Pol­gá­ri Szem­le, 14. évf., 1–3. szám, 2018, 205–220., DOI: 10.24307/psz.2018.0816

Össze­fog­la­lás

A ta­nul­mány az egész­ség­tu­riz­mus spekt­ru­mát vizs­gál­ja, ki­emel­ten ke­ze­li a ter­mál- és gyógy­víz­hez kö­tő­dő ré­szét. A té­má­hoz kap­cso­ló­dó nem­zet­kö­zi és hazai szak­iro­dal­mi át­te­kin­tés ered­mé­nye­ként lét­re­jö­vő el­mé­le­ti mo­dellt tesz­tel­tük ki­vá­lasz­tott nyu­gat-du­nán­tú­li für­dő­te­le­pü­lé­se­ken. A min­ta­te­le­pü­lé­sek vizs­gá­la­ta­kor az el­ér­he­tő leg­fon­to­sabb ob­jek­tív ada­to­kat ér­té­kel­tük, meg­fi­gye­lé­se­ket vé­gez­tünk, szak­mai mély­in­ter­jú­kat foly­tat­tunk a für­dők­ben és szál­lás­he­lye­ken. Ko­ráb­bi nem­zet­kö­zi és hazai elem­zé­se­ket át­ta­nul­má­nyoz­va fel­té­te­lez­tük, hogy a für­dő­te­le­pü­lé­se­ken a für­dő­komp­le­xu­mok, a gyógy-, well­ness-szál­lo­dák és más szál­lás­he­lyek mű­kö­dé­se, fej­lesz­té­se egy­más­ra ked­ve­ző szi­ner­gia­ha­tást gya­ko­rol­nak. A ku­ta­tás iga­zol­ta fel­te­vé­se­in­ket: a für­dő­te­le­pü­lé­sek szál­lás­he­lyei és für­dő­komp­le­xu­mai ha­tás­sal van­nak egy­más, va­la­mint a te­le­pü­lés fej­lő­dé­si út­já­ra.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: L83, O18
Kulcs­sza­vak: egész­ség­tu­riz­mus rend­szer­mo­dell, für­dő­te­le­pü­lés, für­dő­komp­le­xum, szál­lás­hely

Si­mu­la­ti­on of He­alth To­u­rism Con­cepts via a Samp­le of Spa Towns in Wes­tern Trans­da­nu­bia

Sum­ma­ry

The study exa­mi­nes he­alth to­u­rism with spe­ci­al emp­ha­sis on spas. We tes­ted the the­ory re­sult­ing from an over­view of the in­ter­na­ti­o­nal and Hun­ga­ri­an li­te­ra­tu­re on se­lec­ted spa towns in Wes­tern Trans­da­nu­bia. The most im­por­tant ob­jec­tive data ava­i­lab­le were eva­lu­a­ted and ob­ser­va­tions and deep in­ter­views were made at the spas and ac­com­mo­da­tions. Ha­v­ing stu­di­ed in­ter­na­ti­o­nal and Hun­ga­ri­an analy­ses, we pre­sum­ed that the ope­ra­ti­on and de­ve­lop­ment of spa comp­le­xes, me­di­cin­al and well­ness ho­tels and other ac­com­mo­da­tions at spa towns have be­ne­fi­ci­al sy­ner­gi­es. The re­se­arch pro­ved our as­sumpt­ions: the ac­com­mo­da­tions and spa comp­le­xes at spa towns af­fect each other as well as town de­ve­lop­ment.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: L83, O18
Key­words: he­alth to­u­rism sys­tem model, spa town, spa comp­lex, ac­com­mo­da­ti­on

Ku­ta­tá­si sa­rok­pon­tok

A gyor­san vál­to­zó, ki­fi­no­mult fo­gyasz­tói igé­nyek­hez való al­kal­maz­ko­dás része az el­mé­le­ti rend­sze­rek ak­tu­a­li­zá­lá­sa. A ma­gyar­or­szá­gi egész­ség­tu­riz­mus ke­res­le­tét és kí­ná­la­tát a hazai adott­sá­go­kon túl­me­nő­en nagy­mér­ték­ben ala­kít­ják a nem­zet­kö­zi tren­dek is. Ennek ér­tel­mé­ben egyre in­kább meg­fi­gyel­he­tő az a ho­lisz­ti­kus meg­kö­ze­lí­tés, amely a test–lélek–szel­lem egy­sé­gé­nek be­ágya­zó­dá­sát je­len­ti a szol­gál­ta­tá­si és ter­mi­no­ló­gi­ai mo­del­lek­be.

Az egész­ség­tu­riz­mus össze­tett fo­ga­lom, mivel az egész­ség­ügy és a tu­riz­mus szol­gál­ta­tá­sa­it öt­vö­zi (By­wa­ter, 1990; Por­ter et al., 2006; Kin­cses et al.; 2009; Mol­nár, 2011) va­la­mint a test–lélek–szel­lem egyen­sú­lyá­ra tö­rek­szik (Dunn, 1959; Rátz, 2004; Albel− To­ka­ji, 2006; Ru­szin­kó, 2006; Aquapro­fit, 2007; Smith−Pucz­kó, 2010; Sziva, 2010; Mol­nár, 2011; Re­si­ak-Ur­ba­no­wicz és Printz-Mar­kó, 2011; Mi­chal­kó, 2012; Ken­ney, 2015; Printz-Mar­kó et al., 2017). Ennek kap­csán fo­gal­ma­zó­dott meg az igény az egyes el­mé­le­ti mo­del­lek szin­te­ti­zá­lá­sá­ra az igény­be vett egész­ség­ügyi és tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tá­sok ará­nyá­ban, il­let­ve a test–lélek–szel­lem egy­sé­gé­nek hang­sú­lyo­zá­sá­ban az egész­ség­tu­riz­mus al­ko­tó­ele­me­i­re vo­nat­ko­zó­an. Rend­szer­mo­del­lünk tesz­te­lé­sé­re vo­nat­ko­zó­an három olyan nyu­gat-du­nán­tú­li te­le­pü­lést vá­lasz­tot­tunk, ame­lyek für­dő­lé­te­sít­ménnyel ren­del­kez­nek. A vizs­gá­lat a für­dők által kí­nált szol­gál­ta­tá­sok egy­faj­ta szám­ba­vé­te­lét je­len­ti. Amennyi­ben az egész­ség­tu­riz­mus al­szek­to­ra­i­nak kí­ná­la­ti ele­mei döntő há­nyad­ban meg­je­len­nek a vizs­gált lé­te­sít­mé­nyek­ben, akkor fel­té­te­lez­he­tő, hogy a mo­dell be­épít­he­tő a hazai egész­ség­tu­riz­mus rend­sze­ré­be.

