Könyv
a HITET FESTETTE –
LUKÁCSOVITS MAGDA ÉLETMŰVE

Erdély - és nem csak - művészettörténetében és egyháztörténetében egyaránt fontos A hitet festette - Lukácsovits Magda életműve című kétkötetes album megjelenése.

A kiadvány kapcsán is elmondhatjuk Lukácsovits Magdáról: mindent megtett azért, hogy azokat, akik valamilyen kapcsolatba kerültek személyével vagy műveivel, felemelkedhessenek az igazság, jóság és szépség magaslataira. Hiszen Lukácsovits Magda Isten végtelen szépségalkotásaira figyelt, s azt akarta tehetsége szerint emberi alkotásban kifejezni. Festményeit, portréit szemlélve meggyőződhetünk arról, hogy folyamatosan törekedett a nemes szépségre, amely megérinti a szemlélő lelkét. Alkotó tehetségével mindig Isten dicsőségét és jóságát kívánta szolgálni, embertársai lelki épülését, elősegítve mind vallási, mind egyháztörténeti ismereteik gyarapítását.

Az albumból megismerhetjük Luká-csovits Magda izgalmas életútját. 1933. január 8-án született Nagykárolyban. Iskoláit szülővárosában a szatmári irgalmas nővéreknél végezte, majd felsőbb tanulmányait a Piarista Főgimnáziumban folytatta. Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyéspüspök így emlékszik ezekre az évekre: „Magdikával ugyanabba a Piarista Főgimnáziumba jártunk. Közös rajztanárnőnk - akihez magam is jártam különórákra - sokszor dicsérően emlegette Magda képességeit a festészet terén." Lukácsovits Magda számára az elemi iskolában és a piarista gimnáziumban kapott nevelés és szellemiség, az ott szerzett tapasztalatok egész életét meghatározó tényezőkké váltak, amelyek kihatottak későbbi művészeti tevékenységére is. 1948-ban az egyházi iskolákat a kommunista rendszer államosította. A köztiszteletben álló Lukácsovits család csakhamar megtapasztalta a kisebbségi lét minden megpróbáltatását. Szüleit még ugyanabban az évben börtönbüntetésre ítélték, s mivel a megszüntetett piarista gimnázium helyett Nagykárolyban állami gimnáziumot nem létesítettek, középiskolai tanulmányaiból Magda egy évet elveszített. 1949-ben beiratkozott a tanítóképzőbe, de azt sem engedték befejezni, annak ellenére, hogy az iskola legjobb tanulója volt. 1952-ben kizárták, sőt az ország összes iskolájától is eltiltották. A híres szobrász, Vida Géza közbenjárására mégis felvették a nagybányai Művészeti Líceumba. Érettségi vizsgáit színjelessel tette le, ami az akkori rendelkezések szerint feljogosította arra, hogy bármelyik főiskolai szakra felvételi vizsga nélkül beiratkozzék. Erre a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán nem adtak lehetőséget, de Miklóssy Gábor állami díjas festőművész kikövetelte: legalább azt tegyék lehetővé, hogy felvételizhessen. Lukácsovits Magda színjelessel elsőként nyert felvételt a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolára. Sikeres államvizsgája után hivatásos képzőművész diplomát szerzett. Akkoriban azonban az iskolákban kevés volt a rajztanár, ezért Magdát arra kötelezték, hogy vállaljon tanári állást. Öt éven át Vajdahunyadon tanított.

Már harmadéves korában elkezdett templomok festésével foglalkozni - amit vallásos magatartásával és klerikális beállítottságával együtt - a kommunista hatalom emberei rossz szemmel néztek, s amiből később is sok hátránya származott. Miután 1966-ban Temesváron házasságot kötött Hatzack Idmarral, férje munkahelyén, a vaskapui erőművet építő vállalat Gura Vái-i munkásszállásán, majd 1970-től Kolozsváron éltek, ahol két gyermekük született. A dési ferences atyák kérésére már 1960-ban vászonra vitte Báthory András bíboros-fejedelem és Fráter Somlyai Miklós ferences provinciális arcképét, majd 1983-tól kezdve számos főpap portréját is megfestette, amelyek közül a legkiemelkedőbbek Isten Szolgája Márton Áron püspök arcképei és Jakab Antal püspök alakja. Bálint Lajos, Erdély első érseke után Boros Béla temesvári címzetes érseket, Sebastian Kräuter temesvári megyéspüspököt és utódját, Martin Roos főpásztort is megörökítette.

