Botár Gábor
a SZÉKELYUDVARHELYI NARDINI ÓVODA
A szerző 1989-ben felszentelt gyulafehérvári egyházmegyés pap, a székelyudvarhelyi Lisieux-i Kis Szent Teréz plébánia plébánosa, a kolozsvári BBTE RK Teológia Karán doktori tanulmányait végzi.
1880-ban Fogarasy Mihály erdélyi püspök le akarta telepíteni Székelyudvarhelyre a mallersdorfi ferences nővéreket, és meg is építtette a zárdát számukra. Azonban Nagyszebenben - a mallersdorfi szegény ferences nővérek akkori erdélyi anyaházában - annyira kevés szerzetesnővér volt, hogy nem tudtak közülük Székelyudvarhelyre is küldeni, így végül a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációját hozta Székelyudvarhelyre Fogarasy püspök. De ami nem sikerült 1880-ban, sikerült 110 év múlva, 1990-ben, így beigazolódott, hogy a gondviselő Isten akarata volt, hogy a mallersdorfi ferences nővérek Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban letelepedjenek, és alapítójuk, Josef Nardini szellemében áldásos tevékenységükkel az egyházmegye és a város javára legyenek. Az 1989-es romániai változások után, 1990-ben újraindult a mallersdorfi ferences nővérek kongregációjának élete egyházmegyénkben. Székelyudvarhelyen telepedtek le, a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány kolostorába.
1992. október 1-jén 25 beiratkozott gyermekkel nyílt meg Székelyudvarhelyen a mallersdorfi ferences nővérek óvodája. Október 8-án Johann Staufer superior és Kovács Sándor főesperes kétnyelvű szertartás keretében, a mallersdorfi vezetőség, a nővérek, gyermekek, szülők és a személyzet jelenlétében megáldották a nővérek első szociális létesítményét Székelyudvarhelyen, a Nardini óvodát, amelyet a kongregáció elsősorban a szegény családok gyermekei számára létesített.1 Azon négy gyermek kivételével, akiknek szülei a zárda jótevői voltak, a többség szegény sorsú család gyermeke volt. A gyermekek a zárda óvodájában jól érezték magukat, és annak ellenére, hogy sokuk nagyon nehéz körülmények között élt otthonában, jól alkalmazkodtak a környezethez és beilleszkedtek a napi tevékenységbe. A tanterv betartásával a szerzetesnővérek már az indulástól előkészítették neveltjeiket az iskolai életre. Akkoriban a nyelvi nehézségek sem voltak elhanyagolhatók, így két helybeli magyar nővér segített Maria Michaela Haushofer nővérnek a nyelvi akadályok legyőzésében. A gyermekek az óvodában kis lépésekben elsajátították a német nyelv alapjait is.2
1993. szeptember 1-jén megérkezett Székelyudvarhelyre Maria Renate Maier nővér Münchenből, hogy az itteni óvodában mint szakavatott óvónő dolgozzon. A Nardini óvoda 30 gyermekkel kezdte a tanévet.3 Idővel egyre jobban körvonalazódott a szükség egy új épület létesítésére, amely korszerű beosztásban és felszerelésekkel helyet adna egy jól berendezett óvodának. 1994-re elkészültek a tervek, és az állami engedélyeket is sikerült beszerezni. Az új épület földszintjén három új óvodai csoport teljes körű tevékenysége számára terveztek életteret. Addig az óvodás gyermekek szabadban való foglalkozásának megoldását a Szent Miklós plébánia tulajdonát képező 12 hektáros Papkertben levő 10 áras bekerített terület biztosította. Ez 15 percnyire van a zárdától, ahol a gyermekek nyugodt környezetben játszótérhez juthattak.4
