Csiszár Klára
dERÜLT ÉGBŐL…
Gondolatkollázs XVI. Benedek lemondásáról a német nyelvű média margójára

 

 

Villámcsapásként hatott február 11-én a hír: XVI. Benedek pápa lemondott a péteri szolgálatról. „Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgá-latot."¹ Ezekkel a szavakkal fordult a szentatya a konzisztórium résztvevőihez. A sokkoló bejelentés futótűzként terjedt a világban. A katolikus egyház és annak pápája napokon keresztül kiemelt témaként szerepelt az írott és elektronikus médiában. Egyértelműen megállapítható, hogy a világ figyelme több mint két héten át a Vatikánra irányult. Számtalan kérdés, találgatás, kritika, elemzés látott napvilágot és foglalkozott a pápa váratlan lemondásával és az egyház jövőjével. Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a világ odafigyel a katolikus egyházra, tiszteli annak látható fejét, Róma püspökét. XVI. Benedek pápasága szokatlan, ám ugyanakkor nagy tiszteletet követelő véget ért.

Minden vég valaminek a kezdete is egyben, ilyenkor értékelni szokás a múltat, azért, hogy célirányosabban és időszerűbben építhessük a jövőt. Az itt következő sorok² mindenekelőtt objektív visszatekintést igyekeznek nyújtani XVI. Benedek pápaságáról, miközben pedig szabad egyéni értékelésre hívják meg az olvasót. Ezt követően a szentatya szellemi örökségét próbáljuk úgy megfogalmazni, amint azt pápaságának utolsó napjai közvetítik. Végezetül a jövőre irányítjuk tekintetünket, az új pápa feladatait próbáljuk címszavakban bemutatni. Az itt következő írás nem tudományos igényességgel született. Elsősorban tájékoztató jellegű kíván lenni, közérthetőségre törekszik, és olvasóit arra próbálja rávezetni, hogy az egyház dolgaival, aktuális kérdéseivel foglalkozni nem kiváltság, hanem a megkeresztelt embereknek, azaz Isten népének elsődleges kötelessége és joga.

Cooperatores veritatis³

A 78 éves Joseph Ratzinger bíboros foglalta el 2005-ben a péteri széket. A bíborosi testület egy viszonylag rövid (kétnapos) konklávén a briliáns teológust, korunk nagy gondolkodóját látta a karizmatikus II. János Pál megfelelő utódjának. Az új pápa a XVI. Benedek nevet választotta, magát egyszerű szőlőmunkásnak nevezte az Úr szőlőjében. Közel nyolc esztendeig tartó pápasága, elemzők szerint, szokatlanul terhelt volt. Újabb és újabb krízishelyzetek árnyékolták be az egyház mindennapjait. Mindezen túl azonban, gyakran éppen a zavargások közepette, ennek a nagyszerű teológusnak sikerült a péteri bárkát a fejlődés és haladás irányába kormányoznia. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Visszatekintve ma már kétségtelen, hogy Istennek és az ő népének épp Joseph Ratzingerre volt szüksége az (egyház)történelem ezen viharos időszakában, az ő erejére, teológiájára, emberségére, melyről önkéntes lemondásával a végsőkig menően tanúságot tett a világ előtt.

Joseph Ratzinger 1927-ben egy Marktl am Inn nevet viselő bajorországi faluban, igen vallásos családba született. A kissze-minárium után a freisingi, majd a müncheni szemináriumokban készült a papságra. 1951-ben, bátyjával, Georg Ratzingerrel együtt szentelték pappá a freisingi dómban. 1953-ban doktori címet szerzett, majd 1957-ben habilitált. 1977-ig mondhatni ízig-vérig egyetemi ember volt: előbb a fundamentális teológia professzora lett Bonnban, majd dogmatikát és dogmatörténetet tanított Münsterben.

A II. vatikáni zsinaton teológiai tanácsadóként vett részt, és egyben a haladó gondolkodók táborát erősítette. A kölni bíboros, Joseph Frings számára írt beszédei révén jelentős hatása volt az egyház megújulását szorgalmazó zsinati szellemre. Haladó meglátásai ellenére azonban néha már a zsinat idején szkeptikus gondolatok foglalkoztatták, különösen a világ teológiáját illetően.

