Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 27–40., DOI: 10.24307/psz.2017.0904

Össze­fog­la­lás

A ma­gyar né­pes­ség de­mog­rá­fi­ai szer­ke­ze­te ked­ve­zőt­len képet mutat, mely­nek egyik oka az ala­csony gye­rek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság. Ta­nul­má­nyunk­ban be­mu­tat­juk a gye­rek­vál­la­lá­si ráta, a szü­le­té­sek szá­má­nak ala­ku­lá­sát az utób­bi más­fél év­ti­zed­re vo­nat­ko­zó­an. A kor­mány 2010 után a csa­lád­po­li­ti­ka esz­kö­ze­i­vel kí­ván­ja a de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­to­kat ked­ve­zőbb irány­ba for­dí­ta­ni. A csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer egyik fon­tos eleme az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer. A ta­nul­mány ennek főbb össze­te­vő­it tár­gyal­ja. Saját kér­dő­íves ku­ta­tást vé­gez­tünk egye­te­mi hall­ga­tók kö­ré­ben abból a cél­ból, hogy fel­mér­jük, az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer­nek le­het-e ha­tá­sa a gye­rek­vál­la­lás­ra, a la­kás­cé­lok vár­ha­tó meg­va­ló­sí­tá­sá­ra. A vá­la­szok alap­ján meg­ál­la­pí­tot­tuk, hogy a gye­rek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság­ra a vá­lasz­adók sze­rint ha­tás­sal lehet a tá­mo­ga­tá­si rend­szer. La­kás­cél­ja­ik el­éré­sé­hez, a meg­kér­de­zet­tek vé­le­mé­nye sze­rint, hoz­zá­já­rul­hat az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tás.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: I38, J13, R21, D6 , J11
Kulcs­sza­vak: ter­mé­keny­sé­gi arány, csa­lád­ter­ve­zés, gyer­mek­vál­la­lás, csa­lád­tá­mo­ga­tás

As­sess­ment of the Hous­ing Sup­port Sys­tem in the Light of a Quest­ion­naire Sur­vey

Sum­ma­ry

The de­mo­gra­phic struc­tu­re of Hun­gary's po­pu­la­ti­on is un­fa­vo­u­rab­le. One of the rea­sons for this is the low de­si­re to have child­ren. The study descri­bes de­ve­lop­ments in the birth rate and the num­ber of child­births in the past one and a half de­ca­des. Since 2010 the Govern­ment has used fa­mily po­li­cy inst­ru­ments to re­ver­se the de­mo­gra­phic trend. One of the im­por­tant ele­ments of the fa­mily sup­port sys­tem is the hous­ing sub­sidy sche­me. This paper gives an over­view of its main com­po­nents. We con­duc­ted our quest­ion­naire re­se­arch among uni­ver­sity stu­dents in order to as­sess whet­her the hous­ing sup­port sys­tem could have an im­pact on both the wil­ling­ness to have child­ren and the ex­pec­ted imp­le­men­ta­ti­on of hous­ing ob­jec­ti­ves. Based on the ans­wers it was found that the sup­port sys­tem can ac­tu­ally inf­lu­en­ce the res­pon­dents' plans to have child­ren. Res­pon­dents be­li­eve that the hous­ing sub­sidy sche­me may help them achi­eve their ho­me-mak­ing ob­jec­ti­ves.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: I38, J13, R21, D6 , J11
Key­words: fer­ti­lity rate, fa­mily plan­ning, child­be­aring, fa­mily sub­si­di­es

Be­ve­ze­tő

Az utób­bi év­ti­ze­dek­ben a ma­gyar­or­szá­gi de­mog­rá­fi­ai hely­zet ked­ve­zőt­len képet mutat. A tár­sa­da­lom kor­össze­té­te­lé­nek egész­sé­ges volta a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés alap­ja. A ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tok a tár­sa­da­lom, a gaz­da­ság min­den te­rü­le­té­re ha­tás­sal van­nak. Az eu­ró­pai or­szá­gok több­sé­gé­nek, benne Ma­gyar­or­szág­nak, égető gond­ja a tár­sa­da­lom el­öre­ge­dé­se. 2010 után a kor­mány­zat kö­zép­pont­ba ál­lí­tot­ta a csa­lá­dok hely­ze­té­nek ja­ví­tá­sát, a gyer­mek­vál­la­lás tá­mo­ga­tá­sát. A meg­va­ló­su­ló prog­ra­mok egyik ki­emelt pil­lé­re az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer.

Kér­dő­íves ku­ta­tást vé­gez­tünk egye­te­mis­ták kö­ré­ben, arra ke­res­ve a vá­laszt, hogy a 2016-ban ki­szé­le­sí­tett ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer vár­ha­tó­an emel­he­ti-e a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet. Arra ke­res­tük a vá­laszt, hogy lát­ják a fi­a­ta­lok vár­ha­tó­an se­gí­ti-e la­kás­cél­ja­ik el­éré­sét a tá­mo­ga­tá­si rend­szer. Ku­ta­tá­sunk min­ta­vé­te­le miatt a ka­pott ered­mé­nyek nem rep­re­zen­tál­ják a szü­lő­ké­pes la­kos­ság vé­le­mé­nyét, de egy­faj­ta gyors­ké­pet adnak a be­ve­ze­tett tá­mo­ga­tá­sok fo­gad­ta­tá­sá­ról, le­het­sé­ges ha­tá­sá­ról.

A szü­le­tés­szám ala­ku­lá­sa Ma­gyar­or­szá­gon

Ha­zánk­ban a tel­jes ter­mé­keny­sé­gi arány­szám a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en 1,3 kö­rü­li szint­re csök­kent, és a 2000-es évek ele­jén ezen a szin­ten stag­nált. Ezt a hely­ze­tet még sú­lyos­bít­ja, hogy 2016-ban már min­den ha­to­dik – ma­gyar szü­lők­től szár­ma­zó – gyer­mek kül­föl­dön szü­le­tett. A szü­le­té­sek szá­mát nézve igen ked­ve­zőt­len irányt mu­tat­nak az ér­té­kek.

