Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 7–9., DOI: 10.24307/psz.2017.0901

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: A1, B3, F6, H10
Kulcs­sza­vak: köz­gaz­da­ság­tan, gaz­da­ság­tör­té­net, mig­rá­ció, Ma­gyar­or­szág

Fő­szer­kesz­tői be­kö­szön­tő

A sá­ros­pa­ta­ki ha­gyo­má­nyok­ból 25 évvel ez­előtt új­ra­éledt Ma­gyar Re­for­má­tus Nép­fő­is­ko­lai Col­le­gi­um a meg­ala­ku­lá­sá­tól hív szár­szói, ba­la­ton­lel­lei kon­fe­ren­ci­á­i­ra elő­ad­ni. Az idei in­vi­tá­lás mellé külön tar­tal­mi ké­rést is kap­tam: „Kér­lek, be­szélj a 2018-as vá­lasz­tá­sok koc­ká­za­ta­i­ról, a ránk le­sel­ke­dő külső és belső ve­szé­lyek­ről is” – mond­ták. Atyám­fi­a­i­nak el­lent­mon­da­ni nem szok­tam, kü­lö­nö­sen a re­for­má­ció öt­szá­za­dik év­for­du­ló­ján, így a ha­tá­ra­in­kon tor­ló­dó, Eu­ró­pát el­fog­lal­ni ké­szü­lő, irá­nyí­tott ázsi­ai-af­ri­kai em­ber­tö­meg­ről, annak ránk le­sel­ke­dő ve­szé­lye­i­ről és bel­po­li­ti­kai prob­lé­má­i­ról is szót ej­tet­tem a Kár­pát­al­já­ról, Par­ti­um­ból, Fel­vi­dék­ről, Dél­vi­dék­ről és ten­ge­ren­túl­ról össze­se­reg­lett püs­pö­kök és más egy­há­zi fő­mél­tó­sá­gok előtt.

Tudva mon­dan­dóm ve­re­tét, s hogy arra előre el­len­súlyt te­gyek, lel­ket is önt­sek a re­for­má­tus gyü­le­ke­zet­be, elő­adá­som ele­jén a pol­gá­ri kor­mány és a kor­mány­za­ti fis­ká­lis po­li­ti­kát tá­mo­ga­tó Ma­gyar Nem­ze­ti Bank mű­kö­dé­sé­ből adódó ered­mé­nyek­ről szól­tam. El­mond­tam, hogy a né­hány hete el­fo­ga­dott, jövő évi költ­ség­ve­té­si tör­vény ok­ta­tá­si fel­ada­tok­ra 81 mil­li­árd­dal, egész­ség­ügy­re 102, nyug­dí­jak­ra, csa­lád­tá­mo­ga­tás­ra 287, köz­biz­ton­ság­ra 83, gaz­da­ság­fej­lesz­tés­re 205 mil­li­árd fo­rint­tal irá­nyoz elő töb­bet, mint az egy évvel ez­előt­ti ki­adá­si keret. Eu­ró­pa leg­ala­cso­nyabb sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó­já­val, vál­to­zat­lan, 9 szá­za­lé­kos tár­sa­sá­gi adó­val, 13 szá­za­lék­ra csök­ken­tett kis­vál­la­la­ti adó­val szá­mol­ha­tunk jö­vő­re is. A két­gyer­me­kes csa­lá­dok adó­ked­vez­mé­nye 35 ezer fo­rint­ra nő, az ott­hon­te­rem­té­si prog­ram­ra pedig 226 mil­li­árd fo­rint jut. A nyug­dí­jak eme­lé­se a ter­ve­zett inf­lá­ció mér­té­két fogja kö­vet­ni, sőt, a gaz­da­ság tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­ge függ­vé­nyé­ben nyug­díj­pré­mi­um­ra van ki­lá­tás.

Hang­sú­lyoz­tam, hogy mind­ezen elő­irány­za­tok mak­ro­gaz­da­sá­gi fel­té­te­le a 4,3 szá­za­lé­kos gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés, a 2,4 szá­za­lé­kos ál­lam­ház­tar­tá­si hiány, a 3 szá­za­lé­kos inf­lá­ció és a GDP-ará­nyos ál­lam­adós­ság to­váb­bi csök­ken­té­se által te­rem­tő­dik meg. „Le­het- e ennél jobb jö­vő­ké­pet re­mél­ni? Le­het-e a szo­ci­á­lis és jö­ve­del­mi vi­szo­nyo­kat ennél ked­ve­zőb­ben ala­kí­ta­ni?” – sze­gez­tem a kér­dést hall­ga­tó­sá­gom­nak. Alig­ha. A ma­gyar tár­sa­da­lom mí­nusz­ból a plusz­ba lé­pett. Ne fe­lejt­sük, hogy 2008-ra, hat­éves li­be­rá­lis kor­mány­zás után ha­zánk gaz­da­sá­ga össze­om­lott, 25 mil­li­árd dol­lá­ros IMF-, vi­lág­ban­ki és eu­ró­pai köz­pon­ti banki gyors­se­gély­ből evic­kélt el 2010-ig, nya­kunk­ban a Gyur­csány és Baj­nai ve­zet­te szo­ci­a­lis­ták­kal. Akkor a gaz­da­ság majd 10 szá­za­lék­kal esett vissza, csök­ken­tek a nyug­dí­jak, nőtt a mun­ka­nél­kü­li­ek száma, rom­lot­tak a gyer­mek­ne­ve­lés, csa­lád­ala­pí­tás fel­té­te­lei. De­vi­za­hi­te­lek ne­he­zed­tek a csa­lá­dok­ra, ön­kor­mány­za­tok­ra, ál­la­mi költ­ség­ve­tés­re. Soha nem lá­tott el­adó­so­dás volt min­den szin­ten. E li­dér­ces kor­szak ma már a múlté.

