Kömény Beáta
a CSERKÉSZET LELKISÉGE

 

 

A cserkésztörvények és a fogadalom

A cserkésztörvény szó szerinti megtanulása és magyarázatainak ismerete már az újonc cserkész számára is követelmény, az első kiképzésnek és próbának az anyaga. A cserkésztörvény az egész cserkészeszmény és -mozgalom lelke, a cserkészjellem alapja. Ezért fontos, hogy a cserkészmunka folyamán újra és újra előkerüljön, a cserkészfoglalkozások tárgya legyen. A cserkész élete ezekre épül, ezért többet kell foglalkoznia vele.¹ Ennek fényében Márkus Tamás a cserkésztörvényeket a cserkészmozgalom pedagógiai alapjaiként említi.² A cserkésztörvény ősi szövegét Baden-Powell fogalmazta meg, majd a cserkészmozgalom terjedése után minden szövetség a sajátos körülményeinek megfelelően átfogalmazta. Az átfogalmazott változatokat a Cserkész Világszövetség jóváhagyta. A Romániai Magyar Cszerkészszövetség által használt tíz törvény a 20. század elejéről származik.³

1. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond.

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.

3. A cserkész ahol tud, segít.

4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.

5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, és magával szemben szigorú.

6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.

7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.

8. A cserkész vidám és meggondolt.

9. A cserkész takarékos.

10. A cserkész testben és lélekben tiszta.⁴

A cserkésztörvények magyarázata

1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. Ezt a becsület törvényének is nevezik. A cserkész szava esküt ér, a becsület dolgában nem alkuszik meg. A cserkész habozás nélkül vállalja tettei következményét.⁵ A cserkész jellemnevelés alapja az igazlelkűség, ami abban nyilvánul meg, hogy minden hazugságot, ferdítést, képmutatást el kell utasítani. Sokszor a kényelem, a lustaság, az anyagi előnyök miatt marad el az

igazság szolgálata. A tudatos hazugság forrása a gyávaság, a felelőtlenség és a rosszakarat. A cserkész viccből vagy kíméletből sem hazudik. Az egyeneslelkűség viszont nem jelenti az igazság durva, megfontolatlan kimondását. Amikor az igazság kimondása többet árt, mint amennyit használna, szabad hallgatni vagy kitérő választ adni. Az igazság kimondásától, beismerésétől mégsem szabad visszariadni, meghátrálni.⁶ A Táborkereszt, a Katolikus Cserkészvezetők Lapjának egyik írása a katolikusok számára az evangéliumi élet megvalósulásának nevezi a cserkésztörvényeket, ezért egyes törvényekhez szentírási gondolatokat rendel. Az első törvényhez Máté evangéliumából rendel idézetet: „Ha a ti igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába" (Mt 5,20).⁷

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. Ez a kötelesség és a hűség törvényének is nevezhető.⁸ „Ha valaki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és kövessen engem" - olvassuk a Szentírásban (Mt 16, 24), s értjük, hogy ez is a kötelességteljesítésre sarkall.⁹ A cserkésznek is ugyanúgy, mint minden állampolgárnak, kötelessége van, amit teljesítenie kell. Fontos, hogy ezt a kötelességet ne zúgolódva végezze vagy ne feledkezzen meg róla, hiszen őt a törvény emlékezteti erre. A cserkészöntudat indítja arra, hogy jókedvvel teljesítse kötelességét. A cserkész tisztességesen, idejében végzi kötelességeit, tudatában van annak, hogy ezáltal a közösség is előre lép, és az egyén is nyer. Ha egyebet nem, a jól végzett munka örömét és a kényelmességgel, az emberi lustasággal való megvívás sikerélményét.