A szü­le­té­sek száma a rend­szer­vál­tás utáni első év­ti­zed vé­gé­re csök­kent hoz­zá­ve­tő­leg 95 000-re, majd 2000 és 2008 kö­zött a 95 000 és 100 000 kö­zöt­ti szin­ten stag­nált. 2008-tól 2010-re je­len­tős to­váb­bi csök­ke­nés tör­tént, a szü­le­tés­szám 90 000 kö­rü­li szint­re esett, 1994-ben és 2015-ben 91 500 körül ala­kult. Az el­kö­vet­ke­ző évek­ben a szü­lő­ké­pes kor­osz­tá­lyok­ba tar­to­zó nők száma csök­ken, így a gyer­mek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság nö­ve­ke­dé­se mel­lett is ala­cso­nyabb lehet a szü­le­té­sek száma (Ka­pi­tány–Spé­der, 2015).

A rend­szer­vál­to­zás után meg­fi­gyel­he­tő ten­den­cia, hogy a nők a gyer­mek­vál­la­lást egyre ké­sőb­bi korra ha­laszt­ják, ami az ala­csony ma­gyar ter­mé­keny­sé­gi arány ma­gya­rá­zó té­nye­zői közt sze­re­pel. A ha­lasz­tás mö­göt­ti ok­ként el­ső­sor­ban az is­ko­lá­ban töl­tött idő meg­hosszab­bo­dá­sa áll. Ugyan­ak­kor a fi­a­ta­lok hang­sú­lyos té­nye­ző­nek tart­ják a gyer­mek­vál­la­lás­hoz a meg­fe­le­lő gaz­da­sá­gi hát­tér, azaz a mun­ka­hely meg­lé­tét, il­let­ve a la­kás­hely­ze­tük meg­ol­dá­sát. A sta­bil la­kás­hely­zet alap­ve­tő­en a saját lakás meg­szer­zé­sét ta­kar­ja (Bá­lint et al., 2011).

A gyer­mek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság csök­ke­né­sé­nek oka­i­ként Spé­der (2014) meg­fo­gal­maz­za, hogy a rend­szer­vál­tás után a tár­sa­dal­mi szer­ke­zet­ben, az in­téz­mény­rend­szer­ben be­kö­vet­ke­ző vál­to­zá­sok ked­ve­zőt­len kö­ze­get te­rem­tet­tek. Ta­nul­má­nyá­ban hi­vat­ko­zik arra, hogy a mun­ka­erő­pi­a­ci bi­zony­ta­lan­sá­gok, a vál­to­zó csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer szin­tén vissza­ve­tet­ték a gyer­mek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­sá­got.

A szo­cio­ló­gu­sok és de­mog­rá­fu­sok sze­rint a gyer­mek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság csök­ke­né­se mö­gött az eu­ró­pai or­szá­gok­ban és Ma­gyar­or­szá­gon is komp­lex tár­sa­dal­mi fo­lya­ma­tok áll­nak. A ha­gyo­má­nyos lét­for­mák fel­bom­lá­sa, a fo­gyasz­tói tár­sa­dal­mak­ban az egyé­nek csa­lá­dot érin­tő fel­fo­gá­sá­nak át­ala­ku­lá­sa olyan mi­nő­sé­gi vál­to­zá­sok, ame­lyek szü­le­tés­szá­mok­ra gya­ko­rolt ha­tá­sát nehéz szám­sze­rű­sí­te­ni. Eze­ket a mé­lyen a kul­tú­rá­ban gyö­ke­re­ző oko­kat vár­ha­tó­an nehéz meg­vál­toz­tat­ni, gaz­da­sá­gi esz­kö­zök­kel kor­lá­to­zot­tan be­fo­lyá­sol­ha­tók.

A gyer­mek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság mö­gött azon­ban gaz­da­sá­gi té­nye­zők is jelen van­nak. A sta­bil gaz­da­sá­gi hát­tér ele­mei kö­zött a saját lakás meg­lé­te fon­tos össze­te­vő. A la­kás­tu­laj­don meg­szer­zé­sé­nek ideje be­fo­lyá­sol­ja a gyer­mek­vál­la­lás idő­pont­ját: az első lakás ko­ráb­bi meg­szer­zé­se az első gyer­mek vál­la­lá­sá­nak ko­rább­ra ho­za­ta­lát ered­mé­nyez­he­ti. A ké­sőb­bi­ek­ben a na­gyobb lakás meg­szer­zé­sé­nek le­he­tő­sé­ge szin­tén a to­váb­bi gyer­me­kek vál­la­lá­sát se­gít­he­ti.

Az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer és a csa­lád­po­li­ti­ka

A hazai köz­gaz­da­sá­gi gon­dol­ko­dás­ban fel­erő­söd­tek a gyer­mek­vál­la­lás gaz­da­ság­po­li­ti­kai esz­kö­zök­kel tör­té­nő se­gí­té­sé­re irá­nyu­ló szán­dé­kok (Giday, 2011; 2012). Mind­ez a ma­gyar csa­lád­po­li­ti­ká­ban már tük­rö­ző­dik: az állam a csa­lád­po­li­ti­ká­já­ban ha­tá­roz­za meg a gyer­mek­vál­la­lás ösz­tön­zé­sét, a gye­rek­ne­ve­lés se­gí­té­sét. A csa­lád­po­li­ti­ka szű­kebb ér­tel­me­zés­ben fel­fog­ha­tó a gye­re­ke­ket ne­ve­lő csa­lá­do­kat tá­mo­ga­tó ál­la­mi jut­ta­tá­sok és szol­gál­ta­tá­sok összes­sé­ge­ként. A csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer azo­kat a szo­ci­ál­po­li­ti­kai esz­kö­zö­ket fog­lal­ja ma­gá­ban, ame­lyek a gye­re­kek ne­ve­lé­sé­ben a tár­sa­da­lom közös fe­le­lős­sé­gét fe­je­zik ki. A gye­rek­ne­ve­lés­hez való kö­zös­sé­gi hoz­zá­já­ru­lás az ál­la­mi új­ra­el­osz­tó rend­sze­ren ke­resz­tül va­ló­sul meg (Dar­vas–Mózer, 2004).

