Benyik György
sHAKESPEARE ÉS A BIBLIA

 

A szerző teológiai tanulmányait Szegeden, Budapesten és Rómában végezte. 1975-ben szentelték pappá. 1978-tól a szegedi Hittudományi Főiskolán tanít, 1980-tól a biblikus tanszék vezetője. Teológiai doktori címet szerzett a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1977-ben, biblikus teológiai diplomát Rómában a Pontificia Universita Gregorianán 1982-ben, majd PhD-fokozatot a PPKE Teológia Karán 1997-ben. A szegedi nemzetközi biblikus konferenciák szervezője (1989-től).

Bevezető

Megsokasodtak a William Shakespeare (1564-1616) írói teljesítményét méltató és elemző tanulmányok születésének 450. évfordulója alkalmából. Minden valószínűség szerint ő Anglia legnagyobb drámaírója, és minden bizonnyal az ő műveit fordították le a legtöbb nyelvre.¹ Az interneten több mint 37 millió hely foglalkozik Shakespeare-rel, a szerzővel. Ezzel szemben a Biblia címszóra csak 19 millió hely jön be a világhálón. A teljes Bibliát azonban 518, az Újszövetséget 1294 nyelvre fordították le, és 2814 nyelven találhatunk részletfordításokat. Shakespeare műveinek pedig 30 nyelven van csaknem teljes kiadása, részletfordítások kb. 80 nyelven jelentek meg, többek között arab, albán és zulu nyelven. A Rómeó és Júlia elkészült oláhcigány fordításban is, és Csehországban 2009-ben elő is adták. Shakespeare magyar nyelven 51 fordítótól jelent meg,² a leghíresebb közülük Arany János munkája, de sok művét fordította magyarra Mészöly Dezső és Vas István is. Shakespeare 1588-1616 közötti írásaira hivatkozva legtöbben tanulatlan zseniként és szabadgondolkodóként tartják számon.

A Shakespeare-kultuszt kitűnően foglalja össze Dávidházi Péter hatalmas monográfiájában, amelyben a következő fázisait határozza meg:³ A nulladik fázis a zarándoklat és ereklyegyűjtés, illetve az emlékülések ideje. Az első fázis a beavatás (1770-1830), a második a mitizáló-dás (1840-1864), a harmadik az intézményesülés (1864-1923), a negyedik a bálványrombolás (1923-1960), az ötödik a szekularizálódás kora (1948-tól napjainkig). A magyar Shakespeare-kultuszról Cholnoky Viktor írt, összefoglalva sok magyar előd véleményét, akik leginkább a Nyugatban közölték ezeket.⁴ Cholnoky

Viktor monográfiát tervezett Shakespeare-ről. „Ha idő, hely és mód adná, most, abból az alkalomból, hogy a Kisfaludy Társaság Shakespeare-Bizottsága megtartotta első ülését, amelyen elhatározta a revideált magyar Shakespeare kiadását, tulajdonképpen tanulmányt kellene írni erről a dologról. Vagy ha arra nem is telne erő, legalábbis illenék, hogy mindenki odahordja a maga összeszedett kis igazság-morzsáit a magyar Shakespeare színházának felépítéséhez" - írja 1907 novemberében.⁵ Ezt a folyamatot a Magyar Shakespeare-tár zárta le 1908 végén.⁶ A Shakespeare előadások kritikáját Móricz Zsigmond írta meg: kilenc színibírálata eredetileg a Nyugat hasábjain jelent meg.⁷

A nemzetközi Shakespeare-kultuszról A. Lukov és N. V. Zakharov írt remek összefoglalót a róla szóló enciklopédiában.⁸ Véleményük szerint a kiindulópont Ben Johnson (1573-1637) költeménye, az 1623-as első fólió kiadás előszavában. Ezt követte Nicholas Rowe (1674-1718) életrajza, mely 1709-ben jelent meg. A 18. században adták ki összegyűjtött műveit. Voltaire volt Shakespeare első francia propagátora. Ezt a képet árnyalja Edward Young szövegkiadása (1759) és Samuel Johnson bevezetője az összegyűjtött művek 1765-os kiadása elé. A Shakespeare-karakterek első pszichologizáló analízisét Sir John Falstaff végezte el Maurice Morgann kiadásában (1777). A 19. században romantikus rajongás kísérte műveit számos szerzőtől: Friedrich Schlegel, Georg Willhelm Friedrich Hegel, Samuel Taylor Coleridge, François Guizot stb. Ezt a rajongást Stendhal (18231825) és Victor Hugo törte meg a Cromwell bevezetőjében (1827). A preromantikusok után végül is Johann Wolfgang Goethe esszéje (1771) és Johann Gottfried Herder Shakespeare-könyve (1773) határozta meg a németek szemléletét szerzőnkkel kapcsolatban. Ők voltak az elsők, akik behatóan analizálták Shakespeare asszociációs világát. „Nem poéta! Hanem teremtő! Az univerzum története" - interpretálták nyelvezetét. (It's not a poet! It's a creator! It's a history of the Universe!"). A 18. századi orosz szerzők - Alekszandr Szergejevics Puskin, Willhelm Küchelbecker, Alekszandr Szergejevics Gribojedov, O. M. Somov - szintén karakterteremtőnek tartották. Puskin a Boris Godunovban (1825) megkísérelte utánozni az „imádott" mestert. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világméretű géniusznak tartotta.

Az évforduló kapcsán újraéled a vita és a kultusz továbbépítése. Manapság a feministák hivatkoznak rá, mert nem követte az ún. „weaker sex", a gyengébb nem szabályát, hanem erőteljes női alakokat formált drámáiban. Ebben az összefüggésben alig esik szó a forrásai között a Bibliáról. Shakespeare és a Biblia kapcsolatáról a szegedi egyetemi könyvtárban semmit sem találtam a katalógusban, ahogyan katolikus volta sem a magyar kutatás központi kérdése, tehát feltételezhető, hogy hiánypótló tanulmányt olvasnak.

