Egyre nagyobb mennyiségben használnak fel bioüzemanyag előállítására szóját, kukoricát, vagy akár búzát. A kávé emellett továbbra is töretlen népszerűségnek örvend. A termékek magas piaci ára teret nyit a spekulánsoknak. A tortilla a mexikóiak mindennapi kenyere. Amikor az év elején az alapvető élelmiszer ára 40-ről 75 centre nőtt, Mexikóvárosban súlyos zavargások törtek ki. A magas ár oka a rossz termés mellett az amerikai etanolgyárak kukorica iránti óriási kereslete, amely a tortilla mellett a bioüzemanyag alapját is képezi, ennek következtében pedig az ára az utóbbi időben csillagászati méreteket öltött. Élelmiszer helyett energia, így szól az új trend, mely aggodalommal tölti el a piacokat.
Kritikusok egyenesen a mezőgazdasági nyersanyagokért folytatott harcról beszélnek a bioüzemanyagok gyártása következtében. Az Egyesült Államokban jelenleg 115 olajütőben éves szinten 5,7 milliárd gallon (1 gallon = 3,7 liter) etanolt állítanak elő. A „Renewable Fuels Association” (Megújuló Üzemanyag Társaság) jelentése szerint további 86 olajütő épül. Gabor Vogel, a DZ Bank elemzője szerint egyértelműen a mezőgazdasági szektor reneszánszáról beszélhetünk, az etanolgyártás következtében az agrártúltermelés fogalma értelmét veszti. Vogel azt is hozzátette, hogy a termőterület csökkenése, a termés hektáronkénti mennyiségének fogyása, valamint az egyre növekvő kereslet a gabonafélék iránt együttesen egyszer határt fog szabni a bioüzemanyag gyártásának. Hosszú távon jelentősen növekedni fognak a mezőgazdasági nyersanyagok árai.
A bioüzemanyag népszerűsége szárnyal. Az Európai Unió tervei szerint 2020-ig az összes üzemanyag 10%-át kell ilyen forrásból fedezni. Az Egyesült Államokban már törvény szabályozza, hogy növelni kell az etanol és biodízel gyártási kapacitását. Rózsás kilátások azokra a terményekre, melyekből e két üzemanyagfajtát elő lehet állítani. Az eufória azonban nem ragadott magával mindenkit. A kereslet következtében elképzelhető, hogy évtizedes rekordot dönt a gabona ára, de ez a visszájára is fordulhat. Szakemberek nem ajánlják a befektetést. Az aratási költségek, a jövőre vonatkozó időjárási-éghajlati előrejelzések, a termőterület fogyása, vagy akár a kereslet későbbi csökkenése mind-mind olyan tényezők, melyek alapján a magánbefektetők kétszer is meggondolják, befektessenek-e az iparágba. Emellett elemzők óva intenek attól is, hogy a piacok a spekulatív felvásárlások melegágyai lehetnek a jövőben. Jochen Hitzfeld, a HVB Bank nyersanyagpiaci elemzője szerint ez nagyon nehéz terület a magánbefektetőknek. Azt tanácsolja ehelyett, hogy vegyenek részvényeket bizonyos társaságokban. A gabonaárak ugyan jelenleg jók, de aki előre tekint, az a helyettesítő struktúrákba ruház be.