Pol­gá­ri Szem­le, 14. évf., 1–3. szám, 2018, 287–298., DOI: 10.24307/psz.2018.0821

Össze­fog­la­lás

Szá­mos mo­dell lé­te­zik a pénz­ügyi fel­ügye­le­ti szer­vek mű­kö­dé­sé­re: meg­fi­gyel­he­tünk pél­dá­kat arra, ami­kor a fel­ügye­le­ti szer­vek te­vé­keny­sé­gü­ket a köz­pon­ti bank­tól füg­get­le­nül lát­ják el, vagy két (eset­leg több) in­téz­mény együt­te­sen gya­ko­rol­ja a fel­ügye­le­tet az egyes szek­to­rok fö­lött, bi­zo­nyos fel­adat­kö­ri meg­osz­tás alap­ján. Ma­gyar­or­szág 2013-ban egy olyan fel­ügye­le­ti mo­dell mel­lett dön­tött, amely alap­ján a köz­pon­ti bank ki­zá­ró­la­go­san látja el a fel­ügye­le­ti fel­ada­to­kat. Ré­gi­ón­kat tágan ér­tel­mez­ve két or­szá­got ta­lá­lunk, amely ilyen mo­dell sze­rint mű­kö­dik: Cseh­or­szág és Szlo­vá­kia. A ta­nul­mány célja annak be­mu­ta­tá­sa, hogy a ha­zánk­hoz ha­son­ló mo­dellt vá­lasz­tó or­szá­gok ese­té­ben mi volt a köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált fel­ügye­le­ti ha­tó­sá­gok ki­ala­ku­lá­sá­nak hát­te­re, mi­lyen főbb fel­ügye­le­ti ki­hí­vá­sok­kal, koc­ká­za­tok­kal szem­be­sül­tek ezen or­szá­gok, to­váb­bá mi­lyen kö­vet­kez­te­té­se­ket lehet le­von­ni a fel­ügye­lé­si gya­kor­la­tuk­ból.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: E58, G21, G23
Kulcs­sza­vak: Cseh­or­szág, Szlo­vá­kia, fel­ügye­le­ti ki­hí­vá­sok, köz­pon­ti bank, pénz­ügyi fel­ügye­lés

Cent­ral Banks with Exc­lu­sive Fi­nan­cial Su­per­vi­sory Dut­i­es in Cent­ral and Ea­s­tern Euro­pe¹

Sum­ma­ry

There are nu­me­rous pat­terns for the ope­ra­ti­on of fi­nan­cial su­per­vi­sory bo­di­es: some su­per­vi­sory bo­di­es ope­ra­te in­de­pen­dently from the cent­ral bank, or two (per­haps even more) ins­ti­tu­tions di­vi­de the dut­i­es and jo­intly su­per­vi­se the in­di­vi­du­al sec­tors. In 2013, Hun­gary de­ci­ded to adopt a sche­me with the cent­ral bank’s exc­lu­sive su­per­vi­sory power. In the re­gi­on, two other count­ri­es ope­ra­te in a si­mil­ar sche­me: the Czech Re­pub­lic and Slo­va­kia. The paper aims to pre­sent the fac­tors lead­ing to the est­ab­lish­ment of in­te­gra­ted cent­ral banks in count­ri­es that have cho­s­en sche­mes like Hun­gary, the major su­per­vi­sory chal­len­ges and risks, and the conc­lu­sions that may be drawn from their su­per­vi­sory prac­ti­ce.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: E58, G21, G23
Key­words: Czech Re­pub­lic, Slo­va­kia, su­per­vi­sory chal­len­ges, cent­ral bank, fi­nan­cial su­per­vi­si­on

Be­ve­ze­tés

Ma­gyar­or­szá­gon a terv­gaz­da­ság idő­sza­ká­nak végén fel­ügye­le­ti szem­pont­ból meg­ha­tá­ro­zó vál­to­zást az 1986. év je­len­tett, ekkor jött létre az Ál­la­mi Biz­to­sí­tás­fel­ügye­let. Ennek meg­ala­kí­tá­sát újabb fel­ügye­le­ti szer­vek lét­re­ho­zá­sa kö­vet­te, így 1990-ben az Ál­la­mi Bank­fel­ügye­let és az Ál­la­mi Ér­ték­pa­pír-fel­ügye­let is lét­re­jött. Né­hány évvel ké­sőbb, 1993-ban ala­kult meg az Ál­la­mi Pénz­tár­fel­ügye­let, és egy évvel ké­sőbb, 1994-ben az Ál­la­mi Ér­ték­pa­pír-fel­ügye­let Ál­la­mi Ér­ték­pa­pír- és Tőzs­de­fel­ügye­let­re tör­té­nő át­ne­ve­zé­sé­vel fel­adat­kö­rét je­len­tő­sen ki­bő­ví­tet­ték, töb­bek kö­zött a tőzs­dén for­gal­maz­ha­tó áruk en­ge­dé­lye­zé­sé­vel. A fel­ügye­le­ti szer­vek in­teg­rá­ci­ó­já­nak első lé­pé­sét je­len­tet­te az Ál­la­mi Bank­fel­ügye­let, va­la­mint az Ál­la­mi Ér­ték­pa­pír- és Tőzs­de­fel­ügye­let in­teg­rá­ci­ó­ja és Ál­la­mi Pénz- és Tő­ke­pi­a­ci Fel­ügye­let­ként való meg­ala­ku­lá­sa. Az in­teg­rá­ció kö­vet­ke­ző szint­jét pedig a Pénz­ügyi Szer­ve­ze­tek Ál­la­mi Fel­ügye­le­té­nek 2000. áp­ri­lis 1-jei lét­re­jöt­te je­len­tet­te, mely a ko­ráb­bi ága­za­ti fel­ügye­le­tek össze­ol­va­dá­sá­ból (Ál­la­mi Pénz- és Tő­ke­pi­a­ci Fel­ügye­let, Ál­la­mi Biz­to­sí­tás­fel­ügye­let, Ál­la­mi Pénz­tár­fel­ügye­let) ala­kult meg.

