Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 188–198., DOI: 10.24307/psz.2017.0916

Össze­fog­la­lás

Ta­nul­má­nyunk a Jász-Nagy­kun-Szol­nok me­gyei gaz­dál­ko­dók hely­ze­tét vizs­gál­ja, ezen belül a gaz­dák gaz­da­ság­fej­lesz­té­si mo­tí­vu­ma­it, a gaz­da­ság di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­já­nak hely­ze­tét, a mul­ti­funk­ci­ós me­ző­gaz­dál­ko­dás­sal kap­cso­la­tos ter­ve­i­ket, az eze­ket se­gí­tő és aka­dá­lyo­zó té­nye­ző­ket. Meg­ál­la­pí­tot­tuk, hogy nem iga­zán halad a fo­lya­ma­tot po­ten­ci­á­li­san mér­sék­lő te­vé­keny­ség­di­ver­zi­fi­ká­ció sem; a 10 hek­tár alat­ti kis­gaz­da­sá­gok szin­te el­tűn­tek, a 300 hek­tár­nál na­gyobb te­rü­le­ten gaz­dál­ko­dók ará­nya vi­szont 10 év alatt a há­rom­szo­ro­sá­ra nőtt. A sta­tisz­ti­ka sze­rint a ma­gyar me­ző­gaz­da­ság mun­ka­erő-fel­hasz­ná­lá­sa fo­lya­ma­to­san csök­ken. A ta­nul­mány­ban a me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lé­sen túli funk­ci­ó­kon belül a nem áru­jel­le­gű köz­szol­gál­ta­tá­sok­kal külön is fog­lal­ko­zunk.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: D83, Q12, Q15
Kulcs­sza­vak: kér­dő­íves fel­mé­rés, Jász-Nagy­kun-Szol­nok megye, bir­tok­kon­cent­rá­ció, di­ver­zi­fi­ká­ció, mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás, ag­rár­gaz­da­ság­tan

The Op­por­tuni­ti­es of Di­ver­si­fi­ca­ti­on and Mul­ti­func­ti­o­na­lity Among the Far­mers of Jász-Nagy­kun-Szol­nok County

Sum­ma­ry

The study analy­ses the si­tu­a­ti­on of far­mers (in­cen­ti­ves to farm de­ve­lop­ment, the cur­rent sta­tus of farm di­ver­si­fi­ca­ti­on, and far­mers' plans of a mul­ti­func­ti­o­nal ag­ri­cul­tu­re) in Jász-Nagy­kun-Szol­nok County. It was found that the di­ver­si­fi­ca­ti­on of ac­ti­vi­ti­es, a fac­tor that po­ten­ti­ally dam­pens the pro­cess, is hardly prog­r­es­sing. Farms that are less than 10 hec­ta­res in size have ne­arly disap­peared, while the num­ber of farms lar­ger than 300 hec­ta­res has trip­led in the past 10 years. Ac­cord­ing to the re­le­vant sta­tis­tics, the Hun­ga­ri­an ag­ri­cul­tu­re's emp­loy­ment ca­pa­ci­ty is on the con­ti­nu­o­us dec­line. Non­goods pub­lic ser­vi­ces are se­pa­rately dis­cus­sed wit­hin the scope of func­tions out­si­de ag­ri­cul­t­u­ral pro­duc­ti­on.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: D83, Q12, Q15
Key­words: quest­ion­naire, Jász-Nagy­kun-Szol­nok county, farm con­centra­ti­on, di­ver­si­fi­ca­ti­on, mul­ti­func­ti­o­na­lity, rural eco­no­mics

Be­ve­ze­tés

A szak­iro­da­lom­ban a farm­di­ver­zi­fi­ká­ció, a „plu­riac­ti­vity” és a mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás fo­gal­ma gyak­ran együtt is elő­for­dul. Szé­le­sebb kör­ben el­fo­ga­dott ma­gyar meg­fe­le­lő­je egyik­nek sincs. A fo­gal­mak farm szin­tű szin­té­zi­sét – a fon­to­sabb szak­iro­dal­mi köz­le­mé­nyek­re is ala­poz­va – ko­ráb­bi mun­ká­ink­ban (Fehér, 2003; 2005:276) vé­gez­tük el. E sze­rint a farm­di­ver­zi­fi­ká­ció – szű­kebb ér­te­lem­ben – az üze­men be­lü­li te­vé­keny­sé­gek kö­ré­nek bő­ví­té­se­ként ér­tel­mez­he­tő, s külön vizs­gál­tuk a me­ző­gaz­da­sá­gi és nem me­ző­gaz­da­sá­gi di­ver­zi­fi­ká­ci­ós irá­nyo­kat (Fehér et al., 2010). Oszt­juk azo­kat a né­ze­te­ket, ame­lyek sze­rint a farm­di­ver­zi­fi­ká­ció tá­gab­ban vett ér­tel­me­zé­se és a „plu­riac­ti­vity” igen sok ha­son­ló­sá­got mutat, il­let­ve a „plu­riac­ti­vity” (szó sze­rin­ti je­len­té­sé­től el­té­rő­en) in­kább jö­ve­de­lem­di­ver­zi­fi­ká­ci­ót je­lent, és a gaz­da­sá­go­kon kí­vü­li jö­ve­de­lem­szer­zés­re fó­kusz­ál.

A mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás­nak mint te­vé­keny­ség­ori­en­tált fo­ga­lom­nak és a szű­kebb ér­te­lem­ben vett farm­di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­nak sok közös te­rü­le­te, érint­ke­zé­si pont­ja van. Mind­ket­tő szo­ro­san kap­cso­ló­dik a me­ző­gaz­da­ság­hoz, így a gaz­da­sá­go­kon (far­mo­kon) be­lü­li te­vé­keny­sé­gek­re vo­nat­ko­zik, mind­ket­tő elő­se­gí­ti a fog­lal­koz­ta­tást (az ön­fog­lal­koz­ta­tást és a csa­lád­ta­gok fog­lal­koz­ta­tá­sát is ide­ért­ve), va­la­mint a jobb meg­él­he­tést. A mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás azon­ban ma­gá­ban fog­lal­ja a ha­gyo­má­nyos me­ző­gaz­dál­ko­dást, a farm­di­ver­zi­fi­ká­ció vi­szont csak a ha­gyo­má­nyos­tól el­té­rő te­vé­keny­sé­gek­re vo­nat­ko­zik. A mul­ti­funk­ci­o­na­li­tást tehát ál­ta­lá­no­sabb, szé­le­sebb körű fo­ga­lom­nak te­kint­het­jük. Az utób­bi évek­ben a di­ver­zi­fi­ká­ció fó­ku­szá­ban egyre erő­tel­je­seb­ben je­len­nek meg a meg­úju­ló ener­gi­ák hasz­no­sí­tá­si le­he­tő­sé­gei, hi­szen a me­ző­gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gek ide­á­lis nyers­anya­got, meg­fe­le­lő teret adnak ezek­nek (SRUC, 2016). Az or­szá­gon­ként és tu­do­mány­sza­kon­ként is el­té­rő fo­ga­lom­hasz­ná­lat rend­sze­re­zé­sé­re fi­gye­lem­re méltó kí­sér­let a Con­cept Ori­en­ted Re­se­arch Clus­ters (CORCs) ki­dol­go­zá­sa (Caron, 2008).

Ma­gyar­or­szág az uniós csat­la­ko­zás­sal ré­sze­se lett a Közös Ag­rár­po­li­ti­ká­nak, amely­nek vá­laszt kell adnia a fenn­tart­ha­tó­ság kö­ve­tel­mé­nye­i­re, be­le­ért­ve a táj­vé­del­met, a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok és a bio­di­ver­zi­tás meg­őr­zé­sét, va­la­mint az élel­mi­szer-biz­ton­ság kér­dé­sét. Elő­tér­be kerül a me­ző­gaz­da­ság sok­funk­ci­ós fel­fo­gá­sa, a köz­ja­vak és a vi­dé­ki gaz­da­ság di­ver­zi­fi­ká­lá­sa, a vi­dé­ki élet­mi­nő­ség ja­ví­tá­sa. Ennek kap­csán egyre in­kább el­fo­ga­dott ál­lás­pont, hogy a vi­dé­ki tér­sé­gek né­pes­ség­meg­tar­tó ké­pes­sé­gé­ben, a helyi fog­lal­koz­ta­tá­si és meg­él­he­té­si le­he­tő­sé­gek bő­ví­té­sé­ben, a ha­gyo­má­nyos vi­dé­ki táj meg­óvá­sá­ban és fenn­tar­tá­sá­ban kü­lö­nös sze­re­pe van a gaz­dál­ko­dók me­ző­gaz­da­sá­gi alap­te­vé­keny­sé­gen kí­vü­li te­vé­keny­ség­bő­ví­té­sé­nek. Az ag­rár­po­li­ti­ka ol­da­lá­ról itt­hon is fel­me­rült az igény olyan több lábon álló me­ző­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sok ki­ala­kí­tá­sá­nak ösz­tön­zé­sé­re, me­lyek al­ter­na­tív jö­ve­de­lem­szer­zé­si le­he­tő­sé­gek ered­mé­nye­képp biz­to­sabb meg­él­he­tést nyúj­ta­nak a vi­dé­ki né­pes­ség egy ré­szé­nek (Hamza, 2011).