A cserkész Istennek imádással, szeretettel, engedelmességgel tartozik. Mindennek akkor tesz eleget a cserkész, ha életét Isten igazságaihoz mérten szervezi, és egyháza parancsai, előírásai szerint él. Az embertárs szeretetén az egész emberiség szeretetét érti. Ez cselekvő és tettekre serkentő kell hogy legyen. A haza iránti kötelesség a szülőföld szeretetében, a hozzá való ragaszkodásban mutatkozik meg, s abban, hogy elfogadja és szereti a mellette, vele élő embereket. Ez a törvény az emberi egó háttérbe szorítását szorgalmazza, empátiára nevel. Másoknak is helyet kell adni, a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat" bibliai intésnek kell érvényesülnie.¹⁰

3. A cserkész ahol tud, segít. A szolgálatkészség törvénye az előzőnek leegyszerűsített változata. A cserkész kötelességeihez tartozik az is, hogy - a felebaráti szeretet érdekében - minden nap legalább egy jó cselekedetet hajt végre. Tehát az embertársát is szereti, de saját magáért is tesz valamit minden nap. A szolgálatkészség törvénye a másokkal és magunkkal szemben végzett cselekedetekre irányul.¹¹ A Szentírás is buzdít erre: „Amit egynek a legkisebb atyámfiai közül cselekedtek, nekem cselekedtétek." (Mt 25,40)¹²

4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. A testvériség törvényét ezzel a közmondással támasztják alá: „simili simili gaudet", hasonló a hasonlónak örül. A cserkészet eszméi elvárják minden más nép, nemzet, kultúra egyforma megbecsülését. Emellett a cserkésznek a saját hazáját szeretnie kell, ragaszkodnia kell saját kultúrájához, nemzetéhez.¹³ Jézus sem tett különbséget az emberek között, egymás szeretetére szólította fel tanítáványait is: „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." (Jn 13,34)¹⁴

5. A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd. Az előző törvény gondolatmenetét viszi tovább az ötödik törvény, amit a lovagiasság törvényének szoktak nevezni. A cserkésznek ezzel a törvénnyel kapcsolatosan az önfejlesztésen, önnevelésen kell dolgoznia, munkájának tárgya az önértékelés. A feladat az, hogy mindenki saját maga bírája legyen. Mégsem azt akarja mondani, hogy mások tetteit enyhébben kell elbírálni a sajátjainknál. Inkább azt sugallja: vegyük figyelembe mindazt, hogy a világban nem mindenki próbál a tíz törvény szerint élni, ezért nem kell mindenkitől elvárni az udvariasságot, lelki finomságot, előzékenységet, figyelmességet, még akkor sem, ha mindezt nem nehéz teljesíteni egy felnőtt ember számára. A cserkésznek tehát türelmesebbnek kell lennie mások gyengeségeivel szemben. Tartania kell magát a törvényhez, és annak szellemében kell szerveznie életét. Erre ajánlják a cserkészek számára a minden esti lelkiismeret-vizsgálatot.¹⁵ Erre a cserkészmagatartásra is Jézus adott példát: „Tanuljatok tőlem mert én szelíd vagyok és alázatos szívű." (Mt 11, 29)

6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. „Nézzétek az ég madarait [...] nézzétek a mezők liliomait!" (Vö. Mt 6,26-28) Bi-Pi tanítása szerint Isten két könyvet írt önmagáról az embereknek, az egyik a Biblia, a másik a természet világa. A cserkész minél jobban odafigyel a természet rendjére, annál jobban nyilvánvalóvá válik számára az a rend és törvény, amely a Teremtőt hirdeti. A cserkész a természetben Isten alkotását látja, ezért kíméli azt.¹⁶ A törvény áttételes értelme a romboló ösztönök fékezésére mutat rá.¹⁷ A cserkész számára törvény, hogy nem szemetel a természetben, nem rongálja a fákat, élőlényeket.¹⁸ A Cserkész Világszervezet 1994-ben azt javasolta, hogy a tábori építmények készítői gondolják át, hogy a saját kényelmük nem egyenesen arányos a természetben okozott kárral.¹⁹

7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik. Ez a törvény főleg a lustaság, kényelem alól felszabadító fegyelem és engedelmesség törvénye. A táborhelyre érkező cserkész például nem sziesztázhat kedvére, hanem engedelmeskednie kell az őrsvezetőnek, mihamarább fel kell húznia a sátrat és be kell rendezkednie azt.

