KÖNYV
lEGKEDVESEBB IMÁDSÁG

 

A Márton Áron Miatyánk című kötet a Márton Áron püspök hagyatékát publikáló sorozat tizedik köteteként jelent meg. A kötetet Marton József állította össze és látta el jegyzetekkel. A kötethez Marton József és Kuszalik Péter írt előszót, amelyből megtudjuk, hogy a könyv a keresztény ember „legkedvesebb imádságáról" szól. Az előszóban olvashatjuk, hogy Tertullianus volt az első egyházi író, aki maradandó rövid magyarázatokat fűzött a Miatyánk kéréseihez. Márton Áron, akárcsak Tertullianus, nem „exegetikai fejtegetésekbe kezd, hanem a Miatyánkban megfogalmazott kérésekbe szövi bele a saját és a hívek gondolataitgondjait". (5)

Márton Áron a Miatyánk kéréseinek külön-külön prédikációt szentelt, van olyan, amelyiknek hármat is. Így a kötetben a következő prédikációk olvashatóak: Miatyánk, ki vagy a mennyekben. 1.; Miatyánk, ki vagy a mennyekben. 2. (Isten tenyerén); Miatyánk, ki vagy a mennyekben. 3. (Kain); Szenteltessék meg a Te neved. 1.; Szenteltessék meg a Te neved 2. (Jahvé); Jöjjön el a Te országod. 2. (Mennyország); Jöjjön el a Te országod (3.) (Az emberek lelkében); Legyen meg a Te akaratod. 1.; Legyen meg a Te akaratod. 2.; Legyen meg a Te akaratod. 3.; Legyen meg a Te akaratod. 4.; Legyen meg a Te akaratod. 5.; Mindennapi kenyerünket add meg nekünk. 1.; Mindennapi kenyerünket add meg nekünk. 2.; Mindennapi kenyerünket add meg nekünk. 3.; Bocsásd meg a mi vétkeinket (Mysterium iniquitatis); Ne vigy minket a kísértésbe; Veni Sancte; Veni Sancte Spiritus.

A szerkesztők felhívják a figyelmet arra, hogy az eredeti kéziratok közül, amelyeket a Batthyaneumban őriznek, hiányzik a Jöjjön el a te országod (1) jelzésű beszéd, így ehelyett két tanévnyitó beszédet vettek fel a kötetbe. Ezeket a tanévnyitó beszédeket maga Márton Áron csatolta a Miatyánk prédikációihoz, s mondanivalójuk megegyezik a Miatyánk kéréseihez írottakéval. A beszédekben felhasznált szentírási idézetek a Márton Áron idején használt alakban olvashatóak, azzal a céllal, hogy általuk az olvasó is betekintést nyerhessen az archaikusabb magyar fordításba, nyelvezetbe. A kötet szerkesztői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a kötetben használt szövegek „fogalmazványok", a szerző nem írta át azokat, nem tisztázta le és nem gépelte le. Mindezek miatt akadnak feloldatlan szavak. Forrás, illetve rövidítésmagyarázat is található benne, amelyből az olvasó megtudhatja az illető szöveg lelőhelyét.

A kötet elolvasása laikusoknak és klerikusoknak egyaránt ajánlott, hisz a prédikációk olvasása által betekintést nyerhetünk a kor problémáiba, abba, hogy milyen gondolatok, problémák foglalkoztatták az embereket, magát Márton Áront is. A későbbi püspök 1933-ban írta prédikációit és ugyanabban az évben mondta el őket. Beszédeiben szót ejt az elidegenedésről, a szegénységről, az emberte-lenségről, arról, hogy miért probléma, ha az állatokat többre becsüljük az embernél, hogy csak néhányat emeljünk ki. S habár mindezeket papságának kilencedik évében írta, fölösleges azt hinnünk, hogy ma nem aktuálisak a felvetett problémák. Ahogy az előszóban áll: „Szinte érezhetjük, hogy az 1933-ban válságba került erdélyi nép, a kétségbeesett ifjúság menynyi reményt és erőt nyert Márton Áron beszédeiből. Szerintünk régi, ismeretlen prédikációi nem veszítettek aktualitásukból, ma is érdemes elolvasni azokat". (10) (Márton Áron: Miatyánk, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2014.)

 

Gál Katalin