A hazai bank­fel­ügye­lés tör­té­ne­té­ben újabb mér­föld­kő­nek szá­mí­tott a Pénz­ügyi Szer­ve­ze­tek Ál­la­mi Fel­ügye­le­té­nek jegy­bank­ba tör­té­nő in­teg­rá­ci­ó­ja, 2013. ok­tó­ber 1. nap­já­val a ha­gyo­má­nyos­nak te­kint­he­tő jegy­ban­ki funk­ci­ók ki­egé­szül­tek fel­ügye­le­ti funk­ci­ók­kal is, így a mik­ro- és mak­ro­pru­den­ci­á­lis esz­kö­zök már egy in­téz­mé­nyen belül össz­pon­to­sul­nak. Szá­mos or­szág­ban ren­del­ke­zik a köz­pon­ti bank bi­zo­nyos fel­ügye­le­ti funk­ci­ók­kal, Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban je­len­leg ha­zán­kon kívül még két or­szág­ban mű­kö­dik köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált, va­la­mennyi fel­ügye­le­ti fel­ada­tot (is) ki­zá­ró­la­go­san el­lá­tó in­téz­mény: Cseh­or­szág­ban és Szlo­vá­ki­á­ban.² A ta­nul­mány be­mu­tat­ja, hogy az em­lí­tett or­szá­gok­ban ho­gyan ala­kult ki a köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált fel­ügye­lés, va­la­mint azt, hogy mi­lyen főbb fel­ügye­le­ti ki­hí­vá­sok je­lent­kez­tek és je­lent­kez­nek nap­ja­ink­ban a két or­szág­ban. Ter­mé­sze­te­sen a pénz­ügyi fel­ügye­lés ön­ál­ló vagy in­teg­rált mód­já­ból nem lehet egy­ér­tel­mű­en kö­vet­kez­tet­nünk a fel­me­rü­lő fel­ügye­le­ti ki­hí­vá­sok­ra, hi­szen azt egyéb té­nye­zők is meg­ha­tá­roz­zák (pl. meg­va­ló­sí­tott mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka, va­lu­ta külső és belső sta­bi­li­tá­sa stb.), to­váb­bá a fel­ügye­le­ti struk­tú­ra nem de­ter­mi­nál­ja a fel­ügye­lés ha­té­kony­sá­gát vagy ha­té­kony­ta­lan­sá­gát sem. Az al­kal­ma­zott fel­ügye­le­ti „re­zsim” ugyan­ak­kor min­den­kép­pen ha­tás­sal van a pénz­ügyi rend­szer sta­bi­li­tá­sá­ra, így a ha­son­ló fel­ügye­le­ti fel­épí­tés sze­rint mű­kö­dő or­szá­go­kat érin­tő ki­hí­vá­sok is­me­re­te hoz­zá­já­rul­hat a ha­zánk­ban je­lent­ke­ző fel­ügye­le­ti ki­hí­vá­sok ha­té­kony ke­ze­lé­sé­hez.

Jel­lem­ző ten­den­ci­ák, ál­ta­lá­nos ta­pasz­ta­la­tok

A nem­zet­kö­zi ten­den­ci­á­kat te­kint­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy nem lé­te­zik leg­jobb gya­kor­lat a fel­ügye­le­ti struk­tú­ra ki­ala­kí­tá­sá­ra, és ezen túl­me­nő­en az EU-ban sem lé­te­zik arra vo­nat­ko­zó irány­mu­ta­tás vagy ja­vas­lat, hogy mi­lyen tí­pu­sú fel­ügye­le­ti struk­tú­ra va­ló­sí­tan­dó meg. Az EU-ban a fel­ügye­le­ti struk­tú­rák meg­le­he­tő­sen vál­to­za­tos képet mu­tat­nak, az 1990-es évek­ben a ré­gi­ónk­ban ta­lál­ha­tó or­szá­gok­ra alap­ve­tő­en két­fé­le struk­tú­ra volt jel­lem­ző. Az egyik­ben a hi­tel­in­té­ze­tek fel­ügye­le­tét az adott or­szág köz­pon­ti bank­ja látta el, a többi szek­tor (biz­to­sí­tói, pénz­tár és tő­ke­pi­ac) fel­ügye­le­te ál­ta­lá­ban a pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mon belül mű­kö­dött. A másik, szin­tén el­ter­jedt struk­tú­ra sze­rint a hi­tel­in­té­ze­tek fel­ügye­le­te ön­ál­ló­an, a többi szek­tor fel­ügye­le­te pedig vagy va­la­me­lyik mi­nisz­té­ri­um ré­sze­ként, vagy szin­tén ön­ál­ló­an mű­kö­dött. In­teg­rá­ci­ós fo­lya­ma­tok elő­ször a skan­di­náv or­szá­gok­ban je­len­tek meg (Tay­lor–Flem­ing, 1999), ame­lyek már szá­mos or­szág – be­le­ért­ve ha­zán­kat is – fel­ügye­le­ti struk­tú­rá­ját meg­ha­tá­roz­zák. Az in­teg­rá­ci­ós fo­lya­ma­to­kat azon fel­is­me­rés in­dí­tot­ta el, hogy a lét­re­jött pénz­ügyi cso­por­tok, a meg­je­lent, ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest komp­le­xebb (pl. pénz­pi­a­ci és biz­to­sí­tói ele­me­ket öt­vö­ző) ter­mé­kek szük­sé­ges­sé tet­ték a fel­ügye­le­tek kö­zöt­ti szo­ro­sabb együtt­mű­kö­dést és a kap­cso­ló­dó in­for­má­ci­ók meg­fe­le­lőbb áram­lá­sát, ezen­fe­lül el­ve­tet­ték a pénz­ügyi de­re­gu­lá­ció el­vé­nek szük­sé­ges­sé­gét. Az in­teg­rá­ci­ós fo­lya­ma­tok erő­sö­dé­se ese­tén to­váb­bá az egyes szek­to­rok­ra vo­nat­ko­zó sza­bá­lyo­zás és az al­kal­ma­zott fel­ügye­le­ti mód­szer­tan egy­sé­ges­sé­ge is könnyeb­ben meg­va­ló­sul­hat (Lent­ner, 2013; Se­reg­di, 2016). Mind­azon­ál­tal ál­ta­lá­no­san ta­pasz­tal­ha­tó je­len­ség, hogy a 2008-ban ki­tört gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi vál­ság ha­tá­sá­ra a jegy­ban­kok fel­adat­kö­re ki­bő­vült bi­zo­nyos szin­tű fel­ügye­le­ti fel­ada­tok­kal (ECB, 2017), és újabb ten­den­ci­a­ként hang­sú­lyos­sá vált az EU-szin­tű együt­tes fel­ügye­lés (az Eu­ró­pai Köz­pon­ti Bank rész­vé­te­lé­vel) is a nem­ze­ti ha­tó­sá­gok sze­re­pé­nek meg­tar­tá­sa mel­lett. A fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szer erő­sí­té­se ér­de­ké­ben ki­emelt sze­re­pet ka­pott a fel­ügye­le­ti kon­ver­gen­cia erő­sí­té­se (a nem­ze­ti fel­ügye­le­ti ha­tó­sá­gok te­vé­keny­sé­gé­nek füg­get­len szerv ál­ta­li fe­lül­vizs­gá­la­tá­val), a piaci in­for­má­ci­ók első kéz­ből való meg­szer­zé­se (a kü­lön­bö­ző pi­a­cok kellő is­me­re­te), a belső koc­ká­zat­mé­ré­si mód­sze­rek fej­lesz­té­se (koc­ká­zat­tu­da­tos­ság nö­ve­lé­se), va­la­mint a sza­bá­lyo­zói út­mu­ta­tók és aján­lá­sok ki­dol­go­zá­sa, szín­vo­na­luk ja­ví­tá­sa (EC, 2017).

