Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 133–147., DOI: 10.24307/psz.2017.0912

Össze­fog­la­lás

A vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés több as­pek­tu­sa meg­fi­gyel­he­tő a gaz­da­sá­gi­lag fej­lett tér­sé­gek­ben. A kö­vet­ke­ző ta­nul­mány a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­re fó­kusz­ál. Ezen belül ki­fej­tett té­ma­kö­rök a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tő funk­ci­ói; az egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­tok tí­pu­sai, elő­nyei és szer­ke­ze­te. Ezen túl­me­nő­en 2015-ben le­kér­de­zett, győri vá­ro­si szin­tű mé­ré­si ered­mé­nye­ket mu­ta­tok be, mely­nek során egy ki­vá­lasz­tott fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény le­het­sé­ges szol­gál­ta­tá­sai irán­ti ke­res­le­tet vizs­gál­tam egy N=154 vál­lal­ko­zói min­tán. Az ered­mé­nyek­ben meg­je­le­nik az, hogy a konk­ré­tan de­fi­ni­ált szol­gál­ta­tá­sok mind­egyi­két fon­tos­nak tar­tot­ták a vá­lasz­adók. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény szol­gál­ta­tá­sai ese­tén a vál­la­la­ti mé­ret­ka­te­gó­ri­ák nem mi­nő­sül­nek egy­sé­ge­sen dif­fe­ren­ci­á­ló té­nye­ző­nek. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ku­ta­tá­si te­vé­keny­sé­gét egy­sé­ge­sen fon­tos­nak és szük­sé­ges­nek tart­ják a vá­lasz­adók, ennek kom­mu­ni­ká­ci­ós fe­lü­le­te­it azon­ban nem is­me­rik.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: I25, O31, L26, R11
Kulcs­sza­vak: vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés, helyi gaz­da­ság­fej­lesz­tés, fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek, vál­lal­ko­zói egye­te­mek

Hig­her Edu­ca­ti­on Ins­ti­tu­tions and Busi­ness De­ve­lop­ment

Sum­ma­ry

Busi­ness de­ve­lop­ment has se­ve­ral as­pects in eco­no­mi­cally de­vel­oped areas. This study fo­cus­es on hig­her edu­ca­ti­on ins­ti­tu­tions. Hig­her edu­ca­ti­on ins­ti­tu­tions' role in imp­ro­ving ent­rep­re­ne­urs­hip is dis­cus­sed, inc­lu­ding the types, be­ne­fits and struc­tu­res of re­la­tions bet­ween uni­ver­sit­i­es and busi­nes­ses. The find­ings of a city poll taken in 2015 are also pre­sen­ted. De­mand for the po­ten­ti­al ser­vi­ces of a se­lec­ted hig­her edu­ca­ti­on ins­ti­tu­ti­on on a samp­le of an N = 154 ent­rep­re­ne­urs was analy­sed. The re­sults show that each of the spe­ci­fi­cally de­fi­ned ser­vi­ces was cons­idered im­por­tant by the res­pon­dents. In the case of the ser­vi­ces of the hig­her edu­ca­ti­on ins­ti­tu­ti­on, the busi­ness size ca­teg­ori­es do not cons­ti­tu­te a uni­form dif­fe­ren­tiat­ing fac­tor. Res­pon­dents cons­idered the re­se­arch ac­ti­vity of the hig­her edu­ca­ti­on ins­ti­tu­ti­on as im­por­tant and ne­ces­sary, but they do not know the re­le­vant com­mu­ni­ca­ti­on sur­fa­ces (re­ports, sci­en­ti­fic ma­ga­zi­nes etc.).

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: I25, O31, L26, R11
Key­words: ent­rep­re­ne­urs­hip de­ve­lop­ment, local eco­no­mic de­ve­lop­ment, hig­her edu­ca­ti­on ins­ti­tu­ti­on, ent­rep­re­ne­u­ri­al uni­ver­sit­i­es

Be­ve­ze­tés

Nap­ja­ink új ál­lam­pénz­ügyi rend­sze­ré­ben (Lent­ner, 2015) a fel­ső­ok­ta­tá­si sze­rep­lők jól fel­fo­gott ér­de­ke, hogy hosszú távú fenn­tart­ha­tó­sá­guk ér­de­ké­ben piaci szol­gál­ta­tá­so­kat is nyújt­sa­nak. Az ok­ta­tás a vál­lal­ko­zá­sok mak­ro­kör­nye­ze­té­ben je­le­nik meg. Ezen belül a helyi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek a gaz­da­sá­gi, po­li­ti­kai, inf­ra­struk­tu­rá­lis és tár­sa­dal­mi adott­sá­gok fon­tos kulcs­esz­kö­zei. Az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­nek mint tu­dás­transz­fer-szer­ve­ze­tek­nek alap­ve­tő sze­re­pe a humán erő­for­rás min­den­ko­ri kép­zé­sé­ben, il­let­ve a gaz­da­ság­ban hasz­no­sít­ha­tó új tudás meg­al­ko­tá­sá­ban és ára­mol­ta­tá­sá­ban van (Baj­mócy, 2011). Emel­lett a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek szá­mos eset­ben part­ne­rei a kkv-knak és a nagy­vál­la­la­tok­nak a ku­ta­tás-fej­lesz­tés te­rü­le­tén, mely­re szám­ta­lan nem­zet­kö­zi példa is utal (Fe­ke­te, 2014a; Fe­ke­te, 2015b). Egy tér­ség ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek fon­tos be­fo­lyá­so­ló sze­rep­lői, ame­lyek az in­for­má­ció­áram­lás gyor­su­lá­sá­val, a kom­mu­ni­ká­ci­ós le­he­tő­sé­gek bő­vü­lé­sé­vel, il­let­ve a szer­ve­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dé­sek szé­le­se­dő le­he­tő­sé­ge­i­vel egyre na­gyobb teret nyer­nek a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tés­ben.

A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tő sze­re­pe

Kü­lö­nö­sen a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben függ az ok­ta­tá­si prog­ra­mok ér­té­ke a mun­ka­erő­pi­a­ci ke­res­let­től: minél na­gyobb szük­sé­ge van a vál­lal­ko­zá­sok­nak egy adott szak­má­ra, annál ér­té­ke­sebb az az ok­ta­tá­si prog­ram, amely arra a di­á­ko­kat a leg­di­rek­tebb módon fel­ké­szí­ti. A vál­la­la­tok mun­ka­erő-ke­res­le­té­nek jel­lem­zői Ma­gyar­or­szá­gon már a kö­zép­szin­tű ok­ta­tá­si szint­től erő­tel­je­sen meg­je­len­nek, kö­szön­he­tő­en annak, hogy a szak­kép­zés­re van a leg­na­gyobb szük­ség.