A szo­ci­á­lis és mun­ka­erő­pi­a­ci vi­szo­nyok kon­szo­li­dált­sá­gá­nak jel­lem­ző­je, hogy a mun­ka­erő­pi­a­ci fo­lya­ma­to­kat ko­or­di­ná­ló kor­mány, a mun­ka­vál­la­lók és mun­kál­ta­tók be­vo­ná­sá­val, bér­meg­ál­la­po­dást kö­tött 2017-re, amely­nek ha­tá­sai már je­lent­kez­nek. 15 szá­za­lék­kal nőtt a mi­ni­mál­bér, a ga­ran­tált szak­mun­kás-bér­mi­ni­mum pedig 25 szá­za­lék­kal, egy­ide­jű­leg pedig 5 szá­za­lék­pont­tal mér­sék­lő­dött a mun­ka­adói já­ru­lék. 2018- ra pedig foly­ta­tód­nak a ked­ve­ző fo­lya­ma­tok: to­váb­bi 8 szá­za­lék­kal nő a mi­ni­mál­bér, 12 szá­za­lé­kos bér­mi­ni­mum­eme­lés­re és 2 szá­za­lék­pon­tos mun­ka­adó­i­já­ru­lék-csök­ken­tés­re szá­mít­ha­tunk.

Ha össze kell fog­lal­ni a ma­gyar költ­ség­ve­té­si fo­lya­ma­to­kat, a ki­szá­mít­ha­tó­ság, sta­bi­li­tás jel­zők­kel il­let­het­jük azo­kat. Képes az or­szág ve­ze­té­se már fél évvel a kö­vet­ke­ző év kez­de­te előtt költ­ség­ve­té­si tör­vényt el­fo­gad­tat­ni, ál­ta­la a csa­lá­dok, vál­la­la­tok szá­má­ra a jö­vő­be te­kin­tő gaz­dál­ko­dás fel­té­te­le­it biz­to­sí­ta­ni. A sta­bil ál­lam­pénz­ügyi ala­pok a bér­meg­ál­la­po­dá­so­kon, szo­ci­á­lis-gyer­mek­ne­ve­lé­si tá­mo­ga­tá­so­kon ke­resz­tül, a mun­ká­ból élők költ­ség­ve­té­sé­vé te­szik a fis­ká­lis és mo­ne­tá­ris kon­szo­li­dá­ció utáni éve­ket. A gaz­da­ság nö­ve­ke­dé­si ké­pes­sé­gé­nek meg­őr­zé­sé­vel a jö­ve­del­mek to­váb­bi emel­ke­dé­se vár­ha­tó.

Az ed­di­gi siker titka a 2010 óta min­den egyes vá­lasz­tá­son ki­nyi­lat­koz­ta­tott po­li­ti­kai fel­ha­tal­ma­zás a vá­lasz­tó­pol­gá­rok döntő több­sé­ge által, amely a tar­tós kor­mány­zás alap­ja. A pol­gá­rok a jö­ve­del­mük, a vál­lal­ko­zá­sok a mű­kö­dé­sük sta­bi­li­tá­sa által a pol­gá­ri kor­mány mű­kö­dé­sét le­gi­ti­mál­ják, vá­lasz­tás­ról vá­lasz­tás­ra meg­hosszab­bít­ják. „A foly­ta­tás azon­ban ve­szély­be ke­rül­het” – szem­be­sí­tet­tem a szá­raz té­nyek­kel a kö­zön­sé­ge­met. A belső bé­ké­jé­ről, tár­sa­dal­má­nak kon­szo­li­dált­sá­gá­ról, az em­be­ri lét és a gaz­da­sá­gi mű­kö­dés biz­ton­sá­gá­ról jó fél év­szá­za­da is­mert Eu­ró­pa ha­tá­ra­i­nál, egész pon­to­san Rösz­ké­nél, Hor­gos­nál, az olasz par­tok­nál több mil­lió mig­ráns vár be­bo­csá­tás­ra. Nem vé­let­le­nül visz er­re­fe­lé az útjuk, mert a hát­tér­ben olyan üz­le­ti körök áll­nak, ame­lyek­nek ér­de­kük lehet Eu­ró­pa és benne Ma­gyar­or­szág meg­gyen­gí­té­se.