A cserkész mindig megbízik a cserkésztestvérében, legyen az felettese vagy alárendeltje. A parancsot nem katonaként, uralkodóként, hanem munkatársként adja a felettes, az alárendelt cserkész pedig készségesen kell fogadja és teljesítse, annak tudatában, hogy ez a közösség javára válik. Az utasítást kapó nem kételkedik abban, hogy mennyi haszna van annak, amit véghez kell vigyen, és a parancsot adó nem kételkedik az utasítás valóra válásában.²⁰ Tehát az engedelmesség gyökere a bizalom. Ugyanakkor a felettes is engedelmességgel tartozik Istennek, és a közösség javainak szellemében kell tevékenykednie. Az engedelmeskedő látja a vezetője jó példáját, ezért ő is szívesen cselekszik, így mindkettőjüket a kölcsönös jóakarat és szeretet vezérli. A Szentírásban ezt olvassuk Jézusról: „engedelmeskedett nekik, [... ] növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és ember előtt" (Lk 2, 51-52). Ez a törvény a cserkészfegyelemre sarkall, nem a katona vagy rabszolga személyének az alárendelése a feljebbvalókkal szemben.²¹

8. A cserkész vidám és meggondolt. Ennek szelleme a jó kedélyben mutatkozik meg, de ugyanakkor az önfegyelmet és az önuralmat állítja elénk. Mégsem azt jelenti, hogy a cserkésznek „kötelessége" a vidámság, inkább azt, hogy a cserkész derűlátó. Az indulatok, érzelmek, hangulatok fegyelmezésére is szükség van. Ebben segíthet az akarat, tudatos önfegyelem és a törvény javasolta derűlátó életszemlélet. A cserkésznek különbséget kell tennie a pozitív hangulat és az élettapasztalatok nélküli meggondolatlan kamasz cselekedetek között. Ezen cselekedetek következményeitől akar megóvni ez a törvény.²² A Táborkereszt említett írása ebben a törvényben is a lélek vidámságára helyezi a hangsúlyt. A vidámságot nem az élet kétes örömeiben, italban, szexben kell keresnie, hanem meg kell találnia a pótszerek nélküli boldogságot, jókedvet. Minden vidámságnak a bizakodás, a remény, a jó lelkiismeretből fakadó jó közérzet a forrása. Ehhez szükséges az indulatok és a szélsőséges vágyak feletti uralom, a szeretetlenségtől mentes örülni tudás, mert ez válik áldássá a cserkész életében. „Örüljetek és vigadjatok, mert nagy lesz jutalmatok a mennyben." (Mt 5,12)²³

9. A cserkész takarékos. A törvény értelmezhető szó szerint, mivel a pénzzel, energiával, nyersanyagokkal való takarékosságra utal. Viszont a cserkész azt is szem előtt kell hogy tartsa, hogy a pénz rabsága ugyanolyan megalázó, mint az pénz elté-kozlása. A törvény sugallja, hogy az anyagi javakat uralni kell, de nem szabad hagyni, hogy megtörjék a jellemet, uralják a gondolatokat és a cselekedeteket. A takarékos cserkész maga keresi meg a szükségletei kielégítésére szükséges pénzt, ügyel a javaira, hiszen a saját magáét költi. Vigyáz más pénzére is, szülei javait nem pazarolja, nem költi fölösleges dolgokra, amelyekkel csak hivalkodni tudna.²⁴

