Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 232–242., DOI: 10.24307/psz.2017.0920

Össze­fog­la­lás

Ha­tá­ron át­nyú­ló kap­cso­la­tok Ma­gyar­or­szág és Cseh­szlo­vá­kia kö­zött a szo­ci­a­liz­mus idő­sza­ká­ban is lé­tez­tek. Az or­szág­ha­tár, vál­to­zó mér­ték­ben, ebben az idő­szak­ban is át­jár­ha­tó volt, és le­he­tő­vé tette a kap­cso­lat­tar­tás kü­lön­bö­ző mód­ja­it. Szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­já­nak és Cseh­szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­já­nak 1969 és 1989 kö­zött szü­le­tett anya­ga­it ele­mez­ve el­mond­ha­tó, hogy kez­det­ben in­kább a ma­gyar fél gá­tol­ta a ha­tá­ron át­nyú­ló kap­cso­la­to­kat. Ennek oka az ala­csony belső áru­kí­ná­lat volt, ame­lyet a Cseh­szlo­vá­ki­á­ból ér­ke­ző be­vá­sár­ló­tu­riz­mus to­vább fo­ko­zott. A 80-as évek­ben a ha­tá­ron át­nyú­ló kap­cso­la­tok mo­tor­já­vá aztán egy­ér­tel­mű­en Ma­gyar­or­szág vált, mely­nek fő oka a gaz­da­sá­gi együtt­mű­kö­dés volt, de a hát­te­ré­ben már meg­fi­gyel­he­tő volt a határ másik ol­da­lán élő ma­gya­rok irán­ti ér­dek­lő­dés is.

Kulcs­sza­vak: Ma­gyar Nép­köz­tár­sa­ság, Cseh­szlo­vák Szo­ci­a­lis­ta Köz­tár­sa­ság, Cseh­szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­ja, Szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­ja, kis­ha­tár­for­ga­lom

Cross-Bor­der Traf­fic Bet­ween Cz­echos­lo­va­kia and Hun­gary on the Basis of the Do­cu­ments of the Com­mu­nist Party of Cz­echos­lo­va­kia

Sum­ma­ry

Cross-bor­der re­la­ti­onsh­ips bet­ween Hun­gary and Cz­echos­lo­va­kia were in place al­re­ady in the so­ci­a­list era. The bor­der could be cros­sed to va­ri­o­us ex­tents du­ring the pe­ri­od, al­lo­wing dif­fe­rent forms of con­tact. An analy­sis of the do­cu­ments of the Com­mu­nist Party of Slo­va­kia and the Com­mu­nist Party of Cz­echos­lo­va­kia bet­ween 1969 and 1989 re­ve­als that ini­ti­ally cross-bor­der re­la­tions were pri­ma­rily hin­de­red by Hun­gary, while later by Cz­echos­lo­va­kia. The rea­son of this was the low do­m­es­tic supply of con­su­mer goods in Hun­gary, furt­her de­te­ri­or­a­ted by shop­ping to­u­rism from Cz­echos­lo­va­kia. In the 1980´s the ini­ti­a­tive of cross-bor­der co­ope­ra­ti­on shif­ted to Hun­gary. The main rea­sons for the chan­ge inc­lu­ded a boost in the eco­no­mic co­ope­ra­ti­on, but in­te­rest in the Hun­ga­ri­an mi­no­rity li­ving on the other side of the bor­der al­re­ady pla­yed a part, too.

Key­words: Hun­ga­ri­an Peoples Re­pub­lic, Cz­echos­lo­vak So­ci­a­list Re­pub­lic, Com­mu­nist Party of Cz­echos­lo­va­kia, Com­mu­nist Party of Slo­va­kia, small cross-bor­der traf­fic

Be­ve­ze­tés

A szo­ci­a­liz­mus utol­só idő­sza­ká­ban Ma­gyar­or­szá­gon és Cseh­szlo­vá­ki­á­ban a lé­te­ző szo­ci­a­liz­mus két kü­lön­bö­ző for­má­ja ala­kult ki. A szo­ci­a­lis­ta or­szá­gok kö­zött, Ju­go­szlá­vi­át ki­vé­ve, Ma­gyar­or­szág tért el leg­in­kább a ke­le­ti blok­kon belül ál­ta­lá­no­san al­kal­ma­zott po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi rend­szer­től, de Cseh­szlo­vá­kia ese­té­ben is meg­fi­gyel­he­tők vol­tak bi­zo­nyos egye­di vo­ná­sok. Ezek a sa­já­tos­sá­gok szá­mos he­lyen meg­mu­tat­koz­tak, és for­mál­ták spe­ci­fi­kus­sá az egyes or­szá­gok szo­ci­a­lis­ta rend­sze­rét. Az ál­lam­kö­zi kap­cso­la­tok terén nem­csak a leg­fel­ső ve­ze­tés vi­szo­nyá­ra ha­tot­tak, hanem az ala­cso­nyabb szin­tű kap­cso­la­to­kat is be­fo­lyá­sol­ták, töb­bek kö­zött a kis­ha­tár­for­gal­mat.

A valós vagy fej­lett szo­ci­a­liz­mus három pil­lé­ren nyu­go­dott: 1. A gaz­da­ság terén ki­zsák­má­nyo­lás nél­kü­li ter­me­lést je­len­tett, mi­köz­ben két­faj­ta tu­laj­don lé­te­zett, ál­la­mi és szö­vet­ke­ze­ti; a ter­me­lés terv­gaz­dál­ko­dá­son ala­pult, de fel­hasz­nál­ták a tu­do­má­nyos­tech­ni­kai for­ra­da­lom ered­mé­nye­it is. 2. A szo­ci­ál­po­li­ti­ka terén a mun­ká­sok, pa­rasz­tok és ér­tel­mi­sé­gi­ek osz­tály­an­ta­go­niz­mus nél­kü­li tár­sa­dal­mát je­len­tet­te; ez ké­pez­te az alap­ját az össz­né­pi ál­lam­nak, amely­ben azon­ban mégis a mun­kás­osz­tály ér­de­kei do­mi­nál­tak, és ez a kom­mu­nis­ta párt ve­ze­tő sze­re­pé­ben mu­tat­ko­zott meg. 3. Az em­be­ri tu­da­tot a mar­xiz­mus–le­ni­niz­mus ha­tá­roz­ta meg (Mer­vart 2013:653–654).

