Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 106–115., DOI: 10.24307/psz.2017.0910

Össze­fog­la­lás

A Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, az Audi Hun­gá­ria Motor Kft. és Győr Me­gyei Jogú Város kö­zö­sen dol­goz­ta ki a Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ipari Együtt­mű­kö­dé­si Köz­pont kon­cep­ci­ó­ját, me­lyet Ma­gyar­or­szág kor­má­nya 12,7 Mrd fo­rint tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sí­tett. A ta­nul­mány be­mu­tat­ja a FIEK il­lesz­ke­dé­si pont­ja­it nap­ja­ink gaz­da­ság­fej­lesz­té­si és in­no­vá­ci­ós trend­je­i­be, to­váb­bá a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem vál­lal­ko­zó egye­tem­mé vá­lá­sá­nak fo­lya­ma­tá­ba. A FIEK A kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét tá­mo­ga­tó szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se című rész­pro­jekt­je egye­dül­ál­ló kí­sér­le­tet tesz az egye­te­mi ku­ta­tás-fej­lesz­tés és a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés össze­kap­cso­lá­sá­ra annak ér­de­ké­ben, hogy erő­sít­se a győri kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét. Mind­ezt kép­zé­sek­kel, nem­zet­kö­zi vá­sá­ro­kon való rész­vé­tel­lel, la­bor­hasz­ná­la­ti le­he­tő­sé­gek­kel kí­ván­ja el­ér­ni, a fo­lya­ma­tot mo­ni­to­ring­te­vé­keny­ség­gel ér­té­ke­li, s ak­tí­van be­von­ja az ok­ta­tói-ku­ta­tói szfé­rát a tu­do­má­nyos meg­ala­po­zott­ság és újabb tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok ka­ta­li­zá­lá­sa ér­de­ké­ben.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: D7, I2, L3, O1, O3, O4, O5, R1, R5
Kulcs­sza­vak: helyi gaz­da­ság­fej­lesz­tés, vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés, fel­ső­ok­ta­tá­si-ipa­ri együtt­mű­kö­dés, Győr, Audi

Hig­her Edu­ca­ti­on and In­dust­ri­al Co­ope­ra­ti­on Cent­re in Győr

Sum­ma­ry

The con­cept of a Hig­her Edu­ca­ti­on and In­dust­ri­al Co­ope­ra­ti­on Cent­re (HEICC) was wor­ked out by Szé­che­nyi Ist­ván Uni­ver­sity, Audi Hun­gá­ria and the City of Győr with sup­port from the Hun­ga­ri­an Govern­ment. The paper pre­sents HEICC's links to the cur­rent eco­nomy de­ve­lop­ment and in­no­va­ti­on trends and to pro­cess of Szé­che­nyi Ist­ván Uni­ver­sity be­com­ing a uni­ver­sity with a busi­ness focus. The de­ve­lop­ment of hig­her edu­ca­ti­on ser­vi­ces sup­port­ing the in­ter­na­ti­o­nal com­pe­ti­ti­ve­ness of SMEs is given spe­ci­al emp­ha­sis . It is a uni­que ex­pe­ri­ment link­ing up aca­de­mic R&D with the busi­ness de­ve­lop­ment to imp­ro­ve in­ter­na­ti­o­nal com­pe­ti­ti­ve­ness of SMEs in Győr. The analy­sed ser­vi­ce ca­teg­ori­es are: train­ing, sup­port to in­ter­na­ti­o­nal pre­sen­ce, op­por­tunity to use uni­ver­sity labs etc. In ad­di­ti­on, eva­lu­a­ti­on is per­for­med th­ro­ugh mo­ni­tor­ing SME de­ve­lop­ment; and the uni­ver­sity re­se­ar­chers are pro­ac­ti­vely in­vol­ved in to in­ten­si­fy aca­de­mic ground­ing and sci­en­ti­fic re­se­arch.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: D7, I2, L3, O1, O3, O4, O5, R1, R5
Key­words: local eco­no­mic de­ve­lop­ment, ent­rep­re­ne­urs­hip de­ve­lop­ment, hig­her edu­ca­ti­on and in­dustry co-ope­ra­ti­on, Győr, Audi

Be­ve­ze­tés

Kor­mány­za­ti tá­mo­ga­tás­sal épül és ala­kul meg Győr­ben a Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ipari Együtt­mű­kö­dé­si Köz­pont (FIEK), mely­nek kon­cep­ci­ó­ját a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, az Audi Hun­gá­ria Motor Kft. és Győr Me­gyei Jogú Város kö­zö­sen dol­goz­ta ki. Mind­ezek alap­ján, to­váb­bá a FIEK tar­tal­mi ele­me­it meg­is­mer­ve, öröm­te­li­nek ne­vez­he­tő, hogy a győri gaz­da­sá­gi tér­ség, mely je­len­leg az or­szág Bu­da­pest utáni leg­erő­sebb GDP-ter­me­lő ré­gi­ó­ja, olyan in­téz­ménnyel bővül, mely a jövő fej­lő­dé­sé­nek le­té­te­mé­nye­sé­vé vál­hat. Az aláb­bi fe­je­ze­tek rész­le­te­sen be­mu­tat­ják a FIEK fel­ada­ta­it, te­vé­keny­sé­ge­it, hang­sú­lyoz­va, hogy olyan új, jö­vő­be mu­ta­tó együtt­mű­kö­dé­si és ku­ta­tá­si irá­nyok raj­zo­lód­nak ki, mint pl. az elekt­ro­mo­bi­li­tás­sal, az in­fo­kom­mu­ni­ká­ci­ós tech­no­ló­gi­á­val kap­cso­la­tos el­kép­ze­lé­sek. A cikk ki­emelt fi­gyel­met szen­tel A kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét tá­mo­ga­tó szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se című rész­té­má­nak, mely ko­ráb­ban nem lá­tott együtt­mű­kö­dé­si le­he­tő­sé­ge­ket tar­to­gat az egye­te­mi és a kkv-szek­tor sze­rep­lői szá­má­ra.

