Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 176–187., DOI: 10.24307/psz.2017.0915

Össze­fog­la­lás

Az el­múlt bő egy év­ti­zed­ben a hazai tu­riz­mus for­gal­má­nak di­na­mi­kus emel­ke­dé­sé­vel, il­let­ve az eu­ró­pai uniós csat­la­ko­zás­sal szá­mos ága­za­ti stra­té­gia ké­szült az egyes aktív tu­risz­ti­kai ter­mé­kek­re vo­nat­ko­zó­an is, el­ső­sor­ban az uniós ter­ve­zé­si idő­sza­kok­hoz iga­zod­va. Mivel je­len­leg az aktív tu­risz­ti­kai te­vé­keny­sé­gek, il­let­ve ter­mé­kek na­gyobb ré­szé­nek ala­csony a jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­sé­ge, azok las­san in­dul­nak el nö­ve­ke­dé­si pá­lyán. A for­ga­lom lassú fel­íve­lé­sé­hez az erő­sen hi­á­nyos inf­ra­struk­tú­ra is hoz­zá­já­rul. Ezért kü­lö­nö­sen fon­tos, hogy az utób­bi­ak fej­lesz­té­sé­hez köz­pon­ti for­rá­sok is kap­cso­lód­ja­nak, akár a tu­ris­ta­há­zak, a ke­rék­pár­utak és más ke­rék­pá­ros lé­te­sít­mé­nyek, az öko­tu­riz­mus vagy a ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek terén. A kor­mány­za­ti kon­cep­ci­ó­ban 2010-ben be­kö­vet­ke­zett vál­to­zá­sok is az ága­za­ti és ter­mék­stra­té­gi­ák új­ra­gon­do­lá­sát tet­ték szük­sé­ges­sé. A ta­nul­mány az egyes hazai, köz­pon­ti for­rás­ból meg­va­ló­su­ló aktív tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek tar­tal­mát és azok vár­ha­tó ha­tá­sa­it vizs­gál­ja.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: L83, O18
Kulcs­sza­vak: aktív tu­riz­mus, tu­riz­mus­fej­lesz­tés, pá­lyá­za­tok, ke­rék­pá­ros tu­riz­mus, ví­zi­tu­riz­mus

The Role of the State in the De­ve­lop­ment of Ac­tive To­u­rism

Sum­ma­ry

In the past app­ro­xi­ma­tely fif­teen years, with the rapid rise in do­m­es­tic to­u­rism tur­no­ver and Hun­gary's ac­ces­si­on to the Euro­pe­an Union, nu­me­rous sec­tor strate­gi­es were made for every pro­duct in ac­tive to­u­rism. Due to the cur­rent low pro­fi­ta­bi­lity of ac­tive to­u­rism and the inf­ra­struc­tu­re gaps, growth is slug­gish. For this rea­son, it is par­ti­cu­larly im­por­tant to cont­ri­bu­te cent­ral funds for inf­ra­struc­tu­re de­ve­lop­ment, whet­her for to­u­rist lod­ges, cycle tracks, other cyc­ling fa­ci­li­ti­es, eco­to­u­rism or ri­vers­ide stops. The 2010 changes in the govern­ment's con­cept re­qu­i­red the re­cons­ide­ra­ti­on of sec­tor­al and pro­duct strate­gi­es. The paper exa­mi­nes the ac­tive to­u­rism de­ve­lop­ment pro­jects imp­le­men­ted from pub­lic funds, and their ex­pec­ted eff

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: L83, O18
Key­words: ac­tive to­u­rism, to­u­rism de­ve­lop­ment, ten­ders, cyc­ling to­u­rism

Be­ve­ze­tés

Az aktív tu­riz­mus­hoz tar­to­zó te­vé­keny­sé­gek egy­út­tal sza­bad­idős sport­te­vé­keny­sé­gek is le­het­nek, attól füg­gő­en, hogy az abban ak­tí­van részt vevők ezt saját la­kó­he­lyü­kön vagy la­kó­he­lyük­től távol te­szik. Egyes or­szá­gok­ban, ahol az adott­sá­gok ren­del­ke­zés­re áll­nak, és már fel­is­mer­ték az aktív tu­riz­mus­ban rejlő gaz­da­sá­gi po­ten­ci­ált is, az el­mé­le­ti meg­ala­po­zó ta­nul­má­nyok mel­lett ha­son­ló­an je­len­tős sze­re­pük van a gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tás irá­nyá­ba tett lé­pé­sek­nek.

Az aktív tu­riz­mus eddig vég­re­haj­tott és ter­ve­zett fej­lesz­té­sei kü­lö­nös meg­vi­lá­gí­tás­ba he­lye­zik ezt a tu­risz­ti­kai ter­mé­ket (ter­mék­cso­por­tot). Te­kin­tet­tel arra, hogy az egyes ak­ti­vi­tá­sok, mint valós vagy re­mény­be­li tu­risz­ti­kai ter­mé­kek, több­sé­ge vi­szony­lag ala­csony jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­ség­gel ren­del­ke­zik, ha ön­ma­gá­ban az ezek­hez kap­cso­ló­dó ven­dég­for­ga­lom­ból szár­ma­zó be­vé­te­le­ket vizs­gál­juk, csak­ugyan kér­dé­ses a fej­lesz­té­sek meg­té­rü­lé­se. Ha azon­ban komp­le­xebb módon, a tel­jes tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi ha­tá­so­kat vesszük szem­ügy­re (így a helyi la­kos­ság élet­mi­nő­sé­gé­hez köz­vet­le­nül és köz­ve­tet­ten tör­té­nő hoz­zá­já­ru­lást is), akkor – bár ne­he­zeb­ben szám­sze­rű­sít­he­tő mér­ték­ben – bát­rab­ban lehet a fej­lesz­té­sek meg­té­rü­lé­sé­re szá­mí­ta­ni.

Az át­gon­dolt, ter­ve­zett, a gaz­da­ság össze­füg­gé­se­it fi­gye­lem­be vevő be­ru­há­zá­sok fenn­tart­ha­tó módon já­rul­nak hozzá az egyes tér­sé­gek­ben a be­vé­te­lek és a mun­ka­he­lyek nö­ve­ke­dé­sé­hez. A ter­ve­zés azon­ban – éppen a köl­csö­nös össze­füg­gé­sek komp­le­xi­tá­sa révén – nem egy-egy vál­lal­ko­zás vagy pro­jekt­gaz­da fel­ada­ta, annál jóval szé­le­sebb te­rü­let­re kell ki­ter­jed­nie. A ter­ve­zés gaz­dá­ja sem azo­nos egy vál­lal­ko­zás­sal, hanem az adott te­rü­let gaz­da­sá­gi-po­li­ti­kai dön­tés­ho­zó­i­nak a fel­ada­ta, part­ner­ként be­von­va a tár­sa­da­lom és a gaz­da­ság minél szé­le­sebb ré­te­ge­it.