A hi­va­ta­los ideo­ló­gi­á­tól azon­ban a re­a­li­tás je­len­tő­sen el­tért. Ha­son­ló volt a gya­kor­lat a szo­ci­a­lis­ta in­teg­rá­ció hang­za­tos jel­sza­vá­val. Az egyes or­szá­gos pro­le­ta­ri­á­tu­sát nem egye­sí­te­ni, hanem egy­más­tól el­vá­lasz­ta­ni akar­ták. A KGST-re épülő nem­zet­kö­zi ke­res­ke­de­lem csi­ko­rog­va, de meg­va­ló­sult, el­len­ben a kis­ha­tár­for­ga­lom, a la­kos­sá­gi szin­tű kap­cso­lat­tar­tás már ko­moly aka­dá­lyok­ba üt­kö­zött.

A hu­sá­ki Cseh­szlo­vá­kia és a fej­lett ká­dá­riz­mus

1969-től Cseh­szlo­vá­kia új, sa­já­tos kor­sza­ká­nak ál­ta­lá­no­san hasz­nált meg­ne­ve­zé­se a „nor­ma­li­zá­ció”, de szin­tén gya­ko­ri a leg­főbb ve­ze­tő­ről tör­té­nő el­ne­ve­zés, a Hu­sák-éra. A szak­iro­da­lom egyéb el­ne­ve­zé­se­ket is ismer, pél­dá­ul a „re­á­lis nor­ma­li­zá­ci­ós szo­ci­a­liz­mus”, „fej­lett szo­ci­a­liz­mus”, vagy csak egy­sze­rű­en: a re­zsim, „ami itt van”, hosszab­ban ki­fe­jez­ve: „ex­port­áru, ame­lyet a ba­rá­ti had­se­re­gek tan­ko­kon hoz­tak el” (Mer­vart 2013:649). A „nor­ma­li­zá­ció” ki­fe­je­zést azon­ban ér­de­mes meg­ma­gya­ráz­ni. A szó nem más, mint a párt­pro­pa­gan­da eu­fe­misz­ti­kus meg­ne­ve­zé­se a régi rend új­bó­li be­ve­ze­té­sé­re (Kosta, 2005:39). A régi rend alatt a szo­ci­a­liz­mus or­to­dox for­má­ját ér­tet­ték, amely Cseh­szlo­vá­ki­á­ban 1948-tól a 60-as évek kö­ze­pé­ig tar­tott. Az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott né­zet­sze­rin­taz1969és1989­kö­zöt­ti­cseh­szlo­vák­szo­ci­a­liz­must,szá­mos­ele­me­mi­att,jog­gal ne­ve­zik poszt­sztá­li­nis­tá­nak.

Gus­táv Husák kor­társ élet­rajz­író­ja, Vi­li­am Plev­za írja, hogy „a kül­föl­di pro­pa­gan­da a Husák ne­vé­vel fém­jel­zett po­li­ti­kát már abban az idő­ben [Gus­táv Husák párt­fő­tit­kár­sá­ga és el­nök­sé­ge alatt] meg­me­re­ve­dett­ség­gel és a kon­zer­va­ti­viz­mus­sal azo­no­sí­tot­ta” (Plev­za, 1991:143). A kor­szak le­írá­sá­ra a fel­so­rol­tak mel­lett elő­for­dul­nak még ki­fe­je­zőbb, erő­sebb emo­ci­o­ná­lis töl­tet­tel ren­del­ke­ző meg­ne­ve­zé­sek is, mint a Mi­ros­lav Kusý po­li­to­ló­gus által hasz­nált „vas­ka­la­pos ne­osztá­li­nis­ta rend­szer” (Kusý, 2012:211).

A Ma­gyar­or­szá­gon lé­te­ző szo­ci­a­liz­mus ese­té­ben a „kom­mu­niz­mus” vagy a „szo­ci­a­lis­ta rend­szer” el­ne­ve­zé­sek mel­lett is sok­fé­le jel­ző­vel ta­lál­koz­ha­tunk. Va­luch Tibor köny­vé­ben (2001:15) a kö­vet­ke­ző­ket em­lí­ti: kom­mu­nis­ta rend­szer, ál­lam­szo­ci­a­liz­mus, to­tá­lis rend, lé­te­ző szo­ci­a­liz­mus, il­let­ve szov­jet tí­pu­sú tár­sa­da­lom; el­is­mer­ve, hogy a meg­ne­ve­zé­sek mö­gött azo­nos tar­ta­lom rej­lik. Annak a har­minc­há­rom évnek, ami­kor Kádár János állt az or­szág élén, leg­ál­ta­lá­no­sabb el­ne­ve­zé­se a „Ká­dár-rend­szer”. A po­li­ti­kus neve által fém­jel­zett idő­szak­ra mind­azon­ál­tal ta­lá­lóbb jel­zők is szü­let­tek: „fo­gyasz­tói szo­ci­a­liz­mus”, „lé­te­ző szo­ci­a­liz­mus Ká­dár-kor­szak­be­li de­for­má­ci­ó­ja”, „gon­dos­ko­dó szo­ci­a­lis­ta jó­lé­ti állam”, „gu­lyás­kom­mu­niz­mus” (Va­luch, 2005:361, 364). Be­rend T. Iván (Be­rend, 1999:259) a szin­tén be­szé­des fri­dzsi­der­szo­ci­a­liz­mus­sal egé­szí­ti ki a sort, meg­em­lít­he­tő a nem­egy­szer hasz­nált „puha dik­ta­tú­ra” szó­kap­cso­lat is, és a kor em­be­ré­re utaló jelző, a „homo ka­da­ri­cus” (Hu­szár, 2003:258).