Két­ség­te­len, hogy a FIEK lét­re­jöt­té­vel to­vább erő­sö­dik a győri gaz­da­sá­gi miliő, mely szá­mos előnnyel jár a tér­ség­ben mű­kö­dő gaz­da­sá­gi sze­rep­lők szá­má­ra. Nap­ja­ink­ban a gaz­da­ság­fej­lesz­tés már nem el­ső­sor­ban a gaz­da­sá­gi inf­ra­struk­tú­ra fej­lesz­té­sé­re és a cégek köz­vet­len tá­mo­ga­tá­sá­ra irá­nyul, sok­kal in­kább olyan gaz­da­sá­gi kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sá­ra, mely­ben a vál­lal­ko­zá­sok jól érzik ma­gu­kat. Baj­mócy sze­rint a jelen helyi gaz­da­ság­fej­lesz­té­si in­téz­ke­dé­se­it a ver­seny­ké­pes­ség-ala­pú stra­té­gi­ai szem­lé­let ha­tá­roz­za meg. Az EU ver­seny­sza­bá­lya­i­nak szi­go­rú­sá­ga miatt az állam piaci fo­lya­ma­tok­ba tör­té­nő köz­vet­len be­avat­ko­zá­sa egyre in­kább vissza­szo­rul, a hang­súly a vál­lal­ko­zá­sok helyi üz­le­ti kör­nye­ze­té­nek és in­no­vá­ci­ós po­ten­ci­ál­já­nak fej­lesz­té­sén, él­he­tő kör­nye­zet ki­ala­kí­tá­sán van. A köz­szfé­ra sze­re­pe ugyan­ak­kor to­vább­ra is meg­ha­tá­ro­zó, ám az üz­le­ti és a civil szfé­ra erő­tel­jes part­ner­sé­gé­vel (Baj­mócy, 2011). A te­rü­le­ti ver­seny­ben a sze­rep­lők fő esz­kö­ze olyan helyi gaz­da­ság­fej­lesz­té­si el­kép­ze­lé­sek ki­dol­go­zá­sa és vég­re­haj­tá­sa, mely­nek révén egy, a jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­sé­get nö­vel­ni tudó üz­le­ti kör­nye­zet jön létre, és a jö­vő­kép is­me­re­té­ben ebbe a fo­lya­mat­ba a helyi vál­lal­ko­zá­sok minél szé­le­sebb köre is be tud kap­cso­lód­ni (Len­gyel, 2010). Filep sze­rint ugyan­ak­kor a nö­ve­ke­dés egyik leg­főbb kulcs­ele­me a tech­no­ló­gi­ai és tu­dás­in­ten­zív te­vé­keny­sé­gek ré­gi­ó­be­li meg­te­le­pe­dé­sé­vel, fej­lő­dé­sé­vel pár­hu­za­mo­san az is, hogy a kor­mány­zat, az ön­kor­mány­za­tok, az ok­ta­tá­si és gaz­da­sá­gi szfé­ra sze­rep­lő­i­nek össze­han­golt, ha­té­kony együtt­mű­kö­dé­se jel­le­mez­ze a tér­sé­get (Filep, 2014).

A FIEK kon­cep­ci­ó­ja tehát il­lesz­ke­dik nap­ja­ink helyi gaz­da­ság­fej­lesz­té­sé­nek ten­den­ci­á­i­ba, hi­szen olyan in­no­vá­ci­ós kez­de­mé­nye­zé­se­ket fog­lal ma­gá­ban, me­lyek a helyi gaz­da­sá­gi szin­tű együtt­mű­kö­dés révén ak­náz­ha­tók ki. Nem ipari park, nem köz­úti csat­la­ko­zás épül,² hanem olyan in­no­vá­ci­ós köz­pont, mely a helyi szin­tű tu­do­má­nyos ko­ope­rá­ci­ók­ra fó­kusz­ál a város, az egye­tem, a kkv-k és a mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­lat rész­vé­te­lé­vel, s mint ilyen, al­kal­mas a tér­ség pros­pe­rá­ló gaz­da­sá­gi jö­vő­ké­pé­nek ala­kí­tá­sá­ra. A pro­jekt ál­la­mi fi­nan­szí­ro­zá­sa szin­tén azt a ten­den­ci­át erő­sí­ti, mi­sze­rint a köz­ha­ta­lom egyre in­kább köz­ve­tett módon igyek­szik ösz­tö­nöz­ni egy régió gaz­da­sá­gi fej­lett­sé­gé­nek nö­ve­ke­dé­sét. Ezzel pár­hu­za­mo­san ér­de­mes meg­je­gyez­ni, hogy a kor­mány­zat 2010 után szám­ta­lan olyan in­téz­ke­dést haj­tott végre, me­lyek se­gí­tet­ték a helyi gaz­da­sá­gi mi­li­ők erő­sí­té­sét és sta­bi­li­tá­sát, így a fenti köz­vet­len kor­mány­dön­té­sen, il­let­ve a GI­NOP-on­ke­resz­tü­li­fi­nan­szí­ro­zás­on­túl­ide­so­rol­hat­jukpl.as­ta­bil­nem­zet­gaz­da­ság­i­fej­lő­dést meg­ala­po­zó új ál­lam­pénz­ügyi rend­szert (Lent­ner, 2015), to­váb­bá az ön­kor­mány­za­ti adós­ság­kon­szo­li­dá­ci­ót is (Lent­ner, 2014).

