Pol­gá­ri Szem­le, 14. évf., 1–3. szám, 2018, 90–106., DOI: 10.24307/psz.2018.0808

Össze­fog­la­lás

Győr város hu­mán­szol­gál­ta­tá­si mo­dell­jé­nek egyik fon­tos pil­lé­re az egész­ség­ügyi fel­ada­tok el­lá­tá­sa. A ta­nul­mány Győr Me­gyei Jogú Város pél­dá­ján vizs­gál­ja a helyi egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­szer 1990 utáni vál­to­zá­sa­it, helyi mű­kö­dé­si sa­já­tos­sá­ga­it, szer­ve­ze­ti ke­re­te­it, az egész­ség­ügyi el­lá­tá­sok szer­ve­zé­sé­nek mód­ját. A szer­ző ku­ta­tá­sá­nak kö­zép­pont­já­ban a helyi ön­kor­mány­zat áll, az ön­kor­mány­zat sze­rep­vál­la­lá­sát vizs­gál­ja az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás te­rü­le­tén, azo­no­sít­va a helyi jó gya­kor­la­to­kat, me­lyek Győr­ben hoz­zá­já­rul­tak a mai magas szín­vo­na­lú fel­adat­el­lá­tás­hoz.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: H75, I15, I18, I19
Kulcs­sza­vak: hu­mán­szol­gál­ta­tá­si mo­dell, egész­ség­ügyi el­lá­tás, egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás, helyi köz­szol­gál­ta­tá­sok szer­ve­zé­se

The He­alth Pil­lar of Human Ser­vi­ces in the City of Győr from 1990 to Date

Sum­ma­ry

He­alth ser­vi­ces cons­ti­tu­te an im­por­tant pil­lar in the human ser­vi­ces pro­vi­ded in the city of Győr. In this paper I analy­se the changes, cha­rac­te­r­is­tics and ins­ti­tu­ti­o­nal fra­me­work of the local he­alth­ca­re sys­tem and the prac­ti­ce of he­alth ser­vi­ces in Győr since 1990. My re­se­arch fo­cus­es on the local govern­ment and its in­vol­ve­ment in local he­alth­ca­re, and I iden­ti­fy the good local prac­ti­ces that cont­ri­bu­te to the cur­rent high-qu­a­lity of ser­vi­ces.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: H75, I15, I18, I19
Key­words: human ser­vi­ces, he­alth­ca­re, fun­da­men­tal ser­vi­ces, or­ga­ni­za­ti­on of local pub­lic ser­vi­ces

Be­ve­ze­tés

Győr Me­gyei Jogú Város ál­ta­lam fel­vá­zolt hu­mán­szol­gál­ta­tá­si mo­dell­jé­nek négy meg­ha­tá­ro­zó eleme van. Az egyik elem a szo­ci­ál­po­li­ti­ka, az ön­kor­mány­zat által el­lá­tott kö­te­le­ző és ön­ként vál­lalt fel­ada­tok összes­sé­ge a helyi szo­ci­á­lis el­lá­tó­rend­szer ke­re­tén belül. A szo­ci­ál­po­li­ti­kai pil­lér­hez szo­ro­san kap­cso­lód­va, a mo­dell másik te­rü­le­te a la­kás­ügy, mely töb­bek kö­zött ki­ter­jed az ön­kor­mány­za­ti tu­laj­don­ban lévő la­ká­sok hasz­no­sí­tá­sá­ra, il­let­ve la­kás­cé­lú tá­mo­ga­tá­sok biz­to­sí­tá­sá­ra. A har­ma­dik meg­ha­tá­ro­zó elem az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás kö­ré­be tar­to­zó ön­kor­mány­za­ti fel­ada­tok biz­to­sí­tá­sa, mellyel a ta­nul­mány rész­le­te­sen fog­lal­ko­zik. A helyi egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­szer­hez kap­cso­lód­va azo­no­sít­hat­juk be a ne­gye­dik pil­lért, az Egész­sé­ges Vá­ro­sok Prog­ram ke­re­té­ben nyúj­tott szol­gál­ta­tá­so­kat, kez­de­mé­nye­zé­se­ket, me­lyet a győri ön­kor­mány­zat ön­ként vál­lalt fel­adat­ként lát el.

Egész­ség­ügyi kőz­szol­gál­ta­tá­sok ma­gyar­or­szá­gon

Az egész­ség­ügyi köz­szol­gál­ta­tá­so­kat a humán köz­szol­gál­ta­tá­sok ke­re­te­in belül tud­juk el­he­lyez­ni, me­lyek a köz­szol­gál­ta­tá­sok többi tí­pu­sá­hoz ha­son­ló­an köz­ha­tal­mi­lag (az állam és az ön­kor­mány­zat által) meg­ha­tá­ro­zot­tak, ugyan­is olyan fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ról van itt szó, me­lyek kö­zös­sé­gi szer­ve­zést igé­nyel­nek, és tár­sa­dal­mi közös szük­ség­le­tek ki­elé­gí­té­sét szol­gál­ják (Hor­váth, 2002). Az egész­ség­ügyi vi­szo­nyok, egész­ség­ügyi ága­zat „köz­ha­tal­mi meg­ha­tá­ro­zott­sá­ga”, az ál­la­mi be­fo­lyá­so­lás je­len­lé­te hosszú múlt­ra ve­zet­he­tő vissza, ugyan­is már a 17–18. szá­zad­tól kezd­ve az állam saját fel­ada­tá­nak te­kin­ti a köz­egész­ség­ügyi vi­szo­nyok kéz­ben tar­tá­sát, majd a 20. szá­zad­ban az állam a leg­na­gyobb egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tó­vá válik (Nagy, 2004). Sa­já­tos­ság­ként em­lít­he­tő, hogy az ál­la­mi be­fo­lyá­so­lás mér­té­ke és in­ten­zi­tá­sa más ága­za­tok­hoz ké­pest erő­sebb lehet, amit az egész­ség­ügyi te­vé­keny­ség jel­le­ge in­do­kol­hat, to­váb­bá az egyen­lő hoz­zá­fér­he­tő­ség kö­ve­tel­mé­nye is.

Az ága­za­tot 1990 után nagy hord­ere­jű vál­to­zá­sok for­mál­ták. A ko­ráb­bi szo­ci­a­lis­ta gaz­da­ság­ban ki­zá­ró­lag ál­la­mi szol­gál­ta­tás for­má­já­ban meg­va­ló­su­ló egész­ség­ügyi el­lá­tás (For­gács, 2001), mely egy in­teg­rált rend­szer­ben, ál­la­mi mo­no­pó­li­um­ként mű­kö­dött, gya­kor­la­ti­lag meg­szűnt, fel­vál­tot­ta az egész­ség­biz­to­sí­tá­si rend­szer, és egy­út­tal ki­szé­le­se­dett azok­nak a köre, akik szol­gál­ta­tó­ként részt ve­het­nek az egész­ség­ügyi el­lá­tás­ban. A fi­nan­szí­ro­zás alap­ját az új rend­szer­ben a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás je­len­tet­te. Azon­ban mi­ként a győri egész­ség­ügyi fel­adat­el­lá­tás­ban jel­lem­ző, egyes fel­ada­tok el­lá­tá­sa során in­kább ket­tős fi­nan­szí­ro­zás­ról be­szél­he­tünk. Mind­ez azt je­len­ti, hogy a fi­nan­szí­ro­zói sze­rep­kör­ben egy­részt az ál­lam­ház­tar­tás köz­pon­ti al­rend­sze­ré­nek ré­sze­ként meg­je­le­nik a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás (il­let­ve annak pénz­ügyi alap­jai), más­részt a helyi ön­kor­mány­zat is az ön­kor­mány­za­ti al­rend­szer ré­sze­ként (Lent­ner, 2018). Meg kell to­váb­bá je­gyez­ni, hogy a ma­gyar ál­lam­ház­tar­tá­son belül az egész­ség­ügyi fel­ada­tok leg­főbb fi­nan­szí­ro­zó­ja az egész­ség­ügyi já­ru­lék­ból gaz­dál­ko­dó egész­ség­biz­to­sí­tá­si alap, az ön­kor­mány­za­tok­nak emel­lett ki­sebb, de ugyan­ak­kor je­len­tős egész­ség­ügyi fi­nan­szí­ro­zó sze­re­pe van (No­vo­száth, 2014).

A hu­mán­szol­gál­ta­tá­sok egész­ség­ügyi ága­za­tát sem ke­rül­te el a pi­a­co­sí­tás, mely 1992-ben elő­ször a há­zi­or­vo­si szol­gá­la­tot érin­tet­te. A hu­mán­szol­gál­ta­tá­sok ese­té­ben le­zaj­lott ma­gá­no­sí­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban azon­ban fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy itt nincs szó a köz­szek­tor sze­re­pé­nek meg­kér­dő­je­le­zé­sé­ről, hanem sok­kal in­kább egy át­ala­ku­lás­ról, mely­ben a tár­sa­dal­mi igé­nyek­re való ér­zé­ke­nyebb re­a­gá­lást a plu­ra­li­zá­ció és a ver­seny biz­to­sí­tá­sá­val kí­ván­ták el­ér­ni (Hor­váth, 2005). Elő­tér­be ke­rült a piaci vi­szo­nyok­ból is­mert kö­ve­tel­mé­nyek (tel­je­sít­mény és ha­té­kony­ság mé­ré­se, fo­gyasz­tói ori­en­tá­ció, a vá­lasz­tás le­he­tő­vé té­te­le) ér­vé­nye­sü­lé­se, me­lyek­nek gya­kor­la­ti meg­va­ló­su­lá­sa a há­zi­or­vos és házi gyer­mek­or­vos sza­bad meg­vá­lasz­tá­sá­nak be­ve­ze­té­sé­ben, a fog­or­vos­vá­lasz­tás tel­jes sza­bad­sá­gá­ban, va­la­mint a vál­lal­ko­zó or­vo­sok ré­szé­re tör­té­nő, szek­to­rá­lis ho­va­tar­to­zás­tól füg­get­le­nül el­is­mert jo­go­sult­ság­ban lel­he­tő fel (Hor­váth, 2002). Az ága­zat­ban a ma­gá­no­sí­tás egyik faj­tá­ja, a pri­va­ti­zá­ció zaj­lott, mely nem a klasszi­kus, tel­jes pri­va­ti­zá­ci­ót je­len­tet­te, hanem funk­ci­o­ná­lis pri­va­ti­zá­ci­ót, vagy­is a szol­gál­ta­tást a vál­lal­ko­zó or­vo­sok nyúj­tot­ták, de a ren­de­lők ön­kor­mány­za­ti tu­laj­don­ban ma­rad­tak, és az alap­fel­sze­re­lést, a mi­ni­má­lis fel­té­te­le­ket is az ön­kor­mány­za­tok biz­to­sí­tot­ták (Fónai, 2014). Fi­nan­szí­ro­zás te­kin­te­té­ben a há­zi­or­vo­si szol­gá­lat­ban az utal­vány­rend­szert be­ve­zet­ték, mely a sza­bad or­vos­vá­lasz­tást, il­let­ve a meg­fe­le­lő mé­re­tű kör­ze­tek ki­ala­kí­tá­sát kí­ván­ta biz­to­sí­ta­ni. Az alap­el­lá­tás­ra jo­go­sul­tak tehát tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si azo­no­sí­tó jelük meg­adá­sá­val je­lez­ték, hogy az adott szol­gál­ta­tást az adott or­vos­tól kí­ván­ják igény­be venni (Hoff­man–Lin­der, 2016). A há­zi­or­vo­si fej­kvó­ta rend­sze­re a be­je­lent­ke­zett biz­to­sí­tot­tak szá­má­val, élet­ko­rá­val, az el­lá­tan­dó te­rü­let­tel, az orvos szak­ké­pe­sí­té­sé­vel és ki­egé­szí­tő te­vé­keny­sé­gé­vel volt össze­füg­gés­ben. A le­zaj­lott vál­to­zá­sok vizs­gá­la­ta révén egy­ér­tel­mű­en meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en az egész­ség­ügyi köz­szol­gál­ta­tá­sok szer­ve­zé­sé­re nagy ha­tást gya­ko­rolt az új köz­me­nedzs­ment pa­ra­dig­má­ja. A 2010 utáni ál­lam­fi­lo­zó­fia vál­to­zá­sa kö­vet­kez­té­ben az 1990 után az ál­lam­igaz­ga­tá­si és az ön­kor­mány­za­ti fel­ada­tok meg­osz­tá­sán ala­pu­ló rend­szert – ahol az ál­lam­igaz­ga­tás a sza­bá­lyo­zá­sért és a fi­nan­szí­ro­zá­sért volt fe­le­lős, az ön­kor­mány­za­tok pedig a szol­gál­ta­tá­sok­hoz való hoz­zá­fé­rés biz­to­sí­tá­sá­ért és gya­kor­la­ti­lag a rend­szer fenn­tar­tá­sá­ért – egy cent­ra­li­zált, ál­lam­igaz­ga­tás-cent­ri­kus rend­szer vál­tot­ta fel. Az át­ala­kult mo­dell­ben a me­gyei ön­kor­mány­za­tok fel­ada­ta­i­nak át­adá­sá­val csak a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­za­tok és alap­ve­tő­en csak az alap­el­lá­tás te­rü­le­tén ren­del­kez­nek fel­ada­tok­kal.

Ma­gyar­or­szág helyi ön­kor­mány­za­ta­i­ról szóló 2011. évi CLXX­XIX. tör­vény te­le­pü­lé­si szin­ten az ön­kor­mány­zat kö­te­le­ző­en el­lá­tan­dó fel­ada­ta­i­nak kö­ré­be so­rol­ja az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás biz­to­sí­tá­sát, mint hely­ben biz­to­sít­ha­tó köz­fel­ada­tot. A ko­ráb­bi, 1990-ben meg­al­ko­tott sza­bá­lyo­zás (Ötv.) az egész­ség­ügyi el­lá­tás­ról való gon­dos­ko­dás­ban je­löl­te meg a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­za­tok fel­ada­tát a helyi köz­szol­gál­ta­tá­sok te­kin­te­té­ben. Az ága­za­ti jog­sza­bály, az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás­ról szóló 2015. évi CX­XI­II. tör­vény pedig pon­to­san be­ha­tá­rol­ja, hogy a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás ke­re­té­ben a kö­vet­ke­ző fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ról gon­dos­ko­dik:

Győr egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­sze­re

Győr Me­gyei Jogú Város Ön­kor­mány­za­ta ma a jog­sza­bály által meg­ha­tá­ro­zott kö­te­le­ző fel­ada­tok mind­egyi­két el­lát­ja, to­váb­bá a fog­or­vo­si alap­el­lá­tás­hoz kap­cso­ló­dó, ön­ként vál­lalt fel­adat­ként két szak­el­lá­tás (fo­gá­sza­ti­rönt­gen-el­lá­tás, il­let­ve fog­sza­bá­lyo­zás) szer­ve­zé­sé­ben ját­szik meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet. A mai győri egész­ség­ügyi mo­dell fej­lő­dé­sé­nek, sa­já­tos­sá­ga­i­nak tel­jes körű meg­is­me­ré­sé­hez ér­de­mes vissza­te­kin­te­ni egé­szen az 1990-es évek ele­jé­ig. Az elem­zés ki­in­du­lá­si pont­já­nak az 1991-es évet vá­lasz­tot­tam, ami­kor is a helyi egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­szert az aláb­bi­ak jel­le­mez­ték.

A város gaz­da­sá­gi erő­sö­dé­sé­nek ha­tá­sa a hu­mán­szol­gál­ta­tá­sok­ra

A győri hu­mán­szol­gál­ta­tá­sok magas szín­vo­na­lon való el­lá­tá­sá­nak kulcs­ele­me a város erős gaz­da­sá­gi bá­zi­sa. Győr az el­múlt idő­szak­ban szá­mos tu­do­má­nyos ku­ta­tás té­má­ja volt. A Győri Jár­mű­ipa­ri Kör­zet című ku­ta­tás ke­re­té­ben el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti úton is fel­tér­ké­pez­ték, hogy egy di­na­mi­ku­san fej­lő­dő szek­tor, Győr ese­té­ben a jár­mű­ipar mi­lyen ha­tás­sal van a vá­ros­ra. A ku­ta­tás töb­bek kö­zött ki­emel­ten fog­lal­ko­zott a város jö­vő­jét ala­kí­tó kez­de­mé­nye­zé­sek­kel, va­la­mint a Győri Jár­mű­ipa­ri Kör­zet vál­lal­ko­zá­sa­i­nak, il­let­ve a helyi gaz­da­ság együtt­mű­kö­dé­si rend­sze­re­i­nek vizs­gá­la­tá­val (Fe­ke­te, 2014). Te­rü­le­ti tő­ké­vel kap­cso­la­tos ku­ta­tá­sok­ban is fel­buk­kant Győr az el­múlt évek­ben, mely ku­ta­tá­sok szin­tén alá­tá­masz­tot­ták azt a meg­ál­la­pí­tást, hogy a helyi gaz­da­ság együtt­mű­kö­dé­si rend­sze­rei nagy­ban hoz­zá­já­rul­nak a város gaz­da­sá­gá­nak fej­lő­dé­sé­hez (Czakó–Dőry, 2016). Szin­tén a te­rü­le­ti tőke el­mé­le­té­re épít­ve mu­tat­ja be Rech­ni­tzer a város fej­lő­dé­sé­nek sza­ka­sza­it, va­la­mint a gaz­da­sá­gi, a kul­tu­rá­lis és a tár­sa­dal­mi tőke helyi sa­já­tos­sá­ga­it (Rech­ni­tzer, 2016). Az együtt­mű­kö­dés, mely­nek fel­té­tel­rend­sze­rét a város ko­or­di­nál­ja, ki­emelt eleme a Győri Mo­dell­nek (Rech­ni­tzer et al., 2016). Ezen Győri Mo­dell meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­lő­je az in­no­va­tív miliő ki­ala­kí­tá­sá­ra tö­rek­vő vá­ros­ve­ze­tés, az aktív sze­re­pet be­töl­tő vál­lal­ko­zá­sok, va­la­mint a kap­cso­ló­dó tu­dás­bá­zis és ok­ta­tá­si, ku­ta­tás-fej­lesz­té­si in­téz­mény­rend­szer. A gaz­da­ság­fej­lesz­té­si te­vé­keny­sé­get foly­ta­tó szer­ve­ze­tek gaz­da­sá­gi fej­lő­dés­hez való hoz­zá­já­ru­lá­sát to­váb­bi vizs­gá­la­tok is meg­erő­sí­tet­ték (Re­i­sin­ger et al., 2017). A Győri Együtt­mű­kö­dé­si Mo­dell leg­újabb vizs­gá­la­ta ki­emel­te, hogy a mo­dell sze­rep­lő­i­nek szo­ros együtt­mű­kö­dé­se nö­ve­li nem­csak a város, hanem a régió ver­seny­ké­pes­sé­gét, és hoz­zá­já­rul az inf­ra­struk­tú­ra fej­lő­dé­sé­hez (Fe­ke­te, 2018a). A Győr­ben zajló fo­lya­ma­tok to­váb­bi vizs­gá­la­tai a gaz­da­sá­gi kor­mány­zás felé való el­moz­du­lást emel­ték ki, annak helyi esz­kö­ze­i­nek, leg­fon­to­sabb jel­lem­ző­i­nek elem­zé­se során (Fe­ke­te, 2018b). A vá­ros­kér­dés és a mó­do­sult ál­la­mi sze­rep­fel­fo­gás ku­ta­tá­sa Győr pél­dá­ján szin­tén iz­gal­mas té­ma­kö­re volt az el­múlt idő­szak tu­do­má­nyos vizs­gá­ló­dá­sa­i­nak (Som­lyódy­né, 2014).

A hu­mán­szol­gál­ta­tá­sok­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dó témák győri vo­nat­ko­zá­sa is a tu­do­má­nyos ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ban állt az el­múlt évek­ben. Fel­tér­ké­pez­ték az alap­ve­tő em­be­ri szük­ség­le­tek ér­vé­nye­sü­lé­sét, meg­je­le­né­sét, ki­elé­gí­tett­sé­gét, va­la­mint be­azo­no­sí­tot­ták az alap­ve­tő ér­ték­pre­fe­ren­ci­á­kat a győri la­kos­ság vo­nat­ko­zá­sá­ban, me­lyek a győri hu­mán­szol­gál­ta­tást nyúj­tó szo­ci­á­lis és egész­ség­ügyi in­téz­mé­nyek szá­má­ra is irányt tud­nak mu­tat­ni arra vo­nat­ko­zó­an, hogy ezen in­téz­mé­nyek mi­lyen vá­la­szo­kat ad­ja­nak a szük­ség­le­tek ala­ku­lá­sá­ra (Nárai, 2014a). Az alap­ve­tő szük­ség­le­tek mel­lett to­váb­bi ku­ta­tás érin­tet­te a győ­ri­ek ma­ga­sabb rendű ak­ti­vi­tá­si szük­ség­le­te­it is (Nárai, 2014b). A helyi egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­szer­rel össze­füg­gés­ben Győr la­kos­sá­gá­nak egész­sé­gi ál­la­po­ta és az ezzel kap­cso­la­tos at­ti­tű­dök tér­sé­gi sa­já­tos­sá­ga­i­nak elem­zé­se is a tu­do­má­nyos vizs­gá­ló­dá­sok tár­gyát ké­pez­ték (Ko­vács­né, 2014). A helyi együtt­mű­kö­dé­sek mély­re­ha­tó fel­dol­go­zá­sá­ra nem­csak a gaz­da­sá­gi szek­tor kap­csán ke­rült sor, hanem a szo­ci­á­lis szol­gál­ta­tá­sok­ban folyó te­vé­keny­ség egyik épí­tő­kö­ve­ként is iz­gal­mas vizs­gá­ló­dá­sok kö­zép­pont­já­ba ke­rült e te­rü­let (Budai, 2014). A vá­ro­si együtt­mű­kö­dé­sek mel­lett a ku­ta­tá­sok a győri vá­ros­tér­ség szo­ci­á­lis együtt­mű­kö­dé­se­i­vel (Budai–Puli, 2014), il­let­ve a szo­ci­á­lis in­téz­mény­rend­szer sze­rep­lő­i­nek há­ló­za­ti struk­tú­rá­já­val, belső – egy­más közti – ki­fe­lé irá­nyu­ló együtt­mű­kö­dé­si kap­cso­la­ta­i­val (Csiz­ma­dia, 2014) is ki­emel­ten fog­lal­koz­tak.

Hely­zet­kép az 1990-es évek ele­jén

1991-ben a győri egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás – me­lyet a két lábon álló egész­ség­ügyi el­lá­tás leg­fon­to­sabb alap­pil­lé­re­ként ke­zel­tek – az egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­szer­nek az a része, mely az ál­lam­pol­gá­rok­nak az egész­ség­gel kap­cso­la­tos prob­lé­má­ik­ra la­kó­he­lyü­kön, il­let­ve ott­ho­nuk­ban nyújt or­vo­si el­lá­tást, az egész­ség­meg­őr­zés, a meg­elő­zés, az ápo­lás, a gyógy­ke­ze­lés és az or­vo­si re­ha­bi­li­tá­ció te­kin­te­té­ben.¹ A vá­ros­ban az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás ele­me­it a há­zi­or­vo­si (csa­lád­or­vo­si) szol­gá­lat, a gyer­mek­or­vo­si szol­gá­lat és a fog­or­vo­si szol­gá­lat je­len­tet­te, mely fel­ada­tok meg­szer­ve­zé­se szer­ve­ze­ti­leg a Petz Ala­dár Me­gyei Kór­ház­hoz tar­to­zott.

A fel­nőtt kör­ze­ti or­vo­si szol­gá­lat 52 szer­ve­zett kör­ze­ti ál­lást fog­lalt ma­gá­ban, 12 te­lep­he­lyen mű­kö­dő kör­ze­ti ren­de­lő­höz ren­del­ve. To­váb­bi jel­lem­ző volt, hogy egy ren­de­lő­ben vál­tott mű­szak­ban 2 orvos dol­go­zott, és csu­pán 9 kör­ze­ti or­vos­nak volt külön ren­de­lő­je. Az egy kör­zet­re jutó át­la­gos lé­lek­szám 2187 fő volt.

A gyer­mek­kör­ze­ti szol­gá­lat te­kin­te­té­ben a vá­ros­ban 27 szer­ve­zett állás volt, a ren­de­lés 15 te­lep­he­lyen folyt. A gyer­mek­kör­zet­ben dol­go­zó szak­or­vo­sok mun­ká­ját az asszisz­ten­sek mel­lett a vé­dő­nők se­gí­tet­ték, akik a vé­dő­női szol­gá­lat ke­re­té­ben a 0–14 éves gyer­me­kek gon­do­zá­sát és a pre­ven­ci­ós fel­ada­to­kat lát­ták el. Egy gyer­mek­kör­zet­hez tar­to­zó 0–14 éves korú gyer­me­kek száma 700 és 1500 fő kö­zött moz­gott. Míg a gyer­mek­kör­ze­ti or­vo­sok to­váb­bi fel­adat­ként el­lát­ták az óvo­dák, a böl­cső­dék és az ál­ta­lá­nos is­ko­lák is­ko­la­or­vo­si te­en­dő­it is, addig a kö­zép­is­ko­lák­ban fő­ál­lá­sú is­ko­la­or­vo­sok dol­goz­tak. Az óvo­dák­ban és is­ko­lák­ban folyó is­ko­la­or­vo­si te­en­dők mel­lett a vé­dő­nők is jelen vol­tak pre­ven­ci­ós fel­ada­to­kat el­lát­va.

A fog­or­vo­si szol­gá­lat szer­ve­zé­se már Győr város köz­igaz­ga­tá­si ha­tá­ra­in túlra is ki­fej­tet­te ha­tá­sát, ugyan­is a város és vá­ros­kör­nyék egy ré­szé­nek fo­gá­sza­ti alap­el­lá­tá­sát együt­te­sen, in­teg­rált rend­szer­ben szer­vez­ték. 51 fog­or­vo­si ál­lás­ból 12 fog­or­vos a vá­ros­kör­nyé­ket látta el, to­váb­bá sa­já­tos­ság, hogy 2 fő a tex­til­üze­mi ren­de­lő­ben, míg 4 fő a va­gon­gyá­ri ren­de­lő­ben dol­go­zott.

Szer­ve­ze­ti és mű­kő­dé­si vál­to­zá­sok

A helyi egész­ség­ügyi el­lá­tá­sok szer­ve­zé­sé­nek mód­já­ban, a fi­nan­szí­ro­zás­ban és a fel­adat­el­lá­tás fe­le­lős­sé­gé­ben le­zaj­ló kar­di­ná­lis vál­to­zá­sok egy me­rő­ben új helyi mo­dell ki­ala­kí­tá­sát irá­nyoz­ták elő. Az 1992-es év vál­to­zást ho­zott az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tá­si fel­ada­tok­ban, hi­szen a dez­in­teg­rá­ció² ke­re­té­ben az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tást le­vá­lasz­tot­ták a Petz Ala­dár Me­gyei Kór­ház­ról, vagy­is a kór­ház ke­re­tén belül, a Győr-Mo­son-Sop­ron Me­gyei Ön­kor­mány­zat által el­lá­tott fel­ada­to­kat meg­ál­la­po­dás alap­ján át­ad­ták Győr Me­gyei Jogú Város Ön­kor­mány­za­tá­nak. Így e fel­ada­tok biz­to­sí­tá­sa ki­zá­ró­la­go­san a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat fel­ada­tá­vá vált. Az ön­kor­mány­zat az új kö­te­le­ző fel­ada­ta el­lá­tá­sa ér­de­ké­ben 1992. jú­li­us el­se­jé­vel meg­ala­pí­tot­ta a Győr Me­gyei Jogú Város Egész­ség­ügyi Alap­el­lá­tá­sa el­ne­ve­zé­sű in­téz­ményt (Szent Imre u. 41. szám alat­ti te­lep­hellyel), mely a fel­nőtt há­zi­or­vo­si, gyer­mek há­zi­or­vo­si és vé­dő­női, is­ko­la-egész­ség­ügyi, fo­gá­sza­ti, gyer­mek­fo­gá­sza­ti és köz­pon­ti ügye­le­ti szak­fel­ada­to­kat látta el.³ Az in­téz­mény ön­ál­ló gaz­dál­ko­dá­si és bér­gaz­dál­ko­dá­si jog­kör­rel ren­del­ke­ző költ­ség­ve­té­si in­téz­mény volt, mely annyi­ban kü­lön­bö­zött az ön­kor­mány­zat többi in­téz­mé­nyé­től, hogy míg a dol­go­zói bérek és a mű­kö­dé­si költ­sé­gek biz­to­sí­tá­sa a Tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si Fő­igaz­ga­tó­ság, addig a be­ru­há­zá­si, fel­újí­tá­si költ­sé­gek és az 50 ezer fo­rint fe­let­ti mű­sze­rek biz­to­sí­tá­sa az ön­kor­mány­zat fel­ada­ta volt.⁴ Az in­téz­mény mű­kö­dé­sé­re tehát a ket­tős fi­nan­szí­ro­zás volt jel­lem­ző.

A meg­vál­to­zott jogi kör­nye­zet, a tár­sa­dal­mi szük­ség­le­tek és az in­téz­mény gaz­dál­ko­dá­si ne­héz­sé­ge­i­nek kö­vet­kez­té­ben 2001. már­ci­us 31-én meg­szűnt az Egész­ség­ügyi Alap­el­lá­tás mint ön­ál­ló­an gaz­dál­ko­dó költ­ség­ve­té­si szerv, és rész­ben ön­ál­ló­an gaz­dál­ko­dó és rész­jog­kör­rel ren­del­ke­ző költ­ség­ve­té­si szerv­ként mű­kö­dött to­vább. Pénz­ügyi gaz­dál­ko­dá­si te­vé­keny­sé­gét együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dás alap­ján a város Egye­sí­tett Szo­ci­á­lis In­téz­mé­nye látta el a to­váb­bi­ak­ban.⁵ A két in­téz­mény együtt­mű­kö­dé­sé­nek a leg­fon­to­sabb célja az volt, hogy a ha­té­kony, szak­sze­rű és ész­sze­rű­en ta­ka­ré­kos in­téz­mé­nyi gaz­dál­ko­dás szer­ve­ze­ti fel­té­te­le­it meg­te­remt­se.

A szer­ve­ze­ti ke­re­tek to­váb­bi vál­to­zá­sá­ra 2004. de­cem­ber 31. után ke­rült sor, ami­kor is az Egész­ség­ügyi Alap­el­lá­tás in­téz­mé­nye meg­szűnt, és az in­teg­rá­ció ke­re­té­ben jog­utód­in­téz­mény­ként az Egye­sí­tett Egész­ség­ügyi és Szo­ci­á­lis In­téz­mény (a to­váb­bi­ak­ban EESZI) látta el a vá­ro­si egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás fel­ada­ta­it.⁶ A szer­ve­ze­ti ke­re­tek 2005 óta nem vál­toz­tak, így az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás fel­ada­ta­i­nak el­lá­tá­sá­ra a szo­ci­á­lis fel­ada­tok biz­to­sí­tá­sa mel­lett je­len­leg is az EESZI ke­re­té­ben kerül sor.

