Máshol

Bakó Csongor István
nAHÁT, EZEK A MAGYAROK!
A magyar zarándokturizmus újabb szentföldi fejezetéről (1.)

 

 

Eddig csak hírből hallottam arról, mekkora áldás Jakubinyi György érsekkel részt venni szentföldi zarándoklaton. Idén azonban személyesen is meggyőződhettem ennek igazáról.

A főpásztor, személyi titkára, valamint egykori évfolyamtársam társaságában március 4-én Gyulafehérvárról autóval indultunk Budapestre. Már ez a hétórás út is a lelki-szellemi felüdülést, illetve feltöltődést szolgálta, amelyben jól meghatározott helye volt a zarándokútra indulóktól különösen is megkívánt imádságoknak, teológiai és egyéb tudományos kérdések boncolgatásának, szalonképes viccek áradatának, baráti, felszabadult légkörben zajló közös étkezéseknek egyaránt. Utunkra a máriaradnai szentélyben a Szűzanya áldását és oltalmát kértük. Budapesten, pontosabban Budatétényben a verbiták Názáret nevű missziósházának vendégszeretetét élvezhettük - ahol mély nyomot hagyott bennem egyik, otthoni látogatásáról éppen visszatérő fiatal indonéz szerzetespap édesanyjának hozzá való különleges kötődéséről szóló megindító beszámolója -, majd pedig a Szent Arnold Janssen alapító atyáról elnevezett lelkigyakorlatos házának csendje üdített fel.¹ Másnap reggel pihenten érkeztünk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljára, a gyülekezés tulajdonképpeni helyszínére, ahol kiegészült a 23 (22 erdélyi, 1 magyarországi; 6 pap, 1 lelkésznő, 16 világi) főt számláló lelkes és az „ötödik evangélium" - így nevezte Boldog VI. Pál pápa Jézus szülőföldjét - befogadására készen álló csapat, amelynek tagjai a március 5-12. közötti szentföldi tanulmányútra és zarándoklatra² jelentkeztek.

1. nap: Budapest, Tel-Aviv, Jaffa, Názáret

Mindenki izgalommal várta az indulást, főleg azok, akik most ültek először repülőn. Háromórás repülés után a mindössze 67 éves Izrael Állam³ egyik legismertebb metropoliszába, Tel-Avivba érkeztünk (jelentése: a tavasz hegye vagy a remény dombja). A hűvös európai időjáráshoz képest kellemesen meleg mediterrán éghajlat mindenikünknek jólesett.

A reptéren a partner izraeli utazási iroda részéről küldött idegenvezető, egy apró termetű, fürge bácsi fogadott bennünket, aki Simon Segali néven mutatkozott be nekünk, de hamarosan elárulta, hogy valamikor réges-régen Budapesten Székely László néven látta meg a napvilágot.⁴ A 82. évét taposó férfi - akinek menet közben megnyilvánulásainak megfelelően több nevet is adtunk: Simon úr, Laci bátyánk, Slojmi, kicsi rabbi, ravasz vén zsidó - korát meghazudtoló, bámulatos szellemi frissességgel és fizikai erőnléttel rendelkező, sokat tapasztalt, szenvedélyes és rámenős ember képét mutatta már első perctől. Aki tehát arra számított, hogy az idegenvezetőnk életkora miatt egy laza tempójú hétben lesz részünk, az nagyot tévedett. Simon fáradhatatlanul, Mózes méltó utódjaként vezetett végig bennünket a Szentföld számunkra kijelölt részein. Utazásunk csodálatra méltó figurájának bizonyult, annak ellenére, hogy helyenként el-eldobta a sulykot, túlzottan hazabeszélve (léptennyomon visszatérő szófordulata - „Nahát, ezek a zsidók!" - túlfűtött nemzeti identitásáról és patriotizmusáról tanúskodott)⁵ vagy mértéken felül hangoztatva egyes keresztény szent helyek hagyományjellegét, történelmileg nem bizonyított voltát. Mindazonáltal személyében két lábon járó történelemkönyvvel találkoztunk. Sokoldalú személyisége és műveltsége, fordulatokban bővelkedő élettörténete, a messzi távolban is megőrzött kifogástalan magyar beszéde emlékezetes marad számunkra.

Első utunk a repülőtérről Tel-Aviv déli városrészébe, az egykori ókori kikötővárosba, Jaffába (Joppé) vezetett. A keleties elemeket megőrző, főleg muzulmánok által lakott, de megújult Jaffa hangulatos tengerparti művésznegyeddé alakult. Rövid, buszos városnézés után az óvárosban a sok jellegzetes török épületet, illetve utcasort látva felvilágosítottak, hogy a törökök a mi 150 évünkhöz képest itt 400 éven át „vendégeskedtek".

A tengerpart felé haladva a buszból egy nagy hal szobrát pillantottuk meg, amely Jónás és a cet történetének állít emléket, Jónás ugyanis innen indult hajóval Ninive felé (vö. Jón 1,3). A Földközitenger partján lévő Szent Péter-templom főoltáránál mutattuk be első szentmisénket.⁶ Egész szentföldi tartózkodásunk alatt a misék elmélkedéseit az érsek atya tartotta: a napi olvasmányok kifejtését mindig a szent hely jelentőségének ismertetése követte. A templomot a spanyolok építették 1888 és 1894 között arra a helyre, ahol Szent IX. Lajos francia király erődje állt a VI. keresztes hadjárat idején. Ő hozta a ferences szerzeteseket a városba, akik 1650-ben vendégházat működtettek az egyre nagyobb számban érkező zarándokok fogadására.⁷ Az említett templomot ma is a ferencesek szentföldi őrsége (Custodia Terrae Sanctae, Szentföldi Ferences Kusztódia⁸) vezeti. Az oltárkép D. Talarn katalán művész alkotása és Szent Péternek Simon tímár házában történt ökumenikus látomását ábrázolja. Ez volt a jel, ami megmutatta, hogy Jézus, a Messiás nem csak a zsidókhoz, hanem mindenkihez jött, az egész emberiség megváltására (vö. ApCsel 10,9-16). Péter apostol első víziója ugyanakkor Krisztus evangéliumának hirdetését eredményezte először a nem zsidók körében.⁹ A müncheni F. X. Zettler szép ólomüvegablakai, valamint egy termő fa formájában megfaragott szószék díszítik a templom belső terét. A templom melletti öbölben megcsodáltuk Tel-Aviv modern városrészének felh őkar-colóit, valamint a tengerparton szórako-zók sokaságát.

Első, kétéjszakás szálláshelyünkre a Simon által szellemesen „Izrael vereckei szorosának" nevezett hágó elhagyása után, valamint az ország éléskamrájának számító Jezrael (= Isten fogja bevetni) üde, termékeny völgyén át érkeztünk meg. A názáreti Szent Gábriel szállo-da¹⁰ régebb kolostor volt. A szállodából csodálatos kilátás nyílt a völgyben fekvő városra. Miután besötétedett, a kolostor-hotel teraszáról a legnagyobb, arabok lakta város esti fényeiben tündöklő panorámáját is megcsodálhattuk. Jézus idejében Názáretben körülbelül kétszáz család lakott, ma százezres város.