Életrajzi adatai

William Shakespeare⁹ négyszázötven éve, 1564. április 23-án született Stratford-upon-Avonban. Apja, John Shakespeare, kereskedő, a városka tekintélyes polgára, anyja nemesi családból származott. Tizennyolc évesen megnősült, három gyermekük született. Gyerekkorában anyagi helyzetük nem volt rózsás, mert bár jómódú családból származott, édesapja vállalkozása tönkrement. Ezzel magyarázható, hogy 1586-ban vadorzásért elítélték, a büntetés elől elmenekült, és 1589-ben Londonban bukkant fel. Előbb csak a színielőadások alatt a nézők hintóit és lovait őrizte, később lett belőle statiszta, majd az 1590-es évektől színész, rendező, de elsősorban drámaíró.¹⁰ Drámái születésének sorrendjét és pontos szövegét csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mivel azokat előbb rendezetlen kéziratokban nyomták ki.

Shakespeare előbb olaszos komédiákat írt Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, A lóvá tett lovagok, A két veronai nemes címmel, majd pedig a történelmi darabok (VI. Henrik, III. Richárd stb.) születtek meg.

Következő írói korszaka a Rómeó és Júliával kezdődött, de ide tartozik a Sok hűhó semmiért, a Szentivánéji álom, A windsori víg nők, az Ahogy tetszik, a Minden jó, ha a vége jó és A velencei kalmár, valamint a királydrámák. Ezek közül is a legismertebb a II. Richárd, a János király, a IV. Henrik I-II. része és az V. Henrik.

1601-re már jobb anyagi körülményeket teremtett magának, hiszen a Globe Színház igazgatója és résztulajdonosa lett. Ez idő tájt, alkotói csúcspontján született az Antonius és Kleopátra, a Julius Caesar, a Coriolanus, ekkor vetette papírra nagy tragédiáit - Hamlet, Lear király, Othello, Macbeth -, de ekkor írta a fanyar humorú Vízkereszt, vagy amit akartok című művét is.

Jó kapcsolatokat ápolt I. Erzsébet udvarával¹¹ és Jakab királlyal¹² is, de a királynő 1603-ban bekövetkezett halála után a Tudorok polgárbarát korát a Stuart-család feudalizmusa követte, ennek következtében Shakespeare darabjai is komorabbak lettek.¹³ Ekkor született a végletesen keserű Athéni Timon, a Szeget szeggel története korrupcióról és hatalomról, a Troilus és Cressida a homéroszi kor elzüllött hőseiről. Utolsó művei a Téli rege, a Cymbeline és az életművet lezáró A vihar című dráma.

Műveiben árnyalt jellemábrázolást végez, de filozofikus mélységű gondolatokat megfogalmazó drámáinak témáit nem ő találta ki, hanem korábbi darabokból vette.¹⁴ Színházi tapasztalatainak, a színpadi játék ismeretének és költői tehetségének köszönhetően az összegyűjtött figurák és történetek a tolla alatt páratlan stílusú, egységes és eredeti művekké álltak össze.

A Shakespeare-szövegekkel kapcsolatos másik probléma, hogy darabjait nem ő rendezte sajtó alá, azok előbb a sok esetben ellopott súgópéldányok és lejegyzett előadások alapján jelentek meg 1594-től az olcsó „quarto" kiadásokban, amely a nevét arról kapta, hogy a könyvlapokat kétszeresen meghajtották, hogy egy oldalból négyet csináljanak. Ezek a példányok sok szöveghibát tartalmaztak a színészek gyakori változtatásai és a másolások miatt. Barátai csak halála után, 1623-ban adták ki rendes nyomtatásban drámáit, az úgynevezett első fóliót.¹⁵

Shakespeare 1611-1613 körül tért vissza Stratfordba, ahol végleg letelepedett, ott hunyt el 1616. április 23-án.

Végső nyughelye a városban található Szentháromság templomban van, sírkövén pedig egy - állítólag saját maga által fogalmazott - felirat megátkozza mindazokat, akik megpróbálják elmozdítani onnan hamvait.¹⁶

A katolikus Shakespeare

Az évforduló kapcsán kevés szó esik arról, hogy Shakespeare-t a protestáns Angliában katolikusnak keresztelték.¹⁷ Ezt a témát érthető módon folyamatos viták kísérik, és mindez ma sem zárult le. De a viták helyett lássunk néhány tényt. Édesapja és édesanyja is meggyőződéses katolikus volt, ebből 1592-ben problémáik is támadtak, és csak azt követően hagyták abba a katolikus misére járást. John Shakespeare a helyi templom katolikus freskóinak lemeszelését is addig halasztgatta, ameddig csak lehetett. A stratfordi iskolában Williamet katolikus iskolamesterek oktatták, egyiknek a neve is ismert: Simon Hunt (1551), aki később, elhagyva Angliát, jezsuita szerzetes lett. Sőt, Shakespeare a házasságát is katolikus szertartás szerint kötötte meg (eskető John Frith), gyermekeit - Susanna, Hamnet és Judith - megkereszteltette. Hamnet 11 éves korában, egy ismeretlen betegség következtében meghalt, 1596. augusztus 11-én temették el. Egyes források feltételezik, hogy fia halála befolyásolta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkotásában.

Shakespare titkos jezsuita?

Érdekes adalék a felekezeti témához, hogy 1757-ben Shakespeare szülőhelyén fedeztek fel egy titkos, katolikus hitet propagáló pamflettet. Ennek szerzője Edmund Campion SJ (1540-1581),¹⁸ a későbbi jezsuita mártír volt, aki ellen 1581-ben eljárást indítottak. Az ifjú Shakespeare az ő házában élt. Talán innen ered az a spekuláció, hogy szerzőnk is titkos jezsuita lett volna. Azért is kiélezett ez a vita, mert - éppen Shakespeare korában - római katolikusnak lenni egy anglikán országban nemcsak felekezeti, hanem politikai állásfoglalást is jelentett. I. Erzsébet trónra lépése után a titkosrendőrség üldözte a katolikusokat. Ezért a katolikussága melletti érvek alátámasztása a műveiből vett utalásokból történhet. Hamlet vagy Lőrinc barát a Rómeó és Júliában nem fogja vissza katolikus érzéseit, és rajtuk keresztül a szerző is kifejezi azt.