Annak ér­de­ké­ben, hogy a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek erő­sít­sék ver­seny­hely­ze­tü­ket, a gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi kör­nye­zet­be való minél szé­le­sebb be­ágya­zó­dást alap­ve­tő ví­zi­ó­ként kö­ve­tik. Emel­lett az or­szá­gos fel­ső­ok­ta­tá­si ága­za­ti stra­té­gi­á­ban el­vá­rás­ként je­le­nik meg a tu­do­má­nyos ku­ta­tá­si ered­mé­nyek tény­le­ges, pi­a­con ér­té­ke­sít­he­tő in­no­vá­ci­ó­vá kon­ver­tá­lá­sa, ezen belül pedig a fel­ső­ok­ta­tás és az ipar kap­cso­la­tá­nak mé­lyí­té­se (Kormany.​hu, 2015). Az imént fel­so­rolt célok el­ér­he­tet­le­nek a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és az azo­kat kö­rül­ve­vő gaz­da­sá­gi sze­rep­lők kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dés fo­lya­ma­tos ösz­tön­zé­se nél­kül.

Az egye­te­mek más gaz­da­sá­gi sze­rep­lők­kel való vi­szo­nyát és kap­cso­lat­rend­sze­rét szá­mos mo­del­lel pró­bál­ták be­mu­tat­ni az utób­bi idő­ben. Hazai példa alap­ján ol­vas­ha­tunk több, győri tér­ség­gel kap­cso­la­tos elem­zést (Rech­ni­tzer–Kecs­kés, 2015; Czakó, 2014b), nem­zet­kö­zi össze­ve­tés­ben pedig meg­al­kot­ták 19 eu­ró­pai jár­mű­ipa­ri köz­pont belső együtt­mű­kö­dé­si­mo­dell­je­it,kü­lö­nös­te­kin­tet­te­la­fel­ső­ok­ta­tás­isze­rep­lők­sze­rep­vál­la­lá­sá­ra (Fe­ke­te, 2015c). Az alap­ve­tő­en el­ső­nek te­kint­he­tő, ok­ta­tá­si bá­zist is tar­tal­ma­zó együtt­mű­kö­dé­si mo­dell a Trip­le He­lix-mo­dell (Etz­ko­witz–Leydes­dorff, 1996; 2000), amely­ben az egye­tem, ipar (vál­lal­ko­zá­sok) és kor­mány­zat hár­mas egy­sé­get al­kot­va a gaz­da­ság fej­lő­dé­se, az in­no­vá­ció és a ver­seny­ké­pes­ség nö­ve­lé­se ér­de­ké­ben mű­köd­nek együtt. A Trip­le He­lix-mo­dell el­ső­sor­ban az egye­te­mek ipari, gaz­da­sá­gi kap­cso­la­ta­it he­lye­zi elő­tér­be. Ezt úgy is ér­tel­mez­het­jük, hogy az egye­te­mek fe­le­lős­ség­gel tar­toz­nak saját meg­fe­le­lő mű­kö­dé­sü­kért, to­váb­bá a tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­to­kért. Val­la­eys (2014) ki­eme­li, hogy az egye­te­mek nem el­szi­ge­telt in­téz­mé­nyek, hanem olyan sze­rep­lők, ame­lyek az ok­ta­tá­si, ku­ta­tá­si te­vé­keny­sé­gük­kel, szol­gál­ta­tá­sa­ik­kal és együtt­mű­kö­dé­se­ik­kel ha­tás­sal van­nak a kör­nye­ze­tük­re:

A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek vál­lal­ko­zás­fej­lesz­tő funk­ci­ói

Egy fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény te­vé­keny­sé­gét az aláb­bi vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si fo­lya­ma­tok­ba lehet be­kap­csol­ni.

A mű­kö­dés­hez szük­sé­ges inf­ra­struk­tú­ra biz­to­sí­tá­sa egy esz­köz­ala­pú tá­mo­ga­tás, köz­ve­tet­ten ez is tő­ke­tá­mo­ga­tás (Rech­ni­tzer–Smahó, 2011). Az ipari par­ko­kat szé­les­kö­rű­en el­ter­jedt fo­ga­lom­ként ke­ze­li Buzás–Len­gyel (2002). Emel­lett a tudás és az in­for­má­ció fel­ér­té­ke­lő­dé­sé­vel pár­hu­za­mo­san, a tu­do­má­nyos par­kok, la­bo­rok és a kü­lön­fé­le in­ku­bá­ci­ós in­téz­mé­nyek egyre ma­ga­sabb arányt kép­vi­sel­nek a fej­lett gaz­da­sá­gok­ban. Ezek­nek el­sőd­le­ges célja a tudás és a kü­lön­fé­le erő­for­rá­sok meg­osz­tá­sá­nak biz­to­sí­tá­sa (Nu­rut­di­no­va, 2012).

Ok­ta­tás, kép­zés, ta­nács­adás. To­kár-Sza­dai (2015) sze­rint az első nagy te­rü­let a stra­té­gi­ai ta­nács­adás, me­lyen belül a stra­té­gia, szer­ve­zet­fej­lesz­tés, fú­zi­ók, fel­vá­sár­lá­sok, pi­ac­ku­ta­tás, mar­ke­ting és pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok terén meg­va­ló­su­ló ta­nács­adá­si te­vé­keny­sé­gek sze­re­pel­nek. A má­so­dik fő te­rü­let az ope­ra­tív ta­nács­adás, mely­nek ke­re­té­ben az üz­le­ti fo­lya­ma­tok­kal, a vál­to­zás­ke­ze­lés­sel, a pro­jekt­ve­ze­tés­sel és az el­lá­tá­si lánc irá­nyí­tá­sá­val kap­cso­lat­ban ve­het­nek igény­be ta­nács­adá­si szol­gál­ta­tá­so­kat a cégek. Az out­sour­cing ta­nács­adás szin­tén jól le­ha­tá­rol­ha­tó ta­nács­adá­si te­rü­let, ennek ke­re­té­ben a meg­fe­le­lő te­vé­keny­sé­gek ki­he­lye­zé­sé­vel vagy ki­szer­ve­zé­si fo­lya­ma­ta­i­val kap­cso­lat­ban jut­hat­nak in­for­má­ci­ó­hoz a vál­lal­ko­zá­sok. A nagy­vál­la­la­tok kö­ré­ben el­ter­jedt mód­szer a HR-ta­nács­adás, al­te­rü­le­tei a fej­va­dá­szat, az ok­ta­tás, a jö­ve­de­lem–jut­ta­tá­sok–ju­tal­ma­zás és az outplace­ment. Végül ki­eme­len­dő az IT-ta­nács­adás, mely­ben az ál­ta­lá­nos IT-ta­nács­adás mel­lett a rend­szer­fej­lesz­tés te­rü­le­te nőtte ki magát.

