Benyik György
rADNÓTI IMAKÖNYVE

 

 

Arra, hogy Radnótinak köze van a Sík-Schütz-imakönyvhöz, először Péter László hívta fel a figyelmemet.¹ Ezután telefonon egyeztettem Jelenits István piarista irodalomtörténész professzorral, aki Sík Sándor és Radnóti Miklós életének jó ismerője. Ő megerősítette ezt a kapcsolatot, de szerinte Sík önálló imakönyvéről, a Dicsőség! Békesség! címűről van szó, amely egy aprócska, de igen vastag (1149 oldal) imakönyv. 1940-ben adta ki a Szent István Társulat. Ez sok mindenben különbözik a korábbi, több kiadást megélt Sík-Schütz-imakönyvtől: míg az előző célközönsége a középiskolások voltak, addig a Sík-féle imakönyvé a felnőttek. A két háború között számos imakönyv jelent meg, és ezek egy része a felnőtteket vagy a fronton lévő katonákat akarta lelkileg segíteni. Az egyik legtermékenyebb szerző Reviczky Aladár² volt. Ilyen imakönyvek: Imakönyv! Sebesült katonák részére (Bp. 1914); Uram, irgalmazz nekünk. Az itthon maradtak imádságai a háború idejére (Bp. 1914); Elesett hőseinkért. Imafüzet (Bp. 1915), Reviczky Aladár: Keresztút a háború idejére (Bp. 1916), Oktatások és imák katolikus katonák számára - Imák és intelmek a háború idejére (Bp. 1916), Toma István: Imádkozzunk a hadbavonultakért (Bp. 1915), Katonák imakönyve (Bp. 1916), Mészáros János (szerk.): Seregek Ura. Katolikus magyar katonák ima- és énekeskönyve (Szeged 1930), Mindennapi lelki kenyér a szegedi görög katolikus katonák részére (Szeged 1941), Czapik Gyula (szerk.): Ima-füzet a magyar katonák számára (Bp. 1942). Ezek azonban az első világháború korszakára vonatkoztak és irodalmi vonatkozásban nem voltak igazán igényesek: a háborús trauma és a halálfélelem oldására születtek. Műfajukban kevéssé hasonlítanak a Sík-Schütz-imakönyvhöz, vagy a Sík Sándor által 1940-ben kiadott imakönyvhöz,³ amelynek munkálataiban, úgy hírlik, Radnóti Miklós is részt vett. Az általunk vizsgált Sík-imakönyv azonban a különböző világfelfogású és felnőtt értelmiség lelki életének ápolását tűzte ki célul. Ezen imakönyv keletkezésének és használatának vizsgálatára jó lehetőséget ad Gyarmati Fanni, Radnóti feleségének a közelmúltban megjelent naplója, valamint Radnóti Miklós korábbi naplója. A két napló adatainak összevetése a Sík-imakönyvvel teljesen új színben tünteti fel Radnóti sajátos vallási műveltségét, és halála előtti gondolkodásának feltérképezésére is jó lehetőséget ad. Radnóti e kiadvány készítése alatt megismerkedett a katolikus és keresztény spiritualitással és jelentős spirituális műveltséget szerzett, amely, elképzeléseim szerint, meghatározta későbbi döntését a vallási és kulturális identitásának megválasztásában.

Sík Sándor és Radnóti kapcsolata

Sík Sándor (1889-1963) piarista tanár, igen sokféle tisztséget töltött be az idők folyamán, jelentős költő, műfordító, irodalomtörténész és egyházi író, majd a piarista rend tartományfőnöke volt. Sokan máig is cserkészvezetőként emlékeznek rá. Tudományos karrierjét jelzi a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagsága (1946-49), Kossuth-díja (1948). Ma is a 20. század jelentős magyar lírikusaként⁴ tartják számon. Sík és Radnóti kapcsolata, amelynek a szegedi egyetem és a város volt a tágabb környezete és helyszíne, a szegedi egyetemen lévő tanársága idején épült ki. Sík maga is zsidó származású,⁵ de már a szülei által kereszténynek nevelt szerzetes volt. Ezen a ponton tehát Radnótival hasonló életrajzi élményeik voltak. Piarista tanári működését az 1910-1911-es iskolai évben, Vácott kezdte meg, majd a következő évtől a rend budapesti gimnáziumába kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtu-dósi munkája mellett 1912-13-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak,⁶ illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának. 1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon.

Budapesten 1929-ig tanított, amikor a szegedi egyetemen⁷ a II. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszék nyilvános rendes tanára lett. A Délmagyarország archívuma szerint a szegedi tudományos és közéletnek állandó szereplője volt felolvasásaival és ünnepségek megnyitásával.

Kapcsolatuk pontos feltárása még várat magára. Főleg Radnóti és Sík levelezésének közzététele tudna sokat elárulni erről a mély szellemi barátságról, ám sok adat található Radnóti naplójában és Gyarmati Fanni, a feleség nemrég közzétett naplójában is.

Sík Sándor népszerűségének számos jele volt. A magyar költészet a millennium után című kollégium foglalkozott Ady Endre és a Nyugat első generációjának költőivel is, akiket akkoriban a magyar katolikus templomokban nem lehetett szavalni. Érthető tehát előadásainak népszerűsége az egyetemisták és a városi értelmiség körében is.

Radnóti 1930. szeptember 12-én kereste fel először Sík Sándort, és árulta el neki zsidó származását. Ettől kezdve rendszeresen találkoztak, és Radnóti, egy ideig Glatter Miklós⁸ néven, Sík belső szemináriumának hallgatója lett. Időközben kapcsolatba lépett az illegális kommunista párttal is, de soha nem lett tagjává. Párizsban a francia kommunista párttal is felvette a kapcsolatot.

1941 elején a Szegedi Napló tudósított Sík Sándor Babits Mihály költészetéről tartott előadásáról. Az egyébként egyetemi hallgató, tudósító így lelkendezett: „Sík Sándor minden kimondott szavában a tudós felelőssége él és a költő lendülete lobog. Mindenkit elragad ez a kivételes módszer és csak fokozza azt az állandó vonzást, amely Sík Sándorból, az emberből árad."⁹ Érthető, hogy Radnótit is megragadta a professzor és költő, akinek már ekkor sok műfordítása volt különféle nyelvekből.¹⁰ Mint sokan mások, a saját zsidóságát is különös módon definiálta. Ezt Komlós Aladárnak, az Ararát című zsidó évkönyv szerkesztőjének címzett, 1942. március 17-i keltezésű levele jól dokumentálja: „Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, »zsidó felekezetű« vagyok ma is (...), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és »költőségem« meghatározójának."