Shakespeare műveltsége

Műveltségét egyáltalán nem hagyományos módon szerezte meg, többek között azért, mert alapfokú iskoláit is zűrzavaros körülmények között végezte, és azért is, mert nem járt egyetemre. Rendszeres oktatása 14 éves korában (részint anyagi okok miatt) abbamaradt, de addig sem volt zavartalan, hiszen az ún. grammar school (általános iskola) végzése közben dolgozott hentesként.

De minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a klasszikus műveltség elemeit - a latin nyelvet, az antik irodalom és mitológia szeretetét - a jó hírű stratfordi grammar schoolban azért jól megalapozta. A színház iránti vonzalma is korán feltámadhatott, hiszen tudjuk, hogy amikor az apja irányította a várost, akkor számos alkalommal fordultak meg ott színtársulatok, s a jövendő költő előadásukban ismerkedhetett meg a korai Erzsébet-kori dráma alkotásaival.¹⁹ Ha csak nyelvileg vizsgáljuk Shakespeare műveit, akkor is óriásit alkotott, hiszen közel 3000 ma is élő angol szót talált fel! Néhány példa: assassination (merénylet), accommodation (szállás), amazement (csodálkozás), bloody (véres), suspicious (gyanús).²⁰ Vajon honnan gazdagodott a nyelve és mi tette őt ilyen nyelvzsenivé? A nyilvánvaló rendkívüli adottságait nem lehet kizárni, de vizsgálni sem. Viszont oktatása és szabálytalan nevelése, és az a tény, hogy rendkívül széles körű és változatos rétegekkel érintkezett, hozzájárult ahhoz, hogy szókincse gazdagodjék.

A korabeli tankönyvek tanúsága szerint már az ábécé-tanulás is össze volt kötve vallásoktatással, a Miatyánk és a kateizmus tanításával. A korabeli grammar schoolban a legelterjedtebb tankönyv William Lily (1468-1522) Lily's Grammar-je volt. Az iskolai használatra készült angol nyelvtankönyv, a Sententise Pueriles tartalmazta Cato maximáit, gyermekmeséket, Corderius mondásait,²¹ latin újszövetségi szentírási szövegeket, Aesopus-meséket, Sebastian Castellio (1515-1663) francia teológus dialógusait,²² Mantuanus Baptista eclo-gáit,²³ Christoph Helvig (1581-1617) német történész és teológus mondásait, Terencius antik szerző A retorika elemei című munkáját, Cicero válogatott leveleit, Ovidius Metamorphosisát, George Buchanan (1506-1582) zsoltárait latinul (amelyeket ő görögből fordított), Livius A retorika elemei című művét, Livius Orationis, Justin, Caesar, Florus, Rotterdami Erasmus nyájas beszélgetéseit, Vergilius, Horatius, Juvenalis, Persius, Lucan, Plautus, Martialis, Cicero beszédeit és Seneca tragédiáit. Egyesekből csak részleteket, de Horatius, Juvenalis és Persius műveit szinte teljesen végigolvasták. Bizonyára Lucanus és Seneca tragédiáit is, valamint Martialis műveit. A legkitűnőbb latin költők nyomot hagytak a kiskamasz Shakespeare memóriájában, hiszen később sokszor utánozta őket vagy kölcsönzött tőlük részleteket. Iskolai élményei visszatükröződnek műveiben is. Ezt egy komikus jelenetben meg is írta a Windsori víg nők című darabjában.

A királydrámákban felfedezhető a klasszikus latin görög drámák hatása. Nicholas Rowe²⁴ - egyik korai és igen alapos életrajzírója - megállapítja, hogy az édesapja megdicsérte kitűnő latintudásáért.

Az elveszett évek

Életrajzírói a műveiben tükröződő széles körű stilisztikai és drámai műveltsége megszerzésének valódi korszakát az elveszett évekre teszik, amelyekről nincs közvetlen, igazán megbízható forrásunk. Életének ezt az időszakát két részre osztják: az 1578-82 közötti, majd pedig a házassága kezdetétől a londoni feltűnéséig terjedő időszakra. Különös, hogy Anne Hathawayjel kötött házassága után, 1582-ben hamarosan ismét eltűnt a nyilvánosság elől. Az 1582-től 1592-ig terjedő időszakról sem tudunk sokat, tehát pontosat mondani arról, hogy milyen forrásokkal került kapcsolatba ebben az időben, szinte lehetetlen. Azt tudjuk, hogy sokféle dologgal foglalkozott. Emlegetik, hogy volt iskolamester, írnok és kesztyűgyáros is. Ami azt is jelenti, hogy a társadalom különböző rétegében megfordult, így különböző beszédmódokat és hatásos kifejezésmódokat kellett megtanulnia.²⁵ Többeknek feltűnt, hogy nagy jártasságot mutatott az olasz színművekben: Giovanni Boccaccio, Matteo Bandello, és Masuccio Salernitano²⁶ műveit - úgy tűnik, jól -ismerte. Erre a különlegességre egyesek olyan romantikus feltételezéseket alapoznak, hogy Olaszországban járt volna, vagy tulajdonképpen olasz lett volna. Az is felvetődött, hogy műveit nem is ő írta, hanem Edward de Vere, Oxford 17. grófja. Ez a nézetet az ún. oxfordi teóriában szokták összefoglalni.²⁷

Sokat vitatkoznak forrásairól, műveltségéről és könyvtáráról, de született jó néhány írás a Bibliával kapcsolatos viszonyáról és bibliai idézeteiről is. Műveinek idézeteiben találunk katolikus és protestáns szerzőket is.²⁸