Nap­ja­ink­ban azon fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek tud­nak hosszú távon és si­ke­re­sen fenn­ma­rad­ni, me­lyek a költ­ség­ve­té­si tá­mo­ga­tá­su­kon túl­me­nő­en ké­pe­sek a piaci meg­bí­zá­sa­ik révén to­váb­bi for­rá­so­kat be­csa­tor­náz­ni. A vál­lal­ko­zó egye­te­mek tu­do­má­nyos po­ten­ci­ál­juk­kal ké­pe­sek és haj­lan­dó­ak hoz­zá­já­rul­ni az érin­tett tér­sé­gek, el­ső­sor­ban saját ré­gi­ó­juk gaz­da­sá­gi fej­lesz­té­sé­hez (Ta­mándl, 2014), mely meg­ál­la­pí­tás ese­tünk­ben ér­vé­nyes a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem FI­EK-pro­jekt­jé­re is.

Meg­ke­rül­he­tet­len né­hány sort szen­tel­ni az in­no­vá­ció és a sta­ke­hold­erek együtt­mű­kö­dé­se kap­csán az in­no­vá­ci­ós fo­lya­mat­mo­del­lek­nek, me­lyek leg­is­mer­teb­bi­ke az ún. Trip­le He­lix-mo­dell. A mo­dell lé­nye­ge, hogy az in­no­vá­ci­ós fej­lő­dés, a tu­dás­ala­pú ré­gi­ó­vá válás alap­ja­ként te­kint a fel­ső­ok­ta­tás, a köz- és a gaz­da­sá­gi szfé­ra fo­lya­ma­tos egy­más­sal való kap­cso­lat­tar­tá­sá­ra és együtt­mű­kö­dé­sé­re (Etz­ko­witz–Leydes­dorff, 2000). Ebből a szem­pont­ból vizs­gál­va, a FIEK ezen in­no­vá­ci­ós fo­lya­mat­mo­dell le­té­te­mé­nye­se­ként is ér­tel­mez­he­tő, hi­szen a kon­cep­ci­ó­ját és vég­re­haj­tá­sát a helyi ön­kor­mány­zat, a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény és a mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­lat dol­goz­ta ki, míg a vég­re­haj­tá­sá­ban a helyi kkv-k is ak­tí­van köz­re­mű­köd­nek, a fi­nan­szí­ro­zás­ról pedig az ál­la­mi szint gon­dos­ko­dik. Ér­de­mes meg­je­gyez­ni per­sze, hogy a szak­iro­da­lom­ban e hár­mas osz­ta­tú mo­dell ki­bő­ví­té­se fo­lya­ma­to­san na­pi­ren­den van, így ol­vas­ha­tunk már a né­gyes helix­ről (Qu­ad­rup­le Helix), mely a civil szfé­ra be­eme­lé­sé­vel pró­bál­ja meg a fo­lya­ma­tok tár­sa­dal­mi hát­te­rét biz­to­sí­ta­ni, to­váb­bá az ötös helix­ről (Quin­tup­le Helix), mely az épí­tett és ter­mé­sze­ti kör­nye­zet di­men­zi­ó­ját emeli be a mo­dell­be (Ca­rayan­nis et al., 2012). Ez utób­bi ki­bő­ví­té­sek a ké­sőb­bi­ek­ben is­mer­te­tett tu­do­má­nyos ku­ta­tás mód­szer­ta­ná­hoz nyúj­ta­nak majd se­gít­sé­get.

FIEK

2013-ban dol­goz­ta ki a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, az Audi Hun­gá­ria Motor Kft. és Győr Me­gyei Jogú Város a Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ipari Együtt­mű­kö­dé­si Köz­pont kon­cep­ci­ó­ját.³ A ter­ve­zet nyo­mán Ma­gyar­or­szág kor­má­nya 2014 szep­tem­be­ré­ben dön­tött a kon­cep­ció tá­mo­ga­tá­sá­ról. Az 1540/2014. (IX. 24.) kor­mány­ha­tá­ro­zat ér­tel­mé­ben a kor­mány egyet­ért a három kez­de­mé­nye­ző kö­zöt­ti stra­té­gi­ai ku­ta­tás-fej­lesz­té­si és in­no­vá­ci­ós együtt­mű­kö­dés in­téz­mé­nye­sí­tett for­má­já­nak – FIEK – lét­re­ho­zá­sá­val, to­váb­bá ki­lá­tás­ba he­lye­zi, hogy a rész­le­tes kon­cep­ció ki­dol­go­zá­sát és el­fo­ga­dá­sát kö­ve­tő­en le­he­tő­ség nyí­lik az együtt­mű­kö­dés GI­NOP-for­rá­sok­ból tör­té­nő tá­mo­ga­tá­sá­ra.⁴

A FIEK kö­vet­ke­ző fon­tos mér­föld­kö­ve szin­tén egy kor­mány­dön­tés­hez köt­he­tő: az 1678/2015. (IX. 25.) kor­mány­ha­tá­ro­zat már konk­rét fej­lesz­té­si cé­lo­kat és azok for­rá­sát is meg­je­löl­te. A dön­tés ér­tel­mé­ben a Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si, Fej­lesz­té­si és In­no­vá­ci­ós Alap ter­hé­re a kor­mány 6,4 Mrd fo­rint­tal tá­mo­gat­ja a FIEK inf­ra­struk­tu­rá­lis fej­lesz­té­se­it, to­váb­bá a jár­mű­ipa­ri in­no­vá­ci­ós prog­ra­mo­kat meg­ala­po­zó fej­lesz­té­se­ket.⁵ A tá­mo­ga­tá­si dön­tést kö­ve­tő­en in­dul­ha­tott meg a kap­cso­ló­dó épü­le­tek ter­ve­zé­se, en­ge­dé­lye­zé­se, to­váb­bá a szük­sé­ges la­bor­esz­kö­zök spe­ci­fi­ká­ci­ó­já­nak meg­fo­gal­ma­zá­sa. A FIEK három új épü­let­tel gaz­da­gít­ja az egye­tem kam­pu­szát: a jár­mű­ipa­ri in­no­vá­ci­ós ku­ta­tá­sok­nak, fej­lesz­té­sek­nek és tesz­te­lé­sek­nek a Fék­pad Épü­let és a Cso­ma­go­lás­vizs­gá­ló Labor ad he­lyet, to­váb­bá a Fék­pad Épü­let­ben ki­ala­kí­ta­nak egy e-ok­ta­tó­la­bort is. A Me­nedzs­ment Cam­pus épü­let a kkv-k fej­lesz­té­sé­vel kap­cso­la­tos te­vé­keny­sé­gek­re fó­kusz­ál majd, elő­adó­ter­mek­kel, al­ko­tó­he­lyek­kel. Az épü­le­tek 2018 nya­rá­ra ké­szül­nek el, be­ke­rü­lé­si költ­sé­gük a 6,4 Mrd fo­rin­tos tá­mo­ga­tás mint­egy fele, a fenn­ma­ra­dó összeg­ből az egye­tem a szük­sé­ges esz­kö­zö­ket szer­zi be (szechenyiprojekt.​sze.​hu, 2017).

Az inf­ra­struk­tú­ra-fej­lesz­tés ter­ve­zé­sé­vel és bo­nyo­lí­tá­sá­val pár­hu­za­mo­san az egye­tem pá­lyá­za­tot adott be A Fel­ső­ok­ta­tá­si és Ipari Együtt­mű­kö­dé­si Köz­pont – Ku­ta­tá­si inf­ra­struk­tú­ra (GI­NOP-2.3.4-15) című pá­lyá­za­ti fel­hí­vás­ra, mely­nek ke­re­té­ben a FI­EK-ben zajló szak­mai te­vé­keny­ség­re 2016 de­cem­be­ré­ben mint­egy 6,3 Mrd fo­rin­tot nyert.⁶ A nyer­tes pá­lyá­zat­ban az egye­tem hat rész­te­rü­let meg­va­ló­sí­tá­sát vá­zol­ta fel, me­lyek egy-egy fon­tos ku­ta­tá­si szeg­menst és egy­ben jö­vő­be­ni ki­tö­ré­si pon­tot is je­len­te­nek.

A kö­vet­ke­ző fe­je­zet­ben bő­veb­ben A kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét tá­mo­ga­tó szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se című rész­pro­jekt egyes ele­me­i­vel fog­lal­ko­zom, így az aláb­bi­ak­ban a másik öt té­ma­te­rü­le­tet csak rö­vi­den fej­tem ki. Ál­ta­lá­nos­ság­ban el­mond­ha­tó, hogy va­la­mennyi rész­pro­jekt ke­re­té­ben sor kerül ku­ta­tó­cso­por­tok lét­re­ho­zá­sa, tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok vég­re­haj­tá­sá­ra, to­váb­bá sok eset­ben a kap­cso­ló­dó esz­kö­zök be­szer­zé­sé­re.

Az au­to­ma­ti­zált jár­mű­rend­sze­rek al­kal­ma­zá­sá­nak jogi kér­dé­sei című rész­pro­jekt fó­ku­szá­ban az a fel­is­me­rés áll, mi­sze­rint a meg­ha­tá­ro­zó jár­mű­ipa­ri ku­ta­tá­sok az ön­ve­ze­tő au­tók­ra he­lye­zik a hang­súlyt, ám az ilyen magas fokon au­to­ma­ti­zált jár­mű­vek jogi sza­bá­lyo­zá­sa hi­á­nyos, nem­zet­kö­zi szin­tű jog­anyag el­ké­szí­té­sé­re és ak­tu­a­li­zá­lá­sá­ra van szük­ség. Az Elekt­ro­mo­bi­li­tás ku­ta­tó­cso­port a jár­mű­ipar egy másik fon­tos jö­vő­be­ni irá­nyá­ra ref­lek­tál: az al­ter­na­tív, jelen eset­ben ki­fe­je­zet­ten az elekt­ro­mos haj­tás­sal kap­cso­la­tos vil­la­mos gépek mo­del­le­zé­sét, fej­lesz­té­sét végzi. Az ipar 4.0 és a di­gi­ta­li­zá­ció kér­dé­se­i­vel az In­fo­kom­mu­ni­ká­ci­ós tech­no­ló­gi­ák – IKT ku­ta­tó­cso­port fog­lal­ko­zik,⁷ kü­lö­nös te­kin­tet­tel a fel­hő­ala­pú szen­zo­ros szol­gál­ta­tá­sok ipa­ron be­lü­li al­kal­maz­ha­tó­sá­gá­nak kér­dé­se­i­re. Mivel a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­te­men ta­lál­ha­tó Kö­zép-Eu­ró­pa egyet­len akk­re­di­tált cso­mag­vizs­gá­ló la­bor­ja, így ezen te­rü­let esz­köz­fej­lesz­té­se és ku­ta­tá­si témái is a FI­EK-pro­jekt ré­szé­vé vál­tak a Lo­gisz­ti­ka, cso­ma­go­lás­tech­ni­ka rész­té­ma ke­re­té­ben. Az ön­te­vé­keny hall­ga­tói cso­por­tok szám­ta­lan te­rü­le­ten ka­ta­li­zál­ták az egye­te­mi al­kal­ma­zott ku­ta­tá­so­kat (pl. SZEn­gi­ne mo­tor­fej­lesz­tő cso­port), a FIEK cél­ki­tű­zé­se, hogy minél több ilyen kre­a­tív hall­ga­tói kö­zös­ség mű­köd­jön az egye­tem ke­re­te­in belül, a Hall­ga­tói in­no­vá­ció – ön­te­vé­keny hall­ga­tói kö­zös­sé­gek rész­pro­jekt tá­mo­ga­tá­sá­val (Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, 2016).

A kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét tá­mo­ga­tó szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se a FIEK ke­re­té­ben

A fe­je­zet­cím­ben sze­rep­lő rész­té­ma tu­do­má­nyos ve­ze­tő­je­ként az aláb­bi­ak­ban rész­le­te­sen be­mu­ta­tom a téma cél­ki­tű­zé­se­it, prog­ram­ele­me­it és kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­si te­ma­ti­ká­ját (Fe­ke­te, 2017a alap­ján). A rész­pro­jekt fon­tos cél­ki­tű­zé­se, hogy tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok­kal, egye­te­mi szol­gál­ta­tá­sok­kal hoz­zá­já­rul­jon a tér­ség­ben mű­kö­dő kkv-k ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­hez, be­szál­lí­tói hely­ze­tük erő­sí­té­sé­hez, a be­szál­lí­tói lánc­ban tör­té­nő elő­re­lé­pé­sük­höz. A rész­pro­jekt három to­váb­bi al­pro­jekt­re osz­lik: Kkv-fej­lesz­tés, Kkv-mo­ni­tor­ing, Me­nedzs­ment Cam­pus. A Kkv-fej­lesz­tés célja, hogy konk­rét fej­lesz­té­si prog­ra­mo­kat dol­goz­zon ki a részt vevő cégek szá­má­ra. Az al­pro­jekt ke­re­té­ben 15-20 tér­sé­gi kkv ki­vá­lasz­tá­sa tör­té­nik meg. Ezen konk­rét cégek mun­ka­vál­la­lói szak­mai kép­zé­se­ket kap­nak az egye­te­mi kol­lé­gák ré­szé­ről (pl. cél­zott ide­gen nyel­vi fel­ké­szí­té­sek, kor­sze­rű me­nedzs­ment­tech­ni­kák, új­sze­rű mar­ke­ting- és szer­ve­ze­ti kom­mu­ni­ká­ci­ós mód­sze­rek, szel­le­mi tu­laj­don­jog­gal kap­cso­la­tos is­me­re­tek, pá­lyá­za­ti fel­ké­szí­tés stb.). A cél­zott kép­zé­se­ken túl le­he­tő­ség nyí­lik a cégek szá­má­ra nem­zet­kö­zi lát­ha­tó­sá­guk nö­ve­lé­sé­re is, hi­szen a nem­zet­kö­zi ki­ál­lí­tá­so­kon és vá­sá­ro­kon tör­té­nő ki­ál­lí­tói rész­vé­tel tá­mo­ga­tá­sa szin­tén meg­ol­dott. A ki­vá­lasz­tott cégek rész­vé­te­lé­vel mű­köd­te­tett vál­lal­ko­zói klub célja, hogy a cégek ve­ze­tői, mun­ka­tár­sai ér­te­sül­je­nek egy­más leg­kor­sze­rűbb meg­ol­dá­sa­i­ról a fo­lya­ma­tos tu­dás­át­adás és tu­dás­fej­lesz­tés ér­de­ké­ben. A ter­vek sze­rint min­den ki­vá­lasz­tott cég­hez kap­cso­ló­dik majd egy ok­ta­tói-hall­ga­tói csa­pat, me­lyek vé­gig­kí­sé­rik a cé­ge­ket a há­rom­esz­ten­dős fej­lesz­té­si pe­ri­ó­du­son. A csa­pa­tok hall­ga­tói kü­lön­bö­ző te­rü­le­tek­ről ke­rül­nek ki (köz­gaz­dász, jo­gász, mér­nök stb.) annak ér­de­ké­ben, hogy komp­lex vál­la­la­ti prob­lé­má­kat mul­ti­disz­cip­li­ná­ris meg­kö­ze­lí­tés­sel tud­ja­nak meg­ol­da­ni. Az al­pro­jekt hang­sú­lyo­zott célja, hogy olyan egye­te­mi szol­gál­ta­tá­si port­fó­li­ót ala­kít­son ki a tá­mo­ga­tá­si idő­szak­ban, mely annak le­jár­tát kö­ve­tő­en a pi­a­con ér­té­ke­sít­he­tő­vé válik más cégek szá­má­ra is, így te­remt­ve külső be­vé­te­li for­rást a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény szá­má­ra. Ezt a fo­lya­ma­tot szol­gál­ják az ún. nyi­tott la­bo­rok (open-lab) is. A FIEK ke­re­té­ben az egye­tem négy la­bor­ját (Zöld nyi­tott labor, Tisz­ta­ság­vizs­gá­ló nyi­tott labor, Ta­laj­vizs­gá­ló nyi­tott labor, Anyag­vizs­gá­ló nyi­tott labor) fej­lesz­tik annak ér­de­ké­ben, hogy a kkv-fej­lesz­té­si al­pro­jekt­ben részt vevő vál­lal­ko­zá­sok igény­be ve­hes­sék szol­gál­ta­tá­sa­i­kat.

A kkv-fej­lesz­tés ered­mé­nyes­sé­gét a Kkv-mo­ni­tor­ing al­pro­jekt vizs­gál­ja. A mo­ni­tor­ing ke­re­té­ben a ki­vá­lasz­tott cégek el­ső­ként egy ál­la­pot­fel­mé­ré­sen men­nek ke­resz­tül, leg­fon­to­sabb pa­ra­mé­te­re­ik, mé­rő­szá­ma­ik adat­bá­zis­ba ke­rül­nek. Az al­pro­jekt éven­te vizs­gál­ja majd a cégek meg­ha­tá­ro­zott mu­ta­tó­it annak ér­de­ké­ben, hogy mér­he­tő­vé vál­jék a ka­pott szol­gál­ta­tá­sok cé­gek­re gya­ko­rolt ha­tá­sa. A vizs­gá­lat mind szám­sze­rű­sí­tett mu­ta­tó­kat, mind pedig soft mód­sze­re­ket (vál­la­la­ti in­ter­júk, vál­lal­ko­zói elé­ge­dett­ség mé­ré­se stb.) al­kal­maz, az ered­mé­nyek pedig nem­csak a cé­gek­kel kap­cso­la­tos elő­re­ha­la­dást mu­tat­ják, hanem fo­lya­ma­tos vissza­jel­zést is adnak a kkv-fej­lesz­tés­ben dol­go­zók ré­szé­re te­vé­keny­sé­gük mi­nő­sé­gé­ről, irá­nyá­nak (re­mél­he­tő­leg) he­lyes­sé­gé­ről.

A Me­nedzs­ment Cam­pus fon­tos hi­va­tá­sa, hogy a kkv-fej­lesz­té­si rész­pro­jekt ke­re­té­ben ki­ala­ku­ló egye­te­mi kép­zé­si port­fó­li­ót nép­sze­rű­sít­se, így fó­kusz­ál­jon az egye­tem pi­ac­ké­pes kép­zé­se­i­nek össze­gyűj­té­sé­re, rend­sze­re­zé­sé­re, to­váb­bá a po­ten­ci­á­lis cél­cso­por­tok be­azo­no­sí­tá­sá­ra. A Me­nedzs­ment Cam­pus to­váb­bi fon­tos sze­re­pet ját­szik a győri gaz­da­sá­gi tér­ség di­na­mi­zá­lá­sá­ban: rend­sze­res ta­lál­ko­zó­kat szer­vez a tér­ség gaz­da­sá­gi, kép­zé­si, ön­kor­mány­za­ti sze­rep­lői kö­zött, ki­dol­goz­za és erő­sí­ti a kép­zé­si port­fó­lió tér­sé­gi fó­ku­szát. A győri gaz­da­sá­gi tér­ség kkv-i szá­má­ra tör­té­nő „sza­bad­egye­tem” szer­ve­zé­sé­vel le­he­tő­ség nyí­lik több ezer tér­sé­gi kkv meg­szó­lí­tá­sá­ra, a zász­lós­ha­jó­pro­jek­tek leg­jobb gya­kor­la­ta­i­nak be­mu­ta­tá­sá­ra a 15-20 ki­vá­lasz­tott kkv pél­dá­ja alap­ján, a tér­ség gaz­da­sá­gi di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­já­nak erő­sí­té­sé­re kü­lön­fé­le ipar­ágak be­vo­ná­sá­val. A Me­nedzs­ment Cam­pus bá­zi­sát az egye­tem Kautz Gyula Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Kara ok­ta­tói és fi­a­tal ku­ta­tói je­len­tik, akik szá­má­ra le­he­tő­ség nyí­lik nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­kon való rész­vé­tel­re, ide­gen nyel­vű pub­li­ká­ci­ók meg­je­len­te­té­sé­re, to­váb­bá nem­zet­kö­zi szak­mai kap­cso­la­tok épí­té­sé­re, egy­szó­val tu­do­má­nyos elő­me­ne­te­lük erő­sí­té­sé­re. Ezt a fo­lya­ma­tot szol­gál­ják a Me­nedzs­ment Cam­pus ke­re­té­ben foly­ta­tott tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok is. A ku­ta­tá­sok egy­részt A kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét tá­mo­ga­tó szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se című rész­pro­jekt­ben zajló te­vé­keny­sé­gek tu­do­má­nyos meg­ala­po­zá­sát szol­gál­ják, más­részt pedig éven­te egy-egy spe­ci­á­lis fó­ku­szú, mul­ti­disz­cip­li­ná­ris ku­ta­tá­si témát jár­nak körül.

Egy újabb jár­mű­ipa­ri ku­ta­tás

A FIEK erős kap­cso­ló­dá­si pon­tok­kal ren­del­ke­zik a jár­mű­ipar­hoz, és a fen­ti­ek során lát­ha­tó­vá vált, hogy a Me­nedzs­ment Cam­pus ke­re­té­ben ki­fe­je­zet­ten szük­sé­ges né­hány spe­ci­á­lis fó­ku­szú ku­ta­tá­si prog­ram meg­va­ló­sí­tá­sa. A Szé­che­nyi Ist­ván Egye­te­men az el­múlt évek­ben több fon­tos, a jár­mű­ipar bi­zo­nyos gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi, tér­szer­ve­ző szeg­men­se­it vizs­gá­ló ku­ta­tás zaj­lott. Mind­ez össze­füg­gés­ben van a re­gi­o­ná­lis tu­do­mány in­téz­mé­nye­sült győri meg­je­le­né­sé­vel, to­váb­bá a város ki­emel­ke­dő, je­len­tős rész­ben a jár­mű­ipar tel­je­sít­mé­nyén ala­pu­ló fej­lő­dé­sé­nek „együtt­ál­lá­sá­val”. A tu­do­má­nyos igé­nyes­ség­gel vég­re­haj­tott ku­ta­tá­si pro­jek­tek hi­ány­pót­ló meg­kö­ze­lí­tés­ben fog­lal­koz­tak nap­ja­ink ke­let-kö­zép-eu­ró­pai gaz­da­sá­gi hú­zó­ága­za­tá­val, a jár­mű­ipar­ral és annak tér­sé­gi-gaz­da­sá­gi vo­nat­ko­zá­sa­i­val.