Ezzel az érzéssel nem volt egyedül, számos zsidó származású, de vallását nem gyakorló család gyermeke gondolkodott így a két világháború között, és ha nem jött volna a politika gyászos fordulata, akkor a zsidó és magyar öntudat soha nem került volna konfliktusba. A Magyar zsidók tematikus lexikonja 1929-ben Újvári Péter munkája, amely a zsidóság széles körű integrációjáról tudósít a magyar szellemi és kulturális életben.¹¹

Zsidó asszimiláció

A zsidóság asszimilációja és az első és második világháborúk közötti furcsa történelem egészen különös életsorsokat eredményezett. Sík Sándor és Radnóti Miklós¹² közös esztétikai és vallásfilozófiai alapon közel került egymáshoz és a katolikus vallásban is találkoztak, annak ellenére, hogy mindketten zsidó származásúak voltak. Sík Sándor öccse, Sík Endre (1891-1978) karrierje egészen másként alakult, mert annak ellenére, hogy korábban ő is piarista papnövendék volt, a kommunista munkásmozgalomban vállalt tevékeny szerepet, és jelentős diplomata karriert futott be. Elegendő csak néhány tisztségét említeni: 1945 után, mint egykori moszkvai emigráns, a magyar diplomácia egyik irányítója volt. A Kádár-rendszerben külügyminiszter lett és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja.

A magyar zsidóság asszimilációját érdekesen elemzi Bibó István: „A zsidók egyéni asszimilációja a zsidóemancipáció előtt is. a legkülönbözőbb pontokon folyt és folyik, természetesen nem önmagában, a levegőben, hanem mint minden asszimiláció, valamilyen valóságos, konkrét társadalmi közegen keresztül. Ilyen közelebbi asszimilációs közeg, kisebb, konkrét közösség nem egy, hanem nagyon is sokféle volt és van: a megkeresztel-kedés, a kereszténység vallási közösségeibe való belépés, az európai szabadgondolkodás közösségeiben és köreiben való részvétel,. intellektuális és munkaközösségekbe való beletartozás, egy ország irodalmi, tudományos és művészeti közösségeiben való alkotó munka vagy részvétel, politikai és társadalmi mozgalmakban való részvétel, közszolgálat, társas élet, iskola, vidéki élet, összeházasodás, barátság, személyes kapcsolatok stb. Legerősebb asszimiláló közegek voltak Európa-szerte: a megkeresztelkedés, az iskola, az ún. társadalmi élet.., főleg a szellemi életben való részvétel és - időrendben utoljára, de jelentőségében mind döntőbben - a munkásmozgalom."¹³

Az emancipáció és asszimiláció kérdésének talán legérdekesebb összefoglalóját Fejtő Ferenc írta meg, de minden baloldalisága ellenére ő sem maradt Magyarországon, hanem hosszú ideig francia emigrációban élt.¹⁴

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni emancipációja

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni mindketten zsidó családból származtak, de egyaránt a teljes asszimiláció¹⁵ hívei voltak. Annak ellenére, hogy jogilag az l867. évi XVII. Törvénycikk az izraelitákat is teljes jogú magyar állampolgároknak tekintette, ami lehetett volna az emancipáció alapja is, az egyre laicizálódó magyar társadalom sok előítéletet fogalmazott meg a zsidókkal kapcsolatban, és a konfliktusmentes együttélés inkább az asszimiláció felé tolta el a zsidóságot. Radnóti és Gyarmati Fanni is ezt tette. Ki akartak válni a zsidó kultúrából, és ennek egyik formája a keresztény hitre való áttérés volt.¹⁶ Radnóti asszimilációs folyamatát durván megzavarta, majd pedig tragikusan meghatározta az 1942-es zsidótörvény, amely finoman szólva nem erősítette az emancipációt. Az ő esetében más személyes ok is közrejátszott: ez pedig az ellene felhozott vallásgyalázás miatti per Szegeden. Erre 1931. december 8-án került sor egy verse kapcsán, zárt tárgyalás keretében. A Töreky-tanács első fokon az Arckép és a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte. A költő az ítélet ellen fellebbezett, ehhez a zsidó Sík Sándor levelét is mellékelte. A szerzetes megvédte tanítványát a vallásgyalázás vétsége ellen. Véleménye minden bizonnyal mérvadó volt, hiszen az 1932. május 19-i fellebbviteli tárgyalás során az ítélőtábla zsidó Gadó-tanácsa ugyan helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, a büntetés végrehajtását azonban egy év próbaidőre felfüggesztette. 1932 júniusában a Valóság című folyóirat munkatársa volt. Ennek kapcsán a Szegedi lapokban Sík és Radnóti nemtelen támadásoknak volt kitéve, és zsidó származásukat megbélyegezte a sajtó.

1939-ben Szekfű Gyula kezdeményezésére fellángolt a Mi a magyar?-vita¹⁷, egy 1938-ban megjelent, Farkas Gyula által írott mű utóhatásaként. Radnóti tudatosan nem foglalt állást a vitában. Radnóti véleménye: „Mi a magyar? Olvassátok Aranyt és Petrovicsot. Megtudjátok. És írjatok magyarul, becsületesen, azok magyar művek lesznek."

Radnóti részben a névváltoztatással kapcsolatos eljárásai, még inkább publikációs tevékenysége miatt célkeresztbe került a jobboldali cenzúra részéről. Ha jól akarjuk érteni az alábbi levelet, amelyet az Ararát című zsidó lapban való szereplésre őt felkérő Komlósi Aladárnak¹⁸ írt, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a korábban lezajlott pert.

Radnóti Miklós levele Komlós Aladárhoz¹⁹

1942. május 17.

„Kedves barátom, mindenekelőtt ne haragudj, hogy egyhetes késéssel válaszolok leveledre. Ennek egyik oka hanyagságom és nehézkességem, ez tudom, nem enyhítő körülmény, de a másik ok mindenesetre felmentést ad: nem akartam néhány sorban válaszolni Neked, nem akartam csupán a kérdésekre felelni.

Azonban essünk át előbb ezen, ez az egyszerűbb részen. Természetesen félreértés történhetett, azért »természetesen«, mert szinte megszoktam már, hogy a mondások úgy kerülnek tovább, ahogy elhangzottak. Nem vagyunk »fachéban«, csak elhidegült közöttünk a barátság a zsidókérdésben stb. (s ezt őszintén fájlalom). Legutóbb Vihar Bélával²⁰ beszélgettem ilyen kérdésekről, s ő Rád hivatkozott valamelyik érvével kapcsolatban. Mondtam, hogy Veled nem értünk egyet ebben stb. ... ennyi az egész, szó sincs haragról vagy másról. Viszont baráti mozdulatod, hogy e néhány sort megírtad, s az, hogy e kérdésben nézeteimet hallomásból ismered, mint írod, indít arra, hogy ne csak a föntieket írjam meg Neked. Úgy emlékszem, hogy mi beszélgettünk ezekről a dolgokról, s ha Te nem emlékszel, mégis meg kell magyaráznom magatartásomat s hogy miért utasítottam vissza kétszer szíves szerkesztői meghívásodat (Ararát almanach), miért nem csatlakoztam munkádhoz, miért hidegült el a viszony közöttünk, miért helytelenítem vállalt szerepedet, kritikai szempontjaidat stb. Igyekszem megmaradni a levélforma keretei közt, s ha itt-ott talán töredékes leszek, folytasd, légy szíves, a gondolatot, hisz nem új és nem ismeretlen előtted, igyekszem a műfaj lazább törvényeivel kissé kényelmesebbé tenni ezt a nehézkes explikációt.