A ku­ta­tá­sok alap­ját a stra­té­gi­ák tar­tal­mi vizs­gá­la­ta és a meg­va­ló­su­lás ér­té­ke­lé­se ké­pez­te. Ennek ke­re­té­ben sor ke­rült az aktív tu­riz­mus­ban vég­be­ment vagy fo­lya­mat­ban lévő fej­lesz­té­sek szám­ba­vé­te­lé­re, to­váb­bá a tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek ha­té­kony­sá­gá­nak mé­ré­sé­re irá­nyu­ló ku­ta­tá­sok ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra.

A fej­lesz­té­sek ha­té­kony­sá­gá­nak vizs­gá­la­ta

A vál­lal­ko­zá­so­kat, il­let­ve más, a fej­lesz­tés­ben részt vevő szer­ve­ze­te­ket, pél­dá­ul az ön­kor­mány­za­to­kat vagy a non­pro­fit szer­ve­ze­te­ket nem­csak a jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet, hanem az el­fo­ga­dott fej­lesz­té­si do­ku­men­tu­mok is ke­re­tek közé szo­rít­ják, kü­lö­nö­sen azok­ban az ese­tek­ben, ha olyan el­kép­ze­lést igye­kez­nek meg­va­ló­sí­ta­ni, amely­hez tá­mo­ga­tást is igény­be vesz­nek.

A stra­té­gi­ák ki­dol­go­zá­sa egy ko­ráb­bi idő­szak­ra, több­nyi­re a 2007 és 2013 kö­zöt­ti évek­re vo­nat­ko­zó­an tör­tént, így az abban fog­lal­tak fe­lül­vizs­gá­la­ta ese­dé­kes. Te­kin­tet­tel azon­ban arra, hogy sok eset­ben me­rész fej­lesz­té­si, fej­lő­dé­si ütem­mel ter­vez­tek, a ki­tű­zött célok több­sé­gé­nek meg­va­ló­su­lá­sa még várat ma­gá­ra, így az újabb idő­sza­kok­ra vo­nat­ko­zó el­kép­ze­lé­sek­ben is meg kell je­len­ni­ük ugyan­azon (új­ra­gon­dolt) cé­lok­nak.

Mivel je­len­leg az aktív tu­risz­ti­kai te­vé­keny­sé­gek, il­let­ve ter­mé­kek na­gyobb ré­szé­nek ala­csony a jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­sé­ge, azok las­san in­dul­nak el a nö­ve­ke­dé­si pá­lyán. A for­ga­lom lassú fel­íve­lé­sé­hez az erő­sen hi­á­nyos inf­ra­struk­tú­ra is hoz­zá­já­rul. Ezért kü­lö­nö­sen fon­tos, hogy az utób­bi­ak fej­lesz­té­sé­hez köz­pon­ti for­rá­sok is kap­cso­lód­ja­nak, akár a tu­ris­ta­há­zak, a ke­rék­pár­utak és más ke­rék­pá­ros lé­te­sít­mé­nyek, az öko­tu­riz­mus vagy a ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek terén. A lo­vas­tu­riz­mus kissé eltér az em­lí­tett ter­mé­kek­től, mivel ott csak ko­moly nagy­ság­ren­dű be­ru­há­zás­sal je­len­het meg egy szol­gál­ta­tó, ugyan­ak­kor ennek a ter­mék­nek a jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­sé­ge is ma­ga­sabb.

A tu­riz­mus nem­zet­gaz­da­sá­gi je­len­tő­sé­gé­vel szá­mos ta­nul­mány fog­lal­ko­zott (Nemes, 2009; Ko­vács–Ger­lach, 2007; GKI Gaz­da­ság­ku­ta­tó Zrt., 2005; stb.). A ter­ve­zés ered­mé­nye­ként lét­re­jö­vő fej­lesz­té­sek ha­tá­sai szé­les te­re­pet kí­nál­nak a ku­ta­tók­nak. Dávid (2007), va­la­mint Raf­fay és szer­ző­tár­sai (Raf­fay et al., 2007) mo­ni­to­ring­te­vé­keny­sé­get meg­ala­po­zó ta­nul­má­nyai út­mu­ta­tó­ul szol­gál­nak az ér­té­ke­lé­sek­hez. Az Ál­la­mi Szám­ve­vő­szék je­len­té­se alap­ján ké­szült ta­nul­má­nyok (Mund­ruczó et al., 2010a; 2010b) mel­lett töb­ben is fog­lal­koz­tak a tu­riz­mus elért ered­mé­nye­i­vel. Li­ge­ti (2006) és Bra­un­né (2011) a tu­risz­ti­kai be­ru­há­zá­sok ér­té­ke­lé­sé­vel, Au­bert (2006) a tu­risz­ti­kai nagy­be­ru­há­zá­sok ha­tá­sá­val, Budai (2001) a Szé­che­nyi Terv kez­de­ti sza­ka­szá­nak, a Mund­ruczó– Szennyessy szer­ző­pá­ros (2005a; 2005b) pedig a to­váb­bi egész­ség­tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek ha­tá­sa­i­val fog­lal­ko­zik.¹ Trón (2008) ta­nul­má­nya az uniós tá­mo­ga­tá­sok ha­tá­sá­nak vizs­gá­la­tá­ra ter­jed ki. A tu­riz­mus jö­vő­jé­nek spe­ci­á­li­sabb, de egyre ak­tu­á­li­sabb kér­dés­kö­ré­vel, a fej­lesz­té­sek és a fenn­tart­ha­tó­ság össze­füg­gé­se­i­vel fog­lal­ko­zik Var­gá­né (2005), Baj­mócy és szer­ző­tár­sai (2012) gyűj­te­mé­nyes mun­ká­ja, il­let­ve In­skeep (2000).

A ter­mé­szet­já­rás hely­zet­ér­té­ke­lé­se

A kor­mány­za­ti kon­cep­ci­ó­ban 2010-ben be­kö­vet­ke­zett vál­to­zá­sok is az ága­za­ti és ter­mék­stra­té­gi­ák új­ra­gon­do­lá­sát tet­ték szük­sé­ges­sé. Az aktív tu­riz­mus­hoz kap­cso­ló­dó­an be­kö­vet­kez­tek to­váb­bá olyan vál­to­zá­sok, ame­lyek meg­ha­tá­ro­zók le­het­nek a kö­vet­ke­ző évek­ben a tu­risz­ti­kai ter­mé­kek for­gal­má­nak ala­ku­lá­sá­ban. A ta­nul­mány az egyes hazai, köz­pon­ti for­rás­ból meg­va­ló­su­ló aktív tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek tar­tal­mát és azok vár­ha­tó ha­tá­sa­it vizs­gál­ja. A leg­je­len­tő­sebb vál­to­zá­sok a kö­vet­ke­zők.