Jakubinyi György érsek írja A művészet az új evangelizáció szolgálatában - Lukácsovits Magda művésznő életművének metszete című előszavában: „Az ízléses kivitelezésű kötet a művésznő életművének csak töredékét adja, de átfogó képet ad sokoldalú tevékenységéről. Életműve hálaadás Istennek, aki a tehetséget adta, ugyanakkor a művésznő tehetségét, szorgalmát is dicséri, mert a kapott tíz talentummal másik tízet szerzett. Ez pedig az ő érdeme. [...] Ha az igazi művészet Istenhez vezet, akkor a művészek is részesednek az egyháztanítók küldetésében és jutalmában."

A kiadványból megtudhatjuk, hogy a művésznő férje, Idmar Hatzack fejében immár hét esztendeje meggyökerezett Lukácsovits Magda gazdag életművének könyvalakban történő összefoglalásának gondolata. Számos vallomás érkezett a kortanúk és a szakértők részéről, az alkotások megszületésének háttértörténetéről, illetve azok művészettörténeti méltatása. A szerkesztők (Idmar Hatzack, Varga Gabriella, Erős Zoltán Levente) rájöttek, hogy mind a képek, mind a hozzájuk tartozó leírások nem férnek el egy albumban. Így a tulajdonképpeni albumban Jakubinyi György érsek előszavával és Lukácsovits Magda életrajzával együtt a képeket helyezték el, s egy külön mellékletben adták közre a képekhez tartozó magyar szöveganyagot (Értelmezések -Képelemzések - Méltatások - Grafikák), egy másik mellékletben pedig a német nyelvűt. A képek hat csoportosításban, fejezetben láthatóak: Szegények festett Bibliája - az Erdélyben alkotott freskók nagy része; A hitet szabadságban festette - a németországi freskók, illetve Magda tágabb szülőföldjén, a politikai változást követően született templomfestményei; Oltárterek újjárendezése -liturgikus terek újjárendezésével kapcsolatos tervek és kivitelezések; Szakrális művészet - néhány textilalkotás; Restaurálások - három jelentős helyreállítási munka; Isten műveit festette - portrék, tájképek, csendéletek. Az album hátsó borítóján Magda hitvallásértékű vallomása olvasható: „Festményeimen megpróbáltam közelebb vinni a vallási igazságokat az emberekhez, arra törekedtem, hogy meggondolkoztassam őket. ha munkám a templomokban akár csak egyetlen embert is megindított, már nem volt hiába." A kiadványt lapozva, a szebbnél szebb festményekben, freskókban, grafikákban gyönyörködve meggyőződhetünk arról, hogy Lukácsovits Magda pályafutását és művészi alkotómunkáját az Istenbe vetett mélységes hit, az egyház iránti töretlen hűség és az emberek iránti csorbíthatatlan szeretet vezérelte.

1981-ben a család Bad Tölzben telepedett le, ahol Hatzack Idmar állandó diakónusként a müncheni főegyházmegye szolgálatába lépett. A művésznő pedig munkát és műtermet kapott egy nagy templomrestauráló cégnél. Férje nyugdíjba vonulása után Türkheimba költöztek. Jelenleg Memmingenben, egy idősek otthonában élnek.

Meggyőződésem szerint Hatzack-Lukácsovits Magda a festő mű vészet-ben kimagaslót, maradandót alkotott, az egyházművészet terén pedig kétségkívül egyedülálló életművel örvendeztetett meg minket. Művészeti alkotásaival olyan kincseket hozott létre, amelyeket felelősségteljes gondoskodással őrizni kell, bárhol is vannak Európa-szerte.

(Bauer-Verlag, Thalhofen 2014)

Fodor György