Hogy is kezdjem... A szobám falán három »családi kép« van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik »nem bennfentes« látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: »a nagybátyád?« vagy »a rokonod?« Igen - felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitét váltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi, a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő²¹ vagy Füst Milán,²² hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a zsoltáros Dávid király, Ésaiás vagy Jézus, Máté vagy János stb., rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a »belső valóságon« nem változtathatnak törvények. Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, »Zsidó felekezetű« vagyok ma is (majd később megmagyarázom, miért), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom, és nem »szellemisé-gem« és »lelkiségem« és »költőiségem« ősi meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim.²³ Lehet, hogy nincs így, én így érzem, és nem tudnék hazugságban élni. A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam, s nem érdekel (csak gyakorlatilag, »életileg«), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meizlernek,²⁴ Féjának²⁵ vagy Sós Endrének²⁶. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék - megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is - (ne nevess ki, tudom, hogy megjártad a háborút, de az más volt, nem volt megalázó), kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkező napok, hónapok, évek tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat. Kissé patetikus vagyok, ne haragudj, s ez a levél is nyúlik, nyúlik, s úgy érzem, semmi újat nem mondok Neked, s hogy egyetértünk. Vitatkozz! Mibe kötnél bele? Igen, tudom már, visszatérek. Nem érzem zsidónak magam. Miért vagyok mégis zsidó vallású? A valláshoz semmi közöm, a faj stb. szellemalakító erejében csak igen-igen kis mértékben vagy még annyira sem hiszek. Hát nehéz megmagyaráznom, s nehezítésül még hozzáteszem, hogy ha valláshoz egyáltalán közöm van, akkor a katolicizmushoz van közöm. Költői pályám legkezdetén, huszonkét éves koromban elkobozták a második verseskönyvemet, pörbe fogtak és elítéltek vallásgyalázásért.

Huszonkét éves vagyok. Így nézhetett ki ősszel Krisztus is ennyi idősen; még nem volt szakálla, szőke volt és lányok álmodtak vele éjjelenként!

Ez volt a vers, Töreky²⁷ súlyosbító körülménynek vette, hogy »más vallás tisztelete tárgyához hasonlítja magát«, s majdnem egyetemi pályámba került, mert a József Attila révén legendássá lett Horger Antal²⁸ kari ülés elé vitte a dolgot. Sík Sándor mentett meg, sőt a piarista rend tagjai nevében levelet adott a táblai tárgyalásra, amely szerint egyházi szempontból semmi kivetnivalót nem találnak a versben. A Tábla felfüggesztette a büntetést, el is évült. Akkoriban elhatároztam, hogy megtérek, hogy ne »más vallás« jelképeivel éljek, mert ez nékem nem »más« vallás, s az Újtestamentum költészete éppúgy az enyém, akár az Ótestamentumé, s Jézusban is »hiszek«, nem tudok jobb szót rá, bár a hit... De aztán egyre rosszabb lett zsidónak lenni, itt-ott előnyöm lehetett volna a »vallásváltoztatásból« s ez megcsúfította; a gyámomat egyre jobban megszerettem, neki nagyon rosszulesett volna stb. Szóval maradtam vallásra is zsidó. De költő-ségem szempontjából ez nem lényeges. A tanúsítványos Vas István²⁹ költészetében több szerepe van a zsidóságnak, mint az enyémben, vagy a zsidó Zelk Zoltánéban³⁰. Nem hiszek hát a »zsidó-író«-ban, de a »zsidó irodalomban« sem. A gyakorlat, ne haragudj, engem igazolt. Néha nézegetem a zsidó lapokat... féltehetségek és gyönge tehetségek menekülnek egy kis meleg közösségbe, mert a szabad írói versenyt nem bírták volna zsidótörvény és 1942 nélkül sem, és két-három ragyogó költő és író kenyérért, száraz kenyérért és nagyon kicsinyke elismerésért. Mert ott is szolgálni kell, sőt, kiszolgálni. S láttam híradást irodalmi esetről, amiben Gergő Hugó neve »fettel« volt szedve, a Szép Ernőé »petittel«. S az olyan író, aki azelőtt nem vett részt zsidó alkalmi megmozdulásokban - de most, a zsidótörvények óta felfedezte magában a zsidót -, kicsit olybá tűnik nekem, mint a nevét visszanémetesítő sváb származék, kicsit disszimiláns nekem. Ezért nem adtam írást felekezeti kiadványnak. S esztétikai síkon? Vihar Béla beszélt valami zsidó antológiáról. Ingerkedve mondtam neki: ha Patai, Gergő, Szabolcsi, Sót, Bernát stb. kimaradnak belőle, de Szép Ernő, Nagy Z., Füst Milán és Vas István (mert faj vagyunk ugye maguk szerint) benne lesznek, akkor szép magyar versgyűjtemény lesz. Körülbelül ez a véleményem a »zsidó irodalomról".

Ne haragudj, hogy agyonírtalak, Te vagy az oka, a megtisztelő kedvességed, s ne haragudj, zavaros talán ez a levél, de valamit mégis mond, ha vázlatosan is arról, hogy mit gondolok ezekről a dolgokról. Szeretettel és tisztelettel köszönt igaz híved..."

Az 1938-39-es időszak politikai légkörét és annak tragikus következményeit a zsidóságra legalábbis szegedi vonatkozásban jól mutatja be Pál Józsefnek a témában született kötete.³¹ A kikeresztelkedési hullám borzalmas lelki gyötrelmek között elindult és a kilátástalanság is növekedett. Radnóti a Sík nevével fémjelzett imakönyvön 1939-ben dolgozott, és ekkor még nem volt megkeresztelve. Jó okunk van feltételezni, hogy nem is akart ebben a félelemtől motivált keresztelkedési hullámban részt venni. Későbbre tette a keresztelkedését, és ez nem Sík hatására történt, sem Radnóti Miklós, sem Gyarmati Fanni esetében. A Komlósi-levél ismeretében minden okunk megvan arra, hogy az imakönyv munkálatait jó szellemi érlelődésnek tekintsük a döntés meghozatalához. Az is komoly szempont volt a keresztelés időzítésében, hogy 1943-ra ebből már semmilyen komoly politikai haszna nem származott.