Az Új Szé­che­nyi Terv meg­hir­de­té­se: Az Új Szé­che­nyi Terv leg­in­kább ki­emelt eleme az egész­ség­tu­riz­mus fej­lesz­té­se, és ez alatt nem­csak annak klasszi­kus te­rü­le­te­it kell ér­te­ni, hanem az egész­ség meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben a sza­bad­idő­sport-te­vé­keny­sé­ge­ket is, ide­ért­ve az aktív tu­riz­mus ke­re­té­ben vég­zett spor­to­lást is, mint a meg­elő­zés, az egész­ség meg­őr­zé­sé­nek leg­in­kább ha­té­kony mód­ját. Kü­lön­le­ges je­len­tő­sé­ge van annak, hogy az első pá­lyá­za­ti ki­írá­sok egyi­ke, a 2012-ben meg­hir­de­tett szál­lás­hely­fej­lesz­té­si pá­lyá­za­tok során a fel­té­te­lek kö­zött sze­re­pelt, hogy min­den tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sü­lő szál­lás­hely­nek va­la­mi­lyen ke­rék­pá­ros szol­gál­ta­tást is ki kell ala­kí­ta­nia (köl­csön­zés vagy szer­viz). Ez nagy­mér­ték­ben hoz­zá­já­rult a ke­rék­pá­ros inf­ra­struk­tú­ra fej­lő­dé­sé­hez.

Át­ala­kult a Ma­gyar Ter­mé­szet­ba­rát Szö­vet­ség: A Ma­gyar Ter­mé­szet­ba­rát Szö­vet­ség 2012-től új néven (Ma­gyar Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség) foly­tat­ta mun­ká­ját, mellyel egy­ide­jű­leg a fel­ada­tai is át­ala­kul­tak. A sport­moz­gal­mi jel­le­get meg­hagy­ták, más te­rü­le­tek azon­ban más szer­ve­ze­tek­hez ke­rül­tek. Sokat el­árul a szer­ve­zet által kép­vi­selt ér­té­kek­kel kap­cso­la­tos kor­mány­za­ti szán­dé­kok­ról, hogy a szer­ve­zet új ve­ze­tő­jé­nek a ter­mé­szet­já­ró és ke­rék­pá­ros tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­ért fe­le­lős mi­nisz­ter­el­nö­ki meg­bí­zot­tat vá­lasz­tot­ták.

A ví­zi­tú­rá­zás­sal kap­cso­la­tos szá­mos fel­adat át­ke­rült a Ma­gyar Ka­jak-Ke­nu Szö­vet­ség­hez: A sport, ezen belül is a sza­bad­idő­sport mint fel­adat­kör a Ma­gyar Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség­től át­ke­rült a Ma­gyar Ka­jak-Ke­nu Szö­vet­ség­hez, ide­ért­ve a tu­risz­ti­kai kap­cso­ló­dá­so­kat is. Bár a szö­vet­ség el­sőd­le­ges te­vé­keny­sé­gei to­vább­ra is a ver­seny­sport­hoz kap­cso­lód­nak, az új ki­hí­vá­sok­nak is igye­kez­nek meg­fe­lel­ni, de a két te­rü­let éle­sebb el­ha­tá­ro­lá­sa még csak ezt kö­ve­tő­en tör­té­nik meg. A szer­ve­zet igye­ke­zett min­den be­vált, ví­zi­tú­rá­zás­sal kap­cso­la­tos ele­met át­ven­ni a ter­mé­szet­já­rók­tól, ezek közé tar­to­zik a tú­rá­zás­sal kap­cso­la­tos ar­cu­lat és a jel­zés­rend­szer is, mely­ben a ví­zi­tú­rá­zás ko­moly le­ma­ra­dás­ban van, mind más ter­mé­szet­já­ró ága­zat­hoz, mind pedig kül­föl­di tér­sé­gek­hez ké­pest.

A Nem­ze­ti Tu­ris­ta­ház-fej­lesz­té­si Prog­ram meg­hir­de­té­se: A gya­lo­gos ter­mé­szet­já­rás szé­les kör­ben el­ter­jedt aktív tu­risz­ti­kai forma, egyi­ke a leg­nép­sze­rűbb sza­bad­idő-el­töl­té­si le­he­tő­sé­gek­nek, ame­lyet az or­szág szin­te bár­mely te­rü­le­tén lehet vé­gez­ni (Su­lyok–Ma­gyar, 2014). Rész­ben ennek a nép­sze­rű­ség­nek kö­szön­he­tő, hogy az aktív tu­riz­must érin­tő fej­lesz­té­sek első sza­ka­szá­ban a főleg a gya­log­tú­rá­zás­hoz kap­cso­ló­dó inf­ra­struk­tú­ra-fej­lesz­tés­re ke­rült sor. A prog­ram első sza­ka­szá­ban, el­ső­sor­ban a bel­föl­di aktív tu­riz­mus fel­len­dí­té­se ér­de­ké­ben, az or­szág 220 tu­ris­ta­há­za közül 30-nak a fel­újí­tá­sát ha­tá­roz­ták el.² Az első kör­ben he­lyet kapó lé­te­sít­mé­nyek ki­vá­lasz­tá­sá­ra nem a tu­risz­ti­kai, for­gal­mi hely­zet alap­ján ke­rült sor, az el­sőd­le­ges szem­pont a ren­de­zett (ál­la­mi) tu­laj­don­vi­szo­nyok meg­lé­te volt.

A ren­del­ke­zés­re bo­csá­tott két­mil­li­árd fo­rint ke­ret­összeg­ből át­la­go­san hat­van­mil­lió fo­rint jut egy lé­te­sít­mény mo­der­ni­zá­lá­sá­ra, bár egyes hely­szí­ne­ken – a kü­lön­le­ges adott­sá­gok­ból adó­dó­an – ennek több­szö­rö­sét for­dí­tot­ták az épít­ke­zé­sek­re. Az eddig el­ké­szült fel­újí­tá­sok költ­sé­ge 25 és 90 mil­lió fo­rint kö­zött moz­gott, il­let­ve a ga­lya­te­tői tu­ris­ta­cent­rum ese­tén het­ven­mil­lió fo­rin­tos költ­ség­gel épül­het meg a ki­lá­tó, és to­váb­bi 460 mil­lió fo­rint­ból maga a tu­ris­ta­ház. A ki­vá­lasz­tá­si szem­pon­tok kö­vet­kez­té­ben, az első sza­kasz­ban eddig fel­újí­tott szál­lás­he­lyek te­rü­le­ti meg­osz­lá­sa egyen­lőt­len. Míg a Pi­lis­ben és a Vi­seg­rá­di-hegy­ség­ben 7, a Mát­rá­ban 5, addig a Ba­kony­ban csak 2, a Bör­zsöny­ben, a Bükk­ben pedig csak egy-egy házat újí­tot­tak fel.

A ter­mé­szet­já­rás ki­emelt sze­re­pét jelzi, hogy még a prog­ram meg­hir­de­té­se előtt mi­nisz­ter­el­nö­ki meg­bí­zot­tat ne­vez­tek ki a te­rü­let ko­or­di­ná­lá­sá­ra, to­váb­bá magát a prog­ra­mot nem­zet­gaz­da­sá­gi szem­pont­ból ki­emelt prog­ram­má mi­nő­sí­tet­ték. Ennek ré­sze­ként az érin­tett szál­lás­he­lye­ket a Nem­ze­ti Sport­köz­pon­tok va­gyon­ke­ze­lé­sé­be adták, a hasz­no­sí­tó pedig a Ma­gyar Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség.