2. nap: Nyolc Boldogság hegye, Tabgha, Kafarnaum, Jardenit, Genezáreti-tó

XXIII. János reggeli imájának¹¹ szellemében - amelyben a jóságos pápa többek között humorért fohászkodott -, a talmudi eredetű úti imádság hullám-hosszán¹² és az útra indulók áldásában részesülve¹³ kezdtük első teljes napunkat. Galilea közigazgatási központjából, Názáretből a Balatonnal nagyságában csaknem centiméterre megegyező Gali-leai-tó (Genezáreti-tó, Tiberias vagy Kineret tava) felé haladva átmentünk egy Kána nevű városon, ami a kánai menyegző (vö. Jn 2,1-12) egyik lehetséges színhelye. A bor vízzé változtatásának csodája Jézus isteni ereje kinyilvánításának első jele volt.

Útközben a távolban láthattuk a buszból a Tábor-hegyet is, amely Jézus színeváltozásának helyszíne volt (vö. Mt 17,113; Mk 9,2-13; Lk 9,28-36; 2Pt 1,16-18). Hamarosan megérkeztünk a Genezáreti-tó partján lévő, nálunk dombnak megfelelő Boldogságok hegyére,¹⁴ ahol egy 13. századi hagyomány szerint Jézus elmondta hegyi beszédét, amely a nyolc boldogsággal kezdődik (vö. Mt 5,3-12; Lk 6,20-23). A hegyoldal természetes amfiteátrumként szolgált, a lent álló Jézust mindenki jól hallhatta. A magaslaton 1937-ben épült A. Barluzzi tervei alapján egy kupolával fedett nyolcszögű templom, amelynek mindegyik oldala egy-egy boldogságot jelenít meg, a padlózatán pedig a három isteni erényt (hit, remény, szeretet) és a négy sarkalatos erényt (okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség) ábrázolta a művész. Szentmisénket a Nyolc Boldogság hegye temploma és zarándokháza - amelyet a Mária Szeplőtelen Szívéről nevezett ferences missziós nővérek vezetnek -nagyon szépen ápolt kertjében lévő tábori oltárok egyikénél (a második boldogság: Mt 5,4) ünnepeltük. A liturgikus előírások értelmében, ha több pap együtt misézik és püspök is jelen van, illő neki főceleb-ránsnak lennie.¹⁵ Egyházmegyénk érseke viszont abból a megfontolásból, hogy egyikünk-másikunk nem jut el többé a Szentföldre, nagyvonalúan eltekintett az erre vonatkozó szabályoktól, és a hét egy meghatározott napján a pappá szentelés sorrendjében minden papnak lehetőséget adott a szentföldi primícia vagy mise bemutatására.

A templom rendezett kertjéből a Gali-leai-tenger (Genezáreti-tó) gyönyörű látképe tárult elénk. Megtudtuk, hogy a héber nyelvben a tóra és tengerre ugyanazt a szót használják. Ez a tó Izrael legnagyobb természetes víztározója, az ország éltetője. Innen van az ivóvíz és az öntözővíz is. Rendszeres locsolás nélkül a félsivatagos környezetben semmi nem élne meg. Izrael függetlenségének kivívását követően a köves hegyoldalakon 350 millió fát telepítettek, amit az első néhány évben folyamatosan öntözni kellett. Az izraeliek a szükségből előnyt kovácsoltak, a sziklás bérceket zöldellő erdőkké, a kopár sivatagokat termékeny mezőkké varázsolták az általuk kifejlesztett hatékony csepegtető öntözőberendezések és intelligens vízgazdálkodási technológiák segítségével, amelyek tekintetében világviszonylatban élen járnak.

Kissé továbbhaladva, szintén a tónál terül el Tabgha. A név a Heptapégeon (hét forrás) görög szó eltorzulása, arabos kiejtése. A múltban hét forrás találkozott ezen a helyen és ömlött a Galileai-ten-gerbe, mára azonban már csak öt maradt belőlük. A hagyomány szerint Tabgha a csodálatos kenyérszaporítás (vö. Mt 14,13-21; Mk 6,30-44; Lk 9,10-17; Jn 6,1-15) és Péter primátusának (elsőségének) színtere. Mindkét jelentős esemény emlékét egy-egy templom őrzi. A hagyomány szerint itt került sor a kenyér és hal szaporításának csodájára, amikor Jézus megetette az egybegyűlt sokaságot, amely beszédét jött hallgatni. A kőasztal, ahol ez a csoda történt, az egymást követő templomok oltárává vált. Az egykori bizánci templomot az 5. században építették, azonban a perzsa támadások során a 7. században megsemmisült. Romjaira német archeológusok találtak rá a 20. század első felében. Az 1932-ben feltárt és az ország egyik legjobb állapotban fennmaradt mozaikpadlója kiemelt része annak az új Kenyérszaporítás templomnak is, amelyet a 70-es évek végén, 80-as évek elején építettek fel az eredeti templom mintájára, annak köveit is felhasználva. Az oltár előtt lévő mozaik a kenyereket és a halakat ábrázolja, a kereszthajóban pedig csodálatos vízimadarakat és növényeket ábrázoló mozaik található. A modern átriumos templomot jelenleg német Benedek-rendiek tartják fenn.¹⁶ A közelben, a part mentén, az egykori halászkikötőben áll a Péter primátusa templom. Az első szentély a 4. vagy az 5. század végén épült. A perzsák ezt is lerombolták. A keresztesek idején újra felépült a templom, de a 13. században végleg eltűnt. A mai kis templomot a régiek helyén a ferencesek építették 1934-ben. 1982-ben nagyon szépen felújították, az oda vezető sétány jobb oldalán pedig szabadtéri oltárokat állítottak fel a pápalátogatások emlékére. A templom szentélyében van a szikla, amelyet „az Úr asztalának" (Mensa Christi) neveznek. Ide helyezte Jézus feltámadása után az emberek halászává tett apostolok számára elkészített reggelit, akik fáradtan jöttek vissza a csodás halfogásból. A templom egy kis rakparton helyezkedik el és a vízhez vezető sziklalépcsőkre épült, amelyek tetején a hagyomány szerint Jézus állt és a vízre nézett. Az ősi kőlépcsőkből öt még ma is látható. Ez a hely egyben a pápaság születésének helyszíne is. A Szent Péter elsősége templom mellett modern, szép vonalú, kecses bronzszobor emlékeztet Jézus és Péter azon találkozására, amikor is a pásztorbot átadásával rábízza egyházának vezetését e szavakkal: „Legeltesd bárányaimat! [. ] Legeltesd juhaimat!" (Jn 21,15-17). Ennek emlékére elénekeltük a pápai himnuszt, majd megmostuk arcunkat a tó melegnek aligha mondható vizében. Az évről évre szélesedő tópart látványossága az a tizenkét szív alakú kő a vízben, amit az apostolok 12 trónusának neveztek már a 9. század elején. A Szentföld kutatói úgy gondolják, hogy elhagyott épületekből származnak, s azért hozták ide őket, hogy emlékeztessenek az apostolokra.¹⁷

Hogy ne azzal a rossz emlékkel térjünk haza, hogy Izraelben akár egyetlen percig is éheztünk, déltájban idegenvezetőnk bevitt a Galileai-tó partján egy utunkba eső étterembe, ahol elfogyasztottuk a környék specialitását, a finoman elkészített ún. Szent Péter-halat.¹⁸ A halnak ez a fajtája, amelyet Jézus is evett, érdekes módon csak ebben a tóban él meg, sehol máshol nem sikerült tenyészteni.