A vi­dék­fej­lesz­té­si po­li­ti­ka alap­el­vei kö­zött meg­je­lent az in­teg­rált, mul­ti­funk­ci­o­ná­lis jel­leg, va­la­mint a helyi erő­for­rá­sok­ra ala­po­zott fej­lesz­tés, me­lyek a te­vé­keny­ség­bő­ví­tés, az al­ter­na­tív gaz­dál­ko­dá­si for­mák je­len­tő­sé­gét hang­sú­lyoz­ták. A vi­dék­fej­lesz­tés szem­lé­le­te az idő elő­re­ha­lad­tá­val egyre erő­tel­je­seb­bé vált, és meg­je­lent a tá­mo­ga­tá­si rend­szer­ben is. 2000 és 2002 kö­zött három évig a Vi­dék­fej­lesz­té­si Cél­elő­irány­zat (VFC), majd 2004-ben a SA­PARD Prog­ram, 2004 és 2006 kö­zött az Ag­rár- és Vi­dék­fej­lesz­té­si Ope­ra­tív Prog­ram (AVOP), majd 2007-től az Új Ma­gyar­or­szág Vi­dék­fej­lesz­té­si Prog­ram (ÚMVP) ke­re­té­ben je­lent meg pá­lyá­za­ti fel­hí­vás a te­vé­keny­ség­di­ver­zi­fi­ká­ció ösz­tön­zé­sé­re. A VFC meg­je­le­né­sé­től az ÚMVP-ig el­telt hét év során azon­ban meg­fi­gyel­he­tők ki­sebb-na­gyobb hang­súly­el­to­ló­dá­sok – a di­ver­zi­fi­ká­ció te­rü­le­te­it és a cél­ki­tű­zé­se­ket il­le­tő­en – a kü­lön­bö­ző tá­mo­ga­tá­si prog­ra­mok kö­zött.

A me­ző­gaz­da­sá­gi fog­lal­koz­ta­tot­tak ará­nya az uniós csat­la­ko­zást meg­elő­ző és az azt kö­ve­tő évek­ben csök­kent, de a 2010–2015-ös idő­szak­ra egy­aránt a me­ző­gaz­da­ság mun­ka­erő­igé­nyé­nek nö­ve­ke­dé­sét mu­tat­ják a sta­tisz­ti­kák. Ez a fo­lya­mat azon­ban nem az ága­zat tel­je­sít­mény­nö­ve­ke­dé­sé­nek, a piaci alapú fog­lal­koz­ta­tás bő­vü­lé­sé­nek a kö­vet­kez­mé­nye, sok­kal in­kább ebbe az irány­ba ha­tott a la­kos­ság köz­mun­ka­prog­ra­mok­ban tör­té­nő rész­vé­te­le (Kap­ron­czai, 2016).

Ezzel egy idő­ben az ag­rár­cé­gek nem tud­nak meg­fe­le­lő számú mun­kást, il­let­ve me­ző­gaz­da­sá­gi szak­em­bert (me­ző­gé­pész, szak­asszisz­tens) ta­lál­ni (Ag­rár­élet, 2016). A leg­több ember a nagy ké­zi­mun­ka-igé­nyű ága­za­tok­ból hi­ány­zik. A zöld­ség-gyü­mölcs ter­me­lés­ben az utób­bi évek­ben vol­tak olyan te­rü­le­tek, ahol a mun­ká­sok hi­á­nya már a be­ta­ka­rí­tást is ve­szé­lyez­tet­te (NAK, 2016).

Anyag és mód­szer

Jász-Nagy­kun-Szol­nok megye te­le­pü­lé­se­i­nek gaz­dál­ko­dó­i­ra ala­poz­va, kér­dő­íves fel­mé­ré­sün­ket 1997-ben in­dí­tot­tuk el, mely­nek során – az ano­ni­mi­tást biz­to­sít­va – a gaz­dál­ko­dás­sal és a gaz­dá­val kap­cso­lat­ban gyűj­töt­tünk in­for­má­ci­ó­kat. A gaz­dál­ko­dók ki­vá­lasz­tá­sa során tö­re­ked­tünk arra, hogy a megye összes kis­tér­sé­ge és ezek­ben minél több te­le­pü­lés kép­vi­sel­tes­se magát. Az al­kal­ma­zott, ré­teg­zett min­ta­vé­tel azo­nos min­ta­nagy­ság és azo­nos szó­rá­sú jel­lem­ző mel­lett na­gyobb meg­bíz­ha­tó­sá­got je­lent, mint az egy­sze­rű, vé­let­len min­ta­vé­tel. A ku­ta­tás ered­mé­nyei, az azok­ból le­von­ha­tó kö­vet­kez­te­té­sek alap­ve­tő­en a vizs­gált so­ka­ság­ra vo­nat­koz­nak. Hat al­ka­lom­mal vé­gez­tünk fel­mé­rést (1997, 2000, 2002), 2005-ben már az EU-csat­la­ko­zás ha­tá­sa­i­nak prob­lé­ma­kö­ré­vel is fog­lal­koz­tunk, 2008-ban pedig a mul­ti­funk­ci­o­ná­lis me­ző­gaz­da­ság­gal kap­cso­la­tos kér­dés­kör­rel bő­vült a fel­mé­ré­sünk. A 2015. évi, ha­to­dik fel­mé­ré­sünk során is foly­tat­tuk a vizs­gált gaz­dál­ko­dói kör­ben a di­ver­zi­fi­ká­ci­ós pró­bál­ko­zá­sok­ra vo­nat­ko­zó fel­mé­rést. Az adat­bá­zis 100 fő kö­rü­li gaz­dál­ko­dó­ra ter­jedt ki. Leg­utób­bi, 2015-ös fel­mé­ré­sünk­ben a Jász-Nagy­kun-Szol­nok me­gyei NAK (Nem­ze­ti Ag­rár­gaz­da­sá­gi Ka­ma­ra) fa­lu­gaz­dász-há­ló­za­tá­nak se­gít­sé­gé­vel már 864 gaz­dál­ko­dót tud­tunk meg­ke­res­ni. A leg­utób­bi minta nagy­sá­ga le­he­tő­vé teszi az érin­tett tér­sé­gek­re vo­nat­ko­zó kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sát is. Ennél na­gyobb tér­egy­sé­gek­re csak más ku­ta­tá­sok­kal, szak­iro­dal­mi köz­lé­sek­kel tör­té­nő össze­ha­son­lí­tás révén ext­ra­po­lál­ha­tunk.