A ter­mé­szet­já­rás tu­risz­ti­kai ter­mék­ként tör­té­nő fej­lesz­té­sé­nek a kö­vet­ke­ző lé­pé­se az el­múlt évek­ben – a spe­ci­á­lis szál­lás­he­lyek mint alap­ve­tő inf­ra­struk­tu­rá­lis fel­té­te­lek fej­lesz­té­sét kö­ve­tő­en – az út­vo­na­lak fel­újí­tá­sa volt. Annak el­le­né­re, hogy az or­szág­ban (a Ma­gyar Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség ada­tai sze­rint) hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 24 ezer km jel­zett tu­ris­ta­út van, a leg­na­gyobb fi­gye­lem ál­ta­lá­ban az Or­szá­gos Kék­tú­ra út­vo­na­lá­ra irá­nyul. A köz­pon­ti for­rás­ból meg­va­ló­sult fej­lesz­tés során, 2013 és 2015 kö­zött há­rom­mil­li­árd fo­rint költ­ség­gel újí­tot­ták fel a túra 1160 km-es út­vo­na­lát.³ Ez nem csu­pán az út­vo­nal inf­ra­struk­tú­rá­ját ( jel­zé­se­ket, pi­he­nő­ket) érin­tet­te, hanem ke­rék­pár­ral is igény­be ve­he­tő sza­ka­szo­kat is ki­ala­kí­tot­tak, to­váb­bá kü­lön­bö­ző ked­vez­mé­nyek igény­be­vé­te­lé­re is al­kal­mas ter­mé­szet­já­ró kár­tya­rend­szert dol­goz­tak ki, va­la­mint mo­bil­te­le­fo­nos app­li­ká­ci­ót, on­line erdei szál­lás­ke­re­sőt és a Ter­mé­szet­já­rók Tér­in­for­ma­ti­kai Rend­sze­rét (www. ttrmap.​hu). Egy­elő­re ugyan utób­bi­ak kevés tar­ta­lom­mal mű­köd­nek, és a nép­sze­rű­sí­té­sük sem kez­dő­dött meg, de a tech­ni­kai fel­té­te­lek már adot­tak ahhoz, hogy az aktív tu­riz­mus va­ló­di kí­ná­la­ti ele­me­i­vé vál­ja­nak.

Be­jár­ha­tó Ma­gyar­or­szág Prog­ram meg­hir­de­té­se: Az is­mer­te­tett kez­de­ti fej­lesz­té­sek szin­te ki­zá­ró­lag a gya­lo­gos ter­mé­szet­já­rás­ra ter­jed­tek ki. A ter­ve­zett, il­let­ve rész­ben már meg­kez­dett fo­lya­mat­ban azon­ban már más ak­ti­vi­tá­si for­mák fej­lesz­té­se is meg­kez­dő­dött. A Be­jár­ha­tó Ma­gyar­or­szág Ke­ret­prog­ram a Svájc­ban al­kal­ma­zott Swi­tzer­land­Mo­bi­lity rend­szer hazai adap­tá­ci­ó­ján ala­pul. A hazai rend­szer öt tu­risz­ti­kai köz­le­ke­dé­si módot (ún. jár­mó­dot) fog össze: lo­vag­lás, ví­zi­tú­rá­zás, gya­log­tú­rá­zás, ke­rék­pá­ro­zás és vi­tor­lá­zás. A prog­ram célja egy­részt a bel­föl­di tu­riz­mus erő­sí­té­se, más­részt az egész­ség- és kör­nye­zet­tu­da­tos szem­lé­let­mód ki­ala­kí­tá­sa. Ennek ke­re­té­ben – ál­la­mi köz­re­mű­kö­dés­sel – ter­mék­fej­lesz­té­si fel­ada­to­kat vál­lal fel, to­váb­bá alap­fo­kú tan­anya­gok össze­ál­lí­tá­sá­val és az ok­ta­tók mo­ti­vá­lá­sá­val már gyer­mek­kor­ban igyek­szik ki­ala­kí­ta­ni ezt a szem­lé­let­mó­dot.⁴

A Be­jár­ha­tó Ma­gyar­or­szág Ke­ret­prog­ram cél­jai kö­zött meg­je­lent a fo­ga­dó­te­rü­le­tek helyi kö­zös­sé­ge­i­nek fej­lő­dé­se is. A prog­ram fon­tos ré­szét ké­pe­zi a mar­ke­ting­te­vé­keny­ség, mely­nek ke­re­té­ben fel­hív­ják a bel­föl­di la­kos­ság fi­gyel­mét a hazai ter­mé­sze­ti ér­té­kek­re. Az esz­kö­zök közül ki­emel­ke­dik az inf­ra­struk­tú­ra – kü­lö­nö­sen a jel­zés­rend­sze­rek –, a szol­gál­ta­tá­sok és az att­rak­ci­ók fej­lesz­té­se (pél­dá­ul tu­ris­ta­há­zak, ke­rék­pár­utak, ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek, adat­bá­zi­sok és ked­vez­mény­rend­sze­rek ki­ala­kí­tá­sa stb.).⁵ A prog­ram ke­re­té­ben ki­dol­go­zott kép­zé­si anya­gok azon­ban egy­elő­re jel­lem­ző­en leíró jel­le­gű­ek, így ke­vés­bé te­szik le­he­tő­vé a részt­ve­vők szá­má­ra a fo­lya­ma­tok és a tu­do­má­nyos kap­cso­ló­dá­sok (így a tu­riz­mus rend­sze­ré­nek) meg­ér­té­sét. A prog­ram tár­sa­dal­mi cél­ja­i­nak meg­fe­le­lő­en is­me­ret­ter­jesz­tő jel­le­gű, annak tar­tal­mi ele­me­i­ben a moz­gal­mi jel­leg do­mi­nál.

A köz­pon­ti fej­lesz­té­sek során, az abban részt vevő part­ne­rek a Ma­gyar Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség mel­lett a civil szer­ve­ze­tek, az érin­tett ön­kor­mány­za­tok, az er­dé­sze­tek, to­váb­bá az egy­há­zak le­het­nek. Fi­gye­lem­re méltó, hogy a tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tó­kat nem je­löl­ték meg a part­ne­rek kö­zött, hol­ott azok­nál is ren­del­ke­zés­re áll a meg­fe­le­lő szak­tu­dás, bi­zo­nyos mér­té­kig tőke is, il­let­ve a többi sze­rep­lő­től el­té­rő­en, el­sőd­le­ge­sen köz­gaz­da­sá­gi szem­pon­tok ve­zér­lik a dön­té­se­i­ket és te­vé­keny­sé­gü­ket, ami alap­ve­tő fel­té­te­le annak, hogy a fej­lesz­tés­re ke­rü­lő tu­risz­ti­kai ter­mé­kek ne csak a la­kos­sá­gi alap­el­lá­tás ré­szei le­gye­nek, hanem va­ló­ban (nö­vek­vő) jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­ség­gel ren­del­ke­ző te­vé­keny­ség­gé vál­ja­nak. Egy tú­ra­út­vo­na­lak­kal fog­lal­ko­zó ko­ráb­bi ta­nul­mány (Ma­gos­fa Ala­pít­vány, 2010) már rész­le­te­sen meg­fo­gal­maz­ta, a helyi szol­gál­ta­tá­si há­ló­zat ki­ala­kí­tá­sa során je­len­tős sze­re­pet kell kap­ni­uk a helyi tu­risz­ti­kai vál­lal­ko­zá­sok­nak is.

A tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek ha­tá­sá­nak vizs­gá­la­ta igen össze­tett kér­dés. A fej­lesz­té­sek fo­lya­ma­tos­sá­ga meg­kö­ve­te­li mind a leg­újabb fej­lesz­té­si el­kép­ze­lé­sek meg­ala­po­zott­sá­gá­nak, il­let­ve azok meg­va­ló­sít­ha­tó stra­té­gi­ai do­ku­men­tum­má ala­ku­lá­sá­nak (Au­bert et al., 2007), mind pedig a vár­ha­tó, il­let­ve a be­kö­vet­ke­ző ha­tá­sok­nak a tu­do­má­nyos ér­té­ke­lé­sét.

Mi­nő­sí­té­si rend­szer a ví­zi­tú­rá­zás­ban

A fel­ada­tok meg­osz­tá­sát kö­ve­tő­en a Ma­gyar Ka­jak-Ke­nu Szö­vet­ség más hang­sú­lyok­kal kez­dett el fog­lal­koz­ni az eve­zés és a ví­zi­tú­rá­zás kér­dé­sé­vel. Ennek ke­re­té­ben a moz­gal­mi jel­leg­ről át­he­lye­ző­dött a hang­súly a sport­ra. A szer­ve­zet te­vé­keny­sé­gei az aláb­bi­ak sze­rint cso­por­to­sul­nak: gyor­sa­sá­gi eve­zés (a klasszi­kus ka­jak-ke­nu ver­seny­szá­mok), ma­ra­to­ni eve­zés (hosszú távú ver­seny­zés), pa­ra­ke­nu (fo­gya­té­kos­ság­gal élők sport­ja), sár­kány­ha­jó­zás (szin­tén ver­seny­zés) és tú­rá­zás (össze­von­va a sze­líd­ví­zi tú­rá­zást az ide­ha­za alig el­ér­he­tő, tehát a bel­föl­di tu­riz­must nem szol­gá­ló vad­ví­zi eve­zés­sel, to­váb­bá a szűk ré­te­get érin­tő ka­jak­pó­ló­val). Jól lát­ha­tó, hogy egy­elő­re igen kis sze­rep jut a sza­bad­idő­sport­nak, il­let­ve a tú­rá­zás­nak, vél­he­tő­en a szer­ve­zet több év­ti­ze­des ha­gyo­má­nya­i­ból fa­ka­dó­an.⁶ A tu­risz­ti­kai szak­mai szem­pon­tok sport­tal szem­ben tör­té­nő hát­tér­be szo­ru­lá­sá­nak jele az is, hogy a ki­ala­kí­tás­ra ke­rü­lő, szín­vo­na­las szol­gál­ta­tá­so­kat kí­ná­ló ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lye­ket az elő­ze­tes be­je­len­té­sek sze­rint ka­jak-ke­nu pon­tok­nak fog­ják hívni.

Az el­múlt évben nagy­sza­bá­sú kam­pányt in­dí­tott a szer­ve­zet a ví­zi­tú­rá­zás (és a Be­jár­ha­tó Ma­gyar­or­szág Prog­ram) nép­sze­rű­sí­té­se ér­de­ké­ben, azon­ban ennek is a sport­te­vé­keny­ség állt a fó­ku­szá­ban, jóval ke­vés­bé a tu­riz­mus. A kam­pány­ele­mek kö­zött jól meg­vá­lasz­tott szlo­ge­nek­kel si­ke­re­sen szó­lí­tot­ták meg a fi­a­ta­lo­kat („Azért a víz az út”, „Evez­ni men­tem”).

A szer­ve­zet le­he­tő­sé­get ka­pott arra is, hogy a ví­zi­tú­rá­zás­hoz kap­cso­ló­dó, or­szá­gos vagy re­gi­o­ná­lis ha­tá­sú fej­lesz­té­sek gaz­dá­ja le­gyen. To­váb­bá köz­pon­ti sze­re­pet kap­tak a ví­zi­tú­rá­zás­hoz kap­cso­ló­dó mi­nő­sí­té­si rend­szer ki­dol­go­zá­sá­ban is. Ezzel kap­cso­lat­ban meg kell je­gyez­ni, hogy a ter­mé­szet­já­rás­sal és ví­zi­tú­rá­zás­sal kap­cso­la­tos fel­ada­tok fenti módon tör­tént új­ra­szer­ve­zé­sé­ben to­vább­ra is kevés sze­re­pet kap­tak a tu­risz­ti­kai szer­ve­ze­tek. Ez azon­ban azért kö­vet­ke­zett be, mert az aktív tu­riz­mus nem je­le­nik meg mar­kán­san a tu­riz­mus rend­sze­ré­ben, mint pél­dá­ul a szol­gál­ta­tók (szál­lás­he­lyek, uta­zás­szer­ve­zők) vagy más ter­mé­kek (egész­ség­tu­riz­mus) kép­vi­se­lői. Így dön­tés­ho­zói rész­ről igye­kez­tek össze­kap­csol­ni a ter­mék hát­te­rét al­ko­tó sport­te­vé­keny­ség szak­mai szer­ve­ze­tét, il­let­ve a hazai tu­riz­mus­irá­nyí­tás leg­ma­ga­sabb szint­jét, és ezek szo­ros együtt­mű­kö­dé­sé­vel foly­ta­tó­dott a munka, ga­ran­tál­va a tu­riz­mus szak­sze­rű kép­vi­se­le­tét a ter­ve­zés és fej­lesz­té­sek során.