A vizs­gá­lat­ba be­vont für­dő­te­le­pü­lé­sek, -lé­te­sít­mé­nyek ki­vá­lasz­tá­sá­nak kri­té­ri­u­mai

A ku­ta­tás­ba be­vont hely­szí­nek ki­vá­lasz­tá­sát öt­szű­rős szem­pont­rend­szer men­tén ha­tá­roz­tuk meg. Első té­nye­ző­ként sze­re­pelt, hogy az Or­szá­gos egész­ség­tu­riz­mus-fej­lesz­té­si stra­té­gia (OES) sze­rin­ti három fő ka­te­gó­ri­á­ból (1. nem­zet­kö­zi je­len­tő­sé­gű für­dő­he­lyek, tör­té­nel­mi, mű­em­lé­ki für­dők, gyógy­he­lyek; 2. or­szá­gos és re­gi­o­ná­lis je­len­tő­sé­gű tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tók; 3. helyi je­len­tő­sé­gű für­dők) egy-egy für­dő­tí­pus kép­vi­sel­tet­ve le­gyen a min­tá­ban (Aquapro­fit, 2007). Má­so­dik be­fo­lyá­so­ló elem­nek szá­mí­tott, hogy az adott für­dő­lé­te­sít­mény köz­vet­len össze­köt­te­tés­ben áll­jon egy szál­lás­le­he­tő­ség­gel. Ezt kö­vet­te, hogy a fürdő egész éves nyit­va­tar­tás­sal ren­del­kez­zen. Ne­gye­dik kri­té­ri­um­ként sze­re­pelt, hogy kí­ná­la­ti ská­lá­ja le­fed­je az egyes kor­osz­tá­lyok igé­nye­it, azaz több­ge­ne­rá­ci­ós für­dő­ként funk­ci­o­nál­jon az adott lé­te­sít­mény. Ennél a szem­pont­nál fi­gye­lem­be vet­tük a Budai−Szé­kács- és az Ár­pá­si-fé­le egész­ség­tu­risz­ti­kai cél­cso­por­to­kat: aktív fi­a­ta­lok, szó­ra­ko­zást ke­re­ső fi­a­ta­lok, egész­ség­tu­da­tos fi­a­ta­lok, fi­a­tal párok kis­gyer­mek­kel, csa­lá­dos kö­zép­ko­rú­ak, egész­ség­meg­őr­ző kö­zép­ko­rú­ak, egész­ség­tu­da­tos idő­sek, műtét utáni re­ha­bi­li­tá­ci­ó­ra szo­ru­lók, gyó­gyul­ni vágyó idő­sek, nagy­szü­lők uno­kák­kal (Budai−Szé­kács, 2004; Ár­pá­si, 2012). Ötö­dik szem­pont­ként lé­nye­ges­nek tar­tot­tuk, hogy az adott für­dő­lé­te­sít­ményt könnyen el­ér­hes­sük sze­mé­lyes hely­szín­be­já­rás és ta­pasz­ta­lat­gyűj­tés cél­já­ból. Mivel ál­lan­dó lak­he­lyünk, Mo­son­ma­gyar­óvár és Győr, il­let­ve a nyu­gat-du­nán­tú­li régió ki­emel­ke­dő kí­ná­lat­tal, gaz­da­sá­gi mu­ta­tók­kal ren­del­ke­zik, ezért irá­nyí­tott min­ta­vé­te­li hely­szí­ne­ink a soron kö­vet­ke­zők let­tek: Li­pó­ti Ter­mál- és Él­mény­für­dő;¹ bük­für­dői Gyógy- és Él­mény­cent­rum,² va­la­mint ke­hi­da­kus­tá­nyi Ke­hi­da Ter­mál-, Gyógy- és Él­mény-für­dő.³ A három für­dő­hely főbb jel­lem­ző­it, is­mer­te­tő­je­gye­it a mel­lék­let tar­tal­maz­za.

Az egész­ség­tu­riz­mus meg­ha­tá­ro­zá­sa

A Tu­risz­ti­kai Szer­ve­ze­tek Nem­zet­kö­zi Uni­ó­ja⁴ 1973-as de­fi­ní­ci­ó­ja sze­rint az egész­ség­tu­riz­mus „...​az or­szág ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sa­it, de kü­lö­nö­sen a gyógy­vi­ze­ket és az ég­haj­la­ti adott­sá­go­kat hasz­no­sí­tó egész­ség­ügyi lé­te­sít­mé­nyek ki­ak­ná­zá­sa” (Smith−Pucz­kó 2010:19). Az Eu­ró­pai Für­dő­szö­vet­ség⁵ sze­rint az egész­ség­tu­riz­mus olyan üdü­lő­te­rü­le­tek­re tör­té­nő pi­hen­te­tő uta­zást je­lent, amely során egész­ség­fej­lesz­tő aján­la­to­kat és mód­sze­re­ket lehet igény­be venni pél­dá­ul egy gyógy­für­dő­ben vagy gyógy­he­lyen (Kirschner, 2005).