Következő állomásunk a romokban heverő Kafarnaum volt, „Jézus városa" (vö. Mt 9,1), működésének központja. A korábban kis halászfalu földrajzi fekvésének köszönhetően Jézus idejében már virágzó kereskedelmi város és fő vámhely volt. Valószínűsíthető, hogy Szent József halála után Jézus Máriával Kafarnaumba költözött, itt tartózkodott a leggyakrabban, itt fizette a templomadót (vö. Mt 17,24-25), itt tanított a zsinagógában (vö. Mk 1,21) - amit a benne hívő helyőrség pogány parancsnoka építtetett -, itt hívta meg első tanítványait (Jakab, János, Péter és András halászokat, valamint a vámos Máté-Lévit) az általa megalapított egyházba. Kafarnaumhoz és a környező vidékhez számos jézusi csoda kötődik, főként több tisztátalan lélektől megszállott és beteg gyógyítása (vö. Mt 8,16; Mk 1,32-34; Lk 4,40-41). Számos ismert példabeszéde közül a magvetőről, a konkolyról, a mustármagról, az elrejtett kincsről és a hálóról szólókat mind itt tartotta. Kafarnaum népe mégsem hitt Jézusban, ezért megjövendölte pusztulását. A csodás kenyérszaporítás után Jézus bement a kafarnaumi zsinagógába, és arról beszélt a tömegnek, hogy ő az élet kenyere, aki testét adja a világ életéért (vö. Jn 6,22-59). Ennek a beszédnek a hatására több tanítványa visszahúzódott tőle és nem követte többé. A romos területet a ferencesek vásárolták meg, majd olasz régészek bevonásával 1894-ben és 1905-ben kezdték meg az ásatásokat, 1922-25 között pedig a romok feltárását (P. Orfali). A Kr. u. 4. századból származó fehér mészkő zsinagóga romjairól, amelyet a bazilikák stílusában építettek, azt tartják, hogy annak az eredeti, bazaltkőből épített zsinagógának a helyén áll, ahol Jézus galileai tartózkodása során tanított. Az eukarisztikus beszéd felolvasása - amely ma is döntés elé állít bennünket - és a zsinagóga látogatása után megtekintettük a szabad ég alatt kiállított különböző építészeti maradványokat, amelyeket klasszikus és jellegzetesen zsidó motívumok díszítenek, mint például a menóra (hétágú mécstartó), a sófár (kosszarv), a frigyláda, Dávid csillaga vagy Salamon pecsétje.¹⁹ Az oszlopok feliratai az adományozók nevét örökítik meg, az olajprés és malomkő a korabeli mindennapi életet idézi, a mérföldkő Hadrianus császár nevével a várost átszelő birodalmi útról tanúskodik. Szent Péter hagyományos házát (vö. Mt 8,14), a csoportházak egyikét az egykori település közepén, a bizánci oktogonális templom maradványai alatt találták meg.

A keresztények már az 1. században tisztelettel vették körül és istentiszteleti célra alakították át. A romokra egy nyolcszögletű modern templom épült, amely mint egy kinyílt esernyő áll Péter háza fölött. Ez egyrészt védi a régi emlékeket, másrészt lehetőséget ad a zarándokoknak szentmise bemutatására. A zsinagóga és Péter háza közötti lakónegyed házai bazaltból épültek, kezdetleges ablakai voltak, lapos tetejükre lépcsők vezettek. Ezek láttán az inaszakadt meggyógyításának elbeszélésére gondolhatunk (vö. Mk 2,1-12). A Misna (a rabbinikus irodalom legkorábbi fennmaradt műve) egyes szövegei szerint három századon át Kafarnaumot ortodox zsidók és zsidó-keresztények lakták. Később ez utóbbiak helyét felváltották a pogányságból megtért keresztények. A 7. században földrengés és az arab invázió miatt a város elnéptelenedett és szinte teljesen feledésbe merült. Mintha Jézus kemény szavai teljesedtek volna be rajta: „És te, Kafarnaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz" (Mt 11,23).²⁰

Ezt követően a Jordán folyó völgyén át jutottunk el a Jardenit nevű keresztelőhelyhez. A Jordán valójában egy kis folyó, csak néhol szélesebb 13 méternél. Északi szakasza a Hermon-hegy lábától a Genezáreti-tóig, déli szakasza pedig a tótól a Holt-tengerig terjed. Jézus megke-resztelkedése (vö. Mt 3,13-17) a Jordán folyó mellett, közel a Holt-tengerhez történt. Itt épült a Prodromosz kolostor és a ferences kusztódia emlékhelye is. Az izraeli-arab háború miatt ez a hely katonai övezet lett, és zarándokok nem közelíthették meg. Ezért a Genezáreti-tó déli részén - ahol a Jordán folyó kilép a tóból -újították meg a zarándokok keresztségi fogadalmukat és emlékeztek Jézus meg-keresztelkedésére. A zarándokok körében ma is népszerű Jardenit, a gyönyörű természeti környezetben kiépített parkban számos nyelven olvasható a Márk evangéliumából vett, Jézus megkeresz-teléséről szóló részlet (vö. Mk 1,9-11). A hívek adakozásából állított magyar nyelvű kerámiatáblát 2007 júniusában avatta fel a budaörsi római katolikus plébánia és a budapesti Szent Teréz plébánia zarándokcsoportja.²¹ Itt elegendő időnk volt szétnézésre, vízmerítésre, miközben a folyó szélén alámerítéssel keresztelő amerikai baptisták zajos csoportja vonta magára a figyelmet.

A napi program ráadásaként, amolyan Simon-féle „lepetésként" (értsd: meglepetés), kipróbálhattuk a hajókázást is egy bárkával Izrael legnagyobb édesvizű taván, a Galileai-tavon, a Yigal Allon múzeumtól - amely egyebek mellett egy Jézus korabeli csónaknak is helyet ad - a Heródes Antipász által építtetett és Tiberius római császárról elnevezett Tiberiasig. A sétahajó vezetői kedveskedésként felhúzták a magyar zászlót is a helybéli mellé, s miközben azok az erős szélben lobogtak, gépzene kíséretében elénekeltük a magyar himnuszt. Példaértékű jelenségként nyugtáztuk, hogy jóllehet a tóban szabad fürödni, szépen karbantartott strandok vannak kialakítva, mégsem veszik körül szállodák vagy üdülőházak, privát építkezések nem engedélyezettek, mert a tó a népé. A hajóutat követően a tiberiási kikötő közelében buszunk már várt ránk.