A ma­gyar kor­mány­zat 2010 után új­ra­fo­gal­maz­ta csa­lád­po­li­ti­ká­ját, csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­sze­rét. Ennek fon­tos sa­rok­kö­ve az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szer. A szo­ci­á­li­sabb ih­le­té­sű tá­mo­ga­tá­si rend­szert új­ra­éleszt­ve 2012-től in­dult az Ott­hon­te­rem­té­si Prog­ram. Ennek egyik eleme a meg­úju­ló szo­ci­ál­po­li­ti­kai tá­mo­ga­tás lett, célja a la­kás­sal még nem ren­del­ke­zők la­kás­épí­té­sé­nek és la­kás­vá­sár­lá­sá­nak tá­mo­ga­tá­sa. A másik elem az ott­hon­te­rem­té­si ka­mat­tá­mo­ga­tás volt, mely­nek ren­del­te­té­se ka­mat­tá­mo­ga­tott hi­te­lek nyúj­tá­sa, amely új lakás vá­sár­lá­sá­ra, épí­té­sé­re, hasz­nált lakás vá­sár­lá­sá­ra, lakás kor­sze­rű­sí­té­sé­re volt fel­hasz­nál­ha­tó. Má­sod­la­go­san ez a forma a bajba ju­tott adó­sok se­gí­té­sét is cé­loz­ta. Az ott­hon­te­rem­té­si ka­mat­tá­mo­ga­tás fel­hasz­nál­ha­tó lett ké­se­del­mes jel­zá­log­hi­tel­lel vagy fel­mon­dott köl­csön­nel ter­helt la­kó­in­gat­lan vá­sár­lá­sá­hoz, va­la­mint hát­ra­lé­kos hi­tel­adós által ki­sebb lakás vá­sár­lá­sá­hoz (NGM, 2012).

A ma­gyar gaz­da­ság tel­je­sít­mé­nyé­nek ja­vu­lá­sa és a költ­ség­ve­tés sta­bi­li­zá­ló­dá­sa 2015-ben le­he­tő­vé tette a tá­mo­ga­tá­si rend­szer to­vább­fej­lesz­té­sét, így a vissza nem té­rí­ten­dő tá­mo­ga­tás körét ki­ter­jesz­tet­ték a hasz­nált la­ká­sok vá­sár­lá­sá­ra is. To­vább­ra is ren­del­ke­zés­re áll a ka­mat­tá­mo­ga­tott hitel igény­be­vé­te­lé­nek le­he­tő­sé­ge lakás épí­té­se­kor, il­let­ve vá­sár­lá­sa­kor; ezen­fe­lül to­váb­bi ked­vez­ményt je­lent az adó-vissza­igény­lés. A ked­vez­mé­nyek már ki­ter­jed­nek az egy gyer­mek­kel ren­del­ke­zők­re, vagy az egy gyer­me­ket vál­la­lók­ra is. A vissza nem té­rí­ten­dő csa­lád­tá­mo­ga­tá­si ked­vez­mény (csok) és a ka­mat­tá­mo­ga­tott hitel ma­xi­má­li­san meg­kap­ha­tó össze­ge emel­ke­dett. 2015 jú­li­u­sá­tól a csa­lá­dok ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­mé­nye hasz­nált lakás vá­sár­lá­sá­ra és új lakás épí­té­sé­re és vá­sár­lá­sá­ra is fel­hasz­nál­ha­tó­vá vált, össze­ge a jo­go­sult­sá­gi fel­té­te­lek alap­ján 500 000 és 3 250 000 fo­rint kö­zött vál­to­zott.

2016 ele­jé­től a tá­mo­ga­tá­si össze­gek emel­ked­tek, ugyan­ak­kor a hasz­nált la­ká­sok vá­sár­lá­sá­ra és az új lakás vá­sár­lá­sá­ra vagy épí­té­sé­re meg­kap­ha­tó össze­gek már je­len­tős el­té­rést mu­tat­tak. Egy­ér­tel­mű­en ki­fe­je­ző­dött, hogy a kor­mány az új la­ká­sok épí­té­sét ré­sze­sí­ti előny­ben. 2016. ja­nu­ár 1. után az egy gye­rek után igé­nyel­he­tő csa­lá­di ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­mény 600 000, két gye­rek után 2 600 000 fo­rint, három vagy több gye­rek után ma­xi­má­li­san tíz­mil­lió fo­rint lett. A vissza nem té­rí­ten­dő tá­mo­ga­tás mel­lett tíz­mil­lió fo­rint ka­mat­tá­mo­ga­tott hitel fel­vé­te­lé­re is meg­te­rem­tet­ték a le­he­tő­sé­get, és az új la­kást épí­tők öt­mil­lió fo­rint ál­ta­lá­nos for­gal­mi adó vissza­igény­lé­sé­re is jo­go­sult­tá vál­tak.

A 2016 ele­jé­től élet­be lé­pett vál­to­zá­sok, majd a 2016-ban több lép­cső­ben meg­tör­tént mó­do­sí­tá­sok a tá­mo­ga­tá­si rend­szer igény­be­vé­te­li fel­té­te­le­i­nek to­váb­bi fi­nom­han­go­lá­sát cé­loz­ták. A mó­do­sí­tá­sok alap­ve­tő vo­ná­sa volt, hogy az igény­be­vé­tel fel­té­te­le­it ked­ve­zőb­bé te­gyék, a tá­mo­ga­tá­si rend­szer le­he­tő­sé­ge­i­vel a gye­re­ket ne­ve­lő és vál­la­ló csa­lá­dok minél szé­le­sebb kör­ben él­hes­se­nek. Ilyen vál­toz­ta­tá­sok vol­tak pél­dá­ul a szü­lők ko­rá­ra, a meg­vá­sá­rol­ni kí­vánt la­ká­sok négy­zet­mé­ter­árá­ra, a la­kás­nagy­ság­ra vo­nat­ko­zó vál­toz­ta­tá­sok (Csalad.​hu, 2017).