Fel­nőtt há­zi­or­vo­si, házi gyer­mek­or­vo­si el­lá­tás

Az 1992. évi dez­in­teg­rá­ció egy­út­tal egy­be­esett az egész­ség­ügyi rend­szer­vál­tás első lép­cső­jé­nek be­ve­ze­té­sé­vel, mely azt je­len­tet­te, hogy jú­li­us el­se­jé­től a fel­nőtt há­zi­or­vo­sok és a házi gyer­mek­or­vo­sok mun­ká­ju­kat két­fé­le mi­nő­ség­ben lát­hat­ták el, al­kal­ma­zott­ként vagy vál­lal­ko­zó­ként, a többi ön­kor­mány­za­ti alap­el­lá­tá­si fel­adat során erre (egy­elő­re) nem volt le­he­tő­ség. Az al­kal­ma­zot­tak ese­té­ben a mun­kál­ta­tó a meg­ala­pí­tott új in­téz­mény (Egész­ség­ügyi Alap­el­lá­tás) lett, míg a vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben a vál­lal­ko­zó há­zi­or­vos szer­ző­dést kö­tött a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás­sal és az ön­kor­mány­zat­tal is.⁷ Az utób­bi eset­ben az ön­kor­mány­zat fe­le­lős­sé­ge a la­kos­ság egész­ség­ügyi alap­el­lá­tá­sa terén fenn­ma­radt, csu­pán a szak­mai és er­köl­csi fe­le­lős­ség szállt a vál­lal­ko­zó or­vo­sok­ra. A vál­lal­ko­zó orvos to­váb­bá te­rü­le­ti, he­lyet­te­sí­té­si kö­te­le­zett­sé­get és ügye­let­ben való rész­vé­telt vál­lalt, „el­len­té­te­le­zés­ként” pedig az ön­kor­mány­zat bér­le­ti díj nél­kül bo­csá­tot­ta ren­del­ke­zé­sé­re a ren­de­lőt a meg­ha­tá­ro­zott alap­fel­sze­re­lés­sel. A közös költ­sé­gek el­osz­tá­sá­ra, a mű­kö­dé­si és üze­mel­te­té­si fel­té­te­lek biz­to­sí­tá­sá­ra a vál­lal­ko­zó az Egész­ség­ügyi Alap­el­lá­tás in­téz­mé­nyé­vel kö­tött szer­ző­dést. Az ön­kor­mány­zat több­let­tá­mo­ga­tás­ként vál­lal­ta to­váb­bá, hogy a vil­la­mos ener­gia díját va­la­mennyi há­zi­or­vo­si pra­xis után fi­ze­ti. Az 1992-es évben meg­kö­tött meg­ál­la­po­dás­ban azt is rög­zí­tet­ték, hogy az ön­kor­mány­zat vál­lal­ja, a mű­kö­dés során gaz­da­sá­gi­lag ke­vés­sé si­ke­res vál­lal­ko­zót a ren­de­lő és lel­tá­rá­nak vissza­vé­te­lé­vel köz­al­kal­ma­zot­ti vi­szony­ba (vissza)fo­gad­ja. A vál­lal­ko­zó­vá vá­lást Győr­ben a kez­de­tek­től se­gí­tet­te mind az Egész­ség­ügyi Alap­el­lá­tá­si In­téz­mény ve­ze­té­se, mind pedig az ön­kor­mány­zat ve­ze­té­se. A győri ön­kor­mány­zat 1991-ben, a dez­in­teg­rá­ció előtt 6 mil­lió fo­rint­tal tá­mo­gat­ta az alap­el­lá­tás gép- és mű­szer­fej­lesz­té­sét, majd 1992-ben to­váb­bi 13 mil­lió fo­rin­tot biz­to­sí­tott a fel­ada­tok el­lá­tá­sá­hoz.⁸ Az ön­kor­mány­zat és a vál­lal­ko­zó há­zi­or­vos kö­zött meg­kö­tött szer­ző­dé­sek­ben ki­emel­ték, hogy a ren­de­lő hasz­ná­la­tá­ra vo­nat­ko­zó meg­ál­la­po­dás ha­tá­ro­zat­lan idő­tar­ta­mú, azon­ban az ön­kor­mány­zat több­let­tá­mo­ga­tá­sá­ra, vagy­is a köz­mű­dí­jak ki­egyen­lí­té­sé­re vo­nat­ko­zó pont 1993-tól kezd­ve éven­te tárgy­év de­cem­ber 31-ig volt ér­vé­nyes, vagy­is a je­len­tős pénz­ügyi von­zat miatt idő­be­li ha­tállyal ren­del­ke­zett, és a meg­kö­tött szer­ző­dé­sek fe­lül­vizs­gá­la­ta éven­te a köz­gyű­lés elé kerül. Az ön­kor­mány­zat tehát a kö­vet­ke­ző köz­mű­dí­jak át­vál­la­lá­sá­val se­gí­tet­te a pra­xi­sok mű­kö­dé­sét az el­lá­tá­si szint fenn­tar­tá­sa ér­de­ké­ben: fűtés, vi­lá­gí­tás, víz, csa­tor­na és sze­mét­szál­lí­tás költ­sé­gei. 1995. jú­li­us 1. előtt a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott költ­sé­gek biz­to­sí­tá­sán túl még a pra­xi­sok te­le­fon­költ­sé­ge­it is át­vál­lal­ta a győri ön­kor­mány­zat.⁹ A vál­lal­ko­zó há­zi­or­vo­sok tá­mo­ga­tá­sá­ban 2016-ban tör­tént vál­to­zás, ami­kor az állam a pra­xis­fi­nan­szí­ro­zá­so­kon túl a te­rü­le­ti el­lá­tá­si kö­te­le­zett­sé­gű há­zi­or­vo­si szol­gá­la­to­kat, vissza­me­nő­le­ge­sen ja­nu­ár 1-jé­től, az ad­di­gi havi 130 000 fo­rint össze­gű re­zsi­tá­mo­ga­tás he­lyett ha­von­ta 260 000 fo­rint össze­gű re­zsi­tá­mo­ga­tás­sal is se­gí­ti.¹⁰ A 2016-os évtől kezd­ve az ön­kor­mány­zat a fenti po­zi­tív irá­nyú vál­to­zá­sok­ra te­kin­tet­tel már csak a la­bor­já­rat költ­sé­gét és a pra­xis folyó költ­sé­gei közül a ri­asz­tó­rend­szer fel­ügye­le­ti díját vál­lal­ja át. A győri ön­kor­mány­zat által nyúj­tott to­váb­bi se­gít­ség, hogy 2016. ja­nu­ár el­se­jé­től helyi ipar­űzé­si adó alóli men­tes­ség­ben ré­sze­sí­ti a 20 mil­lió fo­rin­tot el nem érő ipar­űzé­si adó­alap­pal ren­del­ke­ző há­zi­or­vo­so­kat.¹¹ Az aláb­bi két tá­mo­ga­tá­si forma mel­lett je­len­tős ren­de­lő­fel­újí­tá­si prog­ra­mot is meg­va­ló­sí­tott a győri ön­kor­mány­zat az „egy orvos, egy ren­de­lő” elv men­tén. 2004-ig el­vég­zett fel­újí­tá­sok, be­ru­há­zá­sok, kor­sze­rű­sí­té­sek ke­re­té­ben 4 új ren­de­lőt¹² adtak át, a ren­de­lők szá­má­nak nö­ve­lé­se ér­de­ké­ben három, ko­ráb­ban más funk­ci­ót be­töl­tő épü­le­tet ala­kí­tot­tak át,¹³ tel­jes fel­újí­tás­ra három te­lep­he­lyen ke­rült sor,¹⁴ to­váb­bá kor­sze­rű­sí­tet­ték három ren­de­lő épü­le­tét.¹⁵ 2004 no­vem­be­ré­ben a Ba­bits Mi­hály úti ren­de­lő ki­vé­te­lé­vel min­den­hol tel­je­sí­te­ni tud­ták a fej­lesz­té­sek révén az „egy ren­de­lő, egy orvos” elvet.¹⁶ A fel­újí­tá­si prog­ram in­dí­tá­sa­kor fon­tos tö­rek­vés volt, hogy az át­ala­kí­tás után va­la­mennyi győri pol­gár egyen­lő eséllyel jut­has­son be a ren­de­lők­be, ennek ér­de­ké­ben négy hely­szí­nen lif­tet is be­épí­tet­tek. A ren­de­lők épü­le­té­nek fel­újí­tá­sa azon­ban itt nem állt meg, a kö­vet­ke­ző évek­ben is nagy len­dü­let­tel foly­ta­tó­dott, 2008 és 2018 kö­zött pél­dá­ul 26 or­vo­si ren­de­lő újult meg.

A meg­vál­to­zott jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet kö­vet­kez­té­ben a győri köz­gyű­lés még 2002-ben le­he­tő­vé tette, hogy az egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tást nyúj­tó, az ön­kor­mány­zat­tal meg­bí­zá­si szer­ző­dést kö­tött há­zi­or­vo­sok szá­má­ra té­rí­tés­sel, pra­xi­son­ként 5000 fo­rin­tért tu­laj­don­ba adja a mű­kö­dést szol­gá­ló esz­kö­zö­ket, be­ren­de­zé­se­ket, me­lye­ket ko­ráb­ban a szer­ző­dés­ben fog­lal­tak sze­rint az ön­kor­mány­zat té­rí­tés nél­kül adott hasz­ná­lat­ba a vál­lal­ko­zó or­vo­sok­nak.¹⁷ Az ön­kor­mány­zat által biz­to­sí­tott, rend­kí­vül ked­ve­ző le­he­tő­ség­gel va­la­mennyi orvos élt, aki meg­fe­lelt a fel­té­te­lek­nek. E tu­laj­do­nos­vál­tás­nak és az ön­kor­mány­zat ren­de­lő­fel­újí­tás­sal kap­cso­la­tos fi­lo­zó­fi­á­já­nak kö­szön­he­tő­en je­len­tős mér­ték­ben meg­nö­ve­ke­dett a há­zi­or­vo­sok ren­de­lő­jük­kel kap­cso­la­tos „gaz­da­szel­le­me”, és szá­mos ren­de­lőt az or­vo­sok je­len­tős anya­gi hoz­zá­já­ru­lá­sá­val ala­kí­tot­tak át. Mind­ez hoz­zá­já­rult ahhoz is, hogy a ren­de­lők magas szín­vo­na­lon ki­ala­kí­tot­tak és fel­sze­rel­tek let­tek.

