Egy átlagos dolgozónak többet kell ma teljesítenie, mint korábban. A dolgozók egészségének, teljesítőképességének megőrzése komoly vezetői feladat. A vezetőknek fel kell ismerniük, hogy a munkavállalók egészségi állapotában való befektetés megtérül: a hamburgi Unilever, a Harvard Medical School és az Institute for Health and Productivity Management által kiadott tanulmány arra az eredményre jutott, hogy minden 1,50 euró, melyet egy vállalat az ott dolgozók egészségébe befektet, 5,60 euróként térül meg. Érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezt a területet a törvény által előírt egészségügyi pénztárak teljesen elhanyagolják: csupán a költségek egy ezrelékét költik el megelőzésekre, a maradék a kezelésekre megy el.

A BMW már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak egészségi állapotának megőrzésére: a cég legutóbb Münchenben invesztált 25 millió eurót ergonómikus munkahelyek kialakításába. Ennek oka többek között abban is kereshető, hogy a cég felismerte: munkavállalóinak átlagos életkora a következő 10 évben 5 évvel megnő. Mivel a korral együtt jár a betegségekkel szembeni ellenállás gyengülése, a személyzeti osztály arra kényszerül, hogy egészségmegőrzési programok segítségével küzdjenek a munkatársak öregedése ellen. A cégnek a dolgozók egészségére érzékeny szemlélete a cég arculatára is pozitívan hat és vonzza a magasan képzett munkavállalókat. A BMW-nél mindezekért az egészség megőrzésére irányuló programok a személyzeti menedzsment integráns részét képezik, azt „demográfiatudatos személyzeti menedzsmentnek” nevezték el.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkakörülményekre visszavezethető problémák költségeit a közösség GDP-jének 3%-ára becsüli. Az Unilever külső intézményeket bíz meg munkatársai pszichológiai kezelésével; a dolgozók mintegy 15%-a veszi igénybe ezt a lehetőséget, amely – bár az arány elrettentő – azt mutatja, hogy nagy az igény az ilyen kezelésekre és hangsúlyozza a kínálat fontosságát. Az Unilever hamburgi centrumában a pszichés egészségmegőrzés érdekében ún. kikapcsolódási szigeteket hoztak létre, olyan pihenőszobákat, ahol a dolgozók masszázsszékeket vehetnek igénybe és kis időre el is bóbiskolhatnak. A dolgozók elégedettsége nem utolsósorban a vállalatvezetéstől függ. Attól, hogy a vállalat milyen fontosságot tulajdonít az egészségmegőrzésnek, illetve rendelkezik-e a megfelelő tudással a munkafolyamatok kialakítása során. A jövőben tehát a vezetőképzéseknél az egészségmegőrzés témájáról sem lenne szabad elfeledkezni.