10. A cserkész testben és lélekben tiszta. A tisztaság törvényének első része a tisztálkodási előírások betartására vonatkozik. A cserkész naponta kétszer tisztálkodik, reggel mosakodik és este zuhanyozik vagy fürdik, kezet annyiszor mos, ahányszor szükséges, de legalább minden étkezés előtt. A kamaszkorból kilépett cserkész óvatosan bánik a kozmetikumokkal, nem használja mértéktelenül őket. A törvény második része a lelki tisztaságról beszél. Itt is két részt különböztethetünk meg: az egyik a nemi erkölccsel kapcsolatos, a másik pedig a mindennapi beszéd tisztaságával. Ha a csapatok vegyes őrsökből tevődnek össze, a közös foglalkozásokon teret kell biztosítani az igazi szerelemről való beszélgetéseknek is. Az igaz szerelemmel kapcsolatosan meg kell érteniük, hogy az több, mint két ember érzéki kapcsolata. A szóbeli tisztaság lényege pedig a tartózkodás a nemiséggel kapcsolatos üres szövegektől. A cserkész igyekszik helyesen használni anyanyelvét, választékosságra törekszik. Kerüli a keveréknyelv és a szleng használatát.²⁵ A lelki tisztaság az önzés feletti szabadságra is vonatkozik, ami a cserkész életforma lényege, Isten akaratával azonosuló emberi magatartás. Alapjában véve a tiszta lélekben teljesedik be a cserkészfogadalom, mivel az Isten iránti kötelesség szeretetté válik, ez teszi boldoggá a cserkészt: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent" (Mt 5, 8).²⁶

A fogadalom

Nem az egyenruha felvétele által lesz cserkész valakiből, nem az újoncpróba meg a gyakorlati ügyességek elsajátítása által, hanem a törvények szellemében megélt élettől.²⁷ A törvény betűje és szelleme egyaránt betartandó a cserkész számára, és nemcsak akkor, amikor más is látja.

A cserkészet életforma, ezért a cserkészek fogadalmat tesznek arra, hogy vállalják a törvények szellemében megélt életformát. A fogadalom letételekor a cserkész a becsület láncával köti magát a cserkészeszményhez.²⁸ „A cserkészek a krisztusi értékrendet vállaló magyar nemzet önzetlen szolgálatára tesznek fogadalmat. Ezt a hazaszeretetet gyakorolják az önmagukat folyamatosan kibontakoztató jó munkájukkal, egyre bővülő tudásukkal és hitükkel, valamit a gyermeket áldásnak tekintő családszeretetükkel. Ez az életformájuk a jótettől kiüresedő Európa kovászaivá teszi őket."²⁹

A fogadalom szövege a következő: „Én, XY fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, hazámnak, nemzetemnek és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom! Isten engem úgy segéljen!"³⁰ A cserkészt minden nap a fogadalmára emlékezteti a napi jócselekedet. Ez lehet bármi, ami a felebaráti szeretet fényében zajlik. A napi jótett kiegészítője a személy önmaga érdekében tett napi jócselekedete. Ez arra utal, hogy a cserkész minden nap kell hogy tegyen valamit azért, hogy tökéletesebb legyen viselkedésében, gondolkodásában. A másokért és magáért tett cselekedetek arra sarkallják a többi embert, hogy csatlakozzanak a jóhoz.³¹ A fogadalom és annak betartása tehát az, ami a cserkészt cserkésszé teszi, a napi jócselekedet pedig a fogadalmára emlékezteti őt. Fogadalmában a cserkész

Istennel, hazájával és embertársaival szembeni kötelességei teljesítésére kötelezi el magát. Az Istennel szembeni kötelesség egyike az imádság.

Imaélet a cserkészetben

A cserkész életének minden pillanatában meglátszik, hogy Krisztus követője. Ezt a cserkész akkor teszi helyesen, ha ismeri egyháza tanítását, ápolja a hitét, részt vesz a katekéziseken, teljes jogú tagja az egyházának.

A cserkész életformára való felkészülés ideje alatt, vagyis az újoncpróba során követelmény a Biblia olvasása és a saját felekezet szerint való rendszeres imádkozás. A cserkész tudatos, teljes jogú híve kell legyen saját egyházának, de mások hitét is tisztelnie kell. A reggeli, esti, étkezés előtti és utáni imák is a követelmények közé tartoznak. A cserkészfoglalkozások mindig imával kezdődnek és végződnek, ezek lehetnek kötött vagy szabad imák.³²