A fen­tebb fel­so­rolt jel­zők és meg­ne­ve­zé­sek arra utal­nak, a szo­ci­a­lis­ta kor­szak kései sza­ka­szá­nak egyik leg­fon­to­sabb össz­tár­sa­dal­mi kér­dé­se volt, hogy az adott or­szág ve­ze­té­se mi­lyen mér­ték­ben haj­lan­dó biz­to­sí­ta­ni az egyé­ni sza­bad­sá­got, azon belül is a jó­lé­tet, a fo­gyasz­tói sza­bad­sá­got, il­let­ve az, hogy mi­lyen le­he­tő­sé­gek nyíl­tak az egyé­ni bol­do­gu­lás­ra, pon­to­sab­ban a va­gyon­szer­zés­re, a meg­gaz­da­go­dás­ra. Az is­mer­te­tett meg­ne­ve­zé­sek egy­ér­tel­mű­en arra utal­nak, hogy erre Ma­gyar­or­szá­gon adód­tak a jobb fel­té­te­lek.

A va­ló­ság ér­te­lem­sze­rű­en ennél jóval ár­nyal­tabb volt. Mi­u­tán Cseh­szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág a gaz­da­gabb szo­ci­a­lis­ta or­szá­gok közé tar­to­zott, a szo­ci­a­liz­mus ide­jén a ke­le­ti blok­kon belül a csa­lá­dok élet­szín­vo­na­la ebben a két or­szá­gok­ban volt a leg­ma­ga­sabb. A csa­lá­di költ­ség­ve­tés­ben az élel­mi­sze­rek­re for­dí­tott összeg itt volt a leg­ala­cso­nyabb, fe­le-har­ma­da az össz­ki­adá­sok­nak, emel­lett a fo­gyasz­tá­si cik­kek vá­sár­lá­sa is je­len­tő­sen meg­ug­rott. To­váb­bi ha­son­ló­ság az ok­ta­tás szín­vo­na­lá­ban fi­gyel­he­tő meg (Be­rend, 1999:247). Az 1. táb­lá­zat né­hány mu­ta­tó alap­ján igyek­szik össze­ha­son­lí­ta­ni a 70-es és 80-as évek ma­gyar és cseh­szlo­vák jó­lé­ti rend­sze­rét:

Az 1. táb­lá­zat ada­ta­it nézve, talán meg­le­pő lehet, hogy a gáz­el­lá­tás terén Ma­gyar­or­szág je­len­tős fö­lény­re tett szert, az vi­szont már ke­vés­bé, hogy a ház­tar­tá­si gépek ese­té­ben ma­ga­sabb a pe­net­rá­ció, il­let­ve hogy az üzem­ben tar­tott sze­mély­gép­ko­csik szá­má­ban le­ma­radt. Jól meg­fi­gyel­he­tő az élén­kebb kis­ke­res­ke­del­mi for­ga­lom és fo­gyasz­tás, de a pénz­rom­lás egyre gyor­su­ló üteme is.

Ha­son­ló­kép­pen je­len­tős kü­lönb­sé­gek ala­kul­tak ki Ma­gyar­or­szág és Cseh­szlo­vá­kia tár­sa­dal­mi fej­lő­dé­se kö­zött; az előb­bi­re na­gyobb sza­bad­ság volt jel­lem­ző. Mind­két or­szág egy­for­mán tö­re­ke­dett a jólét fenn­tar­tá­sá­ra, ezt azon­ban Ma­gyar­or­szág egyre in­kább kül­föl­di for­rá­sok­ból tudta biz­to­sí­ta­ni. Közös elem­ként je­lent­ke­zett, hogy akár­csak az 1956-os év Ma­gyar­or­szá­gon, úgy az 1968-as év Cseh­szlo­vá­ki­á­ban je­len­tős tár­sa­dal­mi vál­to­zá­so­kat ho­zott. Noha az utób­bi ese­té­ben az erő­szak sok­kal ke­vés­bé volt jelen az ese­mé­nyek során, azon­ban a la­kos­ság szé­les ré­te­ge­it érin­tet­te (Hor­bu­lák, 2015). A két or­szág fej­lő­dé­sét nagy­ban be­fo­lyá­sol­ta a dik­ta­tó­ri­kus ha­ta­lom ve­ze­tő­jé­nek sze­mé­lye: Kádár János és Gus­táv Husák po­li­ti­kai né­ze­tei és jel­le­me lé­nye­ge­sen kü­lön­bö­zött egy­más­tól. Talán nem vé­let­len, hogy sze­mé­lye­sen rit­kán ta­lál­koz­tak. Mi­u­tán a prá­gai ta­vasz idő­sza­ká­ban Kádár egy­ér­tel­mű­en ki­állt Ale­xan­der Dubček mel­lett, ebből kö­vet­ke­ző­en Hu­sák­kal már nem ápol­ha­tott jó kap­cso­la­tot. Szá­mos egyéb té­nye­ző mel­lett ez is hoz­zá­já­rult a két or­szág el­té­rő ütemű fej­lő­dé­sé­hez (Hor­bu­lák, 2016). Mind­eb­ből az is nyil­ván­va­ló, hogy a la­kos­sá­gi kap­cso­lat­tar­tást in­kább Prága aka­dá­lyoz­ta.

