Györgyjakab Tímea-Rita
mERT A NEVELÉS SZÁMÍT
A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990 utáni története

 

 

„A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos ifjúságnevelő mozgalom, mely mindenki számára nyitott, származásra és emberfajtára való tekintet nélkül. A mozgalom célját, elveit és módszereit az alapító, Lord Robert Baden-Powell határozta meg." (Word Organization of the Scout Movement-WOSM-Fundamental Principles - 1989. február)

A cserkészet a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma. A világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik egy közös célért: segíteni a gyermekeket és fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A Baden-Powell által kidolgozott mozgalom sikerességét az is mutatja, hogy a világon csak hat országban (Andorrai Fejedelemség, Kubai Köztársaság, Kínai Népköztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és Mianmari Államszövetség Köztársasága) nincsen semmilyen szintű cserkészet, ezekben többnyire be van tiltva (a WOSM adatai).

A cserkészmozgalom célja

A magyar cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Ennek érdekében önkéntesei segítségével életmodellt nyújt, illetve ifjúságnevelést végez. Hétéves kortól kezdve mindazok számára ezt kínálja, akik a helyi közösségekkel együttműködve nyitottak elveire, és tevékenyen részt vállalnak közösségük életében.

Mindehhez saját nem formális nevelési módszerét, a cserkészmódszert hívja segítségül, amely a következő elemekből áll: a kisközösségi (őrsi) rendszer, fogadalom és törvények, a cselekedve tanulás, folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok - főként - a természetben, a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra.

A cserkészet pedagógiai alapjait több mint száz éve fektette le az angol Robert Baden-Powell, de a kiscsoportos rendszeren és cselekedve tanuláson alapuló cserkészmódszer ma aktuálisabb, mint valaha.

Erdélyben 1911-ben alakult meg az első cserkészcsapat a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban Z. Sebess József testnevelő tanár vezetésével. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket, de 1923-bantöbberdélyi nagyvárosban újraalakultak a magyar cserkészcsapatok. A harmincas évek elejére szinte Erdély minden magyar tannyelvű gimnáziummal rendelkező városában tevékenykedtek cserkészcsapatok, így Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székely udvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Temesváron. A II. világháború azonban ismét nehézségeket hozott, ezt követően a megszilárduló totalitárius rendszer mindenhol leszámolt a cserkészettel.

A hangváltást csak 1989 decembere hozta el. 1990 februárjában elsőként Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakult cserkészcsapat, létrejöttek a mai Budvár, illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei. Csíkszeredában országos szervezet létrehozását határozta el egy öregcserkészekből és a cserkészetről nagyon keveset tudó, de lelkes fiatalokból és középkorúakból álló csoport. Ez a kis csoport 1990. május 15-24. között Gyergyószárhegyre hívta össze a Romániai Magyar Cserkészszövetség (a továbbiakban RMCSSZ) alapító közgyűlését. A résztvevők itt cserkészfogadalmat tettek, döntöttek a szövetség megalakításáról, megfogalmazták annak működési szabályzatát, megválasztották az RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket.

Még ebben az évben országszerte beindult a cserkészmunka. Fokozatosan lehetőség nyílt a különböző külföldi magyar cserkészszövetségek cserkészeivel és vezetőivel való megismerkedésre. A szövetség első képzett cserkészvezetőihez - a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) és a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) jóvoltából - a következő három évben mintegy ötven képzett cserkészvezető csatlakozhatott.

A „hőskorban", azaz az 1990-es évek elején a cserkésztevékenység nagyfokú társadalmi elismerésnek örvendett. A másik oldalon viszont ott leselkedett a fenyegető veszély a román állam részéről, amikor karhatalommal, jogi buktatókkal és megtöréssel próbálták betiltani a mozgalmat, természetesen sikertelenül. A '90-es évek végének enyhülő politikai légköre jelentett csak változást az ilyenfajta szemléletmód megváltoztatásában.

Az ezredforduló a szövetség számára is változásokat hozott, elsősorban hozzáállásban, valamint egy új vezetői nemzedék kinevelődési folyamatában. Új vezetőképzési folyamat indult be, 1999-ben megszervezésre került az I. Partiumi Őrsvezetőképzés Nagybányán, melyet segédvezetői képzés is követett, új lendületet adva a szövetségi munkának. Több országos méretű rendezvényből is sikerült hagyományt teremteni. Ilyen volt például a szamosújvári rovásírásverseny az 51. sz. Czetz János cserkészcsapat szervezésében. 2004-ben az V. Országos Rovásírásverseny záróakkordjaként a szamosújvári örmény katolikus temetőben sor került annak az emlékhelynek a leleplezésére és felszentelésére, amely az ifjúságot felkaroló elődöknek kívánt emléket állítani. Ebből az alkalomból a helybéli cserkészcsapat emlékplakettet avatott Lord Robert Baden-Powellnek, a cserkészet megalapítójának tiszteletére.

2002 februárjától a szövetség a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagszervezeteként igyekszik élő kapcsolatot fenntartani más ifjúsági szervezetekkel. A MIT révén került közelebbi kapcsolatba a Magyar Ifjúsági Konferenciával (MIK), amelynek teljes jogú tagjává vált 2004-ben. A 2004-es év folyamán alapító tagjává vált a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének.

Ebben az évben újabb országos rendezvénnyel gyarapodott a Romániai Magyar Cserkészszövetség programlajstroma: a marosszentgyörgyi 21 sz. Petki Dávid cserkészcsapat megszervezte a Dalos Pacsirta Országos Cserkész Dalversenyt.

2005-ben a szövetség megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából több helyszínen zajlott az emlékév megünneplése. A megemlékezések csúcspontja a Gelence környékén megrendezett több mint 400 fős emléktábor, a REGE volt, melyre meghívást kaptak az Magyar Cserkészszövetségek Fóruma (MCSSZF) cserkészcsapatainak képviselői is. Az emléktábor az erdélyi népi hagyományokat mutatta be, valamint a helyi kultúra, a határokon átívelő magyar cserkésztestvériség meg-elevenítésére törekedett.

A hagyományoknak megfelelően szeptemberben a szárhegyi emlékparkban felavatták a harmadik kopjafát is, amelyet ötévente helyeznek el a cserkészszövetség megalakulásának évfordulója alkalmából. 2005 őszén Maros, Csík, Gyer-gyó, Udvarhely körzetek számára megkezdődött a Forrás őrsvezetőképző.

2006-ban rendezték meg az első országos műhelytábort Szászrégenben, csapatvezetők, rover cserkészek jelenlétében. A nyár folyamán négy segédvezető részt vett az MCSSZ I. budai kerületének segédtiszti vezetőképzőjén. Augusztus folyamán, a libáni cserkészparkban zajló képzés végén a Forrás ŐVK 33 őrsvezető jelöltje tett fogadalmat. Novemberben tisztújító közgyűlést tartottak, és módosították az alapszabályzatot.

2007 februárjában első alkalommal rendezték meg Csíkszeredában az Országos Cserkészbált. Ez az országos programok szerves része lett, illeszkedik a magyar cserkészszövetségek által hagyományosan megrendezett cserkészbálok sorába. 2007-ben 22 erdélyi cserkészt készítettek fel, akik számára először adatott meg a lehetőség, hogy Erdélyt képviseljék a cserkész világtalálkozón, a XXI. Dzsemborin Angliában. Az MCSSZ képviseletében kiutazó erdélyi cserkészek egy kopjafát helyeztek el az angliai cserkészparkban a dzsemborin való részvételünk jelképeként.

2007 tavaszától kezdődően a MIT és az Áldás, népesség mozgalom által megálmodott Adj, király, katonát! vetélkedősorozatba kapcsolódott be a szövetség. Októberben Sepsiszentgyörgyön zajlott az MCSSZF negyedik tisztképző tanfolyama, amelyen nyolc erdélyi tisztjelölt is részt vett. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) és miskolci iskolák adományaként a betlehemi békelánggal együtt a romániai magyar cserkészek ajándékcsomagokat juttattak el a csángómagyar gyermekeknek.

