A fejlett országokban nem elsősorban a munkahely elvesztése jelenti a problémát, hanem a növekvő kvalifikációs rés. Egyre több munkahely keletkezik a nano- és biotechnológiában, az egészségápolásban és a kézműiparban, míg a gépkocsi- és textiliparban dolgozók sorra vesztik el állásukat. Még Kínában és Indiában, a 9 és 7 százalékos gazdasági növekedés mellett sem tudják biztosítani önerőből a kvalifikált munkaerőt. A fejlett országokban a "tehetségekért folyó harc" lesz a következő évtized döntő kérdése – tartja David Arkless, a Manpowernek, a világ legnagyobb munkaközvetítőjének vezérigazgatója.

A képzett munkaerő már nem ezt jelenti: felsőfokú végzettség és kiváló ismeretek a high-tech területén. A high-tech munkahelyek ugyanis más országokba koncentrálódhatnak, Európából Indiába vagy tovább Vietnámba és Kambodzsába. Nagy-Britannia példája megmutatta: mindenek előtt a "face-to-face" állások maradnak meg. Ilyen a szakács, az ápolónő, az orvos vagy a vagyontanácsadó. A jövőben a szakmai képzés legalább annyira jövőbemutató lehet, mint egy egyetemi diploma. 2020-ra világszerte a legjobban fizetett állás az egyéni fitness-tréneré lesz, állítják a szakemberek.

Sorsdöntő a szakmai munkák modernizálása és annak a jövő keresletéhez való idomítása. Kétféle modell létezik: az amerikai modell a rugalmassággal munkahelyet teremt, míg az európai védi azt. Amerikában naponta több mint 4 millió ember kezd új munkát. Európában a vállalatok számára nagyon nehéz elbocsátani a dolgozókat. Félnek az emberek, hozzá kell tenni: jogosan. Európában ezen változtatni nagyon nehéz. Legnagyobb akadálya a "gerontokrácia." Olaszországban például a lakosságnak több mint 20% 65 éven felüli, ugyanez lesz igaz Németországra 2009-ben, Franciaországban pedig 2018-ban. Márpedig egy öregedő társadalom nem vállal rizikót és változtatásképtelen. Megoldás lenne bevonni az öregeket is a munkába. Egészen más a hozzáállása a reformokhoz annak az embernek, akinek adót és szociális jutalékot kell fizetnie, mint akit ellát az állam.