Kovács Sándor
a KOLOZSVÁRI AUGUSZTEUM TÖRTÉNETE

 

1823-ban báró Jósika Jánosné gróf Csáky Rozália a kolozsvári, majd Erdélyi Nemes Jóttevő Asszonyi Egyesület néven jótékonysági munkát végző társulatot alapított. 1826-ban a nyomorúságban élő keresztény vallású férfiak és nők részére megalapították a Szegények Dolgozó Intézetét.

1859. február 20-án az özvegy császárnő nevében a bécsi főudvarmester hozzájárult, hogy a - napjainkban a Monostori út és a Sétatérhez vezető Bem, majd Co§buc utca kereszteződésénél látható - „dologház" felvehesse és hivatalosan használhassa jótevője, Karolina Auguszta császárné (1792-1873) nevét, így hivatalosan Carolineo-Auguszteum, a köznyelvben csak Auguszteumként vált ismertté. A Római Katolikus Egyház rajta tartotta a szemét az intézményen, első főfelügyelője a Kolozsvárt székelő csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök volt. Más főpapnak is fontos volt az intézmény sorsa, 1860-ban Haynald Lajos (1816-1891) erdélyi püspökként ezer forintos alapítványt tett részére.

A kápolnáról külön kell szólnunk. 1847-ben épült fel kegyes közadakozásból, Kagerbauer Antal (1814-1872), a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze tervei alapján és kivitelezésével. Ma már kevesen tudják, hogy ő volt a Magyar (21 Decembrie 1989) utcai kéttornyú - ezért „kétágúnak" is nevezett - református templom tervezője. Az Auguszteum kápolnáját már felépítésének esztendejében felszentelték, a heti háromszor celebrált szentmiséket pedig az óvári ferences kolostor szerzetespapjai végezték.

Az anyagi nehézségek miatt 1850-ben a dolgozóház a „szegények ápoldájává", vagyis aggmenházzá alakult át, amely 1888-ig működött.

1885. november 19-én Lönhart Ferenc erdélyi püspök az Auguszteum vezetését a kolozsvári római katolikus egyházközségre bízta. Nagy volt az igény abban a városrészben egy négyosztályos iskolára, sőt, 1891-ben az egyházközség három óvoda működtetését is vállalta Kolozsváron, egyet az Auguszteum iskolánál. Az anyagi terhek következtében azonban 1906-ban az Auguszteum végérvényesen csődbe jutott. Ez nagy csapásként érte a környék lakosságát, amely csak nagy nehézségek árán oldhatta volna meg gyermekei más iskolába járatását. Ebben a helyzetben lépett jelentőset Hirschler József, a Szent Mihály-templom plébánosa, akinek 30 esztendőn át ívelő tevékenységének mindvégig a templom és az iskola képezte súlypontját. Életútját döntően befolyásolta kedves iskolája, a budapesti piarista főginázium szellemisége. Ő nem akart lemondani a Római Katolikus Egyház monostori jelenlétéről. Hozzáállásának köszönhetően a már említett Monostori úton levő, az Erdélyi Nemesi Jóttevő Asszonyi Egyesület által 1823-ban alapított Szegények dolgozó intézetéből kinőtt Auguszteum iskolát sikerült megmentenie, sőt újjáépítenie az anyagiak okos átszervezésével. 1907-ben az árvák gondozását, nevelését és ápolását a telek háborítatlan használata fejében a Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérekre bízta, akik számára szerzetesi lakot épített. A nővérek vezetésével újraindult ott az óvoda, elemi iskola és leányárvaház is. A nővérek 107 esztendővel ezelőtt, szeptember 28-án este, Szent Mihály arkangyal ünnepének Vigiliáján vonultak be a monostori városrészbe. A főesperes-plébános a katolikus oktatási intézményt az akkor 30 ezer koronát kitevő auguszteumi alaptőkéje után járó, másfél ezer koronát jelentő évi kamattal támogatta. Gondoskodó együttműködésének és adományozásának egyik kedves emléke az a Missae pro defunctis című gyászmisés könyv, amelybe saját kezűleg jegyezte be: „a Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek Auguszteum kápolnájának tulajdona. Kolozsvár, 1907. XI. 4. Dr. Hirschler József".

Az Auguszteum telkén emelkedő három épülettömb terveit Pápai Sándor egyházközségi mérnök készítette és Sütő Lajos építési vállalkozó valósította meg. A főépületben helyezték el a modern négytantermes iskolát és az óvodát a fűthető folyosókkal, előszobákkal. A szuterénben két ebédlőtermet alakítottak ki, egyiket az apácák, másikat az árva lányok számára. A második épület lett a háló-, dolgozó-, fürdő- és betegszobákkal ellátott leányárvaház, amelyet zárt, üveges folyosó kötött össze a megújult régi kápolnával. Ugyancsak zárt, üveges veranda vezetett az „apácalak" néven emlegetett harmadik épületbe, amelyben a nővérek háló-, munka-, fürdő- és fogadószobái voltak. A kellemes, meghitt környezet nemcsak az ottlét élményét fokozta, hanem hozzájárult a gyermekek esztétikai neveléséhez is. A római katolikus elemi leányiskolát és óvodát 1907. december 15-én gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök szentelte fel. A beiratkozott leánynövendékek száma elérte a 220 főt. Az óvodát és az iskolát nem csak katolikusok látogathatták. A megnyitás évében például az óvodában 31 római katolikus és 5 görögkatolikus, 1 ortodox, 6 református és 3 Mózes vallású, azaz zsidó kislány, az elemiben 129 római és 15 görögkatolikus mellett 3 ortodox, 23 lutheránus, 3 református és 1 unitárius tanulólány volt - ezek a számok az akkori nemzetiségi arányokat is tükrözik.

A nővérek vezetésével 1908 őszén megnyitottak ott egy polgári leányiskolát is két osztállyal. 1910-re a polgári négyosztályúvá fejlődött, s közben a plébános lelkesen dolgozott nagy álmának megvalósításán, a később Erdély legpompásabb iskolaépületének tartott Mariánum létrehozásán.

Hirschler József 1934. február 22-én a szentszéki nunci-usnak ezt írta: „Hogy katolikus leánygyermekeinknek felsőbb katolikus szellemi nevelését biztosítsam, 1907-ben megépítettem az Auguszteumot árvaházzal, elemi iskolával és óvodával. Az auguszteumi nevelőintézet ma is Cluj városának legjobban felszerelt elemi leányiskolája. Ez intézetbe a temesvári Notre Dame apácákat hoztam. Az első apácák Kolozsvárt. Ebből a kicsi csírából fejlődött ki a Marianum, amely akkor NagyMagyarországnak hivatalosan elismert legnagyobb és legmodernebb leánynevelő intézete volt."

A kommunista diktatúra 1949-ben a szerzetesrendeket feloszlatta. A nővéreket a Securitate emberei egy éjszaka kilakoltatták, nem volt szabad tanítaniuk. Az Auguszteum épületegyüttest is államosították, előbb hétosztályos iskola, később sérült gyermekek számára intézet működött benne.

Az utóbbi évek kitartó utánajárásának eredményeként sikerült visszaszerezni az Auguszteumot, a Római Katolikus Egyház jogos tulajdonát. Jelenleg körvonalazódik a rendeltetése, az, ahogyan leginkább szolgálhatja népünk közjavát.