A me­gyei fel­mé­rés­ben sze­rep­lő gaz­dál­ko­dók által hasz­nált szán­tó­te­rü­let, il­let­ve összes me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­let az első öt fel­mé­rés­ben nem érte el az összes me­gyei szán­tó, il­let­ve me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­let 10 szá­za­lé­kát (6-7%). A 2015. évi, ha­to­dik fel­mé­rés­ben ugyan­ez az arány szán­tó­nál 26,8%, il­let­ve 27,1% a me­ző­gaz­da­sá­gi össz­te­rü­let ese­tén, amely ér­té­kek jóval a rep­re­zen­ta­ti­vi­tás által tá­masz­tott kö­ve­tel­mény fe­lett van­nak (a megye összes szán­tó­te­rü­le­te 330 ezer hek­tár, ebből az ál­ta­lunk vizs­gált gaz­dál­ko­dók 88,5 ezer hek­tárt hasz­nál­nak!). A minta ki­vá­lasz­tá­sá­nál alap­ve­tő szem­pont volt, hogy a meg­kér­de­zett gaz­dák és a vizs­gált gaz­da­sá­gok meg­osz­lá­sa iga­zod­jon a tér­ség­ben ját­szott gaz­da­sá­gi sú­lyuk­hoz.

A vizs­gált min­tá­ban így az 10 hek­tár alat­ti te­rü­le­ten gaz­dál­ko­dó 4 szá­za­lé­kos, 10,1– 30 hek­tár kö­zött ka­te­gó­ri­á­ban tar­to­zók 28 szá­za­lé­kos, a 30,1–300 hek­tá­ros gaz­da­sá­gok 61 szá­za­lé­kos, míg a 300 hek­tár­nál na­gyobb bir­tok­kal ren­del­ke­zők 7 szá­za­lé­kos súlyt kép­vi­sel­nek (Ko­vács et al., 2016).

A mul­ti­funk­ci­ós me­ző­gaz­dál­ko­dás­sal kap­cso­lat­ban a gazda is­me­re­te­i­nek for­rá­sa­it, az adott gaz­da­ság­ban és kis­tér­ség­ben való be­ve­ze­tés és fej­lesz­tés kö­rül­mé­nye­it, ösz­tön­ző és gátló té­nye­ző­it, a te­en­dő in­téz­ke­dé­se­ket tár­tuk fel. A zárt kér­dé­sek­nél azon vá­la­szok ese­té­ben, ame­lyek­nél sor­ren­det is meg kel­lett je­löl­ni, az első hely­re tett vá­lasz­hoz a sor­rend utol­só szám­je­gyé­nek meg­fe­le­lő ér­té­ket ren­del­tük, míg a sor­rend­ben utol­só­nak be­so­rolt 1 pon­tot ka­pott. A pon­tok így össze­gez­he­tők, a leg­ma­ga­sabb érték az adott vá­lasz ab­szo­lút első he­lyét mu­tat­ja meg.

Az in­ter­jú­ter­vek és a kér­dő­ívek össze­ál­lí­tá­sá­nál, va­la­mint a fel­mé­ré­sek­nél a kö­vet­ke­ző főbb szem­pon­to­kat ér­vé­nye­sí­tet­tük:

Ered­mé­nyek

Az ál­ta­lunk meg­kér­de­zett gaz­dák 47 szá­za­lé­ká­nak vol­tak in­for­má­ci­ói a mul­ti­funk­ci­ós me­ző­gaz­da­ság­ról. Meg­jegy­zen­dő, hogy a Kar­ca­gi já­rás­ban ez 52% lett.