A fel­nőtt há­zi­or­vo­si és házi gyer­mek­or­vo­si szol­gá­la­tok mű­kö­dé­sé­nek te­rü­le­ti ha­tá­ra­it az ön­kor­mány­zat, a jog­sza­bá­lyi vál­to­zá­sok­nak ele­get téve, ön­kor­mány­za­ti ren­de­let for­má­já­ban sza­bá­lyoz­ta és sza­bá­lyoz­za je­len­leg is, meg­ha­tá­roz­va a Győr város te­rü­le­tén te­rü­le­ti el­lá­tá­si kö­te­le­zett­ség­gel mű­kö­dő há­zi­or­vo­si fel­nőtt, házi gyer­mek­or­vo­si és alap­el­lá­tást végző fog­or­vo­si szol­gá­la­tok szá­mát, to­váb­bá mind­há­rom szol­gá­lat ese­té­ben a kör­ze­tek pon­tos le­ha­tá­ro­lá­sát.¹⁸ A je­len­leg is ha­tály­ban lévő, de több­ször mó­do­sí­tott ren­de­let az ere­de­ti, 2002. évi­hez ké­pest már a vé­dő­női kör­ze­tek meg­ha­tá­ro­zá­sát is tar­tal­maz­ta.¹⁹ A ren­de­le­tet az ed­di­gi gya­kor­lat alap­ján min­den évben mó­do­sí­tot­ták, több­nyi­re a ma­ga­sabb jog­sza­bá­lyok vál­to­zá­sa, az új la­kó­ut­cák lé­te­sü­lé­se és a vé­dő­női kör­ze­tek­ben, va­la­mint az is­ko­lák­ban fo­lya­ma­to­san vál­to­zó lét­szám miatt. Győr város te­rü­le­tén je­len­leg 53 fel­nőtt há­zi­or­vo­si és 26 házi gyer­mek­or­vo­si szol­gá­lat látja el te­rü­le­ti el­lá­tá­si kö­te­le­zett­ség­gel az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tá­si fel­ada­to­kat.

Fog­or­vo­si alap­el­lá­tás

A fog­or­vo­so­kat érin­tő vál­to­zá­sok Győr vá­ro­sá­ban rend­re több­éves ké­sés­sel zaj­lot­tak le a há­zi­or­vo­si vál­to­zá­sok­hoz ké­pest. 1992-ben a fog­or­vo­si alap­el­lá­tás is át­ke­rült az ön­kor­mány­zat által el­lá­tan­dó fel­ada­tok közé, azon­ban a funk­ci­o­ná­lis pri­va­ti­zá­ció a fog­or­vo­so­kat csak 6 évvel ké­sőbb érin­tet­te, ugyan­is ekkor vált le­he­tő­vé a fog­or­vo­si pra­xi­sok meg­vá­sár­lá­sa. Addig a fog­or­vo­si pra­xi­sok­ban dol­go­zók köz­al­kal­ma­zott­ként lát­ták el a fel­ada­tu­kat. Míg a há­zi­or­vo­si szol­gá­lat­nál be­ve­zet­ték a tel­je­sít­mény­bé­re­zés első lép­cső­jét, a „kár­tya­pénzt”, addig a fog­or­vo­sok és fo­gá­sza­ti asszisz­ten­sek ala­csony bére fe­szült­sé­get oko­zott az 1990-es évek­ben.²⁰

Egy 1995-ös köz­gyű­lé­si ha­tá­ro­zat sze­rint az ön­kor­mány­zat az adott évben úgy dön­tött, hogy a fog­or­vo­si szol­gá­la­tát az aláb­bi­ak sze­rint kí­ván­ja mű­köd­tet­ni: 16 fel­nőtt pra­xis fenn­tar­tá­sa (me­lye­ket funk­ci­o­ná­lis pri­va­ti­zá­ci­ó­ra al­kal­mas­nak ítélt meg), il­let­ve 16 pra­xis­ban köz­al­kal­ma­zot­tak dol­goz­ná­nak to­vább­ra is (12 gyer­mek-if­jú­sá­gi, 3 fog­sza­bá­lyo­zó és 1 ügye­le­ti pra­xis).²¹ Szak­ma­i­lag ezek­ben az évek­ben in­do­kolt­nak tar­tot­ták a fo­gá­sza­ti szol­gá­lat ilyen for­má­ban tör­té­nő biz­to­sí­tá­sát, ugyan­is így a ki­emel­ten ke­ze­len­dő kor­osz­tály el­lá­tá­sa egy kéz­ben ma­radt, és át­te­kint­he­tő, el­len­őriz­he­tő volt. A ta­nu­ló if­jú­ság fog­or­vo­si el­lá­tá­sa to­vább­ra is el­sőd­le­ges szem­pont ma­radt, így 6 fő­fog­lal­ko­zá­sú gyer­mek-, is­ko­lai és if­jú­sá­gi fo­gá­sza­ti el­lá­tá­si pra­xis látta el a több mint 32 ezer ta­nu­lót, to­váb­bá 27 ve­gyes pra­xis a fel­nőtt la­kos­ság mel­lett is­ko­la­fo­gá­sza­ti fel­ada­to­kat is el­lá­tott.²² A ve­gyes pra­xi­sok ese­té­ben te­rü­le­ti el­lá­tá­si kö­te­le­zett­sé­get ve­zet­tek be 1997. már­ci­us 1-jé­től, ne­ve­sít­ve min­den pra­xis ese­té­ben az el­lá­tan­dó la­kos­sá­got. Két ve­gyes pra­xis a vá­ros­kör­nyék el­lá­tá­sá­ért volt fe­le­lős, ami 14 ki­sebb te­le­pü­lés el­lá­tá­sát je­len­tet­te.

A kö­vet­ke­ző nagy vál­to­zás a fo­gá­sza­ti alap­el­lá­tás te­kin­te­té­ben 1998 jú­li­u­sá­ban volt, ami­kor a köz­gyű­lés egyet­ér­tett a fo­gá­sza­ti el­lá­tás pri­va­ti­zá­ci­ó­já­val, va­la­mint az ön­kor­mány­zat és a fog­or­vo­si alap­el­lá­tást nyúj­tó vál­lal­ko­zás kö­zött kö­ten­dő vál­lal­ko­zá­si szer­ző­dés ter­ve­ze­té­vel.²³ A meg­bí­zott vál­lal­ko­zó fog­or­vos ve­gyes fog­or­vo­si pra­xis for­má­já­ban vál­lal­ta egy­részt a szer­ző­dés mel­lék­le­té­ben fel­so­rolt utcák la­kos­sá­gá­nak, más­részt az ok­ta­tá­si, ne­ve­lé­si in­téz­mé­nyek ta­nu­ló­i­nak fog­or­vo­si alap­el­lá­tá­sát, szű­ré­sét. To­váb­bi fel­ada­ta a min­den­ko­ri be­osz­tás sze­rin­ti fog­or­vo­si ügye­le­ti szol­gá­lat tel­je­sí­té­se az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás kellő szint­jé­nek biz­to­sí­tá­sa ér­de­ké­ben. A meg­bí­zó ön­kor­mány­zat pedig vál­lal­ta, hogy a fog­or­vo­si ren­de­lőt mű­kö­dés­re al­kal­mas ál­la­pot­ban, té­rí­tés­men­te­sen a meg­bí­zott ren­del­ke­zé­sé­re bo­csát­ja, és gon­dos­ko­dik a kar­ban­tar­tá­sá­ról. To­váb­bá ren­del­ke­zé­sé­re bo­csát­ja a fo­gá­sza­ti ke­ze­lő­egy­sé­get, va­la­mint a te­vé­keny­ség fo­lya­ma­tos el­lá­tá­sá­hoz szük­sé­ges mű­sze­re­ket, fel­sze­re­lé­si és be­ren­de­zé­si tár­gya­kat. A vál­lal­ko­zá­si szer­ző­dés arra is ki­tért, hogy a meg­bí­zó ön­kor­mány­zat a költ­ség­ve­té­sé­ben ál­lag­meg­óvás­ra, fel­újí­tás­ra és fej­lesz­tés­re ter­ve­zett elő­irány­za­tot szek­tor­sem­le­ge­sen biz­to­sít­ja a köz­al­kal­ma­zott és funk­ci­o­ná­li­san pri­va­ti­zált fog­or­vo­sok ré­szé­re. Míg a pra­xis folyó ki­adá­sai közül a fűtés, vi­lá­gí­tás, víz, csa­tor­na és sze­mét­szál­lí­tás költ­sé­ge­it az ön­kor­mány­zat éven­te vál­lal­ta, addig az épü­let, annak fel­sze­re­lé­se és mű­köd­te­té­se körül fel­me­rü­lő, közös he­lyi­sé­gek­re eső költ­sé­ge­ket (ta­ka­rí­tás, hó­ta­ka­rí­tás, te­le­fon­ja­ví­tás) rész­ará­nyo­san ki­szám­láz­ták a vál­lal­ko­zó fog­or­vos­nak. Az ön­kor­mány­zat azt is vál­lal­ta, hogy amennyi­ben a meg­bí­zott által ve­ze­tett pra­xis mű­kö­dé­si for­rá­sai oly mér­ték­ben csök­ken­nek, hogy a pra­xis fenn­tar­tá­sa ag­gá­lyos­sá válik, és ez a meg­bí­zott vál­lal­ko­zó fog­or­vos ön­hi­bá­ján kívül kö­vet­ke­zik be, úgy a te­vé­keny­sé­get, meg­bí­zot­tat és dol­go­zó­it köz­al­kal­ma­zot­ti ál­lo­mány­ba vissza­ve­szi. Az el­lá­tott fel­adat fi­nan­szí­ro­zá­sa a Me­gyei Egész­ség­biz­to­sí­tá­si Pénz­tár­ral kö­tött külön szer­ző­dés sze­rint tör­tént. 14 vá­ros­kör­nyé­ki köz­ség la­kos­sá­gá­nak fog­or­vo­si el­lá­tá­sát is Győr város alap­el­lá­tá­sa vé­gez­te, ennek to­vább­mű­köd­te­té­sé­hez az il­le­té­kes ön­kor­mány­za­tok­kal való tár­su­lá­si szer­ző­dés elő­ké­szí­té­se vált fon­tos fel­adat­tá.