Ezer­egy­száz évvel ez­előtt, Szent Ist­ván ki­rá­lyunk ko­rá­ban is ha­son­ló prob­lé­mák ural­ták a köz­ál­la­po­to­kat. Belső vi­szá­lyok, a hont fog­la­ló ma­gya­ro­kat le­igáz­ni ké­szü­lő ha­tal­mak s há­bo­rúk so­ka­sá­ga. A Szent Ist­ván-i vá­la­szok a ma­gyar ál­lam­mű­kö­dés alap­ja­i­nak meg­te­rem­té­sé­ben, a ke­resz­tény­ség meg­szi­lár­dí­tá­sá­ban, a vár­me­gye­rend­szer ki­épí­té­sé­ben öl­töt­tek tes­tet.

Két vesz­tes vi­lág­há­bo­rú, negy­ven év szov­jet meg­szál­lás és a vele járó ide­gen tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi be­ren­dez­ke­dés, s most, jó két év­ti­ze­des si­ker­te­len neo­li­be­rá­lis pi­ac­gaz­da­sá­gi át­me­net után, Ma­gyar­or­szá­got újjá kel­lett épí­te­ni. Új Alap­tör­vény szü­le­tett, sar­ka­la­tos pénz­ügyi tár­gyú tör­vé­nyek, me­lyek a gaz­da­sá­gi sta­bi­li­tás elő­fel­té­te­lét nyúj­tot­ták az or­szág­nak. Újjá kel­lett szer­vez­ni a köz­igaz­ga­tást, mun­ka­ala­pú tár­sa­dal­mat épí­te­ni, a vál­to­zó vi­lág­ra nyi­tott, de a nem­ze­ti ka­rak­tert ér­vé­nye­sí­tő gaz­da­ság­po­li­ti­kát és hozzá iga­zo­dó köz­gaz­da­sá­gi kép­zést kel­lett, kell te­rem­te­ni. Szent Ist­ván ko­rá­ban is vol­tak párt­ütők, akik akkor a ma­gyar­ság meg­ma­ra­dá­sá­nak fon­tos­sá­gát vagy nem lát­ták át, vagy nem akar­ták, és most is van­nak párt­ütő belső el­len­sé­ge­ink, akik le­ka­sza­bol­ná­nak ben­nün­ket, hogy régi avítt esz­mé­i­ket, hoz­zá­juk kö­tő­dő eg­zisz­ten­ci­á­ju­kat meg­tart­sák. Az elért ered­mé­nye­ink ve­szély­ben van­nak. Úgy, ahogy a nagy ki­rály ide­jé­ben is szük­ség volt a ke­resz­tény­ség, az ér­tel­mi­ség ki­tar­tá­sá­ra és ki­ál­lá­sá­ra a ha­zá­ért, ugyan­úgy Ma­gyar­or­szág ma is se­gít­sé­gért kiált, ha­tá­ron belül és ha­tá­ron túl. Szük­ség van arra, hogy kö­zös­sé­ge­ink össze­zár­ja­nak, ér­tel­mes szó­val a két­ke­dő­ket meg­győz­zük s nyáj­ban tart­suk. A val­lá­sun­kat, Ma­gyar­or­szág­ba ve­tett hi­tün­ket meg­tart­va tu­dunk erő­sek ma­rad­ni. Amire ma nagy szük­ség van, mert nem­csak az el­múlt hét év, hanem az ezer­egy­száz éves ma­gyar ál­la­mi­ság léte is ve­szély­be ke­rült, egye­tem­ben a re­for­má­ció ered­mé­nye­i­vel.

A Pol­gá­ri Szem­le szer­kesz­tő­bi­zott­sá­gá­nak és szer­ző­ink szol­gá­la­ta e küz­de­lem tu­do­má­nyos is­me­re­tek­kel meg­töl­té­se. E mos­ta­ni lap­szá­munk írá­sai szól­nak az elért ered­mé­nye­ink aka­dé­mi­ai szin­tű be­mu­ta­tá­sá­ról, a csa­lád- és ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­sok nem­ze­tet gya­ra­pí­tó ha­tá­sa­i­ról, a ha­tó­sá­gi ár­sza­bá­lyo­zás (re­zsi­csök­ken­tés) költ­ség­ve­té­si és tár­sa­dal­mi ered­mé­nye­i­ről, Hamza Gábor aka­dé­mi­kus, a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ren­des tag­já­nak tol­lá­ból Szent Ist­ván tör­vé­nye­i­ről eu­ró­pai össze­füg­gé­se­i­ben.

Jó ol­va­sást, hasz­nos szel­le­mi töl­te­ke­zést kí­vá­nunk!

Prof. dr. Lent­ner Csaba egye­te­mi tanár,
a Pol­gá­ri Szem­le fő­szer­kesz­tő­je