A kér­dő­íves ku­ta­tás ered­mé­nyei

Kér­dő­ívünk húsz kér­dés­ből állt. A meg­kér­de­zés 2016 no­vem­be­re fo­lya­mán zaj­lott le, 1332 fővel. A kér­dő­ív ki­töl­té­sé­ben nap­pa­li és le­ve­le­ző ta­go­za­tos bu­da­pes­ti és győri egye­te­mi hall­ga­tók vet­tek részt. A vizs­gá­la­ti kör­ben lévők azok közé tar­toz­tak, akik el­vi­leg már ter­mé­keny élet­kor­ban van­nak, il­let­ve a nap­ja­ink­ban szo­ká­sos gyer­mek­vál­la­lá­si élet­kort pár év múlva már el­érik, vagy éppen je­len­leg már ebbe a korba ju­tot­tak.

A kér­dő­ív első ré­szé­ben, az 1–6. kér­dés­ben a vá­lasz­adók ne­mé­re, ko­rá­ra, lak­he­lyé­re, test­vé­re­i­nek szá­má­ra és la­kás­hely­ze­té­re kér­dez­tünk rá, il­let­ve mun­ka­ta­pasz­ta­la­ta­ik­ra vol­tunk kí­ván­csi­ak, hogy né­hány alap­ve­tő de­mog­rá­fi­ai jel­lem­zőt meg­is­mer­jünk. A vá­la­szok alap­ján a meg­kér­de­zet­tek 42,6%-a férfi, 57,4%-a nő. A vá­lasz­adók­ból 18 és 25 év kö­zöt­ti 735 volt, ami 55,2%-ot je­lent. 22,4% a 26–30 éves kor­cso­port­ba tar­to­zott, a 31 és 35 év kö­zöt­ti­ek 11,4%-ot tet­tek ki, míg a 35 fe­let­ti­ek 11%-ot.

A ki­töl­tők 2,2%-a 500 la­kos­nál ki­sebb te­le­pü­lé­sen lakik, 7,5%-uk 500–1000 la­ko­sú te­le­pü­lé­sen, míg 26,3%-uk 1000–10 000 la­ko­sú te­le­pü­lé­sen él. A 10 000–500 000 la­ko­sú te­le­pü­lé­se­ken 28,5%-ban élnek, a vá­lasz­adók 35,5%-a lakik Bu­da­pes­ten.

A meg­kér­de­zet­tek 15,4%-a nem ren­del­ke­zik test­vér­rel, 47,9%-uk egy test­vér­rel, két test­vér­rel 24,9%-uk, három test­vér­rel pedig 7,6%-uk ren­del­ke­zik, és mind­össze 4,2%-uk­nak van há­rom­nál több test­vé­re.

A vá­lasz­adók 56,3%-a saját csa­lá­di ház­ban lakik, 10,3%-uk 2–4 la­ká­sos tár­sas­ház­ban levő saját la­kás­ban, 13,6%-uk 5–16 la­ká­sos tár­sas­ház­ban levő saját la­kás­ban, 13,4%-uk pedig 16-nál több la­ká­sos tár­sas­ház­ban levő saját la­kás­ban. A fenn­ma­ra­dó 6,4% szol­gá­la­ti vagy bér­la­kás­ban él.

A meg­kér­de­zet­tek 29,2%-a nyári di­ák­mun­ka során szer­zett mun­ka­ta­pasz­ta­la­tot. 28,9%-uk egy-há­rom éves ta­pasz­ta­lat­tal ren­del­ke­zik, négy-hat éves mun­ka­ta­pasz­ta­la­ta pedig 12,8%-nak van. A fenn­ma­ra­dó 29,1% több mint hat­éves mun­ka­ta­pasz­ta­lat­tal ren­del­ke­zik.

Az ezt kö­ve­tő kér­dé­sek arra irá­nyul­tak, hogy meg­tud­juk, a meg­kér­de­zet­tek igény­be vesz­nek-e pénz­ügyi ter­mé­ke­ket, il­let­ve mennyi­re ren­del­kez­nek pénz­ügyi is­me­re­tek­kel. A vo­nat­ko­zó kér­dé­sek az aláb­bi­ak vol­tak:

7. Hasz­nál-e bank­kár­tyát?

8. Hasz­nál-e in­ter­net­ban­ki szol­gál­ta­tá­so­kat?

9. Van-e csa­lád­já­nak la­ká­sá­ra jel­zá­log­ter­he­lés be­je­gyez­ve?

10. Té­te­lez­zük fel, hogy hosszú le­já­ra­tú hi­telt vesz fel, ahol a havi tör­lesz­tő­rész­le­tek (tő­ke­tör­lesz­tés + kamat) a tel­jes fu­tam­idő alatt min­dig ál­lan­dók. Egyik bank 6%-os ka­mat­láb mel­lett tíz­éves fu­tam­idő­re, a másik bank 6%-os ka­mat­láb mel­lett húsz­éves fu­tam­idő­re kí­nál­ja hi­te­lét. Me­lyik fu­tam­idő­nél lenne ma­ga­sabb az első hó­nap­ban fi­ze­ten­dő kamat össze­ge?