1969 és 1989 kö­zött szü­le­tett, ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú cseh­szlo­vák párt­do­ku­men­tu­mok

Az élet­szín­vo­nal és élet­mi­nő­ség, il­let­ve a kül­ke­res­ke­de­lem össze­ha­son­lí­tá­sá­ra a sta­tisz­ti­kán kívül egyéb le­he­tő­sé­gek is adód­nak. Nem volt ez más­képp a 70-es, 80-as évek­ben sem. A ta­nul­mány párt­ira­tok alap­ján kí­sér­li meg be­mu­tat­ni, mi­ként te­kin­tett az adott idő­szak­ban az egyik or­szág la­kos­sá­ga a másik or­szág áru­kí­ná­la­tá­ra, il­let­ve mi­lyen ered­ményt hoz­tak a párt által el­ké­szí­tett ár­össze­ha­son­lí­tá­sok. Ezen­fe­lül ér­de­mes meg­vizs­gál­ni, az ál­lam­kö­zi kap­cso­la­tok szint­jén mi­ként vé­le­ked­tek a kis­ha­tár­for­ga­lom je­len­tő­sé­gé­ről. Te­kin­tet­tel arra, hogy a le­vél­tá­ri ku­ta­tás a Szlo­vák Kom­mu­nis­ta Párt (a ké­sőb­bi­ek­ben SZLKP¹) és Cseh­szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­ja (a to­váb­bi­ak­ban CSKP) ira­ta­i­ra épül­nek, az ered­mé­nyek a fo­gyasz­tá­si és vá­sár­lá­si szo­ká­sok te­kin­te­té­ben na­gyobb mér­ték­ben vo­nat­koz­nak a volt cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok­ra. Az SZLKP do­ku­men­tu­mai a po­zso­nyi Szlo­vák Nem­ze­ti Le­vél­tár­ban, a CSKP ira­tai pedig a prá­gai Cseh Nem­ze­ti Le­vél­tár­ban el­ér­he­tők. A ku­ta­tás­nak el­mé­le­ti­leg nincs nem­ze­ti­sé­gi von­za­ta, ennek el­le­né­re jog­gal lehet fel­té­te­lez­ni, hogy vizs­gált prob­lé­ma na­gyobb mér­ték­ben érin­tet­te a volt Cseh­szlo­vá­kia ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű la­ko­sa­it. A ta­nul­mány ada­lé­kul szol­gál­hat a cseh­szlo­vák–ma­gyar határ menti kap­cso­la­tok, kis­ha­tár­for­ga­lom jobb meg­is­me­ré­sé­hez. Az írás­ban a kor do­ku­men­tu­ma­i­ban al­kal­ma­zott CS­SZ­SZK – Cseh­szlo­vák Szo­ci­a­lis­ta Köz­tár­sa­ság, az MNK – Ma­gyar Nép­köz­tár­sa­ság és a Kčs – cseh­szlo­vák ko­ro­na rö­vi­dí­té­se­ket hasz­ná­lom.

A cseh­szlo­vák–ma­gyar kis­ha­tár­for­ga­lom a hu­sá­ki érá­ban az SZLKP ira­tai alap­ján

A kis­ha­tár­for­ga­lom­hoz kap­cso­ló­dó do­ku­men­tu­mok túl­nyo­mó része az ide­gen­for­gal­mat érin­tő kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik. Egy 1979-ben kel­te­zett irat sze­rint, te­kin­tet­tel a nagy ér­dek­lő­dés­re, nincs elég fo­rint.² Az 1976-os 32 mil­lió ko­ro­nás cseh­szlo­vák passzí­vum 1978-ra 250 mil­li­ó­ra nőtt. „A ma­gyar oldal szá­má­ra a CS­SZ­SZK ál­lam­pol­gá­ra­i­nak a be­özön­lé­se nyo­mást je­lent a ma­gyar bel­föl­di pi­ac­ra, ezért a fo­rint­el­adás túl­lép­te a ke­re­tet. Az 1979-es évre a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank a Cseh­szlo­vák Ál­la­mi Bank ré­szé­re 800 mil­lió ko­ro­ná­ban ál­la­pí­tot­ta meg a ha­tárt, vagy­is 1978-hoz ké­pest 400 mil­lió fo­rint­tal ke­ve­seb­bet. […] Ezért 1979. ja­nu­ár 1-jé­vel a cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok napi fo­rint­ke­re­tét 400-ról 250-re csök­ken­tet­te.” A ter­vek sze­rint az át­uta­zá­sok ese­té­ben tel­je­sen el­tör­lik az át­vál­tást, il­let­ve a tu­ris­ta­sze­zo­non kívül csök­ken­tik a li­mi­tet.

A pár­ká­nyi Simon Júda³ vá­sár­ral össze­füg­gés­ben szü­le­tett je­len­tés⁴ sze­rint a vásár he­té­ben 16 ezren men­tek ki és 80 ezren jöt­tek be az or­szág­ba, el­ső­sor­ban Pár­kány­ban. A vásár ak­ko­ri je­len­tő­sé­gét mu­tat­ja, hogy a 80-as évek­ben a vásár hét­vé­gé­jén Bu­da­pest és Pár­kány kö­zött kü­lön­vo­na­to­kat is in­dí­tot­tak. A je­len­tés sze­rint Cseh­szlo­vá­ki­á­ból Ma­gyar­or­szág­ra leg­in­kább a kö­vet­ke­ző áru­faj­tá­kat vit­ték: cukor, rizs, hal­kon­zerv, tar­tós pék­áru, sör, pa­pír- és dro­gé­ri­ai áru, gye­rek­ru­ha, al­só­ne­mű, ha­ris­nya­áru, cipő, ta­ka­ró, hasz­ná­la­ti üveg­tár­gyak, sze­re­lé­si és épí­tő­anyag stb. Az irat mel­lék­le­te 3555 ma­gyar és 2000 cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gár el­len­őr­zé­sét jegy­zi.