Há­ló­za­tok és együtt­mű­kö­dé­sek plat­form­ja. Nyílt kér­dés, hogy a te­rü­let­fej­lesz­té­si lé­pé­sek és együtt­mű­kö­dé­sek va­ló­ban a kkv-k által kö­ve­tett irá­nyok alap­ján jön­nek létre, vagy ez a je­len­ség for­dít­va tör­té­nik (Hud­son, 1999). A há­ló­za­tok klasszi­ku­san alul­ról szer­ve­ző­dő plat­form­jai a klasz­te­rek, me­lyek­nek ér­tel­me­zé­sé­ben Grosz (2000) ki­eme­li, hogy az alap­ve­tő­en ter­mék­ala­pon (ér­ték­lánc men­tén) szer­ve­ző­dött, kü­lön­bö­ző gaz­da­sá­gi sze­rep­lő­ket ma­guk­ban fog­la­ló klasz­te­rek in­té­ze­te­ket és non­pro­fit szer­ve­ze­te­ket is kon­cent­rál­nak a ko­ope­rá­ci­ó­ban.

In­for­má­ció­szol­gál­ta­tás. Re­i­sin­ger et al. (2016) em­pi­ri­kus mé­ré­sé­ben vá­ro­si szin­ten vizs­gál helyi gaz­da­ság­fej­lesz­té­si te­vé­keny­sé­ge­ket. Ered­mény­ként je­le­nik meg, hogy egy, a vál­lal­ko­zá­so­kat szé­les kör­ben, de köz­vet­le­nül meg­szó­lí­tó, köz­ve­tí­tő és egy­ben ko­or­di­ná­ló in­téz­mény te­vé­keny­sé­ge se­gí­te­ne a meg­kér­de­zett helyi gaz­da­ság­fej­lesz­tés végző, non­pro­fit szer­ve­ze­tek által nyúj­tott szol­gál­ta­tá­sok ha­té­ko­nyab­bá té­te­lé­ben.

Üz­le­ti in­ku­bá­ció. Az adott he­lyen lévő vál­lal­ko­zói szem­lé­let egy, a tör­té­ne­lem során, hosszú ideig, or­ga­ni­ku­san ki­ala­ku­ló je­len­ség­nek te­kint­he­tő, amely az adott hely te­rü­le­ti tő­ké­jét építi. Ezzel szem­ben az üz­le­ti in­ku­bá­ció egy fe­lül­ről jövő, irá­nyí­tott, helyi gaz­da­ság­fej­lesz­tést célul tűző je­len­ség (Czakó, 2014b). Szé­les esz­köz­tár­ral ren­del­ke­zik, amely el­ső­sor­ban a tech­no­ló­gia­ori­en­tált kis­vál­lal­ko­zás-fej­lesz­té­si te­vé­keny­sé­ge­ket fog­lal­ja ma­gá­ban.

Egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­tok tí­pu­sai és elő­nyei

A kö­vet­ke­zők­ben az egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­lat­ra fó­kusz­ál­va, az írás össze­gyűj­ti a kap­cso­ló­dá­sok le­het­sé­ges tí­pu­sa­it, össze­fog­lal­va, hogy az egyes vál­la­la­ti sze­rep­lők­kel mi­lyen kap­cso­la­to­kat ala­kít­hat­nak ki az egye­te­mek (In­zelt 2004; Euro­pe­an Com­mis­si­on, 2011; Re­i­sin­ger et al., 2016). Fe­ke­te (2015a) is fel­hív­ja a fi­gyel­met az ipari köz­pon­tok mű­kö­dé­si mo­dell­je­i­nek vizs­gá­la­ta­kor a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és a helyi vál­lal­ko­zá­sok kap­cso­ló­dá­si pont­ja­i­nak fel­tá­rá­sá­ra.

A le­het­sé­ges kap­cso­ló­dá­si tí­pu­sok első ér­tel­me­zé­si szint­je az egyé­nek kö­zöt­ti kap­cso­la­tok: mind a vál­lal­ko­zás, mind pedig az egye­tem ré­szé­ről bi­zo­nyos sze­mé­lyek kö­zött jön létre az együtt­mű­kö­dés vagy in­ter­ak­ció. A kö­vet­ke­ző for­mák­ban va­ló­sul meg: meg­be­szé­lé­sek, előre egyez­te­tett idő­pont­ban vagy ad hoc jel­leg­gel; vál­la­la­ti szak­em­be­rek elő­adá­sai az egye­te­me­ken; ok­ta­tók elő­adá­sai a vál­la­la­tok­nál; hall­ga­tók rész­vé­te­le a vál­la­lat mű­kö­dé­sé­ben (szak­mai gya­kor­lat, du­á­lis kép­zés); közös ku­ta­tá­si, fej­lesz­té­si te­vé­keny­ség, közös szel­le­mi tu­laj­don; közös ki­ad­vá­nyok, pub­li­ká­ci­ók. Az egyé­nek szint­jén ér­tel­me­zett együtt­mű­kö­dé­sek nagy szám­ban, alul­ról szer­ve­ző­dő módon, sok­szor ész­re­vét­le­nül van­nak jelen az érin­tett szer­ve­ze­tek­nél. Sok eset­ben az in­téz­mé­nyi szin­tű együtt­mű­kö­dé­sek alap­jai le­het­nek.

Az egyé­nek és in­téz­mé­nyek kö­zött lét­re­jö­vő együtt­mű­kö­dés során az egyik szer­ve­zet in­téz­mé­nyi szin­ten vesz részt az együtt­mű­kö­dés­ben, míg a másik felet egy sze­mély kép­vi­se­li. A kö­vet­ke­ző le­het­sé­ges kap­cso­la­tok jö­het­nek létre: egye­te­mi ok­ta­tók al­kal­ma­zá­sa szak­ér­tő­ként vagy meg­ha­tá­ro­zott pro­jek­tek­re a vál­la­la­tok­nál; vál­la­la­ti mun­ka­tár­sak al­kal­ma­zá­sa az egye­te­me­ken; vál­la­la­ti mun­ka­tár­sak to­vább­kép­zé­se az egye­te­me­ken; közös ku­ta­tá­si és fej­lesz­té­si te­vé­keny­ség, közös szel­le­mi tu­laj­don; közös ki­ad­vá­nyok, pub­li­ká­ci­ók; közös kur­zu­sok in­dí­tá­sa BSc, MSc, PhD szin­ten; ösz­tön­dí­jak, díjak ki­vá­lasz­tott hall­ga­tók szá­má­ra; dip­lo­ma­mun­kák bí­rá­la­ta; bi­zott­sá­gok­ban való rész­vé­tel (zá­ró­vizs­ga-bi­zott­ság, TDK-bi­zott­ság, egyéb ver­se­nyek bí­rá­ló­bi­zott­sá­gá­ban való rész­vé­tel). Ennél a szint­nél már na­gyobb hord­ere­jű együtt­mű­kö­dé­si faj­ták­ról be­szé­lünk, meg­je­le­nik a tőke és az em­be­ri erő­for­rás szük­sé­ges­sé­ge. Elő­nye vi­szont, hogy az együtt­mű­kö­dé­sek el­várt po­zi­tív ered­mé­nye nem csak az egyé­nek szint­jén érez­he­tő.