Rövid és intenzív vallásosságuk alapja Sík Sándor szellemisége, amely nagyon közel áll az ő műveltségükhöz, amelyet még így is kritikával szemléltek. A korabeli katolikus egyház vagy hierarchia egyáltalán nem ezt a szellemiséget képviselte. Jellemző példa Fanni naplójából a következő szakasz: „Sík megölel, és csupa fohászkodás értünk, de semmi segítséget nem tud nyújtani. Ez történelmi szelekció - mondja - és már az Ótestamentum is a tiszta állatok áldozatát kívánta." (Napló II. 286.) Ezt a hatást erősíti Radnóti Wapló-bejegyzése is 1938. augusztus 17-éről: „Sík érkezett meg ma a nyaralásból. A vele töltött óra egészen felfrissít. 24 verssel és 150 oldal esztétikával érkezett haza. Néhány remek verset olvasott fel, egyet nekünk írt a Szegedi Fiataloknak. A »Családfa« csodálatosan sikerült."³²

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolata a katolicizmussal sok közös vonást mutat, mégis egészen más. Miklósé mélyebb, bár Fanninak is vannak egészen mély spirituális megnyilatkozásai, de Fanninál jelentős szerepet játszik a vallásválasztásban a szülei elleni lázadás is. Közös kapcsolatuk Sík Sándorral csak erősítette a katolicizmus iránti érdeklődést. Talán jól elemzi a lelkiállapotukat Ferencz Győző: „a Haladás körben egy sajátos Jézus-képpel találkozott, amely a misztikum és a szekularizált forradalmiság egyvelege volt, melynek irodalmi vetülete a Jóság³³ című antológia."

Radnóti megkeresztelkedése azonban egy érdekes lelkiszellemi folyamat eredménye, és nem pusztán Sík hatása. Köztudott, hogy Sík 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában, de azt is tudni kell, Sík soha nem szorgalmazta Radnóti megkeresztelke-dését, hanem azt Radnóti maga kérte.

Radnóti és a Dicsőség! Békesség! című imakönyv

Ennek az imakönyvnek kétségtelen elődje a Sík-Schütz-imakönyv, amelynek atyja a második szerző volt. A magyar publicisztika egyik, de nem egyetlen pikantériája, hogy a Sík-Schütz-imakönyvben együtt szerepel a jobboldali érdeklődésű

Schütz Antal (1880-1953)³⁴ a baloldali érzelmű Sík Sándorral, több mint tíz kiadáson keresztül. Közben Schütz fokozatosan jobbra tolódott. Ez a folyamat 1940-ben, a zsidótörvények megjelenése után ment végbe. Sík tehát emiatt is önállósult, a korábbinál sokkal igényesebb imakönyvet adott ki, és már nem az iskolások, hanem a felnőttek számára. Tehát Schütz Antallal közös imakönyvük célközönsége más volt, mint a most megjelent imakönyvé, amely bevallottan felnőtt keresztények számára íródott. Az imakönyv előszavában olvashatjuk: „Ez a könyv azok sürgetésére jött létre, akik szerzőjével közel három évtizedes nevelői, lelki vezetői és írói munkássága alatt személyes viszonyba kerültek, vagy ifjúságukban megszeretvén a Sík-Schütz-féle imádságos könyvet sok év óta kívánják, sőt követelik annak valamilyen felnőttek számára való folytatását."³⁵ Az imakönyv forrásairól olvashatjuk, hogy használja a Bibliát, elsősorban a zsoltárokat, a liturgikus szövegeket, az ősegyház atyáinak imáit, szentek imáit, régi magyar kódexekben található imákat. Néhány szentet és jelentős személyiséget meg is nevez az előszó: Canisius Szent Pétert, Szalézi Szent Ferencet, J. H. Newman bíborost (1801-1890),³⁶ Prohászka Ottokár imáit,³⁷ aki egyébként Szerb Antal keresztapja volt. Továbbá Baranyi Pál jezsuita imakönyvét,³⁸ aki sokat tett az ortodox vallási unióért Erdélyben. A könyvet világiak számára használható aszketikává is bővítette a szerző. Természetesen szerepelnek benne a legfontosabb egyházi énekek szövegei is.

Sík imakönyvvel kapcsolatos, Radnótinak szóló megbízásáról írott forrást találhatunk Fanni naplójában: 1939. október 16-nál a következő bejegyzés áll: „Sík felhívta Miket: hivatalosan keresse fel, munkát akar adni. Hát kiderült, hogy egy rábízott imakönyvet kellene MIK-nek megírni, illetve átírni egy régi-régi alapkönyv után, régi magyar nyelvből. Furcsa, mosolyogtató feladat: MIK írja a katolikus imakönyvet. De nagyon szép és neki való tulajdonképpen. Jólesik, hogy Sík ezt így, ilyen bizalommal neki adta. Rövid a határidő rá, mikor lesz vele kész? Rettenetes, hogy nem akar gépelni megtanulni, és nekem az utolsó energiámat préseli ki az ő munkáira mindig.." (Napló I. 447.) Radnótit ekkorra már mély barátság fűzte Sík Sándorhoz, de még nem volt megkeresztelve.

A megbízás meghökkentő, de egyben megtisztelő is volt, ám nem volt világos, mire vonatkozott pontosan, hiszen a napló két feladatot említ: „megírni, illetve átírni egy régi-régi alapkönyv után". Korábban említettem, hogy Sík-Schütz együtt adott ki imakönyvet, ha a két imakönyvet összevetjük, akkor szerkezetileg sok hasonlóságot találunk benne.³⁹ Csak egy példát említek: mindkettő idézi Rákóczi imáját, de Sík-Schütz egy háborús imát idéz: „Úristen! Igazság kútfeje, kegyelem kimeríthetetlen forrása, ki parancsolataidról megfeledkezett népedet néha napján a szomjúság jármával sújtod, hogy megtörvén gőgjét."⁴⁰ Sík azonban, vagy Radnóti, más szöveget választ Rákóczi Vallomá-saiból:⁴¹ „Megborzad a lelkem, Uram, ha visszagondolok arra, amit a Te kegyelmednél fogva be kell vallanom, és félek azokra gondolni, amiben egykor gyönyörködtem."⁴² A Sík-Schützben ezek az imák tematikus részeknél szerepelnek. A Sík imakönyvében a tematikus és az egyházi kalendárium részben is egy-egy szent ünnepe kapcsán szerepelnek. A rövid reggeli imák között szerepel a Thewrewk-kódex⁴³ imája: „Hálát adok neked mennybéli Szent Atyám és örökkévaló Istenem, hogy az elmúlt éjszakán megőriztél, megoltalmaztál minden veszedelemtől, szerencsétlenségtől és az ördög cselvetéseitől és a hirtelen haláltól. Ime újból kérlek Istenem: tarts meg a mai napon is szent nevednek dicséretére és lelkem üdvösségére. Amen."