1966-ban Hans Küng ajánlásával elfoglalta a tübingeni egyetemen dogmatika tanszékét. 1968-ban mélyen érintették „a liberális diáklázadások". Visszaemlékezésében ezekről vallja: „Láttam az ateista vallásosság arcát, a lelki-terrort, a gátlástalanságot.".⁴ Kritikusai szerint a tübingeni tapasztalat hatására vált a haladó gondolkodású, újító lelkületű zsinati teológus egyre inkább a konzervatív teológia képviselőjévé. Egykori tübingeni asszisztense, Wolfgang Beinert német dogmatikus Ratzinger 1968-as tapasztalatát így foglalta össze az ORF osztrák közszolgálati televíziónak adott interjújában: „Traumaként hatott rá, mely napjainkig elkísérte őt. A trauma pedig az a tapasztalat volt, hogy változásokkal lavinákat indít el."⁵ 1969-ben Ratzinger elfogadta a regensburgi egyetem meghívását, ahol ettől kezdve 1977-ig a dogmatika és a dogmatörténet professzoraként tevékenykedett.

A münchen-freisingi egyházmegye érsekévé 1977-ben szentelték. Püspöki jelmondata: Cooperatores veritatis, vagyis Az igazság munkatársai. Ratzinger teológiájában az igazság problematikája, a hit és értelem kérdése központi helyet foglal el, erre pedig püspökként is egyértelműen hangsúlyt kívánt fektetni.⁶ Székfoglaló beszédében, melyet 1977. május 29-én tartott a müncheni dómban, kissé szkeptikusan tekintett a jövőbe: „A mai napon nem kerülhetem meg azt a kérdést, hogy vajon városunkat, egyházmegyénket még azon a napon is a hit jellemzi-e majd, amikor engem utolsó utamra kísérnek?"⁷ Az új püspök müncheni tartózkodása rövid. 1981-ben II. János Pál pápa a vatikáni kúriába hívta a teológus püspököt, hogy kinevezze őt a Hittani Kongregáció⁸ prefektusává. Közel 25 esztendeig töltötte be a német teológus ezt a hivatalt, mialatt a lengyel pápa számára mindinkább megbízható, ám olykor kritikus támaszt jelentett. Prefektusként kritizálta többek között a Latin-Amerikából indult, időközben azonban Európában is több szimpatizánsra találó felszabadítás teológiát,⁹ hatására 1985-ben a szentatya megvonta Leonardo Boff latin-amerikai katolikus teológus tanítási engedélyét. Ratzinger világos tanítást képviselt továbbá a nők ordónációjának kérdésében, a cölibátust illetően, az elváltak és újrahá-zasodottak szentségekhez járulása kapcsán, az egyneműek közötti házasság témában, valamint az eutanáziát, a mesterséges születésszabályozást és abortuszt érintően.

Szakértők prefektusi munkájának egyik jelentős eredményeként említik A Katolikus Egyház Katekizmusának¹⁰ összeállítását és publikálását, ami csaknem egy évtizednyi fáradozás gyümölcse. A munkában részt vett egykori diákja, Christoph Schönborn bíboros, ma Bécs érseke is. A Ratzingerrel való együttműködésre az osztrák közszolgálati televíziónak adott interjújában Bécs főpapja így emlékezik vissza: „Nagy tehetsége van ahhoz, hogy bátorítson. Ez megmutatkozott már tanár korában is. Az ember soha nem érezte magát mellette korlátozva, hanem tulajdonképpen dicséretével irányított."¹¹

