Gon­do­la­tok A ma­gyar út – cél­zott jegy­ban­ki po­li­ti­ka című ta­nul­mány­kö­tet­ről

Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf., 4–6. szám, 2017, 134–142., DOI: 10.24307/psz.2017.1211

Össze­fog­la­lás

A 2008–2009-es glo­bá­lis vál­ság egy­szer­re te­rem­tett ko­moly ki­hí­vá­so­kat a fis­ká­lis po­li­ti­ka, a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka és a pénz­ügyi sza­bá­lyo­zó ha­tó­ság szá­má­ra. Ezen ki­hí­vá­sok meg­vá­la­szo­lá­sá­ra pro­ak­tív és in­no­va­tív meg­ol­dá­sok­ra volt szük­ség. Jelen írás a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank könyv­so­ro­za­tá­ban meg­je­lent, a hazai fis­ká­lis és mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­la­tot ered­mé­nye­ző in­téz­ke­dé­se­ket is­mer­te­tő, hi­ány­pót­ló művet mu­tat­ja be.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: E42, E44, E52, E58
Kulcs­sza­vak: jegy­bank, glo­bá­lis vál­ság, mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka, sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka

Pro­ac­ti­vity and In­no­va­ti­on as a Basis for the Cent­ral Bank’s Re­ne­wal
Tho­ughts on The Hun­ga­ri­an Way – Tar­ge­ted Cent­ral Bank­ing Po­li­cy

Sum­ma­ry

The 2008–2009 glo­bal cris­is posed major chal­len­ges to fis­cal po­li­cy, mo­ne­tary po­li­cy and the fi­nan­cial re­gu­la­to­ry aut­ho­rity at the same time. Mee­ting these chal­len­ges re­qu­i­res pro­ac­tive and in­no­va­tive so­lu­tions. This paper pre­sents a gap fil­ler pub­li­ca­ti­on by the Na­ti­o­nal Bank of Hun­gary, which descri­bes the me­a­sures that re­sul­ted in a bre­akth­ro­ugh in Hun­ga­ri­an fis­cal and mo­ne­tary po­li­cy.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: E42, E44, E52, E58
Key­words: cent­ral bank, glo­bal cris­is, mo­ne­tary po­li­cy, re­gu­la­to­ry po­li­cy

Egy iz­gal­mas kri­mi­ben a köz­pon­ti kér­dés ál­ta­lá­ban a tet­tes sze­mé­lye körül forog. A mű csúcs­pont­ja az el­kö­ve­tő vagy el­kö­ve­tők le­lep­le­zé­se, az okok fel­tá­rá­sa. Mar­gi­ná­lis vagy tel­je­sen el­ha­nya­golt a tár­gya­lás szem­pont­já­ból az, ho­gyan le­het­ne az ese­mé­nyek jö­vő­be­ni meg­is­mét­lő­dé­sét meg­aka­dá­lyoz­ni, vagy leg­alább­is ennek esé­lyét csök­ken­te­ni. A gaz­da­ság-, mo­ne­tá­ris és sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka szem­szö­gé­ből az el­múlt száz évben kevés iz­gal­ma­sabb és össze­tet­tebb prob­lé­ma­kör adó­dott, mint a 2008–2009-es vál­ság, il­let­ve annak kö­vet­kez­mé­nyei. A tet­te­sek­ről a mai napig élénk viták foly­nak nem­csak szak­mai, de la­i­kus kö­rök­ben is. Köz­gaz­da­sá­gi szem­pont­ból azon­ban sok­kal ér­de­ke­sebb és ége­tőbb kér­dés az, ho­gyan lehet a pénz­ügyi rend­szert biz­ton­sá­go­sab­bá, sta­bi­lab­bá tenni, mi­lyen le­he­tő­sé­gek van­nak arra, hogy egy ha­son­ló krí­zis be­kö­vet­ke­zé­si va­ló­szí­nű­sé­gét csök­kent­sük. Ez a kér­dés mo­ti­vál­ta a Ma­gyar Nem­ze­ti Ban­kot is az el­múlt évek során be­ve­ze­tett új, pro­ak­tív és in­no­va­tív meg­ol­dá­sa­i­nak ki­dol­go­zá­sá­ban, és ez a kér­dés a köz­pon­ti, rend­sze­re­ző eleme a jelen írás­ban be­mu­tat­ni kí­vánt, A ma­gyar út – cél­zott jegy­ban­ki po­li­ti­ka c. kö­tet­nek is. Jelen írás első ré­szé­nek fó­ku­sza a 2008–2009-es glo­bá­lis vál­ság jegy­ban­ki po­li­ti­kák­ra gya­ko­rolt ha­tá­sa. A má­so­dik rész a hazai kör­nye­ze­tet és in­téz­ke­dé­se­ket mu­tat­ja be. Végül a har­ma­dik rész a mo­nog­rá­fia fel­épí­té­sét tárja az ol­va­só elé.

