« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Koalák – A kihalás szélén
Koalas – Auf dem absterbenden Ast
Von Wonge Bergmann
Frankfurter Allgemeine Zeitung, 20. April 2007


A koalát a kihalás veszélye fenyegeti. A súlyos szárazság, a bozóttüzek, valamint az ötödik kontinensen egyre szaporodó városok következtében tíz éven belül eltűnhet az eukaliptuszfák kis lakója. Régóta kérnek segítséget az állatvédők a kis erszényes faj védelme érdekében, mely a nap 20 óráját alvással tölti, és kizárólag az eukaliptuszfa zsenge leveleivel táplálkozik.

Queensland szövetségi államban a koalát máris a kihalás szélére került fajok listájára helyezték, nem jósolva még tíz évet sem a faj fennmaradásának. Deborah Tabart, az ausztrál „Koala Foundation” vezetője szerint ez nem jó hír, ugyanis Queenslandban található az ország legjelentősebb koalapopulációja. A legnagyobb fenyegetést a koalák számára a városok épülése jelenti a keleti partvidéken. Tabart asszony szerint Ausztráliában kiugróan nagy méreteket öltött a környezet pusztítása. Ez a nyár pedig (az európai tél) az évszázad egyik legszárazabb hónapjait hozta, melynek következtében több millió hektár terület vált a bokortüzek martalékává, mely a koalák természetes élőhelye volt. Becslések szerint akár százával pusztulhattak el az állatok a tűzben. A fenti a veszélyek mellett tovább csökkenti a medveként kategorizált kis erszényesek számát a beltenyészet. Ez az utóbbi időben súlyos mutációkhoz vezetett egyes populációknál, melyek kevésbé érintkeztek más egyedekkel. Az ebből kialakult nemi betegségek miatt kevesebb utód születik. A békés növényevők másik nagy ellenségei a kutyák, melyek előszeretettel vadásznak rájuk.

Egyszer már majdnem kipusztult a faj, mégpedig a múlt század húszas éveiben, a szőrméjük iránti kereslet miatti kíméletlen vadászat következtében. A néhány megmaradt példányt mesterségesen szaporították, melynek ismét beltenyészet lett az eredménye. Senki nem tudja, valójában mennyi koala élhet még vadon. Becslések 100 ezer és egymillió közé teszik számukat. Pontos számuk nem ismert, egy azonban biztos, hogy folyamatosan csökken. Ha semmilyen intézkedés nem történik, további drasztikus csökkenésre lehet számítani. A kérdés csak az, mennyire kell leapadnia a kis erszényesek számának, hogy végre megkondítsák a vészharangot?





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány