Pol­gá­ri Szem­le, 14. évf., 1–3. szám, 2018, 418–427., DOI: 10.24307/psz.2018.0832

Össze­fog­la­lás

A pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő koc­ká­za­tok azo­no­sí­tá­sa min­den állam jól meg­fo­gal­maz­ha­tó ér­de­ke. A koc­ká­za­tok csök­ken­té­sé­hez több eset­ben ha­tá­ro­kon át­nyú­ló in­téz­ke­dé­sek­re és nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek­re van szük­ség ahhoz, hogy az ál­la­mok a bűn­szer­ve­ze­tek­kel és ter­ro­ris­ta szer­ve­ze­tek­kel szem­ben fel­ve­gyék a küz­del­met.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: D02, D73, F33, G28
Kulcs­sza­vak: pénz­mo­sás, ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás, Eu­ró­pa Ta­nács, Ma­gyar­or­szág

Hun­gary’s Res­pon­ses to the Chal­len­ges Re­la­ted to Money La­un­der­ing and Fi­nanc­ing Ter­ror­ism

Sum­ma­ry

Iden­ti­fying the po­ten­ti­al risks in con­nec­ti­on with money la­un­der­ing and the fi­nanc­ing of ter­ror­ism is in the best in­te­rest of every state. In order to re­du­ce these risks, sta­tes and in­ter­na­ti­o­nal or­ga­ni­za­tions need trans-bor­der co­ope­ra­ti­on to fight cri­mi­nal or­ga­ni­za­tions and ter­ro­rist gro­ups.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: D02, D73, F33, G28
Key­words: money la­un­der­ing, fi­nanc­ing of ter­ror­ism, Coun­cil of Euro­pe, Hun­gary

A pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő bűn­cse­lek­mé­nyek fel­tá­rá­sa min­den állam jól kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó ér­de­ke. Ezen bűn­el­kö­ve­té­si for­mák túl­lép­nek a gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mé­nyek körén, és egy­aránt ki­hat­nak az állam nem­zet­biz­ton­sá­gi, gaz­da­sá­gi és po­li­ti­kai biz­ton­sá­gá­ra.

A pénz­mo­sás mint te­vé­keny­ség a bűn­cse­lek­mé­nyek el­kö­ve­té­sé­ből szár­ma­zó pénz bank­rend­szer­be tör­té­nő be­csa­tor­ná­zá­sát je­len­ti, azaz a rej­tett gaz­da­ság­ból szár­ma­zó be­vé­te­lek „tisz­tá­ra mo­sá­sát” (Lent­ner–Zéman, 2017:19–21). A ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás ezzel el­len­tét­ben kivon a bank­rend­szer­ből bi­zo­nyos mennyi­sé­gű pénzt, hogy azt fe­dő­szer­ve­ze­te­ken ke­resz­tül vagy köz­vet­le­nül el­jut­tas­sa a cím­zet­tek­hez.

Jól­le­het a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő te­vé­keny­sé­ge­ket el­té­rő ér­de­kek moz­gat­ják, mégis szo­ros a kap­cso­ló­dás a két je­len­ség kö­zött. Egy­fe­lől a pénz­ügyi rend­szer sza­bá­lyo­zá­sát úgy kell ki­ala­kí­ta­ni, hogy az fel­is­mer­je a koc­ká­za­tos pénz­moz­gá­so­kat – pél­dá­ul nagy össze­gű kész­pénz le­tét­be he­lye­zé­se, il­let­ve fel­vé­te­le –, ame­lyet fo­lya­ma­tos mo­ni­to­ring­te­vé­keny­ség tá­mo­gat. Más­fe­lől a pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás kö­zött – el­ső­sor­ban a fej­lő­dő or­szá­gok­ban – össze­fo­nó­dás fi­gyel­he­tő meg, amely kap­csán a két bűn­el­kö­ve­té­si forma szi­go­rú szét­vá­lasz­tá­sa nem lenne sze­ren­csés.

Jelen ta­nul­mány arra fó­kusz­ál, hogy fel­tár­ja a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő koc­ká­za­to­kat Ma­gyar­or­szág ese­té­ben. Az első fe­je­zet át­te­kin­ti az el­múlt évek­ben vég­be­me­nő főbb jogi és pénz­ügyi vál­to­zá­so­kat, egy­ben nem­zet­kö­zi ki­te­kin­tés­sel sorra veszi az or­szá­got fe­nye­ge­tő koc­ká­za­to­kat. A má­so­dik fe­je­zet az Eu­ró­pa Ta­nács szak­bi­zott­sá­gá­nak vizs­gá­la­tá­ra fó­kusz­ál, amely a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal kap­cso­la­tos koc­ká­za­to­kat azo­no­sí­tot­ta. A vizs­gá­lat nyo­mán több aján­lást is meg­fo­gal­ma­zott a ma­gyar jog­rend­szer fej­lesz­té­sé­re, amely kap­csán szá­mos vál­to­zás lá­tott nap­vi­lá­got. A har­ma­dik fe­je­zet ezen vál­to­zá­so­kat veszi sorra.

