« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Csak németül zseniális
Genial nur auf Deutsch
von Susanne Kutter und Jürgen Rees
WirtschaftsWoche, 1 September, 2005


Német kutatók között komoly vita folyik arról, hogy egymás között németül vagy angolul beszéljenek-e. Német előadók kongresszusokon és egyetemi órákon ugyanis nemegyszer angolul tartják az előadást – német hallgatóság előtt.

Walter Kramer egyetemi professzor, a „Német Nyelv Egyesület” alapítója arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbb ember csak az anyanyelvén tud kreatívan gondolkodni, ezért a német mint hivatalos kutatási nyelv előfeltétele annak, hogy a német tudomány a jövőben is első osztályú maradhasson. Amikor egy kutatót idegen nyelven való gondolkodásra kényszerítenek, az a sport világára lefordítva azt jelenti, hogy egy jobblábas középcsatárnak ballal kell gólt lőnie. Leegyszerűsítve: a német kutatók csak németül zseniálisak.

Más nyugat-európai országokban, így Franciaországban vagy Olaszországban senkinek nem jutna eszébe, hogy bachelornak vagy masternak hívja az egyetemi végzettségeket, mint ahogyan azt teszik egyes német fakultásokon. Kramer professzor úgy gondolja, hogy aki nemzetköziségét saját anyanyelvének elhanyagolásával próbálja bizonygatni, csak másodrangúságáról tesz bizonyságot. Sok német görcsösen letagadja német identitását és kozmopolitát játszik. Az angolok már évek óta viccelődnek a német ajkúak fontoskodásán, amit el is neveztek linguistic submissivenessnek (nyelvi alázatosság).

Kramer felhívja arra figyelmet, hogy minden nyelvnek megvan a maga előnye. Míg az angolban az ige a mondat elején áll, egy német mondat elején soha nem lehet tudni, hogy miként fog végződni. Egy németül tartott előadást ezért végig kell koncentrálni, és az agy soha nem kapcsolhat ki.

Ahogyan az angol meghódította a tudomány nyelvét

A 19. század közepétől kezdve a német volt a tudomány nyelve – egészen addig, amíg a nácik a legjobb kutatók közül sokat külföldre kergettek vagy megöltek. Az 1920-as években a legtöbb természettudományos írás németül jelent meg, és csak a 30-as években terjedt el az angol. Ma a természettudomány teljes mértékben globalizált: a tudományos cikkeknek csak az 1,2 százaléka jelenik meg németül, 2,1 százaléka oroszul és 90,7 százaléka angolul.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány