998.12.5., 32. o.). A 98/83/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, Magyarország 2009. december 25-ig eltérhet az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől anélkül, hogy erről a döntésről értesítené a Bizottságot. Amennyiben Magyarország ezen időpontot követően is érvényesíteni kívánja az eltérést, a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni. Ez az eltérés nem alkalmazható az élelmiszergyártáshoz használt ivóvízre. A 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni abban az esetben is, ha Magyarország 2006. december 25-ét követően a 9. cikk (1) bekezdése értelmében eltérést kíván érvényesíteni a bór, fluorid és a nitrit határértékeire vonatkozóan.

C. IPARI SZENNYEZÉSCSÖKKENTÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS

(1)

31994 L 0067: A Tanács 1994. december 16-i 94/67/EK irányelve a veszélyes hulladékok égetéséről (HL L 365. szám, 1994.12.31., 34. o.). A 94/67/EK irányelv 7. és 11. cikkétől, valamint III. mellékletétől eltérve, 2005. június 30-ig a kibocsátási határértékeket és a mérési követelményeket Magyarország esetében az alábbiakban meghatározott égetőművekre nem kell alkalmazni a következők szerint: —   A hulladékolaj és egyéb folyékony hulladékok égetését végző égetőművek: —   Petró & Petró Kft., Ács: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   KÖSZOL Kft., Győr: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Nitrokémia Rt., Balatonfűzfő: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   MB Szerviz Kft., Budapest: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Jászautó Kft., Jászberény: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében. —   Kórházi hulladékok égetését végző égetőművek: —   Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   SEPTOX Kft., Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Budapest: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Progress B-90 Kft., Kistarcsa: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Albert Schweizer Kórház, Hatvan: kizárólag a hidrogén-kloridra vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Jósa András Kórház, Nyíregyáza: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Erzsébet Kórház, Jászberény: kizárólag a hidrogén-kloridra vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Kátai Gábor Kórház, Karcag: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Mezőtúri Városi Kórház, Mezőtúr: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Filantrop Kft., Kecskemét: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Szegedi Városi Kórház, Szeged: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Csongrád Megyei Területi Kórház, Szentes: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre és a hidrogénkloridra vonatkozó határértékek, valamint a mérési követelmények tekintetében; —   Markhot Ferenc Kórház, Eger: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Bugát Pál Kórház, Gyöngyös: kizárólag a dioxinra vonatkozó határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Pándy Kálmán Kórház, Gyula: kizárólag a teljes szilárdanyag-mennyiségre és a hidrogénkloridra (HCl) vonatkozó határértékek, valamint a mérési követelmények tekintetében. —   Szilárd és folyékony veszélyes hulladékok égetését végző égetőművek és együttégető művek: —   Dunai Cement és Mészmű Rt., Vác: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Pannoncem Cementipari Rt., Lábatlan: kizárólag a nitrogén-oxidra vonatkozó kibocsátási határértékek és a mérési követelmények tekintetében; —   Megoldás Kft., Szombathely (Shenandoah P60-M2 típusú égetőmű és Energospar-2 típusú égetőmű): kizárólag a HCl-ra vonatkozó kibocsátási határértékek és a mérési követelmények tekintetében; —   Crazy Cargo Kft., Székesfehérvár: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   H+H Dunaforg Kft., Dunaújváros: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Rt., Mosonmagyaróvár: kizárólag a PM-re, HF-ra vonatkozó kibocsátási határértékek és a mérési követelmények tekintetében; —   FORTE Rt., Vác: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, Budapest: kizárólag a HCl-ra, HF-ra vonatkozó kibocsátási határértékek és a mérési követelmények tekintetében; —   MOL Rt. Dunai Finomító, Százhalombatta: kizárólag a szennyvízben található Cr-ra vonatkozó kibocsátási határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   ÉMK Kft., Sajóbábony: kizárólag a dioxinra vonatkozó kibocsátási határérték tekintetében; —   Ecomissio Kft., Tiszaújváros: kizárólag a SO2-ra és a HCl-ra vonatkozó kibocsátási határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   Miskolci Városi Közlekedési Rt., Miskolc (Energospar-2 típusú égető és Pirotherm CV-1 típusú égető): kizárólag a HM-ra vonatkozó kibocsátási határérték és a mérési követelmények tekintetében; —   MOL Rt. Tiszai Finomító, Tiszaújváros: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   ICN Hungary Rt., Tiszavasvári: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Hajdúkomm Kft., Debrecen: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Mendoterm Kft., Budapest: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Gyógyszerkutató Intézet, Budapest: kizárólag a mérési követelmények tekintetében; —   Gyógyszerkutató Intézet, Budakeszi: kizárólag a mérési követelmények tekintetében.

(2)

32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309. szám, 2001.11.27., 1. o.). A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől és a III-VII. mellékletének A. részétől eltérve, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a szilárd anyagra vonatkozó kibocsátási határértékeket Magyarországon 2004. december 31-ig nem kell alkalmazni a következő létesítmények tekintetében: —   Budapesti Erőmű Rt., Újpest, 4. sz. kazán; —   Budapesti Erőmű Rt., Kőbánya, 1., 2., 3. és 4. sz. kazán; —   Dorog-Esztergom Erőmű Kft., Dorog, 5. és 6. sz. kazán; —   EMA-POWER Kft., Dunaújváros, 7. és 8. sz. kazán; —   Nyíregyházi Erőmű Kft., Nyíregyháza, 15. sz. kazán; —   PANNONPOWER Rt., Pécs, 5. és 7. sz. kazán; —   Mátra Cukor Rt., Hatvan, három kazán; —   Zoltek Rt., Nyergesújfalu, egy kazán.

9. VÁMUNIÓ

31987 R 2658: A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256. szám, 1987.9.7., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:

—

32002 R 0969: A Bizottság 2002.6.6-i 969/2002/EK rendelete (HL L 149. szám, 2002.6.7., 20. o.).

a)

A 2658/87/EGK rendelete 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig, de legkésőbb 2007. december 31-ig, Magyarország évente vámkontingenst nyithat az ötvözetlen alumíniumra (KN kód: 7601 10 00) a következő ütemterv szerint: —   az első évben legfeljebb 110 000 tonnának megfelelő kontingens, 2 %-os ad valorem vagy — ha az a magasabb — az érvényes EU-vám egyharmadának megfelelő vámtétellel; —   a második évben legfeljebb 70 000 tonnának megfelelő kontingens, 4 %-os ad valorem vagy — ha az a magasabb — az érvényes EU-vám kétharmadának megfelelő vámtétellel; —   a harmadik évben legfeljebb 20 000 tonnának megfelelő kontingens, 4 %-os ad valorem vagy — ha az a magasabb — az érvényes EU-vám kétharmadának megfelelő vámtétellel; feltéve, hogy a szóban forgó árukat: —   Magyarország területén bocsátották szabad forgalomba és ott kerülnek felhasználásra vagy közösségi származást eredményező feldolgozásra, és —   azok a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet(8) 21. és 82. cikkében rögzített, a meghatározott célra történő felhasználásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően vámfelügyelet alatt maradnak.

b)

A fenti rendelkezések csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozat mellékleteként az illetékes magyar hatóságok által kiállított igazolást nyújtanak be, amely tanúsítja, hogy a szóban forgó áruk a fenti rendelkezések hatálya alá tartoznak.

c)

A Bizottság és az illetékes magyar hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a szóban forgó áruk Magyarország területén kerülnek végső felhasználásra vagy közösségi származást eredményező feldolgozásra.

A. függelék

a X. melléklet 5. fejezete B. szakasza 1. pontjának megfelelően(*)

A létesítmények jegyzéke, a hiányosságok és a kiküszöbölésükre előírt határidők

B. függelék

a X. melléklet 5. fejezete B. szakasza 2. pontjának megfelelően(*^2)

A létesítmények jegyzéke a termelésükre vonatkozó adatokkal együtt (tojás/év)

IMPORTANT LEGAL NOTICE : The information on this site is subject to a disclaimer and a copyright notice