A leg­ma­ga­sabb, in­téz­mé­nyi szin­ten az egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­to­kat ér­tel­mez­zük, amely­nek során együtt­mű­kö­dés a két szer­ve­zet ve­ze­té­se kö­zött jön létre, ennek le­he­tő­sé­gei: az egye­te­mi be­ren­de­zé­sek­hez, he­lyi­sé­gek­hez való hoz­zá­fé­rés biz­to­sí­tá­sa; vál­la­la­ti be­ren­de­zé­sek­hez, he­lyi­sé­gek­hez való hoz­zá­fé­rés biz­to­sí­tá­sa; közös szer­ve­ze­ti egy­sé­gek lét­re­ho­zá­sa és fenn­tar­tá­sa; közös inf­ra­struk­tú­ra-fej­lesz­tés; vál­la­la­ti be­ru­há­zá­sok az egye­te­mi ku­ta­tó­he­lye­ken; ku­ta­tá­si szer­ző­dé­sek in­téz­mény szint­jén; közös ku­ta­tá­si pro­jek­tek; sza­ba­dal­mak meg­vá­sár­lá­sa; li­fel­ong lear­ning fel­té­te­le­i­nek ki­épí­té­se és fenn­tar­tá­sa az egye­tem és vál­la­lat kö­zött; egye­te­mi prog­ra­mok fi­nan­szí­ro­zá­sá­hoz való hoz­zá­já­ru­lás; egye­te­mi szer­ve­ze­tek mű­kö­dé­sé­hez való hoz­zá­já­ru­lás; hall­ga­tói cso­por­tok tá­mo­ga­tá­sa; együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dás meg­kö­té­se adott té­ma­te­rü­le­te­ken; közös mar­ke­ting­fe­lü­le­tek (web­ala­pú fe­lü­le­tek, ki­ad­vá­nyok, ren­dez­vé­nyek stb.).

Re­i­sin­ger et al. (2016) fog­lal­ja össze az egyes együtt­mű­kö­dé­si te­vé­keny­sé­gek érez­he­tő elő­nye­it a vál­la­la­tok, az egye­te­men dol­go­zók és a hall­ga­tók szem­szö­gé­ből.

Egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­tok szer­ke­ze­te

Fel­me­rül­het a kér­dés, hogy Ma­gyar­or­szá­gon mi­lyen sa­já­tos­sá­go­kat kell fi­gye­lem­be venni, ami­kor az egye­tem és a vál­la­la­ti szek­tor ha­té­kony in­ter­ak­ci­ó­i­nak jel­lem­ző­it sze­ret­nénk meg­vizs­gál­ni. In­zelt (2004) sze­rint a tu­dás­ala­pú gaz­da­ság ki­ala­kí­tá­sá­ban az egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­tok kor­lá­to­zot­tan vesz­nek részt. Meg­jegy­zen­dő azon­ban, hogy a tu­dás­ala­pú gaz­da­ság­nak is van­nak te­rü­le­ti di­men­zi­ói. A Ma­gyar­or­szá­gon ki­ala­ku­ló tu­dás­ala­pú gaz­da­ság el­té­rő jel­le­gű a nyu­gat-eu­ró­pai or­szá­gok­hoz ké­pest. Lé­te­zik olyan ak­tu­á­lis, Eu­ró­pa-szin­tű mérés, ami Ma­gyar­or­szá­got az in­no­vá­ci­ót imi­tá­ló or­szá­gok cso­port­já­ba so­rol­ja (Capel­lo, 2014). Ennek oka lehet, hogy a ma­gyar gaz­da­ság­ra – kü­lö­nö­sen a vi­dé­ki te­rü­le­te­ken – in­kább a ter­me­lő­te­vé­keny­ség a jel­lem­ző. A nagy­vál­la­la­tok ese­té­ben a fej­lesz­té­sek sok eset­ben más szék­he­lyen, or­szá­gok­ban tör­tén­nek. Ez nem azt je­len­ti, hogy itt nincs tu­dá­son ala­pu­ló gaz­da­ság. Eze­ket a jel­leg­ze­tes­sé­ge­ket azon­ban fi­gye­lem­be kell venni ma­gyar nem­zet­gaz­da­ság­ban ala­ku­ló egye­te­mi-vál­la­la­ti együtt­mű­kö­dé­sek vizs­gá­la­tá­nál és ki­épí­té­sé­nél. Ez pár­hu­za­mot mutat azzal a né­ző­pont­tal, hogy a Ma­gyar­or­szá­gon be­ve­ze­tés­re ke­rü­lő fej­lesz­té­si fo­lya­ma­to­kat nem fel­tét­le­nül lehet a nyu­ga­ti pél­dá­kat kö­vet­ve ki­épí­te­ni. Ennél ha­té­ko­nyabb input a sa­já­tos jel­lem­zők is­me­re­te.

Egy fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény nem ki­zá­ró­lag az új tudás szol­gál­ta­tá­sá­ban tud hasz­nos sze­re­pet be­töl­te­ni, hanem köz­vet­len módon meg­ta­lál­hat­ja azo­kat a piaci ré­se­ket, ame­lyek­ben a meg­lé­vő szol­gál­ta­tá­so­kat tudja nyúj­ta­ni a vál­la­la­ti kör­nye­zet igé­nye­it ki­elé­gít­ve.Baj­mócy(2005)az­egye­te­mek­mel­lél­éte­sü­lő­szá­mos­in­téz­ménytso­rol­ja fel, me­lyek egy­részt se­gít­he­tik az egye­tem tu­do­má­nyos te­vé­keny­sé­gé­nek ter­je­dé­sét, más­részt pedig a fa­la­ik kö­zött lét­re­jö­vő egye­te­mi-ipa­ri kap­cso­la­tok lát­ha­tó­vá vál­nak a helyi gaz­da­ság fej­lő­dé­sé­ben.

A kö­vet­ke­zők­ben kül­föl­di mo­del­lek mu­tat­ják be a vál­la­la­ti kap­cso­la­tok szer­ke­ze­tét, az ok­ta­tá­si-ipa­ri kap­cso­la­tok elem­zé­se men­tén.

