Molnár Péter
mIT KAPOTT EURÓPA
A KERESZTÉNYSÉGTŐL? (2)

 

Betegápolás¹ és a lovagrendek

A kereszténység előtt is voltak kórházak. Ott ápolták a betegeket, de mellettük itt gondoskodtak az árvákról, itt szállásolták el az idegeneket is. A konstantini fordulat után minden püspöki székhelyen volt kórház. Az egyház kezdettől fogva magáénak tudta ezt a szolgálatot, gondoskodott a betegekről. Az első kórházat Szent Zotikus alapította. Híres volt Szent Bazil kórháza is. Szent Paula (347-404) a házát nyitotta meg a betegek részére. Ebben a munkájában segítették leányai, Eusztochium, Blesilla. Szent Fabiola is hasonlóan cselekedett. A 4. században a városokban is voltak kórházak. Az ápolási munkából a diakonisszák is kivették a részüket. „Nagyobb helyeken orvosok is működtek, akik elsősorban a papság köréből adódtak. Képzett ápolószemélyzetről mindezek ellenére nem beszélhetünk. Sőt, egyes kórházakban a szegények ellátása, valamint a betegek ápolása vezeklésül szolgált."²

A kolostorok tevékenyen részt vállaltak a betegápolásban, a szerzetesek termesztettek gyógynövényeket, és gyógyítottak is. A középkorban alakult lovagrendek közül több kifejezett feladatul tűzte ki az ápolást. A plébániák nemcsak az oktatásban, hanem az ápolásban is jeleskedtek. E feladatukat Nagy Károly erősítette meg, aki elrendelte, hogy a plébános keresse fel a területéhez tartozó betegeket, szegényeket. Nagy Károly azt is elrendelte, hogy a kanonokok építsenek, tartsanak fenn kórházakat. A betegápolásban a kanonisszák (kanonoknők) is tevékenykedtek. A női kolostorok mellett is voltak kórházak, ispotályok. A keresztes hadjáratok során több olyan lovagrend is alakult, mely fő feladatául a betegek ápolását, foglyok kiváltását, gondozását tekintették. Fontos tisztázni, hogy „a lovagrendek születésének, virágzásának s hanyatlásának ismertetése előtt azt kell tisztán és világosan látni, hogy a lovagrendek tagjai nem szerzetesek, akiknek engedélyük volt a hadakozásra és a vérontásra, hanem olyan világi lovagok, akik sajátos állapotuknak tudatában voltak, és ennek ellenére a hadakozáson kívüli életvitelüket szerzetesi szabályzatok alapján igyekeztek rendezni."³

Johanniták⁴

Egy Gerard nevű férfi létrehozott egy kórházat Jeruzsálemben, amelyet Keresztelő Szent János oltalma alá helyezett. „A Szent Benedek Reguláját követő Sancta Maria Latina nevű monostor fennhatósága alatt állt az az ispotály és a hozzá kapcsolódó, Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett kápolna, amelyet még 1070 táján dél-itáliai kereskedők alapítottak a beteg zarándokok befogadására. A szervezőkészséggel megáldott szerzetes, a provence-i származású Gérard elég gyorsan a függetlenedés útjára irányította a betegápoló közösséget, az első sikeres keresztes hadjárat pedig tovább növelte a betegápoló közösség fontosságát."⁵ Miután Akkon városa elesett (1291), Ciprus szigetére költöztek. Később megszerezték Rhodos szigetét. Amikor Nagy Szolimán elfoglalta Rhodos szigetét, V. Károly Málta szigetét adta nekik. Azóta nevezik máltai lovagoknak őket. Ispotályokat tartanak fenn. Érdekesség, hogy volt női ág is, ők a női betegeket gondozták.

Templomosok⁶

Hugues de Payens alapította 1119-ben. A nevüket onnan kapták, hogy II. Balduin jeruzsálemi király egy házat adott nekik, amely Salamon temploma mellett, illetve helyén állt. Clairvaux-i Szent Bernát is közreműködött a regulájuk elkészítésében. Itt is egyházi hadi lovagrendről van szó, akik a hármas szerzetesi fogadalom mellé egy negyediket is tettek, hogy harc árán is megvédik a szentföldi keresztény zarándokokat. Jelvényük fehér köpeny, rajta nyolcsarkú vörös kereszt.

Német lovagrend

Alapítása 1191-ben kezdődött, amikor a III. keresztes hadjárat során a német sebesült lovagok ellátására alakult egy betegápoló közösség. 1198-tól beszélhetünk lovagrendről (van szabályzatuk). Teuton lovagoknak is hívják őket.