3. nap: Názáret, Akko, Haifa, Caesarea Maritima, Betlehem

Harmadik napunkat a Galilea „virága", Názáret központjában emelkedő Angyali Üdvözlet (Annuntiatio) bazilikában kezdtük. A századok folyamán többször felépített, majd lerombolt templomok helyén a város képét domináló monumentális épület az első Izraelbe látogató pápa, VI. Pál kezdeményezésére épült 1964 és 1969 között izraeli kivitelezőkkel, arra a kis házra, amely a Szűzanyának és szüleinek az otthona volt férjhezmeneteléig. Ebben a barlanglakásban köszöntötte Gábor arkangyal Máriát, és adta hírül neki, hogy ő lesz a Megváltó anyja (szeplőtelen fogantatás, vö. Lk 1,26-38). A kétszintes templom központjában van Mária háza, melynek márvány oltárfelirata (Verbum caro hic factum est) hirdeti, hogy itt ment végbe az emberiség legnagyobb eseménye, az Ige megtestesülése (vö. Jn 1,14). Ma vatikáni fennhatóság alá tartozik. A bazilika oldalfalait, valamint udvara falainak belső felületét a különböző országok által adományozott Máriaképek díszítik, az egyes nemzetek sajátos ábrázolási jegyeit hordozva magukon. A hatalmas, formabontó vonalú szakrális építmény belterében, kissé eldugottabb helyen, egy oszlop mögött elhelyezve fedezhetik fel a magyar zarándokok a templomban Moldován István szép mozaikját, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. Mária fölött két angyal tartja a szent koronát. A kép 1967 elején készült el Milánóban. A szentföldi kusztódia lapja így méltatta az alkotást: „Magyarország sokat szenvedett földje, Szent István király és igen sok szent hazája »Magyarország Királynéja és Védasszonya« címen értékes mozaikképet ajándékozott a názáreti bazilika felső templomának. Moldován István festőművész a vonalak és fogalmak tisztaságával oly finom és választékosan szép művet alkotott az ő könnyed és gördülékeny stílusában, amely ismeri az imát és a sírást. Így a názáreti bazilika is hirdeti a világnak a magyarok ősi Mária-tiszteletét."²²

Aznap a bazilika szomszédságában, voltaképpen vele egy utcában levő, szintén ferencesek felügyelete alatt álló Szent József templomának főoltáránál miséztünk. Őskeresztény kultuszhelyről van szó, amit azért tiszteltek, mert a hagyomány szerint ide tért vissza a szent család Egyiptomból. Latinul Nutritio, azaz a Felnevelés szentélyének (Nevelkedés templomának) is nevezik, ez ugyanis Szent József és a szent család lakóhelye (vö. Mt 2,23) volt Jézus nyilvános működésének megkezdéséig, Szent József asztalosműhelyével. Jézus itt töltötte gyermekkorát, itt élte rejtett, munkás életét 30 éves koráig, itt növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt. Erre az időszakra utal az oltáron olvasható felirat: Hic erat subditus illis (Itt engedelmeskedett nekik). A zarándokleírások és történelmi beszámolók szerint egyaránt ez a József házának tartott hajlék is egy barlang fölé vagy mellé épült (6. század), amelyet az idők folyamán többször elpusztítottak és újraépítettek. A ferencesek tulajdonában lévő, Szent József tiszteletére emelt, mostani háromhajós templomot 1914-ben szentelték fel.²³ A kijáratnál levő körfalon egy kövön arra a feliratra lettem figyelmes, amely egy igen mélyen szántó gondolatot fogalmaz meg: „A világon senki sem választotta élethelyzetében és adottságaiban a megalázkodásnak azt az útját, hogy észrevétlen és ismeretlen legyen, mint Jézus, az Isten fia, az ifjú ács Názáretben. Aki szereti Jézust, ilyen utat választ."²⁴ A számomra mindenképp emlékezetes templom (ti. itt miséztem főcelebránsként) közvetlen környezetére a nálunk cserépben, szobanövényként pátyolgatott, itt hatalmas fákká terebélyesedett benjámin fikuszok (kislevelű vagy csüngő ágú fikusz) vetnek árnyékot, amelyek termése autófesték-maró anyagot tartalmaz, ezért nem ajánlatos alája parkolni - hívta fel figyelmünket idegenvezetőnk.

Az Angyali üdvözlet templomától körülbelül másfél km-re északkeletre, a Tiberiasba vezető főút közelében van Mária kútja. Az ő idejében édesvizű forrás volt, ma már itt nem csobog víz. Ezt a kutat örökítette meg Csontváry Kosztka Tivadar Mária kútja Názáretben című festményén (1908 - olaj, vászon, 362x516 cm), amely a pécsi Csontváry Múzeumban látható.

Názáretből utunk a magával ragadó, jelenleg 50 ezer lakosú, valójában egy kis félszigetre épült városba, Akkóba vezetett. Már a zsidóság szent iratának számító Tenakh ban (a héber Biblia legelterjedtebb megnevezése) is megemlítették a nevét mint egyikét az olyan városoknak, ahonnan a zsidók nem üldözték el Kr. e. kb. 3000 évvel ezelőtt a kánaánitákat (vö. Bír 1,31). Szent Pál Ptolemaisz néven említi (vö. ApCsel 21,7). Akko az ókortól kezdve Palesztina legjelentősebb kikötőjének számított, ahová Egyiptomból és kelet felől fontos kereskedelmi utak futottak. A föníciaiak hozták létre, akik feltalálták a mély fenekű hajót, a pénzt és az üveget is. A fekvése miatt stratégiai fontosságú települést csaknem hétezer éves történelme során számos (szám szerint tizenhat) nemzet, illetve civilizáció sajátította ki: többek között macedóniaiak, szíriai szeleukusok, egyiptomi ptolemajoszok, rómaiak, bizánciak, arabok, keresztes vitézek, szeldzsuk és oszmán törökök, angolok és zsidók. Akkónál is régebbi város ezen a vidéken csak kettő van: Jerikó (9 és fél ezer éves) és Jaffa (9 ezer éves). Európa ekkor még lakatlan volt, s a mi magyar történelmünk is ehhez képest csak 1100 éves. 1089-ben itt jött létre a német lovagok ispotálya, a kis betegápoló rend itt nőtte ki magát jelentős katonai szervezetté. 1198-ban II. Amalrik jeruzsálemi király megalapította, 1199-ben pedig III. Celesztin pápa felszentelte a Német (Teuton) Lovagrendet. A 13. század elején a rend fokozottabb érdeklődést tanúsított Kelet-Európa iránt, s ugyan továbbra is Akko maradt a székhelye, a nagymester inkább Európában tartózkodott, hogy könnyebben irányítsa az ottani ügyeket. Másodközpontjai közt találjuk Kronstadtot (Brassót) is. A keresztesek csak öt évvel Jeruzsálem elfoglalása után, 1104-ben tudták bevenni a várost. Jeruzsálem 1187-ben történt eleste után Akko volt a kisebb területre szorult keresztes királyság fővárosa. A keresztes háborúk közül az ötödik (1217) magyar vonatkozású volt annyiban, hogy II. András a Szaladin egyiptomi szultán által elfoglalt Jeruzsálemet megpróbálta ugyan visszaszerezni - miközben megfordult Akkóban is -, de hadai kudarcot vallottak. 1291-ben meg is szűnt a keresztény jeruzsálemi királyság. Később Palesztina az Oszmán Birodalomnak lett a bekebelezett része. A föld felszíne alatt található a keresztes hadjáratok korában épült város, amit 1291-ben a törökök föld-del-törmelékkel födtek be, s arra építette Ahmed Dzsazzar a citadelláját. 1955-től folyamatosan feltárták a középkori építmény nagy részét, és az ásatások jelenleg is folynak. Az északi részben hét nagy termet találtak, előkerült a lovagok számára fenntartott dormitórium és refektórium is (amit korábban kriptának neveztek) és a lovagtermek. A perzsák idejéből származó szűk alagutat a hajdani keresztesek is titkos átjáróként használták a kikötőhöz. Amikor 1918-ban az angolok elfoglalták a törököktől Akkót, a városnak 8000, többségében arab lakosa volt. A vár a britek idejében börtönként funkcionált. 1948. május 17-én izraeli csapatok foglalták el a várost. A mai népesség fele-fele arányban zsidó és arab. A tenger felől 2-3 m, a szárazföld felől pedig - ahonnan gyakrabban érkezett az idegenek támadása - 17 m széles várfallal körülvett, gazdag múltat idéző középkori városrész 2001 óta a világörökség részét képezi. Az emberek sokaságától nyüzsgő ókori óváros mecseteivel, karavánszerájaival, erődítményeivel, keresztes hadjáratok korabeli épületeivel, bazársikátoraival és ősrégi kikötőjével az elképzelhető legnagyobb ellentétet mutatja az innen csupán 23 km-re fekvő Haifával szemben. Mielőtt továbbindultunk volna, már nagyon megéhezve, ebédidőnket egy barátságos kis vendéglőben töltöttük, nemzeti eledelnek számító falafelt (csi-cseriborsó-fasírt pitában, humusszal és zöldséggel) rendelve.