Győr város fo­gá­sza­ti alap­el­lá­tá­sát 1998-ban, a nagy hord­ere­jű vál­to­zá­sok kap­csán át­te­kin­tet­ték, ekkor közel 8 ezer gyer­mek el­lá­tá­sát ki­fe­je­zet­ten is­ko­la­fo­gá­sza­ti el­lá­tás­ra ki­ala­kí­tott négy fo­gá­sza­ti pra­xis látta el,²⁴ a többi, több mint 26 ezer gyer­mek el­lá­tá­sát pedig ve­gyes kör­ze­tek biz­to­sí­tot­ták. Azon­ban az is­ko­la­fo­gá­sza­ti szol­gá­la­tok mű­köd­te­té­sé­hez fog­or­vost csak na­gyon rövid időre tud­tak al­kal­maz­ni, vagy egy­ál­ta­lán nem is volt je­lent­ke­ző, így a gyer­me­kek évi egy­sze­ri szű­ré­sét gya­kor­la­ti­lag a ve­gyes kör­zet­ben dol­go­zó fog­or­vo­sok vé­gez­ték el. A fenti in­do­kok miatt az ok­ta­tá­si-ne­ve­lé­si in­téz­mé­nye­ket te­rü­le­ti­leg fel­osz­tot­ták a 32 ve­gyes pra­xis kö­zött.²⁵ A ve­gyes pra­xi­sok mel­lett még 1 fog­sza­bá­lyo­zá­si pra­xis is mű­kö­dött.²⁶

A 2000-es év fon­tos vál­to­zá­sa volt, hogy meg­vál­to­zott Győr város el­lá­tá­si te­rü­le­te, hi­szen 9 te­le­pü­lés²⁷ már nem a vá­ros­sal vé­gez­tet­te el ezen­túl a fog­or­vo­si alap­el­lá­tá­sát, amely fel­ada­tot a város közel 10 évig el­lá­tott.²⁸ A le­csök­kent la­kos­ság­szám, il­let­ve a je­lent­ke­ző igé­nyek miatt szük­ség volt a pra­xi­sok te­rü­le­ti fel­osz­tá­sá­nak át­te­kin­té­sé­re, mely­nek ered­mé­nye­kép­pen a 32 fog­or­vo­si alap­el­lá­tá­si pra­xis he­lyett 29 te­rü­le­ti el­lá­tá­si kö­te­le­zett­ség­gel ren­del­ke­ző fog­or­vo­si pra­xis mű­köd­te­té­se volt in­do­kolt a vá­ros­ban [409/2000. (XII. 21.) GYŐR MJV Kgy. sz. ha­tá­ro­zat]. A fog­or­vo­si alap­el­lá­tá­si szol­gá­la­tok kör­ze­tei ki­ala­kí­tá­sá­ra (a há­zi­or­vo­si szol­gá­lat­tal együtt) 2002-ben ke­rült sor a 29 alap­el­lá­tást végző fog­or­vo­si szol­gá­lat te­kin­te­té­ben is.

A há­zi­or­vo­sok­hoz ha­son­ló­an, 2002-től a fog­or­vo­sok szá­má­ra is meg­nyílt a le­he­tő­ség, hogy pra­xi­son­ként 5 ezer fo­rin­tért tu­laj­don­ba ve­gyék a mű­kö­dést szol­gá­ló esz­kö­zö­ket, be­ren­de­zé­se­ket a fo­gá­sza­ti ke­ze­lő­egy­ség és a hozzá tar­to­zó esz­kö­zök és mű­sze­rek ki­vé­te­lé­vel. 2003-ban azon­ban a köz­gyű­lés egyet­ér­tett azzal, hogy hasz­ná­la­ti ér­té­ken az utób­bi tár­gyi esz­kö­zök is meg­vá­sá­rol­ha­tók le­gye­nek.²⁹ A há­zi­or­vo­si ren­de­lők­höz ha­son­ló­an a fog­or­vo­si pra­xi­sok külön ren­de­lő­ben tör­té­nő meg­va­ló­sí­tá­sa is el­kez­dő­dött, bár 2004-ben itt még több ren­de­lő­ben fel­vált­va tör­tént a ren­de­lés, de el­mond­ha­tó, hogy mára az „egy orvos, egy ren­de­lő” elv a fog­or­vo­si alap­el­lá­tás­ban is meg­va­ló­sult. Je­len­leg 26 fog­or­vos nyújt­ja Győr város la­kos­sá­gá­nak a fog­or­vo­si alap­el­lá­tá­si fel­ada­tot.

A fo­gá­sza­ti alap­el­lá­tás ke­re­tén belül Győr­ben fon­tos he­lyet kap a pre­ven­ció. A száj- és fog­ápo­lás kul­tú­rá­ja már kis­gyer­mek­kor­tól kü­lö­nös fon­tos­ság­gal bír. A vá­ros­ban 1988 óta mű­kö­dik fo­gá­sza­ti pre­ven­ció, me­lyet egy fő köz­al­kal­ma­zott lát el az EESZI szer­ve­ze­ti ke­re­tén belül. A fo­gá­sza­ti pre­ven­ci­ós asszisz­tens mun­ká­ja szo­ro­san kap­cso­ló­dik a vé­dő­női szol­gá­lat­hoz, és óvo­dás-, va­la­mint is­ko­lás­ko­rú gyer­me­kek el­lá­tá­sá­ra ter­jed ki.

Vé­dő­női el­lá­tás

A vé­dő­nő sze­mé­lyes és kö­zös­sé­gi el­lá­tást nyújt az egész­sé­gi ál­la­pot meg­őr­zé­se, a be­teg­sé­gek meg­elő­zé­se, korai fel­is­me­ré­se, va­la­mint az egész­ség­fej­lesz­tés cél­já­ból a vá­ran­dós anyák, a 19. élet­évet be nem töl­tött sze­mé­lyek, va­la­mint a csa­lád­ter­ve­zés idő­sza­ká­ban lévő sze­mé­lyek szá­má­ra. A vé­dő­nő to­váb­bá a 25–65 éves női la­kos­ság ré­szé­re jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zot­tak sze­rint nép­egész­ség­ügyi szű­ré­se­ket is végez. Ki­emelt fel­ada­ta a gyer­me­kek gon­do­zá­sa az új­szü­lött­kor­tól a ta­nu­lói jog­vi­szony meg­kez­dé­sé­ig, il­let­ve az ok­ta­tá­si in­téz­mény­be nem járó, ott­hon ápolt tan­kö­te­les korú gyer­me­kek gon­do­zá­sa.

Az 1990-es évek­ben le­zaj­lott vál­to­zá­sok ke­re­té­ben a vé­dő­női szol­gá­lat is, mely Győr­ben az egyik leg­tra­di­ci­o­ná­li­sabb szol­gá­lat­nak szá­mí­tott, a győri ön­kor­mány­zat­hoz ke­rült. 1995-ben Győr vá­ro­sá­ban 66 vé­dő­nő vé­gez­te mun­ká­ját, 56 fő kör­ze­ti vé­dő­nő­ként, 2 fő kór­há­zi vé­dő­nő­ként, va­la­mint 8 fő if­jú­sá­gi vé­dő­nő­ként, mun­ká­ju­kat Győr város ön­kor­mány­za­ta ki­emel­ten tá­mo­gat­ta.³⁰ A kör­ze­ti vé­dő­nők 15 te­lep­he­lyen dol­goz­tak (de to­váb­bi 9 te­lep­hely ki­ala­kí­tá­sát vél­ték szük­sé­ges­nek) a hoz­zá­juk tar­to­zó kör­ze­tek­ben és a kör­ze­tek­ben mű­kö­dő óvo­dák­ban és ál­ta­lá­nos is­ko­lák­ban, az if­jú­sá­gi vé­dő­nők pedig a város 15 kö­zép­is­ko­lá­já­ban fő­ál­lás­ban. 2005. ja­nu­ár el­se­jé­től meg­vál­to­zott a te­rü­le­ti vé­dő­női el­lá­tás­ról szóló ren­de­let, mely alap­ján szük­ség volt a vé­dő­női el­lá­tá­si rend­szer fe­lül­vizs­gá­la­tá­ra. A jog­sza­bály meg­ha­tá­roz­ta a vé­dő­női kör­zet­ben el­lát­ha­tó vá­ran­dós anyák és gyer­me­kek ma­xi­má­lis lét­szá­mát, va­la­mint a vé­dő­női kör­zet­ben el­lá­tott fel­ada­tok ma­xi­má­lis pont­ér­té­két. Ennek meg­fe­le­lő­en Győr­ben 39 vé­dő­női kör­zet ala­kult a te­rü­le­ti vé­dő­női fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ra, il­let­ve 21 is­ko­lai vé­dő­női he­lyet ala­kí­tot­tak ki. Ezzel szem­ben 2018-ban 40 vé­dő­nő dol­go­zik a vá­ros­ban te­rü­le­ti el­lá­tá­si kö­te­le­zett­ség­gel, 20 vé­dő­nő pedig az is­ko­lák­ban.

A fi­nan­szí­ro­zás te­kin­te­té­ben a vé­dő­nők a mai napig köz­al­kal­ma­zot­ti for­má­ban vég­zik mun­ká­ju­kat, bár az el­múlt idő­szak­ban az if­jú­sá­gi vé­dő­nők kez­de­mé­nye­zé­sé­re ké­szí­tett az ön­kor­mány­zat szá­mí­tá­so­kat a vál­lal­ko­zói for­má­ban tör­té­nő fel­adat­el­lá­tás le­he­tő­sé­gét vizs­gál­va.