Isten Fiával való barátság¹²

II. János Pál halála után, 2005. április 19-én 17 óra 50 perckor a Sixtus-kápolna kéményéből fehér füst szállt fel. Alig egy órával a fehér füstjelzést követően a bíborosi testület protodiakónusa megosztotta a világgal a jó hírt: „Annuntio vobis gaudium magnum. Habemus Papam: Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum, Dominum Iosephum, Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Ratzinger, qui sibi nomen imposuit Benedicti Decimi Sexti."¹³ Szent Péter 265. utóda tehát XVI. Benedek pápa lett. Névválasztását Szent Benedek, a nagy rendalapító, Európa védőszentje, valamint XV. Benedek pápa, a béke pápája inspirálták. Isten népe ujjong, azonban elvárásai is jelentősek az új egyházfővel szemben. Az új pápa elődjénél kevesebbet beszélt, ám szavainak súlya volt. Prédikációs szentírás-magyarázatai, katekézisei, enciklikái és nem utolsósorban Jézus-trilógiája bizonyítják, hogy emberemlékezet óta a pápák sorában a legnagyobb teológus és gondolkodó tanít jelenleg a péteri székből. Pápaságának programja, melyet a székfoglaló szentmise prédikációjában hirdetett meg: a Jézussal való barátság.¹⁴ Számára Jézus Krisztusban fedi egymást az igazság és a szeretet. Az ember életében pedig ez a két valóság (szeretet és igazság) annyira olvad össze, amennyire az egyén élete egybefonódik Krisztussal.¹⁵ Megnyilatkozásaiban gyakran óv a relativizmus diktatúrájától, mely lelkületében nem keresi az igazságot. Az igazság kapcsán tapasztalható rezignáltságban látja a nyugati társadalom krízisének gyökerét. „Szükségünk van az igazságra"¹⁶ - fogalmaz nyomatékosan a szentatya a 2007-es, Mariazellbe vezető zarándoklatán. Azt, hogy ebben a vonatkozásban mit is érthetünk igazságon, a bécsi bíboros, Christoph Schönborn a következőképpen magyarázza: „Közös zarándokút az igazság felé. Az igazság számára [XVI. Benedek számra] sem egyszerűen valami, amit birtokolunk, amit az ember véd, hanem az igazság, az mindig keresendő. Valami, ami előttünk van, ami felé haladunk. Azt azonban, hogy az igazság létezik, azt feltételezni kell."¹⁷

Walter Kasper bíboros meglátása szerint XVI. Benedek pápa különösen nehéz időszakban vezette az egyházat.¹⁸ Véget nem érő nehézségek sorozatával találta szemben magát, melyek az egyház határain messze túlhaladtak. Reakcióiban a szentatya mindvégig megmaradt az igazság és a szeretet keresésének útján, minek köszönhetően gyakran az árnyékfelhők mögött megmutatta magát a nap.

1. Muzulmán-keresztény párbeszéd. Első németországi látogatása szülőföldjére, Bajorországba vezette az egyházfőt. A 2006-os „regensburgi beszéd" hatására órák alatt megmozdult az arab muzulmán világ. A regensburgi egyetem auditóriumában XVI. Benedek pápa egyetemi előadást tartott a hit és értelem kapcsolatáról. „Ízig-vérig professzor volt. És mint ilyen gyakran indított egy történettel. Ebben az esetben természetesen nem annyira a történet a lényeg, hanem a figyelem felkeltése, hogy odafigyeljenek, mit is akar ő mondani."¹⁹ A szentatya története ez alkalommal egy 12. századbeli bizánci császárról szólt, aki egy muzulmán tudóssal folytatott beszélgetésben Mohamed prófétát bírálja: „Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni".²⁰ Wolfgang Beinert dogmatikus egyetlen mondatot hiányolt a szentatya által idézett történet után: „Egy mondat hiányzott. Úgy gondoltam, itt valaminek még jönnie kell. Például hogy ezt mondja a császár, azonban természetesen mi ma ettől már eltérő nézeteket vallunk. Ez a mondat hiányzott. Ha ezt a mondatot még hozzátette volna."²¹ A muzulmán arab világ sértődött és hangos volt. Az idézett történetben prófétájuk gyalázását vélték felfedezni, aminek nyomán a szentatya bocsánatot kért, és példaértékű párbeszédet kezdett az iszlám országok képviselőivel. Az ezt követő törökországi látogatása ugyancsak a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet jegyében telt. „A 2006-os negatív események oda vezettek, hogy 2008-ban a Vatikánban létrejött egy kereszténymuzulmán fórum. Itt mintegy 130 iszlám tudóssal folyt intenzív párbeszéd"²² -fogalmaz Mouhanad Khorchide münsteri iszlám teológus. Úgy véli, „a regensburgi beszéd szerencse volt a szerencsétlenségben", majd hozzáteszi: „szociális kérdésekben működik a párbeszéd, a teológiai diskurzus még gyerekcipőben jár".²³ Összességében előrelépés történt XVI. Benedek pápasága alatt a muzulmán-keresztény párbeszéd területén. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a tény sem, hogy minden pozitív gesztus és párbeszéd ellenére sajnos a vatikáni diplomácia tehetetlenül állt a Nigériában, Indiában és más muzulmán országokban egyre brutálisabbá vált keresztényüldözések előtt.