A Bard

Szívesen említik Anglia nemzeti dalnokaként („Bard of Avon" vagy „The Bard"), ritkábban katolikus „Bard"-ként,²⁹ de polemikusan arról is beszélnek, hogy esetleg a protestáns Anglia titkos katolikus dalnoka lett volna. A vallásosságáról szóló vitát felélénkítette a róla bemutatott film, az Anonymus (2011),³⁰ erre és az évfordulóra reagált Enrico Reggiani az Osservatore Romanoban, a Vatikán félhivatalos lapjában, amely csak fokozta a vitát Shakespeare hitéről és vallási hovatartozásáról. November 18-án Rowan Williams, Canterbury érseke a Shakespeare-fesztivál megnyitásakor is utalt erre a vitára, kijelentvén, hogy Shakespeare-nek „valószínűleg volt katolikus háttere és voltak katolikus barátai". Igaz, ez a kijelentés nem számít újabb szenzációnak, hiszen 1616-ban Richard Davies anglikán egyházi személyiség, Shakespeare legkorábbi életrajzírója pejoratív értelemben jegyezte meg, hogy ő „pápistaként halt meg". („He died a papist.") Halála a Juliánus-naptár szerint április 23-án, Szent György, Anglia védőszentje napján következett be - viszont a Gergely-naptár szerint ez május 3-ra esik, ezért ezt szeretik hangsúlyozni. Sőt, Shakespeare vallásosságáról Magyarországon is vitatkoztak.³¹

A Genfi Biblia és King James Bibliája

A Shakespeare által leginkább használt Genfi Bibliát (Geneva Bible) vallási menekültek készítették, akiknek az üldözés és esetleges kivégzés miatt kellett elhagyniuk Angliát azután, hogy I. Mária 1553-ban trónra került. Genf protestáns közössége tárt karokkal fogadta ezeket a tanult embereket. A William Whittingham és segítői által fordított Genfi Biblia 1560-ban jelent meg. Angliában gyorsan buzgó olvasótáborra tett szert. Könnyebb volt olvasni, mint az addigi fordításokat, és ez volt az első angol Biblia, amelynek verseit számozták. A korábbi fordítások nagyalakú fóliánsok voltak. A Genfi Biblia körülbelül feleakkora volt. Mérete miatt a személyes bibliaolvasásra és -tanulmányozásra alkalmasabb volt, sőt olcsóbban is lehetett megszerezni. Fordítói külön odafigyeltek az eredeti héber szöveg ízének és mondanivalójának megőrzésére. Isten nevét Jehovának fordították néhány helyen, így a 2Mózes 6,3-ban és 17,5-ben, valamint a Zsoltárok 83,18-ban is. Dőlt betűkkel jelölték a nyelvtani okok miatt betoldott kiegészítéseket, amelynek a héber-görög szövegben nem volt megfelelője. A Genfi Biblia igen hamar Skócia hivatalos fordítása lett, és Angliában is sokan olvasták. Ennek a bibliafordításnak a tekintélyét és ismertségét az is növelte, hogy Amerika után a brit gyarmatbirodalom más részeire is eljutott, így Új-Zélandra is, ahol az egyik példánya 1845-ben Sir George Grey kormányzó gyűjteményének részévé vált. A Genfi Biblia 51 évvel előzte meg a később hivatalosnak számított King James Bibliát. Ezt használta William Shakespeare, Oliver Cromwell, John Knox, John Donne és John Bunyan, sőt ezt a Bibliát vittékelőször az Amerikai Egyesült Államokba az Angliából száműzött vallási „zarándokok" a Mayflower hajón. Ez volt az első kézzel nyomtatott angol nyelvű Biblia, amely elérhető volt a szélesebb tömegek számára is.

Bibliaidézetek

A reneszánszban a Biblia az egyik legolvasottabb könyv volt, sőt az oktatásban is előkelő helyet foglalt el.³² A bibliaoktatás és elmélkedés az alapfokú iskolától kezdve az egyetemig mindenütt jelen volt. Az angol reformáció nemcsak az iskolában, hanem a széles néprétegek körében is a legismertebb könyvvé tette a Bibliát, és annak fordításai, ennek következtében szövegének egyes részei, a belőle való érvelés átszőtte a mindennapok beszédét is. Ez így volt a magyar reformáció idején is, a vásárokban a káposzta mellett a ponyván árulták a Bibliát, így lett ez a könyv az elsőszámú ponyvaregény.

Akad olyan nézet is, hogy Shakespeare a Biblia ismerete nélkül („without Tyndale, no Shakespeare") és az anglikán szertartáskönyv szövege nélkül (Cranmer's Prayer Book) nem tett volna szert ilyen gazdag nyelvezetre.³³ Shakespeare kiemelkedő műveltsége, jártassága a mitológiában, a klasszikus latin irodalomban és a Bibliában még azt a sohasem bizonyított feltevést is elindította, hogy műveinek nem ő a szerzője, hanem titkos barátja, Edward de Vere, Oxford 17. grófja.³⁴