Ter­mé­sze­te­sen nap­ja­ink­ban is van­nak el­kü­lö­nült fel­ügye­le­ti rend­szert előny­ben ré­sze­sí­tő or­szá­gok (pl. Auszt­rá­lia, Ka­na­da, Japán, Svájc), me­lyek kö­zött nagy múltú, sta­bi­li­tást jel­ké­pe­ző köz­pon­ti ban­kot is ta­lál­ha­tunk. A köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált fel­ügye­let mű­kö­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban és a szer­ve­ze­ti­leg el­kü­lö­nült fel­ügye­lés mel­lett is szá­mos érv fel­so­rol­ha­tó (Gy­ura-Szom­ba­ti, 2009; MNB, 2013). Előb­bi te­kin­te­té­ben pél­da­ként em­lít­he­tő, hogy a vo­nat­ko­zó fe­le­lős­sé­gi körök tisz­tá­zot­tab­bak, a célok össze­han­go­lá­sa egy­ér­tel­műbb, az erős jegy­ban­ki esz­köz­tár erő­sít­he­ti a fel­ügye­le­ti funk­ci­ó­kat is, na­gyobb hang­súlyt kap­hat a mak­ro­pru­den­ci­á­lis szem­lé­let, és a jegy­bank bank­kö­zi piaci sze­rep­lő­ként első kéz­ből szár­ma­zó in­for­má­ci­ók­kal ren­del­ke­zik a piaci fo­lya­ma­tok­ról, így hoz­zá­já­rul­va a ha­té­ko­nyabb fel­ügye­lés­hez. Utób­bi­val össze­füg­gés­ben pedig el­mond­ha­tó, hogy több ha­tó­ság az el­té­rő fel­ügye­le­ti meg­kö­ze­lí­tés­ből kö­vet­ke­ző­en több koc­ká­za­tot azo­no­sít­hat, nem for­dul­hat elő, hogy a fel­ügye­lés egyéb funk­ci­ók el­lá­tá­sa (pl. mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka) miatt hát­tér­be szo­rul, va­la­mint erő­sebb jo­go­sít­vá­nyok­kal (pl. jog­ér­vé­nye­sí­tés te­kin­te­té­ben) ren­del­kez­het a fel­ügye­lés ön­ál­ló szer­ve­zet­ként.

Szlo­vá­kia

A köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált fel­ügye­let ki­ala­ku­lá­sa

Tör­té­nel­mi okok miatt Szlo­vá­kia és Cseh­or­szág köz­pon­ti bank­já­nak ki­ala­ku­lá­sa szo­ro­san össze­kap­cso­ló­dott. 1950-ben jött létre a Cseh­szlo­vák Ál­la­mi Bank, ami a köz­pon­to­sí­tott gaz­da­ság­irá­nyí­tás gya­kor­la­tá­nak meg­fe­le­lő­en át­vett va­la­mennyi, ko­ráb­ban más ban­kok­ban, pél­dá­ul a Cseh­szlo­vák Nem­ze­ti Bank­ban és a Slo­vens­ká Tat­ra­ban­ká­ban meg­lé­vő funk­ci­ó­kat. A Cseh­szlo­vák Ál­la­mi Bank­nak fel­ügye­le­ti man­dá­tu­ma ekkor még – ha­son­ló­an más, köz­pon­to­sí­tott gaz­da­ság­irá­nyí­tás ke­re­té­ben mű­kö­dő köz­pon­ti bank­hoz – nem volt, és ilyen te­vé­keny­sé­get el­lá­tó in­téz­mény­re az adott gaz­da­sá­gi ke­re­tek kö­zött nem is volt iga­zán szük­ség. A fel­ügye­le­ti funk­ci­ók meg­je­le­né­sé­re a két­szin­tű bank­rend­szer 1990. évi lét­re­jöt­té­vel nyílt le­he­tő­ség, így ala­kult meg 1991-ben a Cseh­szlo­vák Nem­ze­ti Ban­kon be­lü­li fel­ügye­le­ti fő­osz­tály, mely azon­ban meg­le­he­tő­sen ala­csony sze­mé­lyi lét­szám­mal (8 fő) mű­kö­dött, és a mű­kö­dé­sé­re vo­nat­ko­zó jog­sza­bá­lyi ke­ret­rend­szer sem volt meg­fe­le­lő. Ennek volt be­tud­ha­tó, hogy a bank­fel­ügye­le­ti fel­ada­to­kat el­sőd­le­ge­sen a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um látta el, míg a fel­ügye­le­ti te­rü­let ka­pa­ci­tá­sa­it – ne­he­zen ma­gya­ráz­ha­tó módon – a köz­pon­ti bank mű­kö­dé­sé­vel kap­cso­la­tos jog­sza­bá­lyok imp­le­men­tá­lá­sá­val össze­füg­gő fel­ada­tok kö­töt­ték le (Tuma, 2002).