A cserkésztáborban Isten jelenlétére emlékeztet a tábor éke, a kereszt. A kereszt mellett áll a zászlórúd a cserkészjelvénnyel és a tábori zászló val, mindezek az Isten, a haza és az embertárs szimbólumai. A táborozó cserkészek minden reggel és este négyszögbe állnak e két jel köré. Reggel komoly elhatározásokat tesznek a tökéletesedés irányába. A törvények és a fogadalom szellemében a felkelő nappal együtt köszöntik a Teremtőt, és áldását kérik a napra, este pedig hálát adnak az elmúlt napért, majd elszámolnak a napi munkával, és Isten irgalmát kérik az esetlegesen elkövetett gyarlóságaikért.³³ A cserkész vallásosságát életformaként éli meg, amellett, hogy minden vasárnap szentmisén/istentiszteleten vesz részt, életével és cselekedeteivel is arról tanúskodik, hogy Krisztus követője.

 

Jegyzetek

1 Vö. Sík Sándor: A cserkész - jellemnevelés eszméi és anyaga. In: Sík Sándor-Surján László (szerk.): Magyar Cserkészvezetők könyve I\3. Budapest 1993, 8.

2 Vö. Márkus Tamás: A cserkészet pedagógiai jelentősége a nevelésben, http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/Markus_Tamas%5B1%5D.pdf. Letöltés ideje: 2011. június 19.

3 Vö. Kovács Nemere: Az első cserkészpróba könyve. Sepsiszentgyörgy 2004, 7.

4 Kovács, 7-8.

5 Vö. Bodnár Gábor: Cserkészkönyv I. Zalaegerszeg 1990, 8.

6 Vö. Kovács, 10.

7 Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet I. In: Táborkereszt, 1998. február, (XVI.) VI. évfolyam, 3. szám, 1.

8 Vö. Bodnár, 8; Kovács, 10.

9 Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet II. In: Táborkereszt, 1998. április, (XVI.) VI. évfolyam, 4. szám, 1.

10 Vö. Kovács, 10-11.

11 Vö. Kovács, 11-12.

12 Tamás József: A globalizálódó társadalom kérdései. In: Táborkereszt, 2002. január, (XX.) X. évfolyam, 2. szám, 30.

13 Vö. Kovács, 12.

14 Vö. Tamás József: A globalizálódó társadalom kérdései. In: Táborkereszt, 2002. január, (XX.) X. évfolyam, 2. szám, 30.

15 Vö. Berki-Deák-Marchis-Kovács, 15.

16 Vö. Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet VI. In: Táborkereszt, 1999. július-augusztus, (XVII.) VII. évfolyam, 5-6. szám, 1.

17 Vö. Kovács, 13.

18 Vö. Berki-Deák-Marchis-Kovács, 15.

19 Vö. Kovács, 13-14.

20 Vö. Kovács, 14-15.

21 Vö. Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet VII. In Táborkereszt, 1999. október-december, (XVIII.) VIII. évfolyam. 1-2. szám, 1.

22 Vö. Kovács, 15-16.

23 Vö. Arató László: A cserkész vidám és meggondolt. In: Táborkereszt, 1996. február, (XIV.) IV. évfolyam, 3. szám 1; Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet VIII. In: Táborkereszt, 2000. február, (XVIII.) VIII. évfolyam, 3. szám, 1.

24 Vö. Kovács, 16.

25 Vö. Kovács, 16-18.

26 Vö. Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet X. In: Táborkereszt, 2000. július-augusztus, (XVIII.) VIII. évfolyam 6-7. szám, 1.

27 Vö. Bodnár, 15.

28 Vö. Bodnár, 15.

29 Arató László: Nekünk a cserkészet evangéliumi élet. In: Táborkereszt, 2001. február, (XIX.) IX. évfolyam 3. szám, 1.

30 Berki-Deák-Marchis-Kovács, 10-11.

31 Vö. Berki-Deák-Marchis-Kovács, 11-12.

32 Vö. Berki-Deák-Marchis-Kovács, 71-72.

33 Vö. Arató László: Reggeli és esti imák a cserkésztáborban. Budapest 1995, 7.