Az Erzsébet-kori színpadi művek korántsem tartalmaztak annyi bibliai utalást, mint Shakespeare művei, amelyekben az idézetek és az utalások számát 1200-ra teszik, és a bibliai személyek szerepeltetése is igen gazdag. Érdekes módon legtöbbet a Zsoltárok könyvére utal, amelynek forrása lehet az anglikán imádságos könyv is. Shakespeare számára a másik három legkedveltebb bibliai irat a Teremtés könyve, Máté evangéliuma³⁵ és Jób könyve. Az is érdekes, hogy műveiben több mint 25 alkalommal tűnik fel Kain és Ábel története.³⁶ Körülbelül 75 évvel ezelőtt azt tartották, hogy 1598-ig Shakespeare elsősorban a Bishops' Bible-t idézi,³⁷ míg írói tevékenységének második részében a Genfi Biblia szövege kerül előtérbe idézeteiben és utalásaiban. Ennek oka, hogy annak ellenére, hogy a Bishops', vagy más néven King James Bible volt a hivatalos változat, a Genfi Biblia kisebb formátuma és korábbi elterjedése miatt a „nép" bibliájának számított, és annak szövegét Shakespeare olvasói is jobban ismerhették. Ezen túl Shakespeare éveken keresztül lakott a Mountjoy családnál Londonban a Silver Streeten, akik azok közé a hugenották közé tartoztak, akiket Kálvin Genfben befogadott, és akiktől a Genfi Biblia is ered. Az ilyen családoknál a napi szentírásolvasás a vallásos élet gyakorlatához tartozott, sőt a legtöbb esetben a Biblia nyitva állt az asztalon, hogy bármikor belenézhessenek. Ráadásul ennek szövege szerzőnk számára a stratfordi grammar schooltól kezdve ismerős volt. A Hamlet szövege nemcsak a Bibliára, hanem még a Genfi Biblia kommentárjaira is utal.³⁸ Amikor Hamlet Laertesszel párbajozik, megjegyzi: „I knew you would need an explanatory marginal note to figure that one out." A Genfi Biblia ajánlja az olvasónak, hogy a helyes cél és nevelés érdekében olvassa a jegyzeteket is. John Velz³⁹ hasonló érvek alapján azt állítja, hogy Shakespeare 1596 környékén rendszeresen olvasta a Genfi Bibliát. Nasheeb Shaheem (1931 — 1962) készítette el Shakespeare Bibliaidézeteinek⁴⁰ legrészletesebb elemzését. Munkája alapján közlök egy statisztikai összeállítást a fontosabb Shakespeare-drámákban található bibliai idézetek számáról⁴¹: II. Richárd (77), Hamlet (76), III. Richárd (68), A velencei kalmár (64), V Henrik (64), Othello (64), VIII. Henrik (61), Macbeth (59), János király (41), Lear király (39), Antonius és Kleopátra (36), A windsori víg nők (35), Coriolanus (32), Rómeó és Júlia (30), Julius Caesar (25), A vihar (25), Szentivánéji álom (17), Két veronai nemes (12).

John Milton is úgy írja le Shakespeare-t, mint aki született zseni és a „saját erdejében csicsereg" („warbled his native wood-notes wild"), ezzel szemben Shaheem inkább úgy látja, Shakespeare a saját könyvtárában ül és ott énekel, vagyis sokkal inkább „könyves" („bookish") szerző, mint pusztán világteremtő zseni. A korabeli szokásoknak megfelelően a szerzők, így Shakespeare is szívesen kölcsönöztek szöveget az éppen kinyomtatott népszínművekből -az lenne a csoda, ha a legtöbbször kinyomtatott és legismertebb könyvből, a Bibliából nem idézne. Clive Staples Lewis megállapítja,⁴² hogy Shakespeare nem úgy használta a Bibliát, mint John Milton (1608-1674) az Elveszett Paradicsom című művében,⁴³ aki annak történeteit költötte tovább. Igaz, ez a miltoni Bibliaparafrázis egyben lehetőség a protestáns eleve elrendelés tanának igazolására.⁴⁴ „Az Égben nincs demokrácia! Isten autokrata uralkodó, akinek a szava szent, és ha nem fogadják el ezt feltétlenül, akkor kárhozat a vége! De van választás, vagy engedelmeskedsz, vagy »megharagszom rád«! Lucifer fellázad ez ellen, ezért kitaszítja az Úr őt és társait az »otthonukból«. Sajnáltam szegényeket. Az, hogy a Sátán gonosz tervét csak azért teszi, mert fáj neki, hogy Isten elbánt vele, és vágyik a fény után, morcos, megbántott gyerekké teszi." Érdemes még egy idézetre utalni, a Milton-féle kommentálás példájaként: „Abban tűnik ki nagyságunk, hogyha mi magunk teremtünk nagyot kicsinyből, rosszból hasznosat, a bajból jót, s - bármily helyen - virulunk a vészben is, a kínból enyhülést orzunk munkás kitartással."⁴⁵

De bőséggel találhatunk korrekt Biblia-idézeteket a drámák szövegében. Nem csoda, hiszen korának mindennapi közbeszédét - éppen a hitviták, köztük a gyakori viták a Biblia szövegéről - átszőtték a bibliai fordulatok, amelyeket nemcsak a tanultak, hanem a köznép is használt: „A mi Istenünk segít a bajban" (Zsolt 46,1); „Hogy kegyelmet találjunk, amikor szükséges" (Zsid 4,16); „Ó, Uram... légy a miénk. segíts bennünket a szoronga-tások napján" (Iz 33,2); „Alkalmas időben ... Megsegítlek téged!" (Iz 49,8).

Hamlet hisz az isteni gondviselésben, és idézi Jézus egyik legkülönösebb mondását: „Nemde két verebet adnak egy fillérért, de Atyátok tudta nélkül egy sem esik a földre. Nektek viszont minden hajszálatok meg van számlálva. Ne féljetek tehát! Sokkal többet értek, mint a verebek." (Mt 10,29-31; Lk 12,6)

A Biblia mint háttérszöveg

Sok esetben Shakespeare írásait a Biblia mint mögöttes szöveg befolyásolja, vagyis gazdagabb az utalásokban, mint az idézetekben, valamint a bibliai műfajok használatában és bibliai alakok átköltésében. De még az is megtörténik, hogy a Biblia szövegének méltatlan felhasználásáról beszél: III. Richárd fondorkodásai közben található egy igen érdekes mondat: „S igy pőre gazságomat Bibliából / Ellopott kacatokba burkolom / S szentnek látszom az ördög szerepében." (Vas István fordítása)

De néha csak a főbb bibliai szereplőkön keresztül utal a Szentírásra. Érdemes emlékezni A velencei kalmár híres mondatára: „Az ördög néha Szentírást idéz.

