Könyv
kOVÁCS ANDREA – MEDGYESI S. NORBERT (SZERK.):
ÉNEKEK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY TISZTELETÉRE
A Szent László tiszteletéhez köthető éneket tartalmazó kötethez egy 2007-ben, Győrött tartott tudományos konferencia adta az alapvetést, amint ezt egyik szerkesztőjének, dr. Medgyesi S. Norbertnek rövid, tájékoztató jellegű bevezetőjéből megtudhatjuk. Emellett ugyanakkor azt is elárulja a szerkesztő, hogy a tudományos megalapozottságú egybeszerkesztésen és rendszerezésen túl a gyűjtemény nem tagadott célja a Szent László-tisztelet elmélyítése, mégpedig olyan hiteles és tiszta források révén, amelyek töretlenül őrzik a nagy lovagkirály alakját és emlékét, ezáltal keresztény és nemzeti értékeinket is.
E források összegyűjtése nem volt kis feladat - ezt a szövegeket kísérő adatok, illetve a szerkesztés jól kivehető módszerei is mutatják. Nem pusztán a régiségük és mennyiségük, illetve a kéziratok, a nyomtatványok területi szétszórtsága miatt van ez, hanem azért is, mert a szent király oltárra emelésétől (1192) a 20. század közepéig rengeteg szöveg és dallamváltozat keletkezett, a szenttiszteletnek pedig nagyon gyakaran elgiccsesedő tendenciái is jelentkeztek. Ennek a kötetnek egyik nagy érdeme éppen ez, hogy a zene- és az irodalomtörténet, a néprajztudomány eszközeivel a szerkesztők kikutatták és elérhetővé tették a valóban tiszta forrásokat - ahogyan ezt maga Medgyesi S. Norbert is hangsúlyozza. Ehhez többféle tudományterületen jártas kutatóval való együttműködésre volt szükség: az említett bevezető végén tájékozódhatunk arról, hogy milyen sokrétű munkát és kapcsolatrendszert igényelt egy ilyen gyűjtemény összeállítása a teljesség és a szakmaiság érdekében.
A kötet három részre tagolódik: az első rész még nem maga a gyűjtemény, hanem valójában történelmi visszatekintés Szent László király életére, tiszteletének kialakulására és folyamatára. Kerny Terézia művészettörténész a puszta életrajzon és a kultusz ismertetésén túl részletesebben kitér a híresebb Szent Lászlóábrázolásokra is: az önállóakra éppúgy, mint a sorozatokra. Ennek a fejezetnek a jelentősége az, hogy előrevetíti és értelmezi azt az ikonográfiai anyagot, amely az énekekben is felbukkan. Az énekek szövege e háttérismeret nélkül gyakran nem is igazán érthető. Ezt követi a Szent László-herma történetének, majd a Szent László-tisztelet mai központjainak (Nagyvárad, Győr, Nyitra) rövid bemutatása.
A második rész a Szent László ünnepeihez (július 27. és 29.) kapcsolódó liturgikus tételeket tartalmazza az ún. esztergomi rítus, a magyar gregorianum szerint. Ez jelenti a mise szövegeit (az olvasmányokat is beleértve) és dallamait, természetesen először latinul, a körmenet liturgikus tételeit ugyancsak latin nyelven, de mindezt utána magyar nyelven is megtaláljuk. A késő középkor liturgikus szokása, a verses zsolozsma szép példája a valószínűleg Evelinus váradi püspök által írt Szent László-zsolozsma. Ezt a népvecsernye alapvetően anyanyelvű, de latin betétekkel is alakítható változata követi.
A harmadik nagy fejezet - a legterjedelmesebb - azokat a népénekeket tartalmazza, amelyek sok esetben éppen a már említett képzőművészeti alkotások hatására keletkeztek, illetve amelyek leginkább kifejezik a nép tiszteletét ebben a nem hivatalos, nem liturgikus műfajban. Természetük, típusuk szerint három alcsoportra osztva találjuk meg őket: himnikus, liturgikus ihletettségű énekek, 16-18. századi históriás énekek, köszöntő és könyörgő költemények tartoznak ide. Mindenik énekről pontos forrásleírás és történeti bemutatás, helyenként értelmezés található, sőt a ma is használatban lévő énekek lelőhelyére történő utalás is. A horvát nyelvű népénekek a zágrábi püspökség alapítójaként is tisztelt Lászlóra irányítják a figyelmet.
A felhasznált források jegyzéke tükrözi azt a térbeli és időbeli szórást is, amely a Szent László-tiszteletet jellemezte és jellemzi mind a mai napig.
A díszes kiállítású, a liturgikus könyvekre emlékeztető nyomdai kivitelezésű kötet elsősorban arra készült, hogy használják. A tudományos igényesség nem akadályozza, hanem segíti az eligazodást ebben az elég nagy szöveg- és dallamvilágban. Az itt közölt anyagot könnyedén használhatják a templomi és iskolai énekkarok egyaránt, ezt szolgálja a mai helyesírással megjelenő, értelmezett szövegegyüttes, a világos tipográfiájú kottakészlet, sőt, a gyűjteményhez mellékelt, 18 éneket tartalmazó CD is segíti a műélvezetet és az énektanulást. A CD-n szereplő énekeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai és növendékei adják elő. Az énekek zenei, zenetörténeti gondozása, a népének-dallamok közlése Kővári Réka munkája.
A kötet közösségi jelentőségét és valódi célját fejezi ki egyébként az a három püspöki ajánlás is, amely útjára bocsátotta ezt a gyűjteményt: dr. Pápai Lajos győri és Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, valamint Bíró László tábori püspök adja áldását erre az értékőrző törekvésre, és szorgalmazza az énekek minél gyümölcsözőbb használatát.
(Magyar Napló, Budapest 2012)
Farmati Anna