A Cseh­szlo­vák Ál­la­mi Bank füg­get­len­sé­ge szá­mos te­kin­tet­ben meg­kér­dő­je­lez­he­tő volt (pl. pénz­ki­bo­csá­tás­sal össze­füg­gés­ben), il­le­tő­leg a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka is sa­já­to­san va­ló­sult meg az adott gaz­da­sá­gi vi­szo­nyok kö­vet­kez­té­ben. Kap­cso­ló­dó re­form­kez­de­mé­nye­zé­sek­re már 1968-ban sor ke­rült, ön­ál­ló, füg­get­len köz­pon­ti bank lét­re­ho­za­ta­lá­ra azon­ban majd csak a Cseh­szlo­vák Köz­tár­sa­ság fel­bom­lá­sát kö­ve­tő­en, 1993-ban ke­rül­he­tett sor. Ebben az évben jött létre a Szlo­vák Nem­ze­ti Bank, mely fel­ügye­le­ti funk­ci­ók­kal is ren­del­ke­zett, szer­ve­ze­tén belül a bank­fel­ügye­lés el­lá­tá­sá­ra – a ko­ráb­bi­ak­hoz ha­son­ló­an – külön fő­osz­tály jött létre (Hlavaty–Ze­lin­ka, 2003). A szlo­vák fel­ügye­le­ti rend­szer 2006. ja­nu­ár 1. nap­já­tól vált in­teg­rált­tá, ettől az évtől ugyan­is a Pénz­pi­a­ci Ha­tó­ság (Fi­nan­cial Mar­ket Aut­ho­rity, FMA) által ko­ráb­ban el­lá­tott tőke-, nyug­díj- és biz­to­sí­tói pi­a­cok fel­ügye­le­tét a Szlo­vák Nem­ze­ti Bank gya­ko­rol­ja, és ezen te­vé­keny­sé­gét azóta is ki­zá­ró­la­go­san, egyéb in­téz­mé­nyek be­vo­ná­sa nél­kül látja el (NBS, 2015).

A szlo­vák pénz­ügyi fel­ügye­lést érin­tő főbb ki­hí­vá­sok, koc­ká­za­tok

Szlo­vá­ki­á­ban a fel­ügye­le­ti in­teg­rá­ci­ós fo­lya­mat re­la­tí­ve korán el­in­dult, hi­szen 1993-ban már ta­pasz­tal­ha­tók vol­tak ilyen irá­nyú tö­rek­vé­sek. A fel­ügye­lés ha­té­kony­sá­ga azon­ban még 2002-ben is meg­le­he­tő­sen ala­csony­nak volt ér­té­kel­he­tő szá­mos te­kin­tet­ben, annak el­le­né­re, hogy az ebben az évben ha­tály­ba lé­pett bank­tör­vény erő­sebb fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szert biz­to­sí­tott a pénz­ügyi in­téz­mé­nyek vál­la­lat­irá­nyí­tá­sa, koc­ká­zat­ke­ze­lé­se, jog­ér­vé­nye­sí­té­se és kon­szo­li­dált fel­ügye­lé­se vo­nat­ko­zá­sá­ban (IMF, 2002). Az erő­sebb fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szer pél­dá­ul abban volt tet­ten ér­he­tő, hogy ko­ráb­ban a fel­ügye­le­ti te­vé­keny­ség ki­zá­ró­lag hely­szí­nen kí­vü­li fel­ügye­lést je­len­tett, míg 2002-ben a fel­ügye­le­ti esz­köz­tár ki­egé­szült a hely­szí­ni fel­ügye­lés gya­kor­la­tá­val (TWB, 1994). Az ala­csony fel­ügye­le­ti ha­té­kony­ság a bank­fel­ügye­lés ese­té­ben el­ső­sor­ban a nem kel­lő­en pro­ak­tív és a koc­ká­zat­ala­pú meg­kö­ze­lí­tés hi­á­nyos­sá­ga­i­ra, míg a bank­szek­to­ron kí­vü­li fel­ügye­lés te­kin­te­té­ben a nem meg­fe­le­lő sza­bá­lyo­zói kör­nye­zet­re volt vissza­ve­zet­he­tő, il­le­tő­leg kü­lö­nö­sen ez utób­bi eset­ben a pénz­mo­sás-meg­elő­zé­si irány­el­vek imp­le­men­tá­ci­ó­já­val össze­füg­gés­ben is el­ma­ra­dás volt ta­pasz­tal­ha­tó (IMF, 2002). Bár meg kell em­lí­te­nünk, hogy a fel­ügye­let nem kel­lő­en ha­té­kony mű­kö­dé­sé­hez nyil­ván­va­ló­an az is hoz­zá­já­rult, hogy a 2002-ben meg­ala­kult FMA ekkor még nem sze­rez­he­tett kellő szin­tű fel­ügye­le­ti ta­pasz­ta­la­tot (NBS, 2003). A fel­ügye­lés nem meg­fe­le­lő ha­té­kony­sá­ga mel­lett annak szét­ta­golt­sá­gát mu­tat­ja, hogy egyes biz­to­sí­tó­tár­sa­sá­gok (pl. Supp­le­men­tary Pen­si­on Ins­urance Com­pa­ni­es) fel­ügye­le­te a Mun­ka­ügyi Mi­nisz­té­ri­um, a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um és a Tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si Hi­va­tal kö­zött osz­lott meg. A szlo­vák fel­ügye­lés szá­má­ra to­váb­bá ki­hí­vást je­len­tett azon in­téz­mé­nyek fel­ügye­le­te, ame­lyek magas meg­té­rü­lést ígér­ve gyűj­töt­tek vissza­fi­ze­ten­dő pénz­esz­kö­zö­ket a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők­től, va­la­mint a nem­zet­kö­zi szám­vi­te­li stan­dar­dok (In­ter­na­ti­o­nal Ac­count­ing Stan­dards) adap­tá­ci­ó­já­nak és imp­le­men­tá­ci­ó­já­nak hi­á­nya kö­vet­kez­té­ben meg­va­ló­sult pénz­ügyi ki­mu­ta­tá­sok meg­bíz­ha­tó­sá­gá­val kap­cso­la­tos fenn­tar­tá­sok is ne­he­zí­tet­ték a fel­ügye­lést (IMF, 2002). 2007-re ugyan­ak­kor a fel­ügye­lés ha­té­kony­sá­ga ér­dem­ben ja­vult, és a fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szer is je­len­tő­sen meg­erő­sö­dött, va­la­mint a 2004. évi eu­ró­pai uniós tag­ság­gal pár­hu­za­mo­san a sza­bá­lyo­zói kör­nye­zet is ér­de­mi ja­vu­lást mu­ta­tott, az uniós di­rek­tí­vák (pl. Ca­p­ital Re­qu­i­re­ments Di­rec­ti­ves) szlo­vák jog­sza­bá­lyok­ba való át­ül­te­té­sé­vel kap­cso­lat­ban azon­ban még ekkor is hi­á­nyos­sá­gok vol­tak ta­pasz­tal­ha­tók, bár ez nem volt szlo­vák sa­já­tos­ság­nak te­kint­he­tő. Szin­tén ja­ví­tan­dó volt a kül­föl­di fel­ügye­le­ti ha­tó­sá­gok­kal tör­té­nő együtt­mű­kö­dés és in­for­má­ció­meg­osz­tás, va­la­mint az új pénz­ügyi inst­ru­men­tu­mok­kal össze­füg­gő koc­ká­za­tok ke­ze­lé­sé­hez kap­cso­ló­dó kom­pe­ten­ci­ák bő­ví­té­sé­re is szük­ség volt (IMF, 2007).