Az egész­ség­tu­riz­mus ma­gyar sa­já­tos­sá­gok­kal át­ita­tott meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra 2005-ben, a II. Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Terv (II. NFT) elő­ké­szí­té­se során ke­rült sor. A de­fi­ní­ció alap­ján az egész­ség­tu­riz­mus a tu­riz­mus­nak azon for­má­ját je­len­ti, ahol a „tu­ris­ta uta­zá­sá­nak fő mo­ti­vá­ci­ó­ja az egész­sé­gi ál­la­po­tá­nak ja­ví­tá­sa és/vagy meg­őr­zé­se, tehát a gyó­gyu­lás és/vagy a meg­elő­zés, és ennek meg­fe­le­lő­en a cél­te­rü­le­ten tar­tóz­ko­dá­sa alatt igény­be is vesz egész­ség­tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tás(oka)t” (Aquapro­fit, 2007:9). Ennek ér­tel­mé­ben az egész­ség­tu­riz­mus alap­pil­lé­rei a gyógy­tu­riz­mus és well­ness­tu­riz­mus (Rátz, 2004; Albel−To­ka­ji, 2006; Ru­szin­kó, 2006; Mi­chal­kó, 2012). Smith−Pucz­kó (2010) meg­kö­ze­lí­té­sé­ben az egész­ség­tu­riz­mus ré­szei az aláb­bi­ak: sza­bad­idő- és re­kre­á­ci­ós tu­riz­mus, spa­tu­riz­mus, tha­las­so­tu­riz­mus, spi­ri­tu­á­lis tu­riz­mus, ho­lisz­ti­kus tu­riz­mus, jóga- és me­di­tá­ci­ós tu­riz­mus, mun­ká­hoz kap­cso­ló­dó well­ness- és a gyógy­tu­riz­mus két fő for­má­ja: se­bé­sze­ti és te­rá­pi­ás gyógy­tu­riz­mus. Az egész­ség­tu­riz­mus­hoz kap­cso­ló­dó el­mé­le­tek összeg­zé­sét tar­tal­maz­za az 1. ábra.

Az 1. ábra „in­put-out­put” né­ző­pont­ból rend­sze­re­zi az egész­ség­tu­riz­must, mely sze­rint a mo­ti­vá­ció és a meg­va­ló­sí­tás­hoz szük­sé­ges ter­mé­szet al­kot­ta erő­for­rá­sok ered­mé­nye. Ez az ér­tel­me­zés nem tar­tal­maz­za a diszk­re­ci­o­ná­lis jö­ve­del­met, a sza­bad­időt és az ember al­kot­ta erő­for­rá­so­kat. Az ember al­kot­ta mes­ter­sé­ges erő­for­rá­sok is a meg­va­ló­sí­tás fon­tos esz­kö­zei, ide­tar­toz­nak a ter­mál- és gyógy­für­dők, egyéb für­dő­tí­pu­sok, il­let­ve egész­ség­ügyi in­téz­mé­nyek (Czeg­lé­di, 1999), well­ness­cent­ru­mok, gyógy­szál­lo­dák, well­ness-szál­lo­dák (Vo­le­szák, 2000), és min­den to­váb­bi olyan egyéb lé­te­sít­mény, amely az egész­ség­tu­riz­mus ven­dég­kö­ré­nek igé­nye­it ki­szol­gál­ja. A well­ness-szál­lo­dák ki­ala­ku­lá­sá­nak hát­te­ré­ben Mi­chal­kó sze­rint az áll, hogy a tu­riz­mus ki­vá­ló­an fel­is­mer­te, „a test, a lélek és a szel­lem op­ti­mu­má­nak el­éré­sét idő­ben és tér­ben kon­cent­rál­tan kell a ven­dég szá­má­ra biz­to­sí­ta­ni” (Mi­chal­kó, 2012:180). A ki­fi­no­mult fo­gyasz­tói igé­nyek ki­szol­gá­lá­sá­hoz el­en­ged­he­tet­len a szak­kép­zett em­be­ri erő­for­rás. A tu­ris­ták nö­vek­vő tu­da­tos­sá­gát és a szol­gál­ta­tók egyre na­gyobb kép­zett­sé­gi igé­nyét hang­sú­lyoz­za az Al­bel-fé­le spa­pi­ra­mis-rend­szer (Albel−To­ka­ji, 2006). For­má­di (2008) a gaz­dál­ko­dá­si, tu­risz­ti­kai és egész­ség­ügyi is­me­re­tek, kész­sé­gek meg­lé­tét hang­sú­lyoz­za. Ma­tolcsy (Szán­tó, 2009) úgy gon­dol­ja, hogy az ok­ta­tás révén tudja ha­zánk fel­ven­ni a ver­senyt az el­sőd­le­ges kon­ku­ren­se­ink­kel (pél­dá­ul Auszt­ri­á­val, Svájc­cal).

Az egész­ség­tu­riz­mus né­hány rend­szer­mo­dell­je

Az egész­ség­tu­riz­mus fő ku­ta­tá­si prob­lé­má­ja By­wa­ter meg­kö­ze­lí­té­sé­ben az, „hogy ez a szek­tor az egész­ség­ügy­höz vagy a tu­riz­mus­hoz tar­to­zik, il­le­tő­leg, hogy a kettő össze­kap­csol­ha­tó-e, s ha igen, mi­lyen mér­ték­ben” (By­wa­ter, 1990:52). Ezen kér­dés­kör meg­vi­lá­gí­tá­sát se­gí­ti Por­ter és di­ák­jai (2006), a bu­da­pes­ti Egész­ség­ügyi Stra­té­gi­ai és Ku­ta­tó­in­té­zet (ESKI) (2009), va­la­mint Mol­nár (2011) fo­ga­lom­ér­tel­me­zé­se, il­let­ve az ezek­re épülő saját rend­szer­mo­del­lünk.

Por­ter és di­ák­jai (2006) az ázsi­ai tér­ség egész­ség­ügy- és tu­riz­mus­ke­res­le­tét és -kí­ná­la­tát vizs­gál­ták a Thai­föld Egész­ség­ügyi Tu­riz­mus klasz­ter­elem­zé­sén ke­resz­tül. Rend­szer­mo­dell­jük el­ső­sor­ban a gyógy-/or­vo­si tu­riz­mus­hoz kap­cso­ló­dó kí­ná­la­ti ele­me­ket tar­tal­maz­za. A skála egyik vég­pont­ja az egész­ség­ügyi, or­vo­si te­vé­keny­ség ki­szer­ve­zé­sét je­len­ti, itt meg­nyil­vá­nul az egész­ség­ügy­höz tar­to­zó szol­gál­ta­tá­sok do­mi­nan­ci­á­ja. Érez­he­tő az egyes el­já­rá­sok szint­jé­hez kap­cso­ló­dó komp­le­xi­tás és ri­zi­kó mér­té­ké­nek erő­sö­dé­se, ezt tá­maszt­ja alá, hogy a tar­tóz­ko­dás hely­szí­ne­ként a szál­lo­dák mel­lett meg­je­len­nek a kór­há­zak is. A skála másik vég­pont­ján a tu­riz­mus­hoz kap­cso­ló­dó szol­gál­ta­tá­sok van­nak túl­súly­ban: az uta­zá­si cso­ma­gok tu­riz­musszol­gál­ta­tá­sai kö­zött, ki­egé­szí­tő elem­ként, egész­ség­meg­őr­ző aján­la­to­kat is ki­ala­kí­tot­tak.