Az egyháziak mellett természetesen voltak nem egyházi lovagrendek is. Itt elsősorban az egyháziakat emeltem ki, melyek a betegek ápolásában is részt vettek. E lovagrendek Európában is meghonosodtak, és folytatták áldásos tevékenységüket. Külön kiemelendő Árpád-házi Szent Erzsébet betegekkel kapcsolatos tevékenysége. Az egyház e téren is jelentős örökséget hagyott Európa számára, később is sok betegápoló rend alakult: Istenes Szent Jánosé, a Szent Lázár lovagrend (kifejezetten a leprásokkal foglalkoztak).

Karitatív munka

Az ősegyházban külön foglalkoztak a szegényekkel, özvegyekkel a diakónusok. Az Apostolok Cselekedeteiben több gyűjtésről olvashatunk. Ezt a feladatot a keresztények Jézus Krisztustól kapták, mind a mai napig férfi, női szerzetesek, plébánosok, világi hívek tartják hivatásuknak a szegények gondozását, a karitatív szervezetek fenntartását. Az érett középkorban a jámbor világi társulások, lelkiségi csoportok figyelmüket az irgalmasság testi, lelki cselekedeteire összpontosították. Európában példaértékű az egyház szervezettsége ezen a területen. A világi csoportok szintén áldozatos munkát végeztek, a céhesek társaságokat szerveztek társaik megsegítésére.

Páli Szent Vince (1581-1660) a lelki és gyakorlati munkát korszerűen ötvözte, és fő hivatásul tűzte ki. Élete regénybe illő, állítólag még rabszolga is volt. Később Valois Margit házi káplánja lett. 1617. körül alapította Chatillon-les-Dombes plébániáján az első szeretet-testvérületet. Több ilyen közösséget hozott létre. Támogatója a Gondi család volt, akiknél korábban nevelői munkát látott el. Társakat keresett a beteggondozó lelkület missziójára. Szállásukról (Szent Lázár priorátus) lazaristáknak nevezték őket. 1632-ben alapította a Szeretet Leányai társulatot (irgalmas nővérek), ebben Marillac Lujza (1591-1660) segítette. 1640-től az árva gyermekek is oltalmat találtak nála. Hosszas vonakodás után - az alapító harmincszor szólította föl - vette át a Szent Lázár épületcsoportot, s ezzel egy új feladatot vállalt magára: az elmebetegek lelki gondozását. „Nem kerestük - mondta -, ezt a gondviselés bízta ránk." Mikor pedig később máshová akarták szállítani a betegeket, Vince szabályos pert indított értük, mert meg volt róla győződve, hogy mellette vannak a legjobb helyen. A papjainak azt mondta: „A mi regulánk maga az Üdvözítő, aki azt akarta, hogy megszállottak, bolondok, őrültek legyenek körülötte." Mindenhonnan hozták hozzá a betegeket, hogy gyógyítsa meg őket, és ő ezt nagy jósággal teljesítette is. „Miért vonakodnánk mi attól, hogy megkíséreljük az ő követését?" Az intézmény Vince vezetése mellett úttörő szerepet vállalt, és mai orvostörténészek is méltatják Vince pszichiátriai tevékenységét. Egyikük így nyilatkozott: „Az elmebetegek gyógyítására való törekvés, jóval az úgynevezett fölvilágosodás és humanizmus korszaka előtt, valóságos fölszabadítás volt."⁷

Az újkorban jött létre a nemzetközi szervezet, a Caritas Internationalis.

A keresztény örökség a művészet, tudomány, találmányok területén⁸

A teljesség igénye nélkül említek itt a híres és sajnos néha elfelejtett feltalálók közül néhányat, Európára korlátozva a felsorolást.

Nicolaus Cusanus német bíboros a teológiában, a filozófiában, a fizikában, a matematikában emelkedett ki. Megsejtette, hogy a Nap körül kering a Föld. A kör kerületének számításánál használta a pi értékét, a 3,14-t.

A sok jezsuita szerzetes közül említsük meg Lana Francescót, aki a repülés történetében ért el eredményeket, Grimaldit, aki a fénytanban jeleskedett, Kircher Atanázt, a vetítőgép feltalálóját, Almeidát, Duant, akik a fizika terén (elektromosság, gáz) tevékenykedtek. A bencés szerzetesek közül Mariotte állapította meg a gázok feszítő erejét. A magyar Jedlik Ányos bencés nem ismeretlen az olvasók előtt. Arezzói Guido (991-1033/1050) itáliai bencés találmánya a négyvonalas hangjegyrendszer. Nagy Szent Gergely pápa a gregorián által vált híressé. II. Szilveszter pápa az első ingaórát készítette el, és bevezette az abakusz és az arab számok használatát a római számok helyett. Regiomontanus (1436-1476) püspök neves csillagász volt, Magyarországon is járt, építtetett egy csillagvizsgálót Vitéz János palotájában. A jezsuita Pietro Angelo Secchi (1818-1878) csillagász az „asztrofizika atyja" volt, róla nevezték el a Hold egyik kráterét és hegyvonulatát, a 4705 Secchi kisbolygót.⁹ P. Fényi jezsuita szintén a csillagászatban jeleskedett Magyarországon. Kalocsán Haynald bíboros 1878-ban csillagvizsgálót rendezett be a jezsuitáknál, annak első igazgatója, Karl Braun (1831-1907) kezdte el a napfoltok tanulmányozását. Munkáját utódja, Fényi Gyula (1845-1927) folytatta.¹⁰