A ma­gyar állam pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő koc­ká­za­tai

A 2010-es és 2014-es or­szág­gyű­lé­si vá­lasz­tá­so­kon kor­mány­ra jutó párt­szö­vet­ség alap­ja­i­ban át­for­mál­ta Ma­gyar­or­szág köz­jo­gi, köz­pénz­ügyi rend­sze­rét. A köz­jo­gi rend­szer te­kin­te­té­ben mér­föld­kő­nek szá­mí­tott az új Alap­tör­vény 2012. ja­nu­ár 1-jén tör­té­nő ha­tály­ba­lé­pé­se. Az 1990-es rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en ugyan vol­tak kí­sér­le­tek egy új al­kot­mány el­fo­ga­dá­sá­ra, mégis több mint két év­ti­ze­det kel­lett várni ahhoz, hogy a nem­zet­kö­zi stan­dar­dok­hoz és a mo­dern kor el­vá­rá­sa­i­hoz il­lesz­ke­dő ok­mány szü­les­sen. Az Alap­tör­vénnyel kéz a kéz­ben szá­mos egyéb ki­emelt je­len­tő­sé­gű jog­sza­bály szü­le­tett vagy mó­do­sult – ki­eme­len­dő pél­dá­ul a Bün­te­tő tör­vény­könyv és a Pol­gá­ri tör­vény­könyv.

Az Alap­tör­vény te­kin­te­té­ben ér­de­mes alá­húz­ni, hogy szi­go­rú ke­re­te­ket állít fel az éves költ­ség­ve­tés el­fo­ga­dá­sa és az ál­lam­adós­ság el­le­ni harc szem­pont­já­ból, va­la­mint ki­emelt sze­rep­lő­ként ke­ze­li a Ma­gyar Nem­ze­ti Ban­kot, az Ál­la­mi Szám­ve­vő­szé­ket, il­let­ve a Költ­ség­ve­té­si Ta­ná­csot. Mind­er­re azért van szük­ség, mivel az egyik leg­főbb mak­ro­gaz­da­sá­gi adat­nak szá­mí­tó ál­lam­adós­ság és ál­lam­ház­tar­tá­si hiány túl­sá­go­san magas mér­té­ke meg­ren­get­he­ti az or­szág­ba ve­tett bi­zal­mat, ami spi­rál­ként gyű­rű­zik to­vább az állam mű­kö­dé­sé­re, a köz­szol­gál­ta­tá­sok és köz­ja­vak mi­nő­sé­gé­re, il­let­ve az ál­la­mi kö­te­le­zett­ség­vál­la­lá­sok tel­je­sí­té­sé­re (Lent­ner, 2017:14).

A köz­pénz­ügyi rend­szer te­kin­te­té­ben a kor­mány­zó párt­szö­vet­ség nyíl­tan meg­kér­dő­je­lez­te a neo­li­be­rá­lis pa­ra­dig­ma lét­jo­go­sult­sá­gát, mivel a 2008-as gaz­da­sá­gi vál­ság rá­mu­ta­tott arra, hogy az addig reg­ná­ló rend nem képes biz­to­sí­ta­ni a kulcs­fon­tos­sá­gú pénz­ügyi pi­a­cok és a pénz­ügyi in­téz­mény­rend­szer sta­bi­li­tá­sát.¹ A ne­o­we­be­ri­á­nus ala­pok­ról új­ra­de­fi­ni­ált ma­gyar állam a nem­zet­gaz­da­ság­ban be­töl­tött sze­re­pét is meg­vál­toz­tat­ta.

A neo­li­be­rá­lis gyö­ke­rek­től tör­té­nő tá­vo­lo­dás nem egye­di, hi­szen a 2008-as gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság nyo­mán lát­ha­tó volt akár az Egye­sült Ál­la­mok, akár az Eu­ró­pai Unió vál­ság­ke­ze­lé­si me­cha­niz­mu­sai kap­csán, hogy csak az ak­tí­vabb ál­la­mi be­avat­ko­zás je­lent­het meg­ol­dást a nem­zet­gaz­da­sá­gi és tár­sa­dal­mi prob­lé­mák­ra egy­aránt. A piac mint ön­sza­bá­lyo­zó, ön­kor­rek­ci­ó­ra képes in­téz­mény ide­ál­já­nak el­uta­sí­tá­sá­val pár­hu­za­mo­san, Ma­gyar­or­szá­gon olyan in­téz­ke­dé­sek lát­tak nap­vi­lá­got, mint a köz­te­her­vi­se­lés ki­ter­jesz­té­se, a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank mű­kö­dé­sé­nek át­ala­kí­tá­sa,² a nem­zet­gaz­da­ság re­or­ga­ni­zá­ci­ó­ja és revi­ta­li­zá­ci­ó­ja, il­let­ve az ezek­kel össze­füg­gő tár­sa­dal­mi fo­lya­ma­tok­ba tör­té­nő köz­vet­len be­avat­ko­zás.

A fen­ti­ek­kel össz­hang­ban kez­dő­dött el a mun­ka­nél­kü­li­sé­gi ráta ál­la­mi be­avat­ko­zás­sal tör­té­nő csök­ken­té­se – köz­fog­lal­koz­ta­tá­si prog­ram –, a nem­zet­gaz­da­ság leg­fon­to­sabb pil­lé­rét je­len­tő kis- és kö­zép­vál­lal­ko­zói szek­tor bü­rok­ra­ti­kus és pénz­ügyi ter­he­i­nek csök­ken­té­se, amely alap­ve­tő­en iga­zo­dik a 2014–2020-as uniós prog­ra­mo­zá­si sza­kasz­ban le­fek­te­tett gaz­da­ság­fej­lesz­té­si irány­hoz (Kon­dor, 2017:72).

A meg­vál­to­zott jogi és köz­pénz­ügyi gon­dol­ko­dás nyo­má­ban járó vál­to­zá­sok le­he­tő­sé­get te­rem­tet­tek arra, hogy a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő sza­bá­lyo­zá­sok is vál­toz­za­nak, il­let­ve le­kö­ves­sék a nem­zet­kö­zi tren­det. Ennek Ma­gyar­or­szág szem­pont­já­ból is stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú je­len­tő­sé­ge van.