Az ESKI mun­ka­tár­sai (Kin­cses et al., 2009) az egész­ség­ügyi és a tu­riz­musszol­gál­ta­tá­sok igény­be­vé­te­lé­nek mér­té­ke alap­ján el­ső­ként je­le­ní­tik meg a hazai egész­ség­tu­riz­mus rend­sze­re­zé­sé­ben az egész­ség­ügyi tu­riz­must mint al­szek­tort. Mol­nár (2011) meg­kö­ze­lí­té­sé­ben az egész­ség­tu­riz­mus két al­ko­tó­ele­me a well­ness­tu­riz­mus és a gyógy­tu­riz­mus, ame­lyet har­ma­dik pil­lér­ként ki­egé­szít az e kettő met­sze­te­ként lét­re­jö­vő, 2008-tól di­na­mi­ku­san fej­lő­dő, né­met­or­szá­gi gyö­ke­rek­kel ren­del­ke­ző me­di­cal well­ness irány­zat (Aquapro­fit, 2007; Smith−Pucz­kó, 2010).

Az egész­ség­tu­riz­mus rend­szer­mo­del­lünk és annak tesz­te­lé­se

A fenti rend­sze­rek szin­te­ti­zá­lá­sa­ként az egész­ség­tu­riz­must meg­ha­tá­ro­zó két fő szol­gál­ta­tást az igény­be­vé­te­li ará­nyuk­kal és a ho­lisz­ti­kus szem­lé­let sze­rint a test–lélek–szel­lem har­mó­ni­á­ját fi­gye­lem­be vevő tu­riz­mus­tí­pu­sok­kal mo­del­lez­tük a 2. ábrán. Egy­ben azt is il­luszt­rál­tuk, hogy az egész­ség­tu­riz­mus al­ter­mé­kei közül me­lyek ve­he­tő­ek igény­be, il­let­ve je­lent­het­nek le­he­tő­sé­get a jö­vő­ben a vizs­gált für­dők te­rü­le­tén. Amennyi­ben a min­ta­vé­te­li hely­szí­nek kí­ná­la­ta il­lesz­ke­dik az el­mé­le­ti mo­del­lünk­höz, akkor az alá­tá­maszt­ja annak al­kal­maz­ha­tó­sá­gát. A rend­sze­re­zett egész­ség­tu­riz­mus-spekt­rum gya­kor­la­ti tesz­te­lé­sé­nek cél­já­ból be­jár­tuk a ku­ta­tás­ba be­vont hely­szí­ne­ket, és fel­tér­ké­pez­tük szol­gál­ta­tá­si pa­let­tá­ju­kat. Az ábra mé­ret­ará­nyo­san ér­zé­kel­te­ti az egész­ség­ügyi és tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tá­sok igény­be­vé­te­lét, va­la­mint a test–lélek–szel­lem di­men­zi­ó­ját az egész­ség­tu­riz­mus tí­pu­sa­i­nál.

Rend­szer­mo­del­lünk új tu­do­má­nyos hoz­zá­adott ér­té­két az adja, hogy az egész­ség­ügyi és tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tá­sok igény­be­vé­te­li ará­nya mel­lett (By­wa­ter, 1990; Por­ter et al., 2006; ESKI, 2009; Mol­nár, 2011) egy­ér­tel­mű és át­lát­ha­tó módon egy­aránt sú­lyoz­za a test–lélek–szel­lem di­men­zi­ó­ját. Nem­csak a well­ness­tu­riz­mus­ban, hanem a gyógy­tu­riz­mus­ban is ér­tel­mez­he­tő ez az egy­ség, hi­szen adott te­rá­pia si­ke­ré­hez a gyó­gyu­lás­ba ve­tett hit is hoz­zá­já­rul.

Az egyes di­men­zi­ók ér­tel­me­zé­sé­hez tar­to­zik, hogy a test di­men­zi­ó­já­hoz kap­cso­lód­nak a fi­zi­kai cse­le­ke­de­te­ink, a lélek di­men­zi­ó­já­hoz az ér­zel­me­ink, a szel­lem di­men­zi­ó­já­hoz pedig gon­dol­ko­dás­mó­dunk, hit­rend­sze­rünk. Ez utób­bi meg­ha­tá­roz­za az ér­zel­me­in­ket, ame­lyek ha­tás­sal van­nak cse­le­ke­de­te­ink­re. Be­teg­sé­ge­ink lelki gyö­ke­rek­hez kap­cso­lód­nak, ezért gyó­gyí­tá­suk­hoz, il­let­ve egész­sé­günk meg­őr­zé­sé­hez fon­tos ennek az egy­más­ra épülő hár­mas­ság­nak (test, lélek és szel­lem) a fi­gye­lem­be­vé­te­le. Gon­dol­ko­dás­mó­dunk, hit­rend­sze­rünk be­fo­lyá­sol­ja ér­dek­lő­dé­si kö­rün­ket, amely po­zi­tív, il­let­ve ne­ga­tív ér­zé­se­ket, in­for­má­ci­ó­kat köz­ve­tít a tes­tünk felé, ese­tünk­ben egy adott gyógy­ke­ze­lés­hez vagy egész­ség­meg­őr­ző tech­ni­ká­hoz kap­cso­ló­dó­an. Ezek az ér­zé­se­ink, meg­ta­pasz­ta­lá­sa­ink irá­nyít­ják cse­le­ke­de­te­in­ket, itt az at­ti­tű­dün­ket az adott egész­ség­tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tás igény­be­vé­te­lé­hez.

Az egész­ség­tu­riz­mus meg­ha­tá­ro­zá­sa­it ele­mez­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a két al­szek­tor, a gyógy- és a well­ness­tu­riz­mus (Rátz, 2004; Albel−To­ka­ji, 2006; Ru­szin­kó, 2006; Mi­chal­kó, 2012) kí­ná­la­ta jelen van a min­ta­vé­te­li hely­szí­ne­ken.