A Nem­zet­gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um­mal tör­té­nő együtt­mű­kö­dés ered­mé­nye­ként si­ke­re­sen ki­dol­goz­ták a ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek mi­nő­sí­té­si rend­sze­rét, így azok is be­ke­rül­tek a tu­risz­ti­kai nem­ze­ti ta­nú­sí­tó véd­je­gyek közé (a fa­lu­si szál­lás­he­lyek, a ven­dég­há­zak, a kem­pin­gek és üdü­lő­há­zak, a szál­lo­dák, az if­jú­sá­gi szál­lá­sok és a für­dők mel­lett), emel­ve ezzel a ví­zi­tú­rá­zás mint fej­lesz­ten­dő tu­risz­ti­kai ter­mék sze­re­pét.⁷ A mi­nő­sí­té­se­ket 2015 jú­ni­u­sa óta adják ki a víz­par­ti szol­gál­ta­tók­nak. Egy évvel ké­sőbb 50 szol­gál­ta­tó ren­del­ke­zett mi­nő­sí­tés­sel, és to­váb­bi 28 szol­gál­ta­tó adott be ké­rel­met. A mi­nő­sí­té­si rend­szer igen komp­lex módon vizs­gál­ja a meg­ál­ló­he­lyen el­ér­he­tő, a ví­zi­tú­rá­zók szá­má­ra nyúj­tott szol­gál­ta­tá­so­kat. Ezek kö­zött sze­re­pel a szál­lás- és ét­ke­zé­si le­he­tő­ség, a meg­kö­ze­lít­he­tő­ség a szá­raz­föld felől, a spor­to­lá­si le­he­tő­sé­gek (köz­tük a leg­lé­nye­ge­sebb, a ki­kö­té­si le­he­tő­ség mi­nő­sé­ge) és az egyéb szol­gál­ta­tá­sok (pél­dá­ul eve­zés­ok­ta­tás, sport­szer­ja­ví­tás, prog­ram­le­he­tő­sé­gek stb.).

Az igen ala­pos mi­nő­sí­té­si fel­té­te­lek kö­zött ki­sebb el­lent­mon­dá­sok fel­lel­he­tők. Meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a leg­ala­cso­nyabb, egy­la­pá­tos mi­nő­sí­tés­nek igen könnyű meg­fe­lel­ni, ehhez tu­laj­don­kép­pen nem kell sem­mi­fé­le szol­gál­ta­tás. A víz­vé­te­li le­he­tő­ség, vécé, sá­to­ro­zá­si le­he­tő­ség és tűz­ra­kó hely gya­kor­la­ti­lag szám­ta­lan tá­bo­ro­zó­he­lyen meg­ta­lál­ha­tó, ezek a leg­alap­ve­tőbb fel­té­te­lek, ezért el­ső­re fe­les­le­ges­nek tűnik a mi­nő­sí­té­si rend­szer­be be­emel­ni ezt a ka­te­gó­ri­át. Kü­lö­nö­sen ne­he­zen ért­he­tő, hogy a fel­té­te­lek kö­zött he­lyet ka­pott az is, hogy van-e tú­ra­út­vo­nal vagy ke­rék­pár­út a hely­szí­nen. Ez azon­ban tel­jes mér­ték­ben ir­re­le­váns egy ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­hely ese­tén. Hi­ány­zik azon­ban olyan alap­ve­tő fel­té­tel, mint a ki­kö­té­si le­he­tő­ség.

Bár az ed­di­gi mi­nő­sí­té­sek, il­let­ve mi­nő­sí­té­si szán­dé­kok még csak a kez­de­ti ér­dek­lő­dés­nek te­kint­he­tők, több jel­lem­ző már most meg­fi­gyel­he­tő. A szol­gál­ta­tók te­rü­le­ti el­he­lyez­ke­dé­se alap­ján lát­ha­tó, hogy azok száma, il­let­ve sű­rű­sé­ge nem esik egybe a ví­zi­tu­riz­mus for­gal­má­val, bár bi­zo­nyos pár­hu­za­mok ta­pasz­tal­ha­tók. A szol­gál­ta­tók ré­szé­ről a leg­na­gyobb az ér­dek­lő­dés a Fel­ső-Ti­sza-vi­dé­ken, il­let­ve a Kö­zép-Ti­sza-vi­dék felső sza­ka­szán, a Kö­rö­sök men­tén és a Rác­ke­vei-Du­na-ág­ban, mi­köz­ben több je­len­tős ví­zi­tú­rá­zó cél­te­rü­le­ten (a Rába, az Al­só-Du­na, a Bod­rog, a Her­nád és a Sajó men­tén) egy­elő­re egy­ál­ta­lán nincs mi­nő­sí­tett tú­ra­meg­ál­ló­hely ( 1. ábra). Fi­gye­lem­re méltó, hogy a folyó menti te­rü­le­tek­hez ké­pest jobb inf­ra­struk­tu­rá­lis adott­sá­gok­kal ren­del­ke­ző Ba­la­ton-par­ton nö­vek­szik a be­je­lent­ke­zett szol­gál­ta­tók száma, mivel ebben a tér­ség­ben – a már eddig is ki­ala­kult szol­gál­ta­tá­si kí­ná­lat révén – szin­te sem­mi­fé­le fej­lesz­té­si igénnyel nem jár a mi­nő­sí­tés meg­szer­zé­se. Ennek el­le­né­re a ví­zi­tú­rá­zás – a ren­del­ke­zés­re álló, leg­in­kább el­ter­jedt és hoz­zá­fér­he­tő sport­esz­kö­zök kor­lá­tai révén – el­ső­sor­ban fo­lyó­vi­ze­ken le­het­sé­ges, így bi­zony­ta­la­nok le­he­tünk abban, vajon a kí­ná­la­ti ol­da­lon el­ér­he­tő fej­lett inf­ra­struk­tú­ra képes lesz-e el­len­sú­lyoz­ni a ví­zi­tú­rá­zás mind­ed­dig alap­ve­tő­nek te­kin­tett vonz­erő­it és egyéb fel­té­te­le­it.

Egy­elő­re cse­kély a ma­ga­sabb mi­nő­sí­té­sű meg­ál­ló­he­lyek ará­nya (ezek 71%-a csak egy­la­pá­tos mi­nő­sí­tést ka­pott), ami azt bi­zo­nyít­ja, hogy a hazai fo­lyók men­tén még nem áll ren­del­ke­zés­re meg­fe­le­lő mi­nő­sé­gű tu­risz­ti­kai inf­ra­struk­tú­ra. A meg­ál­ló­he­lyek mi­nő­sé­gé­ben is jól meg­fi­gyel­he­tők a te­rü­le­ti el­té­ré­sek: míg a Duna víz­rend­sze­ré­ben (és ezek több­sé­gé­ben köz­vet­le­nül a Duna men­tén) 26 meg­ál­ló­hely ka­pott mi­nő­sí­tést (és ennek 27%-a ma­ga­sabb egy­la­pá­tos­nál), addig a Tisza víz­rend­sze­ré­ben csak 21 meg­ál­ló­hely ta­lál­ha­tó, de ezek­nek az egy­har­ma­da ma­ga­sabb mi­nő­sí­té­sű. Ha azon­ban a meg­ál­ló­he­lyek jel­le­gét vizs­gál­juk, lát­ha­tó, hogy a Duna men­tén több­ség­ben van­nak azok a he­lyek, ame­lyek ví­zis­port-egye­sü­le­tek te­le­pei (60%, a Tisza víz­rend­sze­re men­tén ta­pasz­tal­ha­tó 38%-kal szem­ben). Összes­sé­gé­ben a mi­nő­sí­tett ví­zi­tú­ra­meg­ál­ló­he­lyek fele egye­sü­le­ti te­lep­hely, így a sport­egye­sü­le­tek (a Ma­gyar Ka­jak-Ke­nu Szö­vet­ség te­vé­keny­sé­gén túl) még na­gyobb sze­rep­hez jut­nak a ví­zi­tu­riz­mus­ban. Ez egy­rész­ről ör­ven­de­tes, hi­szen ezek a szer­ve­ze­tek ren­del­kez­nek az alap­ve­tő inf­ra­struk­tú­rá­val, amely al­kal­mas a ví­zi­tú­rá­zás szol­gál­ta­tá­si szín­vo­na­lá­nak nö­ve­lé­sé­re, más­rész­ről azon­ban hi­á­nyos­sá­gok­ra is fel­hív­ja a fi­gyel­met, mi­sze­rint a tu­risz­ti­kai szak­tu­dás meg­je­le­né­se to­vább­ra is két­sé­ges, ha­son­ló­kép­pen, mint aho­gyan a moz­gal­mi jel­leg­ből való át­ala­ku­lás során az alap­ve­tő­en sport­esz­köz-bér­be­adás­sal fog­lal­ko­zó ví­zi­tú­ra-szer­ve­ző vál­lal­ko­zá­sok ese­tén is.