1. Ma­gyar­or­szág föld­raj­zi hely­ze­té­ből adó­dó­an több, nem uniós or­szág­gal is ha­tá­ros. A pol­gár­há­bo­rú­val súj­tott Uk­raj­na egy­ide­jű­leg több koc­ká­za­tot is hor­doz a vele szom­szé­dos or­szá­gok szem­pont­já­ból, ezek közül ki­eme­len­dő a szer­ve­zett bű­nö­zés. A World Eco­no­mic Forum 137 or­szá­got tar­tal­ma­zó lis­tá­ján (WEF Or­ga­ni­sed Crime Index) Uk­raj­na a 113. he­lyet fog­lal­ja el, Olasz­or­szá­got le­szá­mít­va ennél csak tö­ré­keny fej­lő­dő or­szá­gok kap­tak rosszabb be­so­ro­lást.³ A szin­tén szom­szé­dos Szer­bia ugyan­ezen a rang­sor­ban a 107. hely­re fért fel, en­nél­fog­va két szom­szé­dos állam felől ér­ke­ző fe­nye­ge­té­sek­kel kell szem­be­néz­ni.

2. Ha­son­ló­kép­pen a föld­raj­zi el­he­lyez­ke­dés­ből fa­ka­dó­an, Ma­gyar­or­szág egyes bűn­el­kö­ve­té­si módok ese­té­ben tran­zi­tés cél­or­szág is egy­ben. Tran­zit­jel­le­gé­ből adó­dó­an így is fo­lya­ma­to­san küzd az Ázsi­á­ból és Tö­rök­or­szá­gon ke­resz­tül ér­ke­ző drog­csem­pé­szés­sel, és ugyan­csak tran­zit-, il­let­ve szár­ma­zá­si or­szág az em­ber­ke­res­ke­de­lem te­kin­te­té­ben (Drog Fó­kusz­pont, 2017:126).

3. Az arab ta­vasz nyo­mán az Eu­ró­pai Unió észak-af­ri­kai és kö­zel-ke­le­ti „vé­dő­gyű­rű­je” meg­bom­lott, a pol­gár­há­bo­rú­val súj­tott, il­let­ve a sok eset­ben egyre rosszabb ki­lá­tá­sok­kal bíró or­szá­gok irá­nyá­ból meg­in­dult a tö­me­ges mig­rá­ció. A 2015/2016-os mig­rá­ci­ós vál­ság kö­vet­kez­té­ben Ma­gyar­or­szág köz­jo­gi rend­sze­re rész­ele­me­i­ben át­ala­kult. Az Alap­tör­vény 2016-ban be­emel­te a kü­lön­le­ges jog­ren­dek közé a ter­ror­ve­szély­hely­zet ka­te­gó­ri­á­ját, ki­épült a jogi és fi­zi­kai ha­tár­zár, va­la­mint meg­kez­dő­dött a köz­pon­ti köz­igaz­ga­tá­si in­téz­mé­nyek vé­del­mi fel­ké­szí­té­se (Tóth, 2016:100–114). To­váb­bá a szí­ri­ai, iraki és je­me­ni pol­gár­há­bo­rú­val pár­hu­za­mo­san, a Kö­zel-Ke­let Irán és Sza­úd-Ará­bia had­szín­te­ré­vé ala­kult át, amely küz­del­met a NA­TO-tag­ál­lam Tö­rök­or­szág geo­po­li­ti­kai ér­de­kei és be­avat­ko­zá­sai is ár­nyal­nak.

4. Az előző pont­tal össze­füg­gés­ben ér­de­mes meg­je­gyez­ni, hogy az Eu­ró­pai Unió köz­vet­len geo­po­li­ti­kai kör­nye­ze­tén túl szá­mos fej­lő­dő or­szág hor­doz koc­ká­za­to­kat. A tö­ré­keny ál­la­mok po­li­ti­kai ve­ze­té­se több eset­ben össze­füg­gés­be hoz­ha­tó bűn­szer­ve­ze­tek­kel, il­let­ve ter­ro­ris­ta szer­ve­ze­tek­kel, míg utób­bi­ak vé­del­met él­vez­nek, addig a po­li­ti­kai elit újabb fegy­ve­res erők­kel biz­to­sít­ja be magát. Ezen or­szá­gok ese­té­ben a pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás szin­tet lép, amely gya­kor­la­tot csak nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek le­het­nek ké­pe­sek mér­sé­kel­ni.

5. Fej­lett és fej­lő­dő or­szá­gok­nak egy­aránt meg kell küz­de­ni­ük olyan glo­bá­lis szin­ten ér­tel­mez­he­tő koc­ká­za­tok­kal, mint az ég­haj­lat­vál­to­zás, a ha­tá­ro­kon át­íve­lő fegy­ver­ke­res­ke­de­lem vagy a jelen ta­nul­mány szem­pont­já­ból re­le­váns ter­ro­riz­mus. A ter­ro­riz­must mint je­len­sé­get egy­fe­lől nem­zet­biz­ton­sá­gi, más­fe­lől gaz­da­sá­gi ol­dal­ról szük­sé­ges ke­zel­ni, jelen ta­nul­mány el­ső­sor­ban az utób­bi­ra kon­cent­rál. Jól­le­het a ra­di­ká­lis és ter­ro­ris­ta szer­ve­ze­tek „mű­ve­le­ti költ­sé­gei” szá­mot­te­vő­en ala­cso­nyab­bak az oko­zott ká­rok­hoz ké­pest, mégis min­den mű­ve­let­hez szük­ség van anya­gi erő­for­rá­sok­ra, il­let­ve gon­dos­kod­ni kell a szer­ve­zet mű­kö­dé­sé­ről (Gál, 2016:84–85). Ezen szer­ve­ze­tek kü­lön­bö­ző for­rá­sok­ból te­het­nek szert be­vé­te­lek­re, ado­má­nyo­zás – mely el­ső­sor­ban kész­pénz­ben tör­té­nik –, a ke­res­ke­del­mi bank­rend­sze­ren ke­resz­tül tör­té­nő tranz­ak­ci­ók, ka­ri­ta­tív szer­ve­ze­tek és vál­lal­ko­zá­sok mű­köd­te­té­se révén stb. Az ál­la­mok­nak en­nél­fog­va több nem­zet­gaz­da­sá­gi sze­rep­lőt is fo­lya­ma­tos mo­ni­tor­ing alá kell vonni, il­let­ve olyan el­já­rá­so­kat szük­sé­ges ki­dol­goz­ni, ame­lyek au­to­ma­ti­ku­san jel­zik a koc­ká­za­to­kat (pél­dá­ul ke­res­ke­del­mi ban­kok­nál kész­pénz­be­fi­ze­tés vagy na­gyobb össze­gű át­uta­lás).