2008 tavaszán-nyarán jótékonysági koncertsorozatok szervezésével egy szászrégeni cserkészlány, Vita Tímea életének megmentésére siettek a hazai cserkészek. Közben épült-szépült a Vadas-tetőn létrehozott cserkészpark. A Sepsiszentgyörgytől mindössze tíz kilométerre fekvő Sepsikőröspatak közelében, egy erdei tisztáson húzódik meg a ház és a körülötte elterülő térség, ami kiválóan alkalmas nagyobb létszámú cserkésztáborok szervezésére is. Sepsiszentgyörgyön felavatásra került a Tanulók Háza kertjében található Bi-Pi emlékplakett, amely a cserkészmozgalom száz évének is emléket állít. Szintén ebben az évben önállóan szerveztek Gilwell-rendszerű őrsvezetőképzést. A Nagyenyed melletti őrsvezetőképző tábort követően 39 őrsvezetővel gazdagodott a szövetség. Öt új segédtiszt is segíti a cserkész nevelői munkát, akik az MCSSZ I. budai kerületének segédtiszti vezetőképzőjében végeztek.

Az évek során a szövetség nevelési munkát elősegítő programokat, vetélkedőket szervezett. Az Erdély várnagya vetélkedővel az erdélyi várakra, udvarházakra, vártemplomokra vagy csak egyszerűen a megmaradt romokra próbálják ráirányítani a figyelmet. Ősi magyar írásunk, a rovásírás védelmében tankönyvet szerkesztett a dési cserkészcsapat vezetője, Zomoráné Cseh Márta. Az évente megrendezésre kerülő országos rovásírásversenyek győztesei számára rovás különpróbát dolgoztak ki. A rovásírás konferencia is szerves részét képezi a programoknak. Neves előadók, szakemberek bevonásával zajlik a tanácskozás, ami tudományos kutatómunkák szellemi műhelyévé is vált. Az érdeklődő felnőttek számára a szövetség alapképzést szervezett. A legügyesebb cserkész újságíró számára Aranytoll díjat alapítottak, amely egyenruhára felvarrható jelvénnyel és pénzjutalommal jár.

2009-ben új országos rendezvénnyel bővült a paletta, a nagyenyedi csapat az ötletes Pentaktív rendezvényen ötféle tevékenységet szervez meg: disznóvágást, kenyérsütést, a népszerű pinewood derbyt, csuriga versenyt és kézműves-foglalkozást. A szövetségi adminisztrációs munkát egy irodavezető segíti, aki fizetett alkalmazottként tevékenykedik a csíkszeredai szövetségi irodában. Ezzel egy újabb emlékévhez érkezett a szövetség. Az RMCSSZ 2010-ben ünnepelte megalakulásának húszéves évfordulóját. A húsz év mérlege: Erdély 56 településén 138 bejegyzett cserkészcsapatban, közel 2000 cserkésszel és 200 felnőtt vezetővel folyik az ifjúságnevelő munka. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy az erdélyi magyar cserkészet már a száz évet is betöltötte. Az emlékévben számos alkalom kínálkozott az együttünneplésre, illetve az erdélyi cserkészetben rejlő értékek és lehetőségek bemutatására. Az emlékév fontos mozzanata volt a május 15-én Gyergyószárhegyen szervezett kopjafaavatás és cserkésznap. A szövetség megalakulásának és az első cserkészvezetők fogadalomtételének helyszínén több mint 300 cserkész gyűlt össze (27 erdélyi magyar cserkészcsapat képviseletében) a negyedik kopjafa felavatására. Az ünnepség keretén belül ökumenikus istentiszteletre is sor került Tamás József segédpüspök, Ferencz Ervin ferences szerzetes, a gyergyószárhegyi ferences kolostor házfőnöke és Kónya Tibor református lelkész részvételével. Ezen az ünnepen a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében Balog László történész bemutatta Bardócz Csaba cserkészvezető Az erdélyi magyar cserkészet története (1911-1944) című könyvét. Gulyás László, a Csíksomlyó Magazin szerkesztője az idei kiadványt ismertette, ebben a cserkészet mint ifjúságnevelő mozgalom is helyet kapott. Végül Kasza Tamás ügyvezető elnök az új cserkészegyenruhát ismertette, majd cserkésznap és vezetői tanácskozás következett. A vetélkedők nyerteseinek díjazását a nagyenyedi cserkészek meglepetés koncertje követte. Az emlékév megkoronázása a második szövetségi nagytábor, a MAJ'NEM 2010 (Madarasi Jubileumi Nemzetközi Emléktábor) volt július 14-23. között. Az emléktábor IV. Béla korába vitte vissza a résztvevőket.