/ A szent érveket felhozó gonoszság / Olyan, akár a mosolygó gazember / Vagy a rothadt szívű, piros színű alma. / A gazság gyakran tetsző testet ölt." Vagy egy másik mondata, amely az angliai reformáció politikai szereplőinek bibli-ás szóhasználata és Biblia szellemével ellenkező tettei közötti ellentétre világít rá: „A pokol üres, minden ördög itt van." (A vihar dráma)

Érdekes idézni szintén A vihar című drámájából mindjárt az első szín első jelenetéből a hajón hánykódók párbeszédét. Különösen a kormányos egyik mondata igényel figyelmet. Amikor kérdezik, hogy kire vigyáz a viharban: „Senki, akit magamnál jobban szeretnék. Maga a tanácsos úr, viszont; és ha csöndet parancsol ezeknek az elemeknek, és arra azon nyomban békesség lesz, nem nyúlunk kötélhez többé; éljen a tekintélyével, ha tud: de ha nem, adjon hálát, hogy eddig is élhetett, aztán tessék, készülődjön a kabinjában, eljöhet az a kis végórácska netán, úgy ám. Rajta, jó lelkeim! És félre az útból, ha mondom." A mondat nyilvánvalóan arra a jelenetre utal, amikor Jézus parancsolt a szélnek a háborgó tengeren és lecsendesítette a vihart (Mt 8,23-27). Csakhogy az idézésnek ez a formája egyszerre azt is jelzi, hogy aki magát most nagynak tartja, az alá van vetve az elemek kénye-kedvének, nagyon kicsi, és nem áll a világ és a viharok felett, mint maga Jézus. Shakespeare gyakorta alkalmazza ezt az utalási módot, mert az irónia rávilágít a valós emberi viszonyokra.

A széptevés, a színlelt jóság mögé rejtett gonoszság a témája a Lear király drámájának is. Talán mindenki ismeri az idősödő Lear, Britannia királya különös döntését, hogy országát lányai között osztja föl, annak arányában, hogy azok mennyire szeretik őt. A két idősebb, Goneril és Regan hízelgésükkel megszerezték a fele-fele részt Lear országából, míg a legkisebb, Cordelia őszinte szavai felbőszítették az öreg uralkodót. Jóllehet Kent grófja megpróbálta jobb belátásra bírni a királyt, de az emiatt száműzte hűséges szolgáját. Az uralkodói jogairól lemondott Lear csak annyit kért, hogy száz lovag továbbra is szolgálja őt, illetve hogy havonta felváltva a két idősebb lánya palotáiban lakhasson. A legkisebb királylány, Cordelia egyik kérője (Burgundia fejedelme) elállt házassági szándékától, Franciaország királya viszont éppen őszintesége miatt vette őt feleségül.

A nagyobb leányok közül Goneril gonosz természete hamar felszínre tört, kerülte apját és igyekezett maradék hatalmától és jogaitól is megfosztani. Learnek már saját szolgái sem engedelmeskedtek. A királyhoz csak Caius és az udvari bolondja maradt hűséges. Goneril végül kidobta apját a kastélyából, aki ezért megátkozta őt. A bibliai ihlet Shakes-peare-nél sokkal áttétesebb, például Lear király a világ apokaliptikus vízióját vetíti elénk, amelyben a kozmikus és morális összeomlás képei vonulnak fel, amelyek szoros rokonságot mutatnak a Jelenések könyve képeivel. Vagyis Shakespeare drámai víziójának mögöttes szövegeként felfedezhetjük a Jelenések könyvét vagy Jób panaszait, és sokat segít neki a képi kifejtésben is. A morális zűrzavar jól kifejeződik Lear monológjában (III. felvonás 2. szín):

Bőgj, ahogy bírsz, hullj, zápor; tűz, okádj!

Tűz, zápor, villám, szél nem lányaim. Titeket én nem vádollak, elemek, Kegyetlenséggel. Én nektek soha Nem adtam országot, nem híttalak Lányaimnak, nem tartoztok szót fogadni.

Teljék be hát borzasztó kedvetek. Itt állok, rabszolgátokul, szegény, Kór, gyenge megvetett öreg. És mégis szolgalelkü udvaroncnak Kell, hogy nevezzelek, kik elfajult Két lányaimmal frígyesülve, ádáz Hadat viseltek egy fej ellen, amely Agg és fehér, mint ez. - Ó, ez gyalázat!

A Biblia tehát segíti Shakespeare asszociációit, úgy is, mint más irodalmi utalások, csak ez az irodalom a sajátos tekintélyénél fogva jobban segíti mondandójának hangsúlyait. Különösen hatásos a legsötétebb pillanatokban idézni a legszentebb szavakat vagy cselekedeteket, lásd Lady Macbeth (2.2.71) Duncan király meggyilkolása közben mondja: „egy kicsinyke víz megtisztítja ezt a tettet. / Milyen könnyen is megy!" - a keresztvíz megtisztító erejére érti.

Összegzés

A Shakespeare-kutatás fő iránya legtöbb esetben csak érintőlegesen foglalkozik a műveiben megjelenő bibliai szövegekkel és szituációkkal. De akik ezekre felfigyelnek, „azok Shakespeare képzeletének »visszhangos szobájába« lépnek".⁴⁶ Talán mások azt is észreveszik, mennyi bibliai parafrázis fedezhető fel Shakespeare műveiben, azért is, mert Shakespeare kora Angliájának legismertebb könyve a Biblia volt.⁴⁷ Lehet, a kutatók azért nem szeretik feszegetni Shakespeare Biblia-használatának kérdését, mert annak vizsgálata önmagában cáfolja, hogy szerzőnk szekuláris gondolkodó lett volna⁴⁸ - az ő intellektuális és morális szemléletét alapvetően és a legjobb értelemben határozta meg. Azt a kérdést viszont nagyon nehéz megválaszolni, melyik angol fordítás hatott jobban szerzőnkre, annak ellenére, hogy úgy tűnik, a Genfi Biblia idézése gyakrabban fedezhető fel Shakespeare szövegeiben. Ez azonban nem cáfolja azt, hogy katolikus lett volna, hiszen a katolikusok számára sem volt tiltott a Biblia idézése.