Is­ko­la-egész­ség­ügyi el­lá­tás

Az is­ko­la-egész­ség­ügyi el­lá­tás a többi alap­el­lá­tá­si fel­adat­hoz ha­son­ló­an 1992-ben ke­rült a győri ön­kor­mány­zat­hoz. A szol­gá­lat ál­ta­lá­nos fel­ada­ta a ta­nu­lók meg­elő­ző-gyó­gyí­tó el­lá­tá­sa, ezen belül a meg­elő­zés, fo­lya­ma­tos gon­do­zás és a ta­nu­lók egész­sé­gi ál­la­po­tá­nak szű­ré­se, kö­ve­té­se. Az is­ko­la-egész­ség­ügyi el­lá­tás két te­rü­let­re bont­ha­tó: míg az egyik „ága” az óvo­dás és ál­ta­lá­nos is­ko­lás kor­osz­tály kö­ré­ben vé­gez­te te­vé­keny­sé­gét, me­lyet gyer­mek­or­vo­sok lát­tak el a fő­ál­lá­suk mel­lett, addig a másik „ága”, az if­jú­ság-egész­ség­ügyi szol­gá­lat a kö­zép­is­ko­lák­ban mű­kö­dött, me­lyet 6 fő­fog­lal­ko­zá­sú orvos, 5 nyug­dí­jas és 2 házi gyer­mek­or­vos mel­lék­ál­lás­ban lá­tott el.³¹ A tel­jes­ség ked­vé­ért sze­ret­ném meg­je­gyez­ni, hogy az is­ko­la-egész­ség­ügyi fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ban az is­ko­la­or­vo­sok mel­lett fon­tos fel­ada­tot lát­tak el a fog­or­vo­sok (is­ko­la­fo­gá­szat) és a vé­dő­nők is. A győri ok­ta­tá­si, ne­ve­lé­si in­téz­mé­nyek­ben el­lá­tott is­ko­la-egész­ség­ügyi el­lá­tás tel­jes körű volt, bár az in­téz­mé­nyek­nél fog­lal­koz­ta­tott or­vo­sok és vé­dő­nők mun­ka­ide­jét és az el­lá­tan­dó lét­szá­mot te­kint­ve vol­tak egye­net­len­sé­gek és hi­á­nyos­sá­gok, mind­ezek or­vos­lá­sá­ra az ön­kor­mány­zat 1999-ben egy há­rom­éves fej­lesz­té­si prog­ra­mot dol­go­zott ki a sze­mé­lyi és tár­gyi fel­té­te­lek tel­jes körű biz­to­sí­tá­sa ér­de­ké­ben, to­váb­bá elő­irá­nyoz­ta az is­ko­la­fo­gá­szat ha­té­ko­nyabb meg­ol­dá­sa­i­nak ki­dol­go­zá­sát, hang­sú­lyoz­ta az is­ko­la-egész­ség­ügyi fel­ada­tok ko­or­di­ná­lá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gét, és in­do­kolt­nak tar­tot­ta az is­ko­la-egész­ség­ügy­ben dol­go­zók fo­ko­zot­tabb anya­gi meg­be­csü­lé­sét.³² A fej­lesz­té­si terv az első évre elő­irá­nyoz­ta, hogy min­den in­téz­mény­ben le­gye­nek adot­tak az el­lá­tás fel­té­te­lei, a má­so­dik évre az is­ko­lai or­vo­si ren­de­lők tár­gyi esz­kö­ze­i­nek be­szer­zé­sét je­löl­te meg, to­váb­bá ren­del­ke­zett arról, hogy az ön­kor­mány­zat nyújt­son tá­mo­ga­tást az is­ko­la-egész­ség­ügyi fel­ada­tok el­lá­tá­sá­ra, mely tá­mo­ga­tás össze­ge a min­den­ko­ri nor­ma­tív fi­nan­szí­ro­zás össze­gé­vel egyez­zen meg.³³ Az is­ko­lák fenn­tar­tá­sá­ban tör­tént vál­to­zá­sok el­le­né­re to­vább­ra is az ön­kor­mány­zat látja el az is­ko­la-egész­ség­ügyi el­lá­tást, a kö­zép­fo­kú ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek te­kin­te­té­ben 2 fő köz­al­kal­ma­zot­tal, míg az ál­ta­lá­nos is­ko­lák te­kin­te­té­ben a házi gyer­mek­or­vo­sok köz­re­mű­kö­dé­sé­vel. Az is­ko­la-egész­ség­ügyi szol­gá­lat­ban részt vevők (vé­dő­nők, házi gyer­mek­or­vo­sok, köz­al­kal­ma­zot­ti stá­tusz­ban dol­go­zó is­ko­la­or­vo­sok) fel­ada­ta­i­nak fi­nan­szí­ro­zá­sa na­gyon kü­lön­bö­ző, mely a je­len­le­gi győri mo­dell­ben egy­sé­ges szol­gá­lat­ként jól mű­köd­tet­he­tő, azon­ban egy eset­le­ges pri­va­ti­zá­ció ese­tén to­váb­bi ön­kor­mány­za­ti for­rá­sok be­vo­ná­sá­ra lenne szük­ség.

Alap­el­lá­tás­hoz kap­cso­ló­dó ügye­let

Az ön­kor­mány­za­ti fel­adat­el­lá­tás fon­tos eleme az alap­el­lá­tás­hoz kap­cso­ló­dó ügye­let biz­to­sí­tá­sa, mely a kö­vet­ke­ző három szol­gá­lat el­lá­tá­sá­hoz kap­cso­ló­dik: fel­nőtt há­zi­or­vo­si, házi gyer­mek­or­vo­si és fog­or­vo­si el­lá­tás.

Már az 1992-ben lét­re­jött egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás in­téz­mé­nyé­nek a fel­ada­tai kö­zött meg­ta­lál­juk a köz­pon­ti ügye­let meg­szer­ve­zé­sét mint szak­fel­ada­tot, mely­nek fel­té­te­le­it ak­ko­ri­ban „mos­to­há­nak” ítél­ték meg.³⁴ 1991 óta az ön­kor­mány­zat fo­lya­ma­tos tár­gya­lá­so­kat foly­ta­tott a men­tő­szol­gá­lat­tal az ügye­let meg­szer­ve­zé­sé­vel kap­cso­lat­ban, azon­ban meg­ol­dás az el­kö­vet­ke­ző évek­ben sem szü­le­tett, ugyan­is a men­tő­szol­gá­lat csak a fel­nőtt la­kos­ság ügye­le­ti el­lá­tá­sát kí­ván­ta fel­vál­lal­ni, a gyer­mek- és fo­gá­sza­ti ügye­le­tet nem, ezt azon­ban a győri ön­kor­mány­zat nem fo­gad­ta el. Rá­adá­sul a volt járás ügye­le­ti el­lá­tá­sa is ezen össze­vont köz­pon­ti ügye­let része volt. 1995-ben úgy ítél­te meg a győri ön­kor­mány­zat, hogy az or­vo­si ügye­let át­te­le­pí­té­sé­vel, a Li­e­zen-Mayer utcai ren­de­lő­in­té­zet­be, szak­ma­i­lag is ja­ví­ta­ni tudná a város la­kó­i­nak el­lá­tá­sát [320/1995. (XII. 21.) GYŐR MJV Kgy. sz. ha­tá­ro­zat]. A Győr kör­nyé­ki vi­dé­ki ügye­le­tet 2002-ben kü­lön­vá­lasz­tot­ták a győri köz­pon­ti ügye­let­től, és ek­kor­tól el­lá­tá­si szer­ző­dés ke­re­té­ben mű­kö­dik.³⁵ A vi­dé­ki ügye­let és há­zi­or­vo­si, fog­or­vo­si szol­gá­lat ta­pasz­ta­la­tai alap­ján, az el­lá­tá­si szer­ző­dés­sel mű­köd­te­tett fel­ada­tok mi­nő­sé­gi ja­vu­lást mu­tat­tak, ugyan­is a meg­bí­zot­tak na­gyobb fi­gyel­met for­dí­tot­tak a fel­té­te­lek ja­ví­tá­sá­ra és a la­kos­ság elé­ge­dett­sé­gé­re, így a to­váb­bi­ak­ban 2014. jú­li­us 1-jé­től a há­zi­or­vo­si köz­pon­ti ügye­le­ti szol­gá­la­tot a Győri Há­zi­or­vo­sok Ügye­le­te Be­teg­el­lá­tó Egész­ség­ügyi Köz­hasz­nú Tár­sa­ság­gal kö­tött el­lá­tá­si szer­ző­dés alap­ján mű­köd­tet­te az ön­kor­mány­zat.³⁶

Fog­or­vo­si ügye­let szer­ve­zé­sét kö­te­le­ző­en jog­sza­bály nem írta elő, ennek el­le­né­re az ön­kor­mány­zat 1 ügye­le­ti pra­xis fenn­tar­tá­sát ja­va­sol­ta 1995-ben, mely 1 fő köz­al­kal­ma­zott al­kal­ma­zá­sá­val biz­to­sít­ha­tó volt. Azon­ban ál­la­mi­lag csak egyet­len ügye­le­ti pra­xis fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra volt le­he­tő­ség a vá­ros­ban, így a város la­kos­sá­gá­nak mun­ka­időn kí­vü­li fog­or­vo­si el­lá­tá­sa nem volt meg­nyug­ta­tó módon biz­to­sít­va, és meg­ol­dás­ként egy ve­gyes pra­xist mű­köd­te­tett az ön­kor­mány­zat dél­utá­ni ren­de­lé­si idő­ben az ügye­let he­lyén.³⁷ Ennek meg­fe­le­lő­en 1997. no­vem­ber 1-jé­től 19 óra és reg­gel 7 óra kö­zött mű­köd­tet­te az ön­kor­mány­zat a fo­gá­sza­ti ügye­le­ti el­lá­tást.³⁸ A fog­or­vo­sok kez­de­mé­nye­zé­sé­re 2000-ben át­gon­dol­ták az ügye­let kér­dé­sét, ugyan­is be­teg­for­gal­mi ada­tok alap­ján úgy ítél­ték meg, hogy a fo­lya­ma­tos fog­or­vo­si ügye­let szak­ma­i­lag nem in­do­kolt, ezért az ön­kor­mány­zat úgy dön­tött, hogy a to­váb­bi­ak­ban hét­köz­na­po­kon napi 4 órás (20 és 24 óra kö­zött), hét­vé­gén és ün­nep­na­po­kon napi 6 órás (8 és 11 és 20 és 23 óra kö­zött) ügye­le­ti szol­gá­la­tot tart fenn.³⁹ A fo­gá­sza­ti ügye­let el­lá­tá­sát a mai napig a fo­gá­sza­ti alap­el­lá­tás­ban részt vevő fog­or­vo­sok vég­zik kö­te­le­ző jel­leg­gel, a fi­nan­szí­ro­zást az ön­kor­mány­zat biz­to­sít­ja (Rácz­né, 2005). 2009-ben a köz­gyű­lés az ügye­le­ti időt pi­he­nő­na­po­kon és ün­nep­na­po­kon vál­to­zat­la­nul hagy­ta, azon­ban a hét­köz­na­pi ügye­le­tet a napi 4 óra he­lyett 2 órás­ra csök­ken­tet­te, mind­ezt a gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­la­tok in­do­kol­ták.⁴⁰