2. Zsidó-keresztény párbeszéd. XVI. Benedek feladatának tekintette a vallások közötti párbeszéd előrevitelét, így szívügye volt a zsidó-keresztény kapcsolat is. 2006 májusában meglátogatta Auschwitzban az egykori koncentrációs tábort, és a Soa túlélőivel találkozott. A média közvetítésével megható képek járták körbe a világot. „Az a hely, ahol összegyűltünk, a soa helyszíne. A múlt nemcsak egyszerűen elmúlt, hanem megmutatja az utat, amelyen haladnunk kell, és azt is, amelyen többé nem járha-tunk."²⁴ Ezt követően 2009-ben a Szentföldre is ellátogatott. Bár egyes zsidó vallásszakértők szerint látogatása jelentősége elmaradt elődje szentföldi látogatása mögött, az amerikai zsidó közösség jeruzsálemi rabbija, David Rosen mégis úgy véli, hogy a zsidó-keresztény párbeszéd fontosságát igazán XVI. Benedek pápa nyomatékosította, mégpedig éppen a megismételt pápai látogatással.²⁵ Ezt a párbeszédet tette próbára a Williamson-eset. Richard Williamson egyike volt a Szent X. Piusz Testvériség azon négy püspökének, akik kiközösítését XVI. Benedek pápa feloldotta. Amint később kiderült, a püspök holokauszttagadó. A Williamson-eset nemcsak a zsidóság körében, hanem Németországban is felháborodást keltett. Christoph Schönborn bíboros magára a szentatyára hivatkozik, amikor ezt az esetet vatikáni baklövésnek nevezi: „Hogy a munkatársak közül ezt senki nem vette észre, és senki nem állt fel, hogy emberek, ez veszélyt jelent. Hogy történhetett, hogy senki nem vállalta azt, hogy egyszerűen mi nem tájékoztattuk a pápát? Ez baklövés, ő maga is így nevezte. Szégyenletes az, hogy a vatikáni munkatársak közül, a felelősök közül ezt a beismerést senki nem tette meg."²⁶ Különösen Németországban volt nagy az értetlenkedés, ahol a téma kényesebb, mint bárhol a világon. A szentatya ismét bocsánatot kért: „Ahogyan azt az eset után kelt levelemben is megfogalmaztam, széles körű ellenségeskedésnek lehetünk itt tanúi, mely csak arra vár, hogy lecsaphasson. Részünkről hiba volt, hogy nem tanulmányoztuk megfelelőképpen az esetet. [.] A zsidóság körében voltak, akik rögtön jelezték nekem, tudják, hogy soha nem tennék kuriálisképessé egy holokauszttagadót. Ők ismernek engem. Ilyen szempontból a párbeszéd megszakadása nem volt vita tárgya."²⁷

3. Klerikusok pedofilbotrányai. A közelmúlt mondhatni legmegrázóbb eseményei közé sorolhatók klerikusok napvilágra került szexuális visszaélései. A téma árnyékként végigkísérte XVI. Benedek pápaságát. Amerika, Írország, Németország, Ausztria, Ausztrália, és sorolhatnánk, hogyan következtek egymás után az esetek. A pápa cselekszik: számos országban bizottságok és testületek alakultak, áldozatokkal találkozott, püspököket segített abban, hogyan kell ilyen esetekben világosan eljárni, elsősorban azonban ismételten elnézést kért az áldozatoktól és azok hozzátartozóitól. A 2008-as ifjúsági világtalálkozón Sydney-ben a jelen levő püspökök és papok előtt az áldozatokkal vállalt, mély szolidaritásáról tett tanúságot: „Nagyon mélyen érint engem az a fájdalom, amit az áldozatoknak kellett elviselniük. Mint pásztoruk biztosítom őket arról, hogy szenvedésükben osztozom."²⁸ A pedofilbotrányok kapcsán az egyházban egyértelműen lényeges szemléletváltás tapasztalható, véli az osztrák Katolikus Akció részéről Luitgart Derschmidt: „Korábban sokkal inkább a tettesekre figyeltek oda, ma pedig egyértelműen az egyház az áldozatok mellett áll."²⁹ Lényeges fordulat ez. Wolfgang Beinert dogmatikus azonban többet vár: „Alapjában véve mindig csak a tüneteket kezelték, a betegség okait nem. Ez nyilván veszélyesebb volna, hiszen itt bizonyosan meg kellene vizsgálni néhány más álláspontot: a katolikus egyház szexuális etikáját, a cölibátus kérdését és így tovább, az engedelmességet, a fegyelmet."³⁰