A me­ző­gaz­da­ság­gal fog­lal­ko­zók az EU-ban szá­mos, ún. „nem áru­jel­le­gű köz­szol­gál­ta­tást” is nyúj­ta­nak. A 1. ábra a vizs­gált szol­gál­ta­tá­sok fon­tos­sá­gi sor­rend­jét mu­tat­ja be. Amint az ábrán is lát­ha­tó, a tér­ség gaz­da­sá­gá­nak erő­sö­dé­sét tart­ják a leg­fon­to­sabb­nak. A má­so­dik he­lyen sze­rep­lő ter­mé­sze­ti té­nye­zők koc­ká­za­ta adott, a gaz­dál­ko­dói el­vá­rást, óhajt vi­szont ki­emel­ten jelzi. A koc­ká­zat vi­szont mér­sé­kel­he­tő, ha a gaz­dál­ko­dó a ter­mesz­tés fo­lya­mán bi­zo­nyos ele­me­ket (fém­zá­rolt ve­tő­mag hasz­ná­la­ta, op­ti­má­lis ag­ro­tech­ni­ka, meg­fe­le­lő szak­tu­dás) szak­sze­rű­en al­kal­maz. A gaz­dák sor­rend­jé­ben a har­ma­dik szol­gál­ta­tás talán a leg­fon­to­sabb, hisz a kis­tér­ség/járás, te­le­pü­lés gaz­da­sá­ga csak úgy erő­söd­het, ha az el­sőd­le­ges áru­ter­me­lői szint után a fel­dol­go­zás és helyi ér­té­ke­sí­tés te­rü­le­tén is lép­nek a gaz­da­sá­gok. Ehhez kor­mány­za­ti és uniós pá­lyá­za­to­kon ke­resz­tül meg­fe­le­lő for­rá­sok­hoz is jut­hat­nak.

Arra a kér­dés­re, hogy nyúj­ta­nak-e ehhez ha­son­ló szol­gál­ta­tást, a vá­lasz­adók na­gyob­bik több­sé­ge azt vá­la­szol­ta, hogy nem. A vizs­gált gaz­da­sá­gok me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lé­sen túli te­vé­keny­sé­ge­it a 2. ábrán mu­tat­juk be. Az ábrán rész­le­te­zett te­vé­keny­sé­ge­ket és funk­ci­ó­kat három nagy cso­port­ra oszt­hat­juk. Az egy­ér­tel­mű­en pi­ac­ori­en­tált te­vé­keny­sé­gek (me­ző­gaz­da­sá­gi ter­mé­kek saját el­áru­sí­tó­he­lyen tör­té­nő ér­té­ke­sí­té­se; me­ző­gaz­da­sá­gi ter­mé­kek saját gaz­da­sá­gon be­lü­li fel­dol­go­zá­sa; helyi és la­kos­sá­gi szol­gál­ta­tá­sok; nem me­ző­gaz­da­sá­gi ter­mé­kek saját gaz­da­sá­gon be­lü­li elő­ál­lí­tá­sa; nem me­ző­gaz­da­sá­gi szol­gál­ta­tá­sok) mel­lett meg­je­len­nek a je­len­leg még nem pi­ac­ori­en­tál­tak (táj­kép- és táj­fenn­tar­tás, ter­mé­szet­vé­de­lem és ag­rár-kör­nye­zet­vé­de­lem), va­la­mint a kettő kö­zöt­ti át­me­ne­tet kép­vi­se­lő te­vé­keny­sé­gek és funk­ci­ók (öko­ló­gi­ai gaz­dál­ko­dás, ener­gia-elő­ál­lí­tás). A nem pi­ac­ori­en­tált te­vé­keny­sé­gek és funk­ci­ók közül a ter­mé­szet­vé­de­lem­hez és az ag­rár-kör­nye­zet­vé­de­lem­hez je­len­tős ál­la­mi és uniós tá­mo­ga­tá­sok tár­sul­nak. A táj­kép- és táj­fenn­tar­tás ma még ke­vés­bé tá­mo­ga­tott és el­len­őr­zött, ne­he­zen kvan­ti­fi­kál­ha­tó, több szub­jek­tív ele­met tar­tal­maz. A tá­mo­ga­tá­sok mér­té­ke a pi­ac­ori­en­tált te­vé­keny­sé­gek ese­tén még sze­ré­nyebb, il­let­ve ese­ten­ként nem is be­szél­he­tünk tá­mo­ga­tás­ról. Az át­me­ne­ti ka­te­gó­ria a tá­mo­ga­tá­sok te­kin­te­té­ben is kö­zé­pen he­lyez­ke­dik el. A ku­ta­tá­sunk­ban sze­rep­lő já­rá­sok­ban a me­ző­gaz­da­ság mul­ti­funk­ci­o­na­li­tá­sát egy­ér­tel­mű­en a job­ban tá­mo­ga­tott, ma még nem pi­ac­ori­en­tált vagy át­me­ne­ti jel­le­gű te­vé­keny­sé­gek és funk­ci­ók ha­tá­roz­zák meg. A jö­vő­ben ennek pe­net­rá­ci­ó­ja jó­sol­ha­tó, hisz a bio­massza, nap- és szél­ener­gia hasz­no­sí­tá­sa ké­zen­fek­vő le­he­tő­ség a me­ző­gaz­da­ság­ban te­vé­keny­ke­dők szá­má­ra; erre több pá­lyá­za­ti for­rás is ren­del­ke­zés­re áll a kö­zel­jö­vő­ben a gaz­da­sá­gok szá­má­ra.