Az emléktábor az emlékév legnagyobb rendezvénye volt, amelyen a 609 résztvevő mellett körülbelül 700 személy látogatta meg a tábort a nyílt napon. Részt vettek magyarországi, felvidéki, vajdasági, illetve Erdély minden sarkából idesereglett 11-16 éves magyar cserkészek. A 11 év alatti kiscserkészek a tábor öt napján voltak jelen. A 16 év fölötti fiatalok és felnőttek a tábor vezetésében és programjainak levezetésében vállaltak munkát. Egy külön tábori újság is született, ami a Szövetség honlapján is olvasható: http://rmcssz.ro/files/tabori_kronika.pdf.

Az emlékév másik kiemelkedő rendezvénye a Csíki Székely Múzeumban október 2-november 31. között megrendezett cserkésztörténeti kiállítás volt. A kiállítás jó alkalom volt arra, hogy a magyar cserkészet százéves történelmének ereklyéivel, valamint a jelenkori cserkészet ifjúságnevelő, értékteremtő munkásságával ismertesse meg az érdeklődőket.

2010. november 11-14. között Erdélyben rendezték meg a Lengyel-Magyar Kisebbségi Konferenciát. Erre az alkalomra 35 magyarországi, lengyelországi, litvániai, szerbiai, felvidéki, fehérorosz, kárpátaljai és romániai magyar cserkészvezető látogatott Nagybányára, hogy a nem formális nevelés és a cserkészet európai helyzetéről tanácskozzon.

Ebben az évben a romániai magyar cserkészek immár tizedik alkalommal hozták el Bécsből a betlehemi békelángot, és osztották szét Erdély cserkészcsapatainak. Egyre több helység templomában világít karácsony estéjén a cserkészek által átadott békeláng.

2011. február 26-27. zajlott az RMCSSZ Tisztújító Közgyűlés és az V. Országos Cserkészbál Székelyudvarhelyen, amelyek újabb fejezetet nyitottak a szövetség életében. A Backamadarasi Kiss Gergely Református Kollégiumban ünnepelte a Romániai Magyar Cserkészszövetség, hogy napra pontosan száz éve éppen abban az épületben alakította meg Z. Sebess József tanár a legelső erdélyi cserkészcsapatot. A száz évvel ezelőtt történtek felelevenítése után elkezdődött tisztújító közgyűlés során az elkövetkező négy évre Kasza Tamás szamosújvári cserkészvezetőt választották a szövetség új elnökévé. Az elnöki tisztséget előzőleg 17 éven át betöltő Gaál Sándornak - munkája elismeréseként - a közgyűlés „tiszteletbeli elnök" címet adományozott. A rendezvény meghatározó momentuma a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a Román Nemzeti Cserkészszövetség (Organizaţia Naţională Cercetaşii României - ONCR) között megkötött együttműködési protokoll szerződés aláírása volt Kasza Tamás RMCSSZ-elnök és Bianca Neşiu Bedreag ONCR-elnök által. A szerződés célkitűzései között a cserkészeszmék közös terjesztése, a fiatalok és felnőttek szociális és nevelő jellegű projektekbe való bevonása, valamint egymás nevelési rendszerei sajátosságainak megismerése is szerepel.

A szövetség munkáját 2011-ben Árpád fejedelem-emlékdíjjal jutalmazták. A díjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. alapította 2007-ben Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulója alkalmából. Az emlékév záróakkordja a 2011. május 28-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota dísztermében megszervezett emlékülés volt. A díjátadó gálát az országos és nemzetközi rendezvényeken díjazott cserkészek programja színesítette. Kiosztották a frissen alapított kitüntetéseket és elismerő okleveleket több kategóriában. Díszoklevelekkel és a cserkész társasági jelvénnyel köszönte meg a szövetség a támogatók munkáját, a főtámogató intézményeknek és szervezeteknek pedig szobor formájú Szent György-kitüntetést adományozott. Dobri János - érem formájú - kitüntetésben részesültek a nevelési munkájukban kimagasló teljesítményt nyújtó cserkészvezetők, Puskás Lajos - érem formájú - kitüntetést kaptak a különböző területeken eredményes munkát végző cserkészvezetők és külsősök, és Z. Sebess József-kitüntetéssel jutalmazták a kimagasló teljesítményt, jó munkát végzett csapatokat.