Szak­el­lá­tá­sok

Győr város ön­kor­mány­za­ta a kö­te­le­ző egész­ség­ügyi alap­el­lá­tá­sok szer­ve­zé­sén túl ön­ként vál­lal­ta két szak­el­lá­tá­si fel­adat mű­köd­te­té­sét. 1997-ben az ön­kor­mány­zat két fog­sza­bá­lyo­zó szak­fel­adat­ra, il­let­ve öt fo­gá­sza­ti rönt­gen­te­vé­keny­ség­re ren­del­ke­zett szer­ző­dés­sel. A kö­vet­ke­ző évben úgy dön­tött a város köz­gyű­lé­se, hogy le­he­tő­vé teszi a fog­sza­bá­lyo­zá­si szak­el­lá­tás funk­ci­o­ná­lis pri­va­ti­zá­ci­ó­ját (a fo­gá­sza­ti alap­el­lá­tás­sal pár­hu­za­mo­san).⁴¹ A fog­sza­bá­lyo­zá­si szak­el­lá­tást nyúj­tó vál­lal­ko­zás vál­lal­ta a vál­lal­ko­zá­si szer­ző­dés mel­lék­le­té­ben rög­zí­tett te­rü­let la­kos­sá­gá­nak fog­sza­bá­lyo­zá­si szak­el­lá­tá­sát, szű­ré­sét. A fog­or­vo­si pra­xi­sok­hoz ha­son­ló­an, ezen szak­el­lá­tás te­kin­te­té­ben is vál­lal­ta az ön­kor­mány­zat a ren­de­lő­he­lyi­ség és a te­vé­keny­ség­hez szük­sé­ges tár­gyi fel­té­te­lek biz­to­sí­tá­sát, kar­ban­tar­tá­sát és fel­újí­tá­sát, to­váb­bá a pra­xis folyó költ­sé­ge­i­nek fi­nan­szí­ro­zá­sát. A pra­xi­sok re­zsi­költ­sé­gét a mai napig tá­mo­gat­ja az ön­kor­mány­zat a ri­asz­tó­rend­szer fel­ügye­le­ti dí­já­val, közös költ­sé­gé­vel egye­tem­ben.

A fo­gá­sza­ti­rönt­gen-szak­el­lá­tás te­kin­te­té­ben úgy dön­tött az ön­kor­mány­zat, hogy 2001. áp­ri­lis 1-jé­től a ko­ráb­bi öt pra­xis he­lyett csu­pán 3 mű­köd­jön⁴² to­vább heti 90 órá­ban, ugyan­is az öt fo­gá­sza­ti rönt­gen ka­pa­ci­tás­ki­hasz­ná­lá­sa három év át­la­gá­ban 21%-os volt.⁴³ A pri­va­ti­zá­ció le­he­tő­sé­gét 2001-ben te­rem­tet­te meg az ön­kor­mány­zat,⁴⁴ ami­kor fel­adat­el­lá­tá­si szer­ző­dést kö­tött, mely­ben az ön­kor­mány­zat vál­lal­ta, hogy a fog­rönt­gen­ren­de­lő­ket mű­kö­dés­re al­kal­mas ál­la­pot­ban a meg­bí­zott ren­del­ke­zé­sé­re bo­csát­ja, mely­nek kar­ban­tar­tá­sá­ról a meg­bí­zott gon­dos­ko­dik, to­váb­bá a ren­de­lő hasz­ná­la­tá­ért bér­le­ti díjat kö­te­les fi­zet­ni.⁴⁵ A fo­gá­sza­ti rönt­gen he­lyi­sé­gei, va­la­mint a hozzá tar­to­zó közös he­lyi­sé­gek és annak fel­sze­re­lé­se és mű­köd­te­té­se során fel­me­rü­lő költ­sé­ge­ket – köz­üze­mi díjak, ta­ka­rí­tás, hó­el­ta­ka­rí­tás, te­le­fon­ja­ví­tás – az ön­kor­mány­zat rész­ará­nyo­san ki­szám­láz­za, a tár­gyi esz­kö­zö­ket, gé­pe­ket, mű­sze­re­ket, be­ren­de­zé­si tár­gya­kat té­rí­tés el­le­né­ben át­ad­ja.

összeg­zés

Az egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás meg­szer­ve­zé­se ter­mé­sze­te­sen nem tér­het el a jog­sza­bá­lyok által meg­ha­tá­ro­zott fel­té­te­lek­től, de az in­téz­mé­nyes ke­re­tek, az el­lá­tá­sok kö­zöt­ti kap­cso­lat és együtt­mű­kö­dés ki­ala­kí­tá­sá­ban, az ön­kor­mány­zat sze­rep­vál­la­lá­sá­nak mér­té­ké­ben kü­lönb­sé­gek van­nak az egyes te­le­pü­lé­sek kö­zött. Győr város egész­ség­ügyi alap­el­lá­tá­sá­nak helyi rend­sze­re jó példa mind­er­re. Az eset­ta­nul­mány vizs­gá­ló­dá­sai jól mu­tat­ják, hogy a helyi egész­ség­ügyi fel­ada­tok meg­szer­ve­zé­sé­re az ön­kor­mány­zat le­he­tő­sé­gei (el­ső­sor­ban pénz­ügyi) és inf­ra­struk­tú­rá­ja ko­moly ha­tást gya­ko­rolt a vizs­gált idő­szak­ban, il­let­ve gya­ko­rol nap­ja­ink­ban is. A város di­na­mi­ku­san fej­lő­dő gaz­da­sá­ga egy­ér­tel­mű­en jó ala­pot biz­to­sít a vizs­gált ön­kor­mány­za­ti fel­ada­tok el­lá­tá­sá­nak fel­té­te­le­i­hez. Fon­tos­nak tar­tom meg­je­gyez­ni, hogy a győri ön­kor­mány­zat a funk­ci­o­ná­lis pri­va­ti­zá­ció el­le­né­re jó gaz­dá­ja ma­radt az érin­tett fel­ada­tok­nak is, sőt to­váb­bi le­he­tő­sé­gek, tá­mo­ga­tá­sok ki­ala­kí­tá­sá­val hoz­zá­já­rult ahhoz is, hogy va­ló­ban ked­ve­ző kör­nye­ze­tet te­remt­sen a vál­lal­ko­zó or­vo­sok szá­má­ra, akik így sok­kal in­kább ma­gu­ké­nak is érzik a pra­xi­sok magas szín­vo­na­lon való mű­köd­te­té­sét és a hoz­zá­juk tar­to­zó la­kos­ság el­lá­tá­sát. Bár a szer­ve­ze­ti ke­re­tek vál­to­zá­sa tet­ten ér­he­tő volt az egész­ség­ügy helyi szeg­men­sé­ben is, ma egy olyan in­teg­rált in­téz­mény fogja össze a helyi egész­ség­ügyi köz­szol­gál­ta­tá­sok szer­ve­zé­sét, mely több mint egy év­ti­ze­des múlt­ra te­kint vissza, és meg­ha­tá­ro­zó sze­rep­lő­je a győri hu­mán­szol­gál­ta­tá­si mo­dell­nek és az ahhoz kap­cso­ló­dó együtt­mű­kö­dé­sek­nek.

A ta­nul­mány rá­mu­ta­tott arra, hogy az 1990-től nap­ja­in­kig tartó idő­szak­ban Győr város ön­kor­mány­za­tá­nak sze­rep­vál­la­lá­sa két­ség­kí­vül el­sőd­le­ges volt a helyi egész­ség­ügyi el­lá­tó­rend­szer ki­ala­kí­tá­sá­ban és a meg­vál­to­zott tár­sa­dal­mi, gaz­da­sá­gi kö­rül­mé­nyek­hez való al­kal­maz­ko­dás­ban. A szé­les körű sze­rep­vál­la­lás egyik gya­kor­la­ti meg­nyil­vá­nu­lá­sa, hogy az egész­ség­ügyi pil­lér­hez kap­cso­lód­va (mi­ként a többi pil­lér ese­té­ben is) kö­te­le­ző, jog­sza­bály által elő­írt fel­ada­ta­in túl to­váb­bi, ön­ként vál­lalt fel­ada­tok szer ve zé sé ben is meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet vál­lal(t). Helyi sa­já­tos­ság­ként ér­té­kel­he­tő tehát a város ön­ként vál­lalt fel­adat­el­lá­tá­sa a fog­sza­bá­lyo­zás és fog­rönt­gen­el­lá­tás meg­szer­ve­zé­sé­vel. Pél­da­ér­té­kű az ön­kor­mány­zat sze­rep­vál­la­lá­sa a funk­ci­o­ná­li­san pri­va­ti­zált el­lá­tá­sok ese­té­ben a pra­xi­sok folyó ki­adá­sa­i­nak tá­mo­ga­tá­sá­val, to­váb­bá a la­bor­já­rat mű­köd­te­té­sé­vel kap­cso­lat­ban. Az ügye­le­ti el­lá­tás meg­szer­ve­zé­sé­ben jó gya­kor­lat­ként ér­té­kel­he­tő az el­lá­tá­si szer­ző­dés­sel mű­köd­te­tett mo­dell. A fo­gá­sza­ti el­lá­tás te­rü­le­tén az 1988 óta mű­kö­dő fo­gá­sza­ti pre­ven­ció or­szá­gos szin­ten el­is­mert, a győri ön­kor­mány­zat által ki­emel­ten ke­zelt fel­adat. Az ön­kor­mány­za­ti sze­rep­vál­la­lás­nak meg­ha­tá­ro­zó eleme volt a vizs­gált idő­szak­ban az or­vo­si ren­de­lők szisz­te­ma­ti­kus fel­újí­tá­sa is.

Ku­ta­tá­sa­im ké­sőb­bi fá­zi­sá­ban sze­ret­ném a győri hu­mán­szol­gál­ta­tá­si mo­dellt tá­gabb kon­tex­tus­ban is el­he­lyez­ni az össze­ha­son­lít­ha­tó­ság ér­de­ké­ben, más hazai és kül­föl­di vá­ro­sok vizs­gá­la­ta tük­ré­ben. A to­váb­bi jó gya­kor­la­tok, a kap­cso­ló­dá­si pon­tok, az el­té­rő szol­gál­ta­tás­szer­ve­zé­si meg­ol­dá­sok hoz­zá­já­rul­hat­nak a győri mo­dell to­vább­fej­lő­dé­sé­hez is.