Könyv
123 VERS A CSALÁDRÓL
Mirk László válogatásában hatvannyolc romániai magyar költő százhuszonhárom verse olvasható, a közös téma, amelyre időrendbe szedve - az 1859-ben született és 1929-ben meghalt Benedek Elektől az 1983-as születésű Noszlopi Botondig - felfűzi a válogató a műveket, a család. Az olvasó azonban ne valamely unalmas vagy statikus seregszemlére gondoljon: anya, apa, gyerekek felsorolása vagy portréja, netán szerepeik kiosztása, rögzítése. Sokkal dinamikusabb és sokoldalúbb a megközelítés: belefér az udvarlás és szerelem témája, a férfi és nő egymásrautaltsága, a szülői ház képe, a nagyapaság örömeinek felsorolása, a szülővé válás öröme és gyötrelme, felelőssége, vagy a társ, a gyermek elvesztésének fájdalma.
Dsida családi kötődése, a családhoz való erős ragaszkodása ismert, az édesanyját köszöntő A bölcsődal visszhangja ezért talán nem lep meg, de A föld és az ember megmarad sorai a lírai alkat határozottabb hangját is megszólaltatják: „Üzenem neked, ki egykoron asszonyom leszel: / Ráébredtem az elhivatásra. / Vigyázok magamra. / Táplálkozom, sétálok nagyokat, alszom, figyelem izmaimat. / Egészséges és tiszta vagyok. / Vidám, fénylő és bizakodó. / [...] Most minden gondolatom övé, ki eljövend. / [...] Vigyáznunk kell önmagunkra, / hogy boldog magyar legyen ő, új ember és erős."
Szabédi László kevéssé ismert költőként, leginkább elkeseredett gesztusa ismerős, hiszen a kolozsvári magyar Bolyai Egyetem felszámolásakor 1959-ben tiltakozásul öngyilkos lett. Ugyanakkor azonban emlékezetes nagy versei vannak, melyek közül e kötet kettőt közöl: Rovásírás és Álmoddal mértél, mindkettő kivételes élményt nyújt. Két verssel van jelen Majtényi Erik is, ezek is figyelmet érdemelnek (Fáradt kezed az asztalon, Gyermekeimről). Panek Zoltán verséből, ha csak egy mondat marad meg s válik szállóigévé, azért is érdemes volt e kötetet kiadni: „Ebéd helyett készíts nekem bocsánatot." Hasonlóan emlékezetes (két) mondat olvasható Székely János Óda egy újszülötthöz című versében: „Emberből vagy. Határtalan / Az ember, ki belőled válhat." De emlékezetes a Feladat című verse is, amely legkevésbé sem idillt, hanem az élet kompromisszumait verseli meg, s A madár, fiához, amely a gyermekért vívott küzdelem szívbe markoló epizódját örökíti meg. Hasonló mély fájdalom szorul Bodor Pál Gyermekünkre című versébe. A szerelem és szeretet egyik legszebb, egyszerűségében nagyszerű verse Hervay Gizella Levél helyett-je, talán a teljes magyar irodalom egyik legszebb alkotása. Ferenczes István Mikor a kedves beteg lett című verse is egyszerűségében, a hétköznapi mögött felfénylő, mély és legkevésbé sem hétköznapi szeretet irodalmi köntösbe öltöztetésében nagyszerű. Szőcs Kálmán neve sem eléggé ismert, pedig a kötetben található két verse megérdemli, hogy ismerjék, s sok esetben érdemes volna ezeket választani ünnepi alkalmakkor, mint más, elcsépelt, de lényegesen kevesebb irodalmi értéket hordozó költeményt. Az Évforduló az édesanyát sirató, köszöntő, dicsérő, rá emlékező versek közé tartozik, az Ave Maria a társat, a társ iránti kitartó, a hétköznapokban kiteljesedő, onnan felfénylő érzést emeli transzcendens magasságba.
Lehetetlen egyenként elemezni a kiválogatott versek erényeit. Az olvasó jobb tájékozódása érérdekében hadd soroljuk névsor szerint a kötetbe került szerzőket: Áprily Lajos, Balázs Imre József, Balla Zsófia, Bartalis János, Bartis Ferenc, Benedek Elek, Berde Mária, Bodor Pál, Bogdán László, Bordy Margit, Czegő Zoltán, Cseh Katalin, Cseke Gábor, Csiki László, Demény Péter, Dsida Jenő, Duma-István András, Egyed Emese, Fábián Imre, Fekete Vince, Ferencz Imre, Ferenczes István, Gál Éva Emese, Gellért Sándor, Gittai István, Hervay Gizella, Horváth Imre, Horváth István, Inacu Laura, Jancsik Pál, Jékely Zoltán, Kacsó Sándor, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Kinde Annamária, Király László, Kovács András Ferenc, László Noémi, Lászlóffy
Aladár, Lászlóffy Csaba, Lövétei Lázár László, Magyari Lajos, Majtényi Erik, Markó Béla, Molnos Lajos, Nagyálmos Ildikó, Noszlopi Botond, Olosz Lajos, Páll Lajos, Palocsay Zsigmond, Panek Zoltán, Papp Attila Zsolt, Páskándi Géza, Reményik Sándor, Szabédi László, Székely János, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza, Szőcs Kálmán, Tompa Gábor, Tompa László, Tóth István, Vári Attila, Vásárhelyi Géza. Ismert és kevéssé ismerős nevek, még az erdélyi magyar irodalomban jártasabb olvasó is talál újdonságot, meglepetést. Érdemes akár plébániai, templomi, iskolai alkalomra ezek közül válogatni.
A kötet borítóján Orbán Istvánnak, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum rajztanárának, grafikusművésznek a művei láthatóak, a könyvet pedig tanítványainak, a líceum tizenegy tanulójának a témához kapcsolódó legsikerültebb rajzai illusztrálják.
Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár 2014
Bodó Márta
