Pol­gá­ri Szem­le, 14. évf., 1–3. szám, 2018, 342–345., DOI: 10.24307/psz.2018.0825

Össze­fog­la­lás

A Bün­te­tő Tör­vény­könyv­ről szóló 2012. évi C. tör­vény ha­tály­ba­lé­pé­sét kö­ve­tő­en je­lent meg Kónya Ist­ván szer­kesz­té­sé­ben a Ma­gyar bün­te­tő­jog. Kom­men­tár a gya­kor­lat szá­má­ra I–III. című, 2000 ol­da­las kom­men­tár. A kom­men­tár gya­kor­la­ti jel­le­gét erő­sí­ti a III. kötet, mely tel­jes egé­szé­ben a bírói gya­kor­la­tot mu­tat­ja be. A re­cen­zió célja a mo­nu­men­tá­lis kom­men­tár szer­ke­ze­té­nek, szer­ző­i­nek is­mer­te­té­se, to­váb­bá eré­nye­i­nek hang­sú­lyo­zá­sa.

Kulcs­sza­vak: bün­te­tő­jog, jog­gya­kor­lat, kom­men­tár, re­cen­zió

Com­men­tary on Hun­ga­ri­an Cri­mi­nal Code for Prac­tit­io­n­ers Vol. I–III.

Sum­ma­ry

After the entry into force of Act C of 2012 on the Cri­mi­nal Code, the Com­men­tary on the Hun­ga­ri­an Cri­mi­nal Code for Prac­tit­io­n­ers, vol. I–III were pub­lis­hed on 2000 pages, edi­ted by Ist­ván Kónya. Pre­sent­ing ju­di­ci­al prac­ti­ce, Vo­lu­me III adds a prac­ti­cal guide to the com­men­tary. The re­view descri­bes the struc­tu­re, int­ro­du­ces the aut­hors, and eva­lu­a­tes the com­men­tary.

Key­words: cri­mi­nal law, com­men­tary, ju­di­ci­al prac­ti­ce, re­view

A közel 2000 ol­da­las, el­ső­sor­ban a gya­kor­lat szá­má­ra ké­szült, ma­gyar bün­te­tő­jo­gi tár­gyú kom­men­tár nem is­me­ret­len a jog­gya­kor­lat­tal fog­la­la­tos­ko­dók és a jog­ke­re­ső kö­zön­ség szá­má­ra. A kötet szer­zői¹ alap­ve­tő­en a Kúria bírái közül ke­rül­tek ki. A kötet szer­kesz­tő-lek­to­ra Kónya Ist­ván, a Kúria el­nök­he­lyet­te­se. A szer­zők több­sé­ge aktív vagy nyu­gal­ma­zott kú­ri­ai ta­nács­el­nök, il­let­ve egyi­kük be­osz­tott kú­ri­ai bíró, aki a Bün­te­tő Kol­lé­gi­um elvi mun­ká­ját elő­ké­szí­tő cso­port ál­lan­dó tagja. Szük­sé­ges meg­je­gyez­ni, hogy a ko­ráb­bi 1978. évi IV. tör­vénnyel ha­tály­ba lép­te­tett Btk. vo­nat­ko­zá­sá­ban ez a kom­men­tár egé­szen egy 1995-ben meg­je­lent előd­ki­ad­vá­nyig nyú­lik vissza (Ber­kes et al., 1995:883).

2013. jú­li­us 1-jén lé­pett ha­tály­ba Ma­gyar­or­szág ne­gye­dik, tel­jes bün­te­tő tör­vény­köny­ve, a 2012. évi C. tör­vénnyel. A szer­zők a bün­te­tő tör­vény­könyv kö­vet­ke­ző ré­sze­it dol­goz­ták fel:

Akácz Jó­zsef írta a va­gyon el­le­ni erő­sza­kos bűn­cse­lek­mé­nyek (XXXV. fe­je­zet), a va­gyon el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXXVI. fe­je­zet), il­let­ve a szel­le­mi tu­laj­don­jog el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXX­VII. fe­je­zet) ré­sze­ket (Kónya, 2013, II. 1354–1454.).

Be­le­gi Jó­zsef a szer­ző­je az egész­sé­get ve­szé­lyez­te­tő bűn­cse­lek­mé­nyek (XVII. fe­je­zet), a kör­nye­zet és ter­mé­szet el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXIII. fe­je­zet), a köz­biz­ton­ság el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXX fe­je­zet), nem­zet­kö­zi kö­te­le­zett­sé­gen ala­pu­ló köz­biz­ton­sá­gi célú gaz­da­sá­gi elő­írá­sok el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXXI fe­je­zet), a köz­nyu­ga­lom el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXXII. fe­je­zet) című egy­sé­gek­nek (Kónya, 2013, I. 613–647., II. 989–1019., 1192–1277.).

