Könyv
hANKOVSZKY TAMÁS: PILINSZKY
JÁNOS EVANGÉLIUMI ESZTÉTIKÁJA
TEREMTŐ KÉPZELET ÉS METAFIZIKA

 

Az esztétikára szakosodott szerző kötete Pilinszky ars poeticájának fontos összetevőjét vizsgálja. Nem először veti föl a témát: többen érintették már, de átfogó, rendszeres munka még nem született róla. Ő maga sem hagyott hátra rendszeres elméleti munkát. A szerző bevallott célja éppen ezért, hogy könyvével „hozzájáruljon Pilinszky művészetfilozófiájának az életműben fellehető esszékből, tűnődésekből, utalásokból történő rekonstrukciójához". Előfeltevései között ilyen lényeges megállapításokat olvashatunk: Pilinszky Jánost mint keresztény gondolkodót érdemes megközelíteni, az evangéliumi esztétikája pedig a művészet teológiájaként értelmezhető. Tisztázza az általa használt „vallásos költő" fogalmát, és elkülöníti a Radnóti Sándor használta „misztikus költő" fogalmától. A vallásos metafizika koherens interpretációt rendelhet a költő művészetszemléletének nehezen értelmezhető részeihez is. Ennek a rendszernek az egységes voltát is feltételezi a szerző.

A könyv első része a költő saját megnyilatkozásait veszi sorra és elemzi, nyomon követi az evangéliumi esztétika - minden bizonnyal Pilinszky leleményének tekinthető - kifejezés explicit előfordulását műveiben. Jelentős meny-nyiségű publicisztika, riport, naplójegyzet, levél, az elméletírás és a szépirodalom határán mozgó szöveg áll a kutató rendelkezésére, de a kifejezés mindösz-sze ötször bukkan fel ezekben. Tűnődés az „evangéliumi esztétikáról", egy naplóbejegyzés 1962-ből, A „teremtő képzelet" sorsa korunkban, Válasz, Beszélgetések Sheryl Suttonnal, Csönd és szemlélődés. A fejezet végén található rövid összegzés világos képet fest arról, hogy mit nevezett Pilinszky evangéliumi esztétikának.

A következő fejezet az eddigi, nem túl számottevő szakirodalom eredményeinek összegzésére vállalkozik. A költő életművének eddigi kutatói abban értenek egyet, hogy evangéliumi esztétikája mindenekelőtt „vallásos művészetet jelent, illetve ilyen művészet elméletét". Ennek értelmében az evangéliumi esztétikának két része van: egy általános és egy speciális. Az első az, ami a költő felfogása szerint közös minden művészetben, és egységesen megragadható a kereszténység terminológiájával is, a második a kereszténység lényegével (a szeretettel) kapcsolatba hozható dimenzió, ami Pilinszky szerint az egyedül autentikus művészet többletét eredményezi.

A könyv második része a koncepció első vetületével foglalkozik (Az evangéliumi esztétika koncepciójának vallásos metafizikája). Ezen belül a vallásos, szorosabban a keresztény időfelfogás mentén vizsgálja Pilinszky idő- és istenélményét, fontos következtetést fogalmazva meg verseinek népszerűségével kapcsolatban, aminek eredménye, hogy a katolikus közösségek mintegy kanonizálták a költészetét. A szent idő és a művészet alcím alatt Pilinszky esztétikai programját elemzi a szerző. Ehhez Beney Zsuzsa és Götz Eszter megfigyeléseit használja fel, fölhíva a figyelmet a két értelmezés ellentétes pontjaira is, majd a költő világlátását és esztétikai szemléletmódját is meghatározó Auschwitz-élmény mentén halad tovább. A következő fejezet az evangéliumi esztétika metafizikájának néhány fogalmát járja körül alaposan: a teremtő képzelet, a művész mint személytelen médium, a világ inkar-nációjának beteljesítése, a műalkotás és a világ inkarnációja és ezek kapcsolata, a tények és a valóság összefüggései, az ikonok elmélete, az elveszített jelenlét, szakrális színház - mind olyan kulcsfogalmak, amelyek pontosabb megértése és a szakirodalom fényében való átgondolása elengedhetetlen a költő esztétikai nézeteinek körvonalazásakor. Mindebből a kötet elolvasása során és Pilinszky szövegeinek ismeretében kitűnik, hogy az evangéliumi esztétikája a művészet egészen sajátos, eredeti felfogására épül, valójában művészetfilozófia, és ez - ahogyan a szerző a könyv utószavában jelzi - leginkább vallási képzetek segítségével ragadható meg. „Pilinszky meggyőződése, hogy minden művészet - különösképpen a „Jézus személyéhez kötött" evangéliumi művészet - a teljesebb jelenlétért, a félbeszakadt inkarnáció beteljesíté-séért és a tényektől a valóságig való eljutásért végzett szolgálat".

Kairosz Kiadó, Budapest, 2011

Farmati Anna