2017-re a sza­bá­lyo­zói és fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szer to­vább fej­lő­dött, az uniós jog­sza­bá­lyok­kal és di­rek­tí­vák­kal való össz­hang je­len­leg biz­to­sí­tott, az egy­sé­ges fel­ügye­le­ti me­cha­niz­mus (Sing­le Su­per­vi­sory Me­chan­ism, SSM) ke­re­té­ben pedig a fel­ügye­lés szo­ros ko­or­di­ná­ci­ó­ja már meg­va­ló­sul. 2016-ban el­fo­ga­dás­ra ke­rült az új in­gat­lan­hi­te­le­zés­re vo­nat­ko­zó tör­vény, mely­nek ke­re­té­ben a Szlo­vák Nem­ze­ti Bank a jö­ve­de­lem­hez vi­szo­nyí­tott adós­ság­szol­gá­lat és a hi­tel­fe­de­ze­ti arány (lo­an-to-va­lue, LTV) te­kin­te­té­ben to­váb­bi szi­go­rí­tá­so­kat ve­ze­tett be. A 2017-ben ha­tály­ba lé­pett, fo­gyasz­tói hi­te­le­zés­re vo­nat­ko­zó ki­egé­szí­tett tör­vény elő­ír­ja, hogy fo­gyasz­tói hi­tel­igény­lés­nél iga­zol­ni kell az adós­ság­szol­gá­la­ti ké­pes­sé­get is. A fel­ügye­le­ti te­vé­keny­ség ha­té­kony­sá­gá­nak fo­ko­zá­sá­hoz ugyan­ak­kor to­váb­bi pru­den­ci­á­lis szem­pon­tú szi­go­rí­tá­sok szük­sé­ge­sek, mint pél­dá­ul a bá­ze­li aján­lá­sok­nak meg­fe­le­lő­en a jel­zá­log­hi­te­lek ese­té­ben a koc­ká­za­ti sú­lyok nö­ve­lé­se a be­fek­te­té­si célú in­gat­la­nok ese­té­ben, vagy abban az eset­ben, ha az LTV meg­ha­lad­ja a 80%-ot. Szük­sé­ges to­váb­bá az LTV-li­mit csök­ken­té­se, mivel je­len­leg az a har­ma­dik leg­ma­ga­sabb (közel 100%) az Eu­ró­pai Uni­ó­ban. A fo­gyasz­tói hi­te­le­zés­nél ta­pasz­talt port­fó­lió­rom­lás ke­ze­lé­sé­re a Szlo­vák Nem­ze­ti Bank a hi­te­le­zé­si stan­dar­dok­ra vo­nat­ko­zó­an sza­bá­lyo­zás ki­ala­kí­tá­sát ter­ve­zi (IMF, 2017). Ki­hí­vást je­lent­het a szlo­vák fel­ügye­lés szá­má­ra a pe­er-to-pe­er (P2P) hi­te­le­zés, mely a 2012. év végén je­lent meg Szlo­vá­ki­á­ban. Bár még je­len­leg nem te­kint­he­tő szá­mot­te­vő­nek, mind­össze 0,1%-os piaci ré­sze­se­dés­sel ren­del­ke­zett 2015-ben, nö­ve­ke­dé­si po­ten­ci­ál­ja azon­ban je­len­tős lehet. A mér­sé­kel­tebb el­ter­je­dést ma­gya­ráz­za, hogy Szlo­vá­kia vi­szony­la­go­san kon­zer­va­tív a pénz­ügyi in­no­vá­ci­ó­kat il­le­tő­en, ami­nek kö­szön­he­tő­en vi­szont a 2008-ban ki­tört gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi vál­ság sem érin­tet­te olyan ér­zé­ke­nyen gaz­da­sá­gi hely­ze­tét. Az el­múlt idő­szak­ban egyes ter­mék­tí­pu­sok­ra (kol­lek­tív be­fek­te­té­si for­mák) vo­nat­ko­zó jog­sza­bá­lyi ki­egé­szí­té­sek je­len­tő­sen nö­vel­ték a kö­zös­sé­gi hi­te­le­zés sza­bá­lyo­zott­sá­gá­nak le­fe­dett­sé­gét, külön jog­sza­bály azon­ban to­vább­ra sem ke­rült el­fo­ga­dás­ra (Solt­és–Stofa, 2016). A P2P sza­bá­lyo­zott­sá­gá­nak ki­ala­kí­tá­sát egyes piaci sze­rep­lők is ja­va­sol­ták, mivel az hoz­zá­já­rul­hat a plat­for­mok­kal kap­cso­la­tos bi­za­lom nö­ve­ke­dé­sé­hez.