A fo­lya­mat­ban lévő inf­ra­struk­tú­ra-fej­lesz­té­sek ér­té­ke­lé­se

A ter­mé­szet­já­rás­hoz kap­cso­ló­dó tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek má­so­dik üteme – a tú­ra­út­vo­na­lak és tu­ris­ta­há­zak fej­lesz­té­sét kö­ve­tő­en – a ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek ki­ala­kí­tá­sa, il­let­ve fej­lesz­té­se. Az ala­csony jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­ség­gel ren­del­ke­ző alap-inf­ra­struk­tú­ra meg­va­ló­sí­tá­sa azon­ban nem vár­ha­tó el a vál­lal­ko­zói szek­tor­tól. Szá­mos fo­lyó­par­ti te­le­pü­lé­sen már év­ti­ze­dek óta ki­ala­kul­tak a víz­par­ti tu­riz­mus alap­fel­té­te­lei, ezek azon­ban sok eset­ben nem elé­gí­tik ki tel­jes mér­ték­ben a ví­zi­tú­rá­zók spe­ci­á­lis igé­nye­it, sőt, sok eset­ben azzal el­len­té­te­sek is.⁸ Emel­lett az ön­kor­mány­za­tok is sta­bi­labb be­vé­tel­nek te­kin­tik a víz­par­ti üdü­lő­tu­riz­must, mint a ví­zi­tú­rá­zó­kat, mind lét­szá­muk­nál, mind pedig a tar­tóz­ko­dá­si ide­jük­ből is adódó ala­csony köl­té­sük miatt.

Annak ér­de­ké­ben, hogy ez a hely­zet ked­ve­ző irány­ba moz­dul­jon, igen je­len­tős for­rá­sok be­vo­ná­sá­val, 2016 ta­va­szán pá­lyá­za­to­kat hir­det­tek az aktív tu­riz­mus sze­rep­lői szá­má­ra.⁹ Mivel a fej­lesz­té­se­ket mind te­rü­le­ti­leg, mind pedig ága­za­ti­lag köz­pon­ti ko­or­di­ná­ció men­tén ter­ve­zik vég­re­haj­ta­ni, a pá­lyá­zók a Be­jár­ha­tó Ma­gyar­or­szág Prog­ram­ban meg­ha­tá­ro­zott jár­mó­dok or­szá­gos szer­ve­ze­tei le­het­nek: a Ma­gyar Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség, a Ma­gyar Vi­tor­lás Szö­vet­ség, a Ma­gyar Lovas Tu­risz­ti­kai Szö­vet­ség, a Ke­rék­pá­ros Ma­gyar­or­szág Szö­vet­ség (és a ke­rék­pár­utak fej­lesz­té­sé­ben való érin­tett­ség miatt a Nem­ze­ti Inf­ra­struk­tú­ra Fej­lesz­tő Zrt., il­let­ve vár­ha­tó jog­utód­szer­ve­ze­te, a Kor­mány­za­ti In­for­ma­ti­kai Fej­lesz­té­si Ügy­nök­ség) és a Ma­gyar Ka­jak-Ke­nu Szö­vet­ség.

A ví­zi­tú­rá­zás kap­csán az utób­bi szer­ve­zet öt külön pro­jekt­ben az or­szág öt kü­lön­bö­ző tér­sé­gé­ben ter­ve­zi ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek fej­lesz­té­sét. A fej­lesz­té­sek hely­szí­nei már je­len­leg is ezzel a funk­ci­ó­val ren­del­ke­ző te­rü­le­tek. A szö­vet­ség a rész­vé­tel fel­té­te­le­ként elő­ír­ta, hogy az adott hely­szín már ren­del­kez­zen la­pá­tos mi­nő­sí­tés­sel, így azok több­sé­ge ön­kor­mány­za­ti üze­mel­te­té­sű sza­bad­strand vagy sport­te­lep. A pro­jek­tek ke­re­té­ben sport­cé­lú ví­zi­jár­mű­vek szá­má­ra al­kal­mas ki­kö­tő­sté­ge­ket, to­váb­bá vi­zes­blok­ko­kat, tea­kony­há­kat és rak­tá­ra­kat ala­kí­ta­nak ki, il­let­ve né­hány he­lyen – főleg a Kö­zép-Ma­gyar­or­szág ré­gi­ó­ban – in­gat­lan­fej­lesz­tés is meg­va­ló­sul. Az üz­le­ti mo­dell sze­rint pedig köz­pon­ti­lag ki­zá­ró­lag a fej­lesz­tést ko­or­di­nál­ja a Ma­gyar Ka­jak-Ke­nu Szö­vet­ség, ezt kö­ve­tő­en a helyi sze­rep­lők­nek kell gon­dos­kod­ni a fenn­tart­ha­tó üze­mel­te­tés­ről. A meg­ál­ló­he­lyek hasz­ná­la­ta a ví­zi­tú­rá­zók szá­má­ra in­gye­nes lesz, be­vé­te­lek csu­pán a ki­egé­szí­tő szol­gál­ta­tá­sok­ból le­het­nek.¹⁰ A Szö­vet­ség a meg­va­ló­sí­tá­son túl to­váb­bi tá­mo­ga­tást is biz­to­sít a hely­szí­nek­nek: köz­re­mű­köd­nek a to­váb­bi la­pá­tos mi­nő­sí­té­sek meg­szer­zé­sé­ben, és a hon­lap­rend­sze­ren ke­resz­tül meg­je­le­né­si le­he­tő­sé­get is biz­to­sí­ta­nak a meg­ál­ló­he­lyek­nek.¹¹