A Földközi-tenger mentén dél felé haladva utunkon jobbról és balról szentjánoskenyérfák tűntek fel. Ennek kapcsán megtudtuk, honnan származik a karát szó. Az elnevezés az itt honos szentjá-noskenyérfa vagy más néven Keresztelő Szent János kenyere termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban - azok nagyon hasonló mérete és súlya miatt - precíziós súlymérésre használták. Bonyolította a helyzetet, hogy minden egyes állam „saját" karátegységet használt, és ezek súlya természetesen eltért egymástól. Később a Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amely 205 mg-nak felelt meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították (metrikus karát), és manapság már ez az érték az egész világon elfogadott és használatos.²⁵

Nemsokára megérkeztünk Haifába, az ország harmadik (300 ezer lakosú) nagyvárosába.²⁶ Egy izraeli mondás igen találóan azt tartja, hogy „míg Jeruzsálem imádkozik és Tel Aviv táncol, Haifa dolgozik". Ez Izrael legnagyobb forgalmú kikötője. A Kármel-hegy lábánál fekvő település az ország legliberálisabb, szekularizált városi közösségének ad otthont. Jelentős iparvállalatok telepedtek meg ebben a városban, de a leghíresebb műszaki egyetem, a Technion²⁷ is itt található. A lakosság 90 százaléka zsidó, akik békésen élnek együtt a kis arányban jelen lévő keresztényekkel és muszlimokkal. Izrael legtisztább városa. A felsőváros Panoráma nevű utcájából vetettünk egy pillantást a madártávlat kínálta pazar várospanorámára, valamint az annak különleges színfoltot kölcsönző, varázslatosan szép bahái parkokra.²⁸ A perzsa kert néven ismert, Segali szerint a világ „legmanikűrözöttebb", álomszép francia parkjában található a város legismertebb vallási épülete, a Bahái Szentély, amelynek csillogó kupolája magasan kiemelkedik a városképből. Bent nyugszik a bahái vallás alapítója. 1844-ben a perzsa Mirza Ali Mohammed „bab"-nak (Istenhez vezető kapu) nyilvánította magát. 1850-ben Tabrizban lelőtték. Utóda, Mizra Husszein az Oszmán Birodalomba menekült, ahol 1868-ban imámmá (mohamedán egyházi fejedelem, prófétautód) kiáltotta ki magát. Ezután 24 éven keresztül Akkóban raboskodott, 1882-ben halt meg, és az Akkótól északra fekvő mai Shamerat kibucnál (mezőgazdasági termelőközösség Izraelben) temették el. Hívei elődjének, Mirza Ali Mohammednek a földi maradványait Perzsiából titokban Palesztinába vitték, és sírját 1909-ben Haifában állították fel. A már említett sír fölött emelkedik ez a monumentális építmény, amely 1953-ban készült el. A bahái vallás három alapvető tételt tanít: 1. Egy az Isten, aki 2. jóság és 3. szépség. Külön jellegzetessége, hogy a bahái hit követőinek nincsenek szövegi-leg előírt imáik.²⁹ 2008-ban az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított bahái szent helyet évente félmillióan keresik fel, ezzel a Közel-Kelet leglátogatottabb objektumai közé tartozik. Laci bácsi ekkor mondta el, hogy valamikor sok magyar élt Haifában. Izrael lakosságának egy adott pillanatban 10 százaléka magyar ajkú volt. A második generációs leszármazottak azonban már nem tudnak magyarul.