11. Is­me­re­tei sze­rint mely hi­tel­faj­ta ka­ma­ta a leg­ala­cso­nyabb je­len­leg a hazai pi­a­con?

A vá­lasz­adók 29,6%-a leg­fel­jebb ha­von­ta hasz­nál­ja a bank­kár­tyát, heti rend­sze­res­ség­gel 31,8%-uk, a vá­lasz­adók 34,2%-a napi szin­ten hasz­nál­ja a kár­tyá­ját. A kér­dő­ív ki­töl­tői közül 18,2%-a egy­ál­ta­lán nem hasz­nál in­ter­net­ban­ki szol­gál­ta­tá­so­kat, míg 44,2%-a leg­fel­jebb ha­von­ta hasz­nál­ja. A vá­lasz­adók 29,8%-a he­ten­te, a fenn­ma­ra­dó 7,8% pedig napi rend­sze­res­ség­gel hasz­nál­ja.

A vá­lasz­adók 22,4%-ának van a csa­lád­ban jel­zá­log­ter­he­lé­se, 67,8%-a azon­ban nem ren­del­ke­zik jel­zá­log­gal. A ma­ra­dék 9,8%-a nem tud róla. 35,2% tu­dott csak he­lyes vá­laszt adni arra, hogy azo­nos ka­ma­to­zá­si fel­té­te­lek mel­lett, ugyan­ak­ko­ra össze­gű hi­tel­nél, el­té­rő fu­tam­idő ese­tén hogy vi­szo­nyul a kü­lön­bö­ző konst­ruk­ci­ók ka­ma­ta egy­más­hoz az első hó­nap­ban.

A 11. kér­dés­re, hogy mely hitel ka­mat­lá­ba a leg­ala­cso­nyabb ak­tu­á­li­san a pi­a­con, a vá­lasz­adók 45,8%-a adott he­lyes vá­laszt.

A meg­kér­de­zet­tek túl­nyo­mó része tehát nem hasz­nál napi rend­sze­res­ség­gel bank­kár­tyát, még ke­vés­bé jel­lem­ző a napi in­ter­ne­tes banko­lás. Jel­zá­log­hi­tel­lel csak mint­egy ötöde ren­del­ke­zett a kér­de­zés­be be­von­tak csa­lád­ja­i­ból. (Ez vi­szony­lag kicsi arány, még akkor is, ha ide­so­rol­nánk azo­kat is, akik nem tud­ták a vá­laszt.) Ennek fé­nyé­ben talán nem annyi­ra meg­le­pő, hogy nem is­me­rik a kü­lön­bö­ző hi­te­lek ka­mat­lá­ba­it, hi­szen kér­dé­sünk­re 50%-nál ke­ve­seb­ben vá­la­szol­tak he­lye­sen. Az is­me­re­tek­re vo­nat­ko­zó­an el­gon­dol­kod­ta­tó, hogy a vá­lasz­adók egy­har­ma­da tudja csak a konk­rét hi­tel­szá­mí­tás he­lyes ered­mé­nyét. (Talán ez annak tud­ha­tó be, hogy a kér­dés­re in­tu­i­tív vá­laszt adtak.)

A 12–15. kér­dé­sek arra irá­nyul­tak, hogy fel­mér­jük, mennyi­re is­me­rik a meg­kér­de­zet­tek a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer ele­me­it.

12. Ön sze­rint mek­ko­ra vissza nem té­rí­ten­dő tá­mo­ga­tás jár a csa­lá­di ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­mény ke­re­tén belül két vál­lalt gyer­mek után, új lakás vá­sár­lá­sa ese­tén?

13. Az Ön tu­do­má­sa sze­rint kik ve­he­tik igény­be a csa­lá­di ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­ményt?

14. Is­me­re­tei sze­rint az ott­hon­te­rem­té­si ka­mat­tá­mo­ga­tás igény­lé­se mely eset­ben le­het­sé­ges?

15. Is­me­re­tei sze­rint me­lyik az igaz az aláb­bi­ak­ból új lakás épí­té­se ese­tén?

A ki­töl­tők közül a 12-es kér­dés­re 58,8% adott he­lyes vá­laszt, azaz is­mer­te, mek­ko­ra a le­het­sé­ges tá­mo­ga­tás össze­ge két gye­rek után. A 13-as kér­dés­re a vá­lasz­adók 50,2% vá­la­szolt he­lye­sen, azaz tudta, hogy az ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­mény le­het­sé­ges igény­be vevői le­het­nek a há­zas­tár­sak és az élet­tár­sak is. A 14-es kér­dés vo­nat­ko­zá­sá­ban a meg­kér­de­zet­tek 54,1%-a is­mer­te, mikor kap­ha­tó az ott­hon­te­rem­té­si ka­mat­tá­mo­ga­tás. A 15. kér­dés­re a meg­kér­de­zet­tek közül azok 47,6%-a is­mer­te a jó vá­laszt a csa­lá­di ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­mény és az ál­ta­lá­nos for­gal­mi adó együt­tes igény­lé­se vo­nat­ko­zá­sá­ban.

A kér­dé­sek­re adott vá­la­szok alap­ján az ál­la­pít­ha­tó meg, hogy a meg­kér­de­zet­tek mint­egy fele az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tá­si rend­szert is­me­ri, sza­bá­lya­i­val tisz­tá­ban van.

A 16. és 17. kér­dés azt cé­loz­ta, hogy meg­tud­juk, a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer tük­ré­ben a meg­kér­de­zet­tek mi­ként vé­le­ked­nek a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv vál­to­zá­sá­ról.

16. Ön sze­rint a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet nö­ve­lik-e az újon­nan be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si in­téz­ke­dé­sek?

17. Vár­ha­tó­an Ön gon­dol­ko­dik-e az eddig ter­ve­zett­nél több gyer­mek vál­la­lá­sá­ban a je­len­leg be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si rend­szer fenn­ma­ra­dá­sa ese­tén?

Mivel ma­gá­nak a meg­újí­tott és ki­bő­ví­tett csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer­nek a lé­nye­ge, hogy a gyer­mek­vál­la­lást ösz­tö­nöz­ze, így a tel­jes meg­kér­de­zet­ti körre és ezek cso­port­ja­i­ra le­bont­va is ér­té­kel­tük a vá­la­szo­kat. Fon­tos kér­dés volt szá­munk­ra, hogy meg­is­mer­jük, „ál­ta­lá­ban” hogy gon­dol­kod­nak a meg­kér­de­zet­tek az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tás gyer­mek­vál­la­lást ösz­tön­ző ha­tá­sá­ról. A vá­la­szok a meg­kér­de­zet­tek tel­jes kö­ré­ben, il­let­ve ezek cso­port­ja­i­ban a kö­vet­ke­zők vol­tak: a ki­töl­tők 15,4%-a sze­rint a tá­mo­ga­tás je­len­tő­sen nö­ve­li a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet, 58% sze­rint nö­ve­li ugyan, de nem lé­nye­ge­sen, 19,2% sze­rint egy­ál­ta­lán nem be­fo­lyá­sol­ja, 7,4% pedig nem tudja meg­ítél­ni ezt a kér­dést.

A fér­fi­ak és nők meg­íté­lé­se ennél a kér­dés­nél majd­nem azo­nos volt. A vá­lasz­adó fér­fi­ak 15,1%-a sze­rint a be­ve­ze­tett ked­vez­mé­nyek nagy­mér­ték­ben, 57%-uk sze­rint nem lé­nye­ge­sen nö­ve­lik meg a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet, 19,5% férfi sze­rint egy­ál­ta­lán nem nö­ve­lik a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet az újon­nan be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si in­téz­ke­dé­sek. A nők ha­son­ló­an vá­la­szol­tak, míg 15,6%-a sze­rint je­len­tős mér­ték­ben meg­nö­ve­lik a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet az újon­nan be­ve­ze­tett ked­vez­mé­nyek, addig 58,9% sze­rint csak cse­kély mér­ték­ben (3. ábra).

Kor­cso­por­tok sze­rint vizs­gál­va a vá­la­szo­kat sem ta­pasz­tal­tunk nagy el­té­rést. A 18– 25 éves kor­osz­tály­ból 16,9% vá­la­szol­ta azt, hogy a la­kás­tá­mo­ga­tás erő­sen ha­tás­sal van a gyer­mek­vál­la­lás­ra. 59% pedig azt, hogy ha­tás­sal van ugyan, de nem lé­nye­ges módon. A 26 és 30 év kö­zöt­ti­ek 17,4%-a na­gyon szá­mot­te­vő­nek, 59,5%-a szá­mot­te­vő­nek, de nem lé­nye­ge­sen szá­mot­te­vő­nek gon­dol­ja a ha­tást, 15,4% egy­ál­ta­lán nem véli ha­tá­sos­nak a tá­mo­ga­tást a gyer­mek­vál­la­lás nö­ve­lé­sé­re. A 31 és 35 év kö­zöt­ti­ek­nél 9,3% ítéli ha­tá­sos­nak a tá­mo­ga­tást, míg 30,5% nem tu­laj­do­nít ha­tást a gyer­mek­vál­la­lás­ra. A 35 év fö­löt­ti­ek ese­tén 10,4% na­gyon ha­tá­sos­nak véli a tá­mo­ga­tást (4. ábra).

A test­vé­rek száma sze­rint bont­va a vá­lasz­adó­kat a kér­dés­re, akik­nek nincs test­vé­rük, 18,7%-ban erős­nek érzik a ha­tást, 48,8%-uk igen­nel vá­la­szolt ugyan, de nem tart­ják lé­nye­ges­nek a ki­fej­tett ha­tást. 23,6%-uk sze­rint egy­ál­ta­lán nem” be­fo­lyá­sol­ja a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet a tá­mo­ga­tás. Akik­nek van test­vé­rük, na­gyobb arány­ban tu­laj­do­ní­tot­tak je­len­tő­sé­get a tá­mo­ga­tás be­ve­ze­té­sé­nek. Az egy test­vér­rel ren­del­ke­zők 14,3%-a na­gyon ha­tá­sos­nak véli a tá­mo­ga­tást, 61,9%-a nem lé­nye­ges ha­tá­sú­nak, a két test­vér­rel ren­del­ke­zők 15,2%-a na­gyon ha­tá­sos­nak gon­dol­ja, míg 59,1%-a ha­tá­sos­nak véli, de nem na­gyon. A három vagy annál több test­vér­rel ren­del­ke­zők 15,2%-ban, il­let­ve 12,7%-ban nagy ha­tást tu­laj­do­ní­ta­nak a tá­mo­ga­tás­nak (5. ábra).

A 17. kér­dés­ben meg kí­ván­tuk tudni, hogy a vá­lasz­adók ma­guk­ra vo­nat­koz­ta­tot­tan ösz­tön­ző­nek gon­dol­ják-e a gyer­mek­vál­la­lás­sal kap­cso­lat­ban az ott­hon­te­rem­tés tá­mo­ga­tá­sát. A vá­la­szok a kö­vet­ke­ző módon osz­lot­tak meg: a vá­lasz­adók 8,2%-a több gyer­mek vál­la­lá­sá­ban gon­dol­ko­zik a be­ve­ze­tett tá­mo­ga­tás ha­tá­sá­ra, 28,5% sze­rint le­het­sé­ges, hogy ez be­fo­lyá­sol­ja a ké­sőb­bi­ek­ben a gyer­me­ke­ik szá­mát, 53,5% sze­rint azon­ban egy­ál­ta­lán nem be­fo­lyá­sol­ja. A ki­töl­tők 9,8%-a nem tudja meg­ítél­ni a tá­mo­ga­tás ha­tá­sát.