Cseh­or­szág

A köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált fel­ügye­let ki­ala­ku­lá­sa

A két­szin­tű bank­rend­szer 1990. évi lét­re­jöt­tét kö­ve­tő évek­ben meg­in­dult a bank­szek­tor sze­rep­lői szá­má­nak je­len­tős nö­ve­ke­dé­se, és 1993-ra már öt­ve­net meg­ha­la­dó szám­ban mű­kö­dött bank Cseh­or­szág­ban. A pénz­ügyi fel­ügye­lés és sza­bá­lyo­zás vi­szont ekkor még kez­det­le­ges­nek volt te­kint­he­tő, mivel a kap­cso­ló­dó ke­ret­rend­szer meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra és meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra is csak ebben az idő­szak­ban ke­rült sor (Tuma, 2002), mely kö­rül­mény je­len­tős ha­tás­sal volt a ké­sőbb meg­je­le­nő fel­ügye­le­ti ki­hí­vá­sok­ra. 2006-ot meg­elő­ző­en a bank­fel­ügye­le­ti fel­ada­to­kat a Cseh Nem­ze­ti Bank, a biz­to­sí­tói és nyug­díj­ala­pok fel­ügye­le­tét a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um alá tar­to­zó Biz­to­sí­tói és Nyug­díj­ala­pok Fel­ügye­le­ti Hi­va­ta­la, a tő­ke­pi­ac fel­ügye­le­tét a Cseh Ér­ték­pa­pír-bi­zott­ság, a hi­tel­szö­vet­ke­ze­tek és ta­ka­rék­szö­vet­ke­ze­tek fel­ügye­le­tét pedig a Szö­vet­ke­ze­tek Fel­ügye­le­ti Hi­va­ta­la látta el. A fel­ügye­lés­ben for­du­ló­pon­tot Szlo­vá­ki­á­hoz ha­son­ló­an Cseh­or­szág­ban is a 2006. év je­len­tett, ettől az évtől kez­dő­dő­en – né­hány hó­nap­pal a szlo­vák in­teg­rá­ci­ós tö­rek­vé­se­ket kö­ve­tő­en – a ko­ráb­ban négy fel­ügye­le­ti szerv által el­lá­tott fel­ada­tok egyet­len szerv, az 1993-ban lét­re­jött Cseh Nem­ze­ti Bank alá tar­to­zó Pénz­pi­a­ci Bi­zott­ság (Fi­nan­cial Mar­ket Com­mit­tee) fel­adat­kö­ré­be tar­toz­nak, így a Cseh Nem­ze­ti Bank fel­ügye­le­ti te­vé­keny­sé­gét már in­teg­rál­tan, va­la­mennyi szek­tor (pénz-, tőke-, nyug­díj-és biz­to­sí­tói pi­a­cok) ese­té­ben el­lát­ja. Az in­teg­rá­ci­ó­ra Cseh­or­szág­ban el­ső­sor­ban azért ke­rült sor, hogy meg­előz­zék az egyes fel­ügye­le­ti szer­vek kö­zöt­ti ha­té­kony­ta­lan­sá­got ered­mé­nye­ző fel­adat­kö­ri át­fe­dé­se­ket (Ku­ce­ro­vá, 2010).

