Könyv
nOTKER WOLF OSB –
ENRICA ROSANNA FMA:
AZ EMBERVEZETÉS MŰVÉSZETE

 

A kötet két, a címben jelzett témában tapasztalt szerző: Notker Wolf, a bencés konföderáció prímása és Enrica Rosanna szalézi nővér írásait tartalmazza. Mindketten sokoldalú személyiségek, magas tisztségeket viselnek rendjükön, egyházi, szerzetesi és/vagy oktatási intézményekben egyaránt. Együttesen cáfolják meg a keresztény (és főleg katolikus) körökben sajnos még mindig eléggé elterjedt nézetet, mely szerint nő nem lehet jó vezető, de emellett természetesen sok más aktuális témát is érintenek írásaikban, amelyek nem csak szerzetesintézmények vezetői számára lehetnek érdekesek, hiszen a politika, a vállalkozások világa, az iskola és a nevelés területe is szóba kerül. Ne feledjük, hogy manapság egy-egy nagyobb bencés monostor például szinte nagyvállalatként működik, számos világi alkalmazottal, üzemekkel, műhelyekkel, iskolával... komoly ügyvezetést és a szerzetesek mellett más emberek gondjainak felvállalását is igényelve.

Notker Wolf spirituális háttere általa is bevallott szerencsés módon egy olyan erőteljes szerzetesi hagyomány és regula, amely évszázadokra megadta az irányvonalát annak, hogy milyennek kell lennie a közösség élén álló apátnak. Az első tanulmány ennek a Regulának az időszerűségéről szól, amely bölcs és emberséges, hiszen a Szentíráson és a keresztény antropológián nyugszik. (Örökké példaképnek lenni...) A hatalom csábításai címmel a karrierizmus jelenségét és a mögötte rejlő okokat tárja fel, ennek minden következményével együtt. Az alázat és a tekintély gyakorlása ma talán másképpen, de lehetséges. A kritika gyógyítja például az önteltséget: cégvezetői irodákra is nyugodtan felkerülhetnének ma a Regula egyes mondatai - olvashatjuk.

Enrica Rosana is utal a bencés regula használhatóságára, bár apostoli közösség tagja. A Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának altitkáraként is dolgozott, így mondhatni az egész világ monostorai, rendházai, közösségei rá voltak bízva, és tapasztalatból ismeri a kérdést. A vezető legyen művész című írásában arról szól, hogy a keresztény vezetői pozíció nem lehet pusztán elvégzett munka vagy eljátszott szerep, hiszen az ember nem csak cselekvésből áll, hanem létezésből is. A hatékonyság és lelkiismeretesség nem elég. Az életre keltés, az energiák felpezsdítésének művészete az, amit egy vezetőnek össze kell tudnia egyeztetni a kormányzás művészetével. A kétszó-lamúság kultúrája. Érvek a női vezetési stílus mellett címen a nővér a bevezetőben is említett kérdésre reflektál. Többek között rámutat arra, hogy a „női vezetési stílus" valójában mindig is létezett, de a privát szférába szorult, a társadalomnak, az egyháznak viszont igenis szüksége van erre a szólamra is, tehát a nőknek vállalniuk kell azt a másságot, azt a sajátos színt, amit hozzá tudnak adni egy akár világi, akár egyházi intézmény jó működtetéséhez. A hatalom, a siker, a nyereség, a munka a férfikultúra jellemzője, értéknek számít, de van, amikor a női gondoskodásnak éppen ettől kell megvédenie az intézményeket, erkölcsi, politikai, kulturális erőforrásokat teremtve, a határokat érzékelve és tiszteletben tartva, a dolgokat egységben látva.

További fejezetcímek: Ne féljünk a kemény kéztől, Bebiztosítósdi, Hinni saját tekintélyemben, Elég-e játszanunk a jó tündért? stb.

L'Harmattan - Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2011.

Farmati Anna