Ebben az évben is folytatódtak a vezetőképzések. Segédőrsvezető, őrsvezető és segédvezetői képesítésre nagy számban jelentkeztek résztvevők. Ezek eredményeképpen képesítést kapott 37 segédőrsvezető, 40 őrsvezető és 10 segédvezető. Vezetőképzés szempontjából az év nagy megvalósítása az 1. sz. Bem József vezetőképző csapat újraalakulása volt, hiszen ez az a közösség, amely a segítségével szövetségünk vezetőképzései megvalósulnak, és folyamatosan fejlődni tudnak.

A 14. sz. dr. Kovács Sándor cserkészcsapat áldozatos munkájának köszönhetően bővül a Vadas Cserkészpark, elkészült az Erdei Iskola és különböző tanösvények. A különböző körzeti rendezvények az országos programok sorát egészítik ki. Ilyenek a körzeti cserkésznapok, a farsang, a kézműves-foglalkozások és a több száz - csapatszinten megrendezett - esemény, a cserkészek testi és szellemi épülését szolgáló heti vagy havi foglalkozások.

2012-es eseménynaptár

• január 7.: Erdélyi kagylós találkozó, Torda

• január 13-15.: Elnökségi találkozó, Szamosújvár

• január 20-22.: Felnőttképzés, Kolozsvár és Csíkszereda

• február 10-12.: Őrvezetőképzés - Hivatásfelkészítő lelki hétvége, Csíkszereda

• február 18.: RMCSSZ Közgyűlés és a VI. Országos Cserkészbál, Kolozsvár

• február 24-26.: CSELEN (Cserkész Lelki Napok), Nagy-enyed és Farkaslaka

• március 1-4.: Lengyel-Magyar Kisebbségi Konferencia, Vilnius

• március 23-25.: Felnőttképzés pedagógusoknak, Kolozsvár és Sepsibesenyő

• március 23-25.: Őrvezetőképzés - Táborkapu próba, Székelyudvarhely

• április 2-6.: „Iskola másképp" projekt

• április 13-15.: A csodaszarvas nyomában XIII. Országos Rovásírás Verseny és A rovásírás vonzásában VII. Rovás Ismeretterjesztő Konferencia, Szamosújvár

• április 21-22.: Országos cserkésznapok

• április 28.: Cserkészmúzeum és -otthon avatása, Sepsiszentgyörgy

• május 4-6.: Segédőrsvezető-képzés - előkészítő hétvége, Nagyenyed

• május 11-13.: Őrsvezetőképzés - előkészítő hétvége, Sepsiszentgyörgy

• május 18-20.: Vezetőtanács találkozó, Marosvásárhely

• május 18-20.: Országos Cserkész Sportnapok, Mar os-vásárhely

• június-augusztus: Csapattáborok Erdély-szerte

• július 9-29.: Vezetőképző táborok, Szencsed

• július 12-17.: Országos kiscserkész tanyázás, Szencsed

• augusztus 22-26.: IV. Erdélyi Rovásírástábor, Székelyföld

• szeptember 1-2.: Bonchidai kastélynapok - gyerekprogramok

• október 12-14.: Dalos Pacsirta IX. Országos Cserkész Dalverseny, Marosszentgyörgy

• október 13.: VI. Országos Cserkész Szüreti Bál, Marosszentgyörgy

• november 9-11.: IV. Országos Cserkész Mesemondó és Színjátszó Verseny, Györgyfalva

• november 16-18.: Őrsvezetőképzés - Próbáztatás és záró képzés, képesítések kiosztása, Székelyföld

• november 23-25.: IV. PENTAKTIV, Nagyenyed

• december 15.: Betlehemi Békeláng központi lángátadó ünnepség, Bécs

• december 14-16.: VELE (Vezetői Lelki Napok), Csíkszereda

A cserkészet egyik lételeme a cserkésztábor - mindannak az elméleti tudásnak a gyakorlatba ültetése, amit az évközi munka során adnak át a vezetők a cserkészeiknek. Ennek érdekében a csapatok minden évben tábort szerveznek. A táborok programjait a korosztályok igényeihez alakítják, megadva minden résztvevő számára a szellemi és fizikai fejlődés lehetőségét. A tábori körülmények, az ott adódó mindennapi feladatok és a tábor keretében megszervezett portyák fejlesztik a gyerekek és fiatalok kommunikációs készségét, improvizációs készségét, állóképességét, pontosságát, teljesítőképességét, kezdeményezőkészségét, figyelmét, kitartását stb. A délelőtti és délutáni blokkokban zajló programok (például a különböző kézművességek) fejlesztik a résztvevők kézügyességét, a hagyományok megismerését célozzák. Mindehhez sok játék és esténként tábortűz is társul.