Egy, a ma­gyar–cseh­szlo­vák ha­tár­ral kap­cso­la­tos másik irat⁵ arról tá­jé­koz­tat, hogy mind a ma­gyar, mind a cseh­szlo­vák vá­mo­sok az uta­zók szi­go­rí­tott el­len­őr­zé­sé­nek pa­ran­csa sze­rint jár­nak el,⁶ bár a szi­go­rí­tás oká­ról a do­ku­men­tum nem tu­dó­sít. Az MNK la­ko­sai leg­in­kább cuk­rot, rizst, dé­li­gyü­möl­csöt, hal­ból ké­szült ter­mé­ke­ket, sört, láb­be­lit, tex­til­anya­got, gye­rek­ru­hát, sport­cik­ke­ket, mo­tor­gép­jár­mű­vek al­kat­ré­sze­it, por­ce­lán- és ke­rá­mia­tár­gya­kat, il­let­ve já­té­ko­kat visz­nek át a ha­tá­ron. Az MNK-ban a CSS­SZK pol­gá­rai ál­ta­lá­ban koz­me­ti­kai áruk, ét­olaj, kakaó és a mo­só­sze­rek után ér­dek­lőd­nek. To­váb­bi in­for­má­ció, hogy a ma­gyar fél az éves fo­rint­li­mi­tet haj­lan­dó 800 mil­li­ó­ról 1 mil­li­árd fo­rint­ra emel­ni. Ezzel a meg­egye­zés­sel véget ért az az ál­la­pot, ami­kor a cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok­nak a fo­rint­ke­ret ki­me­rü­lé­se miatt ún. ru­bel­ke­re­ten ke­resz­tül, köz­vet­le­nül Ma­gyar­or­szá­gon kel­lett be­sze­rez­ni­ük a fo­rin­tot.

Ér­de­kes han­gu­lat­je­len­tés ol­vas­ha­tó e do­ku­men­tum 9. ol­da­lán: több vé­le­ményt közöl, ame­lyet azon­ban az ak­ko­ri cen­zú­ra ce­ru­zá­val át­hú­zott: „Ale­xan­der Ber­nárd szád­el­lői pap di­csér­te az MNK je­len­le­gi po­li­ti­ká­ját, és kri­ti­zál­ta a CS­SZ­SZK po­li­ti­ká­ját val­lá­si és nem­zet­gaz­da­sá­gi téren. Tót­gyar­mat köz­ség­ben az a hír kez­dett el­ter­jed­ni, mi­sze­rint a fo­rint a ko­ro­ná­hoz ké­pest 100 a 120-hoz arány­ra erő­sö­dik. Štefan Mišelek ma­gyar ál­lam­pol­gár cseh­szlo­vá­ki­ai lá­to­ga­tá­sa során el­mond­ta, hogy a CS­SZ­SZK és az MNK kö­zött tár­gya­lá­sok kez­dőd­nek az 1982-es év tu­ris­ta­utak va­lu­ta­ke­re­tét il­le­tő­en. Ján Pa­ra­još, a Ke­let-szlo­vá­ki­ai Vasmű hi­deg­hen­ger­mű­vé­nek ope­rá­to­ra di­csér­te az MNK po­li­ti­kai rend­sze­rét, és azt mond­ta, hogy ha­son­ló jön el a CS­SZ­SZK-ba is.”

Már a rend­szer­vál­to­zás kör­nyé­kén szü­le­tett az az anyag, amely a ma­gyar­or­szá­gi és a cseh­szlo­vá­ki­ai kis­ke­res­ke­del­mi ára­kat ha­son­lí­tot­ta össze.⁷ A Szlo­vák Szo­ci­a­lis­ta Köz­tár­sa­ság Ke­res­ke­del­mi és Tu­risz­ti­kai Mi­nisz­té­ri­u­má­nak ha­tá­ro­za­ta alap­ján Győr­ben meg­vizs­gál­ták bi­zo­nyos ter­mé­kek árát (a ki­eme­lé­sek az ere­de­ti szö­veg­ből szár­maz­nak). „A ku­ta­tás célja az volt, hogy meg­vizs­gál­ják, mennyi­re éri meg, il­let­ve nem éri meg a ma­gyar pol­gá­rok­nak a CS­SZ­SZK-ban vá­sá­rol­ni. Hogy az ár mennyi­re ked­ve­ző, ún. ár­ked­ve­ző­sé­gi mu­ta­tó jelzi… Ha a mu­ta­tó na­gyobb mint 100,0, az adott áru meg­vá­sár­lá­sa, te­kin­tet­tel a kur­zus­ra és a kis­ke­res­ke­del­mi ár­szín­vo­nal­ra, a CS­SZ­SZK-ban a ma­gyar tu­ris­ták szá­má­ra ked­ve­ző. Ha a mu­ta­tó ki­sebb mint 100,0, az adott áru meg­vá­sár­lá­sa az MNK-ban a cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok szá­má­ra ked­ve­ző. Az al­kal­ma­zott kur­zus 1 Ft = 0,45 Kčs volt. A kis­ke­res­ke­del­mi árak fel­mé­ré­se a kö­vet­ke­ző áru­cso­por­tok ese­té­ben va­ló­sult meg. Élel­mi­szer: hús és hús­ter­mé­kek, tej­ter­mé­kek, zöld­ség és gyü­mölcs, ita­lok, egyéb ter­mé­kek. Nem élel­mi­szer jel­le­gű áru: tex­til és ru­há­zat, láb­be­li és bőr­áru, ház­tar­tá­si áru, dro­gé­ria, ék­szer.

Az élel­mi­szer­áruk­nál alap­já­ban véve va­la­mennyi tétel ese­té­ben az MNK ár­szint­je ma­ga­sabb volt a CS­SZ­SZK-ban ta­lál­ha­tó árak­nál. Ala­cso­nyabb ár­szint az MNK-ban leg­fel­jebb bi­zo­nyos al­ko­hol és va­la­mennyi Pepsi Cola, Perla, Mi­rin­da (az MNK-ban Sch­wep­pes) tí­pu­sú al­ko­hol­men­tes ital ese­té­ben for­dult elő. Je­len­tő­sebb mér­ték­ben kü­lön­bö­zik a görög és a kubai na­rancs ára. A CS­SZ­SZK-ban meg­kö­ze­lí­tő­leg azo­nos szin­ten van (14, ill. 12 Kčs), az MNK-ban a görög na­rancs ára 3,5-szer drá­gább, mint a kubai. A többi élel­mi­szer ese­té­ben a kis­ke­res­ke­del­mi ár­szín­vo­nal az MNK-ban a nap­ra­for­gó­olaj és a sze­mes Nes­ca­fé ese­té­ben ala­cso­nyabb.