Nikolausz Kopernikusz lengyel kanonok (1473-1543) és csillagász nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, és a Hold a Föld körül. Kopernikusz az elmélettel megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. A matematikusok közül Bonaventura Francesco Cavalieri (1598-1647) jezsuita szerzetes az integrálszámítás egyik megalapozója. Fridvalszky János jezsuita az ásványtanban alkotott maradandót (az aranyérc felfedezője). Nagy Szent Albert (1193-1280) domonkos szerzetes valóságos polihisztor volt.

Az orvoslásban kiemelkedik az irgalmasrendi Opitz Cölestin, akinek az érzéstelenítést köszönhetjük. Niels Stensen dán származású konvertita megállapította, hogy a szív izomzat. A hőmérőt Bouilau találta fel, ő katolikus pap volt. Schönborn Frigyes érsek hozta létre az első bonctani intézetet. A latin anatómia megszerkesztésében Constantinus Afer bencés szerzetes jeleskedett. P. Lana jezsuita a gyógypedagógiai oktatás úttörői közé tartozik, P. Juan G. Joffre hozta létre az első tébolydát.

A művészetek terén kiemelendő Brunellesco, a gótikus kupolák építője, Suger apát a csúcsíves építésben fáradozott, a festők közül pedig Angelico da Fiesole dominikánus szerzetes említendő meg. René Just Hauy francia pap volt a tudományos kristálytan megalapítója.

A keresztények szerepe az Európai Unió létrejöttében

Ha az Európai Unió alapító atyáinak (11 főt szokás idesorolni) életét ismerjük, igen hamar világos lesz az a tény, hogy közülük három nagy történelmi személyiség, kereszténydemokrata politikus, hívő katolikus volt: Robert Schuman, Alcide De Gasperi, Konrad Adenauer. „Amikor a világháború után újra kezdtek jelentkezni a nemzeti ellentétek, három katolikus politikus: Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi bátran elkezdték építeni az egyesült Európa házát."¹¹

Az egységes Európa fogalma sokszor felmerült a történelemben. „Ebben a kalandban a keresztények is jelen vannak. Ott voltak Európa építésének kezdeteinél a háború ellen és a béke melltt. Közülük egyesek, így Schuman vagy De Gasperi boldoggá avatását is elindították Rómában."¹² Tudósoknál, filozófusoknál, íróknál, művészeknél is jelentkezett az egységes Európa látomása, köztük volt Dante, a humanista Erasmus, a filozófus Kant, az író Victor Hugo. Kiemelkedik a Páneurópa című könyv szerzője 1923-ból, Richard Coudenhove Colergi. 1947-ből a Marshall-terv emelkedik ki, amely a háború sújtotta országoknak nyújtott segítséget. 1948-ban létrejött az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC). 1949. május 5-én alakult meg az Európa-tanács. Szintén ebben az évben alakult meg a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) és a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) is. Az 1950-es évben született meg az Európai Unió. Ekkor mondta el Robert Schuman a híres beszédét, amely Schuman-tervként került be a történelembe.¹³ „Az integrációs folyamatnak a gazdasági együttműködés felőli megközelítésre alapozva, a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárását, illetve a francia-német együttműködés biztonsági garanciáinak megteremtését megcélozva hirdette meg Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én a későbbi Schuman-tervként ismertté vált programot, amelyet Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője irányításával készítettek, s amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét."¹⁴