Továbbhaladva a Földközi-tenger mentén elértünk Caesarea Maritimába, a tengerparti Cézáreába (ma Kesari). Legfontosabb látnivalója a keresztesek hajdani városa és az attól egy km-re délre fekvő színház. A két létesítmény együttesen egy nemzeti parkot alkot. Nem messze innen a tengerparti fürdőhelynél húzódó ókori vízvezeték maradványai tekinthetők meg. I. Heródes, a nagy építő király műve ez a város, amelyet római pártfogója, Augustus császár tiszteletére építtetett Kr. e. 29-20 között. Kedvező fekvése következtében csakhamar Palesztina kikötővárosává fejlődött. Az ókori világ egyik legcsodálatosabb városa volt, amelyet valósággal elárasztott a görög-római kultúra minden luxusa: körszínház, lóversenypálya, forró fürdők, fényes templom. 600 éven keresztül ez volt Júdea római tartomány fővárosa. Archelausz letétele és I. Agrippa király Cézáreában történt halála (vö. ApCsel 12,19-23) után a római helytartók székhelye. Jeruzsálem felé Cézáreán keresztül vezetett az út (vö. ApCsel 9,30; 18,22; 21,8: Szent Pál). Lakosságának zöme pogány volt, de zsidók is keveredtek közéjük. Gyakori összetűzéseik érlelték a zsidók szabadságharcát a rómaiak ellen, amely itt kezdődött Kr. u. 66-ban, majd Jeruzsálem és a templom lerombolásával tetőzött. Földrajzi és politikai helyzeténél fogva Cézárea jelentős szerepet játszott az evangélium elterjedésében is. Itt hirdette az örömhírt Fülöp diakónus (vö. ApCsel 8,40; 21,8), és itt született meg az első keresztény közösség is, Kornéliusz százados házában, Péter apostol tanításai és a keresztség kiszolgáltatása révén (vö. ApCsel 10,1-48; 11,11). Félix és Fesztusz helytartók idején Pál két éven át Cézáreában raboskodott, s beszélt II. Agrippa király előtt (vö. ApCsel 23,23-35; 24,27; 25,1-4.6.13), majd a császárhoz való fellebbezése után innen indult Rómába. Cézárea úgy jelenik meg, mint összekötő kapocs a születő egyházban, amely összeköti Jeruzsálemet - a zsidóság szimbólumát - Rómával, a pogány vallás szívével és a birodalom fővárosával. Később a kereszténység jelentős központja, püspöki székhely lett. Az 1956-tól végzett ásatások föltárták a római és bizánci épületek maradványait és a keresztesek városát. 1960 és 1963 között felszínre került Heródes színháza s egy kőtömb, amelyen világosan kivehető Poncius Pilátus helytartó neve (az egyetlen felirat, amely nevét őrzi).³⁰ Megcsodáltuk az ókori kikötőt, a teljesen felújított római színházat, amit ma is használnak rangos fesztiválok szervezésére. Itt a mi Székely Lacikánknak sikerült újabb meglepetést szereznie számunkra a Hazám, hazám című operarészlet nagyszerű előadásával. Az ókori épületek maradványai között átsétálva elértünk az egykori palota helyszínére, majd a hippodromhoz, ahol ló- és szekérversenyeket rendeztek. Heródes idejében három akvadukt (vízvezeték, csatornahíd) hozta ide az édesvizet Haifából. Meglátogattuk a római kori vízvezetékek homok alól kiásott maradványát is, majd sétáltunk egyet a Földközi-tenger finom homokkal borított partján.

Cézáreától 2,5-3 órányi buszozás után, számos új élmény birtokában, megérkeztünk Betlehembe. Ehhez előbb át kellett szelnünk Jeruzsálemet, és az azt körülvevő, zsidók által 2004-ben épített 7 méter magas beton falkerítés megfelelő kapuján is át kellett jutnunk. Sokan kifogásolták, hogy míg Európában falak dőltek le, itt falak épültek, de tény, hogy a fal felhúzása óta megszűntek a jeruzsálemi arab terrortámadások, illetve robbantások.

Szállásunk a betlehemi Paradicsom szállodában³¹ volt, amiben kellemesen csalódtunk. Annak ellenére, hogy a palesztin részek jóval szemetesebbek voltak, mint az izraeliek, hotelünk teljesen rendben volt, európai mértékkel kb. 4 csillagosnak felelt meg.

4. nap: Betlehem, En Gedi, Maszada, Kumrán, Holt-tenger

Betlehem (Béjt-Lechem = a kenyér háza) 1995 óta 30 000 fős palesztin város 10 km-re délre Jeruzsálemtől, amelytől védelmi fallal van elválasztva. Innen származik és itt koronázták királlyá Dávidot, s leszármazottainak (Máriának és Józsefnek) is annak idején ide kellett jönniük a meghirdetett római népszámláláskor. Krisztus születése óta Betlehemet a méreteit messze meghaladó hírnév és tisztelet övezi. Az eredeti menetrendtől eltérve, két napot felcserélve, korán reggel a Pásztorok mezejére mentünk, ahonnan szép kilátás nyílik Betlehem lejtőire. Ezen a helyen már az 5. században kolostor volt, amelyet fokozatosan nagyobbítottak a 6. századig. 634-ben az arab hódítók lerombolták, a szerzetesek pedig a 8. században hagyták el a helyet a mohamedánok türelmetlensége miatt. A pásztorok a nyájat éjszakára barlangokba vitték, mert hiéna, sakál és leopárd is tanyázott a környéken. Egy ilyen barlangba mi is bemehettünk. A mennyezeten még látszanak a pásztorok tüzelése okozta füstnyomok. Ez a hely az arab keresztény Beit Sahur falunál található, Betlehemtől 2 km-re (Szentföldi Ferences Kusztódia). A szabadban, a Pásztorok mezeje-templommal (Gloria in excelsis Deo-templom) szemben miséztünk. Itt hangzott el az angyalok éneke karácsonykor: Dicsőség a magasságban Istennek... (vö. Lk 2,8-20). A kis templom, amely 1954-ben épült (a Szentföld nagynevű építésze, Barluzzi tervei alapján), a pásztorok sátrára és egy barlangra hasonlít, falfestményei a Jézus születése előtti és utáni eseményeket ábrázolják.

A reggeli szentmise után a Holt-tenger felé vettük utunkat. Miután elértük a fehér mészkő borította sivatagos részt, feltűntek a beduinok lakta tanyák is. Megtudtuk, hogy ők négy feleséget vásárolhatnak maguknak. A jó súlyban lévő, mutatós feleségért hét teve jár, a soványért mindössze két kecske. Miután magunkba szívtuk a kősivatag végeláthatatlan látványát és elcsodálkoztunk azon, hogyan lehet legeltetni a szemmel alig látható száraz növényfoltokon a bárányokat, újra nekivágtunk a Föld legalacsonyabb pontjára vezető útnak. Simon tréfásan figyelmeztetett, hogy vegyünk nagy levegőt, és késő délutánig ne lélegezzünk, mert addig tengerszint alatt leszünk. Elmentünk Jerikó, a „pálmák városa" mellett, amely szintén palesztin területen van. Egy sivatagi büfénél igény szerint lehetett kávézni, friss datolyát kóstolni, vásárolni, sőt egy beduin pásztor a tevegelést is kínálta. Hamarosan megpillantottuk a 400 méterrel a tengerszint alatt fekvő Holttengert. A part mentén haladva láttunk lepárlóhelyeket is. Megtudtuk, hogy a tenger vizének 27 százaléka ásványi anyag. Tízszer sósabb a normál tengervíznél, néhány baktériumon kívül nincs benne élőlény, és innen ered az elnevezése is. Hajót vagy csónakot sem látni a tengeren, mert fokozottan sós vize szétmarná. Az ásványi anyagokat felhasználják műtrágyák és gyógyszerek gyártásához is. Elhaladtunk az Ahava (jelentése: szerelem) kozmetikumgyár³² mellett, amelyben sokféle különleges hatású szépészeti szert és pikkelysömör elleni kenőcsöt is készítenek a Holt-tenger ásványokban gazdag vizéből. Minőségi termékei Romániában és Magyarországon egyaránt jelen vannak. Ma az Izrael és Jordánia közötti határvonal a tenger közepén húzódik. 1967-ig ciszjordániai terület volt, ahol mi jártunk. A műút, amin utaztunk, 1973-ban a hatnapos háború (1967. június 5-10.)³³ után épült. Az út mentén datolya-, licsi-, füge-, gránátalma- és szőlőültetvények mellett haladtunk el, ami hihetetlen látványt nyújtott, hiszen ezeket a zöld sávokat jobbról a sivár kősivatag, balról pedig a sósvizű Holt-tenger fogta közre.

