Az illegális bevándorlás kétség kívül komoly problémát jelent az Egyesült Államok számára. Az országban engedély nélkül élők száma fél millió fővel növekszik évente. Folyamuk fenntartásáról és növekedéséről nemcsak az embercsempészek bűnszervezetei gondoskodnak, de az illegális bevándorlókat alkalmazó munkáltatók is megsértik az amerikai törvényeket. Az adót és járulékot nem fizető fekete munkások és munkáltatóik komoly bevételkiesést okoznak az állami költségvetés számára, így egyre nagyobb társadalmi ellenszenvvel kénytelenek szembetalálni magukat. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az illegális munkavállalók vannak leginkább kitéve a munkáltatóik visszaéléseinek és munkaerejük kizsákmányolásának. Rossz munka- és lakókörülményeknek tudható be az is, hogy mind gazdasági, mind kulturális szempontból nehezen asszimilálódnak a többségi társadalomba, ezáltal a társadalom margójára szorulnak. Az illegális bevándorlók így az amerikai közvéleményt általánosan a bevándorlás jelensége ellen hergelik, ami sok esetben olyan bigott és felsőbbrendűséget hangoztató kitörésekben kerül a felszínre, melyek alapvetően idegenek az amerikai társadalomtól.

E problémák orvoslására az Egyesült Államok évről évre szigorítja a határellenőrzést, és újabbnál újabb törvényeket léptet életbe a bevándorlás jogi kereteinek szigorítására. A legtöbb szakértő azonban úgy gondolja, legyenek bármily magasak a szigorítást célzó kiadások, és bármily erőteljesek a bevándorlók áradatát visszaszorító intézkedések, átfogó reformok nélkül elképzelhetetlen a probléma tartós kezelése. E vélekedés hátterében az áll, hogy az újabbnál újabb hatósági intézkedések egytől egyig elsiklanak az illegális bevándorlás jelenségének hátterében meghúzódó lényegi gazdasági folyamatok fölött: a bevándorlás nélkülözhetetlen az amerikai gazdasági növekedés fenntartásához és az ezzel kéz a kézben járó növekvő munkaerő-igény kielégítéséhez. A jelenlegi demográfiai trendek ugyanis arra engednek következtetni, hogy 2000 és 2020 között az amerikai születésű munkaképes korosztályba tartozók száma nem fog növekedést mutatni, átlagosan évről évre képzettebbek lesznek, így nem fogják elvállalni a képesítést nem igénylő munkákat. E munkakörök betöltése viszont nélkülözhetetlen az amerikai gazdaság működéséhez és növekedéséhez. Mexikó pedig egy fejlődő ország, hosszú határszakasszal az Egyesült Államokkal, így az amerikai gazdaság természetes ellátója a képzetlen munkaerő tekintetében. Tehát összességében a külföldi munkaerő kiegészíti az amerikai munkaerőpiacot, nem pedig versenyez annak szereplőivel.

Azonban az Egyesült Államok, minden más jogállamhoz hasonlóan, nem hunyhat szemet a törvénytelenség fölött azzal az indokkal, hogy az kézzel fogható gazdasági előnyöket hoz számára. Szerencsre az igazi dilemma nem a jog uralma és a gazdasági előnyök sutba dobása között feszül. Sokkal inkább arra a kérdésre összpontosul, hogy miként lehetne a bevándorlási szabályrendszert oly módon megerősíteni, hogy azzal ne szabják gátját a gazdasági prosperitás számára oly fontos külföldi bevándorlásnak. Ugyanis ha e virágzás hátterében álló piaci erőket nem veszik kellő mértékben számításba, a bevándorlási politika és annak rendszabályainak betartása lehetetlenné válik. Az illegális bevándorlással kapcsolatos fenti problémák egyike sem kapcsolható össze a külföldiek törvényes letelepedésével és munkavállalásával. E problémákkal azért kell szembesülnünk, mert a képzetlen munkaerő kereslete és kínálata közötti szakadék nem elégíthető ki a jelenlegi bevándorlási szabályok törvényes keretei között. Ez egy újabb jele annak, hogy a piaci erőkkel szembe menő hatósági szabályozások mily mértékben mellőzik a hatékonyságot, és nagyobb károkat okoznak, mint amelyeket elkerülni hivatottak. A rossz szabályok minidig is a fekete piacok és azok melegágyában burjánzó kriminalitás életre hívói voltak.

Ha az amerikai gazdaság számára nélkülözhetetlen migránsokat törvényesen, évente, a szükségleteknek megfelelően kiigazított kvóták szerint fogadnák be, gyakorlatilag minden illegális bevándorlással összekapcsolt probléma megoldódna. A legalitás növelné a bevándorlók amerikai gazdaság fejlődéséhez nyújtott hozzájárulásának mértékét, miközben adó- és járulékfizetésüknek köszönhetően a szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból is részesedhetnének, mellyel könnyebbé válna társadalmi integrációjuk, így az illegális bevándorlók által életre hívott bűnbandák tevékenysége is visszaszorulna. Tehát ha a gazdaság diktálja az ütemet, a falak felhúzása helyett tanácsos inkább jó törvényeket hozni.