A 2012-ben zá­rult ku­ta­tás a jár­mű­ipar te­le­pí­té­si té­nye­ző­it te­kin­tet­te át Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban, ke­res­ve a ma­gyar és tér­sé­gi po­zí­ci­ó­kat, ele­mez­ve a be­szál­lí­tói há­ló­za­tok sa­já­tos­sá­ga­it, szer­ve­ze­ti és mű­kö­dé­si té­nye­ző­it. A ku­ta­tás során szá­mos fon­tos ered­ményt si­ke­rült fel­tár­ni a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai jár­mű­gyár­tás­sal kap­cso­lat­ban. Vi­lá­gos­sá vált, hogy a tér­ség­ben je­len­tős ha­gyo­má­nyai van­nak a jár­mű­gyár­tás­nak, szin­te mind­egyik vizs­gált or­szág ren­del­ke­zett ko­ráb­ban olyan ipari köz­pont­tal, amely­ben saját vagy nyu­ga­ti li­cenc alap­ján gyár­tot­tak jár­mű­ve­ket, al­kat­ré­sze­ket, vagy foly­tat­tak össze­sze­re­lést (Hardi, 2011). A vizs­gá­la­tot még in­do­kol­tab­bá tette a tény, hogy az au­tó­ipar a vizs­gált or­szá­gok­ban né­hány év alatt nettó im­por­tá­ló­ból nettó ex­por­tá­ló ága­zat­tá vált (Barta, 2011), és ezzel pár­hu­za­mo­san olyan tu­dás­tö­meg hal­mo­zó­dott fel, mely in­du­kál­ta a te­rü­le­ten a K+F-ka­pa­ci­tá­sok meg­je­le­né­sét, fej­lő­dé­sét is. A ku­ta­tás fon­tos ered­mé­nye volt, hogy az érin­tett ipari köz­pon­tok te­lep­he­lyi té­nye­ző­ik fo­lya­ma­tos fej­lesz­té­sé­vel meg­fe­le­lő kör­nye­ze­tet te­remt­het­nek a jelen lévő vál­la­la­tok fej­lő­dé­sé­hez, tar­tós meg­te­le­pe­dé­sé­hez (Rech­ni­tzer–Smahó, 2011).

Ezen ered­mé­nyek nyo­mán ve­tő­dött fel a ku­ta­tó­cso­port­ban az a tu­do­má­nyos kér­dés, hogy mi­ként szer­ve­ző­dik egy jár­mű­ipar­ra épülő kör­zet, tér­ség, annak mi­lyen gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi és in­téz­mé­nyi, há­ló­zat­szer­ve­ző sa­já­tos­sá­gai ír­ha­tók le, s mi­ként lehet fej­lő­dé­sét kü­lön­fé­le esz­kö­zök­kel be­fo­lyá­sol­ni, ala­kí­ta­ni. A tu­do­má­nyos kér­dé­sek A Győri Jár­mű­ipa­ri Kör­zet, mint a tér­sé­gi fej­lesz­tés új irá­nya és esz­kö­ze című ku­ta­tá­si prog­ram­ban fo­gal­ma­zód­tak meg, és si­ke­res pá­lyá­zat után, 2012 őszén in­dul­tak el az elem­zé­sek, ame­lyek 2014-ben fe­je­ződ­tek be (Rech­ni­tzer, 2013). Azon túl, hogy fel­tár­ták a győri von­zás­kör­zet tér­kap­cso­la­ta­it (Szö­ré­nyi­né, 2014), és több ku­ta­tá­si ered­mény szü­le­tett a kkv-szek­tor­ra nézve is (Dőry–Til­in­ger, 2014, Czakó–Haj­du-Sma­hó, 2014), kü­lö­nös te­kin­tet­tel az Audi helyi tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok­ra gya­ko­rolt ha­tá­sá­ra (Czakó, 2014), to­váb­bi fon­tos, a város tár­sa­dal­mi szer­ke­ze­té­vel kap­cso­la­tos kö­vet­kez­te­té­se­ket fo­gal­maz­tak meg a ku­ta­tók (Bu­go­vics, 2014, Csiz­ma­dia, 2014). A ku­ta­tás jó példa volt egy vá­ro­si tér­ség szisz­te­ma­ti­kus és szé­les körű vizs­gá­la­tá­ra.

Jelen cikk szer­ző­je dol­goz­ta ki azt a ku­ta­tá­si te­ma­ti­kát, mely­nek ke­re­té­ben 19 eu­ró­pai jár­mű­ipa­ri köz­pont ke­rült gór­cső alá, annak ér­de­ké­ben, hogy fel­tár­ja azo­kat a mű­kö­dé­si mo­del­le­ket, me­lyek eze­ket a köz­pon­to­kat jel­lem­zik. A ku­ta­tá­si ered­mé­nyek azt mu­tat­ták, hogy az egyes jár­mű­ipa­ri köz­pon­tok sze­rep­lői szé­les kör­ben, több módon mű­köd­nek együtt egy­más­sal, me­lyek az aláb­bi cso­por­tok­ba so­rol­ha­tók: 1. (ön)kor­mány­za­ti és vál­la­la­ti sze­rep­lők együtt­mű­kö­dé­se a gaz­da­ság­fej­lesz­tés te­rü­le­tén, 2. vál­la­la­ti és fel­ső­ok­ta­tá­si sze­rep­lők együtt­mű­kö­dé­se a ku­ta­tás-fej­lesz­tés te­rü­le­tén, 3. együtt­mű­kö­dé­sek a szak­kép­zés te­rü­le­tén, 4. mul­ti­la­te­rá­lis, nagy­szá­mú érin­tet­tet tö­mö­rí­tő együtt­mű­kö­dé­si rend­sze­rek (Fe­ke­te, 2017b). Az em­lí­tett ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­i­re tá­masz­kod­va, a FI­EK-prog­ram elő­ké­szí­té­se során több érin­tett ku­ta­tót fog­lal­koz­ta­tott a győri tér­ség re­gi­o­ná­lis mak­ro­mo­dell­jé­nek kér­dé­se, s az e té­má­ban szü­le­tett ku­ta­tá­si ered­mé­nyek (Kop­pány– Ko­vács–Szabó, 2014, Kop­pány, 2016) szin­tén be­épül­tek a FIEK szé­le­sebb kon­tex­tu­sá­ba.