A fej­lesz­tést ter­ve­zők (ará­nyuk az összes gaz­dál­ko­dón belül saj­nos még most is na­gyon ala­csony) já­rá­si meg­osz­lá­sa kö­ve­ti a me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lé­sen kí­vü­li te­vé­keny­sé­gek és funk­ci­ók ala­ku­lá­sá­nak irá­nyát. A fej­lesz­tést fon­tol­ga­tó gaz­dák közül vi­szony­lag sokan is­mer­ték fel já­rá­si szin­ten gaz­da­sá­guk erő­sí­té­sé­nek, va­la­mint a helyi élel­mi­szer­pi­a­cok nö­ve­lé­sé­nek a fon­tos­sá­gát. Az élel­mi­szer-fel­dol­go­zás és fa­lu­si tu­riz­mus sze­re­pel leg­gyak­rab­ban a fej­lesz­té­si irá­nyok kö­zött. A (kor­mány­zat szá­má­ra is) leg­fon­to­sabb cél­cso­port, a kis te­rü­le­ten gaz­dál­ko­dók a leg­fel­ké­szü­let­le­neb­bek, for­rás­hi­á­nyo­sak, és ezért kép­te­le­nek bár­mi­lyen fej­lesz­tés­re.

Nyi­tott kér­dés­ként sze­re­pel­tet­tük a mul­ti­funk­ci­o­na­li­tást ösz­tön­ző és aka­dá­lyo­zó té­nye­ző­ket ( 3. ábra). Ösz­tön­ző, gaz­da­sá­gon be­lü­li té­nye­ző­ket em­lí­tet­tek azok, akik a szó­ban forgó funk­ci­ók­kal már ren­del­kez­nek, il­let­ve azok, akik ezek fej­lesz­té­sét fon­tol­gat­ják. Leg­töb­ben (46%) el­ső­sor­ban a gaz­da­sá­gi té­nye­ző­ket (tá­mo­ga­tá­sok) tar­tot­ták ösz­tön­ző­nek. Ezt kö­vet­te a meg­ter­melt alap­anya­gok ár­be­vé­te­le (25%), majd a csa­lád­ta­gok tu­dá­sá­nak, szak­is­me­re­té­nek re­a­li­zá­lá­sá­ra való tö­rek­vés (18%). Utób­bi a rang­sor ele­jé­re is ke­rül­he­tett volna, hisz a mai sok­ré­tű szak­is­me­ret bir­tok­lá­sa nél­kül mi­nő­sé­gi ter­me­lést, fel­dol­go­zást és ér­té­ke­sí­tést vé­gez­ni szin­te le­he­tet­len. Ezt iga­zol­ja a hat fel­mé­ré­sen ke­resz­tül ma­ka­csul jelen lévő bir­tok­kon­cent­rá­ci­ós je­len­ség is. A nagy te­rü­let­tel és meg­fe­le­lő szak­mai is­me­re­tek­kel (ált. fel­ső­fo­kú szak­is­me­re­tek­kel) ren­del­ke­zők ará­nya fo­lya­ma­to­san nő, míg a szak­ké­pe­sí­tés nél­kü­li­ek ará­nya csök­ken (Ko­vács et al., 2016).

A gátló té­nye­zők kö­zött a gaz­dák 43%-a a ter­me­lés ki­tett­sé­gét em­lí­tet­te meg, 23 szá­za­lé­kuk a tő­ke­hi­ányt, és az is­me­ret- és am­bí­ció­hi­ányt, va­la­mint a ked­ve­zőt­len gaz­da­sá­gi kör­nye­ze­tet, il­let­ve a tá­mo­ga­tá­sok hi­á­nyát em­lí­tet­ték még je­len­tős arány­ban. A fel­so­rolt gátló té­nye­zők mind­egyi­ke csök­kent­he­tő lenne, ha a gaz­dál­ko­dó el­moz­dul­na a di­ver­zi­fi­ká­ció irá­nyá­ba. Hiába javul a mak­ro­gaz­da­sá­gi kör­nye­zet (tá­mo­ga­tá­sok, al­ter­na­tív pi­a­cok), ha a gazda is­me­re­tei, in­for­má­ci­ói hi­á­nyo­sak, saját mik­ro­gaz­da­sá­gá­nak szint­je nem javul.