Feltehetően ezeket az imákat a kódexből vették, amelynek régies nyelvét használható és könnyen érthető nyelvre kellett Radnótinak átírnia. Ezen kívül még számos régi imakönyvből is idéztek,⁴⁴ amelynek nyelvezete az imakönyvben már nem tér el egymástól. Ez nyilván Radnóti érdeme. Sok ókeresztény imát is idéztek a könyvben,⁴⁵ amely Radnóti számára igen különös szellemi kaland lehetett, hiszen párhuzamosan Apollinaire-fordí-tásokat készített, miközben ezeket az ősi szövegeket is magyarította. De számos pápától⁴⁶ is idéz az imádságos könyv. Ezek között legkülönösebb XIII. Leó (1878-1903), a Rerum Novarum (1891) enciklikájának pápájától való idézet. Ez a pápa ebben a dokumentumban reagált a munkáskérdésre és a sztrájkjogra, amely egyben a katolikus egyház legmagasabb helyről jövő reakciója volt Marx Károly és Friedrich Engels kommunista kiáltványára.⁴⁷ Érdemes idézni az egyik legismertebb tézisét: „Alapvető hibát követnek el a társadalmi kérdés tárgyalásában azok is, akik a két társadalmi osztályt eleve egymás ellenségének tartják, mintha a természet a gazdagokat és a szegényeket arra teremtette volna, hogy állandó harcban egymást irtsák. Ez annyira ellenkezik a józan ésszel és az igazsággal, hogy pontosan az ellenkezője igaz. Ahogy ugyanis a testben a különféle tagok úgy illeszkednek egymáshoz, hogy ebből az egésznek az az összhangja keletkezik, amit joggal mondunk harmóniának, éppen úgy intézkedett a természet a társadalomról is, hogy a két osztály egyetértő kölcsönviszonyban álljon egymással, s megfelelő egyensúlyt tartva egészítse ki egymást. Hiszen teljes mértékben egymásra vannak utalva: sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem lehet meg."

Az imakönyvben azonban a pápától vett idézet az emberiség felajánlása Jézus szentséges szívének, amely igen elterjedt ima volt és még ma is használják. Az imakönyv nagyban hozzájárult ezen ima népszerűsítéséhez, tanulságos idézni néhány sorát: „. Sokan még nem ismertek meg, mások parancsaid megvetették és eltaszítottak maguktól. Könyörülj mindezeken, jóságos Jézus, és öleld valamennyit legszentebb Szívedre. Légy királya, Urunk, nemcsak a hívőknek, akik sohasem pártoltak el tőled, hanem a tékozló fiúknak is, akik elhagytak. Add, hogy mihamarabb visszatérjenek az atyai házba és éhen-szomjan el ne pusztuljanak.."

Szokatlan idézetek az imakönyvben

Az imakönyv igazi újdonsága a nem kifejezetten egyházi személyektől származó imák. Így például Beethoven (1770-1827) imáját is közli a könyv: „Ó te vezesd szellememet, ó ragadd ki ebből a nyomasztó érzésből, ragadd el művészeteddel, hogy félelem nélkül tüzes lelkülettel törekedjék felfelé, mert egyedül te vagy, aki tudsz, egyedül Te vagy, aki ihletet adhatsz."⁴⁸ Továbbá James Clerk Maxwell (1831-1879) skót matematikus-fizikusét, aki összefüggő egyenletrendszerbe foglalta az elektromosság és a mágnesesség törvényeit, ezen kívül a gázok mozgásának elmélete fűződik a nevéhez. Imája a következő: „Mindenható Úristen, felséged színe előtt lelkembe tekintek, és megvizsgálom magamat annak a nagyszerű hivatásnak a világánál, amelyre meghívtál. Add, hogy tisztán lássam akaratodat, a célt és az eszközöket. Segíts úgy dolgoznom, hogy méltó legyek hivatásomra, és élő példa gyanánt képviseljem a rám bízandó ifjúság előtt a nagy eszméket, amelyek szolgálatára vállalkoztam.."⁴⁹ Dante Alighieri (1265-1321), az Isteni színjáték szerzője is közéjük tartozik. Imáját Babits fordította magyarra:⁵⁰ „Szűzanya, leánya saját fiaidnak, aki alázatosabb és felségesebb vagy minden teremtménynél, Isten örökké való elhatározásának előre meghatározott célja: Te vagy az, akiben az emberi természet annyira megnemesedett, hogy teremtője nem átallotta belőle venni alakot. A szeretet lobogó fáklyája vagy a mennyben, a halandók számára pedig örök eleven forrása a reménységnek."⁵¹ Guardini Romano (1885-1986), a katolikus irodalom nemzetközileg ismert alakjának imája: „Uram, előtted állok. Belőled származom. Te teremtettél. Azért élek, hogy teljesítsem a küldetést, amelyet nekem adtál."⁵² Lope de Vega (1562-1655) kifejezetten az irodalmárok kedvence lehetett. A kiábrándult ember imáját közli tőle: „A megismerés utáni vágy, minden ösztönöknek e legkielégíthetetlenebbje oly sok éven át hajszolt pihenéstelenül a tudomány és a művésze szolgálatában. Hol a gyümölcse és jutalma mind e fáradozásnak? Amit igazságnak tartottam, most már látom, agyrém volt. Ami fényesnek látszott, most szomorú ködként tűnik fel - üresen maradt a szívem szeretetben és hitben szegényen. Ó minden tudásnak hiúsága!"⁵³ Michelangelo Buonarotti (1475-1564) verseit csak később kezdték fordítani. „Nincs a földön olyan alacsony, olyan nyomorúságos valami, mint én vagyok nélküled Istenem! Akármilyen magasra törekszem, - milyen nyomorúságos erő az, amely csak irgalomért kénytelen könyörögni. Ó, Nyújtsd felém, Uram, azt a láncot, amelyen minden mennyei ajándék függ: a hitet. Egész valóm utána eseng."⁵⁴ Morus Tamás (1478-1535) kultusza Esztergomban elég korán alakult ki. A közölt imát Morus a börtönben fogalmazta meg halála előtt: „Add meg a kegyelmet, én Jóságos Uram, hogy megvessem a világot, szilárdan rád szegezve tartsam lelkemet és ne igazodjam ama szél után, amely emberi szájból jő. Add kegyelmedet, hogy békességben legyek egyedül Istennel. Ne vágyódjam társaság után. Ne akarjam hallani a világi dolgokat, szeressem a magányosság csendjét."⁵⁵ Petrarca (1304-1374) kifejezetten a latinisták kedvence, különös magánéletű költő volt. Radnóti a bűnbánati zsoltárok után közli az ő imáját: „Hívom azt, akit megsértettem és nem félek, visszahívom, akit elvetettem, és nem fogok a szégyentől pirulni. Vissza akarom szerezni a elveszett reményt, és merni akarom újra égre emelni szememet e sötétségből. Ott lakik az én megváltóm, aki hatalmas megmenteni engem a pokoltól."⁵⁶ Említésre méltó Kolumbusz Kristóf (1451-1506), Amerika felfedezőjének imája is: „A mi Urunk az, aki nekem helyes gondolatot ad, aki segítségével mellettem áll, hogy munkámat jó végre vihessem, mert jól tudom, szilárd meggyőződésem, és e meggyőződéshez kétségeknek lehelete sem fér, hogy mindent az isteni fenség munkál, ami jó, hogy a bűnön kívül minden jó, és hogy semmiféle gondolat, semmiféle ítélet, nem adatik felülről való hozzájárulás nélkül.."⁵⁷ Dugonics András (1740-1818) szegedi piarista tanár volt. Etelka című regénye és archaizáló stílusa titkos politikai utalásai miatt a reformkornak kiemelkedő alakja. Az ő imájának szellemisége még nem a II. vatikáni zsinat vallási megbékélésre hajló szellemét tükrözi, hanem a harcos keresztény álláspontot: „Könyörülj, ó irgalmas Atya az egész világon, töltsd be azt hittel és tudománnyal. A hittől elpártolt nemzetségeket fordítsd az igazságnak ismeretére. A mohamedánokat, az eretnekeket, a hittől elszakadt bálványimádókat."⁵⁸

Esterházy Pál nádor (1635-1713) nem csak polihisztor, hanem egyházzenész is, tanulságos beleolvasni imájába: „Emlékezzél meg Istennek dicsőséges Anyja, Magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád első királyunk és apostolunk, Szent

István neked felajánlott és végrendeletében neked hagyott... Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségből kiszabadultak, mert folyton folyvást vigyázott éber szemed örökségedre, ó mindörökké áldott Nagyasszonyunk."⁵⁹ Kölcsey Ferenc (17901838) annak ellenére, hogy református volt, mégis helyet kapott egy katolikus imakönyvben. Tőle a Himnuszt idézi: „Isten áldd meg a magyart/ Jó kedvvel bőséggel,/ nyújts feléje védő kart,/ ha küzd ellenséggel:/ Balsors, akit régen tép,/ Hozz reá víg esztendőt,/ Megbűnhődte már e nép a Múltat s jövendőt..."⁶⁰ Talán felesleges hangsúlyozni, hogy ez a válogatás valójában erősen tükrözi Sík és Radnóti ízlését.

Radnóti nemcsak az imakönyv szövegét gondozta, hanem a korrektúrát is ő végezte, aminek Fanni nem örült. 1940. január 15-én ezt írta: „Sík megint öregedett, az érdes drága, apánk ő, megértően gunyoros a fiúk felé. Szegény Miklóskám utálatos, nehéz munkát kapott Síktól, de hisz hála jár ezért is. A Sík-Schütz imakönyvet kell korrigálnia, rettentő vastag és apró betűs könyv ez."⁶¹ (Napló I. 476-7) Továbbá: „Szegény kicsi Szívem, mióta ül ezen az imakönyvön, egész apró betűs szövegekkel van tele, és szombatra meg kellene lenni a korrektúrának."⁶² Azt gondolom, itt Fanni tévedett, ugyanis az életrajzok hihetetlen apró betűi a Sík-imakönyvben voltak. Még két bejegyzés bukkan fel Fanni naplójában, amelyből az egyik nagyon indulatos: Este Sík hívja meg Miklóst, de csak pár szóra. Odamegy, azt hiszem, együtt vacsoráznak, hát csakugyan pár szóra maradt ott, Sík egy borítékban átadja a tartozását, legnagyobb meglepetésére csak 40 pengőt. Hozzá teszi ugyan, hogy kevés, de akkor még Miklós meg se nézi. Ezért a kínlódásért igazán többet érdemelt volna, legalább 50-et. És ami a legjobban fáj, hogy ezen az estén együtt vacsorázik Thurzó Gáborral és Rónay Györggyel, akik, mind ellenségek, és nem hozzá méltó emberek. Én féltékeny vagyok ilyenkor: aki minket szeret, az ne szeresse ellenségeinket vagy haragosainkat. Nagyon letör ez."⁶³ A másik bejegyzés szintén nagyon tanulságos, és egyben feltárja, mennyire kötődött Radnóti ehhez a könyvhöz:

„Nyíri Tibor (...) Szentkirályszabadján hagyta el Miklóst. délután személyesen volt itt nálam (...) Nem tudom, hihetek-e neki. Erősködött, hogy igaz, tanúbizonyságul elmondta, hogy Miknél volt Sík dedikált imakönyve, és Mohácson eladta a kis lyukas jegygyűrűjét is, szegény kicsi Szívem. Egy szalmaszál megint, amibe kapaszkodhatok, és nagyon-nagyon elszégyelltem magam az eddigi kishitűségemért. Sík atya szavai csengtek vissza: Hát hogy gondolhatja, hogy Isten kevésbé szereti Miklóst, mint maga?"⁶⁴

Radnóti naplójában is találunk egy igen fontos bejegyzést erről az imakönyvről: „Tegnap este kisebb csoport álldogált a laktanya udvarán. A Horn Ede utcai bordélyról esik szó. K. Bandi a nagy ügetős és zsidóvicc tudós, aki különben minden reggel misére járt otthon és zsákjában a Sík-féle új imakönyv a Dicsőség, békesség, - elsorolja a »hölgykoszorút« egy évtizedre visszafelé.." Azért érdekes ez a naplóbejegyzés, mert arról tanúskodik, hogy nemcsak Radnóti, hanem más munkaszolgálatosok is vittek magukkal a lágerbe imakönyvet, és más áttért zsidóknál is feltűnik ez az imakönyv.

Fájdalmas végszó

Van Gyarmati Fanni naplójában sok vádló elszólás, de talán az a legfájdalmasabb, ami nem a sajátja, hanem egy orosz tiszttől való idézet. Fanni a Rádió kocsiján meg akarta keresni Miklóst, és elindult Kecskemétre, Izsákra. Kecskeméten történt az eset: „Egy sötét alamuszi képű őrnagy mondta igen egyszerűen és mélyen igazul: ha olyan fontos maguknak az a személy, miért engedték, hogy elvigyék? - Hát így van. Miért engedtük? Igazán szívhez szóló készség, amivel most segíteni igyekeznek, amikor már ennyire közeli lehetőség vetődött fel, de hát a vészek idejére nem volt semmiféle menekítő gesztus Miklós felé, mindenki izgult a saját bőre miatt."⁶⁵ A háborúban sokan haltak meg olyanok, akik emberek maradtak az embertelenségben, és segíthettek volna a későbbi sebeket ápolni, a gyűlöletet csillapítani, a lélek értékeit, az esztétikum értékes sajátosságait megőrizni. Radnóti Miklós és mások élő szelleme hiányzik nekünk.

 

Jegyzetek

1 A Sík-Schütz-imakönyv az egyik legismertebb kiadvány, több mint 10 kiadást ért meg és középiskolásoknak szánták.

2 Reviczky Aladár (1874-1921): hittanár. 1885-92: 1897-ben szentelték pappá, több helyen működött, így Hidaskürtön, Komáromban, Léván hittanárként, 1903-ban a lazarista rend tagjává lett, 1915-től pedig Budapest-Vízivárosban káplánkodott és rengeteget publikált.

3 Dicsőség! Békesség! Imádságos könyv, egyszersmind kalauz a keresztény életre. SZIT Bp. 1940.

4 Számos tudományos társaság tagja, 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1949-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke. 1919-től a Szent István Akadémia tagja. 1923-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1945-1952 között a Dugonics Társaság elnöke.

5 Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik zsidó vallásból már gyermekeik születése előtt katolikus hitre tértek.