A gyógy­tu­riz­mus spekt­ru­mát vizs­gál­va lát­ha­tó, hogy mind­egyik fürdő mi­nő­sí­tett gyógy­víz­zel ren­del­ke­zik.⁶ Bük­für­dőn tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si tá­mo­ga­tás­sal is igény­be ve­he­tők a gyógy­ke­ze­lé­sek, talán ezért is a három hely­szín közül itt a leg­je­len­tő­sebb a gyógy­víz­re épülő gyógy­tu­riz­mus. Ke­hi­da­kus­tány ese­té­ben nem, azon­ban or­vo­si fel­ügye­let mel­lett kí­nál­nak gyógy­ke­ze­lé­se­ket (pél­dá­ul súly­für­dő­ke­ze­lés).

A re­pro­duk­ci­ós és a tha­las­so­tu­riz­mus érin­tő­le­ge­sen kap­cso­lód­hat­nak a vizs­gált für­dők­höz. A bük­für­dői gyógy­víz össze­té­te­lé­nek kö­szön­he­tő­en ki­vá­ló­an al­kal­mas kró­ni­kus nő­gyó­gyá­sza­ti és uro­ló­gi­ai gyul­la­dá­sok ke­ze­lé­sé­re. Ennek ér­tel­mé­ben tá­mo­gat­hat­ja a re­pro­duk­ci­ós tu­riz­must, il­let­ve annak elő­ké­szí­té­si fá­zi­sát. A ku­ta­tá­si hely­szí­nek ese­té­ben a tha­las­so­tu­riz­mus elem­zé­se eről­te­tett­nek tűn­het, azon­ban ha fi­gye­lem­be vesszük, hogy olyan ke­ze­lé­si el­já­rá­so­kat is ma­gá­ban fog­lal, ame­lyek­ben ten­ger­vi­zet, ten­ge­ri al­gá­kat és a ten­ger sóját hasz­nál­ják fel (Smith−Pucz­kó, 2010), akkor met­szés­pon­tot lehet fel­fe­dez­ni. A bük­für­dői ther­mo spa ke­ze­lé­sek során ther­mo spa al­ga­pa­ko­lás, il­let­ve ther­mo spa ten­ge­ri sós pa­ko­lás ve­he­tő igény­be, a ke­hi­da­kus­tá­nyi iszap­pa­ko­lás a holt-ten­ge­ri fe­ke­te iszap­pal va­ló­sul meg. A Nem­zet­kö­zi Für­dő­szö­vet­ség⁷ ér­tel­me­zé­sé­ben és a Spafin­der meg­kö­ze­lí­té­sé­ben (Rátz, 2004) a für­dők a spák egyik tí­pu­sát je­len­tik. Ebben a meg­kö­ze­lí­tés­ben mind­há­rom min­ta­vé­te­li hely­szín kap­cso­ló­dik a spa­tu­riz­mus­hoz.

A gyógy- és well­ness­tu­riz­mus met­szés­pont­ját je­len­ti a me­di­cal well­ness (Aquapro­fit, 2007; Smith−Pucz­kó, 2010). Ez Bük­für­dő kí­ná­la­tá­ban fon­tos súly­pont, hi­szen külön me­di­cal well­ness és me­di­cal fit­ness rész­leg mű­kö­dik a fürdő te­rü­le­tén. Ke­hi­da­kus­tány ese­té­ben az or­vo­si vizs­gá­lat­hoz kö­tött el­já­rá­sok, a fi­a­ta­lí­tó-szép­ség­ápo­lá­si koz­me­ti­kai prog­ra­mok ré­sze­ként ér­tel­mez­he­tő a me­di­cal well­ness.

Aktív moz­gás­hoz kap­cso­ló­dó prog­ra­mok révén mind­há­rom fürdő kí­ná­la­tá­ban meg­je­le­nik a fit­ness. Bük­für­dő ese­té­ben külön ki kell emel­ni, hogy a me­di­cal well­ness, me­di­cal fit­ness rész­leg ki­épí­té­sé­ig külön Fit­point üze­melt, amely egyé­ni ál­la­pot­fel­mé­ré­sek­re és prog­ram­aján­lá­sok­ra adott le­he­tő­sé­get. Ennek ér­tel­mé­ben a self­ness is mint kap­cso­ló­dá­si pont ha­tá­roz­ha­tó meg. A vizs­gált für­dők mind­egyi­ke ren­del­ke­zik él­mény­me­den­cé­vel és a well­ness­hez kap­cso­ló­dó kí­ná­lat­tal.

Bük­für­dő és Ke­hi­da­kus­tány SZÉP-kár­tya-el­fo­ga­dó­hely. Ebből kö­vet­ke­ző­en hoz­zá­já­rul a hazai la­kos­ság, a mun­ka­vál­la­lók egész­ség­meg­őr­zé­sé­hez. Tehát ér­tel­mez­he­tő a kí­ná­la­ti pa­let­tán a work­site well­ness.

A spi­ri­tu­á­lis tu­riz­mus része a spa­köz­pon­tok fel­ke­re­sé­se (Ma­gyar, 2008). Amennyi­ben a für­dők­re mint „ned­ves ko­los­to­rok­ra” te­kin­tünk (Márai, 1943), akkor a min­ta­vé­te­li hely­szí­nek mind­egyi­ke kap­cso­lód­hat ezen tu­riz­mus­faj­tá­hoz. Itt fon­tos meg­em­lí­te­ni egy olyan nyu­gat-du­nán­tú­li für­dőt, amely nem sze­re­pel a min­tá­ban, azon­ban már je­len­leg is szo­ros kap­cso­ló­dá­si pon­tot képez a für­dő­zés és a spi­ri­tu­a­li­tás kö­zött. A lenti fürdő kü­lön­le­ges­sé­gét az adja, hogy a fürdő te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó a Szent György Ener­gia­park. Egye­di módon itt nem két, hanem három jó­té­kony föld­su­gár­zá­sú ener­gia­vo­nal ta­lál­ko­zik össze. Tehát Lenti egy­ér­tel­mű­en kap­cso­ló­dik a spi­ri­tu­á­lis tu­riz­mus­hoz is. Az ener­gia­he­lyek a tes­ti-lel­ki fitt­ség el­éré­sét se­gít­he­tik. A ke­hi­da­kus­tá­nyi für­dő­lé­te­sít­mény ese­té­ben le­he­tő­ség a ho­lisz­ti­kus-, jóga és me­di­tá­ci­ós tu­riz­mus. A desz­ti­ná­ció kí­ná­la­tá­nak, va­la­mint egy szé­le­sebb lá­tó­kör­nek kö­szön­he­tő­en ko­ope­rá­ció lé­te­sít­he­tő a Za­la­szán­tói Béke Sztú­pá­val. El­kép­ze­lé­sünk sze­rint a Peace Run (Bé­ke­fu­tás) vagy egyéb, el­ső­sor­ban fi­zi­kai igény­be­vé­tel­lel járó prog­ram­ja­ik záró, revi­ta­li­zá­ci­ós prog­ram­ele­me lehet a ter­mál­víz­ben tör­té­nő für­dő­zés.