Meg­vizs­gál­tuk, hogy a gaz­dák mi­lyen in­téz­ke­dé­se­ket tar­ta­ná­nak a leg­fon­to­sabb­nak a saját kis­tér­sé­gük­ben annak ér­de­ké­ben, hogy a helyi me­ző­gaz­da­ság mul­ti­funk­ci­o­na­li­tá­sa nö­ve­ked­jen. Az egyes sze­rep­lők (a gazda, ön­kor­mány­zat, re­gi­o­ná­lis szint, kor­mány­zat) fon­tos­sá­gát in­téz­ke­dé­sen­ként 1 és 5 kö­zöt­ti pon­tok­kal ér­té­kel­ték ( 4. ábra). Az in­téz­ke­dé­sek fon­tos­sá­ga – vé­le­mé­nyünk sze­rint is – egy­ér­tel­mű­en az adott já­rás­ban mű­kö­dő gaz­da­sá­gok erő­sí­té­sét szol­gál­ja. A gaz­dák fel­is­mer­ték a helyi gaz­da­ság fej­lesz­té­sé­nek fon­tos­sá­gát és sür­gős­sé­gét. Egyes in­téz­ke­dé­sek­ben ér­té­ke­lé­si za­va­rok­kal ta­lál­koz­ha­tunk, így pél­dá­ul „a la­ko­sok meg­él­he­té­sé­nek ja­vu­lá­sa, a helyi gaz­da­ság jobb el­tar­tó­ké­pes­sé­gé­nek el­éré­se” in­téz­ke­dés­ben a gaz­dák a saját sze­re­pü­ket egé­szen hát­ra­so­rol­ják, és el­ső­sor­ban a köz­pon­ti kor­mány­zat­tól, az ön­kor­mány­za­tok­tól, il­let­ve a re­gi­o­ná­lis szint­től vár­ják a meg­ol­dást.

Ha­son­ló­an túl­ér­té­ke­lik a kor­mány sze­re­pét „az egész­sé­ges és biz­ton­sá­gos élel­mi­sze­rek elő­ál­lí­tá­sá­nak és pi­a­cá­nak nö­ve­ke­dé­sét” célzó in­téz­ke­dés ese­té­ben is. Az sem re­á­lis, hogy a ru­gal­mas fog­lal­koz­ta­tá­si for­mák el­ter­je­dé­sé­ben a gaz­dák sze­re­pe annyi­ra sze­rény lenne, mint amennyi­re az ábra mu­tat­ja. A gaz­dák ál­ta­lá­ban túl­ér­té­ke­lik az ön­kor­mány­za­tok gaz­da­sá­gi sze­re­pét. Saj­nos a helyi gaz­da­sá­gok fej­let­len­sé­ge miatt a vizs­gált te­le­pü­lé­sek nagy ré­szé­ben va­ló­ban arány­ta­lan a gaz­da­sá­gi sú­lyuk.

A 2008–2015-ös idő­szak alatt el­vég­zett gaz­dál­ko­dói elé­ge­dett­ség elem­zé­se során a po­zi­tív irá­nyú el­moz­du­lást ér­zé­ke­lők ará­nya 50%-ról 66%-ra emel­ke­dett. A 2008. év kö­rü­li idő­szak SAPS- és AKG-ki­fi­ze­té­sek kö­rü­li rend­el­le­nes­sé­gek 2015-re meg­szűn­tek, a hek­tár­ra ve­tí­tett tá­mo­ga­tá­si össze­gek je­len­tő­sen emel­ked­tek, így a gaz­dál­ko­dói szem­lé­let­ben egy­ér­tel­mű po­zi­tív el­moz­du­lás kö­vet­ke­zett be. Ennek el­le­né­re még min­dig magas az „EU-szkep­ti­kus” gaz­dál­ko­dók ará­nya (a 2008. évi 41%-ról 2015-re 25%-ra csök­kent).

Kö­vet­kez­te­té­sek

A vizs­gált gaz­dál­ko­dók je­len­tős része te­vé­keny­sé­ge­ik di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­já­nak te­kin­te­té­ben nem tu­dott elő­re­lép­ni, gaz­da­sá­ga sta­bi­li­tá­sát a ren­del­ke­zés­re álló föld­te­rü­let nö­ve­lé­sé­vel, bir­tok­kon­cent­rá­ci­ó­val kép­ze­li el. A lét­szám­ban ki­sebb – ám a me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­le­tek nagy ré­szét bir­tok­ló – kör te­vé­keny­sé­gé­nek ja­ví­tá­sát szin­tén te­rü­le­te­ik nö­ve­lé­sé­ben lát­ják, náluk már meg­je­le­nik a me­ző­gaz­da­sá­gi vagy azon kí­vü­li di­ver­zi­fi

A meg­kér­de­zett gaz­dál­ko­dók kö­zött azon­ban ala­csony a pi­ac­ori­en­tált te­vé­keny­sé­gek ará­nya. A mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás adott szint­je a táj­kép- és táj­fenn­tar­tás­nak, il­let­ve az ag­rár-kör­nye­zet­gaz­dál­ko­dás­nak és a ter­mé­szet­vé­de­lem­nek kö­szön­he­tő.