Az elő­ze­tes fel­té­te­lek miatt a fej­lesz­tés­re ke­rü­lő hely­szí­nek már most is hasz­nált ví­zi­tú­ra-meg­ál­ló­he­lyek. Az öt hely­szín közé tar­to­zik: Fel­ső-Ti­sza-vi­dék (át­hú­zód­va a Kö­zép-Ti­sza-vi­dék­re is, Ti­sza­cse­gé­ig, 15 hely­szín); Al­só-Ti­sza-vi­dék és a Kö­rö­sök vi­dé­ke (szin­tén át­hú­zód­va a Kö­zép-Ti­sza-vi­dék­re Szol­no­kig, 12 hely­szín); Al­só-Du­na­vi­dék (a Duna Fejér, Bács-Kis­kun, Tolna és Ba­ra­nya me­gyei sza­ka­sza); Fel­ső-Du­na (Győr-Mo­son-Sop­ron és a Ko­má­rom-Esz­ter­gom me­gyei sza­ka­szok); közös pro­jekt­ben a Ba­la­ton és a Ve­len­cei-tó, va­la­mint a VE­KOP-pá­lyá­zat ke­re­té­ben a Duna és mel­lék­ágai a Kö­zép-Ma­gyar­or­szág régió te­rü­le­tén (16 hely­szín). Az egyes hely­szí­nek fej­lesz­té­si költ­sé­ge át­la­go­san 12–15 mil­lió fo­rint (10 és 30 mil­lió fo­rint kö­zött szó­ród­va). Az egyes fej­lesz­té­si ke­ret­össze­gek meg­le­he­tő­sen ma­gas­nak tűn­nek, kü­lö­nö­sen a tu­ris­ta­ház-fel­újí­tá­si prog­ram költ­sé­ge­i­vel össze­ha­son­lít­va. Utób­bi ese­tén az első sza­kasz­ban 30 tu­ris­ta­ház (il­let­ve ki­lá­tó­he­lyek) fel­újí­tá­sa (vagy épí­té­se) ugyan­úgy 2 mil­li­árd fo­rint költ­ség­gel va­ló­sul meg, mint fe­le­ennyi hely­szí­nen olyan tú­ra­meg­ál­ló­he­lyek – több­nyi­re nem ki­ala­kí­tá­sa, hanem csu­pán – fel­újí­tá­sa, fej­lesz­té­se, ahol a köz­is­mer­ten leg­in­kább költ­sé­ges szál­lás­hely­fej­lesz­té­si ele­mek nem is je­len­nek meg.

A fej­lesz­té­sek cél­te­rü­le­tei egy­út­tal erő­sen be­ha­tá­rol­ják azo­kat a tér­sé­ge­ket, ame­lye­ken köz­pon­ti tá­mo­ga­tás­sal nö­vel­ni sze­ret­nék a ví­zi­tú­rá­zás sze­re­pét. Az ezen kívül eső tér­sé­gek alap-inf­ra­struk­tú­rá­já­nak fej­lő­dé­se erő­sen kér­dé­ses. A többi víz­fe­lü­let kö­zött igen nép­sze­rű desz­ti­ná­ci­ók is ta­lál­ha­tók (pél­dá­ul a Bod­rog, a Her­nád vagy a Rá­ba­men­ti te­rü­le­tek).

A ta­vak­kal kap­cso­lat­ban ér­de­mes meg­je­gyez­ni, hogy bár a ví­zi­tú­rá­zás a ren­del­ke­zés­re álló esz­kö­zök révén nem le­he­tet­len ugyan a na­gyobb ál­ló­vi­ze­ken, azon­ban a te­vé­keny­ség él­mény­tar­tal­ma je­len­tő­sen meg­vál­to­zik, így nem lehet azo­nos vagy ha­son­ló mo­ti­vá­ci­ó­val ren­del­ke­ző piaci szeg­men­sek­re ala­poz­ni, mint a klasszi­kus, fo­lya­mi ví­zi­tú­rá­zást.

A fej­lesz­té­sek koc­ká­za­tai kö­zött kell ér­té­kel­ni a meg­ál­ló­he­lyek ki­hasz­ná­lá­sá­nak kér­dé­sét is. Az elő­ze­tes pro­jekt­elem­mé­re­tek alap­ján az egyes meg­ál­ló­he­lyek ka­pa­ci­tá­sa jóval na­gyobb lesz az egy­ide­jű­leg vár­ha­tó ví­zi­tú­rá­zók lét­szá­má­nál. A koc­ká­zat meg­va­ló­su­lá­sá­ra már je­len­leg is van példa: a né­hány évvel ko­ráb­bi, szin­tén pá­lyá­za­ti for­rás­ból meg­va­ló­sult fej­lesz­tés esz­köz­park­ja éve­kig szin­te tel­je­sen ki­hasz­ná­lat­la­nul állt az egyéb­ként igen je­len­tős ví­zi­tú­ra-for­ga­lom­mal ren­del­ke­ző Bod­rog-par­ti Szegi köz­ség­ben, majd a fenn­tar­tá­si idő­sza­kot kö­ve­tő­en el­ad­ták azo­kat.

Össze­fog­la­lás

Az aktív tu­risz­ti­kai ter­mé­kek igen el­té­rő jel­lem­zők­kel ren­del­kez­nek. Egy ré­szük – pél­dá­ul a lovas vagy a ke­rék­pá­ros tu­riz­mus – ko­mo­lyabb jö­ve­de­lem­ter­me­lő ké­pes­ség­gel ren­del­ke­zik, míg a ter­mé­szet­já­rás kü­lön­bö­ző for­mái még csak sza­bad­idős te­vé­keny­ség­ként van­nak jelen a pi­a­con. Így míg az előb­bi­ek ese­tén maguk a vál­lal­ko­zá­sok is ké­pe­sek meg­te­rem­te­ni az inf­ra­struk­tú­ra bi­zo­nyos ele­me­it, az utób­bi te­vé­keny­sé­gek ese­tén szük­ség van ko­moly ál­la­mi sze­rep­vál­la­lás­ra is. Az alap-inf­ra­struk­tú­ra meg­te­rem­té­se, il­let­ve fej­lesz­té­se így még in­kább terv­sze­rű­en, össze­han­gol­tan tör­tén­het, annak elő­nye­it pedig ké­sőbb maguk a szol­gál­ta­tó vál­lal­ko­zá­sok is él­vez­he­tik.

A fej­lesz­té­sek során tehát a leg­in­kább ha­té­kony az, ha az aktív tu­risz­ti­kai ter­mé­kek alap-inf­ra­struk­tu­rá­lis fel­té­te­lei köz­pon­ti for­rás­ból va­ló­sul­nak meg, ügyel­ve az üze­mel­te­tés hosszú távú meg­ol­dá­sá­ra. Ezzel meg­te­remt­he­tő a szol­gál­ta­tók szá­má­ra az a fel­té­tel­rend­szer, amellyel már saját és az adott tér­ség erő­for­rá­sa­it hasz­nál­va mi­nő­sé­gi szol­gál­ta­tá­so­kat tud­nak nyúj­ta­ni.