Mivel a min­ta­te­rü­le­tek több­ge­ne­rá­ci­ós für­dők, és egy­szer­re több­fé­le für­dő­ka­te­gó­ri­át is ma­guk­ban fog­lal­nak (gyógy­für­dő, él­mény­für­dő, well­ness­für­dő, strand­für­dő), ezért kí­ná­la­tuk­ban az egész­ség­tu­riz­mus­hoz kap­cso­ló­dó al­szek­to­rok szol­gál­ta­tá­si ele­mei is fel­lel­he­tő­ek, il­let­ve a ke­res­le­tek­nek meg­fe­le­lő­en fej­leszt­he­tők. Tehát a ku­ta­tá­si hely­szí­nek szá­mos pon­ton kap­cso­lód­nak a meg­fo­gal­ma­zott egész­ség­tu­riz­mus spekt­rum­hoz.

A vizs­gált für­dő­te­le­pü­lé­sek szál­lás­he­lye­i­nek ér­té­ke­lé­se

A ku­ta­tás­ba vont három te­le­pü­lés szál­lás­he­lye­i­nek vizs­gá­la­ta szo­ros össze­füg­gés­ben van a für­dő­lé­te­sít­mé­nyek­kel, hi­szen ezek a szál­lás­he­lyek, a tu­risz­ti­kai szup­ra­struk­tú­ra fon­tos ele­me­ként, le­he­tő­vé te­szik a ven­dé­gek hosszabb idejű tar­tóz­ko­dá­sát, ez­ál­tal a ma­ga­sabb be­vé­tel­ter­me­lő ké­pes­sé­get az adott te­le­pü­lé­sen. A vi­szony­lag ki­sebb, ala­csony ál­lan­dó la­kó­né­pes­sé­gű te­le­pü­lé­se­ken a helyi la­kos­ság és a re­gi­o­ná­lis von­zás­kör­zet­ben élők, mint kor­lá­to­zott po­ten­ci­á­lis ven­dég­kör, hosszabb távon, fenn­tart­ha­tó módon nem fel­tét­le­nül lenne ele­gen­dő a für­dők nye­re­sé­ges mű­kö­dé­sé­hez. A szál­lás­he­lyek biz­to­sít­ják a le­he­tő­sé­get, hogy a na­gyobb tá­vol­ság­ból ér­ke­ző tu­ris­ták a te­le­pü­lés fő vonz­ere­jé­nek szá­mí­tó für­dő­ben ne csak egy für­dő­be­lé­pőt, hanem komp­lex gyó­gyá­sza­ti, egész­ség­meg­őr­ző, well­ness szol­gál­ta­tás­cso­ma­got ve­gye­nek igény­be, akár a für­dő-komp­le­xum­ban, akár a gyógy- vagy well­ness-szál­lo­dák­ban vagy más ka­te­gó­ri­á­jú szál­lás-he­lye­ken. Az olyan für­dő­komp­le­xu­mok­nál, ahol a fürdő és a szál­lo­da egy­más mel­lett ta­lál­ha­tó, és köz­vet­len át­já­rá­si le­he­tő­ség van kö­zöt­tük, ott a gyó­gyá­sza­ti szol­gál­ta­tá­sok egy ré­szét sok eset­ben a für­dő­ben biz­to­sít­ják a ven­dé­gek­nek, és a szál­lo­da épü­le­té­ben ki sem épí­tik a gyó­gyá­sza­ti, well­ness-szol­gál­ta­tá­sok tel­jes ver­ti­ku­mát. Ez köl­csö­nös elő­nyö­ket nyújt­hat a für­dő­nek és a szál­lás­hely­nek, de el­ső­sor­ban a ven­dé­gek szá­má­ra elő­nyös, mert még a leg­ki­vá­lób­ban fel­sze­relt és ki­épí­tett gyógy­szál­lo­dák sem min­dig tud­ják azt a sok­fé­le szol­gál­ta­tá­si le­he­tő­sé­get biz­to­sí­ta­ni, ami egy für­dő­komp­le­xum­ban ren­del­ke­zés­re áll (Al­bert Tóth, 2011). A szál­lás­he­lyek mun­ka­he­lye­ket te­rem­te­nek a te­le­pü­lés la­kó­i­nak, a für­dők ven­dé­ge­i­nek a szá­mát is nö­vel­he­tik a saját ven­dé­ge­ik által, és a helyi adók vo­nat­ko­zá­sá­ban is be­vé­telt je­lent­het­nek a te­le­pü­lé­sek szá­má­ra.

A vizs­gált három te­le­pü­lés szál­lás­he­lyi ka­pa­ci­tá­sa­it és struk­tú­rá­ját ele­mez­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy Bük ki­emel­ke­dik a me­zőny­ből, ahol 18 szál­lás­he­lyen 1344 ki­ad­ha­tó szoba ta­lál­ha­tó, míg Ke­hi­da­kus­tány­ban 6 szál­lás­he­lyen 180 szoba, Li­pó­ton 5 szál­lás­he­lyen 100 szoba várja a ven­dé­ge­ket. A büki szál­lás­he­lyek kí­ná­la­ta is a leg­vál­to­za­to­sabb, 9 szál­lo­dá­ból három mi­nő­sí­tett négy­csil­la­gos szál­lo­da, két mi­nő­sí­tett gyógy­szál­lo­da (Da­nu­bi­us, Pi­ros­ka) ta­lál­ha­tó a te­le­pü­lé­sen (ÁNTSZ, 2017a).