A fej­lesz­tést fon­tol­ga­tó gaz­dák közül vi­szony­lag sokan is­mer­ték fel kis­tér­sé­gi gaz­da­sá­guk erő­sí­té­sé­nek, va­la­mint a helyi élel­mi­szer­pi­a­cok nö­ve­lé­sé­nek a fon­tos­sá­gát. Az élel­mi­szer-fel­dol­go­zás és a fa­lu­si tu­riz­mus sze­re­pel a leg­gyak­rab­ban a fej­lesz­té­si irá­nyok kö­zött.

A mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás gaz­da­sá­gon be­lü­li ösz­tön­ző té­nye­ző­i­nek több­sé­ge gaz­da­sá­gi jel­le­gű volt, de meg­je­lent a meg­lé­vő szak­is­me­ret re­a­li­zá­lá­si igé­nye is. A gátló té­nye­zők na­gyobb része szin­tén gaz­da­sá­gi jel­le­gű. Je­len­tős azon­ban azok ará­nya, akik a ter­me­lés ki­tett­sé­gét em­lí­tet­ték.

Mind a mul­ti­funk­ci­o­na­li­tás, mind pedig a di­ver­zi­fi­ká­ció be­ve­ze­té­se a gaz­da­sá­gi hát­tér mel­lett szé­les körű is­me­re­te­ket, szak­mai tu­dást fel­té­te­lez (me­ző­gaz­da­ság, tu­riz­mus, pre­cí­zi­ós gaz­dál­ko­dás, élel­mi­szer-fel­dol­go­zás stb.), már­pe­dig a fel­mért gaz­da­sá­gok­ban ezek­ben je­lent­ke­zik a leg­na­gyobb hiány, ve­ze­tői, kö­zép­ve­ze­tői és al­kal­ma­zot­ti szin­ten egy­aránt.

A 2008–2015-ös idő­szak­ra vo­nat­ko­zó gaz­dál­ko­dói elé­ge­dett­ség elem­zé­se po­zi­tív irá­nyú el­moz­du­lást mutat, ennek el­le­né­re még min­dig magas az EU-szkep­ti­kus gaz­dál­ko­dói arány.

Össze­fog­la­lás

A Jász-Nagy­kun-Szol­nok me­gyei gaz­dál­ko­dók gaz­da­ság­fej­lesz­té­si mo­tí­vu­ma­it, a gaz­da­ság di­ver­zi­fi­ká­ci­ó­já­nak hely­ze­tét, a mul­ti­funk­ci­ós me­ző­gaz­dál­ko­dás­sal kap­cso­la­tos ter­ve­i­ket, az eze­ket se­gí­tő és aka­dá­lyo­zó té­nye­ző­ket vizs­gál­va – hat fel­mé­rés és tíz év után – meg­ál­la­pí­tot­tuk, hogy a me­gyé­ben nem iga­zán halad a te­vé­keny­ség­di­ver­zi­fi­ká­ció. A gaz­dál­ko­dók lassú erő­sö­dé­se még min­dig nem elég te­vé­keny­sé­ge­ik di­ver­zi­fi­ká­lá­sá­hoz, for­rá­sa­ik nagy ré­szét fel­emész­tik a sze­zo­ná­lis éves ki­adá­sok, a gépi fej­lesz­té­sek, il­let­ve a föld­bér­lé­sek, föld­vá­sár­lá­sok. Utób­bi kö­vet­kez­mé­nye is, hogy a bir­tok­kon­cent­rá­ció tö­ret­le­nül erő­sö­dik, a kis­gaz­da­sá­gok szin­te el­tűn­tek, a nagy­gaz­da­sá­gok ará­nya vi­szont há­rom­szo­ro­sá­ra nőtt a vizs­gált idő­szak alatt. Csak a kö­ze­pes és nagy­gaz­da­sá­gok ké­pe­sek és tud­nak lépni a di­ver­zi­fi­ká­ció irá­nyá­ban: élel­mi­szer-fel­dol­go­zás és a fa­lu­si tu­riz­mus a két jel­lem­ző fej­lesz­té­si irány. A gaz­dál­ko­dók két­har­ma­da po­zi­tí­van ér­té­ke­li az el­múlt év­ti­ze­det, egy­har­ma­duk (ők a ki­sebb te­rü­le­ten gaz­dál­ko­dók) csa­ló­dott, és ki­szol­gál­ta­tott­nak érzi saját gaz­da­sá­gá­nak hely­ze­tét. Sok eset­ben saját gaz­da­sá­guk erő­sí­té­sé­ben túl­ér­té­ke­lik a kor­mány­zat sze­re­pét, ugyan­ak­kor már érzik, hogy a 2020-as év utáni idő­szak új tá­mo­ga­tá­si fel­té­te­lei mel­lett csak a ter­me­lé­sük ha­té­kony­sá­gá­nak nö­ve­lé­sé­vel, mul­ti­funk­ci­o­ná­lis gaz­dál­ko­dás­sal tud­nak ver­seny­ké­pe­sek ma­rad­ni az Uni­ó­ban.