Útközben érintettük En Gedit (a zerge vagy kecskegida forrása) is. Buja oázis ez az egyébként meddő tájban, amelynek burjánzó trópusi és sivatagi élővilága számára bő vizű források adják az életet jelentő vizet. A települést szépsége miatt említi a Biblia (vö. Én 1,13-14), és mert itt lelt menedékre a Saul király elől menekülő Dávid (vö. Józs 15,61; 1Sám 24,1-2). En Gedi nemzeti parknak nyilvánított oázisa a sivatagi élővilág paradicsoma. A látogatók gyakran láthatnak itt núbiai kőszáli kecskéket és szíriai vagy palesztinai szirti borzokat, a távolabbi vidékeken pedig az arab vagy arábiai leopárd tenyészik.

Továbbhaladva megérkeztünk Izrael egyik legizgalmasabb és leglátogatottabb várához, Maszadához (2001-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára). A vár a Júdeai-sivatagban fekszik, közel a Holt-tengerhez, egy fennsík tetején, több száz méter magasan, mégis részben a tengerszint alatt. Nehéz volt megközelíteni, csak a keskeny kígyóösvényen lehetett feljutni a csúcsra. Ma korszerű, 40-50 személy befogadására alkalmas lanovka (drótkötélpályás kabinos felvonó) szállítja fel a látogatókat a „fellegvárba" ijesztő mélység felett. Az erőd tizenegyszer akkora, mint a visegrádi vár - mondta Simon. Nagy Heródes, aki összesen 33 évig uralkodott, azért építette, mert félt a zsidóktól, s úgy gondolta, lázadás esetén itt biztonságban lesz. Ezer katonát állomásoztatott ezen a helyen, hogy megvédjék őt a zsidók ellen. Az ásatások során, amelyek most is zajlanak, 33 őrtornyot, 17 hatalmas élelmiszerraktárt (amely ezer embernek száz évre elegendő élelmiszert tartalékolt), 7 ciszternát (amelyben 11 évre való vizet tudtak tárolni, amit a vízvezetéktől szamarakkal mint egyetlen akrofóbiától mentes igavonóval cipeltettek fel a várba), zöldséges függőkerteket, különféle szobákat, hálókat, tróntermet, fürdőházat, padlófűtéses berendezést stb. találtak. Nagy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. Utána a római kormányzók hetvenéves időszaka következett, és a zsidók 66-ban fellázadtak az elnyomás ellen. A hatalmas római erődítmény úgy lett zsidó várrá, hogy elkergették onnan a római őrséget. Hogy Heródes maga járt-e ott, nem tudjuk. Mindenesetre Titus jeruzsálemi pusztításai elől 70-ben a menekülők közül sokan idejöttek. Josephus Flavius szerint 960 zsidó érkezett ide, közülük hozzávetőlegesen 200 harcos volt, ők védték Maszadát a rómaiak ellen. Titus itt hagyott egy generálist (Flavius Silvát), aki egy hónap alatt elfoglalt két másik várat. Eliézer Ben Jair vezetésével a zsidók három évig ellenálltak a rómaiaknak, míg Maszada is elesett. Az egykori zsinagóga kőpadjain ülve Simon előadásában meghallgattuk az itt lezajlott eseményeket, szinte megelevenedett előttünk az itt élt emberek megrázó sorsa. Azokon a köveken ültünk, ahol a zelóták (967 fő asszonyokkal és gyerekkel együtt) eldöntötték, hogy nem várják meg élve a vár elfoglalását, és sorsot húztak, ki legyen az az egy, aki a legvégén a számukra legnagyobb bűnt, az öngyilkosságot elköveti. Ekkor, azaz 74-ben sz űnt meg tulajdonképpen a zsidó függetlenség, és egészen 1948-ig nem is volt önálló államuk. A zsidók szétszóródtak a nagyvilágban és tovább éltek a diaszpórákban.³⁴ Viták vannak arról, hogy mindez igaz-e vagy csak legenda, de tény, hogy azóta Maszada a zsidóság számára a hősiesség, a becsület, a hazaszeretet szimbóluma. „Maszada többé nem eshet el!" - hangzik az izraeli katonák jelszava. A maszadai történet a magyar mohácsi vész jelentőségével bíró fontos támpont.

Miután elhagytuk az elhelyezkedésében és történetében egyaránt lélegzetelállító heródesi palotát, a Holt-tenger északnyugati sarkán hamarosan odaértünk ahhoz a tengerbe torkolló vádihoz (időszakosan lezúduló víztömegek által a sivatagban képződő völgy), amelyet az arabok Kumránnak neveznek. A tengerparttól másfél km-re, a vádi melletti fennsíkon vannak azok a romok, amelyek az esszénusok falvára engednek következtetni. A feltáráskor egy esszénus kolostor romjait fedezték itt fel, ahol irattárat is találtak. Az esszénusok (a szadduceusok és farizeusok mellett a zsidók harmadik vallási pártja) nagyon szigorúan szabályozott közösségi életet éltek. Tüzetesen tanulmányozták a Bibliát, és hálaadó himnuszokkal dicsérték Istent. Szent szövegeket másoltak papiruszra, vörösrézre, és várakoztak az Úr eljövetelére. Keresztelő János is hozzájuk tartozott egy ideig. Tudták, hogy a rómaiak el fogják foglalni és pusztítani településüket, így legalább az írásaikat meg akarták menteni. Ezeket kő amforákban a közeli barlangokban rejtették el. Emellett a szomszédos En Gediben folytattak mezőgazdasági tevékenységet. Életvitelüket a legteljesebb igénytelenség, vallásos jámborság és testi-lelki tisztaság jellemezte. Fehér ruhát viseltek.³⁵ Kumrán akkor lett híressé, amikor 1947-ben egy beduin pásztor testvérpár elkóborolt kecskéje keresése közben az egyik barlangban megtalálta az első Holt-tengeri tekercseket,³⁶ amelyek kumráni kéziratok néven váltak ismertté.³⁷ Hét tekercs került elő akkor, majd a későbbi ásatások során továbbiak is. A tekercsek a kereszténység születésének idejében keletkeztek. A megtalált szövegek a Szentírás valódiságát támasztják alá.

Kumránból a Kalia Beach nevű fürdőhelyre siettünk, ahol a közel 30 fokos hőségben végre fürödhettünk egyet 418 méterrel a tengerszint alatt. A vízben tényleg nem lehet elsüllyedni, de úszni is lehetetlen, annyira feldob a víz tetejére.