Jegyzetek

1 Albán, baszk, breton, bulgár, horvát, cseh, dán, német, észt, finn, francia, gelik, görög, magyar, izlandi, ír, olasz, máltai, litván, norvég, lengyel, portugál, román, orosz, szerb, szlovák, spanyol, szlovén, svéd, török, ukrán, walesi nyelven stb. olvasható.

2 A következő szerzők fordították egy vagy több művét magyarra: A,rany János, Arany László, Ács Zsigmond, Áprily Lajos, Babits Mihály, Boér Sándor, Csányi János, Devecseri Gábor, Emőd György, Eörsi István, Fábri Péter, Fejes István, Fodor József, Füst Milán, Görgey Gábor, Greguss Ágost, Győ ry Vilmos, Jánosházy György, Jékely Zoltán, Justus Pál, Kardos László, Kazinczy Ferenc, Kálnoky László, Keszthelyi Zoltán, Kosztolányi Dezső, Lator László, Lemouton Emília, Lévay József, Lehr Zsigmond, Mészöly Dezső, Márton László, Nádasdy Ádám, Németh László, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Rákosi Jenő, Ráth Mór, Rónay György, Somlyó György, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szabó Stein Imre, Szász Imre, Szász Károly, Szigligeti Ede, Vajda Endre, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Vas István, Vörösmarty Mihály és Weöres Sándor.

3 Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje". A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza (Gondolat, Budapest 1989)

4 Kosztolányi Dezső: Hamlet (Arany-estély). Pesti Napló, 1917. márc. 18. Uő: Színházi esték I. 1978. Salamon Ferenc: Irodalmi tanulmányok II. Budapest 1889, 24-25. Cholnoky Viktor: A Shakespeare-kérdés. Pesti Napló, 1910. febr. 6. 7. Uő.: Beszélgetések. Budapest 1910, 34-37. Jakab Ödön: A Kisfaludy Társaság és a Shakespeare-kultusz. Egyetértés, 1910. febr. 6. 12-13. Érdekes összefoglalás látott napvilágot a Shakespeare Album című kiadványban, mely a Pesti Napló előfizetői számára készült. Budapest, 1910.

5 Cholnoky Viktor: A magyar Shakespeare. A Hét, 1907. november 17. 775-776.

6 Erdélyi recepciója egy külön történet, lásd Bartha Katalin Ágnes: Shakespeare Erdélyben. XIX. századi magyar nyelvű recepció. Argumentum, Budapest 2010.

7 Megjelentek a Nyugat 1923. 13. szám, július 1. 1891-1904; 17-18. szám, szeptember 12. 250-262; 22. szám, november 16. 478482.), Német László előszavával 1948-ban, lásd még: Móricz Zsigmond: Shakespeare (Fehér Holló Könyvkiadó. Budapest é. n.)

8 world-shake.ru/en/Encyclopaedia/3908.html, letöltés időpontja: 2014. május 14.

9 A ma használatos formában maga nem írta le a nevét, hanem a következő változatokban: Willm Shaksp, William Shakespe, Wm Shakspe, William Shakspere, Willm Shakspere, William Shakspeare.

10 Londonban ekkor négy jelentősebb színház is volt: Swieter Theather, Swin (Hattyú) Theather, Garden (Kert) Globe Theater.

11 Történeti tény, hogy 1594-ben Shakespeare két komédiáját a királynő előtt mutatta be az udvarban.

12 Talán neki írta volna a Macbethet. Lásd Amanda Mabillard: Shakespeare's Sources for Macbeth. Shakespeare Online. 20 Aug. 2000.

13 Henry Brown: Shakespeare's patrons&other essays. London: J. M. Dent & sons, 1912. Shakespeare Online. 2009. augusztus 20.

14 Az Erzsébet-kori drámák sokat idéznek egymásból, ma úgy mondanánk, lopnak szövegeket egymástól.

15 Talán a legjobb akadémiai kiadása: The Riverside Shakespeare, Heather Dubrow, William T. Liston, Charles H. Shattuck, G. Blakemore Evans, Joseph Jay Tobin, Herschel Baker, Anne Barton, Frank Kermode, Harry Levin, Hallett Smith, Marie Edel, szerk: Houghton Mifflin, 1997. Craig W. J. (szerk.): The Oxford Shakespeare 1914-ben jelent meg, amely 37 darabot és 154 szonettet tartalmaz.

16 William Shakespeare: „Good friend, for Jesus' sake forebeare/ To digg the dust enclosed heare;/ Bleste be the man that spares thes stones,/ And curst be he that moves my bones."

17 Kathleen Doherty Fenty: The Bard of Rome? Shakespeare and the Catholic Question, in: America Magazine, September 14, 2009. Retrieved, letöltés időpontja: 2011. november 3.

18 Szent Campion Edmund SJ (1540-1581) angol jezsuita mártír, aki titkos szolgálatot végzett Angliában, ezért letartóztatták, a Towerbe zárták és többszöri kihallgatás után kivégezték. XIII. Leó pápa 1886-ban avatta szentté, VI. Pál pápa 1970-ben Anglia és Wales védőszentjévé nyilvánította. Művei: Campion, Edmund. A Historie of Ireland, written in the yeare 1571, Dublin 1633. De Backer, Bibliothèque de la Compagnie de Jesus, 98-102. (A complete list of Edmund Campion's works) (French) (Latin), etc. Simpson, Richard, Edmund Campion (1867). Revised, edited and enlarged by Peter Joseph, Gracewing/Freedom Press (2010).