6. A fenti koc­ká­za­to­kat csök­ken­ti a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők te­vé­keny­sé­gé­nek, va­la­mint a pénz­ügyi rend­szer át­lát­ha­tó­sá­gá­nak nö­ve­lé­se. Ma­gyar­or­szág te­kin­te­té­ben egy­fe­lől ez azért is lé­nye­ges, mivel a gaz­da­ság­ban szá­mot­te­vő mennyi­sé­gű kész­pénz ke­ring, amely­nek nyo­mon kö­ve­té­se kö­rül­mé­nye­sebb a ban­kok­nál ke­zelt szám­la­pénz­nél.⁴ Más­fe­lől a ma­gyar pénz­ügyi szek­tor leg­na­gyobb szeg­men­sét a bank­szek­tor ké­pe­zi, és át­la­go­san az ügy­fe­lek 1-3%-a szá­mít magas koc­ká­za­tú­nak (off­shore cégek, kül­föl­di ügy­fe­lek stb.) (Mo­ney­val, 2016:10).

A pénz­ügyi rend­szer sza­bá­lyo­zá­sá­nál ész­lelt hi­á­nyos­sá­gok olyan bűn­el­kö­ve­té­si mó­dok­nak ágyaz­hat­nak meg, mint a pénz­mo­sás, bűn­szer­ve­ze­tek in­gat­lan­vá­sár­lá­sai, em­ber­csem­pé­szet, drog­ke­res­ke­dés, kor­rup­ció és a ter­ro­ris­ta szer­ve­ze­tek fi­nan­szí­ro­zá­sa. A jogi és pénz­ügyi kis­ka­pu­kat ki­hasz­ná­ló sze­mé­lyek és szer­ve­ze­tek ár­nyék­gaz­da­sá­ga ve­szélyt je­lent a nem­zet­gaz­da­ság egé­szé­re, rá­adá­sul to­váb­bi sze­rep­lő­ket ösz­tö­nöz­het arra, hogy az adott or­szá­gon ke­resz­tül bo­nyo­lít­sák il­le­gá­lis ügy­le­te­i­ket.

A fen­ti­ek alap­ján lát­ha­tó, hogy a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő koc­ká­za­tok fel­tá­rá­sá­ra egy­ide­jű­leg je­lent­ke­zik az adott or­szág po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi és nem­zet­biz­ton­sá­gi adott­sá­ga­i­ból, il­let­ve nem­zet­kö­zi szint­ről ér­ke­ző nyo­más­ból. A jog­rend­szer fo­lya­ma­tos és át­fo­gó fej­lesz­té­se – mint ahogy az a 2010 és 2018 kö­zöt­ti idő­szak­ban meg­tör­tént – csök­kent­he­ti a koc­ká­za­tok szá­mát, és meg­fe­le­lő gya­kor­la­tok­kal azok még idő­ben fel­tér­ké­pez­he­tő­vé vál­nak.

A to­váb­bi­ak­ban két olyan nem­zet­kö­zi szer­ve­zet vizs­gá­la­tát mu­tat­juk be, amely ki­fe­je­zet­ten a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal kap­cso­la­tos koc­ká­za­tok fel­tá­rá­sát és csök­ken­té­sét cé­loz­za elő. Az Eu­ró­pa Ta­nács szak­bi­zott­sá­ga, il­let­ve a Pénz­ügyi Mun­ka­cso­port (Fi­nan­cial Ac­ti­on Task Force, FATF) célja olyan nem­zet­kö­zi stan­dar­dok aján­lá­sa, amely nyo­mán az or­szá­gok ha­té­ko­nyan fel­lép­het­nek a szer­ve­zett bű­nö­zés, il­let­ve a ter­ro­riz­mus gaz­da­sá­gi csa­tor­nái ellen. A fenti két nem­zet­kö­zi szer­ve­zet vizs­gá­la­ta rá­ha­tás­sal van a jog­rend­szer ala­ku­lá­sá­ra, amely Ma­gyar­or­szág ese­té­ben a 2010-től fo­lya­ma­to­san fej­lő­dő sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet még át­fo­góbb új­ra­gon­do­lá­sát je­len­ti.

Ma­gyar­or­szág a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek gór­csö­ve alatt

Az Eu­ró­pa Ta­nács Pénz­mo­sás és Ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás El­le­ni Szak­ér­tői Bi­zott­sá­ga (Mo­ney­val) rend­sze­re­sen vizs­gál­ja a tag­ál­la­mok pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás vissza­szo­rí­tá­sát és fel­tá­rá­sát célzó sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­ze­tet.⁵ Ezen vizs­gá­la­to­kat az OECD mel­lett mű­kö­dő FATF aján­lá­sai és me­to­do­ló­gi­á­ja alap­ján foly­tat­ja le.