A parton édesvizű zuhanyzók voltak, ahol leöblítettük magunkat a fürdőzés és iszappakolás kipróbálása után. A bőrünk selymesen puha lett a víztől, olyan érzésünk volt, mintha olajjal kentek volna be. A kellemes Holt-tengeri fürdőzés és napozás után a buszban kicsit elpilledtünk, de Jerikóhoz közeledve újra feléledtünk. Ide ugyan nem mentünk be, de nevezetességeit Segali azért röviden összefoglalta. Betlehemi szállásunkra visszatérőben újra áthaladtunk a siralmas látványt nyújtó Betánián. Jézus korában a kis falu a sivatag előtti utolsó település volt. Jézus Betániában támasztotta fel a halott Lázárt, akivel jó barátságba került többszöri itt-tartózkodása idején. Ezzel a tettével első ízben nyilvánította ki, hogy a legnagyobb hatalommal bír, ő maga a „feltámadás és az élet" (Jn 11,25). Szentföldi tartózkodásunk felénél járva Simon barátjának, Nabilnak a betlehemi ajándékboltjában vásároltunk emlék- és kegytárgyakat.

 

Jegyzetek

1 Honlapok: Názáret Missziósház. http://www.verbita.hu/nazaret-misszioshaz; Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház. http://www.verbita.hu/szent-arnold-lelkigyakorlatos-haz

2 Vö. Makrovilág programfüzet. Makrovilág Könyvkiadó, Budapest 2015, 9-10.

3 Vö. Salamon Konrád (szerk.): Világtörténet. Akadémiai Kiadó, Budapest 2006, 1128-1129.

4 Vö. Birnbaum, Marianna D.: Apró izraeli csodák. http://www.szombat.org/politika/4017-marianna-d-birnbaum-apro-izraeli-csodak; Simon Segali: Kibucból a turistákhoz (Kurucz Tünde interjúja). http://www.metropol.hu/cikk/964896-simon-segali-kibucbol-a-turistakhoz; Jungbert Béla: Simon Segali „Simon mesél". http://www.remeny.org/remeny/2009-tavasz/jungbert-bela-simon-segali-%E2%80%9Esimon-mesel/ (2015. március 16.)

5 Nem véletlenül választottam a megadott formulát úti beszámolóm főcíméül, mintegy ellensúlyozva valamelyest idegenvezetőnk elég sűrűn tapasztalt elfogultságát, túlkapásait.

6 A misézés helyeivel kapcsolatos érdekes és pontos adatok Jakubinyi György érsektől származnak, aki utólag elektronikus körlevelében közölte azokat a zarándoklat résztvevőivel.

7 Vö. Gyürki László: Szentföldi zarándok-utaim. Ecclesia, Budapest 1999, 180-181.

8 Más elnevezései: Minorita Kusztódia, Szentföld őre. A ferences rend legfontosabb missziója. A kisebb testvérek rendjének Szentföldön élő közössége, amely arra hivatott, hogy megőrizze, tanulmányozza és bemutassa azokat a helyeket, ahonnan a keresztény hit származik, illetve kinyilatkoztassa a felséges és mindenható jó Isten szeretetének csodáit, aki magára öltötte az emberi természetet azért, hogy megváltson bennünket. Vö. Custodia Terrae Sanctae. About us - The Custody. http://www.custodia.org/default.asp?id=314 (2015. április 18.)

9 Vö. Fr. Godfrey OFM: A Szentföld. Egy zarándok a Szentföldön. Palphot, Herzlia (Izrael), é. n., 139.

10 Honlap: Saint Gabriel Hotel. http://www.stgabrielhotel.com/

11 Vö. Kindelmann Győző (szerk.): Híd az égbe. A világ legszebb imái. SZIT, Budapest 2003, 25.

12 Vö. Oberlander, Baruch-Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája/Zsidó imakönyv. Chá-bád Libavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, Budapest 1996, 121.

13 Vö. Gyulafehérvári Főegyházmegye: Pre-orátor. Gyulafehérvár 2003, 187.

14 Vö. Gyürki: Szentföldi zarándokutaim. 101102.

15 Vö. A római misekönyv általános rendelkezései. SZIT, Budapest 2009, 92.

16 Vö. Godfrey: A Szentföld, 45.

17 Vö. Gyürki: Szentföldi zarándokutaim, 109111.

18 A legenda szerint Péter hajdan a Gene-záreti-tóban fogott kakashal szájából egy aranyérmét húzott elő, és ezzel törlesztette tartozását az adóbehajtónak. Az ő ujjnyomainak emlékét őrzi a hal sajátos pigmentációja, az oldalán található két sötét folt. E történet alapján a kakashalat Szent Péter hala néven is emlegetik. Vö. Miért Szent Péteré a Szent Péter hal? http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20130711-miert-szent-petere-a-szent-peter-hal.html (2015. március 25.)

19 Vö. De Vries, Simon Philip: Zsidó rítusok és jelképek (ford. Jólesz László). Talentum Kiadó, Budapest 2000, 117-120; De Vries: Zsidó rítusok ésjelképek. 82-84; Haag, Herbert (szerk.): Bibliai lexikon (ford. Ruzsiczky Éva). SZlT, Budapest 1989, 1092-1096; Unterman, Alan: Zsidó hagyományok lexikona (ford. Jáger Orsolya-Blázi Zsuzsa). Helikon Kiadó, Budapest 1999, 54, 149.

20 Vö. Godfrey: A Szentföld, 41-43; Gyürki: Szentföldi zarándokutaim, 93-96.

21 Vö. Gyürki: Szentföldi zarándokutaim, 78-80; Gyürki László: Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön. SZIT, Budapest 2008, 117-118.

22 Gyürki: Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön, 115.

23 Vö. Gyürki: Szentföldi zarándokutaim, 59-60.

24 Gyürki László: Találkozás Jézussal a szent helyeken. Martinus Kiadó, Szombathely 2013, 37.

25 Vö. Karát. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1t (2015. április 9.)

26 Vö. Tóth József (szerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest 2010, 1080.

27 Honlap: Technion. Israel Institute of Technology. http://www.technion.ac.il/en/

28 Vö. A bahá'í kertek. http://www.bahai.hu/a-bahai-hit/szent-helyek-es-templomok/ a-bahai-kertek/ (2015. március 28.)

29 Vö. Benkő Antal: Igaz-e, hogy a bahá'i hit a jövő világvallása? Hitvédelmi füzetek 20, Agapé-Vatikáni Rádió, Szeged 1996, 4-23.

30 Vö. Kroll, Gerhard: Jézus nyomában (ford. Diós István). SZIT, Budapest ²1993, 199.; Gyürki: Szentföldi zarándokutaim, 113-115.

31 Honlap: Paradise Hotel. http://www.paradisebethlehem.com/

32 Honlap: AHAVA. Essential Dead See Treatment. http://www.ahava.com/

33 L. Ofry, Dán: Izráel győzelmes hat napja. Aranymetszés Kiadó, Budapest 1998.

34 Vö. Godfrey: A Szentföld, 65.

35 Vö. Kroll: Jézus nyomában, 212.

36 Vö. Jakubinyi György: Bevezetés az Újszövetségbe. Katolikus teológiai főiskolai jegyzetek, Gloria Kiadó, Gyulafehérvár 1990, 17-23.

37 Magyar nyelven is elérhetőek. L. Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul. Studia Orientalia 1., PPKE BTK-SZIT, PiliscsabaBudapest 2000.