Könyv
eLKÖTELEZETT TUDÓS SOKARCÚ ÖRÖKSÉGE
Csucsuja István kötete
Erdély történetének és nagyjainak alaposabb megismeréséhez kínál ismereteket és elemzéseket Csucsuja István kolozsvári történészprofesszor Sokarcú örökség címmel napvilágot látott, tanulmányokat, laudációkat és gyászbeszédeket tartalmazó kötete.
Az első részben tanulmányait olvashatjuk a következő, nagy érdeklődésre számot tartó s akár hézagpótló témákban: Mocsári Lajos ajánlásai; Kolozsvár 1944 őszén; Egyetemegyesítés és szomszédsági pártpolitika; Egyetemi problémák és tudós egyháziak a kolozsvári egyetemen. Utóbbi tanulmányban olvashatunk többek között arról, hogy az újjászervezett tudományegyetem megnyitásának eseményein, 1940 októberében ott van Biró Vencel piarista rendfőnök is. Ez a kegyes tanítórend elismerésének jele, de Biró Vencelnek az erdélyi tudományos életben való számottevő jelenlétének, teljesítményének méltatása is. Az egyetem és a piaristák hittudományi és rendi tanárképző intézetét magába foglaló Kalazantinum között szoros együttműködés volt az 1894-es alapítástól az
I. világháború éveiig. Biró Vencel igen színvonalas tanári munkát folytatott, s a kolozsvári római katolikus főgimnázium élén igazgatóként is kiemelkedő működése. A nemzet és az állam érdekeit teljesen azonosító román liberális párti kormányzat kötelezővé tette a román történelem és földrajz, valamint az alkotmánytan románul való tanítását, s ezzel egy időben azt is elrendelte, hogy a szerzetesrendek és kongregációk iskoláiban kizárólag román legyen az oktatás és nevelés nyelve. Az erdélyi magyar kisebbségi egyházvezetők Genfben, a Népszövetség Tanácsánál emlékiratban voltak kénytelenek ez irányú sérelmeiket előterjeszteni - írja Csucsuja István.
További, a kötetben közölt tanulmányok: A neveléstudományok intézményi keretei a kolozsvári magyar egyetemen; Gyárfás Elemér az 1932. évi római tárgyalásokon; Mailáth püspök közéleti szereplése Gyárfás Elemér Batthyaneumban őrzött levelezésének tükrében, valamint utóbbinak nézetei korának gazdaságáról; A magyar közgazdaság-tudomány fejlődése Erdélyben a 20. században; DélErdély gazdasági fejlődése a dualizmus korában (1867-1918); A szocialista gazdaságfejlesztés eredményei és kudarcai Romániában.
Hatványozottan tanulságos és időszerű Csucsuja professzornak A magánerdők okszerű gazdálkodásának kibontakozása Erdélyben a XIX. század második felében című tanulmánya, melyből megtudhatjuk, hogy az okszerű erdőgazdálkodás az erdélyi magánbirtokokon korábban létrejött szerény alapokon, az 1848-as forradalmat követő időszakban fokozatosan szélesebb teret nyert, annak ellenére, hogy több akadály tornyosult előtte. A magánbirtokok okszerű kezelésére való törekvés mutatja, hogy ennek érdekében az erdőőri, pásztori felügyelet megerősítésére, sőt az erdőhivatali szolgálat kiépítésére is nagyobb gondot fordítottak. Például Hodoson a sok erdőkárosítás megakadályozására külön felügyelőt fogadtak, melléje három gornyikot (erdőcsőszt) állítottak.
A kolozsvári egyetem az 1989-es politikai rendszerváltás után a magyar tudomány, az egyház és a közélet olyan nagyságait avatta díszdoktorrá, akiknek tudományos tevékenysége kiemelkedő. Csucsuja István mondott laudációt 2001-ben Erdő Péternek, akkor a budapesti Pázmány Péter Egyetem rektorának és dr. Jakubinyi György erdélyi érseknek; 2003-ban Glatz Ferenc akadémikusnak, 2005 novemberében Joseph Ratzinger bíborosnak a díszdoktorrá avatásán. Ezeket is csokorba foglalja a kiadvány.
Az embertársaira ráfigyelő, érzékeny lelkű, római katolikus vallását mindenkor gyakorló személyiség világlik ki a hat nekrológot, gyászbeszédet magába foglaló fejezetből: Csucsuja István Tankó Ferencnek, a BBTE Római Katolikus Kara első dékánjának ravatalánál, valamint Bodor András történészprofesszor, Bitay Ilona történész, klasszika-filológus, Imreh István és Magyari András történészprofesz-szorok és Király Béla vezérezredes, 1956 katonai vezetője temetésén mondott búcsúztatót. Jogosan írja az előszóban Pál-Antal Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, hogy az a színes kép, amelyet ez a tanulmánykötet nyújt, újdonságával és eredetiségével közelebb hozza az olvasókhoz a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem szellemi-intézményi életébe elkötelezetten betagolódott szerzőt, Csucsuja Istvánt, akinek a kutatói munkával párhuzamosan aktív közéleti szereplésre is jutott ideje. A Kriterion Könyvkiadónál megjelent könyv gazdag névmutatót is tartalmaz, szerkesztője Jakabffy Tamás, az ízléses borító Antal-Tövissi Anna munkája.
(Kriterion, Kolozsvár 2013)
Fodor György