Né­met­or­szág – Egye­te­mi szin­ten köz­pon­to­sí­tott együtt­mű­kö­dé­sek

Egyéb té­má­ban ké­szült, saját elő­ze­tes mé­ré­sek egyik ered­mé­nye, hogy a vá­lasz­adók leg­in­kább a né­met­or­szá­gi Bréma vá­ro­sá­hoz ha­son­lí­tot­ták Győrt (Czakó–Poreisz, 2014). A vá­ros­ban mű­kö­dő fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek közül a Bré­mai Egye­tem hoz­ha­tó pár­hu­zam­ba a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem­mel: az in­téz­mény köré olyan ku­ta­tás­fej­lesz­té­si bázis épült ki, amely ka­ta­li­zá­tor­ként ha­tott a gaz­da­ság­ra. A vi­szony­lag fi­a­tal in­téz­mény­ben, át­la­gos hall­ga­tó­szám­mal, a K+F-te­vé­keny­ség a helyi vál­la­la­ti szfé­ra sze­rep­lő­i­vel együtt­mű­köd­ve jött létre, a helyi igé­nye­ket ki­szol­gál­va. Ki­eme­len­dő, hogy a Bré­mai Egye­tem web­ol­da­la külön me­nü­pont­ban mu­tat­ja be a fel­ső­ok­ta­tá­si és ipari együtt­mű­kö­dé­si te­vé­keny­sé­ge­ket (Uni-bre­men, 2016), és azo­kat meg­ha­tá­ro­zott té­ma­kö­rök men­tén cso­por­to­sít­ja.¹ Ebben az eset­ben egy cent­ra­li­zált és transz­pa­rens vál­la­la­ti-egye­te­mi együtt­mű­kö­dé­si je­len­sé­get lá­tunk, mely­nek elő­nye, hogy az egye­tem iránt ér­dek­lő­dő vál­la­la­tok in­téz­mé­nyi szin­ten meg­ta­lál­ják, kihez for­dul­ja­nak.

Fran­cia­or­szág – Aka­dé­mi­ák által köz­ve­tí­tett együtt­mű­kö­dé­sek

In­téz­mé­nye­sí­tett ok­ta­tá­si-ipa­ri együtt­mű­kö­dé­sek leg­in­kább az alap-, il­let­ve kö­zép­szin­tű ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek mű­kö­dé­sén, az ún. aka­dé­mi­ák együtt­mű­kö­dé­se­in ke­resz­tül fi­gyel­he­tők meg. Hor­váth (2015) sze­rint a vál­lal­ko­zá­sok és az aka­dé­mi­ák együtt­mű­kö­dé­si szer­ző­dé­se­ket köt­nek, me­lyek üte­mez­ve tar­tal­maz­zák a mind­két fél szá­má­ra elő­nyös, konk­rét te­vé­keny­sé­ge­ket és prog­ra­mo­kat. Fran­cia­or­szág­ban ez rég­óta mű­kö­dő, jól ki­épült rend­szer­ben zaj­lik, mely le­he­tő­sé­get biz­to­sít az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek szá­má­ra arra, hogy az el­vá­rá­sok­nak meg­fe­le­lő mun­ka­erőt ké­pez­ze­nek. A vál­la­la­tok vé­le­mé­nyez­he­tik az ok­ta­tást, ja­vas­la­to­kat te­het­nek, köz­re­mű­köd­het­nek annak ér­de­ké­ben, hogy a kép­zés va­ló­ban meg­fe­le­lő irány­ba ha­lad­jon (rend­sze­res tá­jé­koz­ta­tás, közös kon­zul­tá­ci­ók; fi­a­ta­lok tá­jé­koz­ta­tá­sa; vál­la­la­tok és ok­ta­tá­si in­téz­mény által kö­zö­sen ki­dol­go­zott, spe­ci­á­lis ok­ta­tá­si prog­ra­mok).

Len­gyel­or­szág – Sci­en­ce Cen­te­rek által köz­ve­tí­tett együtt­mű­kö­dé­sek

For­ma­li­zált ipa­ri-fel­ső­ok­ta­tá­si együtt­mű­kö­dést fi­gyel­he­tünk meg Poznańban. A Volks­wa­gen-gyár or­szá­gos szin­ten leg­in­kább a Poznańi Mű­sza­ki Egye­tem­hez kö­tő­dik. A szak­em­ber-után­pót­lás biz­to­sí­tá­sán túl az együtt­mű­kö­dés fó­ku­szá­ban a gya­kor­lat­ori­en­tált ok­ta­tás fel­té­te­le­i­nek meg­te­rem­té­se, a szak­mán túli ké­pes­sé­gek és a több­nyel­vű­ség fej­lesz­té­se áll (Pol­gá­ri, 2015). A ko­ope­rá­ció ele­mei: közös ku­ta­tá­si és fej­lesz­té­si pro­jek­tek; egye­te­men szer­ve­zett közös elő­adá­sok, work­sho­pok; gya­kor­no­ki, tra­inee- és dok­to­ran­dusz­prog­ra­mok; ösz­tön­dí­jak; nyelv­tan­fo­lya­mok; a vál­lal­ko­zá­sok ku­ta­tó­i­val és ve­ze­tő­i­vel szer­ve­zett szak­mai ren­dez­vé­nyek; Sci­en­ce Cen­te­rek.

Sci­en­ce Cen­te­rek:² a fel­ső­ok­ta­tás­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dó köz­pon­tok mű­kö­dé­se a köz­ért­he­tő­sé­get elő­se­gí­tő mód­sze­re­ken ala­pul. A Sci­en­ce Cen­te­rek a fel­ső­ok­ta­tá­si és ipari együtt­mű­kö­dés in­téz­mé­nyei, al­kal­maz­kod­nak a fej­lesz­té­si tér­sé­gek pro­fil­já­hoz ( jár­mű­ipar, IT, or­vos­tu­do­mány stb.). Több eset­ben ál­la­mi, ön­kor­mány­za­ti ala­pí­tá­sú köz­pon­tok. Át­fo­gó fel­ada­tuk a helyi ipari igé­nyek­hez iga­zo­dó kö­zös­sé­gi szol­gál­ta­tá­sok el­lá­tá­sa. Cél­juk a fej­lesz­té­si tér­sé­gek és társ­köz­pon­tok ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek nö­ve­lé­se. Az aláb­bi fel­ső­ok­ta­tá­si-ipa­ri együtt­mű­kö­dés­hez köt­he­tő te­vé­keny­sé­ge­ket vég­zik:

Egye­te­mi-ipa­ri együtt­mű­kö­dé­sek vizs­gá­la­ta egy ma­gyar város pél­dá­ján

A győri fel­ső­ok­ta­tás te­rü­le­tén, a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­te­men meg­fi­gyel­he­tő egy­faj­ta út­füg­gő­ség is, amely kihat az in­téz­mény jö­vő­be­li ter­ve­i­ben meg­fo­gal­ma­zott tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi be­ágya­zó­dás szé­le­sí­té­sé­re. A város jö­vő­ké­pé­ben az egye­te­mi-vál­la­la­ti együtt­mű­kö­dé­sek az in­no­vá­ció fő for­rá­sa­ként je­len­nek meg (Fe­ke­te, 2014b). Rech­ni­tzer–Hardi (2013) a kö­vet­ke­ző fej­lő­dé­si irá­nyo­kat emeli ki a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem éle­té­ben: mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­la­tok­kal való együtt­mű­kö­dés; fej­lő­dő kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zá­sok­kal való együtt­mű­kö­dés; in­for­ma­ti­kai és kom­mu­ni­ká­ci­ós szol­gál­ta­tá­sok; új kép­zé­si irá­nyok; nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dé­sek (Bécs–Po­zsony–Győr); K+F mű­sza­ki és egyéb te­rü­le­te­ken.