6 A cserkészmozgalom (Scout Movement) önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Lord Baden-Powell of Gilwell alapította1907-ben. A mozgalom Magyarországon 1910-ben indult el, és hamar elterjedt. A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre, és az 1920-ban alakult Nemzetközi Iroda alapító tagja lett. Az első cserkész világdzsemborin a magyarok még nem vettek részt, de a következőkön olyan sikeresen szerepeltek, hogy 1933-ban Gödöllőn rendezhették meg a 4. Cserkész Világdzsemborit, 30 000 fiatal részvételével. A magyar főcserkész egy ideig Teleki Pál volt. A cserkészetet 1944-ben a nyilasok oszlatták fel, majd 1948-ban a kommunisták az Úttörőszövetségbe olvasztották; 1989-ben indulhatott meg újra a cserkészmunka.

7 Ekkor (1921-1940 között) a hivatalos neve Ferenc József Tudományegyetem volt.

8 Az 1930-as években a Radnót falu nevét választotta, mivel a felvidéki, Gömör vármegyei Radnóton született a nagyapja. A falu neve ma Nemesradnót. Hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték számára. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége kérte Erdei Ferencet, hogy segíthesse a közismert Radnóti név hivatalossá tételét, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét használhassa. Sajnos ezt nem érte meg.

9 Ifj. Tóth László: A mindenséget vágyom versbe venni. Sík Sándor egyetemi előadása Babitsról, az emberről. Szegedi Napló, 1941. január 12.

10 Műfordításait ld. Összes versei és műfordításai. Bp., 1965, 327-450. Mintegy 130 műfordítása jelent meg igen változatos korból és nagyon különböző szerzőktől: Appho, Anakrenon, Asklepiades, Catullus, Horatius, Propertius, Walter von der Vogelweide, Clement Marot, Shakespeare, Ben Johnson, Cyrano d Bergerae, Jean Lafonten, Goethe, Byron, Shelly, J. Keats, V. Hugo, Eduard Mörike, Gerard de Nerval, Francis James, Guillaume Apollinaire, Christian Morgestern, Jean Cocteau, Paul Éluard, Pier Robin.

11 1929-ben jelent meg, 1028 oldalon, a két világháború közötti lexikonkiadás csúcsteljesítménye. Címszavainak fontosabb kategóriái: rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők, és az összes értelmiségi foglalkozásokat képviselők, művészek, orvosok, tudósok, ügyvédek életrajza szerepel a műben. Továbbá hitközségi szócikkek, a judaizmus, illetve bibliatudományok körébe vágó címszavak.

12 A legismertebb publikációk Radnótihoz kapcsolódóan: Babits Mihály: Új népiesség. In: Babits Mihály: Könyvről könyvre. Magyar Helikon, Bp. 1973. 106-108. Baránszky-Jób László: Fecske földet szántva röpdes. Radnóti Miklós lírája. In: Baránszky-Jób László: A művészi érték világa. Magvető, Bp. 1987. 449-54. Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz, Osiris, Bp. 2005; Lengyel András: Radnóti identitásszerveződésének kérdéséhez. Forrás. 2009. május, 15-23; Melczer Tibor: „Ha minden összetört..." Radnóti Miklós költészete utolsó versei tükrében. Argumentum, Bp. 2003; Németh Andor: Radnóti Miklós: Meredek út. Szép Szó. 1939. január-február, 31, 73-74; Pilinszky János: Radnóti Miklós. Élet és Irodalom, 1974. nov. 23; Radnóti Miklós: Napló. Sajtó alá rendezte Radnóti Miklósné, jegyz. Melczer Tibor. Magvető, Bp. 1989; Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai. Sajtó alá rend., utószó és jegyzetek: Ferencz Győző. 2., jav. kiadás. Osiris, Bp. 2003.

13 Vö. Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In: Uő: Válogatott tanulmányok. 2. kötet, Budapest 1986. 729-730. A kiragadott idézeten túl még további érdekes elemzéseket is találhatunk a kötetben.

14 Magyarság, zsidóság (Zeke Gyula közreműködésével), História -MTA Történettudományi Intézete, 2000.

15 A zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt 1867. november 25-én Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be. A képviselőház minden vita nélkül, egyhangúan, a főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadta el a törvényjavaslatot.

16 Ld. részletesen Ferencz Győző tanulmányát in: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló II. Jaffa, Budapest 1914. 657.

17 Az idézetek a METAPEDIA Radnóti cikkéből valók http:// hu.metapedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

18 Komlós Aladár (született: Kredens, álnéve: Koral Álmos, 1892-1980) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész.

19 A szöveget a Beszélő 16. számából közlöm (1986/1. évfolyam 1. szám 17.: » Befejezetlen múlt

RADNÓTI MIKLÓS KIADATLAN LEVELE A ZSIDÓSÁGRÓL.

20 Vihar Béla (1908-1978) József Attila-díjas (1966) magyar költő, újságíró, tanár.

21 Szép Ernő (1884-1953) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő. Nevét ma egy drámaírói díj viseli.

22 Füst Milán, Fürst (1888-1967) Kossuth-díjas (1948) magyar író, költő, drámaíró, esztéta. A magyar szabadvers megteremtője. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

23 Komlósi Aladár szlovákiai üldöztetésére hivatkozva - mely állítólag a magyar identitásának hangsúlyozása miatt következett be - felmentését kérte a zsidó törvények alól, majd ismeretlen körülmények között felfurakodott az ún. Kasztner-vonatra, amelynek utasai fizettek, hogy ne koncentrációs lágerbe, hanem Svájcba vigyék őket, miközben a szegény zsidókat ugyanaz a vonat a koncentrációs táborba szállította. Komlósi így kerülte el a holokauszt pusztítását. Ld. Illényi Balázs: Zsidó identitás a vészkorszakban. Adalékok Komlós Aladár és Radnóti Miklós 1942-es vitájához, eddig ismeretlen dokumentumok alapján. Jelenkor 2015/1.

24 Maróthy Károly (1940-ig ifj. Meizler Károly, Keszthely, 1897. június 8. - Buenos Aires, 1964. szeptember 7.) ügyvéd, újságíró, keresztényszocialista, majd nemzetiszocialista politikus.

25 Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. - Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.

26 Sós Endre (Bp., 1905. júl. 18. - Bp., 1969. júl. 12.) újságíró, író. Jogi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, de a Népszavában megjelent verse miatt eltanácsolták az egyetemről ,(1931). 1945 előtt az Esti Kurír, az Újság, a Magyar Hírlap, a Reggeli Újság és a Toll című folyóirat munkatársa, illetve szerkesztője volt. Szerkesztette az Új Zsidó Könyvtár című sorozatot is.