A glo­bá­lis pénz­ügyi vál­ság és ha­tá­sa a jegy­ban­ki po­li­ti­ká­ra

A 2008–2009-es glo­bá­lis vál­ság ko­moly és hosszú távon ható prob­lé­má­kat oko­zott az egész vi­lá­gon. Bár vol­tak vész­ha­ran­got kon­ga­tó han­gok a krí­zis ki­rob­ba­ná­sa előtt is, a gaz­da­sá­gi vissza­esés és a pénz­ügyi rend­szer prob­lé­má­i­nak mély­sé­ge, ha­tás­me­cha­niz­mu­sa és össze­tett­sé­ge meg­lep­te a szak­em­be­rek több­sé­gét. Még meg­döb­ben­tőb­bek vol­tak az ese­mé­nyek azok szá­má­ra, aki­ket a vál­ság előt­ti mér­sé­kelt inf­lá­ci­ós kör­nye­zet és sta­bil gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés abban a téves hit­ben rin­ga­tott, hogy a ko­mo­lyabb gaz­da­sá­gi ki­len­gé­sek­kel már csak a gaz­da­ság­tör­té­net­tel fog­lal­ko­zó köny­vek és szak­cik­kek ol­da­la­in fog­nak ta­lál­koz­ni.

A vál­ság mély­sé­ge és glo­bá­li­san szink­ro­ni­zált volta új­sze­rű és komp­lex in­téz­ke­dé­se­ket igé­nyelt mind a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ban, mind pedig a sza­bá­lyo­zás terén. Újra kel­lett gon­dol­ni a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka cél­rend­sze­rét, hi­szen vi­lá­gos­sá vált, hogy az ár­sta­bi­li­tás ön­ma­gá­ban nem ele­gen­dő a pénz­ügyi rend­szer sta­bi­li­tá­sá­nak biz­to­sí­tá­sá­hoz (Ko­lo­zsi– Hoff­mann, 2016). Fel­ér­té­ke­lő­dött a mak­ro­pru­den­ci­á­lis esz­köz­tár sze­re­pe (Ábel et al., 2014), hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a re­ál­gaz­da­sá­gi célok, mint pél­dá­ul a mun­ka­nél­kü­li­ség csök­ken­té­se, il­let­ve a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés tá­mo­ga­tá­sa. Ko­ráb­ban a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka köz­pon­ti esz­kö­zé­nek te­kin­tett rövid le­já­ra­tú ka­mat­szint szá­mos or­szág­ban nul­lá­ra vagy nulla kö­ze­lé­be csök­kent, amire sokan alsó kor­lát­ként te­kin­tet­tek és te­kin­te­nek. Még azon or­szá­gok­ban is, mint pél­dá­ul Svájc, Svéd­or­szág vagy Japán, ahol nem bi­zo­nyult ef­fek­tív kor­lát­nak ez az érték, csak na­gyon óva­to­san me­rész­ked­tek a jegy­ban­kok a ne­ga­tív ka­mat­tar­to­mány­ba, a zérus alat­ti re­fe­ren­cia­ér­té­kek ne­he­zen kal­ku­lál­ha­tó pénz­ügyi és mak­ro­gaz­da­sá­gi ha­tá­sai miatt. Mind­ez azt is je­len­tet­te, hogy a jegy­ban­kok lé­nye­gé­ben el­ve­szí­tet­ték első számú és ha­tás­me­cha­niz­mu­sát te­kint­ve leg­job­ban is­mert esz­kö­zü­ket.