Fel­me­rül a kér­dés, vajon miért eze­ken a fej­lő­dé­si pá­lyá­kon mozog az in­téz­mény? Az egye­tem jog­előd­jé­nél, a köz­le­ke­dé­si és táv­köz­lé­si irá­nyok­ban sza­ko­so­dott fő­is­ko­lá­nál már be­in­dul­tak azok a for­ma­li­zált vagy félig for­ma­li­zált egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­ton ala­pu­ló fo­lya­ma­tok, ame­lyek le­he­tő­vé tet­ték, hogy a fő­is­ko­la pro­fil­já­ban mű­kö­dő vál­lal­ko­zá­sok­nak a meg­fe­le­lő hall­ga­tói mun­ka­erő áll­jon a ren­del­ke­zé­sé­re. A spe­ci­á­lis irá­nyok­ban mű­kö­dő, in­ten­zív vál­la­la­ti kap­cso­la­to­kat az egye­tem aztán a to­váb­bi mű­kö­dé­sé­ben is pri­o­ri­tás­ként ke­zel­te. Ennek kö­szön­he­tő­ek a mára ki­ala­kult in­téz­mé­nyi rész­le­gek, ame­lyek pél­da­mu­ta­tó együtt­mű­kö­dé­si for­má­kat tesz­nek le­he­tő­vé, kö­ze­lebb hozva ezzel a vál­la­la­ti kört a hall­ga­tói kör­höz. Ezen együtt­mű­kö­dé­sek minél szé­le­sebb kör­ben való al­kal­ma­zá­sa egyre na­gyobb teret kap, mind az in­téz­mény fa­la­in belül, mind pedig a város mű­kö­dé­sé­ben (Czakó, 2015b). Az Audi Hun­ga­ria Jár­mű­mér­nö­ki Kar köz­vet­len teret nyújt az egye­te­mi-ipa­ri együtt­mű­kö­dé­sek­nek. Ez alap­ve­tő­en hoz­zá­já­rul ahhoz, hogy a gyár mun­ka­ere­jé­nek je­len­tős része az egye­tem­ről ke­rül­jön ki.³ A karon kí­nált ok­ta­tá­si port­fó­lió a kö­vet­ke­ző te­rü­le­tek­ből áll: anyag­tu­do­mány és tech­no­ló­gia; belső égésű mo­to­rok; jár­mű­fej­lesz­tés; jár­mű­gyár­tás; lo­gisz­ti­ka és szál­lít­má­nyo­zás; kör­nye­zet­mér­nök.

Az ok­ta­tá­si te­vé­keny­sé­gét és a hall­ga­tók fej­lesz­té­sét la­bo­rok és a kép­zés­hez szük­sé­ges esz­kö­zök se­gí­tik. A ku­ta­tá­si po­ten­ci­ál fo­lya­ma­to­san nö­vek­szik, kö­szön­he­tő­en a kar te­vé­keny­sé­gé­hez kö­tő­dő ku­ta­tó­cso­por­tok ered­mé­nyes­sé­gé­nek. Az egye­tem aktív része a város–egye­tem–Audi hár­mas K+F-együtt­mű­kö­dé­se­i­nek (Czakó, 2014). Az Audi köz­vet­le­nül érin­tett abban, hogy a mű­sza­ki tu­do­má­nyok iránt ér­de­kelt­té tegye a le­en­dő mun­ka­vál­la­ló­kat. Mint azt a lo­gisz­ti­kai fo­lya­ma­tok elem­zé­se is mu­tat­ja, a spe­ci­á­lis szak­mai tudás kulcs­kri­té­ri­um az Audi to­bor­zá­si és be­ta­ní­tá­si fo­lya­ma­ta­i­ban. Más­részt pedig a le­te­le­pe­dés éve­i­ben elem­zett de­mog­rá­fi­ai ada­tok mu­tat­ják, hogy egy adott te­rü­le­ten a mun­ka­ké­pes korú la­kos­ság száma sta­ti­ku­sabb jel­le­gű vál­to­zó. Ezt egy kül­föl­di nagy­vál­la­lat­nak, amely a fog­lal­koz­ta­tot­tak ará­nyát te­kint­ve a leg­na­gyobb Győr­ben és kör­nyé­kén, fi­gye­lem­be kell ven­nie a meg­fe­le­lő­en ha­té­kony mű­kö­dés biz­to­sí­tá­sa ér­de­ké­ben. Az Audi ezzel a cél­lal végez olyan te­vé­keny­sé­ge­ket, és tart fenn olyan in­téz­mé­nye­ket, me­lyek hasz­nos­sá vál­hat­nak a vál­la­lat szá­má­ra. Ezek közül a kö­vet­ke­ző két, in­téz­mé­nye­sí­tett pél­dát emel­jük ki.

Az egye­te­mi ku­ta­tó­cso­por­tok egyi­ke a SZEn­gi­ne, ami az Audi és a Győri Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem 2008-ra vissza­nyú­ló együtt­mű­kö­dé­sé­ből szü­le­tett. A cso­port által vég­zett ku­ta­tói te­vé­keny­sé­get az Audi Hun­ga­ria Motor Kft. köz­vet­le­nül szpon­zo­rál­ja. A te­vé­keny­ség­nek kö­szön­he­tő­en már szü­let­tek olyan ered­mé­nyek, ame­lyek az In­gol­stadt­ban el­he­lyez­ke­dő köz­pont­nak is hasz­nos­sá vál­hat­nak. Ez mu­tat­ja, hogy a K+F-te­vé­keny­ség Győr­ben is mű­kö­dik egy ko­ope­ra­tív te­vé­keny­ség hasz­nos ered­mé­nye­ként; ki­emel­ke­dő ebben a fel­ső­ok­ta­tás sze­re­pe. Ki­eme­len­dő és új­sze­rű tö­rek­vés a Mo­bi­lis In­ter­ak­tív Ki­ál­lí­tá­si Köz­pont ki­ala­kí­tá­sa: olyan, fő­ként a jár­mű­ipar­ra és a köz­le­ke­dés­re fó­kusz­á­ló, tu­do­má­nyos ját­szó­ház, amely az in­ter­ak­tív já­té­kok, a rend­ha­gyó, ter­mé­szet­tu­do­má­nyos be­mu­ta­tók révén meg­ked­vel­te­ti a mű­sza­ki és ter­mé­szet­tu­do­má­nyo­kat a lá­to­ga­tók­kal. A fi­a­tal ge­ne­rá­ció ezen be­nyo­má­sok alap­ján fo­gé­ko­nyab­bá válik ezek­re a te­rü­le­tek­re, mely se­gít­het az ilyen irá­nyú pá­lya­vá­lasz­tás­ban is.⁴

Fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény és ipari in­ter­ak­ci­ók ki­ér­té­ke­lé­se

A 2015-ben le­kér­de­zett kér­dő­íves mérés Győr­ben olyan vál­lal­ko­zói min­tát szó­lí­tott meg és elem­zett (N=154), amely­nek tag­jai ne­vü­ket és gaz­dál­ko­dá­si ered­mé­nye­i­ket meg­ad­va, kel­lő­en erős­nek bi­zo­nyul­tak ahhoz, hogy részt ve­gye­nek egye­te­mi-vál­la­la­ti együtt­mű­kö­dé­sek­ben. Ez a minta nem te­kint­he­tő rep­re­zen­ta­tív­nak. A fel­mé­rés célja azon­ban nem a vé­let­len­sze­rű min­ta­vé­tel volt, hanem egy pilot jel­le­gű, mé­lyebb vé­le­mény­fel­tá­rás. A fel­mé­rés a vál­lal­ko­zói minta meg­ha­tá­ro­zott att­ri­bú­tu­mai men­tén, a Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem szol­gál­ta­tá­sai iránt mu­ta­tott igé­nyek­ben vizs­gál­ta a ki­raj­zo­ló­dó jel­leg­ze­tes­sé­ge­ket.

A vizs­gá­lat fő fel­té­te­le­zé­se, hogy a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si szol­gál­ta­tá­sok köz­vet­le­nül be­fo­lyá­sol­ják a vál­lal­ko­zá­sok fej­lő­dé­sét, így a fej­lesz­té­si be­avat­ko­zá­sok irán­ti igé­nyét is. Ha ez így lenne, akkor a meg­ha­tá­ro­zott vál­lal­ko­zói att­ri­bú­tu­mok egy­ér­tel­mű­en dif­fe­ren­ci­ál­nák a szol­gál­ta­tá­sok iránt meg­adott igény­szin­te­ket. Az att­ri­bú­tu­mok adták az elem­zés füg­get­len vál­to­zó­it:

Vál­lal­ko­zás ala­ku­lá­sá­nak ideje: 1: 2004 és az előtt: 71,4%; 2: 2004 után: 28,6%.

Vál­lal­ko­zás helye: 1: Győr: 37,7%; 2: Győr-Mo­son-Sop­ron megye, il­let­ve Győr 50 ki­lo­mé­te­res kör­ze­te: 20,8%; 3: Bu­da­pest: 21,4%; 4: Egyéb: 20,1%.

Vál­lal­ko­zás ága­za­ta: 1: Ipar és épí­tő­ipar: 69,5%; 2: Szol­gál­ta­tás: 30,5%.

Vál­lal­ko­zás mé­re­te (ön­be­so­ro­lás alap­ján): 1: Mik­ro­vál­lal­ko­zás: 29,9%; 2: Kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zás: 48,7%; 3: Nagy­vál­la­lat: 21,4%.

A vizs­gá­lat rész­le­te­sen ki­tért a mé­ret­ka­te­gó­ri­ák­ra is. Mivel a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si szol­gál­ta­tá­sok gyak­ran a vál­lal­ko­zá­sok mé­re­te alap­ján kü­lön­böz­te­tik meg a cél­cso­por­tot, ezen att­ri­bú­tum men­tén in­do­kolt­nak tar­tot­tam a rész­le­te­sebb ki­ér­té­ke­lést.

Ered­mé­nyek össze­fog­la­lá­sa

A kér­dő­ív­ben az egye­tem szol­gál­ta­tá­sa­i­nak⁵ fon­tos­sá­gát ér­té­kel­ték a vá­lasz­adók. Ezek alap­ján ér­té­kel­ték a szol­gál­ta­tá­so­kat a kü­lön­bö­ző kép­zé­si te­rü­le­te­ken,⁶ a kép­zé­sek új for­má­i­ban⁷ és a K+F-együtt­mű­kö­dé­sek­ben⁸ saját si­ke­rük szem­pont­já­ból. Ezek adták az elem­zés függő vál­to­zó­it.

Az ál­ta­lá­nos ér­té­ke­lés te­kin­te­té­ben a szol­gál­ta­tá­sok 2,5-nél ma­ga­sabb át­lag­ér­té­ket kap­tak. Ez azt je­len­ti, hogy tu­laj­don­kép­pen mind­egyik te­rü­le­ten fon­tos­nak tar­tot­ták a vá­lasz­adók a meg­ne­ve­zett szol­gál­ta­tá­so­kat. A kép­zé­sek terén a gaz­da­ság­tu­do­má­nyi ok­ta­tás (3,8), a kép­zés új for­má­i­nak terén a szak­mai ide­gen nyel­vű kép­zé­sek (4), a K+F-együtt­mű­kö­dé­sek­ben a közös ku­ta­tá­si pro­jek­tek és a be­fek­te­tők von­zá­sát elő­se­gí­tő együtt­mű­kö­dé­sek (4,1) bi­zo­nyul­tak a leg­ér­té­ke­sebb szol­gál­ta­tá­sok­nak. Az ál­ta­lá­nos ér­té­ke­lé­sek arra en­ged­nek kö­vet­kez­tet­ni, hogy nincs olyan szol­gál­ta­tá­sa az egye­tem­nek, ame­lyet a vál­lal­ko­zá­sok szük­ség­te­len­nek vagy ke­vés­bé fon­tos­nak ér­té­kel­tek saját si­ke­rük szem­pont­já­ból. Emel­lett lát­hat­juk, hogy van­nak kü­lönb­sé­gek az ér­té­kelt szol­gál­ta­tá­sok kö­zött.

A vál­lal­ko­zói att­ri­bú­tu­mok és a saját vál­la­la­ti siker szem­pont­já­ból fon­tos­nak vélt szol­gál­ta­tá­sok kö­zöt­ti kap­cso­la­tot össze­sen 64 ke­reszt­táb­la ada­ta­i­ból szá­mí­tott asszo­ci­á­ci­ós együtt­ha­tók vizs­gá­la­tá­val néz­tem meg. Ext­rém szo­ros kap­cso­lat sehol sem volt, de ér­tel­mez­he­tők a sor­ren­dek és az egy­más­hoz kép­es­ti kü­lönb­sé­gek is. A kö­vet­ke­ző szol­gál­ta­tá­sok­nál vol­tak a szo­ro­sabb kap­cso­la­tok:

A ka­te­gó­ri­ák ál­ta­lá­nos ér­vé­nye­sü­lé­sé­nek to­váb­bi elem­zé­sé­hez fő­kom­po­nens-ana­lí­zis­re⁹ ke­rült sor. A kor­re­lá­ci­ók alap­ján ki­raj­zo­ló­dó szol­gál­ta­tás­cso­por­to­kat az 1. ábra szem­lél­te­ti.