19 Legismertebb szerzők: Cristopher Marlow, akinek a nevéhez kötődik az ős-Faust, amely időközben vándortémává terebélyesedett.

John Kyd, legismertebb a spanyol hajóhad pusztulásáról írt műve, a Spanyol tragédia (1588). Ben Johson leghíresebb műve a Volpone. John Webster kedvenc szerzője volt I. Erzsébet királynőnek és Shakespeare is kedvelte.

20 A legfontosabb szavak listája: accommodation, aerial, amazement, apostrophe, assassination, auspicious, baseless, bloody, bump, castigate, changeful, clangor, control (noun), countless, courtship, critic, critical, dexterously, dishearten, dislocate, dwindle, eventful, exposure, fitful, frugal, generous, gloomy, gnarled, hurry, impartial, inauspicious, indistinguishable, invulnerable, lapse, laughable, lonely, majestic, misplaced, monumental, multitudinous, obscene, palmy, perusal, pious, premeditated, radiance, reliance, road, sanctimonious, seamy, sportive, submerge, suspicious.

21 Mathurin Cordier (latinul: Corderius, 14791564) svájci teológus és humanista tanító volt. A Lausanne Colloquia (Colloquiorum scho-lasticorum libri quatuor) kifejezetten gyerekeknek szánt tankönyv volt.

22 Dialogi Sacri. Genf 1542, bővített kiadása, Basel 1545.

23 The Eclogues of Mantuan, angol fordítója George Turberville (1567)

24 Rowe Nicholas: The Works of William Shakespeare. Jacob Tonson, London 1709.

25 Robert Speaight: Shakespeare: The Man and his Achievement. Stein and Day, New York 1977.

26 Martino luvara: Shakespeare era italiano 2002.

27 Eva Lee Turner Clark: Hidden Allusion in Shakespeare's Plays. New York 1931.

28 Samuel Schoenbaum: William Shakespeare: a compact documentary life. Oxford University Press, New York 1987, 6.

29 Joseph Pearce: The Quest for Shakespeare: The Bard of Avon and the Church of Rome. Fort Collins, CO, Ignatius Press, 2008, 30-38. Miola, Robert S.: Early modern Catholicism. Oxford University Press, Oxford 2007, 352.

30 A filmet 2011. szeptember 11-én mutatták be Torontóban a nemzetközi filmfesztiválon. A Centropolis Entertainment, a Studio Babelsberg és a Columbia Pictures együttműködésében készült és azonnal a viták kereszttüzébe került, október 28-ra már 265 reflexiót kapott.

31 Szenczi Miklós: Shakespeare az évszázadok tükrében. Budapest 1965; Malter Sándor-Ruttkay Kálmán: Magyar Shakespeare-tükör. Budapest 1984.

32 Christopher Hill: The English Bible And The Seventeenth-Century Revolution. Allen Lane, 1993.

33 Stephen Greenblatt: Will in the World: How Shakespeare Became Shakespeare. W.W. Norton, New York 2004, 91.

34 May, Steven Winter: The Poems of Edward de Vere, Seventeenth Earl of Oxford and of Robert Devereux, Second Earl of Essex. Studies in Philology, University of North Carolina Press 1980, 77.

35 Shakespeare a boldogságmondásokat háromszor is idézi: VI. Henrik (2.1.25), Ill. Richárd (2, 2.1.50-3) és Coriolanus (5.3.138-40).

36 Többek között: VI. Henrik (1.3.40.), II. Richárd (2.1.99), (5.6.39), IV. Henrik (1.1.207), Hamlet (3.3.40), (5.1.77), János király (3.4.80).

37 A Bishops' Bible az angol bibliafordítás kiemelt alkotása, az anglikán egyház hivatalos fordítása, amely 1568-ban jelent meg. 1572-ben átdolgozták, és ezt lett a szertartásokon használt Biblia, melynek 1611-es változatát nevezik King James Bibliának.

38 A megátkozott Kainra utal „a fugitive and a vagabond" kifejezés.

39 Lásd részletesebben: Shakespeare and the Classical Tradition: A Critical Guide to Commentary 1660-1960. University of Minnesota Press, 1968.

40 Nasheeb Shaheem: Shakespeare's Knowledge of the Bible-How Acquired. In: Shakespeare Studies 20 (1988), 201-214.

41 Nasheeb Shaheem: Biblical References in Shakespeare's Plays. University of Delaware Press, Newark 1999. Shakespeare and the

Geneva Bible: Hamlet, I.iii.54 in: Studies in Bibliography Vol. 38, (1985), 201-203.

42 C. S. Lewis: The Literary Impact of the Authorized Version. In: Walter Hooper (ed.): Selected Literary Essays. Cambridge UP, 1969, 133.

43 John Milton: Elveszett Paradicsom (fordította Jánossy István). Helikon, Budapest 1969.

44 Milton szemlélete sem maradt hatás nélkül: William Blake és Percy Bysshe Shelley főleg a Sátán-témát vette át. Igaz, Blake szerint Milton „igazi költő, aki anélkül állt az ördög pártján, hogy tudatában lett volna". De nem csak rájuk hatott ez a szemlélet: George Byron, John Keats és Alexander Pope műveiben is megjelenik a Milton-féle bibliai parafrázis hatása. Arról pedig keveset beszélnek, hogy Joseph Haydn Teremtés-oratóriumát Milton eposza ihlette. Friedrich Nietzsche Zarathusztrája és Milton Elveszett Paradicsoma közötti kapcsolat elemzése pedig egy újabb tanulmány témája lehetne.

45 John Milton: Elveszett paradicsom. Jánosy István fordítása. Helikon, Budapest 1969, 24.

46 Peter Ackroyd: Shakespeare: The Biography. Doubleday, New York 2005, 54-55.

47 William Rowse: William Shakespeare: A Biography. Harper and Row, New York 1963, 46-47.

48 Ezt a szemléletet Voltaire terjesztette el leginkább.