A nem élel­mi­szer jel­le­gű áruk­nál a meg­fi­gyelt té­te­lek ese­té­ben az ár­szint az MNK­ban úgy­szin­tén ma­ga­sabb. Ez leg­in­kább a tex­ti­lés ru­há­za­ti áruk ese­té­ben mu­tat­ko­zik meg, ahol a kis­ke­res­ke­del­mi árak 1,5, sőt, 2-szer ma­ga­sab­bak, mint a CS­SZ­SZK-ban, a láb­be­lik ese­té­ben 3-szor, 4-szer ma­ga­sab­bak. Az MNK-ban a szó­ra­koz­ta­tó elekt­ro­ni­ka ese­té­ben a kis­ke­res­ke­del­mi árak csak a hor­doz­ha­tó rá­dió­mag­nók, por­szí­vók és az elöl tölt­he­tő au­to­ma­ta mo­só­gé­pek ese­té­ben ala­cso­nyab­bak. A dro­gé­ri­ai áruk ese­té­ben az MNK-ban csu­pán a tisz­ta­sá­gi be­té­tek és a be­té­tek drá­gáb­bak. A kis­ke­res­ke­del­mi árak ala­cso­nyab­bak a sam­po­nok­nál és a szap­pa­nok­nál. A kis­áruk ese­té­ben a kis­ke­res­ke­del­mi árak leg­in­kább a to­a­lett­pa­pír, a szal­vé­ták és a papír zseb­ken­dők ese­té­ben kü­lön­böz­nek. A já­té­kok­nál a Lego 2-3-szor drá­gább az MNK-ban, mint a CS­SZ­SZK-ban. Nagy a kü­lönb­ség a BMX 30-as gye­rek ke­rék­pá­rok kis­ke­res­ke­del­mi árá­nál: az MNK-ban 3-szor drá­gább, mint a CS­SZ­SZK-ban. Az ék­sze­rek­nél az MNK-ban lé­nye­ge­sen ol­csób­bak a di­gi­tá­lis órák, mint a CS­SZ­SZK-ban.

A fel­mé­rés­ből ki­vi­lág­lik, hogy te­kin­tet­tel az utób­bi idő­ben az MNK-ban tör­tént szé­les kis­ke­res­ke­del­mi ár­mó­do­sí­tá­sok­ra, a cseh­szlo­vák ko­ro­na és a fo­rint ár­fo­lya­ma nem felel meg az MNK és a CS­SZ­SZK kis­ke­res­ke­del­mi ár­szín­vo­na­lá­nak.”

A CSKP cseh­szlo­vák–ma­gyar ha­tár­for­gal­mat érin­tő do­ku­men­tu­mai

A cseh­szlo­vák–ma­gyar ha­tár­for­ga­lom­mal or­szá­gos szin­ten is fog­lal­koz­tak, a téma Fock Jenő 1973. feb­ru­ár 14-i lá­to­ga­tá­sán is fel­me­rült. Az erről ké­szült do­ku­men­tum­ban⁸ Fock, a Mi­nisz­ter­ta­nács el­nö­ke ré­szé­ről ta­lál­ha­tó meg­jegy­zés sze­rint meg kell ol­da­ni a mun­ka­erő­cse­re kér­dé­sét; a mun­ka­erő­moz­gás miatt a CS­SZ­SZK és az MNK kö­zöt­ti ún. kis­ha­tár­for­ga­lom öve­ze­tét 15-ről 50 km-re ja­va­solt bő­ví­te­ni.

A tu­riz­mus kér­dés­kö­rét szin­tén or­szá­gos szin­ten igye­kez­tek ren­dez­ni. 1981. no­vem­ber 25-én a cseh­szlo­vák kor­mány tár­ca­kö­zi meg­be­szé­lést tar­tott, té­má­ja a ma­gyar ve­ze­tés ké­ré­se volt, amely arra kérte Cseh­szlo­vá­ki­át, hogy a „CS­SZ­SZK gá­tol­ja meg az MNK-ba ér­ke­ző cseh­szlo­vák tu­ris­tá­kat abban, hogy fel­vá­sá­rol­ják a ma­gyar belső pi­a­con el­ér­he­tő áru­kat”.⁹ No­vem­ber 30-án Rohlíček és Mar­jai mi­nisz­ter­el­nök-he­lyet­tes Győr­ben ta­lál­koz­tak. A cseh­szlo­vák fél a kö­vet­ke­ző érv­rend­szer­rel ké­szült a tár­gya­lá­sok­ra:

A részt­ve­vők ki­je­len­tet­ték, hogy mind­ez va­ló­szí­nű­leg nem lesz ele­gen­dő, de a cseh­szlo­vák oldal meg­mu­tat­ja, hogy fog­lal­ko­zik a kér­dés­sel. A cseh­szlo­vák–ma­gyar ha­tá­ron 1981. no­vem­ber 23-tól szi­go­rú vám­el­len­őr­zést ve­zet­tek be, a cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­ro­kat szó­ró­la­pon tá­jé­koz­tat­ják arról, mit tilos ki­vin­ni. A do­ku­men­tum to­váb­bá tar­tal­maz egy három és fél ol­da­las lis­tát a nem en­ge­dé­lye­zett áruk­ról.

