Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha
rögös, barázdás, meredek. […] Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.
Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen
közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út
szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz
a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt. (Márai Sándor)
Szakács Ferenc Sándor
a MÁRIA ÚT ÉRTÉKEK MENTÉN ÉPÍTETT
SPIRITUÁLIS HÁLÓZAT
Der Marienweg - ein wertorientes spirituelles Netzwerk
Wir leben in einer Gesellschaft, wo Gott in die zweite-dritte Reihe geschickt wurde. Wenn wir pilgern, können die großen Fragen nach dem Sein zu persönlichen Erfahrungen unseres Lebens werden. Wir suchen uns selbst, versuchen unsere Existenz zu verstehen. Die Pilgerwege sind in Wirklichkeit nicht in der Außenwelt, sondern in unserem Inneren angelegt. Seit Oktober 2008 beteiligt sich die Erzdiözese Alba Iulia an einem Pilgerprogramm in Aufbauphase, das sich als Ziel setzt, über einen Pilgerweg, Mariazell mit Sumuleu Ciuc/Csíksomlyó/Schom-lenberg zu verbinden.
Schlüssworte: Pilgerschaft, Marienweg, Vertrauen
A szerző az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke, és hat éve dolgozik Csíksomlyó kegyhely fejlesztésén. Ennek a munkának része a Mária Út projekt is.
A misszió évszázados hagyományába épül bele szervesen a zarándoklat. A zarándoklat a misszió egyik legfontosabb formája, főleg egy olyan korban, amelyben a szakrális éhség egyre jobban felértékelődik. Ezt a vágyat igazi lelki irányba terelni hatalmas feladat. A zarándok elindul, hogy keressen és találjon válaszokat élete fontos kérdéseire. Van olyan is, aki kuriózumból indul el, aztán a lelki megtisztuláshoz, az istenkereséshez érkezik meg. Észreveszi, hogy mindig van lehetőség az újrakezdésre, hisz minden ember életében vannak feltámadások. Felállni és újrakezdeni, nem elsüllyedni a nehézségekben olyan kihívás, amely egész életünkben elkísér. Csíksomlyó is ezt az üzenetet küldi a Mária Úton elindulni készülő zarándokoknak: feltámadni, megújulni, újjászületni mindannyiunk feladata.
Csíksomlyó, a magyar élettér legfontosabb történelmi zarándokhelye egyúttal a Mária Út szakrális projekt egyik kiindulópontja. Olyan hely, amely szervesen összefonódik múltunkkal, jelenünkkel és - remélhetőleg - hosszú távú jövőnkkel is. A Mária Út pedig olyan szakrális kereszt Közép-Európán, amely arra szolgál, hogy a zarándoklatot népszerűsítse, beavatási stratégiaként működjék a társadalomban, hogy a családot hirdesse a társadalom alapsejtjeként és az emberi közösségépítést társadalmi értékként.
Máriazell, Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között az utóbbi években egyre erősebb és egyre mélyülő kapcsolat fejlődött ki. A Mária Út olyan terv, amely összeköti történelmi kegyhelyeinket és erősíti keresztény értékrendszerünket. Tamási Áront idézem: „Vallom és hirdetem és mindig hirdetni fogom: az országhatárok felett van egy lelki és szellemi egység, egy erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja és lelki impériumban egyesíti". Ezért a „lelki impériumért" dolgoznak a Mária Út megvalósítói.
A Mária Út és a többi szakrális koncepció kidolgozói a nép-lélekben élő szellemi erőket próbálják kiszabadítani: kultikus és szellemi erőterekre fókuszálva, amelyek elemzik és értelmezik a társadalmi folyamatokat, és amelyek megpróbálják visszaadni az emberek hitét Istenben, önmagukban és embertársaikban -mivel enélkül nincsen sem jelenünk, sem jövőnk.
A zarándoklat mint reszakralizációs folyamat több évszázados hagyományokkal rendelkező vallási gyakorlat. A Mária Út pedig nemzeti tervként is értelmezhető: kiépítése közügy, amelyben az egyházi csoportok, az önkormányzatok, a magánszféra, a különböző alapítványok egyaránt ki kell hogy vegyék részüket. A zarándoklat olyan utazás, amelynek a lényege: kiszakadni a hétköznapok világából és megérkezni egy olyan szakrális erőtérbe, ahol lelkileg és szellemileg is töltekezni lehet. Távol a főútvonalak és kommunikációs csatornák zajától, a zarándok az Isten alkotta természetben vándorol. Itt találkozik saját lelkével, amely szintén Isten csodálatos teremtése. A zarándok a szakrális térből visszatérve családjára és a társadalomra egyaránt pozitívan hat. Vannak helyek a világon, amelyeknek a jó Isten különös kisugárzást ajándékozott. Ilyen hely Csíksomlyó és a Mária Út több szakrális állomása is. Bízom benne, hogy számos jóakaratú embernek felkelti figyelmét mindaz, ami a Mária Úton történik, és lelkesen hozzáad valamit ahhoz, hogy ez az út megtalálja méltó helyét az európai nagy zarándokutak sorában.
A magyar élettér szakrális központjainak a kiaknázása újabb lehetőséget nyit meg a magyar társadalom életminőségének javítása érdekében. A kultikus erőterek aktivizálása erős szerepet játszhat abban, hogy a magyar társadalom immunrendszere mielőbb megerősödjék, hogy a társadalmi bizalmatlanság helyére újra a bizalom lépjen. Aki zarándokol, aki úton van, az bízik. A vándorlás a bizalom életformája: bizalom az előttem lévő útban, bizalom a társaimban, bizalom saját magam erejében. A bizalmatlanságot így a bizalom váltja fel, a félelem társadalma struktúráit pedig a bizalomra épülő jövő.
(Bővebb információ a Mária Útról: www.mariaut.ro)
