Könyv
tISZTELGÉS A PROTESTÁNS TEOLÓGIA
KÉT JELES MŰVELŐJE ELŐTT
Studia Doctorum Theologie Protestantis
2011/1., 2012/1.
A 2011. évi SDTP kötetbe gyűjtött tanulmányokkal a szakmabeli kollégák, munkatársak és tanítványok fejezik ki hálájukat és nagyrabecsülésüket dr. Geréb Zsolt egyetemi tanár 70. születésnapja alkalmából, a kolozsvári protestáns lelkészképzés és a tudományosan művelt teológia érdekében kifejtett munkásságáról és a hazai keresztény egyházak közötti kapcsolatok ápolásáról külön is megemlékezve. Az ünnepelt 1974-ben szerzett doktori fokozatot A modern Jézus-kutatás Ernst Kăsemann után (1950-1970) című doktori tézisével, oktatói munkáját 1980-ban kezdte a Protestáns Teológiai Intézetben, előbb nyelvi lektorként tanította a bibliai görög és héber nyelvet, majd hamarosan a bibliai tudományok újszövetségi tanszékének lett a vezetője előadó tanári, majd professzori minőségben. Szaktárgyai az újszövetségi exegézis és az újszövetségi biblikateológia volt, s ehhez társult még a magiszteri képzésbe bevezetett újszövetségi speciális kollégium. Később a Partiumi Keresztény Egyetem teológia-vallástanár fakultásán vállalt órákat. Hazai és külföldi fórumokon végzett tudományos munkássága elismeréseként tudományos társaságok választották soraikba, többek között a Studiorum Novi Testamenti Societas is, illetve a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara doctor honoris causa címmel tüntette ki. Tudományos tevékenysége mellett pedig a hazai keresztény egyházak közötti kapcsolatok ápolásának szószólója és megélője is volt. Az SDTP 2011-es kötete a korábbi kiadvány struktúráját követi, az ünnepelt szakterületéről, a bibliai teológia tárgyköréből több tanulmányt is közreadnak. Az említett témakörben egyebek mellett olvashatunk Izajás 8,16 alapján az ószövetségi tanítványságról Balogh Csaba tollából, Molnár János az izraeliták egyiptomi szolgaságáról és szabadulásáról ír, Lészai Lehel Missio Dei címmel boncolgatja a missziós küldetés kérdését, a Róm 6 és Kol 2 formai és tartalmi összefüggéseiről Kállay Dezső értekezik, „Kicsoda bölcs az értelmes közöttetek?" Bölcsesség és eszkatológia Jakab levelében címmel Czire Szabolcs jegyzi írását, Adorjáni Zoltán pedig az apokrif irodalom atlétájáról, Jóbról szóló tanulmányát közli. A Theologia practica rovatban többek között Fekete Károly a református istentiszteletek hiányairól és azok pótlásáról értekezik, Koppándi Botond a házasság megáldásának homiletikáját taglalja. A Theologia systematica rovatban Ferencz Árpád a protestáns etika szempontjából vizsgálja az abortusz kérdéskörét, Benkő Tímea írásában a marosvécsi templom mennyezetén lévő megigazulástan-ábrázolásról értekezik. Az egyháztörténetnek szentelt rovatban többek között Buzogány Dezsőnek a Bod Péter egyháztörténeti kézirata viszontagságairól szóló írását, illetve Ősz Sándor Elődnek az Újszövetséghez írott kálvini kommentár kora újkori erdélyi elterjedéséről szóló tanulmányát olvashatják az érdeklődők.
A 2012. évi első SDTP számban a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet diákjai és tanárai a 65 éves dr. Juhász Tamás tudományos munkássága és hitvallásos elköteleződése előtt tisztelegnek, fejezik ki nagyrabecsülésüket. Az ünnepelt tanár munkáját 1984-ben kezdte az említett intézetben, a rendszeres teológiai tanszék tanáraként. Szaktárgyai a teológiai enciklopédia, hitvallásismeret, filozófiai bevezetés, szimbolika, dogmatika és etika. Doktori disszertációját a Heidelbergi Káté teológiai tanításáról írta, a címet 1983-ban szerezte meg. A teológiai tudományosság hazai és külföldi fórumain szerepelve előmozdította az egyházak közötti kapcsolatok gazdagodását és a teológiai fakultások közötti szakmai és ökumenikus párbeszédet. A kötet struktúrája a korábbiakhoz híven a teológia öt nagy tárgyterületét öleli fel, az ünnepelt szakterületéről több tanulmányt közölve. A Theologia biblica rovatban a Zsolt 139,13-16 antropológiai kérdéseiről Balogh Csaba értekezik, Geréb Zsolt az Ef 2,11-22 alapján az egyház egységéről ír. A Theologia practica rovatban Papp György a református igehírdetésekben tükröződő hitvallásokról ír. A rendszeres teológia témakörében Pásztori-Kupán István az anyaszentegyház ökumenikus jelzőinek mai értelmezéséhez fűzött gondolatait osztja meg, Szűcs Ferenc a reformátori teológiai tradícióban megjelenő tanításokat ismerteti a szerzetesség és radikális krisztuskövetés kapcsán. Benkő Tímea a marosvécsi templom mennyezetének ikonográfiai programját ismerteti, a tudomány és teológia dialógusának római katolikus, anglikán, lutheránus és református aspektusairól Gaál Botond írásából szerezhetünk bővebb információt, Visky S. Béla Friedrich Hermanni teodíceájával ismerteti meg az olvasót, Pieter Coertzen tanulmánya pedig a vallásszabadság kérdését járja körül a délafrikai vallási jogok és szabadság chartája alapján. A Historia eccleasiaeben Kolumbán Vilmos József a bölöni unitáriusok és reformátusok együttéléséről értekezik a páli testszimbolika elemeit felhasználva, Hermán M. János pedig Miskotte, a magyar gyermek holland pártfogója címmel jegyzi írását, majd G. Henk van de Graaf Hollanditis, magyaritis című tanulmánya kelti fel az olvasó figyelmét.
Mindkét kötet amellett, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet jeles egyéneit hivatott köszönteni, tartalmas és sokrétű olvasnivalót kínál a nagyközönség számára.
Dénes Gabriella