A do­ku­men­tum rövid hely­zet­je­len­tés­sel vég­ző­dik, meg­em­lí­ti a ha­tá­ron ki­ala­kult hosszú vá­ra­ko­zá­si időt Orosz­vár­nál, Ko­má­rom­nál és Med­vé­nél. Ennek oka a „ma­gyar vám­szer­vek az utazó (be­le­ért­ve a gyer­me­kek) hosszan­tar­tó ala­pos vizs­gá­la­ta, amely során szi­go­rú­an be­tar­tat­tak va­la­mennyi ma­gyar vám­sza­bályt […]. Nem en­ged­ték be to­váb­bá azo­kat az áru­kat, ame­lye­ket a cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok a 30 ru­be­les ke­ret­ben vál­tott fo­rin­tért vá­sá­rol­tak. Eze­ket az áru­kat el­vet­ték tőlük, akár­csak a teg­na­pi napon, bár­mi­lyen iga­zo­lás nél­kül. Noha a ma­gyar vám­szer­vek a cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok­kal szem­ben úgy vi­sel­ked­tek, mint más uta­sok­kal szem­ben, a vám­vizs­gá­lat ide­jén a konf­lik­tu­so­kat meg­pró­bál­ták ke­rül­ni, az in­téz­ke­dé­se­ket il­le­del­me­sen fo­ga­na­to­sí­tot­ták, pol­gá­ra­ink a nem­tet­szé­sü­ket és el­ke­se­re­dé­sü­ket mégis han­go­san nyil­vá­ní­tot­ták ki, és ré­szük­ről sor ke­rült szi­dal­ma­zás­ra, to­váb­bá az áru meg­ron­gá­lá­sá­ra. Ezt a hely­ze­tet az is okoz­ta, hogy a hosszú vá­ra­ko­zás okán az au­tó­bu­szok üzem­anya­ga fo­gyó­ban volt, így nem le­he­tett ben­nük fű­te­ni (az au­tó­bu­szok­ban gyak­ran kis­gye­re­kek is vol­tak). A cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gá­rok a mi vám­szer­ve­ink­nél fo­lya­mod­tak fel­vi­lá­go­sí­tá­sért mi is tör­té­nik va­ló­já­ban, és kér­ték, hogy az em­lí­tett té­nye­ket je­lent­ség a cseh­szlo­vák fel­sőbb szer­vek felé.”

A Puja Imre kül­ügy­mi­nisz­ter 1982. áp­ri­li­si po­zso­nyi ta­lál­ko­zó­ján tett ja­vas­la­tát tar­tal­ma­zó do­ku­men­tum¹⁰ szól a Cseh­szlo­vák–Ma­gyar Két­ol­da­lú Határ Menti Egyez­mény mó­do­sí­tá­sá­ról. A határ menti sáv a 15 km-es zónán belül élők­re vo­nat­ko­zik, a ma­gyar fél azon­ban azzal érvel, hogy más szo­ci­a­lis­ta or­szá­gok­kal a mo­der­nebb 20 km-es öve­zet és több ha­tár­át­lé­pés van ér­vény­ben. Az MNK sze­rint a könnyí­tés köl­csö­nö­sen nö­vel­né a lá­to­ga­tá­sok szá­mát, a ma­gyar­or­szá­gi sza­bad szom­ba­tok is nö­ve­lik az uta­zá­si ked­vet. Könnyí­té­se­ket ja­va­sol a pénz­vál­tás­nál is. Az egyez­mény meg­ha­tá­roz­za, hogy a mi­ni­má­lis mennyi­sé­gű de­vi­zá­val való el­lá­tás nem vo­nat­ko­zik a határ menti for­ga­lom­ban részt vevő tu­ris­ták­ra. A cseh­szlo­vák fél ha­tá­ro­zot­tan el­uta­sí­tot­ta a ma­gyar fél azon ja­vas­la­tát, hogy szé­le­sít­sék ki a ki­vé­te­lek körét a ro­kon­lá­to­ga­tá­sok­ra. A cseh­szlo­vák ja­vas­lat a tu­riz­mus min­den cseh­szlo­vák ál­lam­pol­gárt érin­tő fej­lő­dé­sét óhajt­ja, nem csu­pán a határ menti ré­gi­ó­ét. A ma­gyar ja­vas­lat­tal kap­cso­lat­ban al­kot­má­nyos prob­lé­mák me­rül­nek fel, a nem határ men­tén élők hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­té­se merül fel.

Az ide­gen­for­ga­lom prob­lé­má­já­val Lázár György 1983-as cseh­szlo­vá­ki­ai lá­to­ga­tá­sa­kor is fog­lal­koz­tak.¹¹ Lázár üd­vö­zöl­te, hogy a köl­csö­nös tu­riz­mus­nál mind­két or­szág a szer­ve­zett for­mát ré­sze­sí­tet­te előny­ben. Ugyan­ak­kor vé­le­mé­nye sze­rint akad­nak gon­dok, és ki­emel­te a kis­ha­tár­for­ga­lom könnyí­té­sé­nek le­he­tő­sé­gét. A ma­gyar oldal szá­má­ra ugyan nem pri­o­ri­tás, de a cseh­szlo­vák ol­dalt arra kérte, szen­tel­jen ennek fi­gyel­met. Em­lé­kez­tet­te part­ne­rét, hogy a két or­szág út­tö­rő­je volt a tu­riz­mus könnyí­té­sé­nek. Sze­ren­csés, ha a két or­szág la­kos­sá­ga kap­cso­lat­ban van egy­más­sal, együtt­mű­köd­nek, és se­gí­tik egy­mást, töb­bek kö­zött a me­ző­gaz­da­sá­gi mun­kák­ban. Štro­u­gal vá­la­szá­ban ki­je­len­tet­te, hogy kis­ha­tár­for­gal­mat il­le­tő tör­vény mó­do­sí­tá­sá­val kap­cso­lat­ban egy­elő­re nem tud se po­zi­tív, se ne­ga­tív vá­laszt adni. A gya­kor­lat­ban ope­ra­tív módon, tör­vé­nyi mó­do­sí­tás nél­kül is lehet cse­le­ked­ni, hi­szen ez évi egy útnál töb­bet is en­ge­dé­lyez.