Ka­to­na Sán­dor mun­ká­ja az el­íté­lés­hez fű­ző­dő hát­rá­nyos jog­kö­vet­kez­mé­nyek és a men­te­sí­tés (X. fe­je­zet), va­la­mint a köz­le­ke­dé­si bűn­cse­lek­mé­nyek (XXII. fe­je­zet) el­ne­ve­zé­sű té­ma­kö­rök (Kónya, 2013, I. 323–335., 900–984.).

Kónya Ist­ván al­kot­ta meg az alap­ve­tő ren­del­ke­zé­sek (I. fe­je­zet), a ma­gyar bün­te­tő jog­ha­tó­ság (II. fe­je­zet), a bün­te­tő­jo­gi fe­le­lős­ség (III. fe­je­zet), a bün­tet­he­tő­sé­get ki­zá­ró vagy kor­lá­to­zó okok (IV. fe­je­zet), a bün­tet­he­tő­sé­get meg­szün­te­tő okok (V. fe­je­zet), a bün­te­tő­jo­gi fe­le­lős­ség­re vonás egyéb aka­dá­lyai (VI. fe­je­zet), az élet, a testi épség és az egész­ség el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XV. fe­je­zet), az egész­ség­ügyi be­avat­ko­zás és ku­ta­tás el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XVI. fe­je­zet), az em­be­ri sza­bad­ság el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XVIII. fe­je­zet), az em­be­ri mél­tó­ság és egyes alap­ve­tő jogok el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXI. fe­je­zet), il­le­tő­leg a tes­tü­le­ti dön­té­se­ket ma­gá­ban fog­la­ló kö­te­tet (III. kötet) (Kónya, 2013, I. 1–163., 467–612., 648–678., 822–899., III. 1–662.). A vál­lal­ko­zás III. kö­te­te fog­lal­ja ma­gá­ban a Kúria (ko­ráb­ban Leg­fel­sőbb Bí­ró­ság) bün­te­tő­jo­gi és bün­te­tő el­já­rás­jo­gi tár­gyú tes­tü­le­ti ál­lás­fog­la­lá­sa­it, jog­egy­sé­gi ha­tá­ro­za­ta­it és bün­te­tő kol­lé­gi­u­mi vé­le­mé­nye­it.

Márki Zol­tán írta az em­be­ri­es­ség el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XIII. fe­je­zet), a há­bo­rús bűn­cse­lek­mé­nyek (XIV. fe­je­zet), a nemi élet sza­bad­sá­ga és a nemi er­kölcs el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XIX. fe­je­zet), a gyer­me­kek ér­de­két sértő és a csa­lád el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XX. fe­je­zet), az állam el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXIV. fe­je­zet), a mi­nő­sí­tett adat és a nem­ze­ti adat­va­gyon el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXV. fe­je­zet) fe­je­ze­te­ket (Kónya, 2013, I. 399–466., 679–821., II. 1020–1059.).

Mé­szár Róza kom­men­tál­ta a bün­te­té­sek (VII. fe­je­zet), az in­téz­ke­dé­sek (VIII. fe­je­zet), a bün­te­tés ki­sza­bá­sa (IX. fe­je­zet), a fi­a­tal­ko­rú­ak­ra vo­nat­ko­zó ren­del­ke­zé­sek (XI. fe­je­zet), az igaz­ság­szol­gál­ta­tás el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXVI. fe­je­zet), a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek (XXVII. fe­je­zet), a hi­va­ta­li bűn­cse­lek­mé­nyek (XX­VI­II. fe­je­zet), a hi­va­ta­los sze­mély el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXIX. fe­je­zet), a köz­igaz­ga­tás rend­je el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXXIV. fe­je­zet), a záró rész (ér­tel­me­ző ren­del­ke­zé­sek; egyes bűn­cse­lek­mé­nyek ér­ték­ha­tá­ra és sza­bály­sér­té­si alak­za­ta; ha­tály­ba­lé­pés; ha­tá­lyon kívül he­lye­ző ren­del­ke­zé­sek; az Eu­ró­pai Unió jo­gá­nak való meg­fe­le­lés) ré­sze­ket (Kónya, 2013, I. 164–322., 336–369., II. 1060–1191., 1314–1353., 1900–1972.).