27 Töreky Géza (Baja, 1873. máj. 1. - München, 1961) a Kúria elnöke. Jogi tanulmányai után 1896-tól bírósági tisztviselő; 1900-tól alügyész volt, majd 1903-15 között az igazságügyi minisztériumban teljesített szolgálatot; 1915-től ítélőtáblai, 1921-ben kúriai bíró. 1922-től a bp.-i büntető törvényszék alelnöke, 1926-tól elnöke. A Horthy-rendszer igazságszolgáltatási apparátusának hírhedt képviselője volt. Számos nagy politikai büntetőperben ítélkezett, többek között a tanácshatalom bukása után is. A rögtönítélő bíróság elnökeként ítélte halálra és végeztette ki Sallai Imrét és Fürst Sándort 1932. július 29-én. 1934-től a Kúria másodelnöke, 1937-44 között a Kúria elnöke, 1935-től pedig a felsőház tagja volt. A visszavonuló német csapatokkal a felelősségre vonás elől nyugatra menekült. Radnóti elleni perben főszereplő.

28 Horger Antal, írói álnevein Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás (Lugos, 1872. május 28. - Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927-től 1928-ig. József Attila eltávolítása az egyetemről a nevéhez fűződik.

29 Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. - Budapest, 1991. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító. Harmadik felesége Szántó Piroska festő, grafikus író volt.

30 Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. - Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

31 Pál József: Csanád Egyházmegye püspökei a zsidóságért, Szeged, 2014.

32 Radnóti Miklós: Napló. Magvető, Budapest 1989. 51.

33 Jóság Budapest, Hoffmann és Társa 1929. Ebben az Antológiában jelenik meg Lakatos Péter Pál, Sükösd Ferenc, Forgács Antal, Radnóti (Glattler) Miklós, Dán György, Wagner György, Kalmár Magda, Fekete Alfréd stb. versei.

34 Az MTA levelező tagja lett. Csak néhány a legismertebb műveiből: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján. Szent István Társulat, Budapest 1927, Charakterológia és arisztoteleszi metafizika. Magyar Tudományos Akadémia Budapest 1927. Az Ige szolgálatában, összegyűjtött dolgozatok. Hungária, Budapest 1928. Katholikus hitvédelem a középfokú iskolák legfelső osztálya számára és magánhasználatra. Szent István Társulat, Budapest 6. kiadás 1931.

35 Sík Sándor: Dicsőség! Békesség! Szent István Társulat, Budapest 1940, 3.

36 Ez újdonság volt, mert elmélkedései csak később jelentek meg: Nagypéntek. Elmélkedések és imádságok. Rákospalota 1944. Életszentségének híre már életében is jelentős volt, de a birminghami érsek kezdeményezte a boldoggá avatását 1958-ban.

37 A Szentlélek hárfája 1927. Az első világháború után a legkedveltebb imakönyv volt.

38 Lelkiparadicsom. Udvarhely, 1700.

39 Imádságoskönyv egyszersmind Kalauz a lelki életbe. A tanuló ifjúság számára készítették Sík Sándor és Schütz Antal kegyesrendi áldozópapok. III. kiadás Budapest SZIT 1917. A példányszámra utal a második oldalon: III. kiadás: 18-25 ezer.

40 Sík-Schütz: i. m. 101.

41 Rákóczi spirituális írásai széles körben nem ismertek, pedig Augustinus hasonló műve ihletére több alkalommal is belekezdett ilyen írásokba. Az első könyv Rákóczi születésétől 1703 júniusáig, a szabadságharc megindulásáig tartó életszakaszhoz, a második 1711-1717 közepéig a lengyel- és franciaországi emigrációhoz kötődő eseményekhez, a harmadik 1717-1719 végéig a törökországi reményekhez és kudarcokhoz kapcsolódik. Rákóczi Ferenc: Vallomások. Emlékiratok. Szerk. és jegyz.: Hopp Lajos. Ford.: Szepes Erika [Vallomások] és Vas István [Emlékiratok]. Bp. 1979.

42 Sík: Dicsőség... i. m. 462.

43 A Thewrewk-kódex Régi magyar imádságoskönyv, a Nyulak-szigeti (jelenleg Margit-sziget) domonkos rendi apácakolostorban másolt magyar nyelvű imádságoskönyv. Az érsekújvári ferencesek adományozták az Akadémiai könyvtárának (M. Cod. kis 8-r. 17.).

44 Nagy Antal: Égi ösvény imakönyv, 1895. Hitvalló imakönyv. Bp., SZIT 1934. Radlinszky Endre: Mennyei Hangok. Bp. 1908. Dr. Klin-dal Pál (ford): Örök Misekönyv. Bp. 1938. Szuszai Antal (1864-1917) plébános által kiadott Szűz Mária Zsolozsmája RMK 1643. Vásárhelyi András OFM (+1526): Boldogságos Szűzhöz könyörögő imakönyve.

45 Alexandriai Szt. Cirill (370-44), Alexandriai Kelemen (150-215), Szent Ambrus (340-397), Aranyszájú Szent János (344-407), Szent Ágoston, Szent Ciprián (200-258), Szent Efrém (305-375), Szent Hilarius (315-367), Szent Jeromos (340-420), Jeruzsálemi Szent Cyrill (313-386), Nagy Szent Vazul (329-379), Szent Nikétás (Remesiani) (335-414), Nyssai Szent Gergely (355-394), Szent Polykárp (+156), Prudentius (348-410), Római Szent Kelemen (92-101), Serapion pápa (4. század)

46 Nagy Szent Leó (440-461), Nagy Szent Gergely (540-604), VIII. Orbán pápa (1623-1644), V. Pius (1566-1572), IX. Pius (18561878), X. Pius (1903-1914), XI. Pius (1922-1938).

47 Karl Marx és Friedrich Engels közös műve, Olaszországban jelent meg 1848. március 18-án. A világtörténelem legnagyobb hatású és legismertebb politikai szövegei közé tartozik. A kiáltvány a két nagy teoretikus műve, eredetileg egy titkos szervezet, a Kommunisták Szövetsége programját és céljait fogalmazta meg.

48 Sík: i. m. 278.

49 Sík: i. m. 279.

50 Szász Károly készítette el elsőnek Dante Isteni színjátékának teljes magyar nyelvű fordítását.

A pokol. Írta Dante Alighieri. Fordította, bevezette s jegyzetekkel kísérte Szász Károly. Budapest 1885. A Purgatórium. írta Dante Alighieri. Fordította, bevezette s jegyzetekkel kísérte Szász Károly. Budapest 1891. A paradicsom. Írta Dante Alighieri. Fordította s jegyzetekkel és magyarázatokkal kísérte Szász Károly. Budapest 1899. Ma is használt magyar nyelvű fordítását Babits Mihály készítette el (1913, 1920, 1922). Nem világos, melyikből idéz Radnóti.

51 Uo. 635.

52 Uo. 25.

53 Uo. 286.

54 Uo. 214.

55 Uo. 253.

56 Uo. 459.

57 Uo. 228.

58 Uo. 749.

59 Uo. 783.

60 Uo. 1139. A himnusz egyébként a Boldogasszony anyánk éneket váltotta le, és valójában zsoltárparafrázis. Mint ilyen, egyedülálló az európai nemzetek himnuszai között.

61 Napló I. 476-477.

62 Uo. 478.

63 Uo. 515.

64 Napló II. 451.

65 Uo. 477