A Dax német tőzsdeindex az év eleje óta 17 %-os növekedést produkált. A világ más kereskedései azonban csak mosolyognak ezen a növekedésen, mert ott csúcsokat döntenek az indexek. Példának okáért a nigériai Lagos tőzsdéjén 48 %-al, Zágrábban 58 %-al növekedett a tőzsdeindex hasonló időszakban, Sanghaj és Szencsen részvénypiacai pedig naponta újabb csúcsokat állítanak fel. Minden, ami egzotikusnak tűnik, népszerű manapság, meséli Dirk Hess értékpapír-szakértő a Goldman Sachs-nál. Nem csak az értékpapírok, hanem a részvények iránt is növekvő a kereslet. A németek több mint 800 millió eurót fektettek be a gyorsan fejlődő országokban, míg az európai részvény- és kötvényvásárlások mintegy 3 milliárddal csökkentek. A távoli részvénypiacok iránti lelkesedés töretlen, még Kazahsztánba, vagy akár Vietnámba is befektetnek. A veszély azonban ott lebeg a befektetések felett, ugyanis ezek a részvénypiacok nagyon kicsik, egy csekélyebb vásárlás is látványosan befolyásolja az adott vállalkozást, ezen keresztül pedig a teljes helyi piacot. Minél vonzóbbak a magas kamatok, annál többen fektetnek be, és a bukás lehetősége annál nagyobb.

Jó példa erre Vietnám, melynek Ho Si Minh elnevezésű tőzsdeindexe egészen 2006 októberéig teljesen ismeretlen volt a világ számára. Ekkor a Landesbank Berlin meghirdette az első ehhez kapcsolódó értékpapírjait. Amikor befolyt a pénz, a vietnámi árfolyamok növekedni kezdtek és négy hónap alatt az index 100 %-al növekedett. A három jelenleg vietnámi értékpapírokat kínáló német bank jelenleg a tőzsdei érték 60 %-át birtokolja, mellyel erőteljes nyomást képes gyakorolni az indokínai árfolyamokra. A vietnámi részvényeket nem lehet közvetlenül megvásárolni, csak közvetett üzletek révén, melyeket a DWS Befektetési Társaság kezel. Ferdinand Haas, a társaság munkatársa szerint egyes napokon 10 millió euró is beáramlik a vietnámi tőzsdére. Nagy veszélyt fog jelenteni, ha egyszer megváltozik a piaci hozzáállás, teszi hozzá a szakember. Mialatt az értékpapírokat Némethonban adják-veszik, nem tudják, Vietnámban este hogyan nyit a tőzsde. Bármilyen rossz hír érkezik, azonnal lehúzzák a részvények árait, mialatt esetleg a távoli tőzsdén semmilyen kereskedés nem folyik. Fordítva is problémákat vet fel azonban, amikor Németországban van éjjel és Vietnámban a tőzsde teljes erővel működik, és másnap reggel a nyitó árfolyam messze az előző napi alatti értéket mutat. Ez idáig azonban Vietnámban minden jól működik. A beruházási kedv azonban más, közelebbi országok iránt is megnőtt. Az osztrák Erste Bank által kínált horvát értékpapírok felvásárlása következtében a zágrábi tőzsdeindex néhány hét leforgása alatt 50 %-al erősödött. A Raiffeisen Bank ukrán és kazah értékpapírokat kínál.

2003-ban született meg Jim O’Neill, a Goldman Sachs vezető közgazdásza tollából a „BRIC” elnevezés, mely Brazília, Oroszország, India és Kína kezdőbetűiből kialakított betűszó. A Sydinvest dán befektetési cég még 2004-ben meghirdetett egy BRIC értékpapír-pakettet. Akkor senki nem hitt benne, mára pedig a tíz – németek számára elérhető – BRIC alapba összesen mintegy 8 milliárd eurót fektettek be. Ez a négy érintett piacon jelentős árfolyam növekedést indukált. Azonban egyetlen trend sem tart örökké, ezért a bankok és befektetési társaságok újabb ötletekkel állnak elő. A DWS meghirdette a „The next 11” (A következő 11) elnevezésű programját, melyben tizenegy újabb fejlődő ország értékpapírjait kínálja eladásra, köztük Vietnámét is, de olyan országok is feltűnnek, mint Banglades, Irán, vagy Egyiptom. Egyre több tőzsdei elemző kongatja a vészharangot, hogy a távoli piacok elrugaszkodtak a valóságtól. Míg Németországban a nyereség átlagosan 14 %, Vietnámban akár 70 % is lehet az IMF jelentése szerint. Az értékpapír kibocsátó cégek jogi okokból nem adhatnak tanácsot a befektetőknek, csupán különböző tájékoztató anyagokkal segítik őket, melyek csillogóan mutatják be a távoli országok értékpapírjait, mesés nyereséggel kecsegtetve. A lehetséges „mellékhatásokról” azonban kevés szó esik bennük.