Az ér­té­ke­lé­se­ket to­vább vizs­gál­tam a mé­ret­ka­te­gó­ri­ák men­tén. Ennek oka, hogy a vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si be­avat­ko­zá­so­kat sok eset­ben diff a vál­lal­ko­zá­sok mé­re­te sze­rint.¹⁰ A mé­ret­ka­te­gó­ri­ák által fel­ál­lí­tott fon­tos­sá­gi sor­ren­de­ket vizs­gál­tam. A ka­pott át­lag­ér­té­kek alap­ján el­mond­ha­tó, hogy humán kép­zé­sek te­rü­le­tén a mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok­nál ala­cso­nyabb fon­tos­sá­gi szint raj­zo­ló­dott ki, mint a kkv- vagy a nagy­vál­la­la­ti szek­tor kép­vi­se­lő­i­nél. A rö­vi­debb idő­tar­ta­mú tré­nin­gek, on­line ok­ta­tás, ide­gen nyel­vű kép­zé­sek ese­tén vi­szont a mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok­nál jöt­tek ki a leg­ma­ga­sabb ér­té­ke­lé­sek. K+F-együtt­mű­kö­dé­sek ér­té­ke­lé­sé­nél a nagy­vál­la­la­tok­nál vol­tak lát­ha­tók a leg­ma­ga­sabb ér­té­ke­lé­sek.

A 1. táb­lá­zat alap­ján ki­mond­ha­tó, hogy a mé­ret­ka­te­gó­ri­ák nem mi­nő­sül­nek egy­sé­ge­sen dif­fe­ren­ci­á­ló té­nye­ző­nek, csak egy-egy szol­gál­ta­tás­nál. Ebből le­von­ha­tó az a kö­vet­kez­te­tés, hogy a szol­gál­ta­tá­sok­kal szem­be­ni igény nem fel­tét­le­nül a vál­lal­ko­zá­sok mé­re­te alap­ján vál­to­zik. Ennek el­le­né­re szá­mos vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si funk­ci­ó­val ren­del­ke­ző in­téz­mény ese­tén ál­ta­lá­ban a vál­lal­ko­zá­sok mé­re­te alap­ján dif­fe­ren­ci­ál­ják a kü­lön­bö­ző vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si port­fó­li­ót. Mivel a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek vál­lal­ko­zás­tá­mo­ga­tó funk­ci­ó­ja szé­les körű, a di­rekt vál­la­la­ti egye­te­mi in­ter­ak­ci­ók ese­tén a port­fó­lió ki­ala­kí­tá­sa vál­la­la­ti szin­ten kell hogy ér­vé­nye­sül­jön, nem pedig vál­la­la­ti ada­tok alap­ján.

A du­á­lis kép­zé­sek mé­ret­ka­te­gó­ri­ás vizs­gá­la­ta ha­son­ló ered­mé­nyek­re ve­ze­tett. A 2. ábra az em­lí­tett du­á­lis kép­zé­sek gya­ko­ri­sá­gát mu­tat­ja az egyes mé­ret­ka­te­gó­ri­ák­ban sze­rep­lők szá­má­nak ará­nyá­ban.

A mé­ret­ka­te­gó­ri­ák közti kü­lönb­sé­gek ebben az eset­ben sem raj­zo­lód­nak ki éle­sen. Ebből arra kö­vet­kez­tet­he­tünk, hogy ha a vál­lal­ko­zá­sok ke­res­le­ti szem­pont­ja­it vesszük fi­gye­lem­be, akkor az mkkv-szek­tor is be­kap­csol­ha­tó bázis a du­á­lis kép­zé­si fo­lya­ma­tok­ba. Vé­le­mé­nyem sze­rint egy ru­gal­ma­sabb cso­por­tot kép­vi­sel­né­nek a ki­sebb mé­re­tű vál­lal­ko­zá­sok.

A Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem ku­ta­tá­si ered­mé­nye­it és ku­ta­tá­si te­vé­keny­sé­gé­nek is­mert­sé­gi szint­jét is meg­vizs­gál­va, el­ső­ként a vá­lasz­adók nyi­lat­koz­tak arról, mely te­rü­le­ten ta­lál­koz­tak már ku­ta­tá­si ered­mé­nyek­kel; me­lyik te­rü­le­ten ér­dek­lőd­nek a ku­ta­tá­si ered­mé­nyek iránt; mi­lyen te­rü­le­ten ven­né­nek részt ku­ta­tá­si együtt­mű­kö­dé­sek­ben, és mi­lyen te­rü­le­ten van ka­pa­ci­tá­suk részt venni ku­ta­tá­si együtt­mű­kö­dé­sek­ben. Az ered­mé­nyek összeg­zé­se alap­ján ki­raj­zo­ló­dik, hogy a vá­lasz­adók erős együtt­mű­kö­dé­si haj­lan­dó­sá­got és ka­pa­ci­tást is mu­tat­nak az egye­tem­mel való közös K+F-te­vé­keny­sé­gek terén.¹¹ Ez arra enged kö­vet­kez­tet­ni, hogy bár a K+F-te­vé­keny­ség szük­sé­ges­sé­gét saját vál­la­la­ti szem­pont­ból fon­tos­nak tart­ják a vál­lal­ko­zá­sok, az egye­te­mi K+F-te­vé­keny­ség klasszi­kus kom­mu­ni­ká­ci­ó­ja ennek az igény­nek nem ké­pe­zi szer­ves ele­mét. Ezek alap­ján azt a kö­vet­kez­te­tést von­tam le, hogy az egye­te­mi K+F-te­vé­keny­ség ha­té­kony kom­mu­ni­ká­ci­ó­ját a meg­va­ló­sult, ér­ték­te­rem­tő egye­te­mi-vál­la­la­ti együtt­mű­kö­dé­sek­nek kell meg­előz­nie.

A vizs­gált fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény ese­té­ben el­mond­ha­tó, hogy a ta­nul­mány ele­jén fel­so­rolt vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si funk­ci­ók mind­egyi­ké­be be tud kap­cso­lód­ni olyan módon, hogy arra meg­fe­le­lő vál­lal­ko­zói minta igényt tart­son. Ez meg­ala­poz­za az in­téz­mé­nyi szin­tű, egye­te­mi-vál­la­la­ti kap­cso­la­to­kat ke­ze­lő for­ma­li­zált te­vé­keny­sé­gek lét­re­jöt­tét. A kap­cso­la­tok szer­ke­ze­té­re vo­nat­ko­zó­an a ta­nul­mány­ban be­mu­ta­tott nem­zet­kö­zi pél­dák ve­zet­nek rá arra, hogy a fel­ső­ok­ta­tá­si-ipa­ri kap­cso­la­tok struk­tú­rá­ja egy alul­ról szer­ve­ző­dő fo­lya­mat men­tén ala­kul ki. Ehhez kell al­kal­maz­kod­nia adott gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi kör­nye­zet­ben mű­kö­dő fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­nek.