A cseh pénz­ügyi fel­ügye­lést érin­tő főbb ki­hí­vá­sok, koc­ká­za­tok

Cseh­or­szág­ban a köz­pon­ti banki és fel­ügye­le­ti in­teg­rá­ci­ó­val kap­cso­la­tos né­ze­tek Szlo­vá­ki­á­hoz ké­pest ké­sőbb je­len­tek meg, ezen kez­de­mé­nye­zé­sek ugyan­ak­kor Cseh­or­szág ese­té­ben is ugyan­azon évben, 2006-ban ju­tot­tak ér­vény­re, a cseh fel­ügye­let­nek vi­szont tel­je­sen el­té­rő ki­hí­vá­sok­kal kel­lett szem­be­néz­nie. A két lép­cső­ben vég­re­haj­tott kon­szo­li­dá­ci­ós prog­ram (1991 és 1994; il­let­ve 1995 és 1996 kö­zött), majd az azt kö­ve­tő­en meg­va­ló­sí­tott sta­bi­li­zá­ci­ós prog­ram si­ke­res­nek volt te­kint­he­tő, hi­szen előb­bi­nél sor ke­rült az élet­kép­te­len ban­kok fel­szá­mo­lá­sá­ra, a fenn­tart­ha­tó mű­kö­dé­sű ban­kok tő­ke­hely­ze­té­nek meg­szi­lár­dí­tá­sá­ra, va­la­mint kon­zer­va­tív hi­te­le­zé­si alap­el­vek gya­kor­lat­ba tör­té­nő át­ül­te­té­sé­re, míg utób­bi­nál meg­va­ló­sult a nem­tel­je­sí­tő ki­tett­sé­gek rész­be­ni meg­vá­sár­lá­sa (Tuma, 2002). Mind­ezen in­téz­ke­dé­sek el­le­né­re azon­ban az 1990-es évek má­so­dik fe­lé­re (1997–1999) a magas vál­la­la­ti nem­tel­je­sí­tő hi­te­lek (30%-ot meg­ha­la­dó mér­ték­ben) bank­vál­sá­got idéz­tek elő (Frait et al., 2011). Ennek ha­tá­sá­ra ti­zen­öt kis- és kö­zép­bank szün­tet­te be te­vé­keny­sé­gét, és a négy leg­na­gyobb bank (Czech Sav­ings Bank, Com­mer­ci­al Bank, Cz­echos­lo­vak Trade Bank, In­vestment Bank) a vég­re­haj­tott port­fó­lió­tisz­tí­tást (a rossz be­so­ro­lá­sú hi­te­le­ket az ál­la­mi tu­laj­do­nú Czech Cons­o­li­da­ti­on Bank vette át) kö­ve­tő­en kül­föl­di tu­laj­don­ba ke­rült. A vál­ság ha­tá­sá­ra a ban­kok száma 1995 és 2002 kö­zött 54-ről 24-re csök­kent, mely ma­gá­ban hor­doz­ta a ban­kok­kal szem­be­ni bi­za­lom meg­in­gá­sát is. Aho­gyan az 1990 utáni első bank bu­ká­sá­nak esete (ti. Banka Bo­he­mia) mu­tat­ja, a bu­kást annak a köz­vé­le­mény­ben való el­ter­je­dé­se okoz­ta, hogy az ál­ta­la nyúj­tott bank­ga­ran­ci­ák mö­gött nem áll meg­fe­le­lő fe­de­zet. A banki bu­ká­sok meg­ha­tá­ro­zó része azon­ban nem a re­pu­tá­ci­ós, hanem a hi­te­le­zé­si vagy egyéb te­rü­le­ten el­kö­ve­tett csa­lá­sok, benn­fen­tes in­for­má­ci­ó­val való vissza­élé­sek miatt kö­vet­kez­tek be, il­le­tő­leg több eset­ben elő­for­dult az is, hogy az adott bank olyan vál­la­lat(ok)nak nyúj­tott hi­telt, amely(ek) üz­le­ti te­vé­keny­sé­get nem foly­tat­tak, és egy­ál­ta­lán mun­ka­vál­la­lói sem vol­tak. A pénz­in­té­ze­ti bu­ká­sok oka­i­nak fel­tá­rá­sát ne­he­zí­tet­ték a cseh bí­ró­sá­gi rend­szer­ben ta­pasz­talt nehéz ségek: az 1995-ben be­dőlt In­dust­ri­al Cre­dit Bank­kal kap­cso­lat­ban ti­zen­öt évet kel­lett várni az íté­let meg­ho­za­ta­lá­ig (Dub­ská, 2013). Mind­ezek­ből kö­vet­kez­tet­he­tünk arra, hogy a cseh pénz­ügyi fel­ügye­lés a kez­de­ti idő­szak­ban in­kább „light touch” meg­kö­ze­lí­tést kö­ve­tett, hi­szen a bank­üzem több te­rü­le­te is fel­de­rí­tet­len ma­radt a fel­ügye­lés szá­má­ra, szem­ben a klasszi­kus meg­kö­ze­lí­tés­sel, mely min­den rész­let­re ki­ter­je­dő fel­ügye­lést tart cél­ra­ve­ze­tő­nek. 2016-ot meg­elő­ző­en a fel­ügye­lés­sel össze­füg­gő hi­á­nyos­sá­gok alap­ve­tő­en a fel­ügye­le­ti szak­ér­tők ala­csony szá­má­val, a fel­ügye­let kor­lá­to­zott be­avat­ko­zá­si le­he­tő­sé­gé­vel (pl. ala­csony tő­ke­meg­fe­le­lés ese­tén), a le­ány­vál­la­la­tok és anya­vál­la­la­tok kö­zöt­ti jö­ve­de­lem­áram­lás nem kel­lő­en szo­ros mo­ni­to­ro­zá­sá­val és a pénz­ügyi cso­por­tok ese­tén al­kal­ma­zott fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szer nem meg­fe­le­lő ki­dol­go­zott­sá­gá­val áll­tak össze­füg­gés­ben. 2016 után ugyan­ak­kor az em­lí­tett hi­á­nyos­sá­gok je­len­tős rész­ben meg­szűn­tek; hi­á­nyos­ság a nagy­koc­ká­za­ti ki­tett­sé­gek­re meg­ha­tá­ro­zott li­mi­tek imp­le­men­tá­lá­sá­val kap­cso­lat­ban em­lít­he­tő meg (IMF, 2016).