A Mo­ney­val ötö­dik körös vizs­gá­la­tát 2015–2016-ban vé­gez­te Ma­gyar­or­szá­gon, szo­ro­san együtt­mű­köd­ve a köz­pon­ti köz­igaz­ga­tá­si in­téz­mé­nyek­kel. A ne­gye­dik körös vizs­gá­lat­hoz ké­pest, amely 2010 ja­nu­ár­já­ban zaj­lott, Ma­gyar­or­szág si­ker­rel fej­lesz­tet­te a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­ze­tet, mégis, az azóta vég­be­me­nő jog­sza­bá­lyi vál­to­zá­sok kap­csán még min­dig akad­tak hi­á­nyos­sá­gok. A Mo­ney­val vizs­gá­lat ered­mé­nye­it az úgy­ne­ve­zett or­szág­je­len­tés­ben pub­li­kál­ták 2016 szep­tem­be­ré­ben. Az or­szág­je­len­tés­ben meg­fo­gal­ma­zott mi­nő­sí­tés alap­ján Ma­gyar­or­szág meg­erő­sí­tett nyo­mon­kö­ve­té­si el­já­rás alá ke­rült, amely kö­vet­kez­té­ben a kor­mány­zat a 2017. de­cem­be­ri ple­ná­ris ülé­sen volt kö­te­les be­szá­mol­ni az aján­lá­sok át­ül­te­té­sé­ről. Az or­szág­je­len­tés­ben meg­fo­gal­ma­zott szá­mos aján­lás főbb pont­jai a kö­vet­ke­zők:

1. A pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­val kap­cso­la­tos koc­ká­za­tok elem­zé­se szük­sé­ges, amely révén a Ma­gyar­or­szá­got érin­tő fe­nye­ge­té­sek, va­la­mint a hazai és kül­föl­di va­gyon­ge­ne­rá­ló bűn­cse­lek­mé­nyek fel­is­mer­he­tő­vé vál­nak. Míg a ha­tó­sá­gok­nak ak­ció­terv ki­dol­go­zá­sa, addig a ma­gán­szek­tor kép­vi­se­lő­i­nek koc­ká­zat­ér­té­ke­lé­sek el­ké­szí­té­se aján­lott. To­váb­bi in­téz­ke­dé­sek meg­té­te­le ja­va­solt a kész­pénz­ben tör­té­nő, nagy össze­gű ki­fi­ze­té­sek ese­té­ben.

2. A Ma­gyar Nem­ze­ti Bank­nak in­téz­ke­dé­se­ket kell tenni a szek­tor­spe­ci­fi­kus koc­ká­za­tok (bank, biz­to­sí­tó, be­fek­te­té­si szol­gál­ta­tó) ér­té­ke­lé­se ér­de­ké­ben, hogy a pénz­ügyi szek­tor­ra vo­nat­ko­zó­an át­fo­gó kép­pel ren­del­kez­zen. Az MNB-nek és a nem pénz­ügyi szol­gál­ta­tók fel­ügye­le­ti szer­ve­i­nek olyan el­já­rá­so­kat szük­sé­ges ki­ala­kí­ta­ni, ame­lyek fi­gye­lem­be ve­szik a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­val kap­cso­la­tos rend­szer­szin­tű koc­ká­za­to­kat. Az MNB fel­ügye­le­ti te­vé­keny­sé­gé­nek erő­sí­té­se szük­sé­ges to­váb­bá a pénz­vál­tó­ként mű­kö­dő ügy­nö­kök, va­la­mint az off­shore tár­sa­sá­gok és hazai gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok pénz­ügyi in­téz­mé­nyek­kel való kap­cso­la­tai te­kin­te­té­ben.

3. A pénz­ügyi és nem pénz­ügyi szol­gál­ta­tók – ügy­vé­dek, köz­jegy­zők és kész­pénz­tranz­ak­ci­ók­kal fog­lal­ko­zó ka­szi­nók – ese­té­ben szük­sé­ges olyan el­já­rá­sok al­kal­ma­zá­sa, amely jogi sze­mé­lyek­nél és egyéb sze­rep­lők­nél a tény­le­ges tu­laj­do­nos azo­no­sí­tá­sá­ra al­kal­mas, ame­lyek­kel meg­aka­dá­lyoz­ha­tó­ak a stró­ma­nok és fik­tív cégek al­kal­ma­zá­sá­val el­kö­ve­tett vissza­élé­sek. Az ügy­fél-át­vi­lá­gí­tá­son túl aján­lott az ügy­fe­lek­kel sze­mé­lyes kap­cso­lat­ban álló al­kal­ma­zot­tak át­vi­lá­gí­tá­sa is, ki­fe­je­zet­ten magas koc­ká­za­tú ügy­fe­lek és üz­le­ti kap­cso­la­tok ese­tén.

4. A ha­tó­sá­gok szá­má­ra biz­to­sí­ta­ni kell a nap­ra­kész cég­in­for­má­ci­ós ada­to­kat, va­la­mint a tény­le­ges tu­laj­do­no­si in­for­má­ci­ó­kat. A cél az, hogy magas koc­ká­za­tú sze­mé­lyek és tár­sa­sá­gok ne ke­rül­hes­sék el a ha­tó­sá­gok fi­gyel­mét azzal, hogy stró­ma­no­kat bíz­nak meg a vál­la­lat­ala­pí­tás és -ve­ze­tés ügye­i­vel. Fon­tos to­váb­bá, hogy a tu­laj­do­no­si kör­ben tör­té­nő vál­to­zást azon­nal je­lez­ni kell a cég­bí­ró­ság felé.