A jegy­ban­ki po­li­ti­ka ki­emelt fon­tos­sá­gú esz­kö­zé­vé a jegy­ban­ki mér­leg vált – a jegy­ban­kok a to­vább­ra is szük­sé­ges mo­ne­tá­ris la­zí­tást szá­mos eset­ben nyílt piaci mű­ve­le­tek se­gít­sé­gé­vel lép­ték meg. Az ame­ri­kai jegy­bank, a Fed ugyan­úgy, mint az EKB lik­vi­di­tás­nyúj­tó, hi­te­le­zést cél­zot­tan tá­mo­ga­tó, il­let­ve nagy vo­lu­me­nű esz­köz­vá­sár­lá­si prog­ra­mo­kat in­dí­tott, ame­lyek kö­vet­kez­té­ben mér­leg­fő­össze­gük je­len­tő­sen meg­emel­ke­dett. Mér­leg­fő­összeg te­kin­te­té­ben az 1990 óta pe­ri­o­di­ku­san def­lá­ci­ó­val és re­cesszi­ó­val küzdő japán jegy­bank re­a­gált a leg­drasz­ti­ku­sab­ban a vál­ság­ra a négy nagy jegy­bank közül, hi­szen né­hány év alatt a GDP 30%-a kö­rü­li ér­ték­ről 90% fölé emel­te esz­köz­ál­lo­má­nyá­nak vo­lu­me­nét. Az EKB ese­té­ben ez az érték 40% kö­ze­lé­be nőtt a vál­ság előt­ti 17% kö­rü­li ér­ték­ről, míg a Fed 7% kö­rü­li ér­ték­ről 22% fölé nö­velt. Mind­ezek mel­lett, ezzel pár­hu­za­mo­san hang­sú­lyo­sab­bá vált a jegy­ban­ki kom­mu­ni­ká­ció sze­re­pe is (Csor­tos– Leh­mann, 2014), hi­szen a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők for­rás­költ­sé­gei szem­pont­já­ból ki­emelt sze­rep­pel bíró kö­zép- és hosszú le­já­ra­tú ho­za­mok a tel­jes fu­tam­idő rövid ho­za­mai által meg­ha­tá­ro­zot­tak, azaz mo­ne­tá­ris la­zí­tás nem­csak a rövid ho­za­mok – adott hely­zet­ben nem iga­zán ki­vi­te­lez­he­tő – csök­ken­té­sé­vel, de a jö­vő­be­ni rövid ho­za­mok­kal kap­cso­la­tos vá­ra­ko­zá­sok le­fe­lé hú­zá­sá­val is meg­va­ló­sít­ha­tó.

Hazai kör­nye­zet és in­téz­ke­dé­sek

A ma­gyar gaz­da­sá­got a vál­ság kü­lö­nö­sen se­bez­he­tő ál­la­pot­ban érte. A 2006 előt­ti évek gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dé­se nem volt fenn­tart­ha­tó, a magas ál­lam­ház­tar­tá­si hiány (Orbán–Sza­páry, 2006) je­len­tő­sen nö­vel­te az or­szág el­adó­so­dott­sá­gát, magas volt a külső fi­nan­szí­ro­zá­si igény, me­lyet az állam fi­nan­szí­ro­zá­sa mel­lett a la­kos­sá­gi de­vi­za­hi­te­le­zés fel­fu­tá­sa is erő­sí­tett (Ma­tolcsy–Pa­lo­tai, 2016). Az or­szág­spe­ci­fi­kus prob­lé­mák a glo­bá­lis vál­ság által fel­erő­sít­ve okoz­tak tar­tós vissza­esést. A ne­ga­tív fo­lya­ma­tok ér­zé­ke­nyen érin­tet­ték a hazai pénz­ügyi szek­tort, mely pro­cik­li­ku­san to­vább erő­sí­tet­te a ked­ve­zőt­len ha­tá­so­kat. Mind­ezek ere­dő­je­ként a tá­gabb ré­gi­ónk­ban a balti ál­la­mok mel­lett Ma­gyar­or­szág szen­ved­te el a leg­hosszabb és leg­na­gyobb vissza­esést a vál­la­la­ti hi­te­le­zés­ben (Balog–Ma­tolcsy–Nagy–Von­nák, 2014). Ezen fo­lya­ma­tok kö­vet­kez­té­ben Ma­gyar­or­szág már a vál­ság ki­rob­ba­ná­sa előtt egy­szer­re szem­be­sült ki­hí­vá­sok­kal a nö­ve­ke­dés és a mak­ro­gaz­da­sá­gi egyen­súly terén (Ma­tolcsy, 2015).