A bank­szek­tor­ban meg­ha­tá­ro­zó volt a kül­föl­di tu­laj­don rész­ará­nya (2010-ben ez mint­egy 80%-ot ért el), az em­lí­tett négy leg­na­gyobb bank az ügy­fél­hi­te­lek 96%-át nyúj­tot­ta, így je­len­tős kon­cent­rá­ció is ta­pasz­tal­ha­tó volt. Emel­lett nö­vek­vő ten­den­ci­át mu­ta­tott a nem banki pénz­ügyi köz­ve­tí­tők tér­nye­ré­se is, me­lyek nem pénz­ügyi vál­la­la­tok és ház­tar­tá­sok hi­tel­el­lá­tá­sá­ban be­töl­tött rész­ará­nya 2005-re közel 20%-ra emel­ke­dett. Bár a ké­sőb­bi­ek­ben ezen arány a ban­kok nö­vek­vő ver­se­nye és az adó­po­li­ti­kai mó­do­sí­tá­sok­nak kö­szön­he­tő­en né­mi­leg mér­sék­lő­dött, az to­vább­ra is je­len­tős ma­radt (Tomšík, 2015). A koc­ká­za­tos­nak te­kint­he­tő esz­kö­zök (pl. esz­kö­zök­kel fe­de­zett ér­ték­pa­pí­rok) nem vol­tak meg­ha­tá­ro­zók a pénz­in­té­ze­tek port­fó­li­ó­já­ban, így a 2008-ban ki­tört gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi vál­ság pénz­in­té­ze­tek­re való ha­tá­sa mér­sé­kelt volt (Dub­ská, 2013). A nem banki hi­tel­nyúj­tást erő­sí­tet­te a kö­zös­sé­gi hi­te­le­zé­si for­mák meg­je­le­né­se, me­lyek közül a leg­je­len­tő­sebb az ún. ju­ta­lom­ala­pú (re­ward-bas­ed) hi­te­le­zés, ennek nagy­ság­rend­je 2015-ben el­ér­te az 1,7 mil­lió eurót, de a Zonky.​cz 2015. évi ala­pí­tá­sát kö­ve­tő­en a P2P-hi­te­le­zés is je­len­tős­sé vált. A kö­zös­sé­gi hi­te­le­zést érin­tő, két ki­emelt ki­hí­vást Cseh­or­szág­ban a jogi sza­bá­lyo­zás op­ti­má­lis szint­jé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa és ezzel össze­füg­gés­ben a fi­ze­té­sek fel­dol­go­zá­sá­val kap­cso­la­tos ne­héz­sé­gek je­len­tik. Je­len­leg a cseh jog­sza­bá­lyok nem tar­tal­maz­nak a kö­zös­sé­gi hi­te­le­zés­re vo­nat­ko­zó spe­ci­fi­kus ren­del­ke­zé­se­ket, hanem annak egyes al­tí­pu­sa­i­ra vo­nat­ko­zó­an ta­lál­ha­tók sza­bá­lyok (pl. adat­vé­del­mi tör­vény­ben), il­le­tő­leg tő­ke­ala­pú (equ­ity-bas­ed) plat­form mű­köd­te­té­se ese­tén az azt mű­köd­te­tő tár­sa­ság­nak be­fek­te­té­si vál­lal­ko­zás­nak kell len­nie, így ehhez tő­ke­pi­a­ci tör­vény­nek meg­fe­le­lő en­ge­dély bir­tok­lá­sa szük­sé­ges. A kö­zös­sé­gi hi­te­le­zés na­gyobb tér­nye­ré­se vár­ha­tó a jö­vő­ben, mely­re a Fund­lift 2016. évi meg­je­le­né­se is utal (Crowd­fund­ing­Hub, 2016).

Kő­vet­kez­te­té­sek

Mind­há­rom vi­seg­rá­di or­szág kü­lön­bö­ző utat járt be a pénz­ügyi fel­ügye­lés és a köz­pon­ti banki funk­ci­ók ki­ala­kí­tá­sa te­kin­te­té­ben, a fo­lya­mat ki­me­ne­te­le ugyan­ak­kor meg­egye­zett: a fel­ügye­le­ti fel­ada­tok a köz­pon­ti banki funk­ci­ók mel­lett egy in­téz­mé­nyen, a köz­pon­ti ban­kon belül he­lyez­ked­nek el. Szlo­vá­kia és Cseh­or­szág pél­dá­ja kö­vet­kez­tet­ni enged arra, hogy ön­ma­gá­ban nem ele­gen­dő a kon­szo­li­dá­ci­ó­ra, a sta­bi­li­tás el­éré­sé­re való tö­rek­vés, amennyi­ben a fel­ügye­le­ti ke­ret­rend­szer „gon­do­zá­sa”, fo­lya­ma­tos ak­tu­a­li­zá­lá­sa nem kap kellő hang­súlyt, a pénz­ügyi köz­ve­tí­tő rend­szer­ben meg­nö­vek­vő koc­ká­za­tok miatt éppen a sta­bi­li­tás el­éré­sé­re irá­nyu­ló tö­rek­vé­sek si­ke­res­sé­ge lehet kér­dé­ses. Mé­lyebb ön­vizs­gá­lat­ra ösz­tö­nöz­het az a két or­szág ese­té­ben meg­fi­gyel­he­tő je­len­ség, hogy ugyan az in­teg­rá­ci­ós fo­lya­ma­tok egy­ér­tel­mű­en azo­no­sít­ha­tó­ak nem­zet­kö­zi szin­ten, mégis, az in­teg­rált mű­kö­dés nyúj­tot­ta elő­nyök tel­jes körű ér­vé­nye­sü­lé­se nem tör­vény­sze­rű, annak el­éré­se ér­de­ké­ben fo­lya­ma­tos be­avat­ko­zás­ra van szük­ség mind fel­ügye­le­ti, mind pedig jegy­ban­ki rész­ről.

Éppen ezért meg­fon­to­lan­dó lehet ezen or­szá­gok­kal szo­ro­sabb fel­ügye­le­ti együtt­mű­kö­dés ki­ala­kí­tá­sa annak ér­de­ké­ben, hogy a köz­pon­ti bank­ba in­teg­rált fel­ügye­le­ti mű­kö­dés­ből eredő sa­já­tos­sá­gok, elő­nyök még in­kább fel­de­rí­tés­re és ki­ak­ná­zás­ra ke­rül­hes­se­nek. Szin­tén ér­de­mes lehet a fel­me­rült koc­ká­za­tok fel­ügye­le­ti ke­ze­lé­sé­nek meg­osz­tá­sa, mely a ha­tá­ron át­nyú­ló pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok (pl. kö­zös­sé­gi hi­te­le­zés) kö­vet­kez­té­ben rend­kí­vül fon­tos va­la­mennyi érin­tett or­szág ese­té­ben. Erre annál is in­kább szük­ség lehet, mert tágan ér­tel­me­zett ré­gi­ónk­ban is csak az em­lí­tett or­szá­gok­ban (az Eu­ró­pai Uni­ó­ban pedig még két or­szág­ban) mű­kö­dik a ha­za­i­hoz ha­son­ló köz­pon­ti ban­ki-fel­ügye­le­ti mo­dell.