Mol­nár Gábor ele­mez­te a pénz- és bé­lyeg­for­ga­lom biz­ton­sá­ga el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XXX­VI­II. fe­je­zet), a költ­ség­ve­tést ká­ro­sí­tó bűn­cse­lek­mé­nyek (XXXIX. fe­je­zet), a pénz­mo­sás (XL. fe­je­zet), a gaz­dál­ko­dás rend­jét sértő bűn­cse­lek­mé­nyek (XLI. fe­je­zet), a fo­gyasz­tók ér­de­ke­it és a gaz­da­sá­gi ver­seny tisz­ta­sá­gát sértő bűn­cse­lek­mé­nyek (XLII. fe­je­zet), a til­tott adat­szer­zés és az in­for­má­ci­ós rend­szer el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XLIII. fe­je­zet) el­ne­ve­zé­sű topi­ká­kat (Kónya, 2013, II. 1455–1780.).

Soós Lász­ló vizs­gál­ta a ka­to­nák­ra vo­nat­ko­zó ren­del­ke­zé­sek (XII. fe­je­zet), a hon­vé­del­mi kö­te­le­zett­ség el­le­ni bűn­cse­lek­mé­nyek (XLIV. fe­je­zet), a ka­to­nai bűn­cse­lek­mé­nyek (XLV. fe­je­zet) té­ma­kö­rö­ket (Kónya, 2013, I. 370–398., II. 1781–1899.).

A Btk.-kom­men­tár sa­já­tos­sá­ga a három osz­ta­tú­ság. Ez a hár­mas ta­go­lás a jog­tu­do­mány egy klasszi­kus ha­gyo­má­nyát je­le­ní­ti meg, amely egyéb­iránt még arra a hár­mas fel­osz­tás­ra megy vissza, amely az élet­vi­lá­got három for­má­ra osz­tot­ta fel, ne­ve­ze­te­sen: sze­mé­lyek­re (per­so­nae), dol­gok­ra (res), to­váb­bá ke­re­se­tek­re (ac­ti­o­nes). Ez az el­gon­do­lás még Gaius Ins­ti­tu­ti­o­nes című, nagy­já­ból a Kr. u. II. szá­zad táján ke­let­ke­zett tan­köny­vé­ben je­lent meg elő­ször, majd I. Ius­ti­ni­a­nus csá­szár hi­va­ta­los tan­könyv­ként és egy­út­tal tör­vény­könyv­ként, Ins­ti­tu­ti­o­nes seu Ele­men­ta cím­mel ha­gyo­má­nyoz­ta to­vább e fel­osz­tást (Földi–Hamza, 1996:5, 5–8. szél­szám). Ez a hár­mas fel­osz­tás­ra való tö­rek­vés Wer­bő­czy Ist­ván Hár­mas­könyvében is to­vább élt (Wer­bő­czy, 1517:130). A Hár­mas­könyv, amely 1504 és 1514 kö­zött ké­szült Al­só­pe­tény­ben, nyom­ta­tás­ban elő­ször 1517-ben je­lent meg Bécs­ben. Az első rész tar­tal­maz­za a ne­me­si szo­kás­jo­got, a má­so­dik rész­ben az el­já­rás­jog­ról ol­vas­ha­tunk, míg a har­ma­dik rész a vár­me­gyei szo­kás­jo­got, va­la­mint a pol­gá­rok­ra és a job­bá­gyok­ra vo­nat­ko­zó szo­kás­jo­got fog­lal­ja ma­gá­ban. Ez a jog­tu­dó­si mű a jogi gon­dol­ko­dást 1848-ig ki­zá­ró­la­go­san meg­ha­tá­roz­ta, ezt kö­ve­tő­en is egyes ré­szei, főleg az örök­lé­si jogi kér­dé­sek­ben, a tör­té­ne­ti al­kot­mány ré­sze­ként a to­váb­bi­ak­ban is ha­tá­lyuk­ban fenn­tar­tat­tak. A kö­zép­kor szük­ség­le­te­i­nek meg­fe­le­lő­en tar­tal­ma­zott ko­ra­be­li bün­te­tő­jo­got is.² Nyil­ván ebbe a for­mai el­mé­le­ti ha­gyo­mány­ba il­lesz­ke­dik bele ez a há­rom­kö­te­tes ma­gyar bün­te­tő­jo­gi kom­men­tár is. Innen vizs­gál­va a dol­got, meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a bün­te­tő­jo­gi tör­vény­könyv­ről szóló 2012. évi C. tör­vény kom­men­tá­lá­sa során, az első kötet tel­jes egé­szé­ben ma­gá­ban fog­lal­ja a kódex ál­ta­lá­nos ré­szét. (Kónya, 2013, I. 1–398.)

A kü­lö­nös rész XIII–XXII. fe­je­ze­tei is az I. kö­tet­ben kap­tak he­lyet. (Kónya, 2013, I. 399–988.)