A következő fontos állomás 1951. április 18., e napon alakult meg az Európai Szén- és Acélközösség. „Az Elzászban francia és német kultúrán nevelkedett volt ügyvéd, majd sikeres kereszténydemokrata politikus, aki a háború után döntő szerepet játszott a frank stabilizálásában, és akinek nagy politikai álma a francia-német kibékülés volt, 1950. május 9-én - e napot nyilvánították később Európa-nappá - a párizsi külügyminisztérium Óra-termében az összehívott újságírók előtt eredeti tervet ismertetetett: vonják közös hatóság alá a francia és német szénbányászat, vas- és acélipar irányítását."¹⁵ Ezzel próbálták segíteni a pillanatnyi ásványanyaghiányon, továbbá létrehozták a német szén és a francia vasérc közös piacát. A szervezetet a német kancellár, Konrad Adenauer is támogatta. 1957-ben jött létre az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom. Felgyorsultak az integrációt segítő, támogató folyamatok: a közös piac, a vámunió, a szabad kereskedelem, a politikai-gazdasági unió... „A hatvanas évek közepén a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése. Az 1965-ben elfogadott Egyesülési Szerződéssel [angolul: Merger Treaty] 1967 júliusára összevonták az ESZAK, az EGK és az Euratom addig párhuzamosan működő intézményeit. Ettől az időponttól használatos az Európai Közösségek elnevezés is [angolul: European Communities], ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy a három Közösség továbbra is megőrizte önálló nemzetközi jogalanyiságát, csak intézményeik váltak közössé."¹⁶ (ESZAK: Európai Szén-és Acélközösség; Euratom: Európai Atomenergia Közösség; EGK: Európai Gazdasági Közösség)

1986-ban jött létre az Egységes Európai Okmány, 1992-ben a maastrichti szerződés, az Európai Uniót létrehívó kontraktus. Ettől kezdve használják az Európai Unió kifejezést.

Magyar Péter: Az Európai Unió története, Felelős kiadó az Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft ügyvezetője, 2000.

Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Neveléstörténet, Osiris, Budapest 2005.

Népek nagy nevelője, szerk: Szennay András pannonhalmi főapát SZIT, Budapest 1981.

Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I., Bencés Kiadó 1995, 102103.; Népek nagy nevelője, SZIT, Budapest 1981. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat, Budapest 1986. Szentek élete I., SZIT, Budapest 2002.

Török József: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon, Budapest 1990.

William V. Bangert: A jezsuiták története, Osiris Kiadó - JTMR, Budapest 2002. Folyóiratok

Joseph Doré: Európa szelleme, Távlatok 2001/2., 52. Joseph Doré: Európa szelleme, Távlatok 2001/2., 52. Nemeshegyi Péter: Az Európai Unió-s identitás keresztény képe, Távlatok 2001/3., 53.

Pierre de Charentenay: A keresztények szerepe a kibővített Európa

Unióban, Távlatok 2003/3., 61.

Sághy Marianne: A templomosok, Rubicon 2010/2.

 

Jegyzetek

1 Vö: Dr. Buda József: A betegápolás története, Pécs 1994, 41-87.

2 Dr. Buda József: A betegápolás története, Pécs 1994, 37.

3 Török József: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon, Budapest 1990, 123.

4 Vö: Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I., Bencés Kiadó, 1995, 459-465.

5 Török József: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon, Budapest, 1990, 127.

6 Vö: Puskely Mária: Keresztény szerzetesség II., Bencés Kiadó 1996, 1036-1039., Sághy Marianne: A templomosok, Rubicon 2010/2., 47-49.

7 Szentek élete I., SZIT, Budapest 2002, 701-702.

8 Vö: http://talalkozas.katolikus.hu/8egyhaz.html2012-08-30

9 www.wikipedia.org/wiki/Pietro_Angelo_Secchi2012-08-30

10 William V. Bangert: A jezsuiták története, Osiris Kiadó - JTMR, Budapest, 2002, 404.

11 Nemeshegyi Péter: Az Európai Unió-s identitás keresztény képe, Távlatok 2001/3., 53., 360.

12 Pierre de Charentenay: A keresztények szerepe a kibővített Európa Unióban, Távlatok 2003/3., 61., 369.

13 Vö: A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. A termelés egyesítése azonnal biztosítaná a gazdasági fejlődés valós közös alapjait, az európai szövetség első lépését, és ezáltal megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadifelszerelések gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak. Az ily módon a termelésben kialakuló szolidaritás világossá teszi, hogy ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne. A termelés ily módon megvalósuló erőteljes egysége, amely minden, szabad akaratából csatlakozni kívánó ország előtt nyitva áll, és amely a tagállamoknak az ipari termeléshez szükséges alapvető anyagokat egyenlő feltételek mellett fogja biztosítani, megveti a gazdasági egység tényleges alapjait. http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/europe-day/schuman-declaration/index_hu.htm 2012-08-25.

14 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011, 26.

15 Magyar Péter: Az Európai Unió története, Felelős kiadó az Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft ügyvezetője, 2000, 9-10.

16 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011, 32.

17 Ecclesia in Europa apostoli buzdítás az Egyházban élő Jézus Krisztusról mint a remény forrásáról Európa számára 2003. június 28. in: II. János Pál megnyilatkozásai II., Pápai dokumentumok 1978-2005, SZIT, Budapest 2005, 712.