A gyógy­szál­lo­dák­nak már év­szá­za­dos ha­gyo­má­nyai van­nak Ma­gyar­or­szá­gon, kü­lö­nö­sen a für­dő­te­le­pü­lé­se­ken, de ma­nap­ság ezek­nek a szál­lo­dák­nak is al­kal­maz­kod­ni kell a ke­res­let­hez, a ven­dé­gek fo­lya­ma­to­san vál­to­zó igé­nye­i­hez. A gyógy­szál­lo­dák­ra ha­gyo­má­nyo­san jel­lem­ző bal­ne­o­te­rá­pi­ás ke­ze­lé­sek mel­lett már a pre­ven­ci­ós jel­le­gű well­ness-szol­gál­ta­tá­sok nyúj­tá­sa is fon­tos­sá vált. A well­ness-szál­lo­dák egyre di­va­to­sab­bak min­den­hol a vi­lá­gon, így ná­lunk is, ame­lyek el­ső­sor­ban a meg­elő­zés­re és az él­mény­re he­lye­zik a hang­súlyt (Al­bert Tóth, 2016). Lé­nye­ges kü­lönb­ség a gyógy- és a well­ness-szál­lo­dák kö­zött, hogy a well­ness-szál­lo­dák­ban ál­ta­lá­ban nin­csen or­vo­si fel­ügye­let mel­let­ti ke­ze­lés, ez csak a mi­nő­sí­tett öt­csil­la­gos well­ness-szál­lo­dák­ban kö­te­le­ző kri­té­ri­um, de ilyen mi­nő­sí­té­sű szál­lo­da nem ta­lál­ha­tó a három vizs­gált te­le­pü­lé­sen. Mind­egyik te­le­pü­lé­sen mű­kö­dik pan­zió, üdü­lő­ház, és egyéb szál­lás­hely ka­te­gó­ri­á­ba so­rol­ha­tó szál­lás­hely, kem­pin­gek Bükön és Li­pó­ton üze­mel­nek sze­zo­ná­lis jel­leg­gel. Ér­de­mes ki­emel­ni, hogy Bükön még or­szá­gos szin­ten is je­len­tős mennyi­sé­gű a ki­ad­ha­tó fé­rő­hely­ka­pa­ci­tás, amely 5366 fé­rő­he­lyet je­lent, ennek ki­csit több, mint tíz szá­za­lé­ka ta­lál­ha­tó Li­pó­ton és Ke­hi­da­kus­tány­ban, ahol 629, il­let­ve 541 fé­rő­hely áll ren­del­ke­zés­re. Az éves szo­ba­ka­pa­ci­tás ki­hasz­nált­sá­ga szin­tén Bükön a leg­ma­ga­sabb, 68%-os volt 2017-ben, míg ugyan­ez a mu­ta­tó nem érte el az ötven szá­za­lé­kot Ke­hi­da­kus­tány­ban (49%) és Li­pó­ton (46%) (KSH, 2017).

A ka­pa­ci­tá­si ada­tok­ból kö­vet­ke­ző­en a ven­dé­gek és a ven­dég­éj­sza­kák száma is Bükön a leg­ma­ga­sabb, de az ará­nyok is ér­de­ke­sen ala­kul­tak az utób­bi tíz évben. A 3. ábrán a 2008 és 2017 kö­zöt­ti ven­dég­éj­sza­ka­szá­mok lát­ha­tók, amely­ből ki­tű­nik, hogy Bükön a ka­pa­ci­tás­ará­nyok­tól je­len­tő­sen el­té­rő­en, mint­egy hússzo­ro­sa a ven­dég­éj­sza­kák száma a Li­pó­ti­hoz ké­pest, szin­te min­den évben. A fej­lő­dés vi­szont mind­egyik te­le­pü­lé­sen szem­be­tű­nő. A 2008-as évhez ké­pest, Bükön 38%-kal, Ke­hi­da­kus­tány­ban 67%-kal, Li­pó­ton 92%-kal si­ke­rült nö­vel­ni a ven­dég­éj­sza­kák szá­mát 2017-ig. A kül­föl­di és a bel­föl­di ven­dég­éj­sza­kák ará­nya is el­té­rést mutat a három te­le­pü­lé­sen. A 2017-es évben Bükön 61/39%, Ke­hi­da­kus­tány­ban 27/73%, Li­pó­ton 38/62% volt a kül­föl­di és a bel­föl­di ven­dég­éj­sza­kák ará­nya (KSH, 2017). A büki kül­föl­di ven­dég­éj­sza­kák szá­má­nak ma­ga­sabb ará­nya a na­gyon jó mi­nő­sé­gű szál­lo­dák­nak, a szál­lo­da­vál­la­la­tok nem­zet­kö­zi ér­té­ke­sí­té­si és mar­ke­ting­mun­ká­já­nak, a kül­föl­di pi­a­co­kon év­ti­ze­dek alatt si­ke­re­sen be­ve­ze­tett tu­risz­ti­kai desz­ti­ná­ci­ó­nak és a jól mű­kö­dő helyi TDM-szer­ve­zet­nek is kö­szön­he­tő.

A szál­lás­díj­be­vé­te­lek (4. ábra) te­kin­te­té­ben az ará­nyok ha­son­ló­ak az elő­ző­ek­hez ké­pest, de rész­le­te­i­ben vizs­gál­va, a büki fö­lény már olyan mér­té­kű, amit majd ké­sőbb az 5. ábra tá­maszt alá. A szál­lás­díj­be­vé­tel nö­ve­ke­dés 62%-os volt Bükön, 56%-os Ke­hi­da­kus­tány­ban és 126%-os Li­pó­ton 2008 és 2017 kö­zött.