A II. kötet a XXIII–XLV. fe­je­ze­te­ket, to­váb­bá a záró részt tar­tal­maz­za. (Kónya, 2013, II. 989–1972.)

Az I. és a II. kötet sa­já­tos­sá­ga, hogy a Btk. egé­szé­nek ter­mé­sze­tes egy­sé­gét je­lez­ve foly­ta­tó­la­gos lap­szá­mo­zás­sal ké­szült. Ezzel szem­ben a III. kötet tar­tal­maz­za a Kúria, il­let­ve a jog­előd Leg­fel­sőbb Bí­ró­ság bün­te­tő­jo­gi és bün­te­tő el­já­rás­jo­gi tár­gyú tes­tü­le­ti ál­lás­fog­la­lá­sa­it, jog­egy­sé­gi ha­tá­ro­za­ta­it és bün­te­tő kol­lé­gi­u­mi vé­le­mé­nye­it. Ez a tes­tü­le­ti vé­le­mény­gyűj­te­mény ugyan el­kü­lö­nül ma­gá­tól a kom­men­tár­tól és a kom­men­tár mű­faj­tól, de a tes­tü­le­ti dön­té­sek szö­veg­sze­rű köz­re­adá­sa azt szol­gál­ja, hogy az ilyen tár­gyú és ilyen irá­nyú ha­tá­lyos dönt­vény­jog egyet­len ké­zi­könyv­ben le­gyen hoz­zá­fér­he­tő.

A for­mai je­gyek vo­nat­ko­zá­sá­ban szük­sé­ges ki­emel­ni, hogy a kiadó tech­ni­kai téren is a gya­kor­lat kö­ve­tel­mé­nye­it tar­tot­ta szem előtt, mikor is a kö­te­te­ket kap­csos (gyű­rűs­könyv­re em­lé­kez­te­tő) ki­vi­te­le­zés­ben, cse­rél­he­tő la­pok­kal adta közre. Ez a for­má­tum az eset­le­ges jog­sza­bá­lyok­ból eredő mó­do­su­lá­so­kat tar­tal­ma­zó pót­la­pok­kal tör­té­nő ki­cse­ré­lés szem­pont­já­ból igen ked­ve­ző, kü­lö­nö­sen azok szá­má­ra, akik az eset­le­ges elekt­ro­ni­kus tör­vény­ma­gya­rá­za­to­kat ke­vés­bé ré­sze­sí­tik előny­ben. Nagy­ban se­gí­ti a lapok ál­la­gá­nak meg­óvá­sát a haj­lít­ha­tó, erős mű­anyag alapú fedél és hát­lap. A vé­dő­bo­rí­tó elül­ső része tar­tal­maz­za az ele­gáns ki­vi­te­lű fed­la­pot, amely a kiadó meg­szo­kott sárga és piros szín­vi­lá­gát je­le­ní­ti meg. A gya­kor­la­ti­as­sá­got to­vább fo­koz­za az a tény, hogy az elül­ső fed­lap belső ré­szét egy­har­mad ré­szig el­fog­la­ló, a fed­lap­pal egye­ző szí­ne­ze­tű tar­tó­zseb ke­rült ki­ala­kí­tás­ra, mely­ben az eset­le­ges jegy­ze­tek, meg­jegy­zé­sek vagy pedig a ha­tá­lyon kívül he­lye­zett ré­sze­ket tar­tal­ma­zó lapok is tá­rol­ha­tó­ak.

Összes­sé­gé­ben meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a há­rom­kö­te­tes kom­men­tár rend­kí­vül al­kal­mas arra, hogy el­ső­sor­ban a jog­gya­kor­lat­tal fog­lal­ko­zók szá­má­ra meg­vi­lá­gít­sa az egyes bűn­cse­lek­mé­nyek­re és ezek el­mé­le­ti hát­te­ré­re vo­nat­ko­zó tar­tal­mi­sá­got, fő­kép­pen azért, mert a szer­zők hosszú gya­kor­lat­tal ren­del­ke­ző kú­ri­ai íté­lő­bí­rák. A kö­te­tek hasz­nál­ha­tó­sá­gát rész­le­tes és gya­kor­la­ti­as tar­ta­lom­jegy­zék, to­váb­bá rend­kí­vül hasz­nos rö­vi­dí­tés­jegy­zék fo­koz­za.

Kónya Ist­ván (szerk.) (2013): Ma­gyar bün­te­tő­jog. Kom­men­tár a gya­kor­lat szá­má­ra I– III. Har­ma­dik ki­adás, HVG-Orac, Bu­da­pest.