Nemek sze­rint vizs­gál­va a vá­la­szo­kat, nem ta­lál­tunk szá­mot­te­vő el­té­rést a cso­por­tok kö­zött. Az újon­nan be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si rend­szer ha­tá­sá­ra a férfi vá­lasz­adók 9,7%-a gon­dol­ko­dik a ter­ve­zett­nél több gyer­mek vál­la­lá­sá­ban, míg 46%-uk nem, il­let­ve 31,6%-uk el­kép­zel­he­tő­nek tart­ja a le­het­sé­ges ha­tást a gye­re­kek szá­má­ra vo­nat­ko­zó­an. A férfi 12,7%-a nem tudja meg­ítél­ni az adott kér­dést. A női vá­lasz­adók kö­ré­ben 7,1% úgy gon­dol­ja, hogy biz­to­san be­fo­lyá­sol­ják a vál­la­lan­dó gye­re­kek szá­mát az új in­téz­ke­dé­sek, 26,1% női vá­lasz­adó véli le­het­sé­ges­nek, hogy ki­ha­tás­sal van a hely­zet­re az új la­kás­tá­mo­ga­tá­si rend­szer. 59,1% sze­rint egy­ál­ta­lán nem lesz ha­tás­sal a gye­re­kek szá­má­ra az újon­nan be­ve­ze­tett ked­vez­mény, és 7,7% női vá­lasz­adó nem tudja meg­ítél­ni a kér­dést (7. ábra).

Kor sze­rint cso­por­to­sít­va a vá­lasz­adó­kat, a vá­la­szok meg­osz­lá­sa a kö­vet­ke­ző­kép­pen ala­kult: a 18–25 éves kor­osz­tály­ból 9,2% vá­la­szol­ta azt, hogy „Igen, biz­to­san”, 51,5% vi­szont egy­ál­ta­lán nem gon­dol­ko­dik több gye­rek vál­la­lá­sá­ban a tá­mo­ga­tás ha­tá­sá­ra. A 26 és 30 év kö­zöt­ti­ek közül 8,4% vál­lal­na több gyer­me­ket, 35,3 le­het­sé­ges­nek tart­ja. A 31 és 35 év kö­zöt­ti­ek 8,6%-a biz­to­san több gye­re­ket vál­lal­na, 28,5% le­het­sé­ges­nek tart­ja a több gye­rek vál­la­lá­sát, 53% nem vál­lal­na több gye­re­ket. Végül a 35 év fö­löt­ti­ek 2,7%-a biz­to­san vál­lal­na több gye­re­ket, 69,9% vi­szont egy­ál­ta­lán nem tart­ja le­het­sé­ges­nek a több gye­re­ket (8. ábra).

A test­vé­re­ik száma alap­ján bont­va a vá­lasz­adó­kat, a gyer­mek­vál­la­lá­si haj­lan­dó­ság­ra azok közül, akik­nek nincs test­vé­rük, 24,6%-ban le­het­sé­ges­nek tart­ják a több gyer­mek vál­la­lá­sát, 55,2%-uk vi­szont egy­ál­ta­lán nem. A három test­vér­rel ren­del­ke­zők tart­ják leg­in­kább el­kép­zel­he­tő­nek, hogy a tá­mo­ga­tás ha­tá­sá­ra több gyer­me­ket vál­lal­ja­nak, az egy test­vér­rel ren­del­ke­zők gon­dol­ták úgy leg­ma­ga­sabb arány­ban, hogy egy­ál­ta­lán nem vál­lal­ná­nak több gyer­me­ket a tá­mo­ga­tás ha­tá­sá­ra (9. ábra).

A 18. és 19. kér­dés arra irá­nyult, hogy meg­tud­juk, a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si ked­vez­mény fel­té­tel­rend­sze­ré­nek tel­je­sít­he­tő­sé­gét koc­ká­za­tos­nak lát­ják-e a meg­kér­de­zet­tek, il­let­ve saját la­kás­igé­nye­ik tel­je­sü­lé­se vo­nat­ko­zá­sá­ban mit gon­dol­nak a kap­ha­tó tá­mo­ga­tá­sok­ról.

18. Ön sze­rint a je­len­leg be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si rend­szer fel­té­te­le­i­nek be­tar­tá­sa nagy koc­ká­za­tot je­lent az igény­be ve­vők­nek?

19. Az Ön által el­várt lakás meg­szer­zé­sé­hez, il­let­ve ki­ala­kí­tá­sá­hoz mi­lyen mér­ték­ben já­rul­hat hozzá – fenn­ma­ra­dá­sa ese­tén – a je­len­leg be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si rend­szer?

A 18-as kér­dés­re adott vá­la­szok alap­ján a meg­kér­de­zet­tek 22,2%-a sze­rint nagy­mér­té­kű koc­ká­za­tot je­lent az igény­be vevők szá­má­ra a rend­szer által sza­bott fel­té­te­lek be­tar­tá­sa. 30,6% sze­rint csak kis­mér­té­kű koc­ká­za­tot je­lent, 27,6% sze­rint a leg­több igény­be vevő szá­má­ra be­tart­ha­tók a meg­ha­tá­ro­zott fel­té­te­lek. 5,4% úgy látja, hogy egy­ál­ta­lán nem koc­ká­za­to­sak a fel­té­te­lek, míg a fenn­ma­ra­dó 14,2% nem tudja meg­ítél­ni a hely­ze­tet. A vá­la­szok azt mu­tat­ják, hogy a vá­lasz­adók mint­egy fele ki­sebb-na­gyobb koc­ká­za­to­kat lát a tá­mo­ga­tá­sok fel­té­te­le­i­nek tel­je­sít­he­tő­sé­gé­nél.

A 19. kér­dés­sel meg kí­ván­tuk tudni, hogy a meg­kér­de­zet­tek ho­gyan lát­ják a tá­mo­ga­tá­si rend­szer la­kás­hely­ze­tük­re vo­nat­ko­zó be­fo­lyá­sát. A kér­dő­ívet ki­töl­tők közül 20,1% úgy gon­dol­ja, hogy a tá­mo­ga­tás je­len­tő­sen hoz­zá­já­rul­hat az előre ki­gon­dolt lakás meg­vá­sár­lá­sá­hoz, 41,9% sze­rint a hoz­zá­já­ru­lás csak kis­mér­té­kű lehet, míg 37,5% sze­rint egy­ál­ta­lán nem lesz ha­tás­sal a tá­mo­ga­tás mér­té­ke a lakás meg­vá­sár­lá­sá­hoz, il­let­ve ki­ala­kí­tá­sá­hoz, 0,5% nem tudja a kér­dést meg­ítél­ni.