5. Fej­lesz­te­ni szük­sé­ges a bűn­ül­dö­zői szer­vek és az ügyész­ség nyo­mo­zá­si, vizs­gá­la­ti stra­té­gi­á­ját és mód­sze­re­it, egy­ben ki­dol­goz­ni egy olyan egy­sé­ges sta­tisz­ti­kai nyil­ván­tar­tást, amely ob­jek­tív mé­rő­szá­mok­kal tá­maszt­ja alá a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­val kap­cso­la­tos in­téz­ke­dé­se­ket.

6. Pon­to­sí­ta­ni szük­sé­ges a ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás és a kül­föl­di ter­ro­ris­ta har­co­sok fo­gal­ma­it, il­let­ve fej­lesz­te­ni szük­sé­ges ezen szer­ve­ze­tek és sze­mé­lyek irá­nyá­ban fenn­ál­ló fi­nan­szí­ro­zá­si csa­tor­nák fel­tá­rá­si mód­sze­re­it.

7. El kell vé­gez­ni a non­pro­fit szfé­ra fe­lül­vizs­gá­la­tát annak ér­de­ké­ben, hogy a ha­tó­sá­gok valós képet sze­rez­ze­nek a fe­nye­ge­té­sek­ről és koc­ká­za­tok­ról. A non-pro­fit szfé­ra mű­kö­dé­sé­nek át­lát­ha­tó­sá­ga és a fo­lya­ma­tos mo­ni­to­ring­te­vé­keny­ség hoz­zá­já­rul a szer­ve­ze­tek által ke­zelt va­gyon fe­let­ti fo­lya­ma­tos el­len­őr­zés­hez.⁶

8. A tö­meg­pusz­tí­tó fegy­ve­rek, va­la­mint a ket­tős fel­hasz­ná­lá­sú ter­mé­kek elő­ál­lí­tá­sá­nak és ke­res­ke­del­mé­nek meg­aka­dá­lyo­zá­sa fo­lya­ma­tos és szi­go­rú fel­ügye­le­tet igé­nyel az ál­la­mok, akár a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek ol­da­lá­ról. A je­len­le­gi sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­ze­tet az állam alat­ti sze­rep­lők tér­nye­ré­se okán szük­sé­ges fej­lesz­te­ni.

A Mo­ney­val or­szág­je­len­té­sét ala­pul véve A pénz­mo­sás és a ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás el­le­ni nem­ze­ti koc­ká­zat­ér­té­ke­lés­ről szóló in­téz­ke­dé­si terv­ről szóló 1333/2017. (VI. 9.) Korm. ha­tá­ro­zat ren­del­te el a pénz­ügyi rend­szer pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal kap­cso­la­tos rész­le­ges fe­lül­vizs­gá­la­tát és át­ala­kí­tá­sát. A kor­mány­ha­tá­ro­zat több mi­nisz­té­ri­um mel­lett a Ma­gyar Nem­ze­ti Ban­kot, a nyo­mo­zó ha­tó­sá­go­kat, a vám­ha­tó­sá­got, nem­zet­biz­ton­sá­gi szol­gá­la­to­kat, a rend­őr­ség­ről szóló tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott, a belső bűn­meg­elő­zé­si és bűn­fel­de­rí­té­si fel­ada­to­kat el­lá­tó szer­vet, va­la­mint a ter­ro­riz­must el­há­rí­tó szer­vet és igaz­ság­ügyi te­rü­le­ten il­le­té­kes szer­ve­ket vonta be a mun­ká­ba.⁷

A munka egyik ered­mény­ter­mé­ke az Eu­ró­pa Ta­nács Mo­ney­val or­szág­je­len­tés­ben Ma­gyar­or­szág ré­szé­re meg­fo­gal­ma­zott, pénz­mo­sás el­le­ni aján­lá­sok vég­re­haj­tá­sá­ról ké­szí­tett ak­ció­terv­ről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. ha­tá­ro­zat, amely fel­so­rol­ja a kü­lön­bö­ző in­téz­mé­nyek il­le­té­kes­sé­gi kö­ré­be tar­to­zó fel­ada­to­kat és ha­tár­idő­ket.

Az or­szág­je­len­tés alap­ján vég­re­haj­tott jog­sza­bá­lyi vál­to­zá­sok

A 2016 szep­tem­be­ré­ben pub­li­kált Mo­ney-val or­szág­je­len­tés után, Ma­gyar­or­szág­nak a 2017. de­cem­ber 5. és 7. kö­zött meg­ren­de­zett ple­ná­ris ülé­sen kel­lett be­mu­tat­nia a pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­ze­té­vel kap­cso­la­tos vál­toz­ta­tá­sa­it. Az aláb­bi­ak­ban néz­zük azon főbb in­téz­ke­dé­se­ket, ame­lyek szer­ve­sen il­lesz­ked­nek a Mo­ney­val or­szág­je­len­tés­ben meg­fo­gal­ma­zott aján­lá­sok­hoz.

1. A pénz­mo­sás és a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sa meg­elő­zé­sé­ről és meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ról szóló 2017. évi LIII. tör­vény ren­del­ke­zé­sei ki­ter­jed­nek va­la­mennyi koc­ká­za­tot hor­do­zó sze­rep­lő­re, el­ső­sor­ban az ügy­fél-át­vi­lá­gí­tás, tu­laj­do­no­si in­for­má­ci­ók köz­pon­ti nyil­ván­tar­tá­sa, pénz­át­uta­lá­sok­kal kap­cso­la­tos ada­tok­ra, to­váb­bá a fel­ügye­let te­kin­te­té­ben.