4. Vatileaks. Le nem zárult ügy. Háttere, hogy 2011-től kezdődően a szentatya asztaláról bizalmas, belső dokumentumok kerültek nyilvánosságra. Ezeket egy olasz publicista, Gianluigi Nuzzi könyvében tette közzé 2012-ben. Az ügy első számú gyanúsítottja a szentatya komornyikja, Paolo Gabriele volt, akit az illetékes bíróság 18 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt. 2012. december 22-én XVI. Benedek pápa felkereste a büntetését töltő komornyikot, bocsánatát fejezte ki, és a hátralevő büntetésének felfüggesztését rendelte el. Az esetet egy erre összehívott bizottság vizsgálta. A vizsgálat eredménye elkészült, XVI. Benedek pápa azonban ennek közlését már utódjára hagyta.³¹

Nyilván számtalan más helyzetben is látható és tapasztalható volt XVI. Benedek pápa egyház és Krisztus iránti mély szeretete, mely minden nehézség ellenére odaadó lelkületéről árulkodott. A romániai katolikus egyház különösen is hálás neki, hiszen a kommunizmus áldozataira való tekintettel szolidaritásának kézzelfogható jeléként 2010-ben engedélyezte Bogdánffy Szilárd, majd 2011-ben Scheffler János püspökök boldoggá avatását.

Az egyház lélekben újraéled³² -XVI. Benedek pápa öröksége

A rábízott nép iránt érzett mély felelősségtudatáról tanúskodik XVI. Benedek pápa lemondása is. „Nem megfutamodik, hanem példát statuál"³³ - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, Németország legolvasottabb és legszínvonalasabb napilapja. Hogy megteheti-e, az nem képezte vita tárgyát, hiszen az Egyházi Törvénykönyv 332. kánonjának 2. paragrafusa értelmében joga és lehetősége van erre. A találgatások végtelen sokasága inkább lemondásának okára vonatkozott. Ennek kapcsán viszont nagyon világosan fogalmaz szándékának bejelentésében: „.a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak."³⁴ Találgatni tehát e tekintetben is felesleges. Hozzátenni sem kell már semmit, ahogy azt Christoph Schönborn bíboros megjegyzi az osztrák katolikus sajtóirodának adott interjújában, miközben mély tiszteletét és megbecsülését fejezi ki február 11-én a lemondás váratlan hírének hallatán.³⁵ Sokkal inkább jó fontolóra venni e szavak súlyát. Nyilvánvaló, hogy a szentatya tettével kritizál minden olyan szemléletet, miszerint elég egyedül Isten kegyelme, az emberi felelősség és szabadság csupán másodlagos valóság az ember életében. Ő az Istenre való teljes ráhagyatkozás-ban mer szokatlan döntést hozni, egyedül a rábízottak érdekeit, az egyház jövőjét szem előtt tartva. Radikális szabadságról tesz ezzel tanúságot. Az egyház iránt érzett felelőssége az utolsó általános kihallgatáson, 2013. február 27-én is nyilvánvaló volt: „Szeretni az egyházat azt jelenti, hogy nehéz, fájdalmas döntéseket is bátorsággal hozunk meg, mindig az egyház javát szem előtt tartva, sosem a magunkét."³⁶

Mintegy pápaságának utolsó momentumaként XVI. Benedek február 28-án búcsúbeszédet intézett a bíborosi testület tagjaihoz. Romano Guardini teológus és filozófus szavaival élve mintegy örökségként idézte fel előttük az egyház mibenlétét: „Az egyház nem olyan intézmény, amelyet elméletben kigondoltak és felépítettek, hanem eleven valóság. Az egyház él az eljövendő idők folyamán, és bár átalakul, természetében mindig ugyanaz marad. Az egyház szíve Krisz-tus."³⁷ Röviden felidézte a bíborosok előtt az utolsó általános kihallgatás alkalmával megtapasztalt élő egyház valóságát. Ebből a tapasztalatból kiindulva bátorítja a konklávé előtt állókat, és vallja: „Az egyház a lelkekben újraébred".³⁸ Végül a tőle megszokott alázattal a bíborosokat imájáról biztosította, továbbá ígéretet tett az új pápa iránti tiszteletadásra és engedelmességre.³⁹

Hogyan tovább, katolikus egyház?