Az 1990-es években a székelyudvarhelyi Nardini óvoda folyamatosan fejlődött, a városban nagy érdeklődés övezte. Eleinte évente 30 gyermek felvételére volt lehetőség, de az érdeklődés és a beiratkozni akarók száma duplájánál is nagyobbra duzzadt. A szerzetesnővérek az eredeti célkitűzés szerint előnyben részesítették az igazán rászoruló családok gyermekeit. Néhány évnyi működés után a négy csoportba már összesen 110 gyermek járt a Nardini óvodába.5
Az óvoda működését sok németországi jótevő támogatja egyénileg és közösségi szinten egyaránt. 2002 áprilisában a tirschenreuti katolikus fiatalok a Church goes rock című nagysikerű előadásából kapott bevételt a székelyudvarhelyi Nardini óvodába járó szegény gyermekek támogatására szánták. Az adományt a nővérek az óvoda korszerűsítésére fordították.6 A parsbergi Szent András plébánia is támogatója a székelyudvarhelyi óvoda tevékenységének: 2002-ben a Szent Márton-napi gyűjtést erre a célra fordították. A parsbergi cserkészcsapat szintén támogatta az óvodát, ugyanakkor a parsbergi Kolping Család is adományozott erre a célra. A vohenstrausseri közösség is kiterjesztette védnökségét a romániai gyermekek irányába, ők is figyelemmel kísérik a mallersdorfi nővérek romániai tevékenységét. A romániai szegények támogatására a vohenstraussi Christmas Kunst und Krempel akciócsoport is adományokat küldött.7
2004-ben ismét előrelépés történt a székelyudvarhelyi Nardini óvoda életében: sikerült megvásárolni az újonnan épült zárdaépület szomszédságában egy ingatlant, ahol 2005-től gyors ütemben haladt a székelyudvarhelyi Porciunkula-ház építése. A következő iskolai évben (2006/2007) ezt az épületet is átadták az óvoda, valamint a délutáni felkészítő csoport számára. Mivel az intézmény bővülésével a kiadások is növekedtek, a kongregáció kérte a végleges állami elismerést és működése jóváhagyását. 2004-ben ideiglenes működési engedélyt kaptak. Közben a Nardini óvodában élénk tevékenység bontakozott ki: képzés, továbbképzés, a módszertani ismeretek bővítése, a város óvodáival való kapcsolattartás, tapasztalatcsere. A város óvodáiban eddig nem volt rendszeres vallásos nevelés, ennek módszertanát Nagy Mária Kriszta nővér közvetítette az úgynevezett Kett-módszerrel, amely az iskola előtti vallásos nevelés Franz Kett által kidolgozott módszertana. Mária Kriszta nővér ugyanakkor intenzíven foglalkozott különféle módszerekkel, és ismertette azt az óvónőkkel nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem egész Hargita megye területén.8
A terjedelmes írásos és gyakorlati előterjesztés, többszöri látogatás és ellenőrzés eredményeképp, 2006. szeptember 12-én a mallersdorfi szegény ferences nővérek székelyudvarhelyi Nardini óvodája megkapta a román kormány és a megyei tanfelügyelőség részéről a végleges állami elismerést, az akkreditálást.9
2009-ben az ismert valláspedagógus, Franz Kett a németországi Gröbenzellből egy héten át valláspedagógiai előadásokat tartott Maria Thekla Dietl nővérrel együtt Székelyudvarhelyen. Az előadások célja az erdélyi rendtartomány fiatal nővéreinek és több nevelőnőnek a valláspedagógiai továbbképzése volt. 1991 óta a kongregáció jelentős szerepet vállalt a gyermekek és fiatalok gondozásában, nevelésében és oktatásában az óvoda, tanulószoba és iskola keretében. A kommunista éra után nagy szükség volt