A 2017/2018-as tanév ku­ta­tá­si prog­ram­já­nak té­má­ját az adja, hogy 2018-ban lesz 25 éve annak, hogy az Audi Győr­ben le­te­le­pe­dett. Az Audi ne­gyed­szá­za­da Győr­ben 1993– 2018 című ku­ta­tás fó­ku­szá­ban az Audi be­ágya­zó­dá­si fo­lya­ma­tá­val kap­cso­la­tos vizs­gá­ló­dá­sok áll­nak. Lát­ha­tó, hogy a re­gi­o­ná­lis tu­do­mány fó­ku­szá­ba nap­ja­ink­ban egyre in­kább az ipari kör­ze­tek, gaz­da­sá­gi erő­köz­pon­tok vizs­gá­la­ta kerül. Ha­zánk és Eu­ró­pa egyik leg­ki­emel­ke­dőbb gaz­da­sá­gi tér­sé­ge Győr, a hozzá kap­cso­ló­dó Au­di-gyá­ron ke­resz­tül. Az Audi ne­gyed­szá­za­dos je­len­lé­te ki­vá­ló ap­ro­pót je­lent egy be­ágya­zott­sá­gi és ha­tás­vizs­gá­lat meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a ko­ráb­bi győri jár­mű­ipa­ri köz­pon­tok kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­si ered­mé­nye­i­re.

A ku­ta­tás 8–10 ív tu­do­má­nyos igé­nyes­ség­gel meg­írt ta­nul­mányt ered­mé­nyez, me­lyek fo­lyó­ira­tok­ban je­len­nek meg, to­váb­bá a ter­vek kö­zött sze­re­pel a ku­ta­tás ered­mé­nye­i­nek mo­nog­rá­fia­szin­tű összeg­zé­se is.

Összeg­zés

Fen­ti­ek­ben lát­hat­tuk, hogy a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­te­men lét­re­jö­vő FIEK kon­cep­ci­ó­já­ban il­lesz­ke­dik nap­ja­ink gaz­da­ság­fej­lesz­té­si és in­no­vá­ci­ós trend­je­i­be, hi­szen a helyi szin­tű együtt­mű­kö­dé­sen ala­pu­ló köz­pont kor­mány­za­ti fi­nan­szí­ro­zás­sal se­gí­ti elő a győri gaz­da­sá­gi miliő to­váb­bi erő­sö­dé­sét. Az egye­tem kü­lön­bö­ző rész­té­mák meg­va­ló­sí­tá­sá­val hoz­zá­já­rul ahhoz, hogy a vá­ro­si gaz­da­sá­gi jö­vő­ké­pet erő­sít­se, így biz­to­sít­va a jövő ipari fo­lya­ma­ta­i­nak ku­ta­tá­si bá­zi­sát pl. az elekt­ro­mos haj­tás, az in­fo­kom­mu­ni­ká­ci­ós tech­no­ló­gi­ák te­rü­le­tén. A kon­cep­ció al­kal­mas arra, hogy be­csa­tor­náz­za az érin­tett gaz­da­sá­gi sze­rep­lő­ket, így a jelen lévő mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­la­tot és a kis- és kö­ze­pes mé­re­tű vál­lal­ko­zá­so­kat is, és szi­ner­gi­á­kat te­remt­sen a gaz­da­sá­gi, fel­ső­ok­ta­tá­si, tu­do­má­nyos és kor­mány­za­ti/ön­kor­mány­za­ti szfé­ra kö­zött.

A kkv-k nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­gét tá­mo­ga­tó szol­gál­ta­tá­sok fej­lesz­té­se rész­té­ma egye­dül­ál­ló le­he­tő­sé­get biz­to­sít a helyi kkv-k fej­lesz­té­sét il­le­tő­en, hi­szen a kü­lön­fé­le kép­zé­sek­kel, nem­zet­kö­zi lát­ha­tó­ság ja­ví­tá­sá­val, az egye­te­mi la­bo­rok hasz­ná­la­tá­val, egy­más jobb meg­is­me­ré­sé­vel min­den részt vevő vál­lal­ko­zás fon­tos lé­pést tehet nem­zet­kö­zi ver­seny­ké­pes­sé­ge nö­ve­ke­dé­se ér­de­ké­ben, az elő­re­ha­la­dá­suk mér­he­tő­sé­ge is biz­to­sí­tott lesz a kkv-mo­ni­tor­ing révén. A fej­lesz­té­si cso­mag ki­dol­go­zá­sa és tesz­te­lé­se, vég­re­haj­tá­sa az egye­tem szá­má­ra hoz­zá­já­rul­hat a jö­vő­be­li sta­bil, külső for­rá­sok be­csa­tor­ná­zá­sá­hoz, hi­szen a szol­gál­ta­tá­si port­fó­lió ké­sőb­bi piaci ér­té­ke­sít­he­tő­sé­ge a cél. Mind­ezen te­vé­keny­sé­gek tu­do­má­nyos meg­ala­po­zá­sá­hoz, tá­mo­ga­tá­sá­hoz já­rul­nak hozzá azok a ter­ve­zett tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok, me­lyek­hez az egye­tem egy­részt meg­fe­le­lő ku­ta­tá­si előz­mé­nyek­kel, más­fe­lől pedig kép­zett ok­ta­tói és ku­ta­tói ál­lo­mánnyal ren­del­ke­zik.

Az SZE FIEK tehát olyan egye­dül­ál­ló kom­bi­ná­ci­ó­ját adja a ku­ta­tás-fej­lesz­tés és vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés helyi di­men­zi­ó­já­nak, mely új­sze­rű, és jó pél­da­ként ke­rül­het be a gaz­da­sá­gi tér­sé­gek együtt­mű­kö­dé­si rend­sze­rei közé.