A 2010-ben in­dí­tott fis­ká­lis for­du­lat több lé­pés­ben ja­ví­tot­ta a hazai költ­ség­ve­tés egyen­le­gét (Ma­tolcsy–Pa­lo­tai, 2014) (mun­kát ter­he­lő adók csök­ken­té­se, a mun­ká­hoz kap­cso­ló­dó adók és já­ru­lé­kok rend­sze­ré­nek egy­sze­rű­sí­té­se, el­moz­du­lás a fo­gyasz­tá­si, for­gal­mi tí­pu­sú és szek­to­ri­á­lis kü­lön­adók felé, az on­line pénz­tár­gé­pek és az EKÁER be­ve­ze­té­se, a Széll Kál­mán-terv vég­re­haj­tá­sa), mely­nek kö­vet­kez­té­ben meg­szűnt a ko­ráb­ban rend­re vissza­té­rő iker­de­fi­cit, Ma­gyar­or­szág ki­ke­rült a túl­zott­de­fi­cit-el­já­rás alól (Ma­tolcsy, 2015), a pénz­ügyi rend­szer azon­ban to­vább­ra is ko­moly ki­hí­vá­sok­kal küz­dött. Ezen ki­hí­vá­sok or­vos­lá­sá­ra in­dí­tot­ta el a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank új ve­ze­té­se 2013-ban azt a mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­la­tot, mely­nek mo­ti­vá­ci­ó­it és lé­pé­se­it a mo­nog­rá­fia be­mu­tat­ni hi­va­tott.

A mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­lat egyes ele­mei a szé­les nagy­kö­zön­ség szá­má­ra is is­me­rő­sek. A Ma­gyar Nem­ze­ti Bank három cik­lus­ban, össze­sen 610 bá­zis­pont­tal, 7%-ról 0,9%-ra csök­ken­tet­te a jegy­ban­ki alap­ka­ma­tot, ami je­len­tő­sen csök­ken­tet­te az ál­lam­ház­tar­tás és a ma­gán­szek­tor ka­mat­ter­he­it. A jegy­bank el­in­dí­tot­ta hi­tel­ösz­tön­ző prog­ram­ja­it, a Nö­ve­ke­dé­si Hi­tel­prog­ra­mot, majd a Piaci Hi­tel­prog­ra­mot, me­lyek nö­vek­vő pá­lyá­ra ál­lí­tot­ták (Bak­say–Pa­lo­tai, 2017) a kkv-szek­tor 2009 óta csök­ke­nő hi­tel­ál­lo­má-nyát (Banai, 2016). Ki­dol­goz­ta és el­in­dí­tot­ta az Ön­fi­nan­szí­ro­zá­si Prog­ra­mot, mely­nek ered­mé­nye­kép­pen a köz­pon­ti költ­ség­ve­tés adós­sá­gá­nak de­vi­za­ará­nya a 2011-es 50%-ról 2016-ra 25%-ra csök­kent (Bak­say–Pa­lo­tai, 2017). Köz­re­mű­kö­dött a la­kos­sá­gi de­vi­za­hi­te­lek fo­rin­to­sí­tá­sá­ban, mely­nek hi­á­nyá­ban a sváj­ci jegy­bank 2015. ja­nu­ár 15-i dön­té­se, mi­sze­rint fel­ad­ta az 1,2-es eu­ró­val szem­be­ni ár­fo­lyam­kü­szö­böt, be­lát­ha­tat­lan és fel­mér­he­tet­len vesz­te­sé­ge­ket oko­zott volna a hazai la­kos­ság­nak, fel­bo­rít­va a gaz­da­ság fenn­tart­ha­tó nö­ve­ke­dé­sé­hez el­en­ged­he­tet­len tár­sa­dal­mi sta­bi­li­tást.

A mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­lat más ele­mei tán ke­vés­bé csen­ge­nek is­me­rő­sen szé­le­sebb kör­ben, de ugyan­csak ki­emel­ke­dő sze­re­pet ját­szot­tak a pénz­ügyi rend­szer sta­bi­li­tá­sá­nak nö­ve­lé­sé­ben:

A kötet által vizs­gált kér­dé­sek

A mo­nog­rá­fia lo­gi­kus fel­épí­tés­ben és egy­sé­ges ke­ret­rend­szer­ben mu­tat­ja be a fenti pro­ak­tív és in­no­va­tív ele­me­ket. A kötet első fő­fe­je­ze­te, mely az Egy nem ha­gyo­má­nyos vál­ság nem ha­gyo­má­nyos kö­vet­kez­mé­nyei – út­ke­re­sés a nem­zet­kö­zi mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ban címet vi­se­li, a 2008–2009-es gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság kö­vet­kez­mé­nye­it és a nagy jegy­ban­kok vál­ság­ra adott vá­la­sza­it mu­tat­ja be. A má­so­dik fő­fe­je­zet a hazai mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka ki­hí­vá­sa­it és az ezek­re adott cél­zott és in­no­va­tív vá­la­szo­kat tár­gyal­ja. Végül a har­ma­dik fő­fe­je­zet a sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka meg­úju­lá­sát veszi gór­cső alá.

A vál­ság előtt szá­mos szak­em­ber fel­hív­ta a fi­gyel­met a folyó fi­ze­té­si mér­le­gek je­len­tős és tar­tós egyen­súly­ta­lan­sá­ga­i­ra. Bár ennek ma­gya­rá­za­tá­ra szá­mos el­mé­let szü­le­tett (Bret­ton Woods II, sötét anyag, túl­zott glo­bá­lis meg­ta­ka­rí­tá­sok, biz­ton­sá­gos be­fek­te­té­sek irán­ti ke­res­let), egyes szer­zők amel­lett ér­vel­tek, hogy ez az ál­la­pot nem tart­ha­tó fenn hosszú távon, a folyó fi­ze­té­si mér­le­gek­nek egyen­súly­ba kell ke­rül­ni­ük, és ez a fo­lya­mat leg­in­kább azon or­szá­go­kat fogja érin­te­ni, me­lyek­nél a leg­na­gyobb több­le­tek és hi­á­nyok van­nak. A vál­ság le­fo­lyá­sa mind az egyen­súly­ta­lan­sá­gok fenn­ma­ra­dá­sá­ban hí­vő­ket, mind a szkep­ti­ku­so­kat meg­lep­te, hi­szen bár a nem­ze­ti szám­lák ak­tí­vu­mai és passzí­vu­mai glo­bá­li­san csök­ken­tek, a fo­lya­ma­tok ter­je­dé­se nem volt össz­hang­ban a szkep­ti­ku­sok vá­ra­ko­zá­sa­i­val sem. A glo­bá­lis vissza­esés mér­té­ke ko­moly ki­hí­vá­sok elé ál­lí­tot­ta a mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai dön­tés­ho­zó­kat is. A nulla kö­rü­li szint­re csök­ken­tett ka­ma­tok sem ol­dot­ták meg a nö­ve­ke­dé­si és inf­lá­ci­ó­val kap­cso­la­tos prob­lé­má­kat, így to­váb­bi esz­kö­zök­re volt szük­ség a vál­ság ke­ze­lé­sé­hez. Ezen ko­ráb­ban nem vagy nem rend­sze­re­sen hasz­nált esz­kö­zök, kom­bi­nál­va az em­ber­em­lé­ke­zet óta nem lá­tott gaz­da­sá­gi vissza­esés­sel, ko­moly bi­zony­ta­lan­sá­got kel­tet­tek a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők­ben is, így kér­dé­ses­sé, ne­he­zen be­csül­he­tő­vé vált a mo­ne­tá­ris transz­misszió ha­té­kony­sá­ga is. Mind­ezek mel­lett szá­mos jegy­bank szem­be­sült egye­di, spe­ci­á­lis prob­lé­mák­kal is. A mo­nog­rá­fia első fő­fe­je­ze­te nem­zet­kö­zi szin­ten tár­gyal­ja a vál­ság által tá­masz­tott ki­hí­vá­so­kat, és be­mu­tat­ja, hogy mi­lyen lo­gi­ka alap­ján, mi­lyen vá­la­szok szü­let­tek ezek­re. A tár­gya­lás során szám­ta­lan ér­de­kes gon­do­lat és kö­vet­kez­te­tés mel­lett vá­laszt ka­punk az aláb­bi kér­dé­sek­re is:

Ma­gyar­or­szá­got a vál­ság több szem­pont­ból is kü­lö­nö­sen se­bez­he­tő pil­la­nat­ban érte. A 2006 előt­ti évek nö­ve­ke­dé­se je­len­tős egyen­súly­ta­lan­sá­gok fel­épü­lé­sé­vel pá­ro­sult. Je­len­tő­sen meg­nö­ve­ke­dett mind a ma­gán­szek­tor, mind pedig az ál­lam­ház­tar­tás adós­sá­ga. Rá­adá­sul ezen hi­tel­nö­ve­ke­dés je­len­tős része kül­föl­di de­vi­zá­ban tör­tént. Az ál­lam­ház­tar­tás és a folyó fi­ze­té­si mér­leg is je­len­tős de­fi­ci­tet mu­ta­tott. A 2006-os ki­iga­zí­tá­si kí­sér­le­tek pedig ko­moly vissza­esést okoz­tak a nö­ve­ke­dés­ben, me­lyet a bank­szek­tor pro­cik­li­kus volta csak erő­sí­tett, és bár a költ­ség­ve­tés egyen­sú­lyát si­ke­rült ja­ví­ta­ni, a folyó fi­ze­té­si mér­leg je­len­tős ne­ga­tí­vu­ma csak kis­mér­ték­ben csök­kent, így a külső egyen­súly­ta­lan­ság to­vább­ra is fenn­ma­radt, mi­köz­ben az ál­lam­adós­ság to­vább­ra is je­len­tős mér­ték­ben nőtt 2008–2009-ben. A prob­lé­mák or­vos­lá­sá­nak első lé­pé­se­ként szük­ség volt az ál­lam­ház­tar­tás meg­re­for­má­lá­sá­ra. A 2010-es költ­ség­ve­té­si for­du­lat (mar­gi­ná­lis adóék csök­ken­té­se, Mun­ka­hely­vé­del­mi ak­ció­terv, fo­gyasz­tá­si, for­gal­mi és szek­to­ri­á­lis adók felé tör­té­nő el­moz­du­lás, a gaz­da­ság fe­hé­rí­té­se, a nyug­díj­rend­szer át­ala­kí­tá­sa) si­ke­re­sen szün­tet­te meg a fis­ká­lis do­mi­nan­ci­át, és meg­te­rem­tet­te a le­he­tő­sé­gét a 2013-as mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­lat­nak. A kötet Ki­hí­vá­sok és vá­la­szok a hazai mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ban című fő­fe­je­ze­té­nek Komp­lex ki­hí­vá­sok a ma­gyar gaz­da­ság és a hazai mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka szá­má­ra al­fe­je­ze­te a fenti prob­lé­má­kat és az arra adott hazai vá­la­szo­kat mu­tat­ja be. Az ér­dek­lő­dő ol­va­só meg­tud­hat­ja egye­bek mel­lett:

A költ­ség­ve­té­si ki­iga­zí­tás meg­te­rem­tet­te a mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­lat le­he­tő­sé­gét. A ha­gyo­má­nyos, ka­mat­po­li­ti­kán ala­pu­ló lé­pé­sek mel­lett azon­ban szá­mos te­rü­le­ten cél­zott, in­no­va­tív lé­pé­sek meg­té­te­lé­re is szük­ség volt a mo­ne­tá­ris kon­dí­ci­ók la­zí­tá­sa ér­de­ké­ben. A ka­mat­csök­ken­té­si cik­lu­sok, az NPH, a PHP, az Ön­fi­nan­szí­ro­zá­si Prog­ram, a de­vi­za­hi­te­lek fo­rin­to­sí­tá­sa, a tar­tós tar­tás mel­let­ti el­kö­te­le­ző­dés kü­lön-kü­lön is hoz­zá­já­rult a hazai ma­gán­szek­tor és ál­lam­ház­tar­tás fi­nan­szí­ro­zá­si ter­he­i­nek csök­ke­né­sé­hez, és je­len­tős koc­ká­za­to­kat ke­zelt, il­let­ve szün­te­tett meg. A ko­ráb­bi magas fi­nan­szí­ro­zá­si ter­hek ön­ma­guk­ban is prob­lé­mát je­len­tet­tek, emel­lett azon­ban ko­moly kor­lá­tai vol­tak a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­nek is, így a fen­ti­ek több síkon is tá­mo­gat­ták a ma­gyar gaz­da­sá­got. A ka­mat­csök­ken­tés ha­té­kony­sá­gát azon­ban rész­ben kor­lá­toz­ta a bank­rend­szer pro­cik­li­kus volta, a banki mér­le­gek­ben lévő prob­lé­más hi­tel­ál­lo­má­nyok le­épí­té­sé­nek fo­lya­ma­ta, a hi­te­le­zés kont­rak­ci­ó­ja. Ezen ki­hí­vás­ra je­len­tett meg­ol­dást az inf­lá­ci­ós cél­kö­ve­tés rend­sze­ré­nek ru­gal­ma­sab­bá té­te­le és a BUBOR jegy­zé­si rend­sze­ré­nek át­ala­kí­tá­sa, mely lé­pé­sek ja­ví­tot­ták a mo­ne­tá­ris transz­misszi­ót. A három hó­na­pos betét kor­lá­to­zá­sa nö­vel­te az Ön­fi­nan­szí­ro­zá­si Prog­ram ha­té­kony­sá­gát. A hazai mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka fenti lé­pé­se­i­nek okait és kö­vet­kez­mé­nye­it hi­va­tott be­mu­tat­ni a mo­nog­rá­fia Ki­hí­vá­sok és vá­la­szok a hazai mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ban című fő­fe­je­ze­té­nek A ma­gyar mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka cél­zott és in­no­va­tív vá­la­szai az új ki­hí­vá­sok­ra al­fe­je­ze­te, amely egye­bek mel­lett be­mu­tat­ja:

A mo­ne­tá­ris kon­dí­ci­ók la­zí­tá­sa szük­sé­ges, de nem elég­sé­ges fel­té­te­le a gaz­da­ság élén­kí­té­sé­nek és tá­mo­ga­tá­sá­nak, a gaz­da­sá­gi ha­tá­sok ki­bon­ta­ko­zá­sá­hoz el­en­ged­he­tet­le­nül szük­sé­ges a transz­misszi­ós me­cha­niz­mu­sok egész­sé­ges mű­kö­dé­se is. A Ma­gyar Nem­ze­ti Bank szá­mos lé­pést tett a vál­ság kö­vet­kez­té­ben je­len­tős mér­ték­ben sé­rült transz­misszió hely­re­ál­lí­tá­sa ér­de­ké­ben. A MARK Zrt. lét­re­ho­zá­sa elő­se­gí­tet­te a bank­rend­szer sta­bi­li­tá­sá­nak nö­ve­ke­dé­sét, és tá­mo­gat­ta a hi­te­le­zést. A BÉT fej­lesz­té­sei a hazai gaz­da­ság fi­nan­szí­ro­zá­si le­he­tő­sé­ge­i­nek bő­vü­lé­sé­hez já­rul­nak hozzá. Ezen dön­té­sek hát­te­rét és kö­vet­kez­mé­nye­it tár­gyal­ja a kötet A mo­ne­tá­ris transz­misszió ja­ví­tá­sá­nak hazai esz­kö­zei al­fe­je­ze­te, ahol to­váb­bi kér­dé­sek mel­lett a kö­vet­ke­zők­re is vá­laszt ka­punk:

A mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka mel­lett je­len­tő­sen meg­újult a hazai sza­bá­lyo­zá­si po­li­ti­ka is. A vál­ság meg­mu­tat­ta, hogy a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka ön­ma­gá­ban nem képes biz­to­sí­ta­ni a gaz­da­ság hosszú távú egyen­sú­lyát, mind nem­zet­kö­zi, mind pedig hazai szin­ten fel­ér­té­ke­lő­dött a mak­ro­pru­den­ci­á­lis po­li­ti­ka sze­re­pe. A vál­ság bank­szek­tor­ra és egyes ban­kok­ra gya­ko­rolt, sok eset­ben vég­ze­tes­nek bi­zo­nyu­ló ha­tá­sa hívta élet­re az Eu­ró­pá­ban is új irány­nak te­kint­he­tő sza­ná­lá­si ha­tó­sá­gi funk­ci­ót. Emel­lett meg­újult a mik­ro­pru­den­ci­á­lis fel­ügye­let, a pi­ac­fel­ügye­let és a fo­gyasz­tó­vé­de­lem is. Az adós­ság­fék­sza­bá­lyok és az an­ti­cik­li­kus tő­ke­puf­fer­rá­ta a bank­rend­szer és a hazai gaz­da­ság sta­bi­li­tá­sát nö­ve­lik. A fel­ügye­le­ti funk­ció, va­la­mint a mik­ro­pru­den­ci­á­lis fel­ügye­let fej­lesz­té­sei, esz­köz­tá­rá­nak bő­vü­lé­se sta­bi­labb, meg­bíz­ha­tóbb pénz­ügyi rend­szert ered­mé­nye­zett. A mo­nog­rá­fia má­so­dik és har­ma­dik fő­fe­je­ze­te mély­sé­gé­ben tár­gyal­ja Ma­gyar­or­szág komp­lex ki­hí­vá­sa­it, a hazai mo­ne­tá­ris és sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka új ki­hí­vá­sok­ra adott cél­zott és in­no­va­tív vá­la­sza­it és a mo­ne­tá­ris transz­misszió ja­ví­tá­sá­nak hazai esz­kö­ze­it. A kötet A ma­gyar sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka vál­to­zá­sa címet vi­se­lő har­ma­dik fő­fe­je­ze­té­ben vá­laszt ka­punk töb­bek kö­zött azon kér­dé­sek­re, hogy:

A kötet ugyan­úgy hasz­nos ol­vas­mány a hazai és nem­zet­kö­zi szak­em­be­rek, egye­te­mi és fő­is­ko­lai ok­ta­tók, hall­ga­tók, mint ál­ta­lá­ban a gaz­da­ság­po­li­ti­ka és mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka iránt ér­dek­lő­dő szé­les nagy­kö­zön­ség szá­má­ra, aki­ket ér­de­kel, hogy mi­lyen komp­lex ki­hí­vá­so­kat je­len­tett a 2008–2009-es glo­bá­lis vál­ság, és erre mi­lyen vá­la­szo­kat adott a hazai mo­ne­tá­ris és sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka. A mo­nog­rá­fia ol­va­sói nem­csak egy szak­ma­i­lag ki­emel­ke­dő­en pre­cíz és sok­ol­da­lú tár­gya­lá­sát ol­vas­hat­ják ezen kér­dé­sek­nek, de a műben sze­rep­lő 216 ábra, 46 táb­lá­zat, va­la­mint a szám­ta­lan ke­re­tes írás és ki­sebb eset­ta­nul­mány által szí­nes, él­ve­ze­tes és ol­vas­má­nyos for­má­ban nyer­nek rá­lá­tást a hazai mo­ne­tá­ris és sza­bá­lyo­zói po­li­ti­ka el­múlt évek­ben ta­pasz­talt ki­hí­vá­sa­i­ra és az arra adott pro­ak­tív és in­no­va­tív vá­la­szok­ra. A be­mu­ta­tott mű méltó foly­ta­tá­sa a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank 2015-ben in­dí­tott könyv­so­ro­za­tá­nak, mely­nek első két kö­te­te a 2015-ös Egyen­súly és nö­ve­ke­dés és a 2016-os Ver­seny­ké­pes­ség és nö­ve­ke­dés.

A mo­nog­rá­fia szer­kesz­tői Leh­mann Kris­tóf, a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank Mo­ne­tá­ris Stra­té­gi­ai Fő­osz­tá­lyá­nak, va­la­mint a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem MNB Tan­szé­ké­nek ve­ze­tő­je, Pa­lo­tai Dá­ni­el Pop­ovics-dí­jas köz­gaz­dász, a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja és ve­ze­tő köz­gaz­dá­sza, és Virág Bar­na­bás Pop­ovics-dí­jas köz­gaz­dász, a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ért és hi­tel­ösz­tön­zé­sért fe­le­lős ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja.

A ma­gyar út – cél­zott jegy­ban­ki po­li­ti­ka. Szerk. Leh­mann Kris­tóf, Pa­lo­tai Dá­ni­el, Virág Bar­na­bás, Ma­gyar Nem­ze­ti Bank, Bu­da­pest, 2017, 955 oldal.