Az RMCSSZ számokban (a 2012 februárjában leadott csapatjelentések alapján) _

Bejegyzett csapat: 138, alakuló csapat: 2, aktív csapat: 63; 200 képzett felnőtt vezető, 2000 cserkész.

Nemek szerinti eloszlás: lányok összesen: 53 százalék, fiúk összesen: 47 százalék.

Korosztály szerinti elosztás: 15-18 év között: 21 százalék, 19-22 év között: 6 százalék, 23 év fölött: 13 százalék, 50 év fölött: 2 százalék, 7 év alatt: 1 százalék, 8-10 év között: 14 százalék, 11-14 év között: 43 százalék.

Vezetőképzési rendszer

A cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Elő kívánja segíteni, hogy a fiatalok jellemes egyéniségként a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek értékes és hasznos tagjai legyenek - „emberebb emberré, magyarabb magyarrá" váljanak. Fontos célja az erdélyi magyarság és a magyar nép kultúrájának és történelmi hagyományainak védelme és ápolása.

A cserkészet legkisebb szervezeti (és egyben nevelési) egységét, a nyolctagú őrsöt annak tagjainál 2-4 évvel idősebb képzett őrsvezető irányítja. Négy-öt őrs közös munkájáért egy 18 évnél idősebb segédvezető, a csapatokért pedig a cserkészvezetők felelnek.

Ahhoz, hogy az évente újonnan cserkészkedni kezdő fiatalok számára megfelelő mennyiségű vezető legyen a csapatokban, a szövetség évente Vvezetőképzőt (VK) szervez. Három szinten történik vezetőképzés, segédőrsvezető-képző (SŐVK), őrsvezetőképző (ŐVK), illetve segédvezető-képző (SVK) szinteken. Mindhárom képzés különálló, de ugyanakkor szervesen összefonódó modult képez, és az adott korosztálynak megfelelő ismeret- és élményanyagot biztosít a résztvevők számára. A 11-13 évesek számára szervezett SŐVK egy elő-hétvégéből és egy kilencnapos táborból áll, aminek során egy 14 fős felnőttekből és fiatalokból álló közösség (törzs) képezi a résztvevőket. Az ŐVK a 14-16 éves korosztályú cserkészeknek szól, ez már jóval összetettebb, és komoly kihívás elé állítja a résztvevőket. Időtartama egy év, tavasztól tavaszig hat találkozó alkalmával hallhatnak képzéseket a résztvevők, és a képzési időpontok között feladatokat kell elvégezniük. A hat találkozó közül öt képzési hétvége és egy a 11 napos tábor. A 18-26 éves korosztály számára másfél éves, fokozott nehézségű képzés, az SVK biztosít felkészülési lehetőséget. Itt a hat alkalom során már nagyon komoly szervezési, nevelési, animálási, pedagógiai és pszichológiai ismereteket van alkalmuk elsajátítani a résztvevőknek. A hat alkalom közül egy tábor, a többi képzési hétvége.

A vezetők között számos pedagógus, lelkész, tréner és más szakember vállal önkéntes alapon nevelői munkát a társadalom és a helyi közösségek érdekében. A szövetség fennmaradása

érdekében mindig zajlott különböző szintű vezetőképzés, a jelenleg alkalmazott egymásra épülő és a képzési folyamat során összefonódó, egymást kiegészítő, több szintű képzési rendszert 2007-ben kezdték kialakítani. Jelenlegi formájában 2009 óta alkalmazzák: a különböző szintek résztvevőinek párhuzamosan, egymáshoz közel zajlik a tábora, így alkalmuk nyílik gyakorlatban is kipróbálni egymáson a képzés folyamán tanultakat. A SÖVK, illetve az ŐVK táborba egész Erdély területéről és Magyarországról érkeznek kiképzők. A segédvezetői képzés kárpát-medencei szinten zajlik, így még szélesebb a kiképzők kulturális sokszínűsége.