a gyermek-irányultságú nevelési és oktatási alapismeretek lefektetésére a keresztény hit szellemében. Ezen a téren különösen Nagy Mária Kriszta szerzetesnővér ért el elméleti és gyakorlati síkon is szép eredményeket. A háromcsoportos Nardini óvodában elért sikerei, valamint a hitoktatók továbbképzőjének vezetőjeként bizonyította rátermettségét. Az eddigi eredményeket elismerve, az itteni tevékenységet támogatta Franz Kett továbbképző tanfolyama, amelyre ő maga is szívesen vállalkozott. A továbbképző húsz résztvevője egymással együttműködve vett részt a tevékenységekben, és hálás volt a szakmai fejlődés lehetőségéért.10
2011-ben, a tanév befejeztével, Maria Michaela nővér mérleget készített a székelyudvarhelyi rendház tevékenységéről. Eszerint a napközi óvodában összesen 112 gyermekkel foglalkoznak. Városi szinten annyira népszerű lett a Nardini óvoda, hogy túljelentkezés miatt évről évre kénytelenek a kérvényezők egy részét visszautasítani. A felvett gyermekek szülei értékelik az ott uralkodó vidám légkört, a gyermekközpontú nevelési módszereket, a keresztény értékek kényszermentes átadását. A felvételnél nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a gyermekek milyen társadalmi közegből származnak. A gyenge anyagi helyzetű családok, a roma családok gyermekei, a fogyatékos gyermekek a felvételnél előnyt élveznek. A Nardini óvodában nagyon jó szociális keveredés honosodott meg.11
2012. október 9-én megünnepelték a Nardini óvoda 20 éves jubileumát. Rendi elöljárók, Tamás József püspök, a tanfelügyelőség, a városi tanács képviselőinek, jelenlegi és egykori tanítványok és azok családjainak jelenlétében adtunk hálát az elmúlt két évtizedért, amely alatt 530 gyermek járt a nővérek óvodájába Székelyudvarhelyen. A Nardini óvoda az alkalmazott nevelési módszerek, a jól képzett, hivatásos személyzet és a felszereltség miatt megyeszinten nagy elismerésnek örvend.
Jegyzetek
1 Abschrift aus der Ordenschronik Odorheiu, 1992. 10.
2 Hiltrud, sr. M. [Baumer, Maria]: Interview mit Schwester Hiltrud Baumer, die in der neuen Ordensprovinz in Rumänien tätig ist. Im Blickpunkt, 1994, 1., 15.
3 Abschrift aus der Ordenschronik Odorheiu, 1993. 09.
4 Hiltrud, sr. M.: „Man kann im das soziale Gewissen der Kinder sensibel machen". Interview mit Schwester Hiltrud Baumer, die in der neuen Ordensprovinz in Rumänien tätig ist. Im Blickpunkt, 1993, 1., 15.
5 Hiltrud, sr. M.-Annegret, sr. M. [Pöschl, Anna]-Dolore, sr. M. [F, Margot]: Bericht aus Rumänien. Im Blickpunkt, 1998, 2., 12-13.
6 Hiltrud, sr. M.: Was die Advents- und Weihnachtszeit im Széklerland (Rumänien) aus dem üblichen Alltag heraushebt - Pfarrjugend Tirschenreuth hilft Kindern in Rumänien. Im Blickpunkt, 2002, 3., 21.
7 Radegund, sr. M. [Bauer, Margarete]: Spenden für Rumänien. Im Blickpunkt, 2003, 2., 14-15.
8 Hiltrud, sr. M.: Nachrichten aus Rumänien. Über die wirtschaftliche Situation im Land, Baumaßnahmen und Fortbildungen für Erzieherinnen. Im Blickpunkt, 2005, 2., 21.
9 Hiltrud, sr. M.: Általános káptalani jelentés 2007. Im Blickpunkt, 2007, 3., 19.
10 Godehard, sr. M.[Haushofer, Maria Elisabeth]: Religionspädagogische Fortbildung in Rumänien. Im Blickpunkt, 2009, 1., 30.
11 Michaela, sr. M. [Haushofer, Helene]: Eine Ziege für János. Im Blickpunkt 2011, 2., 20-21.