A Cseh­szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág közti ha­tár­for­ga­lom je­len­tő­sé­gét mél­tat­ta Mar­jai Jó­zsef mi­nisz­ter­ta­ná­csi al­el­nök Peter Co­lot­ka mi­nisz­ter­el­nök-he­lyet­tes 1984. jú­li­us 13-i lá­to­ga­tá­sa­kor.¹² Mar­jai sok egyéb mel­lett han­got adott azon vé­le­mé­nyé­nek, mi­sze­rint a köz­vet­len kap­cso­la­to­kat ott kell fel­hasz­nál­ni és fej­lesz­te­ni, ahol leg­kö­ze­lebb élünk egy­más­hoz, így a határ menti öve­ze­tek­ben. Ennek a meg­ala­po­zott­sá­gát jól mu­tat­ja a kis­ha­tár menti ke­res­ke­de­lem, a ke­res­ke­dő­há­zak együtt­mű­kö­dé­se. A ter­me­lő­vál­la­la­tok, szö­vet­ke­ze­tek közti kap­cso­la­tok szín­vo­na­lát emel­ni kell.

A kis­ha­tár­for­ga­lom né­mi­leg éle­sebb hangú vitát vál­tott ki Gus­táv Husák és Kádár János kö­zött 1985 szep­tem­be­ré­ben. A két po­li­ti­kus ta­lál­ko­zó­já­hoz a cseh­szlo­vák fél szá­má­ra kí­sé­rő­anyag¹³ ké­szült, mely a ma­gyar­or­szá­gi hely­ze­tet ér­té­kel­ve meg­ál­la­pít­ja, hogy ko­ráb­ban bi­zo­nyos za­va­ró je­len­sé­gek okoz­tak prob­lé­mát a két­ol­da­lú kap­cso­la­tok­ban (tu­riz­mus, Bős–Nagy­ma­ros, az új cseh­szlo­vák is­ko­la­tör­vény ér­tel­me­zé­se, kü­lön­bö­ző vé­le­mé­nyek a ka­pi­ta­lis­ta or­szá­gok ve­ze­tő­i­vel fenn­tar­tott kap­cso­la­tok­ról). Mivel a ma­gyar felet nem elé­gí­ti ki a cseh­szlo­vák vá­lasz a kis­ha­tár­for­ga­lom ki­szé­le­sí­té­sé­re, ezért ez a téma bi­zo­nyá­ra újra na­pi­rend­re kerül majd.

A kis­ha­tár­for­ga­lom kér­dés­kö­re végül egy 1986-os ma­gyar­or­szá­gi ta­lál­ko­zón me­rült fel,¹⁴ igaz, csak mar­gi­ná­li­san. Az együtt­mű­kö­dés szá­mos össze­te­vő­je és le­he­tő­sé­ge mel­lett a do­ku­men­tum össze­ál­lí­tó­ja mint­egy mel­lé­ke­sen meg­em­lí­ti, hogy magas di­na­mi­ka van „a bel­ke­res­ke­de­lem, szö­vet­ke­ze­ti gaz­dál­ko­dás és a határ menti ke­res­ke­de­lem te­rü­le­tén, ahol a fo­gyasz­tá­si áruk köl­csö­nös cse­ré­je va­ló­sul meg”.

Összeg­zés

Szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­ja Köz­pon­ti Bi­zott­sá­gá­nak Tit­kár­sá­ga 1969 és 1989 kö­zöt­ti do­ku­men­tu­ma­i­nak ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú anya­gai túl­nyo­mó több­sé­gé­ben a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság kér­dé­sé­vel és a tör­té­nel­mi prob­le­ma­ti­kák­kal fog­lal­koz­nak. A prá­gai köz­pont anya­gai pedig nagy mennyi­sé­gű, szer­te­ága­zó té­má­jú ma­gyar­or­szá­gi vo­nat­ko­zá­sú ira­tot tar­tal­maz­nak. Ezek kö­zött ará­nya­it nézve kicsi, el­len­ben szá­mu­kat te­kint­ve még­sem el­ha­nya­gol­ha­tó mennyi­ség­ben fog­lal­ko­zik a határ mel­let­ti kap­cso­la­tok­kal. Az itt be­mu­ta­tott do­ku­men­tu­mok az ál­lam­kö­zi kap­cso­la­tok egy ér­de­kes szeg­men­sé­be en­ged­nek be­te­kin­tést, azo­kat a ne­héz­sé­ge­ket mu­tat­ják be, ame­lyek­kel a kor la­kos­sá­gá­nak szem­be kel­lett néz­nie, leg­fő­kép­pen a sza­bad­ság­jo­gok te­kin­te­té­ben. Az va­ló­já­ban tör­vény­sze­rű, hogy egy dik­ta­tú­ra gá­tol­ja la­ko­sa­i­nak moz­gá­sát, emel­lett azon­ban az is, hogy egy hi­ány­gaz­da­ság­ban a be­vá­sár­ló­tu­riz­mus sem kí­vá­na­tos je­len­ség.

A húsz­éves idő­szak alatt jól ész­lel­he­tő a vál­to­zás: amíg a cseh­szlo­vák oldal meg­ma­rad a gát­ló-sem­le­ges ál­lás­pon­ton, addig a ma­gyar oldal a gát­ló­ból a tá­mo­ga­tó hely­zet­be moz­dult. Ennek alap­ve­tő­en gaz­da­sá­gi oka volt: a fel­bom­ló­ban lévő kom­mu­nis­ta gaz­da­sá­gi rend­szer egyre na­gyobb teret en­ge­dett az egyé­ni kez­de­mé­nye­zés­nek, és ennek már az or­szág­ha­tár sem sza­bott gátat. A cseh­szlo­vák tar­tóz­ko­dás mö­gött nem­ze­ti­sé­gi okok is meg­hú­zód­tak, ezt azon­ban a Ma­gyar­or­szág a 80-as évek kö­ze­pé­ig nem ér­zé­kel­te. Nem tu­da­to­sí­tot­ta ugyan­is, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok ré­szé­ről tör­té­nő be­vá­sár­ló­tu­riz­mus­nak je­len­tős nem­zet­meg­tar­tó ereje is van.