A cserkészvezető-képzés központi célja felelős, értékközpontú és életével példát mutató vezetői utánpótlás képzése a Románia Magyar Cserkészszövetségnek. Ez az erdélyi cserkészet hosszú távú fennmaradását és hatékony működését is biztosítja.

A részcélokat a cserkészmozgalom belső struktúrája és a korosztályi képzés határozza meg, ugyanis ennek következtében három korosztályi szintű vezetőképzési rendszer van kialakítva, ennek megfelelően három részcélt különböztetnek meg:

1. A segédőrsvezetői képzés központi célja lelkes és alapos tárgyi tudással rendelkező segítséget biztosítani a csapatokban tevékenykedő őrsvezetők számára, emellett közösségi és közösségépítő jellegéből adódóan gondoskodik arról, hogy a résztvevő cserkészek ne morzsolódjanak le a társadalom hatása következtében.

2. Az őrsvezetőképzés a legfiatalabb tényleges vezetői szerepet ellátó 14-16 éves korosztálynak szól, célja neveltből, veze-tettből vezető és nevelő gondolkodású fiatalokat képezni, akik képesek egy nyolcszemélyes kiscsoportot (őrsöt) összefogni és irányítani heti rendszerességű, folyamatos munka során.

3. A segédvezető-képzés a cserkészcsapatok 18 év feletti felnőtt vezetőit hivatott képezni, célja, hogy jó szervezői és nevelői készségű fiatalokat képezzen, akik képesek több őrs nevelői munkáját átlátni és irányítani, táborokat szervezni vagy akár csapatot vezetni.

A vezetőképzést sikeresen befejező fiatalok az itt szerzett tudást és képességeket hazaviszik Erdély különböző településeire, és továbbadják a helyi közösség magyar ajkú fiatalságának, ezáltal el ő segítik egy talpraesett, erő s magyar öntudattal rendelkező, felelős gondolkodású generáció felnövekedését.

Az RMCSSZ belső képzési rendszerét egészíti ki a felnőttképzés, melyre olyan felnőttek jelentkezhetnek, akik meg szeretnék ismerni a cserkészetet, módszereit, elveit, és kicsit bele is szeretnének kóstolni.

Nemzetközi kapcsolatok

A Romániai Magyar Cserkészszövetség aktív tagja a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának (MCSSZF), cserkészcsapatok révén kapcsolatban áll, de nem tagja a Cserkész Világszövetségnek (World Organization of the Scout Movement - WOSM), országon belül pedig partneri kapcsolatban van a Román Nemzeti Cserkészszövetséggel (Organizaţia Naţională „Cercetaşii României").

A Magyar Cserkészszövetségek Fórumát 1991-ben hívták életre Hodossy Gyula és Bodnár Gábor kezdeményezésére, és jelenleg a Kárpát-medencében és a nyugati szórványban működő alábbi nyolc magyar cserkészszövetséget tömöríti: Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KÁMCSSZ), Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ), Magyar Cserkészlányszövetség (MCSLSZ), Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS), Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCSSZ), Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata (HMZMCSCS).

Céljai: a tagszövetségek közötti kapcsolattartás, információcsere; szakelőadók és az illetékes szakvezetők bevonásával időszerű súlyponti szakkérdések megvitatása; egyéni és közös problémák megvitatása és megoldási javaslatok kidolgozása; közös programok, képzések megszervezése; szövetségi rendezvények ismertetése és meghívások, cserelátogatások előkészítése; közös kiadványok iránti igény felmérése, szerkesztése, kiadása; internetes honlap működtetése.

Az MCSSZF elnökségi ülésein egyes szövetségeket legfelsőbb vezetői, illetve azok megbízottai képviselik az előzőekben meghatározott célok elérése érdekében. Lehetőség szerint évente kétszer, tavasszal és ősszel tart az MCSSZF elnökségi ülést. Az egyik vándorülés, melynek célja a tagszövetségek munkájának és helyzetének jobb megismerése, a másik helyszín általában Magyarország, amikor az éves közgyűlésre kerül sor. Az ülések során a szövetségek vezetői beszámolnak helyzetükről, eredményeikről és gondjaikról.