2. Az Eu­ró­pai Unió és az ENSZ Biz­ton­sá­gi Ta­ná­csa által el­ren­delt pénz­ügyi és va­gyo­ni kor­lá­to­zó in­téz­ke­dé­sek vég­re­haj­tá­sá­ról szóló 2017. évi LII. tör­vény a koc­ká­za­to­kat hor­do­zó sze­rep­lők szank­ci­o­ná­lá­sa kap­csán tar­tal­maz ren­del­ke­zé­se­ket. Va­gyon­be­fa­gyasz­tás­sal és egyéb pénz­ügyi kor­lá­to­zó in­téz­ke­dé­sek­kel szer­ve­ze­tek vagy tel­jes or­szá­gok moz­gás­te­rét lehet le­szű­kí­te­ni, és idő­le­ge­sen le­ál­lí­ta­ni az állam nem­zet­kö­zi jo­gok­ba üt­kö­ző te­vé­keny­sé­gét, eset­leg ex­pan­zi­ós tö­rek­vé­se­it.⁸

3. A kül­föld­ről tá­mo­ga­tott szer­ve­ze­tek át­lát­ha­tó­sá­gá­ról szóló 2017. évi LXXVI. tör­vény az egye­sü­le­tek és ala­pít­vá­nyok gaz­dál­ko­dá­sát teszi át­lát­ha­tób­bá, mivel a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott, kül­föld­ről ér­ke­ző tá­mo­ga­tás ese­tén a szer­ve­ze­tek­nek be­je­len­té­si kö­te­le­zett­sé­gük van a szék­hely sze­rin­ti il­le­té­kes tör­vény­szék irá­nyá­ba.

4. Bő­vült a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank sze­rep­kö­rét erő­sí­tő jog­sza­bá­lyok köre, ame­lyet a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank 19/2017. (VII. 19.) ren­de­le­te, va­la­mint a Nem­zet­gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um 21/2017. (VIII. 3.) ren­de­le­te erő­sí­tett meg. A 2010-es évet kö­ve­tő­en a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank sze­rep­vál­la­lá­sa túl­mu­tat az ár­sta­bi­li­tás biz­to­sí­tá­sán, és na­gyobb fi­gyel­met ka­pott a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­sel, a pénz­ügyi sta­bi­li­tás­sal, il­let­ve a tár­sa­dal­mi sta­bi­li­tás­sal kap­cso­la­tos fe­le­lős­sé­ge (Lent­ner, 2015:37). A pénz­ügyi sta­bi­li­tás pedig töb­bek kö­zött olyan elő­fel­té­te­lek­re épül, mint a belső és külső sok­kok­nak való el­len­ál­ló ké­pes­ség és a koc­ká­za­tok is­me­re­te. Ha a gaz­da­sá­gi al­rend­szer át­lát­ha­tó, nin­cse­nek „fe­ke­te fol­tok”, meg­te­remt­he­tő a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés. Ennek ér­de­ké­ben fel kell lépni min­den olyan sze­rep­lő­vel szem­ben, amely a szür­ke- vagy fe­ke­te­gaz­da­sá­got erő­sí­ti (pénz­mo­sás), vagy a tár­sa­da­lom ko­hé­zi­ó­ját és po­li­ti­kai rend­sze­rét de­sta­bi­li­zál­ja (ter­ro­riz­mus). Nem­zet­kö­zi pél­dá­kon ke­resz­tül lát­ha­tó, hogy olyan or­szá­gok­ban, ahol a pénz­ügyi rend­szer nem át­lát­ha­tó vagy rosszul sza­bá­lyo­zott, ott na­gyobb teret hasít ki ma­gá­nak a szer­ve­zett bű­nö­zés, a ra­di­ká­lis/mi­li­táns cso­por­tok, az em­ber­csem­pé­szet, va­la­mint a fegy­ver- és drog­ke­res­ke­de­lem. A pénz­ügyi rend­szer sta­bi­li­tá­sá­nak meg­őr­zé­se mel­lett a nem­zet­biz­ton­ság is meg­kí­ván­ja a fenti té­nye­zők ki­ik­ta­tá­sát vagy mi­ni­má­lis­ra le­csök­ken­té­sét, hi­szen az adott or­szág po­li­ti­kai al­rend­sze­ré­nek szer­ve­zé­se és a tár­sa­dal­mi vi­szo­nyok ja­ví­tá­sa enél­kül nem vé­gez­he­tő ered­mé­nye­sen.

5. A gaz­dál­ko­dá­si te­vé­keny­sé­get végző tár­sa­sá­gok, va­la­mint a civil szer­ve­ze­tek (egye­sü­le­tek, ala­pít­vá­nyok) 2018. ja­nu­ár 1-jé­től kö­te­le­sek az úgy­ne­ve­zett Cég­ka­pu fe­lü­le­tén re­giszt­rál­ni, és a ké­sőb­bi­ek­ben azon ke­resz­tül le­bo­nyo­lí­ta­ni az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zést.

A Mo­ney­val el­is­mer­te, hogy Ma­gyar­or­szág rövid idő alatt „di­csé­re­tes elő­re­ha­la­dást” ta­nú­sí­tott, és szá­mos te­rü­let be­so­ro­lá­sa ja­vult (Mo­ney­val, 2017:10). Ugyan­ak­kor bi­zo­nyos te­rü­le­tek még to­váb­bi in­téz­ke­dé­se­ket kö­ve­tel­nek, éppen ezért a Mo­ney­val 2018. de­cem­be­ri ple­ná­ris ülé­sén Ma­gyar­or­szág­nak is­mé­tel­ten al­kal­ma lesz alá­tá­masz­ta­ni a jog­rend­szer fej­lesz­té­sé­re irá­nyu­ló erő­fe­szí­té­se­it.