Idén a hagyományos keresztutat a római Colosseumban már valószínű, hogy az új pápa fogja végigjárni. Kilétét illetően találgatásokba bocsátkozni felesleges. Tény, hogy 115 bíboros választ. Az eredetileg 117 tagot számláló testület két tagja nem vesz részt a konklávén. Dzsakarta kardinálisa, a jezsuita Riyadi Darmaatmadja betegségi okokra hivatkozva marad távol, Keith O'Brien pedig 75 életévére hivatkozva lemondását jelentette be XVI. Benedek pápának, aki azt február 18-án elfogadta. A konklávéra érkező bíborosok először március 4-én gyűlnek majd össze az első úgynevezett általános kongregációs gyűlésre, melynek az új pápa megválasztásáig naponta össze kell gyűlnie. A bíborosok a pápa lemondásától számított 15., legkésőbb a 20. napon kezdhetik meg a konklávét. Az új pápára váró feladatok szakértők szerint széles skálán helyezkednek el: kuriális reformokat vár Walter Kasper német bíboros;⁴⁰ Paul M. Zulehner osztrák pasztorálteológus állásfoglalásokra számít olyan égető kérdésekben, mint az ökológia, a terrorizmus, a gazdasági válság;⁴¹ a megfelelő pozíciókban megfelelő embereket szeretne látni P. Eberhard von Gemmingen jezsuita Vatikán-szakértő;⁴² a szlovák katolikus egyház a 2012-ben felfüggesztett Robert Bezak érsek körüli kérdésekre remél választ.⁴³ Az ilyen és ehhez hasonló elvárások sora végtelen. Mindez igazolja, hogy az egyház él, remél, és várja az új pápát, aki valószínűleg a bíborosok közül kerül majd ki, ahogy azt Christoph Schönborn bécsi kardinális is megfogalmazta válaszként egy fiatalember merész ötletére, aki elmondása szerint szívesen vállalná a következő péteri szolgálatot: „Kedves Johannes, olyan kérdést fogalmaztál ma meg, amelyet sokan feltesznek ezekben a napokban. Valóban igaz, hogy elméletileg minden megkeresztelt laikus férfi, laikus katolikus férfi lehet pápa. Csakhogy ez immár több mint 1000 éve nem fordult elő, és az egyháztörténelem első évezredében is ritka esetnek számított, ha valaki úgy lett pápa, hogy előtte nem volt pap vagy püspök. Elméletileg lehetséges, az egyházjog ezt a lehetőséget is számba veszi. Azonban egyértelműen hangsúlyozom, az esély erre 0,000. A bíborosok, akik összegyűlnek több száz éve már, maguk közül választják ki az új pápát. Ez ebben az esetben is újra csak így fog történni."⁴⁴

Bizonyára vannak még merész ötletek, érdekes kérdések és meglátások, melyek az egyháztörténelem ezen ritka helyzetében merülnek fel. Ezek tekintetében is, valamint az egyházi gyakorlat célszerű és időszerű alakulására vonatkozólag irányadó maradhat azonban XVI. Benedek pápa utolsó, február 28-án küldött Twitter⁴⁵-üzenete: „Köszönöm a szereteteteket és támogatásotokat. Kívánom, hogy mindig örömötöket leljétek abban, hogy életetek központja Krisztus."⁴⁶

 

Jegyzetek

1 XVI. Benedek pápa lemondása a péteri szolgálatról. In: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=404 (2013.02.27; 21:37).

2 A tájékoztató jellegű írás az osztrák közszolgálati televízióban (ORF2) elhangzott szakkommentárokat, dokumentumfilm-összeállításokat veszi alapul.

3 „(Die) Mitarbeiter der Wahrheit." Joseph Ratzinger püspöki jelmondata 1977-ből.