Kö­vet­kez­te­té­sünk az, hogy a vá­lasz­adók a tá­mo­ga­tá­si rend­szert ál­ta­lá­ban po­zi­tí­van ér­té­ke­lik a saját jö­vő­be­li la­kás­vá­sár­lá­suk szem­pont­já­ból. Több mint 60%-ban vélik úgy, hogy az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tás vár­ha­tó­an segít az el­kép­zelt lakás meg­szer­zé­sé­ben.

Az utol­só, 20. kér­dé­sünk­ben arra kér­dez­tünk rá, hogy a vá­lasz­adók mi­lyen for­rás­ból szá­mí­ta­nak meg­bíz­ha­tó in­for­má­ci­ó­ra a csa­lád­tá­mo­ga­tá­sok­ról.

20. Meg­íté­lé­se sze­rint hon­nan sze­rez­he­ti a leg­pon­to­sabb in­for­má­ci­ó­kat a je­len­leg be­ve­ze­tett la­kás­tá­mo­ga­tá­si rend­szer fel­té­te­le­i­ről?

A vá­lasz­adók 32,8%-a sze­rint az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­má­nak ügy­fél­szol­gá­la­tá­tól sze­rez­he­tő a leg­pon­to­sabb in­for­má­ció a tá­mo­ga­tás­sal kap­cso­la­to­san. 52,4% sze­rint a ban­kok ügy­fél­szol­gá­la­ta­i­tól, míg 6,9% sze­rint is­me­rő­sök­től sze­rez­he­tő be a leg­pon­to­sabb in­for­má­ció. A meg­kér­de­zet­tek 7,9%-a azon­ban nem tudja meg­ítél­ni a hely­ze­tet.

A ka­pott ered­mé­nyek ér­té­ke­lé­se

Az egye­te­mis­ták kö­ré­ben vég­zett kér­dő­íves vizs­gá­la­tunk alap­ján az lát­ha­tó, hogy az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tás be­fo­lyást gya­ko­rol a csa­lád­ala­pí­tá­si ter­ve­ik­re. Gon­dol­ko­dá­suk­ban je­len­leg ugyan el­ső­sor­ban az mu­tat­ha­tó ki, hogy má­sok­ról fel­té­te­le­zik a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv nö­ve­ke­dé­sét. Ez azon­ban arra utal, hogy a be­ál­lí­tó­dá­sok vál­to­zá­sát fel­té­te­le­zik, ami a saját gon­dol­ko­dá­suk­ra is vissza­hat­hat, il­let­ve mér­he­tő­en hat is. Az em­pi­ri­kus ku­ta­tás ke­re­té­ben meg­ál­la­pí­tot­tuk, hogy a gyer­mek­vál­la­lá­si korba érő fi­a­ta­lok szán­dé­ka­it elő­re­lát­ha­tó­an meg­vál­toz­tat­ja a tá­mo­ga­tá­si rend­szer meg­lé­te. Saját kér­dő­íves vizs­gá­la­tunk­ban 1332 fel­ső­ok­ta­tás­ban ta­nu­ló hall­ga­tó vett részt. A vá­lasz­adók 73,4%-a sze­rint a gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vet nö­ve­li az ott­hon­te­rem­té­si tá­mo­ga­tás. 36,7% vá­la­szol­ta azt, hogy a tá­mo­ga­tá­si rend­szer fenn­ma­ra­dá­sa ese­tén maga is vál­lal­na több gye­re­ket.

Ugyan­ak­kor a fel­té­tel­rend­szer­ben rejlő koc­ká­za­to­kat ér­zé­kel­ték a meg­kér­de­zet­tek. A vá­lasz­adók 22,2%-a sze­rint nagy­mér­té­kű koc­ká­za­tot je­lent az igény­be vevők szá­má­ra a rend­szer által sza­bott fel­té­te­lek be­tar­tá­sa, 30,6% sze­rint pedig kis­mér­té­kű koc­ká­za­tot je­lent. A koc­ká­za­tok ér­zé­ke­lé­se ki­hat­hat a gyer­mek­vál­la­lás­ra. Igaz, a koc­ká­za­to­kat el­len­té­te­lez­he­ti, hogy a kí­vánt la­kás­cé­lok könnyeb­ben meg­va­ló­sít­ha­tók. A vá­lasz­adók mint­egy két­har­ma­da sze­rint a tá­mo­ga­tá­si rend­szer hoz­zá­já­rul­hat la­kás­cél­ja­ik el­éré­sé­hez.

A kér­dő­ív ada­tai alap­ján meg kí­ván­tuk ál­la­pí­ta­ni, hogy a vá­lasz­adók kö­zött ki­ala­kít­ha­tók-e cso­por­tok. Pél­dá­ul eset­le­ge­sen a gya­ko­ribb bank­kár­tya­hasz­ná­lók job­ban is­me­rik a tá­mo­ga­tá­si rend­szer fel­té­te­le­it, vagy a több test­vér­rel ren­del­ke­zők gyer­mek­vál­la­lá­sát job­ban ösz­tön­zi-e a tá­mo­ga­tás. A kap­cso­la­tok ke­re­sé­sé­ben al­kal­ma­zott sta­tisz­ti­kai mód­sze­rek a ke­reszt­táb­la-elem­zés, to­váb­bá a khí-négy­zet-pró­ba vol­tak. Vizs­gá­la­ta­ink ered­mé­nyei sze­rint az elem­zett vál­to­zók közt sem a ke­reszt­táb­la-elem­zés, sem a khí­n­égy­zet-pró­ba alap­ján nem vol­tak szig­ni­fi­káns össze­füg­gé­sek meg­ál­la­pít­ha­tók.