Ma­gyar­or­szág nem­zet­kö­zi vizs­gá­la­ta a Mo­ney­val ple­ná­ris ülé­sé­vel nem ért véget, mivel vele pár­hu­za­mo­san a FATF is meg­fi­gye­lés alá vonta Ma­gyar­or­szá­got. A FATF célja nem ke­ve­sebb, mint vi­lág­szin­ten el­fo­ga­dott stan­dar­dok ki­dol­go­zá­sa a pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás te­kin­te­té­ben. A stan­dar­di­zá­lás elő­nye, hogy az or­szá­gok erő­fe­szí­té­sei össze­ha­son­lít­ha­tó­vá vál­nak, ez­ál­tal nyo­mon kö­vet­he­tők az egyes or­szá­gok vagy or­szág­cso­por­tok által hor­do­zott koc­ká­za­tok.

Ugyan­ak­kor mód­szer­ta­ni szem­pont­ból látni kell a FATF stan­dar­di­zá­lá­sá­nak, va­la­mint az egyes or­szá­gok be­so­ro­lá­sá­nak kor­lá­ta­it. Az egyes vizs­gált or­szá­gok jog­sza­bá­lyi kör­nye­ze­te, po­li­ti­kai kul­tú­rá­ja ugyan­is je­len­tő­sen eltér egy­más­tól. Az Eu­ró­pai Unió bár­mely tag­ál­la­má­ban a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal kap­cso­la­tos in­téz­ke­dé­sek sok­kal ha­té­ko­nyab­ban fej­tik ki ha­tá­su­kat, mint ke­vés­bé jól szer­ve­zett, eset­leg tö­ré­keny ál­la­mok ese­té­ben. A tö­ré­keny ál­la­mok egyik közös jel­lem­vo­ná­sa, hogy a köz­pon­ti kor­mány­zat nem gya­ko­rol­ja az or­szág tel­jes te­rü­le­te fe­lett az el­len­őr­zést, en­nél­fog­va hiába ke­rül­nek kü­lön­bö­ző jog­sza­bá­lyok be­ve­ze­tés­re, azok nem ér­vé­nye­sít­he­tő­ek min­den­hol.

Mind­azon­ál­tal vi­tat­ha­tat­lan, hogy nem­zet­kö­zi szín­té­ren a FATF döntő sze­re­pet ját­szik a pénz­mo­sás és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás vizs­gá­la­ta kap­csán, en­nél­fog­va az egyes or­szá­gok nem­zet­kö­zi meg­íté­lé­sét is képes be­fo­lyá­sol­ni. Amennyi­ben stra­té­gi­ai szin­tű hi­á­nyos­sá­go­kat vél fel­fe­dez­ni, meg­kez­dő­dik az In­ter­na­ti­o­nal Co­ope­ra­ti­on Re­view Group (ICRG) el­já­rás, ebben az eset­ben pedig jog­gal fel­té­te­lez­he­tő az érin­tett or­szág­ról, hogy a pénz­ügyi rend­sze­re koc­ká­za­to­kat hor­doz.⁹

Összeg­zés

Ma­gyar­or­szág föld­raj­zi hely­ze­té­ből adó­dó­an szá­mos koc­ká­za­ti té­nye­ző­nek ki van téve, en­nél­fog­va nem meg­le­pő, hogy a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek, így az Eu­ró­pa Ta­nács vagy az FATF szi­go­rú­an vizs­gál­ja a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­ze­tet. Az or­szág­je­len­tés ha­tá­sá­ra az át­fo­góbb in­téz­ke­dé­sek a 2017. évben, il­let­ve 2018. ja­nu­á­ri ha­tály­ba­lé­pés­sel meg­va­ló­sul­tak, azon­ban szá­mos te­rü­le­ten szük­sé­ges to­váb­bi vál­to­zá­so­kat esz­kö­zöl­ni. A 2018. áp­ri­lis or­szág­gyű­lé­si vá­lasz­tá­sok kö­vet­kez­té­ben vár­ha­tó­an las­sul­ni fog a sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet fej­lesz­té­se, így a pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal kap­cso­la­tos in­téz­ke­dé­si „kö­te­le­zett­ség” át­nyú­lik az új kor­mány első évére.

A pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal szem­be­ni küz­de­lem fo­lya­ma­tos oda­fi­gye­lést igé­nyel az ál­la­mok ré­szé­ről, mint­hogy az állam alat­ti sze­rep­lők – nem­zet­kö­zi há­ló­zat­tal ren­del­ke­ző bűn­szer­ve­ze­tek és ter­ro­ris­ta cso­por­tok – egyre na­gyobb ki­hí­vást je­len­te­nek. Az Eu­ró­pai Unió köz­vet­len föld­raj­zi kör­nye­ze­té­ben – Észak-Af­ri­ka és Kö­zel-Ke­let – egyre több olyan or­szág je­lent meg az el­múlt évek­ben, ame­lyek magas koc­ká­za­tú­ak, és a vizs­gált téma szem­pont­já­ból egyre na­gyobb oda­fi­gye­lést igé­nyel­nek. A pénz­mo­sás­sal és ter­ro­riz­mus­fi­nan­szí­ro­zás­sal össze­füg­gő sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet fej­lesz­té­se en­nél­fog­va min­den uniós tag­ál­lam elemi ér­de­ke, amely nem­csak a gaz­da­sá­gi biz­ton­sá­got erő­sí­ti, hanem más al­rend­sze­rek­re is ki­ha­tás­sal van, végső soron pedig a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés meg­te­rem­té­sét se­gí­ti elő.