Az RMCSSZ a Fórum által kapcsolatban áll a WOSM-mel, de mivel alapszabályzata csak egy cserkészszövetséget fogad el országonként, ezért nem tagja annak. Az elmúlt években a szövetség lépéseket tett a helyzet változtatása érdekében, ez azonban elég hosszú folyamatnak ígérkezik. Mindezek mellett az MCSSZ által az RMCSSZ is részt vett különböző nemzetközi rendezvényeken, több alkalommal a Közép-Európai Dzsemborin és 2007-ben a Nagy-Britanniában megszervezett világtalálkozón. Élmény volt a romániai magyar cserkészek számára ott járni, ahol 1907-ben Bi-Pi az első cserkésztábort megszervezte. Több mint 38 000, a világ minden sarkából összesereglett cserkésszel ünnepelték a százéves évfordulót.

Az országon belüli cserkészkapcsolatokat illetően 2011 februárja egy új fejezetet nyitott az RMCSSZ és az ONCR (Organizaţia Naţională „Cercetaşii României") kapcsolatában. A korábban említett szerződés szellemében az RMCSSZ 2011. augusztus 11-21. között részt vett a RoJam-en, a Román Nemzeti Cserkészszövetség (ONCR) Dzsemboriján, a Szeben megyei Szelistyén. A tábor szervező csapatában hét erdélyi cserkész tevékenykedett, olyan programokat és műhelyeket vezetve, mint falmászás, nemezelés, gyertyaöntés. Augusztus 13-án itt zajlott a két elnökség találkozója, majd 13-án és 14-én a szövetség 22 cserkésszel és a teljes elnökséggel képviseltette magát a nyílt napon. Az együttműködés eddigi legnagyobb sikere az Iskola másképp projektben való közös fellépés.

Tervek

A tervek megvalósításához öt célt definiált az RMCSSZ, melyeket kitörési pontokként határozott meg, és ezekhez akcióterületeket nevesített, valamint konkrét terveket rendelt. A konkrét tevékenység kapcsán meghatározta a szükséges erőforrásokat, és mérlegelte, mi az, ami rendelkezésre áll, és mi az, ami hiányzik (l. táblázat lent).

Irányelvek	Tevékenységek (Akcióterületek)
1. Működő csapatok megerősítése	1.1 Toborzás erősítése; meglévő cserkészcsapatok létszámának és a fiatalok megtartási arányának növelése. 1.2 Vezetőképzés módszertani és tartalmi egységesítése, minőség biztosítása. A meglévők mellet új vezetőképzések elindítása. Rendszeres vezetői továbbképzés rendszerének megteremtése.
2. Új csapatok létrehozása	2.1 Cserkészcsapatok elindítása és mentorálása olyan településeken, ahol jelenleg nem működik. 2.2 A cserkészet testközelből történő megismertetése 10-14 éves fiatalokkal, olyan helyeken, ahol cserkészcsapat indítását szeretnék elérni.
3. Vonzó cserkészet kialakítása	3.1 A cserkészet új nevelési programjának kidolgozása és terjesztése az aktív vezetők között. 3.2 A szakági tevékenység kiterjesztése (amatőr sporttevékenységek, kultúrához kapcsolódó hagyományőrzési tevékenység) 12-21 éves korcsoport széles rétegei számára elérhetővé tétele. 3.3 Vezetésből kinőtt vezetők önkéntesként való bekapcsolása a szövetségi munkába és a csapatok életébe. A részmunkaidős vezetők számának emelése, szakértők bekapcsolása a mozgalom szervezésébe. A családos cserkészet népszerűsítése.
4.Látható cserkészet	4.1 A cserkészet rendszeres jelenléte a regionális és az országos közmédiumokban. 4.2 A társadalom széles körben ismerje meg a cserkészetet és kapcsolja össze a társadalomért vállalt felelősséggel és tevékeny részvétellel.

 

Felhasznált irodalom

Cserkészet az összmagyarság szolgálatában. Magyar Cserkész Almanach (Salló Emőke cst., RMCSSZ és Csémi Szilárd cst., Kismedve SZMCS szerk.). Magyar Cserkészszövetségek Fórumának kiadványa, Révkomárom 2010

Minden magyarul beszélő gyerek találkozzon a cserkészettel! Össz-magyar Cserkészstratégia. Magyar Cserkészszövetségek Fórumának kiadványa, Budapest 2012

WOSM Fundamental Principles - 1989. február

A Romániai Magyar Cserkészszövetség 2012-es évi csapatjelentései.

Elnökségi beszámoló a 2011-es évről