Ér­de­kes képet mutat a Szé­che­nyi Pi­he­nő­kár­tya hasz­ná­la­tá­nak mér­té­ke a szál­lás­he­lye­ken. A SZÉP-kár­tyá­val fi­ze­tett szál­lás­dí­jak ará­nya a bel­föl­di for­ga­lom 30%-a volt Bükön, 56%-a Ke­hi­da­kus­tány­ban és mind­össze 12%-a Li­pó­ton 2017-ben (KSH, 2018). A ven­dé­gek tar­tóz­ko­dá­sa után be­fi­ze­tett ide­gen­for­gal­mi adó mér­té­ke 269 mil­lió Ft volt Bükön, 21,7 mil­lió Ft Ke­hi­da­kus­tány­ban és 13,7 mil­lió Ft Li­pó­ton 2016-ban. Ezek alap­ján Bük a 10. he­lye­zést érte el a ma­gyar­or­szá­gi te­le­pü­lé­sek kö­zött a be­sze­dett ide­gen­for­gal­mi adó mér­té­két il­le­tő­en, míg Ke­hi­da­kus­tány a 80., Lipót a 105. lett az or­szá­gos lis­tán (Ma­gyar Ál­lam­kincs­tár, 2018).⁸

A szál­lo­da­ipar­ban hasz­ná­la­tos mu­ta­tó­szá­mok (5. ábra) alap­ján már köz­vet­le­nül össze­ha­son­lít­ha­tó­ak az egyes te­le­pü­lé­sek mu­ta­tói, ki­kü­szö­böl­ve az el­té­rő ka­pa­ci­tá­sok­ból adódó ará­nyo­kat. Jól lát­ha­tó, hogy az egy ven­dég­re, az egy ven­dég­éj­sza­ká­ra jutó szál­lás­dí­jak már nem Bükön a leg­ma­ga­sab­bak, ugyan­így a REV­PAR-mu­ta­tó⁹ és a ki­adott szo­bák át­la­gá­ra is Li­pó­ton a leg­ked­ve­zőbb.

Ezek a mu­ta­tó­szá­mok utal­nak arra, hogy a vizs­gált te­le­pü­lé­se­ken a leg­ki­sebb ka­pa­ci­tá­sok­kal ren­del­ke­ző és a leg­ke­ve­sebb ven­dég­éj­sza­kát re­a­li­zá­ló Li­pó­ton, a be­vé­te­li oldal te­kin­te­té­ben ha­té­ko­nyab­ban üze­mel­nek a szál­lás­he­lyek. Ma­ga­sabb át­lag­ára­kat tud­nak el­ér­ni a ki­adott szo­bák­nál, ame­lyet ugyan az ala­cso­nyabb fog­lalt­sá­gi mu­ta­tó le­ront, de egy ki­vé­te­lé­vel még így is meg­elő­zi a másik két te­le­pü­lés mu­ta­tó­szá­ma­it.

Az ered­mé­nyek ős­szeg­zé­se

A ta­nul­mány ered­mé­nyei hasz­no­sít­ha­tók az egész­ség­tu­riz­mus el­mé­le­ti rend­sze­re­zé­sé­hez, va­la­mint gya­kor­la­ti össze­füg­gé­sek to­vább­gon­do­lá­sá­hoz hoz­zá­já­rul­va, az egész­ség­tu­riz­mus ha­té­ko­nyabb po­zi­ci­o­ná­lá­sá­hoz. A meg­kö­ze­lí­té­sünk­ben rend­sze­re­zett egész­ség­tu­riz­mus-spekt­rum em­ber­köz­pon­tú, in­tel­lek­tu­á­lis, spi­ri­tu­á­lis, men­tá­lis és fi­zi­ká­lis szem­pont­ból egy­aránt új­sze­rű­en rend­sze­re­zi az egész­ség­tu­riz­mus fo­gal­ma­it. Egy­faj­ta vissza­csa­to­lást je­lent a Dunn-fé­le well­ness­fi­lo­zó­fi­á­hoz (1959) a tren­dek (Ken­ney, 2015) fi­gye­lem­be­vé­te­le mel­lett.

Az egész­ség­tu­riz­mus szek­to­ra­i­ban való el­mé­lyü­lés, il­let­ve a für­dő­ven­dé­gek fo­gyasz­tói ma­ga­tar­tá­sá­nak elem­zé­se se­gít­sé­get je­lent­het a well­ness-szál­lo­dák für­dő­lá­to­ga­tó ven­dé­gei ré­szé­re nyúj­tott szol­gál­ta­tá­sok ki­ala­kí­tá­sá­ban is (Happ, 2008). Hi­szen fon­tos ár­be­vé­tel-nö­ve­lő ha­tás­sal ren­del­kez­het a fürdő te­rü­le­tén vagy vele köz­vet­len össze­köt­te­tés­ben álló, akár csak ki­sebb ka­pa­ci­tá­sú well­ness-szál­lo­da is (Mund­ruczó– Szennyessy, 2005). Mind­ez jól tük­rö­zi az egész­ség­tu­riz­mus üz­let­ágá­hoz kap­cso­ló­dó szál­lás­hely­fej­lesz­té­sek és a to­váb­bi vonz­erő- és szol­gál­ta­tás­fej­lesz­té­sek szi­ner­gia­ha­tá­sát (Mund­ruczó et al., 2010).

A für­dő­te­le­pü­lé­sek ver­seny­ké­pes­sé­gi vizs­gá­la­tá­nál (Ba­kucz et al., 2016) meg­ál­la­pít­ják, hogy a mi­nő­sé­gi szál­lás­he­lyek, szál­lo­dai be­ru­há­zá­sok hi­á­nya le­ma­ra­dás­hoz ve­zet­het, hát­rá­nyo­san érint­he­ti a te­le­pü­lé­se­ket. A für­dő­te­le­pü­lé­sek szál­lás­he­lyei je­len­tős mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­nak az adott te­le­pü­lés tu­riz­mu­sá­hoz, a für­dő­komp­le­xu­mok si­ke­res mű­kö­dé­sé­hez, a te­rü­let fej­lő­dé­sé­hez.

Bük ki­emel­ke­dik a három vizs­gált te­le­pü­lés közül a ven­dég­éj­sza­kák szá­má­nak és a be­vé­te­lek mér­té­ké­nek te­kin­te­té­ben, de a re­la­tív mu­ta­tó­szá­mok, a ha­té­kony­sá­got mérő mu­ta­tók már Ke­hi­da­kus­tány és Lipót ered­mé­nyes­sé­gét, si­ke­rét is iga­zol­ják. Mind­egyik te­le­pü­lé­sen szük­ség van to­váb­bi össze­han­golt tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­sek­re a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés, a sze­zo­na­li­tás csök­ken­té­sé­vel a ki­egyen­sú­lyo­zott négy év­sza­kos tu­riz­mus ér­de­ké­ben.

Mel­lék­let:
A ku­ta­tás­ba vont für­dő­he­lyek főbb jel­lem­zői, is­mer­te­tő­je­gyei