4 Ratzinger, Kardinal Joseph: Aus meinem Leben. Erinnerungen (1927-1977), Stuttgart 1998.

5 Beinert, Wolfgang, Min.: 8:34. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

6 Ezen fogalmak ratzingeri értelmezésének kifejtésétől itt eltekintünk, hiszen ebben a kontextusban meghaladná az írás bevezetőben megfogalmazott célját. A ratzingeri igazságproblematika autentikus megközelítését azonban néhány gondolat erejéig a következőkben még érinteni fogjuk.

7 Filmbejátszás Joseph Ratzinger püspök-szentelésén elhangzott prédikációjából, Min.: 9:16. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORFDokumentation, 2013.

8 A Hittani Kongregáció a vatikáni kúria azon dikasztériuma, mely az igaz katolikus tanítás fölött őrködik és azt felügyeli.

9 A felszabadítás teológia Latin-Amerikából indult teológiai irányzat. Az 1960-as években latin-amerikai teológusok, valamint itt dolgozó missziósok, látva a szegények kizsákmányolását, a szentírási örömhír központi üzenetének, a megváltásnak szociálpolitikai, valamint ökonómiai jelentőséget adnak. Ennek értelmében a megváltás új dimenzióját kezdik hirdetni, mégpedig a szociális elnyomásból történő szabadulást. A felszabadítás-teológia képviselői kritizálták az egyházi hierarchiát, a vallással kapcsolatos visszaéléseket, melyek meglátásuk szerint elnyomást, kizsákmányolást és a szegények butítását szolgálják.

10 Magyar kiadásban először 1994-ben, a francia kiadás nyomán jelent meg, majd 2002-ben az 1997-es latin kiadás alapján, mely 2006-tól már második kiadásban is olvasható. Felelős kiadó a Szent István Társulat. L. KEK, 2006, a fordító előszava az új kiadáshoz.

11 Schönborn, Christoph, Kardinal, Min.: 11:33. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

12 XVI. Benedek pápa szentbeszéde, székfoglaló szentmiséjén. In: http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/homilies/2005/ documents/hf_ben-xvi_hom_20050424_ inizio-pontificato_ge.html (2013.02.28, 16:19).

13 Radio Vatikan: Sieben Jahre Benedikt XVI. In: http://de.radiovaticana.va/news/2012/04/29/sieben_jahre_benedikt_xvi.:_aldo_ parmeggiani_blickt_zur%C3%BCck/ted-583680 (2013.03.01).

14 L.: http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/homilies/2005/documents/hf_ ben-xvi_hom_20050424_inizio-pontificato_ ge.html (2013.02.28., 23:04).

15 L.: Einweihung der Ausstellung „Glanz der Wahrheit, Schönheit der Liebe - Hommage der Künstler an Benedikt XVI. zum 60. Jahrestag seiner Priesterweihe", 2011. In: http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/ speeches/2011/july/documents/hf_ben-xvi_ spe_20110704_artisti-mostra-60_ge.html (2013.03.01., 10:11).

16 XVI. Benedikt, Min.: 14:55. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

17 Schönborn, Christoph, Kardinal, Min.: 25:45. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

18 Kasper, Walter, Kardinal: Papst regierte in einer schwierigen Zeit. In: http://kathpress.vivolum.net/site/focus/meldungen/ papstruecktritt/database/52745.html?SWS=70c0c893a8c05ed6a124c4ad9b53de37 (2013.03.01., 10:54).

19 Beinert, Wolfgang, Min.: 17:55. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

20 XVI. Benedek: Hit, értelem és egyetem, Regensburg, 2006. In: http://www.katolikus.hu/szit/ratzinger-20060912.html (2013.03.01., 11:17).

21 Beinert, Wolfgang, Min.: 18:38. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

22 Khorchide, Mouhanad, Min.: 18:47. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

23 Islamwissenschaftler Khorchide, Regensburg war Glück im Unglück. In: http://kathpress.vivolum.net/site/focus/meldungen/papstruecktritt/database/52972.html?SWS=70c0c893a8c05ed6a124c4ad9b53de37 (2013.03.01., 11:59).

24 XVI. Benedikt, Min.: 20:30. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

25 Rosen, David, Rabbi, Min.: 21:34. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

26 Schönborn, Christoph, Kardinal, Min.: 23:04. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORFDokumentation, 2013.

27 XVI. Benedikt: Licht der Welt. Der Papst, die Kirche und die Zeichen der Zeit. Ein Gespräch mit Peter Seewald, 22010, 151-152.

28 XVI. Benedikt, Min.: 36:49. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

29 Derschmidt, Luitgart, Min.: 38:52. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

30 Beinert, Wolfgang, Min.: 39:32. In: Christian Rathner, Der Denker auf dem Thron. Papst Benedikt XVI. ORF-Dokumentation, 2013.

31 L. Nur nächster Papst darf Kardinalsbericht zu Vatileaks lesen. In.: http://www.kathpress.at/site/nachrichten/database/52892.html (2013.03.01., 14:16).

32 XVI. Benedek búcsúbeszéde a bíborosokhoz. In: http://bonumtv.hu/hir/xvi-benedek-bucsubeszede-a-biborosokhoz (2013.03.01., 15:29). A Szentatya a bíborosi testület előtt Romano Guardini német teológus és filozófus gondolatait vette kölcsön.

33 Schümer, Dirk: Ein Papst läuft nicht weg, er gibt ein Beispiel. In: http://www.faz.net/aktuell/feuilleton/papst-ruecktritt-ein-papst-laeuft-nicht-weg-er-gibt-ein-beispiel-12059120.html (2013.03.01., 14:24).

34 XVI. Benedek pápa lemondása a péteri szolgálatról. In: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=404 (2013.02.27; 21:37).

35 L. Schönborn, Christoph, Kardinal: Respekt für außergewöhnlichen Schritt. In: http://www.erzdioezese-wien.at/content/news/articles/2013/02/11/a28687 (2013.03.01., 15:10).

36 XVI. Benedek pápa utolsó általános kihallgatása. In: http://www.magyarkurir.hu/hirek/xvi-benedek-papa-utolso-altalanos-kihallgatasa (2013.03.01., 15:19).

37 XVI. Benedek búcsúbeszéde a bíborosokhoz. In: http://bonumtv.hu/hir/xvi-benedek-bucsubeszede-a-biborosokhoz (2013.03.01., 15:29).

38 XVI. Benedek búcsúbeszéde a bíborosokhoz. In: http://bonumtv.hu/hir/xvi-benedek-bucsubeszede-a-biborosokhoz (2013.03.01., 15:29). A Szentatya a bíborosi testület előtt

Romano Guardini német teológus és filozófus gondolatait vette kölcsön.

39 XVI. Benedek búcsúbeszéde a bíborosokhoz. In: http://bonumtv.hu/hir/xvi-benedek-bucsubeszede-a-biborosokhoz (2013.03.01., 15:29).

40 L. Kardinal Kasper: Papst regierte in einer schwierigen Zeit. In: http://kathpress.vivolum.net/site/focus/meldungen/papstruecktritt/ database/52745.html?SWS=70c0c893a8c05e d6a124c4ad9b53de37 (2013.03.01., 16:12).

41 L. Zulehner, Paul M.: Kein Vatikan-Putsch. In: http://www.kathpress.at/site/focus/meldungen/papstruecktritt/database/52654. html (2013.03.01., 16:15).

42 L. Gemmingen, Eberhard von: Nur Kardinal Ouellet wirklich aussichtsreich. In: http://kathpress.vivolum.net/site/focus/meldungen/ papstruecktritt/database/52707.html?SWS=70 c0c893a8c05ed6a124c4ad9b53de37 (2013.03.01., 16:18).

43 L. Slowakei: Wunsch nach Klärung der Causa Bezak mit dem neuen Papst. In: http://kathpress.vivolum.net/site/focus/meldungen/ papstruecktritt/database/52807.html?SWS=70 c0c893a8c05ed6a124c4ad9b53de37 (2013.03.01., 16:21).

44 Frag den Kardinal: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v= mlv0IrSNpmM (2013.03.01., 16:44).

45 A tweet angol szó, csicsergést jelent. A Tweeter, Twitter internetes felület, melyen keresztül rövid üzenetek, „csicsergések" küldhetők a világháló segítségével. xVi. Benedek pápa 2012. december 8-án küldte első Twitter-üzenetét. Ezt követték további üzenetek, szám szerint 38 rövid üzenet. Ezeket a széküresedést követően törölték.

46 Benedikts letzter Tweet: „Danke für Eure Liebe und Unterstützung". In: http:// derstandard.at/1361241479089/Benedikts-letzter-Tweet-Danke-fuer-Eure-Liebe-und-Unterstuetzung (2013.03.01).